Fáklya 3.
Politikai és kulturális havilap (Pozsony, 1951. szept.–1956. dec.). A Csemadok KB kiadásában jelent meg. Az 1945 utáni kisebbségi helyzetben az első fontos irodalmi fórum, mely felvállalta a csehszlovákiai magyar szellemiség gondjait és közlési lehetőséget biztosított az alkotóknak. Publicisztikája felölelte a kisebbségi kultúra és közélet...megnyit →
Politikai és kulturális havilap (Pozsony, 1951. szept.–1956. dec.). A Csemadok KB kiadásában jelent meg. Az 1945 utáni kisebbségi helyzetben az első fontos irodalmi fórum, mely felvállalta a csehszlovákiai magyar szellemiség gondjait és közlési lehetőséget biztosított az alkotóknak. Publicisztikája felölelte a kisebbségi kultúra és közélet...megnyit →
Részletek
A Fáklya folyóirat címlapja (1956) (FI)
Politikai és kulturális havilap (Pozsony, 1951. szept.–1956. dec.). A Csemadok KB kiadásában jelent meg. Az 1945 utáni kisebbségi helyzetben az első fontos irodalmi fórum, mely felvállalta a csehszlovákiai magyar szellemiség gondjait és közlési lehetőséget biztosított az alkotóknak. Publicisztikája felölelte a kisebbségi kultúra és közélet különböző területeit, riportjai az újjászületés mindennapjaiba adtak bepillantást. – Szerk. Szabó Béla (1951); Bátky László (1952); Bojsza Imre (1956). – Ir. Lacza Tihamér: A magyar sajtó Szlovákiában 1945 után (In: Tóth László–Filep Tamás Gusztáv szerk.: A (cseh)szlovákiai magyar művelődés története 1918–1998. II. Oktatásügy, közművelődés, sajtó (1998).
Falusi Színjátszó Csoportok Fesztiválja
-> Egressy Béni Országos Színjátszó Fesztivál
Színjátszók fesztiválja (1999–). A Falusi Színjátszó Csoportok Fesztiváljából alakult ki Királyhelmecen elsősorban azon klasszikus színművekkel, népszínművekkel, esztrádműsorokkal és dramatikus népi játékokkal jelentkező – főleg falusi – színjátszó együttesek számára, amelyek koncepcionális okok miatt nem fértek be a Jókai Napok műsorába. A fesztivál alapeszméje azóta többször...megnyit →
Színjátszók fesztiválja (1999–). A Falusi Színjátszó Csoportok Fesztiváljából alakult ki Királyhelmecen elsősorban azon klasszikus színművekkel, népszínművekkel, esztrádműsorokkal és dramatikus népi játékokkal jelentkező – főleg falusi – színjátszó együttesek számára, amelyek koncepcionális okok miatt nem fértek be a Jókai Napok műsorába. A fesztivál alapeszméje azóta többször...megnyit →
Részletek
Színjátszók fesztiválja (1999–). A Falusi Színjátszó Csoportok Fesztiváljából alakult ki Királyhelmecen elsősorban azon klasszikus színművekkel, népszínművekkel, esztrádműsorokkal és dramatikus népi játékokkal jelentkező – főleg falusi – színjátszó együttesek számára, amelyek koncepcionális okok miatt nem fértek be a Jókai Napok műsorába. A fesztivál alapeszméje azóta többször módosult. 2003-tól, két helyszínen rendezik meg, Szepsiben és Buzitán, s a rendezvény fölvette az Egressy Béni Színjátszó Fesztivál nevet. A szemle szervezői Lakoma címmel évről évre fesztiválújságot jelentetnek meg. – Ir. Kozsár Zsuzsa: Egy színjátszófesztivál miértjei (Új Szó, 2007. nov. 19.).
Faragó Ödön
(* 1876. júl. 21. Dunaadony, † 1958. júl. 28. Budapest [Mo.]) Színész, rendező, színigazgató, színházi szakíró. A színiakadémia elvégzése után 1896-ban kezdte színészi pályáját Nyíregyházán. Kassán első ízben 1905–1910 között járt Komjáthy János társulatával. 1914-ben lett a kassai színház igazgatója. Az államfordulat után is a...megnyit →
(* 1876. júl. 21. Dunaadony, † 1958. júl. 28. Budapest [Mo.]) Színész, rendező, színigazgató, színházi szakíró. A színiakadémia elvégzése után 1896-ban kezdte színészi pályáját Nyíregyházán. Kassán első ízben 1905–1910 között járt Komjáthy János társulatával. 1914-ben lett a kassai színház igazgatója. Az államfordulat után is a...megnyit →
Részletek
Faragó Ödön (KTA)
(* 1876. júl. 21. Dunaadony, † 1958. júl. 28. Budapest [Mo.]) Színész, rendező, színigazgató, színházi szakíró. A színiakadémia elvégzése után 1896-ban kezdte színészi pályáját Nyíregyházán. Kassán első ízben 1905–1910 között járt Komjáthy János társulatával. 1914-ben lett a kassai színház igazgatója. Az államfordulat után is a városban maradt, az első vh. utáni kassai, ill. csehszlovákiai magyar színészet egyik kiépítője s legfontosabb személyisége. Az új államkeretek közt továbbra is a kassai színház igazgatója maradt, majd 1920–1923, ill. 1924–1926 között a pozsony-kassai színikerület igazgatója. 1932–1934 között, ill. 1936-ban ismét Csehszl.-ban játszott (Földes Dezső, majd Iván Sándor társulatával). 1939–1941 között újból Kassán volt Ivánékkal, ezt követően azonban a háború végéig nem léphetett színpadra. 1933-ban a kárpátaljai színikerület igazgatója, majd 1948-at követően a budapesti Nemzeti Színház rendezője és színművésze volt. Kassai operarendezéseivel a szlovák opera történetébe is beírta a nevét. Színházi szak-, ill. emlékiratíróként fontos könyvek szerzője. – Főbb szerepei: Shylock (William Shakespeare: A velencei kalmár); Lear (William Shakespeare: Lear király); Tokeramo (Lengyel Menyhért: Taifun); Petur bán (Katona József: Bánk bán); Flambeau (Edmond Rostand: A sasfiók); Cigány (Szigligeti Ede: A cigány); Svengáli (Paul M. Potter: Trilby). – Fm. Impresszióim, Budapest, 1912; A vidéki színészet újjáépítése, Kassa, 1918; A szlovenszkói és ruszinszkói magyar színészet 25 éves története (kézirat), OSZK; Írások és emlékek, Ungvár, 1933; Írásaim és emlékeim, Kassa, 1942; A magyar színészet országútján Bp., 1946 – Ir. Székely György: Magyar Színházművészeti Lexikon (1994); Kováts Miklós: A magyar színjátszás és drámairodalom Csehszlovákiában (1974).
Faragó Sándor
(* 1899. máj. 16. Budapest, † 1957. ? Stockholm) Újságíró, író. A húszas évek elején emigránsként jött Csehszlovákiába; a Kassai Naplóban, A Reggelben dolgozott, s szerkesztője volt a rövid életű kassai Az Est c. napilapnak. 1926-ban visszatért Mo.-ra, s az avantgárd színház művelőjeként kb. 25 egyfelvonásost írt....megnyit →
(* 1899. máj. 16. Budapest, † 1957. ? Stockholm) Újságíró, író. A húszas évek elején emigránsként jött Csehszlovákiába; a Kassai Naplóban, A Reggelben dolgozott, s szerkesztője volt a rövid életű kassai Az Est c. napilapnak. 1926-ban visszatért Mo.-ra, s az avantgárd színház művelőjeként kb. 25 egyfelvonásost írt....megnyit →
Részletek
(* 1899. máj. 16. Budapest, † 1957. ? Stockholm) Újságíró, író. A húszas évek elején emigránsként jött Csehszlovákiába; a Kassai Naplóban, A Reggelben dolgozott, s szerkesztője volt a rövid életű kassai Az Est c. napilapnak. 1926-ban visszatért Mo.-ra, s az avantgárd színház művelőjeként kb. 25 egyfelvonásost írt. A második vh. kitörése után Svédországba emigrált, ahol – saját műveiből is – filmforgatókönyveket írt, s egy ideig Ingmar Bergman rendező munkatársa volt. – Fm. (csak a Csehszlovákiában írottak) Kannibál próféta (r., 1924); Jószagú Kelemen császár (r., 1926).
Farkas Gyula 1.
(* 1888. okt. 12. Dénesd, † 1936. máj. 16. Somorja) Lapszerkesztő, politikus, a somorjai magyar polgári iskola tanára és igazgatója. A csehszl. szociáldemokrata pártban politizált, s egyik hazai exponense volt az emigránsok által szervezett kormánytámogató aktivista csoportnak. A CSMTIMT tudományos alosztályának titkára volt és a Szlovenszkói Magyar...megnyit →
(* 1888. okt. 12. Dénesd, † 1936. máj. 16. Somorja) Lapszerkesztő, politikus, a somorjai magyar polgári iskola tanára és igazgatója. A csehszl. szociáldemokrata pártban politizált, s egyik hazai exponense volt az emigránsok által szervezett kormánytámogató aktivista csoportnak. A CSMTIMT tudományos alosztályának titkára volt és a Szlovenszkói Magyar...megnyit →
Részletek
(* 1888. okt. 12. Dénesd, † 1936. máj. 16. Somorja) Lapszerkesztő, politikus, a somorjai magyar polgári iskola tanára és igazgatója. A csehszl. szociáldemokrata pártban politizált, s egyik hazai exponense volt az emigránsok által szervezett kormánytámogató aktivista csoportnak. A CSMTIMT tudományos alosztályának titkára volt és a Szlovenszkói Magyar Tanügy c. lap felelős szerkesztője volt.
Farkas Gyula 2.
(* 1894. szept. 27. Kismarton, † 1958. ? Göttingen) Történész, irodalomtörténész. A húszas évek első felében a berlini egyetem lektoraként működött, s a magyar kormány megbízásából csehszlovákiai magyar könyvek kiadását szervezte meg a Voggenreiter Verlagnál. A kéziratokról a kassai Kazinczy Társaság vezetője, Sziklay Ferenc gondoskodott. A Prágai...megnyit →
(* 1894. szept. 27. Kismarton, † 1958. ? Göttingen) Történész, irodalomtörténész. A húszas évek első felében a berlini egyetem lektoraként működött, s a magyar kormány megbízásából csehszlovákiai magyar könyvek kiadását szervezte meg a Voggenreiter Verlagnál. A kéziratokról a kassai Kazinczy Társaság vezetője, Sziklay Ferenc gondoskodott. A Prágai...megnyit →
Részletek
(* 1894. szept. 27. Kismarton, † 1958. ? Göttingen) Történész, irodalomtörténész. A húszas évek első felében a berlini egyetem lektoraként működött, s a magyar kormány megbízásából csehszlovákiai magyar könyvek kiadását szervezte meg a Voggenreiter Verlagnál. A kéziratokról a kassai Kazinczy Társaság vezetője, Sziklay Ferenc gondoskodott. A Prágai Magyar Hírlapban és A Mi Lapunkban publikált, két könyvet írt bontakozó kisebbségi szellemi életünkről. – Fm. Az elszakított Felvidék magyarságának szellemi élete (1927); Mécs László (1929).
Farkas István
(* 1900. máj. 18. Turócszentmárton, † 1975. dec. 23. Szentgyörgy) Író, lapszerkesztő, műfordító. Az 1920-as évektől Galántán és Ipolyságon tanított, de lapokat is szerkesztett (A Hét 1929–1934; Magyar Család 1934–1937). Elsősorban novellákat írt, de megpróbálkozott a regénnyel és a drámával is. A szlovák–magyar kapcsolatok...megnyit →
(* 1900. máj. 18. Turócszentmárton, † 1975. dec. 23. Szentgyörgy) Író, lapszerkesztő, műfordító. Az 1920-as évektől Galántán és Ipolyságon tanított, de lapokat is szerkesztett (A Hét 1929–1934; Magyar Család 1934–1937). Elsősorban novellákat írt, de megpróbálkozott a regénnyel és a drámával is. A szlovák–magyar kapcsolatok...megnyit →
Részletek
(* 1900. máj. 18. Turócszentmárton, † 1975. dec. 23. Szentgyörgy) Író, lapszerkesztő, műfordító. Az 1920-as évektől Galántán és Ipolyságon tanított, de lapokat is szerkesztett (A Hét 1929–1934; Magyar Család 1934–1937). Elsősorban novellákat írt, de megpróbálkozott a regénnyel és a drámával is. A szlovák–magyar kapcsolatok ápolása terén jelentős munkát fejtett ki. 1945 után sokáig nem publikálhatott. Több mint ezer oldalas visszaemlékezése kéziratban maradt. – Fm. Tizenhétben (elb., 1925); Lelkek feltámadása (r., 1926); Egyszerű történetek (elb., 1927); Csodálatos vakáció (ifjúsági r., 1932).
Farkas Iván
Részletek
Farkas Ivan (Somogyi fot.)
(* 1966. jan. 2. Nyitra) Közgazdász, politikus. Az érsekújvári Ipari Szakközépiskolában érettségizett (1984), a prágai Cseh Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Karán szerzett közgazdasági és vállalatvezetői oklevelet (1989). 2002-től az MKP elnökségének tagja és parlamenti képviselője, 2008-tól pártja országos tanácsának elnöke. 2013-tól Muzsla község polgármestere.
Farkas Jenő
(* 1922. jan. 18. Szenc, † 1979. szept. 18. Albár) Kat. pap, költő, műfordító. Pozsonyban érettségizett, a teológiát Esztergomban végezte. Pozsonyban, Csicsón, Kiskeszin, Bajtán, Nagymegyeren, Albáron szolgált lelkipásztorként. Az 1950-es évektől jelentek meg versei és műfordításai. 19. és 20. századi szlovák költők műveit fordította...megnyit →
(* 1922. jan. 18. Szenc, † 1979. szept. 18. Albár) Kat. pap, költő, műfordító. Pozsonyban érettségizett, a teológiát Esztergomban végezte. Pozsonyban, Csicsón, Kiskeszin, Bajtán, Nagymegyeren, Albáron szolgált lelkipásztorként. Az 1950-es évektől jelentek meg versei és műfordításai. 19. és 20. századi szlovák költők műveit fordította...megnyit →
Részletek
(* 1922. jan. 18. Szenc, † 1979. szept. 18. Albár) Kat. pap, költő, műfordító. Pozsonyban érettségizett, a teológiát Esztergomban végezte. Pozsonyban, Csicsón, Kiskeszin, Bajtán, Nagymegyeren, Albáron szolgált lelkipásztorként. Az 1950-es évektől jelentek meg versei és műfordításai. 19. és 20. századi szlovák költők műveit fordította magyar nyelvre. – Fm. Csendország (v., 1965); Valaki jár a nyomomban (v., 1969); Ballada és zsoltár (v., 1999). – Ir. Turczel Lajos: Farkas Jenő 1922–1979.
Farkas Ottó
(* 1951. szept. 13., Dobfenék) Újságíró. Tanulmányait a füleki gimnáziumban és a Mezőgazdasági Technikumban Tornalján végezte, majd a Madách Akadémia távutas hallgatója lett Salgótarjánban. 10 évig volt az almágyi szövetkezetben a bérelszámolási osztály vezetője. Majd 11 évig a feledi terménysiló és tápkészítő üzem vezetője. Különböző...megnyit →
(* 1951. szept. 13., Dobfenék) Újságíró. Tanulmányait a füleki gimnáziumban és a Mezőgazdasági Technikumban Tornalján végezte, majd a Madách Akadémia távutas hallgatója lett Salgótarjánban. 10 évig volt az almágyi szövetkezetben a bérelszámolási osztály vezetője. Majd 11 évig a feledi terménysiló és tápkészítő üzem vezetője. Különböző...megnyit →
Részletek
Farkas Ottó (FI)
(* 1951. szept. 13., Dobfenék) Újságíró. Tanulmányait a füleki gimnáziumban és a Mezőgazdasági Technikumban Tornalján végezte, majd a Madách Akadémia távutas hallgatója lett Salgótarjánban. 10 évig volt az almágyi szövetkezetben a bérelszámolási osztály vezetője. Majd 11 évig a feledi terménysiló és tápkészítő üzem vezetője. Különböző újságoknál, szervezeteknél dolgozott. 1990-től főállásban újságíró. Szinte valamennyi szlovákiai magyar lapban publikált – Szabad Földműves, Szabad Földműves Újság, Gömöri Hírlap, Új Szó, Vasárnap. 2012-ben nyugdíjba vonult, majd megjelent első könyve az Ördög János ugratása. – Fm: Ördög János ugratása. Mondák regék, történetek. (2012); Kísértetárnyék. (2013); Honvágy – élet írta történetek. (2013). – Ir. Szlovákiai magyar ki kicsoda. (2001).