Értesítő
Részletek
Bélyeg-gyűjtők tájékoztatója (Komárom, 1985–1988). Szerk.: Szénássy Árpád.
Eruditio – Educatio
Részletek
A Selye János Egyetem Tanárképző Karának tudományos folyóirata (Komárom, 2006). Irodalom- és társadalomtudományi tanulmányokat, közleményeket, konferenciák előadásait, recenziókat közlő negyedéves periodicitással megjelenő folyóirat. Elsősorban az egyetem tudományos eredményeinek közlését szolgálja. Szerzői között az egyetem oktatói találhatók. – Szerk. L. Erdélyi Margit (2006); Liszka József (2009).
Erzsébet Leányotthon
Leánykollégium Prágában, 1931-től a Magyar Akadémikusok Keresztény Köre női szakkör képviselőinek előadássorozata zajlott ezen a helyen. Alapító és egyben a női szakkör legaktívabb szervezői voltak Szakall Hajnalka, Klein Martha, Margócsy Ibolya, Jablánczy Ili. Előadásaik középpontjában többek között a nő szerepe a társadalomban állt. –Ir. Kočišová,...megnyit →
Leánykollégium Prágában, 1931-től a Magyar Akadémikusok Keresztény Köre női szakkör képviselőinek előadássorozata zajlott ezen a helyen. Alapító és egyben a női szakkör legaktívabb szervezői voltak Szakall Hajnalka, Klein Martha, Margócsy Ibolya, Jablánczy Ili. Előadásaik középpontjában többek között a nő szerepe a társadalomban állt. –Ir. Kočišová,...megnyit →
Részletek
Leánykollégium Prágában, 1931-től a Magyar Akadémikusok Keresztény Köre női szakkör képviselőinek előadássorozata zajlott ezen a helyen. Alapító és egyben a női szakkör legaktívabb szervezői voltak Szakall Hajnalka, Klein Martha, Margócsy Ibolya, Jablánczy Ili. Előadásaik középpontjában többek között a nő szerepe a társadalomban állt. –Ir. Kočišová, S.: Dipl. práce − Kapitoly z dějin maďarské menšiny v Praze ve 20. a 30. letech 20. století, [Szakdolgozat − Fejezetek a prágai magyar kisebbség történetéből a XX. sz. 20. és 30. éveiben.] (Prága, 2004).
Este
Részletek
Színházi művészeti és társadalmi hetilap (Pozsony, 1926). Többek között Darkó István, Egri Viktor, Farkas István, Jarnó József, Kázmér Ernő, Mécs László, Szalatnai Rezső, Szombathy Viktor, Tamás Lajos és Urr Ida voltak a munkatársai. – Szerk. Jánoska Tivadar, Szeredai Gruber Károly.
Esterházy János Emlékplakett
A Rákóczi Szövetség keretében 1991-ben életre hívott Esterházy János Emlékbizottság által adományozott díj azon személyek és intézmények részére, akik, illetve amelyek kiemelkedő tevékenységet fejtettek ki a szlovákiai magyar közösség szolgálatában, valamint Esterházy János szellemi örökségének megőrzéséért. Kitüntetettjei: Esterházy Malfatti Alice és Hites Kristóf (1991),...megnyit →
A Rákóczi Szövetség keretében 1991-ben életre hívott Esterházy János Emlékbizottság által adományozott díj azon személyek és intézmények részére, akik, illetve amelyek kiemelkedő tevékenységet fejtettek ki a szlovákiai magyar közösség szolgálatában, valamint Esterházy János szellemi örökségének megőrzéséért. Kitüntetettjei: Esterházy Malfatti Alice és Hites Kristóf (1991),...megnyit →
Részletek
A Rákóczi Szövetség keretében 1991-ben életre hívott Esterházy János Emlékbizottság által adományozott díj azon személyek és intézmények részére, akik, illetve amelyek kiemelkedő tevékenységet fejtettek ki a szlovákiai magyar közösség szolgálatában, valamint Esterházy János szellemi örökségének megőrzéséért. Kitüntetettjei: Esterházy Malfatti Alice és Hites Kristóf (1991), Janics Kálmán, valamint a csehszlovákiai magyar Mindszenty-per életben lévő elítéltjei: Hajdú László, Krausz Zoltán, Lipcsey Gyula és Mészáros Gyula (1992), Ébert Tibor és a Komáromi Jókai Színház (1993), Mayer Judit, Nagy János és Török Bálint (1994), Duray Miklós, valamint posztumusz Prisender Emil és Szent-Ivány Gábor (1995), Popély Gyula, Tóth László, Alois Mock, Herbert Schambeck és a pozsonyi Esterházy János Közművelődési Klub (1996) a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség 1. számú Esterházy János csapata és posztumusz Selmeczi Elek (1997), Stelczer Elemér és Molnár Imre (1998), Pröhle Henrikné Samarjay Éva és Balassa Zoltán (1999), Halzl József, valamint a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsége (2000), a Magyar Koalíció Pártja, František Mikloško és Lénár Károly (2001), Lazarovits Ernő (2002), Erdélyi Géza, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége és a szlovákiai Célalap-hálózat, (2003), Frideczky János és a komáromi Selye János Kollégium (2004), Burián László és Hetényi József (2005), Búcs község és a Kassai Thália Színház (2006), Kiss László és az alsóbodoki Magyar Tannyelvű Vállalkozói Magán Szakközépiskola (2007), a Pázmaneum Polgári Társulás és a Remény katolikus hetilap (2008), Cservenka János és a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Vass Lajos Kórusa (2009), (2010), (2011), Dolník Erzsébet és a komáromi Selye János Gimnázium (2012), Boldoghy Olivér és a Pozsonyi Magyar Galéria (2013), a Gróf Esterházy János Szoborért Egyesület és a Felvidék.ma hírportál (2014), Jan Stanisław Ciechanowski és a lévai Reviczky Társulás (2015), László Béla és a kassai Szakkay József Szakközépiskola (2016), Boráros Imre és az Élő Zoboralja Polgári Társulás (2017).
Esterházy János, gróf
(* 1901. márc. 14. Nyitraújlak (Veľké Zálužie), † 1957. márc. 8. Mírov [Csehország]) Földbirtokos, politikus. Az Esterházy család galántai, grófi ágában született. A szlovákiai magyar politikai életbe az 1920-as évek közepén az Országos Keresztényszocialista Párt (OKP) tagjaként kapcsolódott be; 1931-ben a Csehszlovákiai Magyar Népszövetségi...megnyit →
(* 1901. márc. 14. Nyitraújlak (Veľké Zálužie), † 1957. márc. 8. Mírov [Csehország]) Földbirtokos, politikus. Az Esterházy család galántai, grófi ágában született. A szlovákiai magyar politikai életbe az 1920-as évek közepén az Országos Keresztényszocialista Párt (OKP) tagjaként kapcsolódott be; 1931-ben a Csehszlovákiai Magyar Népszövetségi...megnyit →
Részletek
Esterházy János, gróf (FI)
(* 1901. márc. 14. Nyitraújlak (Veľké Zálužie), † 1957. márc. 8. Mírov [Csehország]) Földbirtokos, politikus. Az Esterházy család galántai, grófi ágában született. A szlovákiai magyar politikai életbe az 1920-as évek közepén az Országos Keresztényszocialista Párt (OKP) tagjaként kapcsolódott be; 1931-ben a Csehszlovákiai Magyar Népszövetségi Liga elnökévé, egy évvel később az OKP elnökévé választották meg. 1935-től a kassai kerület nemzetgyűlési képviselője volt. 1936-ban az Egyesült Magyar Párt ügyvezető elnöke lett. Az első bécsi döntést követően Szl.-ban maradt, ahol 1945 tavaszáig a Szlovenszkói Magyar Párt elnöki tisztét töltötte be. 1938 és 1945 között a szlovák parlamentben a szlovákiai magyar kisebbséget képviselte. Noha nyilatkozataiban ő is helyeselte a német háborús törekvéseket, s parlamenti képviselőként része volt a totalitárius állam kiépítésében, keresztény-konzervatív elveit megőrizve a nemzetiszocialista tanokat végig elutasította. 1942. máj. 15-én pedig lelkiismereti okokból nem szavazta meg a zsidók deportálását lehetővé tevő törvényt. 1943-tól – a szlovákiai és a magyarországi politika radikalizálódása miatt – fokozatosan visszavonult a politikai szerepléstől. 1944-ben zsidókat és más üldözötteket bújtatott, ill. segítette menekülésüket. 1944 dec.-ében a nyilasok Budapesten letartóztatták, s bár arra kényszerítették, hogy lemondjon Magyar Pártbeli elnöki tisztségéről, párttársai 1945 tavaszán megerősítették e tisztségében. Közben a Gestapo is elfogatóparancsot adott ki ellene, ezért bujkálni kényszerült. A kassai kormányprogram kihirdetésekor még bekapcsolódott a szlovákiai magyarok jogvédelmébe, de a szlovák belügyi szervek letartóztatták és átadták a szovjet hatóságoknak, melyek a Szovjetunióba hurcolták és tíz évi munkatáborra ítélték. 1947-ben, távollétében, a Szlovák Nemzeti Bíróság kötél általi halálra ítélte, mely ítéletet a köztársasági elnök életfogytiglanira változtatta. A szovjet hatóságok 1949-ben adták át Csehszl.-nak a már súlyos beteg ~t, aki a következő éveket különböző csehszlovákiai börtönökben és munkatáborokban töltötte. 1957 márc.-ában a morvaországi Mírovban érte a halál. Holtestét elégették. Hamvait 2007-ben a kommunizmus áldozatainak prágai tömegsírjában találták meg. – Fm. Cselekedjünk mindnyájan egyetértésben és szeretetben (publ., 1992); A kisebbségi kérdés (tan., publ., 2000). – Ir. Molnár Imre: Esterházy János (mon., 1997); Esterházy János Emlékkönyv (2001); Molnár Imre: „Sem gyűlölettel, sem erőszakkal…” (mon., 2008).
Esterházy Lujza, grófnő
(* 1899. máj. 7. Nyitraújlak (Veľké Zálužie), † 1966. márc. 30. Párizs [Franciaország]) Író, fordító, közéleti személyiség. A pozsonyi felsőlányiskola elvégzése után szociológiai, filozófiai és teológiai tanulmányokat folytatott. A trianoni békeszerződés aláírása után a revíziós mozgalomban tevékenykedett. Magyarországi kapcsolatai miatt 1923-ban letartóztatták, és egyévi...megnyit →
(* 1899. máj. 7. Nyitraújlak (Veľké Zálužie), † 1966. márc. 30. Párizs [Franciaország]) Író, fordító, közéleti személyiség. A pozsonyi felsőlányiskola elvégzése után szociológiai, filozófiai és teológiai tanulmányokat folytatott. A trianoni békeszerződés aláírása után a revíziós mozgalomban tevékenykedett. Magyarországi kapcsolatai miatt 1923-ban letartóztatták, és egyévi...megnyit →
Részletek
(* 1899. máj. 7. Nyitraújlak (Veľké Zálužie), † 1966. márc. 30. Párizs [Franciaország]) Író, fordító, közéleti személyiség. A pozsonyi felsőlányiskola elvégzése után szociológiai, filozófiai és teológiai tanulmányokat folytatott. A trianoni békeszerződés aláírása után a revíziós mozgalomban tevékenykedett. Magyarországi kapcsolatai miatt 1923-ban letartóztatták, és egyévi börtönbüntetésre ítélték. Az 1930-as évek elejétől tevékenyen részt vállalt a szlovákiai magyar katolikus mozgalmakban (Actio Catholica; Szlovenszkói Katolikus Ifjúsági Egyesület; Prohászka Ottokár Körök Szövetsége), elnöke volt a magyar nők keresztényszocialista egyesületének. Az első szlovák köztársaság idején öccse, Esterházy János gyermekeit nevelte. 1945 elején megpróbálta elérni, hogy testvérét a hatóságok szabadon engedjék. 1946 nyarán Párizsba menekült, ahol segítette a magyar békeküldöttség munkáját. Később a Rideau de Fer (1950–51) és a Réfugié Hongrois (1951–1959) szerkesztőségében dolgozott. – Fm. A huszadik esztendő (1942); Coeurs affronte`s (emlékirat, 1961; magyarul: Szívek az ár ellen, 1991).
Esti Újság 3.
Magyar napilap (Pozsony, 1933–1941). Kezdetben a Magyar Nemzeti Párt majd az Egyesült Magyar Párt egyik szócsöveként jelent meg. A vh. idején keresztény humanista szellemiségével szemben állt a fasizmussal. Egy ideig naponta háromszor jelent meg. 28 oldalas vasárnapi és ünnepi számai pótolni tudták a hiányzó...megnyit →
Magyar napilap (Pozsony, 1933–1941). Kezdetben a Magyar Nemzeti Párt majd az Egyesült Magyar Párt egyik szócsöveként jelent meg. A vh. idején keresztény humanista szellemiségével szemben állt a fasizmussal. Egy ideig naponta háromszor jelent meg. 28 oldalas vasárnapi és ünnepi számai pótolni tudták a hiányzó...megnyit →
Részletek
Az Esti Újság fejléce (FI)
Magyar napilap (Pozsony, 1933–1941). Kezdetben a Magyar Nemzeti Párt majd az Egyesült Magyar Párt egyik szócsöveként jelent meg. A vh. idején keresztény humanista szellemiségével szemben állt a fasizmussal. Egy ideig naponta háromszor jelent meg. 28 oldalas vasárnapi és ünnepi számai pótolni tudták a hiányzó irodalmi folyóiratokat. Irodalmi és kulturális anyagainak szervezői Peéry Rezső és Szalatnai Rezső voltak. A lapot 1941 őszén a hatóságok napi 4 oldalra korlátozták, majd betiltották. Főszerkesztői közül a legismertebb a lapot 1938 őszétől irányító Somos Elemér volt.
Esti Újság 1.
Nemzeti és keresztény szellemiségű napilap (Kassa, 1919–1921). 1921 jan.-tól Esti Újság Vasárnapja címen irodalmi melléklete volt, ezt Sziklay Ferenc szerkesztette, s többek között Fábry Zoltán, Mécs László, Tamás Mihály és Tilkovszky Béla voltak a munkatársai. A lap 1919 előtt Felvidéki Újság néven létezett; Fischer-Colbrie...megnyit →
Nemzeti és keresztény szellemiségű napilap (Kassa, 1919–1921). 1921 jan.-tól Esti Újság Vasárnapja címen irodalmi melléklete volt, ezt Sziklay Ferenc szerkesztette, s többek között Fábry Zoltán, Mécs László, Tamás Mihály és Tilkovszky Béla voltak a munkatársai. A lap 1919 előtt Felvidéki Újság néven létezett; Fischer-Colbrie...megnyit →
Részletek
Nemzeti és keresztény szellemiségű napilap (Kassa, 1919–1921). 1921 jan.-tól Esti Újság Vasárnapja címen irodalmi melléklete volt, ezt Sziklay Ferenc szerkesztette, s többek között Fábry Zoltán, Mécs László, Tamás Mihály és Tilkovszky Béla voltak a munkatársai. A lap 1919 előtt Felvidéki Újság néven létezett; Fischer-Colbrie Ágost püspök alapította. – Szerk. Katona János, Patak László, Sziklay Ferenc.
Esti Újság 2.
Részletek
Bulvár jellegű napilap (Pozsony, 1933–1938). „Szenzációs” híranyagok és terjedelmes történelmi tárgyú ponyvaregények közlésével az átlagolvasók körében nagy népszerűségre tett szert, s időnként a csehszlovákiai magyar viszonylatban fantasztikusnak tekinthető 20-25 ezres példányszámot is elérte. – Szerk. Herczeg Gábor.