Fábián Nóra; Árvay Alica (szül. Korber)
(* 1970. ápr. 11. Komárom) Író. A komáromi magyar gimnáziumban érettségizett (1988). 1994–1997-ben Londonban élt, ahol a Birkbeck College-ban művészettörténetet hallgatott. 1998-ban Mo.-ra költözött. Az ELTE angol nyelv és irodalom bölcsész szakán végzett. Egy ideig nemzetközi üzleti és projektmenedzsment konferenciák szervezésével foglalkozott. Jelenleg nemzetközi kulturális projektek...megnyit →
(* 1970. ápr. 11. Komárom) Író. A komáromi magyar gimnáziumban érettségizett (1988). 1994–1997-ben Londonban élt, ahol a Birkbeck College-ban művészettörténetet hallgatott. 1998-ban Mo.-ra költözött. Az ELTE angol nyelv és irodalom bölcsész szakán végzett. Egy ideig nemzetközi üzleti és projektmenedzsment konferenciák szervezésével foglalkozott. Jelenleg nemzetközi kulturális projektek...megnyit →
Részletek
(* 1970. ápr. 11. Komárom) Író. A komáromi magyar gimnáziumban érettségizett (1988). 1994–1997-ben Londonban élt, ahol a Birkbeck College-ban művészettörténetet hallgatott. 1998-ban Mo.-ra költözött. Az ELTE angol nyelv és irodalom bölcsész szakán végzett. Egy ideig nemzetközi üzleti és projektmenedzsment konferenciák szervezésével foglalkozott. Jelenleg nemzetközi kulturális projektek előkészítésén dolgozik és fordít. Fm: Álmok Júdeában (elb., 1994); A nagyváros meséi (elb., 2002). Fordításai: Szerk. Lippincott: Az idő története (Perfect Könyvkiadó, 2002), Steve Fuller: Az entellektüel (Napvilág Könyvkiadó, 2005); James Surowiecki: A tömegek bölcsessége (Napvilág Könyvkiadó, 2007)
Fabó Tibor
(* 1964. máj. 8. Rozsnyó) Színész, színházigazgató. Szülővárosában érettségizett 1982-ben, majd a komáromi Magyar Területi Színház tagja lett. 1986–2001 között Kassán a Thália Színpad, ill. a Kassai Thália Színház színésze, közben színészdiplomát szerzett a pozsonyi Szépművészeti Főiskolán. 1992–1995 között színházának művészeti vezetője, 1996–1999 között...megnyit →
(* 1964. máj. 8. Rozsnyó) Színész, színházigazgató. Szülővárosában érettségizett 1982-ben, majd a komáromi Magyar Területi Színház tagja lett. 1986–2001 között Kassán a Thália Színpad, ill. a Kassai Thália Színház színésze, közben színészdiplomát szerzett a pozsonyi Szépművészeti Főiskolán. 1992–1995 között színházának művészeti vezetője, 1996–1999 között...megnyit →
Részletek
Fabó Tibor (SZM)
(* 1964. máj. 8. Rozsnyó) Színész, színházigazgató. Szülővárosában érettségizett 1982-ben, majd a komáromi Magyar Területi Színház tagja lett. 1986–2001 között Kassán a Thália Színpad, ill. a Kassai Thália Színház színésze, közben színészdiplomát szerzett a pozsonyi Szépművészeti Főiskolán. 1992–1995 között színházának művészeti vezetője, 1996–1999 között igazgatója. 2001-től a Komáromi Jókai Színház művésze. – Főbb színházi szerepei: Kassai Thália Színház: Von Kalb (Friedrich Schiller: Ármány és szerelem); Bonaventura (John Ford: Kár, hogy ká); Sganarelle (Jean-Baptiste Molière: Don Juan); II. Endre (Katona József: Bánk bán); Hirin, Jaty (Anton Pavlovics Csehov: Csehov tréfái); Beppo (Heltai Jenő: A néma levente); Kamarás (Witold Gombrowicz: Yvonne, burgundi hercegnő); Bernard (Arthur Miller: Az ügynök halála); Trissotin (Jean-Baptiste Molière: A tudós nők); Jim (N. Richard Nash: Esőcsináló); Martini (Dale Wassermann: Kakukkfészek); Weinberg hadnagy (Aaron Sorkin: Semmi és végtelen); Pablo (Tennessee Williams: A vágy villamosa); Caligula (Albert Camus: Caligula), Komáromi Jókai Színház: II. József (Peter Shaffer: Amadeus); Vargányai Guszti (Parti Nagy Lajos: Ibusár); Oberon (William Shakespeare: Szent Iván-éji álom); Kazynski (Spiró György: Az imposztor); Francia király (Petőfi Sándor–Kacsóh Pongrácz: János vitéz); Rántotta (Nyikolaj Vasziljevics Gogol: Háztűznéző), Heródes (Michel de Ghelderode: Barabbás); Viktor (Hubay Miklós–Vas István–Ránki György: Egy szerelem három éjszakája); Paczal János (Jókai Mór: A gazdag szegények); Kaunitz (Szomory Dezső: II. József); Vitalij (Nyikolaj Koljada: Mese a halott cárkisasszonyról); Lou (Arthur Miller: Kanyargó időben); Amos Hart (Fred Ebb–Bob Fosse–John Kander: Chicago); Gömböc úr (Jean-Baptiste Molière: Gömböc úr); Férfi (Jon Fosse: Őszi álom); Sárkány (Molnár Ferenc: A doktor úr); Göre Gábor (Gárdonyi Géza: A bor); Morgó (Grimm-testvérek–Albert Péter–Barabás Árpád–Lőrinczy Attila: Hófehérke meg a törpék), Kolhaas Mihály (Sütő András: Egy lócsiszár virágvasárnapja); Bóni gróf (Kálmán Imre–Stein Leó–Jenbach Béla–Gábor Andor–Békeffi István–Kellér Dezső: Csárdáskirálynő); Seress Rezső (Müller Péter–Seress Rezső: Szomorú vasárnap); Préda Máté (Tamási Áron: Énekes madár); Doki (Ken Ludwig: Primadonnák); Süsü, a sárkány (Csukás István–Bergendy István: Süsü, a sárkány); Andrej Szergejevics Prozorov (Anton Pavlovics Csehov: Három nővér); Nemes Böffen Tóbiás (William Shakespeare: Vízkereszt, vagy amit akartok); Trafina, Mária szegény rokona (Békeffi István–Lajtai Lajos: A régi nyár); Anton Szkvoznyik Dmutranovszkij, polgármester (Nyikolaj Vasziljevics Gogol: Revizor); Riečan (Ladislav Ballek: A hentessegéd); Sunyi bá (Spiró György: Príma környék); Tügyi koma (Móricz Zsigmond: Sári bíró) – Díj: Jászai-díj (2005); Határon Túli Magyar Színházak XIV. Fesztiválja, a Kisvárdai Várszínház különdíja (2002); Életműdíj (2017) – Ir. Székely György: Magyar Színházművészeti Lexikon (1994); Kolár Péter és szerzőtársak: A Kassai Thália Színház negyven éve (2009); Színházi évkönyvek (OSZMI Budapest); Divadlá na Slovensku (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig); Darvay Nagy Adrienne: A kisvárdai fesztivál (2008); Ötvös Anna: Akikkel találkozhat(t)unk (2000).
Fábry István
(* 1911. aug. 26. Krasznahorkaváralja, † 1992. júl. 28. Pozsony) Kommunista funkcionárius. Bányászcsaládban született, s maga is bányászként kezdett dolgozni. Már fiatalon bekapcsolódott a baloldali mozgalmakba, 1930-ban belépett a CSKP-ba, s hamarosan a gömöri térség ismert munkásmozgalmi személyisége lett. A hatóságok többször letartóztatták. 1936...megnyit →
(* 1911. aug. 26. Krasznahorkaváralja, † 1992. júl. 28. Pozsony) Kommunista funkcionárius. Bányászcsaládban született, s maga is bányászként kezdett dolgozni. Már fiatalon bekapcsolódott a baloldali mozgalmakba, 1930-ban belépett a CSKP-ba, s hamarosan a gömöri térség ismert munkásmozgalmi személyisége lett. A hatóságok többször letartóztatták. 1936...megnyit →
Részletek
(* 1911. aug. 26. Krasznahorkaváralja, † 1992. júl. 28. Pozsony) Kommunista funkcionárius. Bányászcsaládban született, s maga is bányászként kezdett dolgozni. Már fiatalon bekapcsolódott a baloldali mozgalmakba, 1930-ban belépett a CSKP-ba, s hamarosan a gömöri térség ismert munkásmozgalmi személyisége lett. A hatóságok többször letartóztatták. 1936 és 1939 között részt vett a spanyol polgárháborúban, majd franciaországi internálótáborba került. 1941-ben visszatért Rozsnyóra, ahol az illegális kommunista mozgalomban vállalt tevékenységéért ugyancsak letartóztatták, s munkaszolgálatosként a frontra került. Itt 1944-ben átállt a szovjet hadsereghez. A szlovákiai magyarság elleni jogfosztó intézkedések időszakában, 1945 és 1947 között a kommunista párt tornaljai járási bizottságának titkára volt. majd 1948–1949-ben egyike a Magyar Bizottság tagjainak. 1950–1955 között az SZLKP KB, 1952–1958 között a CSKP KB tagja. 1976-os nyugdíjba vonulásáig magas rangú pártfunkciókat látott el, közben 1970–1977-ben a Szlovák Nemzeti Tanács alelnöke, 1968–71 között az SZNT Nemzetiségi Bizottságának elnöke is volt. A prágai tavasz elfojtását követően 1971–1972-ben a Csemadok KB elnöke lett: személyéhez kötődnek a normalizáció első időszakában a szervezeten belüli tisztogatások. – Fm. A forradalom katonája (emlékirat, 1978).
Fábry József
(* 1909. jún. 4. Krasznahorkaváralja, † 1971. nov. 9. Budapest [Mo.]) Pártmunkás, katonatiszt. Mint építőmunkás fiatalon bekapcsolódott a munkásmozgalomba (Csehszlovákiai Kommunista Ifjúsági Szövetség, Proletár Testnevelési Egyesület), 1930-tól a CSKPnagymihályi területi bizottságának titkára volt. 1937-től Kassán élt. Mozgalmi tevékenységéért mind Csehszl.-ban, mind – az első...megnyit →
(* 1909. jún. 4. Krasznahorkaváralja, † 1971. nov. 9. Budapest [Mo.]) Pártmunkás, katonatiszt. Mint építőmunkás fiatalon bekapcsolódott a munkásmozgalomba (Csehszlovákiai Kommunista Ifjúsági Szövetség, Proletár Testnevelési Egyesület), 1930-tól a CSKPnagymihályi területi bizottságának titkára volt. 1937-től Kassán élt. Mozgalmi tevékenységéért mind Csehszl.-ban, mind – az első...megnyit →
Részletek
(* 1909. jún. 4. Krasznahorkaváralja, † 1971. nov. 9. Budapest [Mo.]) Pártmunkás, katonatiszt. Mint építőmunkás fiatalon bekapcsolódott a munkásmozgalomba (Csehszlovákiai Kommunista Ifjúsági Szövetség, Proletár Testnevelési Egyesület), 1930-tól a CSKPnagymihályi területi bizottságának titkára volt. 1937-től Kassán élt. Mozgalmi tevékenységéért mind Csehszl.-ban, mind – az első bécsi döntés után – Mo.-on többször letartóztatták. 1942-ben büntetőszázaddal Ukrajnába vitték, ahol átállt a szovjet hadsereghez. Itt partizánkiképzésen esett át, s 1944-től a Szl. és Mo. területén tevékenykedő Petőfi Sándor partizánosztag tagja, majd parancsnoka lett. 1945 után rövid ideig még Csehszl.-ban tevékenykedett, majd – a szlovákiai magyarok üldöztetése miatt is – áttelepült Mo.-ra. Létrehozta a Szlovákiai Magyar Antifasiszták Szövetsége nevű illegális szervezetet, amely több ízben is tiltakozott a magyarellenes intézkedések ellen. Mo.-n a Magyar Dolgozók Pártjának alkalmazottja, ill. a Magyar Néphadsereg alezredese lett. A Hadtörténeti Intézet munkatársaként az antifasiszta ellenállással kapcsolatos írásokat publikált. – Fm. A szabadságért harcoltunk (emlékirat, 1973).
Fábry Viktor
(* 1884. dec. 23. Leibic, † 1940. jún. 16. Eperjes) Lapszerkesztő, evangélikus lelkész. Középiskolai tanulmányait Késmárkon, az evangélikus teológiai tanulmányokat Eperjesen végezte. 1917-től haláláig az eperjesi magyar–német ev. egyházközség lelkipásztora, s a helyi magyar kulturális élet egyik irányítója volt. Szerkesztette a Gyülekezeti Életet, az...megnyit →
(* 1884. dec. 23. Leibic, † 1940. jún. 16. Eperjes) Lapszerkesztő, evangélikus lelkész. Középiskolai tanulmányait Késmárkon, az evangélikus teológiai tanulmányokat Eperjesen végezte. 1917-től haláláig az eperjesi magyar–német ev. egyházközség lelkipásztora, s a helyi magyar kulturális élet egyik irányítója volt. Szerkesztette a Gyülekezeti Életet, az...megnyit →
Részletek
(* 1884. dec. 23. Leibic, † 1940. jún. 16. Eperjes) Lapszerkesztő, evangélikus lelkész. Középiskolai tanulmányait Késmárkon, az evangélikus teológiai tanulmányokat Eperjesen végezte. 1917-től haláláig az eperjesi magyar–német ev. egyházközség lelkipásztora, s a helyi magyar kulturális élet egyik irányítója volt. Szerkesztette a Gyülekezeti Életet, az Evangélikus Lapot, a Luthert, rendszeresen publikált a Prágai Magyar Hírlapban. Színműveket is írt.
Fábry Zoltán
(* 1897. aug. 10. Stósz, † 1970. máj. 31. Stósz) Író, irodalomkritikus, publicista. A rozsnyói ev. főgimnáziumban érettségizett (1915), majd az első vh. különböző frontjain harcolt, ekkori negatív élményei egész életén végigkísérték. 1918-ban a budapesti egyetemen magyar irodalmat hallgatott, ám családi, ill. egészségi okokból...megnyit →
(* 1897. aug. 10. Stósz, † 1970. máj. 31. Stósz) Író, irodalomkritikus, publicista. A rozsnyói ev. főgimnáziumban érettségizett (1915), majd az első vh. különböző frontjain harcolt, ekkori negatív élményei egész életén végigkísérték. 1918-ban a budapesti egyetemen magyar irodalmat hallgatott, ám családi, ill. egészségi okokból...megnyit →
Részletek
Fábry Zoltán (csa)
(* 1897. aug. 10. Stósz, † 1970. máj. 31. Stósz) Író, irodalomkritikus, publicista. A rozsnyói ev. főgimnáziumban érettségizett (1915), majd az első vh. különböző frontjain harcolt, ekkori negatív élményei egész életén végigkísérték. 1918-ban a budapesti egyetemen magyar irodalmat hallgatott, ám családi, ill. egészségi okokból tanulmányait félbehagyta. Az 1920-as évektől kezdve rendszeresen publikált, 1930-tól elsősorban a baloldali sajtóban. 1927–1939 között szlovenszkói szerkesztője volt a kolozsvári Korunknak, 1931–1936 között Az Út szerkesztője. A két vh. közötti időszak egyik legjelentősebb szlovákiai magyar irodalomkritikusa volt, de írásaira a baloldali elfogultság is rányomta bélyegét. 1939–1948 között Szl.-ban nem publikálhatott; a második vh. alatt több alkalommal is bebörtönözték. A vádlott megszólal c. 1946-os manifesztuma tiltakozás a szlovákiai magyarok jogfosztása ellen, ám csak 1968-ban jelenhetett meg nyomtatásban. 1948 után haláláig ~ a csehszlovákiai magyar irodalom szinte egyszemélyes intézménynek számító vezéralakja. Munkatársa volt az 1948. dec. 15-én indult Új Szónak, 1958-tól haláláig főmunkatársa az Irodalmi Szemlének. Főbb díjai, kitüntetései: Érdemes művész (1957); a Csehszlovák Írószövetség Nemzetiségi Díja (1964); Madách-díj (1967); Munka Érdemrend (1967); a Magyar Népköztársaság Munka Vörös Zászló Érdemrendje (1967). 1989 után életműve kapcsán heves vita alakult ki a szlovákiai magyar sajtóban. Munkásságát 2009-ben Magyar Örökség díjjal jutalmazták. 1980–2001 között – Fónod Zoltán szerkesztésében – tizenkét kötetes életműkiadása jelent meg(Összegyűjtött írásai I–XII.). – Fm. Korparancs (publicisztika, 1934); Fegyver s vitéz ellen (publicisztika, 1937); A gondolat igaza (publicisztika, 1955); A béke igaza (publicisztika, 1956); Hidak és árkok (publicisztika, 1957); Emberek az embertelenségben (publicisztika, 1962); Harmadvirágzás (irodalmi tan., kritikák, 1963); Kúria, kvaterka, kultúra (irodalmi tan., kritikák, 1964); Európa elrablása (tan., 1966); Stószi délelőttök (tan., publicisztika, 1968); Üresjárat 1945–1948 (napló, 1991). – Ir. Kovács Győző: Fábry Zoltán (mon., 1971); Fónod Zoltán: Perben a történelemmel (mon., 1993).
Fábry Zoltán-díj
Részletek
A Csemadok Országos Elnöksége által odaítélt díj, amelyet a Kárpát-medence magyarságának összefogásáért tevékenykedő nem szlovákiai személy kaphat meg. A díj egy plakettből és egy oklevélből áll. A díjat 2018-tól kezdődően a magyar kultúra napjának felvidéki központi rendezvényén adják át.
Fajkürt (Dedinka)
Község az Érsekújvári járásban, a Garammenti-hátság K-i részén, a Kétyi-víz forrásvidékén, Érsekújvártól K–ÉK-re. L: [1921] – 790, ebből 633 (80,1%) szlovák, 137 (17,3%) magyar; [2011] – 769, ebből 756 (98,3%) szlovák, 7 (0,9%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 756 (98,3%) szlovák, 6 (0,8%) magyar....megnyit →
Község az Érsekújvári járásban, a Garammenti-hátság K-i részén, a Kétyi-víz forrásvidékén, Érsekújvártól K–ÉK-re. L: [1921] – 790, ebből 633 (80,1%) szlovák, 137 (17,3%) magyar; [2011] – 769, ebből 756 (98,3%) szlovák, 7 (0,9%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 756 (98,3%) szlovák, 6 (0,8%) magyar....megnyit →
Részletek
Község az Érsekújvári járásban, a Garammenti-hátság K-i részén, a Kétyi-víz forrásvidékén, Érsekújvártól K–ÉK-re. L: [1921] – 790, ebből 633 (80,1%) szlovák, 137 (17,3%) magyar; [2011] – 769, ebből 756 (98,3%) szlovák, 7 (0,9%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 756 (98,3%) szlovák, 6 (0,8%) magyar. V: [2011] – 690 r. k., 5 ev., 4 ref. – A 18. sz.-ban részben szlovákokkal újranépesített Nagyfajkürt és Kisfajkürt 19. sz. végi egyesítésével létrejött község kétnyelvű lakossága mellé az első vh. utáni földbirtokreform során, 1921-ben újabb szlovák kolonisták települtek. A Kisfajkürtön létrehozott kolónia előbb 1937–38-ban, majd 1945–60 között önálló község volt. R. k. (Szűz Mária neve) temploma 1784-ben késő barokk, a Platthy- és az Ambró-kúria a 19. sz. első felében klasszicista stílusban épült.
Fáklya 2.
Részletek
Társadalmi és irodalmi szatirikus riport- és pletykalap (Pozsony, 1929). 5 száma jelent meg. – Szerk. Fehér Jenő.
Fáklya 1.
Részletek
A Szlovenszkói Német-Magyar Szociáldemokrata Párt kérészéletű hetilapja volt (Kassa, 1922. máj. 1.–szept. 30.). 23 száma jelent meg. Tartósabb életű testvérlapja a pozsonyi Munkásújság volt. – Szerk. Borovszky Géza.