Szlovákiai Magyar Adatbank » Kronológia 1918-tól napjainkig Kronológia 1918-tól napjainkig – Oldal 33 – Szlovákiai Magyar Adatbank

Kronológia 1918-tól napjainkig

A (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája 1918–1944 (Összeállította: Popély Gyula), A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája 1944-1992 (Összeállította: Popély Árpád), A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája 1918-1944 (Összeállította: Fedinec Csilla), Kronológia 1993–2004 (Megjelent a Magyarok Szlovákiában c. sorozat második kötetében. Összeállította: Orosz Márta), Nemzeti és etnikai kisebbségek Szlovákiában 2005, 2006, 2007 (A Fórum Kisebbségkutató Intézet évente jelentette meg. Összeállította: Lelkes Gábor, Simon Attila, Popély Árpád)
1 31 32 33 34 35 77
77 találat

1991. szeptember 20. : Pozsonyban az Együttélés, az FMK és az MKDM vezetőinek újabb megbeszélésén egyetértés születik abban, hogy az államjogi elrendezés ügyében elleneznek minden alkotmánysértő kezdeményezést, s képviselőik a szlovák parlamentben együtt fognak működni. Elhatározzák két közös bizottság létrehozását, amelyek a kisebbségi jogok kidolgozásakor figyelembe veendő alapelvek egyeztetésével, ill. a területi átszervezéssel kapcsolatos elképzelések összehangolásával fognak foglalkozni. Prágában Marián Čalfa szövetségi miniszterelnök fogadja az FMK küldöttségét, amely arról tájékoztatja a kormányfőt, hogy a Szövetségi Gyűlésben kezdeményezni fogja egy nemzetiségi törvény megalkotását. Érsekújvárott a városi önkormányzat határozatot hoz a kétnyelvű utcanévtáblák elhelyezéséről. Ezt követően a Matica slovenská, a Szlovák Nemzeti Párt és a KDM aláírásgyűjtésbe kezd a kétnyelvű utcanévtáblák elhelyezése elleni népszavazás kiírásáért.

1991. szeptember 13. : Pozsonyban a Csemadok székházában - az Együttélés kezdeményezésére - első ízben kerül sor a csehszlovákiai magyar parlamenti képviselők találkozójára, amelyen az Együttélés részéről 11, az MKDM részéről 7, az FMK részéről 4, a DBP részéről 2, a KDM részéről 1 képviselő vesz részt. A tanácskozás résztvevői elsősorban a szövetségi államformáról, a nemzetek önrendelkezéséről és a kisebbségek jogi helyzetéről, önigazgatásuk kérdéséről és az önrendelkezés alkotmányos úton történő eléréséről cserélnek véleményt, de szóba kerül a feddhetetlenségi vizsgálat, a regionális önszerveződés, a területi átszervezés és a népszavazás kérdése is. Nézetazonosság csak nagyon kevés kérdésben alakul ki, a tárgyalásról kiadott nyilatkozat érdemi állásfoglalást nem tartalmaz.

1991. szeptember 6. : Václav Havel köztársasági elnök Pozsonyban fogadja a szlovákiai politikai pártok és mozgalmak, köztük az FMK, az MKDM és az Együttélés küldöttségét. A magyar mozgalmak képviselői tolmácsolják az államfőnek a szövetségi állam jövőjével, a bősi vízlépcsővel és a kisebbségi kérdéssel kapcsolatos nézeteiket. Az FMK pozsonyi irodájában első ízben találkozik a három magyar politikai mozgalom küldöttsége. A megbeszélésen - amelyen az FMK-t Tóth Károly, Gyurovszky László, Zászlós Gábor és Világi Oszkár, az Együttélést Bauer Edit, Duka Zólyomi Árpád és Rózsa Ernő, az MKDM-et Bugár Béla, Agárdy Gábor, Csáky Pál és Bartakovics István képviseli - a jövőbeli államjogi elrendezésről, valamint együttműködésük lehetőségéről tanácskoznak, s megállapodnak találkozóik rendszeresítésében.

1 31 32 33 34 35 77
77 találat