Kronológiák - A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)

A (cseh)szlovákiai magyarság története immár közel kilenc évtizedre tekint vissza, múltjának feldolgozásával ennek ellenére máig adós a történettudomány. Hatványozottan érvényes ez a megállapítás a második világháború végén kezdődő s jelen kronológia tárgyát is képező második kisebbségi korszakára, amelyből a szakirodalom eddig jobbára csupán történetének legfájóbb szakaszát, 1944 és 1948 közötti jogfosztásának eseményeit tárgyalta. A felvidéki magyarság történetének feltárását célzó kutatási program részét képezi – s remélhetőleg a további kutatások támpontjául is szolgál majd – a (cseh)szlovákiai magyarság 1944 és 1992 közötti történetének kronologikus feldolgozása. (összeállította: Popély Árpád)

1991. szeptember 20.

Pozsonyban az Együttélés, az FMK és az MKDM vezetőinek újabb megbeszélésén egyetértés születik abban, hogy az államjogi elrendezés ügyében elleneznek minden alkotmánysértő kezdeményezést, s képviselőik a szlovák parlamentben együtt fognak működni. Elhatározzák két közös bizottság létrehozását, amelyek a kisebbségi jogok kidolgozásakor figyelembe veendő alapelvek egyeztetésével, ill. a területi átszervezéssel kapcsolatos elképzelések összehangolásával fognak foglalkozni.

Prágában Marián Čalfa szövetségi miniszterelnök fogadja az FMK küldöttségét, amely arról tájékoztatja a kormányfőt, hogy a Szövetségi Gyűlésben kezdeményezni fogja egy nemzetiségi törvény megalkotását.

Érsekújvárott a városi önkormányzat határozatot hoz a kétnyelvű utcanévtáblák elhelyezéséről. Ezt követően a Matica slovenská, a Szlovák Nemzeti Párt és a KDM aláírásgyűjtésbe kezd a kétnyelvű utcanévtáblák elhelyezése elleni népszavazás kiírásáért.

Hibát talált?

Üzenőfal