bársonyos forradalom
Bársonyos forradalom − tüntetés Pozsonyban 1989 nov.-ében (FI)
1989 nov.-ében és dec.-ében a pártállami diktatúrának véget vető eseménysor Csehszl.-ban. Az egypárti diktatúra végét és a rendszerváltás kezdetét jelentő ~ ugyan meglepetésként érte a csehszlovák társadalom nagy részét, de nem volt előzmények nélküli. A hatalom által keményen üldözött ellenzéki mozgalom, a Charta 77 Prágában és más nagyobb városokban is utcai demonstrációkat szervezett 1988 nyarán és 1989 elején, s egyre többen bekapcsolódtak a diktatórikus modell felszámolását követelő petíciós mozgalmakba is. A csehszlovákiai társadalmat azonban véglegesen csupán a prágai diákok 1989. nov. 17-i békés felvonulása elleni brutális rendőri fellépés rázta fel tespedtségéből. A prágai eseményeket Pozsonyban és Szl. más városaiban is sorozatos demonstrációk követték. A pártállam szinte napok alatt összeomlott, s a vér nélküli, „bársonyos forradalom” vezetőjét, a korábbi disszidenst, Václav Havelt választották köztársasági elnökké. Ezzel Csehszl.-ban is megkezdődött a rendszerváltás folyamata. A magyarországi rendszerváltás eseményeit nagy figyelemmel kísérő szlovákiai magyarok a kezdetektől fogva aktív szerepet vállaltak a szocialista rendszer lebontásában és a demokratikus társadalom kiépítésében. A kommunista diktatúra összeomlását magyar vidékeken mindenütt nagy lelkesedéssel fogadták, abban reménykedve, hogy a közélet demokratizálásával együtt nemzetiségi jogaik is kiszélesednek. A dél-szlovákiai városokban rendezett nagy utcai demonstrációkon magyarok és szlovákok együtt tüntettek a pártállami keretek lebontásáért. A CSKP ellenőrzése alól kiszabadulva, azonnal megkezdődött a kisebbségi társadalom különböző szegmenseinek kiépítése: a politikai pártok, a kulturális, az egyházi, az oktatási és a gazdasági szervezetek, valamint a civil kezdeményezések létrehozása.
Bársonyos forradalom − tüntetés Pozsonyban 1989 nov.-ében (FI)
