Teátrum Színházi Polgári Társulás
Részletek
2000-ben alakult Komáromban. Tájoló jellegű társulat, mely hivatásos művészekből áll. Főként a kisebb falvakat látogatja, és a keleti országrész lakosságának színházigényeit igyekszik kielégíteni. A szervezet vezetői Batta György és Dráfi Mátyás.
Tejfalu (Mliečno)
1976-ban Somorjához csatolt község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz Ny-i részén, a Duna partján, Somorjától DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 597, ebből 580 (97,2%) magyar; [1970] 1155, ebből 1012 (87,6%) magyar, 135 (11,7%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 550 r....megnyit →
1976-ban Somorjához csatolt község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz Ny-i részén, a Duna partján, Somorjától DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 597, ebből 580 (97,2%) magyar; [1970] 1155, ebből 1012 (87,6%) magyar, 135 (11,7%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 550 r....megnyit →
Részletek
1976-ban Somorjához csatolt község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz Ny-i részén, a Duna partján, Somorjától DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 597, ebből 580 (97,2%) magyar; [1970] 1155, ebből 1012 (87,6%) magyar, 135 (11,7%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 550 r. k., 35 izr., 9 ref., 3 ev. A második vh. után magyar lakosságának egy részét áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi szlovákok települtek. R. k. kápolnája a 19. sz.-ban épült, a közeli Pipagyújtogató csárdánál lezajlott 1849. máj. 12-i összecsapásban elesett magyar honvédek emlékoszlopát 1861-ben állították fel. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. – 1940-ben közigazgatásilag hozzácsatolták Bucsuházát és Királyfiát. – Ir. Csiba László–Presinszky Lajos: Fejezetek Tejfalu történetéből (1993).
Teleki Sámuel Diákklub
Részletek
Magyar diákklub Pozsonyban (röv.: Tesadik). 1993-ban a Comenius Egyetem TTK-án hozták létre. Tagja a Diákhálózat klubhálózatának (→József Attila Ifjúsági Klub).
Teleki Tibor
(* 1935. máj. 31. Fülek, † 1990. szept. 19. Nyitra) Nyelvész, főiskolai oktató. Komáromban érettségizett 1953-ban; 1957-ben a pozsonyi Pedagógiai Főiskolán szerzett tanári oklevelet. Ezt követően gimnáziumi tanár Füleken, majd 1961–1971 között a nyitrai Pedagógiai Főiskola Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének adjunktusa. Az 1968...megnyit →
(* 1935. máj. 31. Fülek, † 1990. szept. 19. Nyitra) Nyelvész, főiskolai oktató. Komáromban érettségizett 1953-ban; 1957-ben a pozsonyi Pedagógiai Főiskolán szerzett tanári oklevelet. Ezt követően gimnáziumi tanár Füleken, majd 1961–1971 között a nyitrai Pedagógiai Főiskola Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének adjunktusa. Az 1968...megnyit →
Részletek
(* 1935. máj. 31. Fülek, † 1990. szept. 19. Nyitra) Nyelvész, főiskolai oktató. Komáromban érettségizett 1953-ban; 1957-ben a pozsonyi Pedagógiai Főiskolán szerzett tanári oklevelet. Ezt követően gimnáziumi tanár Füleken, majd 1961–1971 között a nyitrai Pedagógiai Főiskola Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének adjunktusa. Az 1968 utáni politikai tisztogatások során azonban állásából elbocsátották, s csaknem húsz éven keresztül egy nyitrai építővállalat felügyelője, anyagbeszerzője, termelésirányítója volt. Az 1989-es fordulat után rehabilitálták, és ismét a nyitrai Pedagógiai Főiskola adjunktusa lett. Kutatói figyelme főleg a földrajzi nevekre, ill. a nyelv- és irodalomtanítás módszertanára, valamint a bilingvizmus kérdéseire irányult. Főiskolai és gimnáziumi tankönyveket is írt.
Telekiné Nagy Ilona
(* 1933. dec. 27. Terbeléd, † 2010. máj. 14. ? Nyitra) Egyetemi oktató, nyelvész. Komáromban érettségizett (1953), tanári oklevelét a pozsonyi Pedagógiai Főiskolán szerezte 1957-ben (1979-től bölcsészdoktor, 1984-től kandidátus. 1957–1966 között a füleki gimnáziumban, majd Gímesen tanított; 1966–1968 között Nyitrán gimnáziumi tanár, majd a...megnyit →
(* 1933. dec. 27. Terbeléd, † 2010. máj. 14. ? Nyitra) Egyetemi oktató, nyelvész. Komáromban érettségizett (1953), tanári oklevelét a pozsonyi Pedagógiai Főiskolán szerezte 1957-ben (1979-től bölcsészdoktor, 1984-től kandidátus. 1957–1966 között a füleki gimnáziumban, majd Gímesen tanított; 1966–1968 között Nyitrán gimnáziumi tanár, majd a...megnyit →
Részletek
(* 1933. dec. 27. Terbeléd, † 2010. máj. 14. ? Nyitra) Egyetemi oktató, nyelvész. Komáromban érettségizett (1953), tanári oklevelét a pozsonyi Pedagógiai Főiskolán szerezte 1957-ben (1979-től bölcsészdoktor, 1984-től kandidátus. 1957–1966 között a füleki gimnáziumban, majd Gímesen tanított; 1966–1968 között Nyitrán gimnáziumi tanár, majd a Pedagógiai Kar adjunktusa, később docense lett; 1996–2001 között a Konstantin Filozófus Egyetem hungarisztika tanszékének vezetője volt. Nyelvészeti munkássága a földrajzi nevek kutatására irányult. Középiskolai tankönyveket, egyetemi jegyzeteket is írt. 2003-ban a Magyar Professzorok Világtanácsa Pro Universitate et Scientia érdemrenddel tüntette ki. – Fm. Kolon helynevei a múlt században (1998); Csilizköz földrajzi nevei (Horváth Ildikóval, 2000).
Teller Ede Klub
Részletek
Magyar diákklub Pozsonyban (röv.: TEK). 1993-ban alakult a Comenius Egyetem Matematika-fizika Karán. Tagja a Diákhálózat klubhálózatának (→József Attila Ifjúsági Klub).
Terbegec (Trebušovce)
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medencében, az Ipoly jobb oldali mellékpatakjának völgyében, Nagykürtöstől DNy-ra. L: [1921] – 293, ebből 186 (63,5%) magyar, 100 (34,1%) szlovák; [2011] – 201, ebből 144 (71,6%) magyar, 48 (23,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 169 (84,1%) magyar, 24 (11,9%)...megnyit →
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medencében, az Ipoly jobb oldali mellékpatakjának völgyében, Nagykürtöstől DNy-ra. L: [1921] – 293, ebből 186 (63,5%) magyar, 100 (34,1%) szlovák; [2011] – 201, ebből 144 (71,6%) magyar, 48 (23,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 169 (84,1%) magyar, 24 (11,9%)...megnyit →
Részletek
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medencében, az Ipoly jobb oldali mellékpatakjának völgyében, Nagykürtöstől DNy-ra. L: [1921] – 293, ebből 186 (63,5%) magyar, 100 (34,1%) szlovák; [2011] – 201, ebből 144 (71,6%) magyar, 48 (23,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 169 (84,1%) magyar, 24 (11,9%) szlovák. V: [2011] – 186 r. k., 3 ref. – R. k. (Szt. László-) temploma 1791-ben klasszicista stílusban épült.
Terbeléd (Trebeľovce)
Részletek
Község a Losonci járásban, a Losonci-medence és a Cseres-hegység határán, az Ipoly folyó bal parti teraszán, Losonctól DK-re. L: [1921] – 534, ebből 438 (82,0%) magyar, 89 (16,7%) szlovák; [2011] – 943, ebből 694 (73,6%) szlovák, 152 (16,1%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 673 (71,4%) szlovák, 181 (19,2%) magyar. V: [2011] – 741 r. k., 31 ev., 7 gör. kat., 2 ref. – Magyar lakossága mellé a második vh. utáni belső telepítések során szlovák családok települtek. R. k. (Szt. Erzsébet-) temploma 1896-ban neogótikus stílusban épült. – 1973-ban közigazgatásilag hozzácsatolták Kismúlyadot.
Terebessy János
(* 1907. okt. 11. Nyitra, † 1990. jan. 6. Elmhusst [USA]) Publicista. Pozsonyban végzett jogot. A Sarló mozgalom egyik alapítója és vezéregyénisége, ill. a Vörös Barátság nevű proletár testedző szervezet egyik irányítója, s Az Út c. folyóirat munkatársa volt. Szoros kapcsolatot tartott fenn a...megnyit →
(* 1907. okt. 11. Nyitra, † 1990. jan. 6. Elmhusst [USA]) Publicista. Pozsonyban végzett jogot. A Sarló mozgalom egyik alapítója és vezéregyénisége, ill. a Vörös Barátság nevű proletár testedző szervezet egyik irányítója, s Az Út c. folyóirat munkatársa volt. Szoros kapcsolatot tartott fenn a...megnyit →
Részletek
(* 1907. okt. 11. Nyitra, † 1990. jan. 6. Elmhusst [USA]) Publicista. Pozsonyban végzett jogot. A Sarló mozgalom egyik alapítója és vezéregyénisége, ill. a Vörös Barátság nevű proletár testedző szervezet egyik irányítója, s Az Út c. folyóirat munkatársa volt. Szoros kapcsolatot tartott fenn a kommunista mozgalommal is. A Major István ellen a kosúti sortűz után folytatott perben a védelem egyik koronatanúja volt. 1938 után Ny-Európába, majd az USA-ba költözött. A háború idején a New York-i Magyar Fórum szerkesztője, később az Amerika Hangja munkatársa volt.
Terebessy Károly
(* 1910. máj. 8. Nyitra, † 1985. febr. 8. Pozsony) Publicista, pszichológus. Jómódú családból származott, mely még születésének évében Pozsonyba költözött, így tanulmányait már itt végezte. Az 1930-as évek elején kapcsolatba került a kommunista mozgalommal. Antisztálinista röpiratokat adott ki, a trockizmus híve volt. Jó...megnyit →
(* 1910. máj. 8. Nyitra, † 1985. febr. 8. Pozsony) Publicista, pszichológus. Jómódú családból származott, mely még születésének évében Pozsonyba költözött, így tanulmányait már itt végezte. Az 1930-as évek elején kapcsolatba került a kommunista mozgalommal. Antisztálinista röpiratokat adott ki, a trockizmus híve volt. Jó...megnyit →
Részletek
(* 1910. máj. 8. Nyitra, † 1985. febr. 8. Pozsony) Publicista, pszichológus. Jómódú családból származott, mely még születésének évében Pozsonyba költözött, így tanulmányait már itt végezte. Az 1930-as évek elején kapcsolatba került a kommunista mozgalommal. Antisztálinista röpiratokat adott ki, a trockizmus híve volt. Jó kapcsolatokat ápolt a szlovák szürrealista költőkkel, kiadványaikat anyagilag is támogatta. 1937-ben az egyik alapítója volt a Magyar Demokrata Írókörnek. A második vh. idején tudományos könyvsorozatot adott ki. A háború után szlovák kapcsolatai révén megtarthatta csehszlovák állampolgárságát, s a Szlovák Pszichoterápiai Intézet munkatársa lett. Az 1950-es évektől trockista múltja miatt azonban már csak fizikai munkásként dolgozhatott. 1957-ben pártellenes szervezkedés, röpiratok terjesztése, valamint az 1956-os magyar forradalom támogatásának vádjával kilenc évi börtönbüntetésre ítélték. 1960-ban, amnesztiával szabadult, ezt követően 1974-es nyugdíjazásáig villamosvezető volt. Pszichológiai és nyelvészeti tanulmányokat írt, angol, magyar és szlovák nyelvű szakirodalmat fordított. – Fm. Jazyk, kultúra a hlbinná psychológia (1999).
Tergenye (Trhyňa)
Részletek
1960-ban Sikenica néven Nagypeszekkel egyesített község a Lévai járásban, az Ipolymenti-hátság Ny-i peremén, a Szikince-patak völgyében, Zselíztől K-re. L: [1921] – 524, ebből 512 (97,7%) magyar, 4 (0,8%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 333 r. k., 185 ref., 4 izr., 2 ev. A második vh. után magyar lakosságának közel felét áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi szlovákok települtek. Ref. temploma a 19. sz. elején klasszicista stílusban épült. – 1986–92 között közigazgatásilag Zselízhez tartozott.
Természet és Technika
Részletek
Ifjúsági folyóirat (Pozsony, 1952–1953). A Pravda Nyomdavállalat adta ki. Az első évben 4, a másodikban 14 száma jelent meg.
Terra
Magán tankönyvkiadó (Pozsony, 1991). Az irodalomoktatás, a szlovák nyelv oktatása, a matematika és egyéb területeken saját fejlesztésű tankönyvekkel látja el a szlovákiai magyar alap- és középiskolákat. Szlovákiai partnere a magyarországi Apáczai Kiadónak, melynek tankönyveit a szlovákiai viszonyokra átdolgozva adja ki és terjeszti. Fontos szerepet játszik...megnyit →
Magán tankönyvkiadó (Pozsony, 1991). Az irodalomoktatás, a szlovák nyelv oktatása, a matematika és egyéb területeken saját fejlesztésű tankönyvekkel látja el a szlovákiai magyar alap- és középiskolákat. Szlovákiai partnere a magyarországi Apáczai Kiadónak, melynek tankönyveit a szlovákiai viszonyokra átdolgozva adja ki és terjeszti. Fontos szerepet játszik...megnyit →
Részletek
Magán tankönyvkiadó (Pozsony, 1991). Az irodalomoktatás, a szlovák nyelv oktatása, a matematika és egyéb területeken saját fejlesztésű tankönyvekkel látja el a szlovákiai magyar alap- és középiskolákat. Szlovákiai partnere a magyarországi Apáczai Kiadónak, melynek tankönyveit a szlovákiai viszonyokra átdolgozva adja ki és terjeszti. Fontos szerepet játszik a tankönyvek megújításában és az új szemléletű tankönyvek megalkotásában. Saját nyomdával rendelkezik. – Vezető: Tóth Erzsébet (1991).
TERRA Hírújság

Mátyusföld magyarok lakta településein terjesztett újság (Deáki, 2001). Havonta 30 település 5000 otthonába kerül. Magyar nyelven jelenik meg. A régió közéletének történései, a sport, a kultúra eseményeinek ismertetése mellett jogi, egészségügyi, kertészeti tanácsadó szolgálja az olvasót. A régió neves személyiségeinek bemutatása, történelmi, művelődéstörténeti értékeink felmutatása,...megnyit →

Mátyusföld magyarok lakta településein terjesztett újság (Deáki, 2001). Havonta 30 település 5000 otthonába kerül. Magyar nyelven jelenik meg. A régió közéletének történései, a sport, a kultúra eseményeinek ismertetése mellett jogi, egészségügyi, kertészeti tanácsadó szolgálja az olvasót. A régió neves személyiségeinek bemutatása, történelmi, művelődéstörténeti értékeink felmutatása,...megnyit →
Részletek

terra
Mátyusföld magyarok lakta településein terjesztett újság (Deáki, 2001). Havonta 30 település 5000 otthonába kerül. Magyar nyelven jelenik meg. A régió közéletének történései, a sport, a kultúra eseményeinek ismertetése mellett jogi, egészségügyi, kertészeti tanácsadó szolgálja az olvasót. A régió neves személyiségeinek bemutatása, történelmi, művelődéstörténeti értékeink felmutatása, valamint a vidék vállalkozóinak, mesterembereinek, őstermelői tevékenységének és termékeinek bemutatása. Programajánlónkban közérdekű rendezvényekről, eseményekről ad hírt. A helyi önkormányzatok intézményeinek, iskoláinak, társadalmi szervezeteinek, művészeti csoportok bemutatása is cél. Politikai, közéleti közösségünk témáinak is helyet ad. – Szerk. Szabó Frigyes.
Tesmag (Tešmák)
1986-ban Ipolysághoz csatolt község a Kisalföld K-i nyúlványában, az Ipoly folyó jobb partján, Ipolyságtól K–DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 741, ebből 691 (93,3%) magyar, 37 (5,0%) szlovák; [1980] – 692, ebből 537 (77,6%) magyar, 150 (21,7%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 726...megnyit →
1986-ban Ipolysághoz csatolt község a Kisalföld K-i nyúlványában, az Ipoly folyó jobb partján, Ipolyságtól K–DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 741, ebből 691 (93,3%) magyar, 37 (5,0%) szlovák; [1980] – 692, ebből 537 (77,6%) magyar, 150 (21,7%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 726...megnyit →
Részletek
1986-ban Ipolysághoz csatolt község a Kisalföld K-i nyúlványában, az Ipoly folyó jobb partján, Ipolyságtól K–DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 741, ebből 691 (93,3%) magyar, 37 (5,0%) szlovák; [1980] – 692, ebből 537 (77,6%) magyar, 150 (21,7%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 726 r. k., 8 ev., 6 izr. A második vh. után magyar lakosságának mintegy egyötödét áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi szlovákok költöztek. R. k. (Szűz Mária születése) temploma 1758-ban barokk stílusban épült.
Thain János

(* 1885. szept. 5. Érsekújvár, † 1953. nov. 17. Érsekújvár) Festőművész, népművészeti gyűjtő, múzeumalapító, középiskolai tanár. Érsekújvárott érettségizett, majd a budapesti Képzőművészeti Főiskolán rajztanári képesítést szerzett (1911). Nyugdíjba vonulásáig az érsekújvári gimnázium tanára volt, ill. az Érsekújvári Városi Múzeum egyik megalapítója és igazgatója (1935–1945)....megnyit →

(* 1885. szept. 5. Érsekújvár, † 1953. nov. 17. Érsekújvár) Festőművész, népművészeti gyűjtő, múzeumalapító, középiskolai tanár. Érsekújvárott érettségizett, majd a budapesti Képzőművészeti Főiskolán rajztanári képesítést szerzett (1911). Nyugdíjba vonulásáig az érsekújvári gimnázium tanára volt, ill. az Érsekújvári Városi Múzeum egyik megalapítója és igazgatója (1935–1945)....megnyit →
Részletek

Thain János (FI)
(* 1885. szept. 5. Érsekújvár, † 1953. nov. 17. Érsekújvár) Festőművész, népművészeti gyűjtő, múzeumalapító, középiskolai tanár. Érsekújvárott érettségizett, majd a budapesti Képzőművészeti Főiskolán rajztanári képesítést szerzett (1911). Nyugdíjba vonulásáig az érsekújvári gimnázium tanára volt, ill. az Érsekújvári Városi Múzeum egyik megalapítója és igazgatója (1935–1945). Mint festőt, rajztanárt elsősorban Érsekújvár és szűkebb környékének népművészete érdekelte. Több száz hiteles népművészeti rajzából csak jóval halála után jelent meg bő válogatás Budapesten. – Fm. Érsekújvár műemlékei (tan., 1932); Thain János–Tichy Kálmán: Kisalföldi és gömöri népi építészet (1991).
Thain János Múzeum

Járási múzeum (Érsekújvár, 1956–). A múzeum feladata az Érsekújvári járás életének, történelmének, kultúrájának, társadalomtörténetének kutatása és dokumentálása. Szakosodási területe a török elleni harcok kora, az interetnikus kapcsolatok, valamint Anton Bernolák élete és munkássága. Neve és székhelye többször változott. A múzeum mintegy 19 000 darabszámú...megnyit →

Járási múzeum (Érsekújvár, 1956–). A múzeum feladata az Érsekújvári járás életének, történelmének, kultúrájának, társadalomtörténetének kutatása és dokumentálása. Szakosodási területe a török elleni harcok kora, az interetnikus kapcsolatok, valamint Anton Bernolák élete és munkássága. Neve és székhelye többször változott. A múzeum mintegy 19 000 darabszámú...megnyit →
Részletek

Thain János Múzeum (FI)
Járási múzeum (Érsekújvár, 1956–). A múzeum feladata az Érsekújvári járás életének, történelmének, kultúrájának, társadalomtörténetének kutatása és dokumentálása. Szakosodási területe a török elleni harcok kora, az interetnikus kapcsolatok, valamint Anton Bernolák élete és munkássága. Neve és székhelye többször változott. A múzeum mintegy 19 000 darabszámú gyűjteményt kezel, ebből legjelentősebb a régészeti, a néprajzi, a numizmatikai és a történelmi gyűjtemény. Állandó tárlatok: Anton Bernolák élete és műve, Czuczor Gergely élete és műve, Válogatás az Érsekújvári járás népi kultúrájából. A ~ gyűjtő-, kutató-, gyűjteménykezelő- és kiállító tevékenysége mellett nagy súlyt fektet a kulturális és közművelődési munkára, előadásokat, speciális tanítási órákat és városnéző sétákat szervez. – Vezető: Helena Gudmanová.
Thália Színházi Társaság
1993-ban alakult Kassán. A Kassai Thália Színház létrejöttekor megalakult a „Színpártolók Klubja”. Erre alapozva jött létre a Thália Alapítvány, mely 1997-ben polgári társulássá alakult. A társulás hozzájárul a Kassai Thália Színház működésének biztosításához, az anyagi háttér javításához, a művészi színvonal emeléséhez és a támogatói bázis szervezéséhez....megnyit →
1993-ban alakult Kassán. A Kassai Thália Színház létrejöttekor megalakult a „Színpártolók Klubja”. Erre alapozva jött létre a Thália Alapítvány, mely 1997-ben polgári társulássá alakult. A társulás hozzájárul a Kassai Thália Színház működésének biztosításához, az anyagi háttér javításához, a művészi színvonal emeléséhez és a támogatói bázis szervezéséhez....megnyit →
Részletek
1993-ban alakult Kassán. A Kassai Thália Színház létrejöttekor megalakult a „Színpártolók Klubja”. Erre alapozva jött létre a Thália Alapítvány, mely 1997-ben polgári társulássá alakult. A társulás hozzájárul a Kassai Thália Színház működésének biztosításához, az anyagi háttér javításához, a művészi színvonal emeléséhez és a támogatói bázis szervezéséhez. Elnöke: Illés Oszkár.
Therapia
Orvosi szaklap (Pozsony, 1922–1938). Alcíme szerint a Szlovenszkói és Kárpátaljai Orvosi Kamara és a Csehszlovákiai Orvosok Központi Egyesületének hivatalos orgánuma. 1926-ig havonta, 1927 és 1938 között kéthetente jelent meg. Alcíme három nyelven (szlovákul, magyarul és németül) volt feltüntetve, közleményei nagyrészt magyar és német, kis...megnyit →
Orvosi szaklap (Pozsony, 1922–1938). Alcíme szerint a Szlovenszkói és Kárpátaljai Orvosi Kamara és a Csehszlovákiai Orvosok Központi Egyesületének hivatalos orgánuma. 1926-ig havonta, 1927 és 1938 között kéthetente jelent meg. Alcíme három nyelven (szlovákul, magyarul és németül) volt feltüntetve, közleményei nagyrészt magyar és német, kis...megnyit →
Részletek
Orvosi szaklap (Pozsony, 1922–1938). Alcíme szerint a Szlovenszkói és Kárpátaljai Orvosi Kamara és a Csehszlovákiai Orvosok Központi Egyesületének hivatalos orgánuma. 1926-ig havonta, 1927 és 1938 között kéthetente jelent meg. Alcíme három nyelven (szlovákul, magyarul és németül) volt feltüntetve, közleményei nagyrészt magyar és német, kis részben szlovák nyelvűek voltak. Állandó rovatai: Klinikai előadások, Értekezések, Referátumok, A gyakorlatból, Törvények és rendeletek, Kongresszusok, Orvostársadalmi és rendi kérdések stb. – Szerk. Sági Béla, Pless Gyula, Limbacher Rezső, Nemessányi Andor, Szőke Andor, Zimprich A. E.
Thirring Viola

(* 1941. dec. 5. Budapest) Színésznő, színészpedagógus, rendező. 1963-ban végzett a pozsonyi színművészeti főiskolán; 1963–1969 között a komáromi Magyar Területi Színház színésze volt. Ezt követően pályája Budapesten folytatódott. Színészpedagógusként is aktív (az 1990-es évek elején a pozsonyi színművészeti főiskolán oktatott beszédtanári minőségben), gyermekcsoportokkal is...megnyit →

(* 1941. dec. 5. Budapest) Színésznő, színészpedagógus, rendező. 1963-ban végzett a pozsonyi színművészeti főiskolán; 1963–1969 között a komáromi Magyar Területi Színház színésze volt. Ezt követően pályája Budapesten folytatódott. Színészpedagógusként is aktív (az 1990-es évek elején a pozsonyi színművészeti főiskolán oktatott beszédtanári minőségben), gyermekcsoportokkal is...megnyit →
Részletek

Thirring Viola (TSZA)
(* 1941. dec. 5. Budapest) Színésznő, színészpedagógus, rendező. 1963-ban végzett a pozsonyi színművészeti főiskolán; 1963–1969 között a komáromi Magyar Területi Színház színésze volt. Ezt követően pályája Budapesten folytatódott. Színészpedagógusként is aktív (az 1990-es évek elején a pozsonyi színművészeti főiskolán oktatott beszédtanári minőségben), gyermekcsoportokkal is foglalkozik. A szarvasi Vertigo Szlovák Színháznál szlovák nyelvű szerepeket vállal. – Főbb színházi szerepei: Zara (Leonyid Zorin: Házasságtörés); Mária (Békeffi István–Lajtai Lajos: A régi nyár); Hókirálynő (Jevgenyij Svarc–Romhányi József–Lendvay Kamilló: Hókirálynő); Elvira (Noel Coward: Vidám kísértet); Manon (Vitězslav Nezval: Manon Lescaut); Lüszisztraté (Arisztophanész: Lüszisztraté); Eszter (Fejes Endre: Rozsdatemető); Lida (Pavel Kohout: Ilyen nagy szerelem); Amália (Friedrich Schiller: Haramiák); Angyalka (Jean-Baptiste Molière: Dandin György, vagy a megcsúfolt férj); Mariska (Szigligeti Ede: Liliomfi); Júlia (William Shakespeare: Rómeó és Júlia); Cecily (Oscar Wilde: Hazudj igazat!); Borbála (Háy Gyula: Isten, császár, paraszt); Éva (Madách Imre: Az ember tragédiája). Vendégjátékok: Mária (Peter Sherehaufer: Mosd meg kezecskéidet, eszünk) – A Vertigo Szlovák Színház előadása a Merlin Színházban. – Díjak, elismerések: ARCUS Színházi Találkozó, A legjobb női alakítás díja, 2007 – Ir. Székely György: Magyar Színházművészeti Lexikon (1994); Tóth László (Filep Tamás Gusztávval közösen): A (cseh)szlovákiai magyar színjátszás nyolcvan éve 1918–1989 (1999); Tóth László: Déryné nyomában. A komáromi magyar színjátszás története II. (1998); Kulisszák, ünnepi kiadás (2002); Tarics Péter: A tűzkeresztségtől a kereszttűzig 1952–1997 (1997); Kolár Péter és szerzőtársak: A Kassai Thália Színház negyven éve (2009); Ötvös Anna: Akikkel találkozhat(t)unk (2000).
Ticce Bodrogközi és Ungvidéki Alkotóművészek Társulása
Részletek
2001-ben alakult Királyhelmecen. Kulturális, közművelődési, tudományos, szakmai tevékenységet folytat. Célja a Bodrogköz és Ung vidéke képzőművészeti életének a szervezése, fellendítése, propagálása, kiállítások szervezése.
Tichy G. György; Csöndes György
(* 1898. nov. 15. Brassó [Románia], † 1979. febr. 16. Pozsony) Zenekritikus, műkedvelő zeneszerző. Pozsonyi tisztviselő volt, alkalmi zenei cikkeit és kritikáit főleg a helyi lapokban közölte. Gyakran használta a Csöndes György nevet. Hegedűkompozíciókat is alkotott, s Arany-, Ady-, Mécs- és Páll Miklós-verseket zenésített meg. Számos előadást...megnyit →
(* 1898. nov. 15. Brassó [Románia], † 1979. febr. 16. Pozsony) Zenekritikus, műkedvelő zeneszerző. Pozsonyi tisztviselő volt, alkalmi zenei cikkeit és kritikáit főleg a helyi lapokban közölte. Gyakran használta a Csöndes György nevet. Hegedűkompozíciókat is alkotott, s Arany-, Ady-, Mécs- és Páll Miklós-verseket zenésített meg. Számos előadást...megnyit →
Részletek
(* 1898. nov. 15. Brassó [Románia], † 1979. febr. 16. Pozsony) Zenekritikus, műkedvelő zeneszerző. Pozsonyi tisztviselő volt, alkalmi zenei cikkeit és kritikáit főleg a helyi lapokban közölte. Gyakran használta a Csöndes György nevet. Hegedűkompozíciókat is alkotott, s Arany-, Ady-, Mécs- és Páll Miklós-verseket zenésített meg. Számos előadást tartott a Toldy Körben.
Tichy Gyula
Részletek

Tichy Gyula (Önarckép)
(* 1879. aug. 28. Rimaszombat, † 1920. jún. 20. Rozsnyó) Festő, író. Budapesten, majd Rozsnyón rajztanár, illusztrátorként is ismert. A Mars rabjai c. befejezetlen tudományos-fantasztikus r. halála után, 1928–1929-ben folytatásokban jelent meg a Magyar Néplapban. – Fm. A tusosüveg meséi (grafikai album, 1908).
Tichy Kálmán

(* 1888. okt. 31. Rozsnyó, † 1968. okt. 23. Budapest [Mo.]) Festőművész, népművészeti gyűjtő, muzeológus. Rozsnyón érettségizett, majd Budapesten a Képzőművészeti Főiskolán szerzett rajztanári oklevelet (1911). 1945-ig szülővárosában élt, ahol a múzeum igazgatója, a Prágai Magyar Hírlap tudósítója, a Szlovenszkói Magyar Kultúregyesület körzeti titkára...megnyit →

(* 1888. okt. 31. Rozsnyó, † 1968. okt. 23. Budapest [Mo.]) Festőművész, népművészeti gyűjtő, muzeológus. Rozsnyón érettségizett, majd Budapesten a Képzőművészeti Főiskolán szerzett rajztanári oklevelet (1911). 1945-ig szülővárosában élt, ahol a múzeum igazgatója, a Prágai Magyar Hírlap tudósítója, a Szlovenszkói Magyar Kultúregyesület körzeti titkára...megnyit →
Részletek

Tichy Kálmán (Önarckép)
(* 1888. okt. 31. Rozsnyó, † 1968. okt. 23. Budapest [Mo.]) Festőművész, népművészeti gyűjtő, muzeológus. Rozsnyón érettségizett, majd Budapesten a Képzőművészeti Főiskolán szerzett rajztanári oklevelet (1911). 1945-ig szülővárosában élt, ahol a múzeum igazgatója, a Prágai Magyar Hírlap tudósítója, a Szlovenszkói Magyar Kultúregyesület körzeti titkára volt. 1945 után áttelepítették Mo.-ra, Budapesten telepedett le. Néprajzi tevékenységét a gömöri népművészet iránti érdeklődés fémjelezte. Erről tanúskodik ismeretterjesztő írásainak egy része, ismertek dokumentációs értékű rajzai is. – Fm. Thain János – Tichy Kálmán: Kisalföldi és gömöri népi építészet (1991).
Tichy Lajos
(* 1871. aug. 25. Ciffer, † 1925. júl. 1. Pozsony) Prózaíró. A modori tanítóképző elvégzése után szülőfalujában, majd 1895 és 1923 között Pozsonyban tanított. Török tárgyú elbeszélésein Jókai és Mikszáth erős hatása érződik; nemcsak a meseszövés módját vette át tőlük, hanem témái nagy részét is az ő...megnyit →
(* 1871. aug. 25. Ciffer, † 1925. júl. 1. Pozsony) Prózaíró. A modori tanítóképző elvégzése után szülőfalujában, majd 1895 és 1923 között Pozsonyban tanított. Török tárgyú elbeszélésein Jókai és Mikszáth erős hatása érződik; nemcsak a meseszövés módját vette át tőlük, hanem témái nagy részét is az ő...megnyit →
Részletek
(* 1871. aug. 25. Ciffer, † 1925. júl. 1. Pozsony) Prózaíró. A modori tanítóképző elvégzése után szülőfalujában, majd 1895 és 1923 között Pozsonyban tanított. Török tárgyú elbeszélésein Jókai és Mikszáth erős hatása érződik; nemcsak a meseszövés módját vette át tőlük, hanem témái nagy részét is az ő történeteik alapján alakította ki. – Fm. Abdul meg a pénz (elb., 1927); A turbán és egyéb elbeszélések (1925).
Tild (Telince)
Község a Nyitrai járásban, a Garammenti-hátság É-i részén, a Tildi-patak völgyében, Verebélytől DK-re. L: [1921] – 472, ebből 282 (59,7%) magyar, 160 (33,9%) szlovák; [2011] – 378, ebből 341 (90,2%) szlovák, 34 (9,0%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 326 (86,2%) szlovák, 49 (13,0%) magyar....megnyit →
Község a Nyitrai járásban, a Garammenti-hátság É-i részén, a Tildi-patak völgyében, Verebélytől DK-re. L: [1921] – 472, ebből 282 (59,7%) magyar, 160 (33,9%) szlovák; [2011] – 378, ebből 341 (90,2%) szlovák, 34 (9,0%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 326 (86,2%) szlovák, 49 (13,0%) magyar....megnyit →
Részletek
Község a Nyitrai járásban, a Garammenti-hátság É-i részén, a Tildi-patak völgyében, Verebélytől DK-re. L: [1921] – 472, ebből 282 (59,7%) magyar, 160 (33,9%) szlovák; [2011] – 378, ebből 341 (90,2%) szlovák, 34 (9,0%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 326 (86,2%) szlovák, 49 (13,0%) magyar. V: [2011] – 328 r. k., 3 ref., 3 gör. kat., 2 ev. – Nemesi kúriája a 18. sz. elején barokk, r. k. (Szűz Mária születése) temploma 1938-ban modernista stílusban épült. – 1976–90 között közigazgatásilag Csiffárhoz tartozott.
Tilkovszky Béla
(* 1902. aug. 18. Lőcse, † 1978. ápr. 10. Prága [Csehország]) Művészettörténész, szerkesztő, művészeti író. 1920 után Budapesten közgazdaságtant, 1921–1924-ben Bécsben, 1926–1928-ban Pozsonyban művészettörténetet tanult, s emellett elvégezte a francia–német szakot is, 1929-ben pedig bölcsészdoktori címet szerzett. Bécsben szoros kapcsolatban volt Kassák Lajossal. 1923-ban...megnyit →
(* 1902. aug. 18. Lőcse, † 1978. ápr. 10. Prága [Csehország]) Művészettörténész, szerkesztő, művészeti író. 1920 után Budapesten közgazdaságtant, 1921–1924-ben Bécsben, 1926–1928-ban Pozsonyban művészettörténetet tanult, s emellett elvégezte a francia–német szakot is, 1929-ben pedig bölcsészdoktori címet szerzett. Bécsben szoros kapcsolatban volt Kassák Lajossal. 1923-ban...megnyit →
Részletek
(* 1902. aug. 18. Lőcse, † 1978. ápr. 10. Prága [Csehország]) Művészettörténész, szerkesztő, művészeti író. 1920 után Budapesten közgazdaságtant, 1921–1924-ben Bécsben, 1926–1928-ban Pozsonyban művészettörténetet tanult, s emellett elvégezte a francia–német szakot is, 1929-ben pedig bölcsészdoktori címet szerzett. Bécsben szoros kapcsolatban volt Kassák Lajossal. 1923-ban Csehszlovákiában A Szép címmel művészeti folyóiratot alapított, 1929-ben Párizsban Magyar Európa címmel kezdeményezett irodalmi és művészeti folyóiratot. Részt vett Divald Kornél szepességi kutatásaiban. 1924-ig a Kassai Napló munkatársa, 1927–1928-ban a A Reggel szerkesztője. Az 1930-as években a Csehszlovák Rádió magyar adásának szerkesztője volt. A második vh. idején a Szlovák Rádió, majd a Propaganda Hivatal munkatársaként dolgozott. A háború után Prágában, ill. Pozsonyban töltött be különböző tisztségeket, többek közt művészettörténetet tanított a Comenius Egyetemen. 1956–1959-ben a pozsonyi Výtvarný život, majd 1970-ig a prágai Umění a řemesla c. művészeti folyóirat szerkesztője, ill.főszerkesztője volt. – Fm. Daumier (monogr., 1951); Mánes (monogr., 1961); Ladislav Čemický (monogr., 1962); Štefan Bednár (monogr. 1963). – Ir. Hushegyi Gábor: A Szép (1923). Fórum 1999/1.
Tipary László
(* 1927. júl. 22. Kistompa, † 2007. okt. 24. Ipolyság) Hivatalnok, helytörténész. Az ipolysági mezőgazdasági középiskolában érettségizett 1966-ban. Helytörténeti írásai főleg szlovákiai magyar lapokban jelentek meg. Megalapította a Palóc Helytörténeti és Néprajzi Falumúzeumot Kistompán, felgyűjtötte a falu történelmi emlékeit. – Fm. Gyöngyszemek Palócországból –...megnyit →
(* 1927. júl. 22. Kistompa, † 2007. okt. 24. Ipolyság) Hivatalnok, helytörténész. Az ipolysági mezőgazdasági középiskolában érettségizett 1966-ban. Helytörténeti írásai főleg szlovákiai magyar lapokban jelentek meg. Megalapította a Palóc Helytörténeti és Néprajzi Falumúzeumot Kistompán, felgyűjtötte a falu történelmi emlékeit. – Fm. Gyöngyszemek Palócországból –...megnyit →
Részletek
(* 1927. júl. 22. Kistompa, † 2007. okt. 24. Ipolyság) Hivatalnok, helytörténész. Az ipolysági mezőgazdasági középiskolában érettségizett 1966-ban. Helytörténeti írásai főleg szlovákiai magyar lapokban jelentek meg. Megalapította a Palóc Helytörténeti és Néprajzi Falumúzeumot Kistompán, felgyűjtötte a falu történelmi emlékeit. – Fm. Gyöngyszemek Palócországból – Felsőszemeréd rovásírásos emlékei (1998); El kell menni katonának (tan., 2003); Szülőföldem szép határa. Szlovákiai magyarok deportálása (2004); Gyerk község az Ipoly mellett 1156–2006 (falumon., szlovákul is, 2006).
Tirinda Péter

(* 1948. júl. 26. Érsekújvár) Tudományos kutató. A komáromi Gépipari Szakközépiskolában érettségizett 1967-ben; 1972-ben a pozsonyi Szlovák Műszaki Főiskola Gépészeti Karán szerzett mérnöki oklevelet. 1972-től a SZTA Gépmechanikai Intézetének aspiránsa, majd tudományos kutatója, osztályvezetője lett. 1992-től a dán Brüel&Kjaer műszertechnikai cég szlovákiai képviseletének igazgatója....megnyit →

(* 1948. júl. 26. Érsekújvár) Tudományos kutató. A komáromi Gépipari Szakközépiskolában érettségizett 1967-ben; 1972-ben a pozsonyi Szlovák Műszaki Főiskola Gépészeti Karán szerzett mérnöki oklevelet. 1972-től a SZTA Gépmechanikai Intézetének aspiránsa, majd tudományos kutatója, osztályvezetője lett. 1992-től a dán Brüel&Kjaer műszertechnikai cég szlovákiai képviseletének igazgatója....megnyit →
Részletek

Tirinda Péter (csa)
(* 1948. júl. 26. Érsekújvár) Tudományos kutató. A komáromi Gépipari Szakközépiskolában érettségizett 1967-ben; 1972-ben a pozsonyi Szlovák Műszaki Főiskola Gépészeti Karán szerzett mérnöki oklevelet. 1972-től a SZTA Gépmechanikai Intézetének aspiránsa, majd tudományos kutatója, osztályvezetője lett. 1992-től a dán Brüel&Kjaer műszertechnikai cég szlovákiai képviseletének igazgatója. Kutatási területe a gumirugók dinamikus tulajdonságainak vizsgálata, gépmechanikai mérések automatizálása, rezgésdiagnosztika. 1990–1992-ben a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom parlamenti képviselője. 1981-ben a SZTA díjával tüntették ki.
Tiszacsernyő (Čierna nad Tisou)
Város a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Bodrogköz ÉK-i részén, a Latorca és a Tisza folyása között, Királyhelmectől K-re, a szlovák–magyar–ukrán hármashatár közelében. L: [1961] – 1704, ebből 396 (23,2%) magyar; [2011] – 3885, ebből 2419 (62,3%) magyar, 1298 (33,4%) szlovák, 16 (0,4%) roma...megnyit →
Város a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Bodrogköz ÉK-i részén, a Latorca és a Tisza folyása között, Királyhelmectől K-re, a szlovák–magyar–ukrán hármashatár közelében. L: [1961] – 1704, ebből 396 (23,2%) magyar; [2011] – 3885, ebből 2419 (62,3%) magyar, 1298 (33,4%) szlovák, 16 (0,4%) roma...megnyit →
Részletek
Város a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Bodrogköz ÉK-i részén, a Latorca és a Tisza folyása között, Királyhelmectől K-re, a szlovák–magyar–ukrán hármashatár közelében. L: [1961] – 1704, ebből 396 (23,2%) magyar; [2011] – 3885, ebből 2419 (62,3%) magyar, 1298 (33,4%) szlovák, 16 (0,4%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 2759 (71,0%) magyar, 945 (24,3%) szlovák, 5 (0,1%) roma. V: [2011] – 1836 r. k., 835 gör. kat., 641 ref., 27 ev. – Vasúti átrakodó állomás és teherforgalmú vasúti határátkelőhely Ukrajna felé. Felépítése a második vh., ill. a Kárpátalja Szovjetunióhoz csatolásával (1945) létrejött új csehszlovák–szovjet határ kijelölése után vette kezdetét. Az Ágcsernyő határában megépült vasutastelepet önálló községgé 1957-ben szervezték, városi rangot 1969-ben kapott. 1968. júl. 29–aug. 1. között, a Szovjetunió csehszlovákiai intervencióját megelőzően, a csehszlovák és a szovjet kommunista pártvezetés egyik utolsó tanácskozásának színhelye volt. R. k. (Szt. Kereszt felmagasztalása) temploma 1997-ben épült. Határában 1951-ben honfoglalás kori sírokat találtak. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.

