Stósz (Štós; Stoß)
Község a Kassa-környéki járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység K-i részén, a Bódva folyó forrásvidékén, Kassától Ny-ra. L: [1921] – 1022, ebből 599 (58,6%) német, 366 (35,8%) magyar, 24 (2,3%) szlovák; [2011] – 739, ebből 623 (84,3%) szlovák, 30 (4,1%) német, 5 (0,7%) magyar nemzetiségű. A: [2011]...megnyit →
Község a Kassa-környéki járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység K-i részén, a Bódva folyó forrásvidékén, Kassától Ny-ra. L: [1921] – 1022, ebből 599 (58,6%) német, 366 (35,8%) magyar, 24 (2,3%) szlovák; [2011] – 739, ebből 623 (84,3%) szlovák, 30 (4,1%) német, 5 (0,7%) magyar nemzetiségű. A: [2011]...megnyit →
Részletek
Stósz − Fábry ház (FI)
Község a Kassa-környéki járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység K-i részén, a Bódva folyó forrásvidékén, Kassától Ny-ra. L: [1921] – 1022, ebből 599 (58,6%) német, 366 (35,8%) magyar, 24 (2,3%) szlovák; [2011] – 739, ebből 623 (84,3%) szlovák, 30 (4,1%) német, 5 (0,7%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 525 (71,0%) szlovák, 59 (8,0%) német, 17 (2,3%) magyar. V: [2011] – 496 r. k., 45 ev., 22 gör. kat., 6 ref. – Az Anjou-királyok által Elzászból és Stájero.-ból betelepített német bányászok és vaskovácsok alapították a 14. sz. elején. Hegyeiben évszázadokon keresztül ezüstöt, rezet és vasércet bányásztak, közelében számos vashámor működött; 1827-ben alapított késgyárában a 20. sz. közepéig kiváló minőségű késeket és más acélárut készítettek. Ún. mánta német lakosainak jelentős részét a második vh. után kitelepítették Németországba. R. k. (Nepomuki Szt. János-) temploma 1500 körül gótikus stílusban épült, a 18. sz. második felében barokk-klasszicista stílusban alakították át, reneszánsz tornyát 1611-ben emelték. Az ev. templom 1886–88-ban emelt klasszicista építmény. ~on élt és alkotott Fábry Zoltán, akinek szülőházát 1975-ben emlékházzá alakították át, sírhelye fölött felállított mellszobrát (Löffler Béla alkotását) 1973-ban avatták fel. A községtől É-ra, a Kojsói-havasok lábánál található stószi gyógyfürdő klimatikus gyógyhely. A fürdő r. k. (Jézus szentséges szíve) kápolnája 1949-ben épült modernista stílusban.
Fábry Zoltán síremléke a stószi temetőben (GJ)
Stósz − a Fábry ház belseje (FI)
Strba Sándor
(* 1946. okt. 18. Érsekújvár) Tanár, helytörténész. Az érsekújvári magyar gimnáziumban érettségizett (1964), a nyitrai Pedagógiai Főiskolán szerzett magyar–történelem szakos tanári oklevelet (1972), 1964–1967-ben, majd 1980–1982-ben a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án magyar–német szakot hallgatott. 1971–1988-ban az udvardi mezőgazdasági szaktanintézet tanára. 1988–1998-ban az Érsekújvári járási...megnyit →
(* 1946. okt. 18. Érsekújvár) Tanár, helytörténész. Az érsekújvári magyar gimnáziumban érettségizett (1964), a nyitrai Pedagógiai Főiskolán szerzett magyar–történelem szakos tanári oklevelet (1972), 1964–1967-ben, majd 1980–1982-ben a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án magyar–német szakot hallgatott. 1971–1988-ban az udvardi mezőgazdasági szaktanintézet tanára. 1988–1998-ban az Érsekújvári járási...megnyit →
Részletek
(* 1946. okt. 18. Érsekújvár) Tanár, helytörténész. Az érsekújvári magyar gimnáziumban érettségizett (1964), a nyitrai Pedagógiai Főiskolán szerzett magyar–történelem szakos tanári oklevelet (1972), 1964–1967-ben, majd 1980–1982-ben a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án magyar–német szakot hallgatott. 1971–1988-ban az udvardi mezőgazdasági szaktanintézet tanára. 1988–1998-ban az Érsekújvári járási Múzeum (ma: Thain János Múzeum) munkatársa. Tanári munkája mellett Érsekújvár múltjával, művelődéstörténetével és társadalomtörténetével foglalkozik, 1991–1993-ban Városom, Érsekújvár címmel füzetsorozatot jelentetett meg. 1999-ben feleségével, Strba Katalinnal magánkönyvtárat alapított Bibliotheka Kaláka néven. 2013-ban megkapta a Patria-díjat. – Fm. Az érsekújvári zsidóság története (mon., Lang Tamással, 2004); Érsekújvár az irodalom tükrében (tan., Strba Katalinnal, 2006).
Strešňák Gábor
(* 1974. máj. 18., Pozsony) Levéltáros, történész, múzeumigazgató. Gyermekkorát Szencen töltötte, itt végezte általános és között középiskolai tanulmányait (1992). A pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án 1998-ban szerzett levéltáros–történelem szakos oklevelet. 1998–2003 között a pozsonyi Állami Levéltárának, 2003 szeptemberétől 2010. január 15-ig a Nemzeti Emlékezet Hivatala levéltári...megnyit →
(* 1974. máj. 18., Pozsony) Levéltáros, történész, múzeumigazgató. Gyermekkorát Szencen töltötte, itt végezte általános és között középiskolai tanulmányait (1992). A pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án 1998-ban szerzett levéltáros–történelem szakos oklevelet. 1998–2003 között a pozsonyi Állami Levéltárának, 2003 szeptemberétől 2010. január 15-ig a Nemzeti Emlékezet Hivatala levéltári...megnyit →
Részletek
(* 1974. máj. 18., Pozsony) Levéltáros, történész, múzeumigazgató. Gyermekkorát Szencen töltötte, itt végezte általános és között középiskolai tanulmányait (1992). A pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án 1998-ban szerzett levéltáros–történelem szakos oklevelet. 1998–2003 között a pozsonyi Állami Levéltárának, 2003 szeptemberétől 2010. január 15-ig a Nemzeti Emlékezet Hivatala levéltári osztályának munkatársa. 2010 januárjától a szenci Városi Múzeum igazgatója. Levéltárosi és muzeológiai tevékenysége mellett elsősorban címertannal, családtörténeti kutatásokkal, valamint Szenc, Somorja és vidéke helytörténetével foglalkozik. Vezetőségi tagja a Szlovák Levéltárosok Egyesületének és a Mátyusföldi Muzeológiai Társaságnak. Több regionális monográfia, tanulmánykötet társszerzője. Fm.: Szenc. Egy város évszázadai (szerkesztő és szerző, 2013).
Stubendek István
(* 1948. aug. 6. Rozsnyó) Zenetanár, karnagy. A kassai Magyar Tanítási Nyelvű Ipariskolában érettségizett (1967), a nyitrai Pedagógiai Főiskolán zenei nevelés szakot végzett (1971). 1971–1976-ban a bolyi, 1976–1979-ben a királyhelmeci alapiskola, 1979-től a komáromi Művészeti Alapiskola tanára. Különböző iskolai kórusok karnagya volt, 1980-ban Stubendek...megnyit →
(* 1948. aug. 6. Rozsnyó) Zenetanár, karnagy. A kassai Magyar Tanítási Nyelvű Ipariskolában érettségizett (1967), a nyitrai Pedagógiai Főiskolán zenei nevelés szakot végzett (1971). 1971–1976-ban a bolyi, 1976–1979-ben a királyhelmeci alapiskola, 1979-től a komáromi Művészeti Alapiskola tanára. Különböző iskolai kórusok karnagya volt, 1980-ban Stubendek...megnyit →
Részletek
Stubendek István (GJ)
(* 1948. aug. 6. Rozsnyó) Zenetanár, karnagy. A kassai Magyar Tanítási Nyelvű Ipariskolában érettségizett (1967), a nyitrai Pedagógiai Főiskolán zenei nevelés szakot végzett (1971). 1971–1976-ban a bolyi, 1976–1979-ben a királyhelmeci alapiskola, 1979-től a komáromi Művészeti Alapiskola tanára. Különböző iskolai kórusok karnagya volt, 1980-ban Stubendek Lászlóval megalapította a komáromi Egyetértés – Concordia Vegyeskórust, amelynek azóta is vezetője.
Stubendek Katalin
(* 1972. nov. 23. Királyhelmec) Színésznő. Komáromban érettségizett 1991-ben, majd elvégezte a pozsonyi színművészeti főiskolát. Ezt követően a Komáromi Jókai Színház színésze lett, ahonnan Győrbe, később Zalaegerszegre került. 2001-től a Pécsi Nemzeti Színház tagja, 2007-ben közönségdíjas lett. Diákkorában több alkalommal nyert a Duna Menti Tavasz,...megnyit →
(* 1972. nov. 23. Királyhelmec) Színésznő. Komáromban érettségizett 1991-ben, majd elvégezte a pozsonyi színművészeti főiskolát. Ezt követően a Komáromi Jókai Színház színésze lett, ahonnan Győrbe, később Zalaegerszegre került. 2001-től a Pécsi Nemzeti Színház tagja, 2007-ben közönségdíjas lett. Diákkorában több alkalommal nyert a Duna Menti Tavasz,...megnyit →
Részletek
(* 1972. nov. 23. Királyhelmec) Színésznő. Komáromban érettségizett 1991-ben, majd elvégezte a pozsonyi színművészeti főiskolát. Ezt követően a Komáromi Jókai Színház színésze lett, ahonnan Győrbe, később Zalaegerszegre került. 2001-től a Pécsi Nemzeti Színház tagja, 2007-ben közönségdíjas lett. Diákkorában több alkalommal nyert a Duna Menti Tavasz, ill. a Jókai Napok vers- és prózamondó versenyein.
Stubendek László
(* 1953. márc. 26. Rimaszécs) Gépészmérnök, karnagy, közéleti szereplő. A kassai Magyar Tanítási Nyelvű Ipariskolában érettségizett (1972), a brünni Cseh Műegyetemen szerzett mérnöki oklevelet (1977). Diákként a brünni Kazinczy Ferenc Diákklub vezetőségi tagja is volt. 1977–1982-ben a komáromi hajógyár, 1983-tól az Agrokom Mezőgazdasági Gépgyár mérnöke....megnyit →
(* 1953. márc. 26. Rimaszécs) Gépészmérnök, karnagy, közéleti szereplő. A kassai Magyar Tanítási Nyelvű Ipariskolában érettségizett (1972), a brünni Cseh Műegyetemen szerzett mérnöki oklevelet (1977). Diákként a brünni Kazinczy Ferenc Diákklub vezetőségi tagja is volt. 1977–1982-ben a komáromi hajógyár, 1983-tól az Agrokom Mezőgazdasági Gépgyár mérnöke....megnyit →
Részletek
Stubendek László (GJ)
(* 1953. márc. 26. Rimaszécs) Gépészmérnök, karnagy, közéleti szereplő. A kassai Magyar Tanítási Nyelvű Ipariskolában érettségizett (1972), a brünni Cseh Műegyetemen szerzett mérnöki oklevelet (1977). Diákként a brünni Kazinczy Ferenc Diákklub vezetőségi tagja is volt. 1977–1982-ben a komáromi hajógyár, 1983-tól az Agrokom Mezőgazdasági Gépgyár mérnöke. Stubendek Istvánnal 1980-ban megalapította a komáromi Egyetértés – Concordia Vegyeskórust. Komáromi üzemi lapokat (Lodiar – Hajóépítő, Strojár – Gépész) szerkesztett, rendszeresen publikál a regionális sajtóban. 1990-től a komáromi Szent András-templom orgonistája. A Harmonia Sacra Danubiana nemzetközi egyházzenei és egyházművészeti fesztivál létrehozója és szervezője (1992 óta). Komárom város alpolgármestere (1992−1998), önkormányzati képviselő (1990−2014), Nyitra megyei képviselő (2013−). A Csemadok Komáromi Városi Szervezetének elnöke (1998−). 2014-ben Komárom város polgármesterévé választották. Tagja a Magyar Egyházzenei Társaságnak, a Nemzetközi Szent György Lovagrendnek, a Vitézi Rendnek. – Díjak, elismerések: „Pro Urbe Komárom” (2005). – Ir. Lacza Tihamér: Tízéves a brnói Kazinczy Ferenc Diákklub (1982); Ki kicsoda Kassától Prágáig? (1993); Dobi Géza: A szlovákiai zenei élet magyar és magyar származású képviselői (2004).
Studio Erté Kortárs Művészeti Társulás
Experimentális művészeti, irodalmi stúdió. A Iródia megszűnése után alakult 1987-ben Érsekújvárott. Alapítói: Juhász R. József, Mészáros Ottó, Németh Ilona és Simon Attila. Kortárs művészeti – ezen belül elsősorban multimediális – rendezvények szervezésével, művészettervezéssel, fesztiválok szervezésével foglalkozott. 1988-tól (1994 kivételével) minden évben megrendezte a Stúdio...megnyit →
Experimentális művészeti, irodalmi stúdió. A Iródia megszűnése után alakult 1987-ben Érsekújvárott. Alapítói: Juhász R. József, Mészáros Ottó, Németh Ilona és Simon Attila. Kortárs művészeti – ezen belül elsősorban multimediális – rendezvények szervezésével, művészettervezéssel, fesztiválok szervezésével foglalkozott. 1988-tól (1994 kivételével) minden évben megrendezte a Stúdio...megnyit →
Részletek
Experimentális művészeti, irodalmi stúdió. A Iródia megszűnése után alakult 1987-ben Érsekújvárott. Alapítói: Juhász R. József, Mészáros Ottó, Németh Ilona és Simon Attila. Kortárs művészeti – ezen belül elsősorban multimediális – rendezvények szervezésével, művészettervezéssel, fesztiválok szervezésével foglalkozott. 1988-tól (1994 kivételével) minden évben megrendezte a Stúdio Erté Fesztivált, amely 1990–1991-ben a Stúdio Erté Nemzetközi Alternatív Művészeti Fesztivál, 1992-től pedig a Transart Communication fesztivál címet viselte. Csehszl.-ban elsőként hirdettek meg mail art akciót 1986–1987-ben Amikor Kassák valaki más 1887–1987 címmel, amelyet 1988-ban a Dúdor mail art, 1989-ben pedig a Vizuális és számítógépes költészet c. mail art akció követett. Csehszl. kettéválása után társulásként működött. 2008-ban szűnt meg. A ~ két évtizedes működése alatt, kisebb-nagyobb hangsúlyeltolódásokkal az akcióművészet mellett szüntelenül teret adott az experimentális költészetnek, videoművészetnek, copy artnak, installációnak és többek közt a kortárs zenének, zenei performansznak. A rendszerváltást követően a közép- és kelet-európai hangsúlyt a nyugat-európai, ázsiai és amerikai kontextussal bővítette. 1998 jún.-ától működtette az érsekújvári K 49 Galériát. Vezetője: Juhász R. József (1987). – Ir. Húshegyi Gábor–Sőrés Zsolt: Transart Communication. Performance & Multimedia Art. Studio erté 1987–2007 (2008).
Stunda István
Részletek
(*1891. szept. 8. Lakárd (Lekárovce), † 1945. Mauthausen [Ausztria]) ev. lelkész, politikus. Az Agrárpárt aktivista (→aktivizmus) politikusa, 1929-től 1939-ig a párt nemzetgyűlési képviselője volt. A második vh. idején részt vett az ellenállásban, ezért a németek letartóztatták. Koncentrációs táborban hunyt el.
Suchoža József
(* 1978. jún. 4. Királyhelmec) Szobrász, intermediális művész. Főiskolai tanulmányait a besztercebányai Képzőművészeti Akadémia szobrász tanszékén végezte Juraj Sapara egyetemi docens műtermében 2003-ban. Posztgraduális tanulmányait 2010-ben fejezte be a besztercebányai akadémián, ahol 2011-ben prodékánnak választották. Az Ars longa, a Rovás Polgári Társulás és a Szlovákiai...megnyit →
(* 1978. jún. 4. Királyhelmec) Szobrász, intermediális művész. Főiskolai tanulmányait a besztercebányai Képzőművészeti Akadémia szobrász tanszékén végezte Juraj Sapara egyetemi docens műtermében 2003-ban. Posztgraduális tanulmányait 2010-ben fejezte be a besztercebányai akadémián, ahol 2011-ben prodékánnak választották. Az Ars longa, a Rovás Polgári Társulás és a Szlovákiai...megnyit →
Részletek
Suchoža József (SZM)
(* 1978. jún. 4. Királyhelmec) Szobrász, intermediális művész. Főiskolai tanulmányait a besztercebányai Képzőművészeti Akadémia szobrász tanszékén végezte Juraj Sapara egyetemi docens műtermében 2003-ban. Posztgraduális tanulmányait 2010-ben fejezte be a besztercebányai akadémián, ahol 2011-ben prodékánnak választották. Az Ars longa, a Rovás Polgári Társulás és a Szlovákiai Magyar Képzőművészek Társaságának tagja. Főleg site specific arttal foglalkozik, amelyen belül egyéni mitológiát épít fel. – Jelentősebb egyéni kiállítások: 2010: Rovás (Prága); 2010: My space (Besztercebánya); 2008: Világok vára II. (Fülek); 2007: Aethereus (Rimaszombat); 2005: Site Specific (Prága). – Jelentősebb csoportos kiállítások: 2005: Loco (Besztercebánya); 2006: Ars tarnatica festival 2005 (Érsekújvár); 2007: Áthidalás (Pozsony); 2008: Kortárs keletszlovákiai képzőművészet 2008 (Kassa); Junk joung art (Poprád); Intersalón AJV 2008 (Passau, Németország); 2009: Nibelungok gyűrűje (Komárom); 2009: Open Art 2008 (Zalaegerszeg).
Sulán Béla
(1916. ápr. 21. Rozsnyó, † 1968. aug. 26. Budapest [Mo.]) Nyelvész. A középiskolát Rozsnyón, az egyetemet Prágában és Budapesten végezte. Egyetemistaként rendszeresen írt a Magyar Újságba, a Lidové novinyba, a Kritický měsíčníkbe. 1937-ben a Magyar Újságban ankétot indított A művészet összeköti az embereket címmel, s ebben...megnyit →
(1916. ápr. 21. Rozsnyó, † 1968. aug. 26. Budapest [Mo.]) Nyelvész. A középiskolát Rozsnyón, az egyetemet Prágában és Budapesten végezte. Egyetemistaként rendszeresen írt a Magyar Újságba, a Lidové novinyba, a Kritický měsíčníkbe. 1937-ben a Magyar Újságban ankétot indított A művészet összeköti az embereket címmel, s ebben...megnyit →
Részletek
(1916. ápr. 21. Rozsnyó, † 1968. aug. 26. Budapest [Mo.]) Nyelvész. A középiskolát Rozsnyón, az egyetemet Prágában és Budapesten végezte. Egyetemistaként rendszeresen írt a Magyar Újságba, a Lidové novinyba, a Kritický měsíčníkbe. 1937-ben a Magyar Újságban ankétot indított A művészet összeköti az embereket címmel, s ebben megszólaltatta a cseh és szlovák irodalom jeles képviselőit is. A bécsi döntés után Mo.-on élt, nyelvészként tevékenykedett. 1950-től a Nyelvtudományi Intézet kutatója, 1958-tól a debreceni egyetem szláv tanszékének professzora, 1961–1963-ban rektora volt. Szerkesztette a Nyelvtani tanulmányok (Budapest, 1961), a Szláv népek és nyelvek (Budapest, 1961) és a Studia Slavica I–IV. (Debrecen, 1961–1964) kiadványokat. – Fm. Jelentéstani jegyzetek (1961); A cseh szókincs magyar elemeinek problematikája (1963); Zu einigen Fragen des Bilinguismus (1963).
Sulán Elemér
(* 1922. nov. 3. Rozsnyó – † 2006 Zólyom) Mérnök, egyetemi oktató. A szlovák szakirodalomban Elemír Šulánként említik. Elemi és középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte. 1939-ben a soproni Erdészeti Egyetem Erdőmérnöki Karának hallgatója lett, de a II. vh. miatt csak 1945 után a kassai Agrártudományi...megnyit →
(* 1922. nov. 3. Rozsnyó – † 2006 Zólyom) Mérnök, egyetemi oktató. A szlovák szakirodalomban Elemír Šulánként említik. Elemi és középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte. 1939-ben a soproni Erdészeti Egyetem Erdőmérnöki Karának hallgatója lett, de a II. vh. miatt csak 1945 után a kassai Agrártudományi...megnyit →
Részletek
(* 1922. nov. 3. Rozsnyó – † 2006 Zólyom) Mérnök, egyetemi oktató. A szlovák szakirodalomban Elemír Šulánként említik. Elemi és középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte. 1939-ben a soproni Erdészeti Egyetem Erdőmérnöki Karának hallgatója lett, de a II. vh. miatt csak 1945 után a kassai Agrártudományi és Erdészeti Főiskolán fejezte be tanulmányait. 1952-től a zólyomi Erdészeti és Faipari Főiskolán oktatott adjunktusként, majd docensként. 1970–1987 között az egyetem Bútor és vegyesipari tanszékének vezetője volt. Az 1971/72-es tanévben vendégtanárként oktatott a soproni egyetemen. 1989-ben vonult nyugdíjba. Tudományos kutató tevékenységének és szakirodalmi munkásságának középpontjában a bútorok, az épületasztalos és egyéb faipari termékek szerkezettana, fejlesztése, gyártástechnológiája állt. Technikatörténettel is foglalkozott. Számos egyetemi jegyzet szerzője volt, 6 szabadalmat jegyeztetett be. Magyar szakkönyveket is fordított cseh és szlovák nyelvre. – Fm. Technológia výroby nábytku (1965).
Süly (Šuľany)
1960-ban Felbárhoz csatolt község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóközben, a Duna partján, Dunaszerdahelytől DNy-ra. L: [1921] – 299, ebből 282 (94,3%) magyar, 12 (4,0%) szlovák nemzetiségű; V: [1921] – 294 r. k., 4 ev., 1 ref. Határába a két vh. közötti földbirtokreform...megnyit →
1960-ban Felbárhoz csatolt község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóközben, a Duna partján, Dunaszerdahelytől DNy-ra. L: [1921] – 299, ebből 282 (94,3%) magyar, 12 (4,0%) szlovák nemzetiségű; V: [1921] – 294 r. k., 4 ev., 1 ref. Határába a két vh. közötti földbirtokreform...megnyit →
Részletek
1960-ban Felbárhoz csatolt község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóközben, a Duna partján, Dunaszerdahelytől DNy-ra. L: [1921] – 299, ebből 282 (94,3%) magyar, 12 (4,0%) szlovák nemzetiségű; V: [1921] – 294 r. k., 4 ev., 1 ref. Határába a két vh. közötti földbirtokreform során 1925-ben cseh-morva és szlovák kolonisták, az 1945 utáni belső telepítések keretében szlovák telepesek költöztek. R. k. (Szt. Anna-) temploma a 14. sz.-ban gótikus stílusban épült, a 18. sz.-ban barokkosították; kastélya a 17. sz.-ban emelt késő reneszánsz építmény.
Sunyovszky Szilvia
(* 1948. febr. 2. Rozsnyó) Színésznő, diplomata, politikai tanácsadó. A gimnáziumot szülővárosában végezte; a pozsonyi Színművészeti Főiskolán szerzett színészdiplomát 1970-ben, majd a Magyar Területi Színház kassaiThália Színpadának tagja lett. 1971-ben Budapestre települt, a Madách Színházhoz szerződött. 1991–1995 között a Pozsonyi Magyar Kulturális Központ igazgatója,...megnyit →
(* 1948. febr. 2. Rozsnyó) Színésznő, diplomata, politikai tanácsadó. A gimnáziumot szülővárosában végezte; a pozsonyi Színművészeti Főiskolán szerzett színészdiplomát 1970-ben, majd a Magyar Területi Színház kassaiThália Színpadának tagja lett. 1971-ben Budapestre települt, a Madách Színházhoz szerződött. 1991–1995 között a Pozsonyi Magyar Kulturális Központ igazgatója,...megnyit →
Részletek
(* 1948. febr. 2. Rozsnyó) Színésznő, diplomata, politikai tanácsadó. A gimnáziumot szülővárosában végezte; a pozsonyi Színművészeti Főiskolán szerzett színészdiplomát 1970-ben, majd a Magyar Területi Színház kassaiThália Színpadának tagja lett. 1971-ben Budapestre települt, a Madách Színházhoz szerződött. 1991–1995 között a Pozsonyi Magyar Kulturális Központ igazgatója, ezután 1997-ig a Miniszterelnökség Határon Túli Magyarok Hivatalának főtanácsosa volt. 1986-tól Jászai Mari-díjas; 2013-ban megkapta a Magyarország Érdemes Művésze díjat, többszörös televíziós nívódíjas. 1998-tól szülővárosa díszpolgára.
Surányi Lajos; Galgóczy János
(* 1885. júl. 23. Csongrád [Mo.], † 1969. Budapest [Mo.]) Szerkesztő, publicista, politikus. 1904-től 1929-ig Kassán élt, ahol tördelőként és szerkesztőként dolgozott. 1905-ben a kassai székhelyű felsőmagyarországi szociáldemokrata pártszervezet alapítója és vezető tisztségviselője, ill. a Kassai Munkás főszerkesztője volt. Az 1918–1919-es események idején a...megnyit →
(* 1885. júl. 23. Csongrád [Mo.], † 1969. Budapest [Mo.]) Szerkesztő, publicista, politikus. 1904-től 1929-ig Kassán élt, ahol tördelőként és szerkesztőként dolgozott. 1905-ben a kassai székhelyű felsőmagyarországi szociáldemokrata pártszervezet alapítója és vezető tisztségviselője, ill. a Kassai Munkás főszerkesztője volt. Az 1918–1919-es események idején a...megnyit →
Részletek
(* 1885. júl. 23. Csongrád [Mo.], † 1969. Budapest [Mo.]) Szerkesztő, publicista, politikus. 1904-től 1929-ig Kassán élt, ahol tördelőként és szerkesztőként dolgozott. 1905-ben a kassai székhelyű felsőmagyarországi szociáldemokrata pártszervezet alapítója és vezető tisztségviselője, ill. a Kassai Munkás főszerkesztője volt. Az 1918–1919-es események idején a kassai katonatanács, majd a munkástanács egyik vezéralakja. 1920-ban a Csehszlovák Szociáldemokrata Munkáspárt listáján nemzetgyűlési képviselővé választották. 1921 elején részt vett a szlovákiai kommunista párt megalakításában, és annak képviselői klubjába ült át. 1922-ben rendezetlen állampolgársága miatt megfosztották képviselői mandátumától és kiutasították Csehszl.-ból, amelyet azonban csak 1929-ben hagyott el véglegesen. Mo.-n való letelepedését követően Miskolcon, majd Budapestén élt. Történeti jellegű tanulmányokat írt. – Fm. A dunai népek tragédiája és Csehszlovákia (tan., 1929); Masaryk vétke a dunai népek ellen (tan., 1931).
Süvete (Šivetice)
Község a Nagyrőcei járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység és a Gömör–Tornai-karszt között, a Murány-patak jobb partján, Jolsvától DK-re. L: [1921] – 335, ebből 266 (79,4%) szlovák, 41 (15,4%) magyar; [2011] – 402, ebből 338 (84,1%) szlovák, 5 (1,2%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 345 (85,8%) szlovák,...megnyit →
Község a Nagyrőcei járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység és a Gömör–Tornai-karszt között, a Murány-patak jobb partján, Jolsvától DK-re. L: [1921] – 335, ebből 266 (79,4%) szlovák, 41 (15,4%) magyar; [2011] – 402, ebből 338 (84,1%) szlovák, 5 (1,2%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 345 (85,8%) szlovák,...megnyit →
Részletek
Község a Nagyrőcei járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység és a Gömör–Tornai-karszt között, a Murány-patak jobb partján, Jolsvától DK-re. L: [1921] – 335, ebből 266 (79,4%) szlovák, 41 (15,4%) magyar; [2011] – 402, ebből 338 (84,1%) szlovák, 5 (1,2%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 345 (85,8%) szlovák, 12 (3,0%) magyar. V: [2011] – 170 r. k., 47 ev. – Fallal körülvett r. k. (Szt. Margit-) temploma a 13. sz.-ban román, különálló fa harangtornya 1750-ben barokk, ev. temploma 1785-ben klasszicista stílusban épült.
Svoboda Sarolta; Kovarik
(* 1914. aug. 1. Pozsony, † 2001. márc. 15. Pozsony) Gordonkaművész. A magyar elemi iskolát (1920−1924), a magyar reálgimnáziumot (1924−1932), a magyar tanítóképzőt (1932−1933), a gordonka szakot a Zene- és Drámaművészeti Akadémián (1934−1940) Pozsonyban végezte. Tanulmányait a bécsi Zeneakadémián folytatta Paul Grümmernél. Pozsonyban (az...megnyit →
(* 1914. aug. 1. Pozsony, † 2001. márc. 15. Pozsony) Gordonkaművész. A magyar elemi iskolát (1920−1924), a magyar reálgimnáziumot (1924−1932), a magyar tanítóképzőt (1932−1933), a gordonka szakot a Zene- és Drámaművészeti Akadémián (1934−1940) Pozsonyban végezte. Tanulmányait a bécsi Zeneakadémián folytatta Paul Grümmernél. Pozsonyban (az...megnyit →
Részletek
Svoboda Sarolta (csa)
(* 1914. aug. 1. Pozsony, † 2001. márc. 15. Pozsony) Gordonkaművész. A magyar elemi iskolát (1920−1924), a magyar reálgimnáziumot (1924−1932), a magyar tanítóképzőt (1932−1933), a gordonka szakot a Zene- és Drámaművészeti Akadémián (1934−1940) Pozsonyban végezte. Tanulmányait a bécsi Zeneakadémián folytatta Paul Grümmernél. Pozsonyban (az iskola bezárásáig) a magyar evangélikus elemi iskolában tanított (1933−1945). Tagja volt a Szlovák Nemzeti Színház zenekarának (1947−1979). 1941-ben mutatkozott be a Kosima-trióban (később Bratislavské klavírne trio). A trió T. Svoboda művészi irányítása mellett működött. A második világháború alatt egyike volt a legrendszeresebben működő vonósegyüttesnek. 1953-ig, T. Svoboda haláláig működött, ezután már csak elvétve szerepelt a Pozsonyi Rádióban. Tagja volt a Szlovák Női Kamarazenekar (1969−1986). Ő volt az első női gordonkajátékos Szlovákiában. – Ir. Československý slovník osob a institucí II. (1965); Čížik, Vladimír: Slovenskí koncertní umelci. II. (1976).
Szabad Földműves Újság
1991. január 31-én jelent meg I. évfolyamának 0.száma. 8-16 oldalon megjelenő gazdasági és érdekvédelmi napilap, a Szabad Földműves hetilap jogutódja. 1991/117. számától Szabad Újság címmel gazdasági és érdekvédelmi napilapként folytatólagos évfolyammal és számozással, 1992-től közéleti és gazdasági napilapként jelenik meg. Kiadója a Gazda Magyar...megnyit →
1991. január 31-én jelent meg I. évfolyamának 0.száma. 8-16 oldalon megjelenő gazdasági és érdekvédelmi napilap, a Szabad Földműves hetilap jogutódja. 1991/117. számától Szabad Újság címmel gazdasági és érdekvédelmi napilapként folytatólagos évfolyammal és számozással, 1992-től közéleti és gazdasági napilapként jelenik meg. Kiadója a Gazda Magyar...megnyit →
Részletek
Szabad Földműves Újság (FI)
1991. január 31-én jelent meg I. évfolyamának 0.száma. 8-16 oldalon megjelenő gazdasági és érdekvédelmi napilap, a Szabad Földműves hetilap jogutódja. 1991/117. számától Szabad Újság címmel gazdasági és érdekvédelmi napilapként folytatólagos évfolyammal és számozással, 1992-től közéleti és gazdasági napilapként jelenik meg. Kiadója a Gazda Magyar Mezőgazdasági Lap- és Könyvkiadó az Apollopress Kiadóvállalat közreműködésével, az 1991/112. számtól a Gazda Kereskedelmi kft., 1992 és 1993 között a Madách-Posonium Könyv- és Lapkiadó. Ügyvezető főszerkesztője, majd főszerkesztője Mészáros János (1991), Szabó Géza (1992).
Szabad Kapacitás
A Független Magyar Kezdeményezés, majd a Magyar Polgári Párt tájékoztatója (Pozsony, 1989–1997). Eredetileg alternatív irodalmi és képzőművészeti folyóiratnak indult, de ezen a címen a rendszerváltást követően a Független Magyar Kezdeményezés sokszorosított tájékoztatója, majd a Magyar Polgári Párt időszakos belső kiadványa lett. Rendszertelenül jelent meg. Hosszabb...megnyit →
A Független Magyar Kezdeményezés, majd a Magyar Polgári Párt tájékoztatója (Pozsony, 1989–1997). Eredetileg alternatív irodalmi és képzőművészeti folyóiratnak indult, de ezen a címen a rendszerváltást követően a Független Magyar Kezdeményezés sokszorosított tájékoztatója, majd a Magyar Polgári Párt időszakos belső kiadványa lett. Rendszertelenül jelent meg. Hosszabb...megnyit →
Részletek
A Szabad Kapacitás első száma (FI)
A Független Magyar Kezdeményezés, majd a Magyar Polgári Párt tájékoztatója (Pozsony, 1989–1997). Eredetileg alternatív irodalmi és képzőművészeti folyóiratnak indult, de ezen a címen a rendszerváltást követően a Független Magyar Kezdeményezés sokszorosított tájékoztatója, majd a Magyar Polgári Párt időszakos belső kiadványa lett. Rendszertelenül jelent meg. Hosszabb elemzéseket, tanulmányokat is közölt Szabad Kapacitás Melléklet címmel. – Szerk.: Gyurovszky László, Juhász R. József, Németh Ilona, Sándor Eleonóra, Tóth Károly (1989); Tóth Károly (1992); Gyurovszky László (1995).
A Szabad Kapacitás egyik melléklete (FI)
Szabad Újság
Szlovákiai magyar közéleti és kulturális hetilap. Ezzel a címmel már 1991. július 8-án megjelent, de akkor még a Szabad Földműves Újság folytatólagos évfolyamának számozása alatt. Igazából 1993-tól jelenik meg. Először közéleti és gazdasági hetilapként, 1997-től szlovákiai magyar hetilapként, 2009-től közéleti hetilapként, majd 2012-től közéleti-kulturális hetilapként...megnyit →
Szlovákiai magyar közéleti és kulturális hetilap. Ezzel a címmel már 1991. július 8-án megjelent, de akkor még a Szabad Földműves Újság folytatólagos évfolyamának számozása alatt. Igazából 1993-tól jelenik meg. Először közéleti és gazdasági hetilapként, 1997-től szlovákiai magyar hetilapként, 2009-től közéleti hetilapként, majd 2012-től közéleti-kulturális hetilapként...megnyit →
Részletek
A Szabad Újság címoldala (FI)
Szlovákiai magyar közéleti és kulturális hetilap. Ezzel a címmel már 1991. július 8-án megjelent, de akkor még a Szabad Földműves Újság folytatólagos évfolyamának számozása alatt. Igazából 1993-tól jelenik meg. Először közéleti és gazdasági hetilapként, 1997-től szlovákiai magyar hetilapként, 2009-től közéleti hetilapként, majd 2012-től közéleti-kulturális hetilapként határozza meg önmagát. 2014-től Szabad Újság kedd, Szabad Újság csütörtök, Szabad Újság hétvégi magazin címmel hétközi lapként hetente háromszor jelenik meg. Kiadója a Madách-Posonium Könyv- és Lapkiadó (1993), Mediaimpress kft. (2009), WARPE kft. (2012). Főszerkesztő: Szabó Géza (1993), Fónod Zoltán (1998), Szabó Géza (2003), felelős szerkesztő Szabó Géza (2009), megbízott főszerkesztő Oriskó Norbert (2009), Neszméri Csilla (2010), Molnár Judit (2010), megbízott koordinátor, kiadásvezető, majd főszerkesztő Bárány János (2013).
Szabadi Emőke Bocsárszky Attiláné
(* 1979. február 13. Csíkszereda) Színésznő. Szülővárosában tanult, majd Kolozsváron folytatta tanulmányait a Babes-Bolyai Egyetem Színházi Tanszakán, ahol 2002-ben végzett. 2003-ban szerződött a Kassai Thália Színházhoz. Mesejátékokban, drámai és vígjátéki darabokban és epizódszerepekben játszott. – Főbb színházi szerepei: Sandy (Peter Stone–Mikó István: Van, aki forrón szereti);...megnyit →
(* 1979. február 13. Csíkszereda) Színésznő. Szülővárosában tanult, majd Kolozsváron folytatta tanulmányait a Babes-Bolyai Egyetem Színházi Tanszakán, ahol 2002-ben végzett. 2003-ban szerződött a Kassai Thália Színházhoz. Mesejátékokban, drámai és vígjátéki darabokban és epizódszerepekben játszott. – Főbb színházi szerepei: Sandy (Peter Stone–Mikó István: Van, aki forrón szereti);...megnyit →
Részletek
Szabadi Emőke (TSZA)
(* 1979. február 13. Csíkszereda) Színésznő. Szülővárosában tanult, majd Kolozsváron folytatta tanulmányait a Babes-Bolyai Egyetem Színházi Tanszakán, ahol 2002-ben végzett. 2003-ban szerződött a Kassai Thália Színházhoz. Mesejátékokban, drámai és vígjátéki darabokban és epizódszerepekben játszott. – Főbb színházi szerepei: Sandy (Peter Stone–Mikó István: Van, aki forrón szereti); Vilma (Kisfaludy Károly: Csalódások); Fekete özvegy (Nikosz Kazantzakis: Zorba, a szabad ember); Hortenzia (Cibula Péter: Cirkuszi álom); I. lány (Gál Sándor: A pokol kapujában); Emmi (Egressy Zoltán: Három koporsó); Színészkirálynő (William Shakespeare: Hamlet); Olga (Heltai Jenő: A Tündérlaki lányok); Szofer Lébi lánya (Dobos László–Beke Sándor: Földönfutók); Miss Dennis (William Sommerset Maugham: Imádok férjhez menni); Ágnes (Egressy Zoltán: Angyalkövet); Helén (Csáth Géza: A Janika); Julcsa (Zágon István–Nóti Károly–Eisemann Mihály: Hyppolit, a lakáj); Kitty (Bertolt Brecht: Koldusopera); Kórustag (Karol Wojtyla: Az aranyműves boltja előtt). – Ir. Kolár Péter és szerzőtársak: A Kassai Thália Színház negyven éve (2009); Színházi évkönyvek (Budapest); Divadlá na Slovensku [Szlovákiai színházak] (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig).
Szabadság
Részletek
Kormánytámogató közéleti napilap (Kassa, 1921. jan.–1922. febr.). – Szerk. Kendi Zoltán, Rácz Elek.
Szabó Adorján Aladár
(* 1868. márc. 12. Kassa, † 1950. ápr. 7. Kassa) Premontrei szerzetes, történész. 1890–1920-ban Rozsnyón, majd Kassán gimnáziumi tanár. 1921–1934-ben a leleszi egyházi levéltár igazgatója. 1934-től Jászón, később Kassán élt. Történészként a Rákóczi-korral és a ferencesek történetével foglalkozott. – Fm. II. Rákóczi Ferenc Kassa...megnyit →
(* 1868. márc. 12. Kassa, † 1950. ápr. 7. Kassa) Premontrei szerzetes, történész. 1890–1920-ban Rozsnyón, majd Kassán gimnáziumi tanár. 1921–1934-ben a leleszi egyházi levéltár igazgatója. 1934-től Jászón, később Kassán élt. Történészként a Rákóczi-korral és a ferencesek történetével foglalkozott. – Fm. II. Rákóczi Ferenc Kassa...megnyit →
Részletek
(* 1868. márc. 12. Kassa, † 1950. ápr. 7. Kassa) Premontrei szerzetes, történész. 1890–1920-ban Rozsnyón, majd Kassán gimnáziumi tanár. 1921–1934-ben a leleszi egyházi levéltár igazgatója. 1934-től Jászón, később Kassán élt. Történészként a Rákóczi-korral és a ferencesek történetével foglalkozott. – Fm. II. Rákóczi Ferenc Kassa múltjában (1909); Abaúj vármegye és Kassa városa az I. Rákóczi Ferenc és a Thököly-féle felkelések korában (1910); A kassai jezsuiták és ferencesek végnapjai és II. József császár Kassán (1913); A kassai ferencesek a régmúlt századokban (1941); Baróti Szabó Dávid kassai társasága (1942); A leleszi prépostság vázlatos története (1944).
Szabó Antal
(* 1915. szept. 12. Losonc, † 2004. júl. 17. Pozsony) Ref. püspökhelyettes, tanulmányíró. 1937– 1976 között ref. lelkész (Munkács, Csicsó, Garamlök, Léva, Kéty, Újbars, Diósförgepatony); 1976-tól haláláig Pozsonyban élt. 1953–1954-ben a prágai egyetem protestáns teológiai karán a ref. hallgatóknak tartott előadásokat. Irányításával újították fel...megnyit →
(* 1915. szept. 12. Losonc, † 2004. júl. 17. Pozsony) Ref. püspökhelyettes, tanulmányíró. 1937– 1976 között ref. lelkész (Munkács, Csicsó, Garamlök, Léva, Kéty, Újbars, Diósförgepatony); 1976-tól haláláig Pozsonyban élt. 1953–1954-ben a prágai egyetem protestáns teológiai karán a ref. hallgatóknak tartott előadásokat. Irányításával újították fel...megnyit →
Részletek
(* 1915. szept. 12. Losonc, † 2004. júl. 17. Pozsony) Ref. püspökhelyettes, tanulmányíró. 1937– 1976 között ref. lelkész (Munkács, Csicsó, Garamlök, Léva, Kéty, Újbars, Diósförgepatony); 1976-tól haláláig Pozsonyban élt. 1953–1954-ben a prágai egyetem protestáns teológiai karán a ref. hallgatóknak tartott előadásokat. Irányításával újították fel a dióspatonyi ref. templomot. Egyházi lapokban publikált.
Szabó Attila
(* 1966. febr. 19. Komárom) Kajakozó, építész. A komáromi magyar tanítási nyelvű építészeti szakközépiskolában érettségizett (1984). 1977-től a komáromi Spartak, 1984-től a prágai Dukla kajak–kenu szakosztályának tagja. 1984-től sokszoros válogatott, országos bajnok K1-es kategóriában. 1989-ben Csehszl. legjobb sportolója. Nemzetközi versenyeken is előkelő helyezéseket ért...megnyit →
(* 1966. febr. 19. Komárom) Kajakozó, építész. A komáromi magyar tanítási nyelvű építészeti szakközépiskolában érettségizett (1984). 1977-től a komáromi Spartak, 1984-től a prágai Dukla kajak–kenu szakosztályának tagja. 1984-től sokszoros válogatott, országos bajnok K1-es kategóriában. 1989-ben Csehszl. legjobb sportolója. Nemzetközi versenyeken is előkelő helyezéseket ért...megnyit →
Részletek
(* 1966. febr. 19. Komárom) Kajakozó, építész. A komáromi magyar tanítási nyelvű építészeti szakközépiskolában érettségizett (1984). 1977-től a komáromi Spartak, 1984-től a prágai Dukla kajak–kenu szakosztályának tagja. 1984-től sokszoros válogatott, országos bajnok K1-es kategóriában. 1989-ben Csehszl. legjobb sportolója. Nemzetközi versenyeken is előkelő helyezéseket ért el. Plovdivban (Bulgária) 1989-ben világbajnoki címet szerzett.
Szabó Béla; Meller Bernard
Részletek
Szabo Bela (FI)
(* 1906. szept. 21. Nagymihály, † 1980. okt. 16. Pozsony) Költő, író. 1949–1970 között az Új Szó szerkesztője. Noha pályája elején verseket is írt, elsősorban prózai művei révén vált ismertté. – Fm. Felszakadt gondolatok (v., 1928); Éhes vagyok! (v., 1931); Érett szegénység (v., 1935); Ezra elindul I–II. (r., 1935); Az első ajándék (elb., 1951); Marci, a csodakapus (ifjúsági r., 1955); A menyasszony (r., 1956); A család kedvence (r., 1958); Ebek lázadása (r., 1964); Hűség (r., 1968); Mindhalálig (r., 1972); Nehéz búcsú (cikkek, elb., 1981). – Ir. Fábry Zoltán: Stószi délelőttök. (1968); Turczel Lajos: Írás és szolgálat. (1965); Szilvássy József: Nehéz búcsú. (Új Szó, 1981); Görömbei András: A csehszlovákiai magyar irodalom 1945—1980. (1982); Szeberényi Zoltán: Magyar irodalom Szlovákiában (1945-1999) I. (2000.); A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918—1995. (1997); A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918—2004. (2004).
Szabó Erzsébet, Štefunková
(* 1941. márc. 27. Vágtornóc) Grafikus, illusztrátor, festő. 1955–1959-ben a pozsonyi Iparművészeti Középiskola diákja, 1960–1966-ban a pozsonyi Képzőművészeti Főiskola hallgatója grafika és illusztráció szakon. 1966–1992 között Turócszentmártonban, 1992–2004-ig Uherské Hradištěn (Csehország), 2004 óta Brünnben él. 1996 után az Uherské Hradiště-i iparművészeti középiskola cipő- és...megnyit →
(* 1941. márc. 27. Vágtornóc) Grafikus, illusztrátor, festő. 1955–1959-ben a pozsonyi Iparművészeti Középiskola diákja, 1960–1966-ban a pozsonyi Képzőművészeti Főiskola hallgatója grafika és illusztráció szakon. 1966–1992 között Turócszentmártonban, 1992–2004-ig Uherské Hradištěn (Csehország), 2004 óta Brünnben él. 1996 után az Uherské Hradiště-i iparművészeti középiskola cipő- és...megnyit →
Részletek
Szabó Štefunková Erzsébet (SZM)
(* 1941. márc. 27. Vágtornóc) Grafikus, illusztrátor, festő. 1955–1959-ben a pozsonyi Iparművészeti Középiskola diákja, 1960–1966-ban a pozsonyi Képzőművészeti Főiskola hallgatója grafika és illusztráció szakon. 1966–1992 között Turócszentmártonban, 1992–2004-ig Uherské Hradištěn (Csehország), 2004 óta Brünnben él. 1996 után az Uherské Hradiště-i iparművészeti középiskola cipő- és bőrdivattervező osztályának szaktanára. Több szakmai szervezet, társaság tagja. Két ízben elnyerte a Szlovák Kortárs Grafikai Biennálén a Művészeti Alap díját. Ismertek murális alkotásai is. Több mint száz jelentős hazai és külföldi csoportos kiállításon vett részt. – Fm. Illusztrált könyvek: Rázusová-Martáková: Pieseň o láske (1973); Gál Sándor: Csikótánc (1975); Simkó Tibor: Tikirikitakarak (1977); Koncsol László: Színmuzsika, fény varázs (1981); A mullók városa (1983); Cesty bohov (1988); J. Pavlovič: Des Contes des Princesses (1990). – Ir. Kubíčka Kucsera Klára: Kisgaléria (1977); Kubíčka Kucsera Klára: Štefunková Szabó Erzsi különös világa (Prágai Tükör, 2004/5).
Szabó G. László
(* 1955. aug. 30. Gúta) Újságíró. A pozsonyi Közgazdasági Főiskolán szerzett mérnöki oklevelet (1978). 1979-től az Új Szó, ill. a Vasárnap munkatársa. Elsősorban a filmmel, színházzal és a táncművészettel foglalkozik. Színműveket is fordít. – Fm. Levetett maszkok (interjúk, 1994); Vasrózsa (életútinterjú Törőcsik Marival, 1998);...megnyit →
(* 1955. aug. 30. Gúta) Újságíró. A pozsonyi Közgazdasági Főiskolán szerzett mérnöki oklevelet (1978). 1979-től az Új Szó, ill. a Vasárnap munkatársa. Elsősorban a filmmel, színházzal és a táncművészettel foglalkozik. Színműveket is fordít. – Fm. Levetett maszkok (interjúk, 1994); Vasrózsa (életútinterjú Törőcsik Marival, 1998);...megnyit →
Részletek
SZABÓ G. László (SZM)
(* 1955. aug. 30. Gúta) Újságíró. A pozsonyi Közgazdasági Főiskolán szerzett mérnöki oklevelet (1978). 1979-től az Új Szó, ill. a Vasárnap munkatársa. Elsősorban a filmmel, színházzal és a táncművészettel foglalkozik. Színműveket is fordít. – Fm. Levetett maszkok (interjúk, 1994); Vasrózsa (életútinterjú Törőcsik Marival, 1998); Kétezer színe-java (színészportrék, 2000); Igyime Prága (Eszenyi Enikővel közösen, 2001). – Ir. A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918—1995. (1997); Szlovákiai magyar ki kicsoda. (2001).
Szabó Géza
Részletek
Szabo Geza (FI)
(* 1940. júl. 5. Pozsony) Közgazdasági szakközépiskolát végzett. 1958 júniusában került az Új Szó szerkesztőségébe. A belpolitikai, majd az ipari rovat munkatársa, később a pártélet rovat szerkesztője. 1992-től a Szabad Földműves Újság, majd 1993-2009-ig a Szabad Újság főszerkesztője.
Szabó Gyula
(* 1907. jún. 7. Budapest [Mo.], † 1972. máj. 25. Prága [Csehország]) Festő, grafikus, költő. A szlovákiai magyar művelődés egyik legkiemelkedőbb egyénisége. Losoncon élt. Magánúton Gyurkovits Ferencnél és Gerő Gusztávnál tanult. A pozsonyi Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság ösztöndíjával 1937-ben Párizsba utazott,...megnyit →
(* 1907. jún. 7. Budapest [Mo.], † 1972. máj. 25. Prága [Csehország]) Festő, grafikus, költő. A szlovákiai magyar művelődés egyik legkiemelkedőbb egyénisége. Losoncon élt. Magánúton Gyurkovits Ferencnél és Gerő Gusztávnál tanult. A pozsonyi Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság ösztöndíjával 1937-ben Párizsba utazott,...megnyit →
Részletek
Szabó Gyula (KS)
(* 1907. jún. 7. Budapest [Mo.], † 1972. máj. 25. Prága [Csehország]) Festő, grafikus, költő. A szlovákiai magyar művelődés egyik legkiemelkedőbb egyénisége. Losoncon élt. Magánúton Gyurkovits Ferencnél és Gerő Gusztávnál tanult. A pozsonyi Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság ösztöndíjával 1937-ben Párizsba utazott, ahol az Academie Julient látogatta. A második vh. alatt többször kiállított Budapesten; 1939-ben elnyerte a Szinnyei Merse Pál Társaság elismerését. A vh. fizikai és pszichikai megpróbáltatásai idegbénulását okozták. 1945 után felépült, és művészi pályája is felívelt. Ezekben az években elsősorban grafikai munkássága vált ismertté. Legfontosabb fametszetsorozatai: 1945–1946: Ecce Homo; 1954: A Föld népe; 1956–57: Emberek a hegyen; 1963: Ecce Vita; 1959: Emberek, vigyázzatok!; 1969: Kozmosz és forma. Emellett sokoldalú életművének egyaránt fontos részét képezik festményei, monotípiái, rajzai, könyvillusztrációi, versei és elméleti írásai is. 1955–1968 között sokat utazott (a Földközi-tenger körüli országokba, valamint Közép- és Kisázsiába, Kínába, Irakba). Élete utolsó korszakában művészetének szintézisére törekedett; festészetében gazdag szimbólumvilág nyilvánul meg. A budapesti Magyar Nemzeti Galéria-beli 1971-es gyűjteményes kiállítása már szinte lezárt életművet mutatott be. 1964-ben Cyprián Majerník-díjjal tüntették ki, 1967-től Érdemes művész. 1948-tól szinte mindegyik csoportos, valamint állami reprezentatív képzőművészeti kiállításon szerepelt idehaza és külföldön egyaránt. – Fm. Ecce homo (grafika, 1975); Betű és forma (v. és rajzok, 1977). – Ir. Kubičková, K.: ~ (mon., 1972); Szabó Gyula Breviárium (2001); Kubička Klára (szerk.): Szabó Gyula 1907–1972 (2007).
Szabó Gyula sírja Losoncon (GJ)
Szabó Gyula: Temetés után (FI)
Szabó Gyula Barátainak Klubja
Szakmai társulás. Az 1995-ben megalakult Pro Arte Lossoncziensis Alapítvány átalakításával jött létre 1998-ban. Szabó Gyula hagyatékának ápolásával, munkásságának feltárásával és bemutatásával foglalkozik. 1997-ben Szabó Gyula születésének 90. évfordulója alkalmából a Nógrádi Galériában rendezett kiállításhoz katalógust adott ki, megrendezte az Hommage a Szabó Gyula 2000...megnyit →
Szakmai társulás. Az 1995-ben megalakult Pro Arte Lossoncziensis Alapítvány átalakításával jött létre 1998-ban. Szabó Gyula hagyatékának ápolásával, munkásságának feltárásával és bemutatásával foglalkozik. 1997-ben Szabó Gyula születésének 90. évfordulója alkalmából a Nógrádi Galériában rendezett kiállításhoz katalógust adott ki, megrendezte az Hommage a Szabó Gyula 2000...megnyit →
Részletek
Szakmai társulás. Az 1995-ben megalakult Pro Arte Lossoncziensis Alapítvány átalakításával jött létre 1998-ban. Szabó Gyula hagyatékának ápolásával, munkásságának feltárásával és bemutatásával foglalkozik. 1997-ben Szabó Gyula születésének 90. évfordulója alkalmából a Nógrádi Galériában rendezett kiállításhoz katalógust adott ki, megrendezte az Hommage a Szabó Gyula 2000 c. vándorkiállítást kortárs művészek alkotásaiból, 2001-ben összeállította a Szabó Gyula-breviárium c. vers- és grafikai gyűjteményt, valamint 2002-ben „A losonci Don Quijote” címmel videofilmet készített Szabó Gyula életéről és alkotásairól. 2007-ben közreműködött Szabó Gyula születésének 100. évfordulójára Szabó Gyula c. monográfia kiadásában, valamint emlékkiállítást rendezett Ipolyságon és Pozsonyban.