Rozsnyói Futár
Részletek
Rozsnyói Futár (FI)
Kulturális és közéleti regionális havilap (Rozsnyó, 1996–2001). Rozsnyót és a szűkebb régiót érintő aktuális kulturális és közéleti kérdésekkel foglalkozott. Kiadója a Csemadok rozsnyói Területi Választmánya. – Szerk. Ambrus Ferenc.
Rozsnyói Hírlap
Részletek
Keresztény-nemzeti szellemiségű társadalmi és gazdasági lap (Rozsnyó, 1926–1938). 1938 után Rozsnyói Híradó néven jelent meg. – Szerk. Szkálos Emil, Szkálos Emilné, Krausz Jenő, Gömöry Zoltán.
Rudnok (Rudník)
Község a Kassa-környéki járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység DK-i részén, a Rudnok-patak völgyében, Szepsitől É-ra. L: [1921] – 564, ebből 307 (54,4%) magyar, 254 (45,0%) szlovák; [2011] – 613, ebből 577 (94,1%) szlovák, 2 (0,3%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 570 (93,0%) szlovák, 6 (1,0%) magyar....megnyit →
Község a Kassa-környéki járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység DK-i részén, a Rudnok-patak völgyében, Szepsitől É-ra. L: [1921] – 564, ebből 307 (54,4%) magyar, 254 (45,0%) szlovák; [2011] – 613, ebből 577 (94,1%) szlovák, 2 (0,3%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 570 (93,0%) szlovák, 6 (1,0%) magyar....megnyit →
Részletek
Község a Kassa-környéki járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység DK-i részén, a Rudnok-patak völgyében, Szepsitől É-ra. L: [1921] – 564, ebből 307 (54,4%) magyar, 254 (45,0%) szlovák; [2011] – 613, ebből 577 (94,1%) szlovák, 2 (0,3%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 570 (93,0%) szlovák, 6 (1,0%) magyar. V: [2011] – 541 r. k., 10 gör. kat., 5 ref. – A 20. sz. első felében magát többségében magyarnak valló kétnyelvű lakossága a sz. közepére szlovákká vált. R. k. (Szt. Anna-) temploma 1770-ben rokokó, ugyancsak r. k. (Szt. György-) temploma 1841-ben klasszicista stílusban épült.
Rudnóy Teréz; Engel Teri
(* 1910. jan. 20. Léva, † 1947. márc. 12. Esztergom [Mo.]) Író. Elbeszéléseivel a pozsonyi Magyar Újságban és a Prágai Magyar Hírlapban tűnt fel. 1944-ben Auschwitzba hurcolták, ahonnan 1945 tavaszán érkezett haza. Tragikus körülmények között halt meg: a zajló Dunán felborult a csónak, amelyen...megnyit →
(* 1910. jan. 20. Léva, † 1947. márc. 12. Esztergom [Mo.]) Író. Elbeszéléseivel a pozsonyi Magyar Újságban és a Prágai Magyar Hírlapban tűnt fel. 1944-ben Auschwitzba hurcolták, ahonnan 1945 tavaszán érkezett haza. Tragikus körülmények között halt meg: a zajló Dunán felborult a csónak, amelyen...megnyit →
Részletek
(* 1910. jan. 20. Léva, † 1947. márc. 12. Esztergom [Mo.]) Író. Elbeszéléseivel a pozsonyi Magyar Újságban és a Prágai Magyar Hírlapban tűnt fel. 1944-ben Auschwitzba hurcolták, ahonnan 1945 tavaszán érkezett haza. Tragikus körülmények között halt meg: a zajló Dunán felborult a csónak, amelyen Mo.-ra igyekezett, és vízbe fúlt. – Fm. Osztott szerelem (r., 1939); Izzó kemence (r., 1941); Öreg ember szerelme (r., 1942); Kerek hold (r., 1945, 2002); Szabaduló asszonyok (r., 1947).
Runya (Rumince)
Részletek
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medencében, a Sajó folyó jobb partján, Tornaljától D–DNy-ra. L: [1921] – 486, ebből 477 (98,1%) magyar, 2 (0,4%) szlovák; [2011] – 382, ebből 239 (62,6%) magyar, 128 (33,5%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 245 (64,1%) magyar, 124 (32,5%) szlovák. V: [2011] – 158 ref., 98 r. k, 86 ev. – Magyar lakossága mellé a második vh. után kárpátaljai és romániai szlovák családok települtek. Gótikus alapokon álló ref. templomát 1877-ben emelték, a Soldos-kúria a 18. sz. közepén épült barokk stílusban, jelenlegi formáját az 1889-as átépítés során nyerte el. A 21. sz. elején 1–4. évfolyamos magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Ruttka (Vrútky)
Város a Turócszentmártoni járásban, a Turóci-medence É-i részén, a Vág folyó bal partján, a Turóc-patak torkolatánál, Turócszentmártontól É-ra. L: [1921] – 6807, ebből 5712 (83,9%) szlovák, 359 (5,3%) magyar, 266 (3,9%) zsidó, 252 (3,7%) német; [2011] – 7539, ebből 6283 (83,3%) szlovák, 21 (0,3%)...megnyit →
Város a Turócszentmártoni járásban, a Turóci-medence É-i részén, a Vág folyó bal partján, a Turóc-patak torkolatánál, Turócszentmártontól É-ra. L: [1921] – 6807, ebből 5712 (83,9%) szlovák, 359 (5,3%) magyar, 266 (3,9%) zsidó, 252 (3,7%) német; [2011] – 7539, ebből 6283 (83,3%) szlovák, 21 (0,3%)...megnyit →
Részletek
Város a Turócszentmártoni járásban, a Turóci-medence É-i részén, a Vág folyó bal partján, a Turóc-patak torkolatánál, Turócszentmártontól É-ra. L: [1921] – 6807, ebből 5712 (83,9%) szlovák, 359 (5,3%) magyar, 266 (3,9%) zsidó, 252 (3,7%) német; [2011] – 7539, ebből 6283 (83,3%) szlovák, 21 (0,3%) magyar, 6 (0,1%) német nemzetiségű. A: [2011] – 6291 (83,4%) szlovák, 21 (0,3%) magyar, 4 (0,1%) német. V: [2011] – 2950 r. k., 1095 ev., 32 gör. kat., 3 ref., 1 izr. – A Ruttkay-kúria a 18. sz. második felében, neogótikus ev. temploma 1900–08 között, 13. sz.-i gótikus alapokon álló r. k. (Keresztelő Szt. János-) temploma 1905-ben épült. ~ gépiparral rendelkező vasúti csomópont, fellendülését a 19. sz. második felében megépült kassa-oderbergi vasútvonalnak, ill. az ahhoz csatlakozó ~–Zólyom–Budapest közötti vonalnak köszönhette. – 1949–54, majd 1971–90 között közigazgatásilag Turócszentmártonhoz tartozott, várossá 1990-ben nyilvánították.
Saca (Šaca)
1968-ban Kassához csatolt község a Kassai-medencében, az Ida-patak bal partján, Kassa belterületétől DNy-ra. L: [1921] – 581, ebből 419 (72,1%) szlovák, 97 (16,7%) magyar; [2011] – 5612, ebből 4121 (73,4%) szlovák, 103 (1,8%) roma, 48 (0,9%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 3807 (67,8%) szlovák,,...megnyit →
1968-ban Kassához csatolt község a Kassai-medencében, az Ida-patak bal partján, Kassa belterületétől DNy-ra. L: [1921] – 581, ebből 419 (72,1%) szlovák, 97 (16,7%) magyar; [2011] – 5612, ebből 4121 (73,4%) szlovák, 103 (1,8%) roma, 48 (0,9%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 3807 (67,8%) szlovák,,...megnyit →
Részletek
1968-ban Kassához csatolt község a Kassai-medencében, az Ida-patak bal partján, Kassa belterületétől DNy-ra. L: [1921] – 581, ebből 419 (72,1%) szlovák, 97 (16,7%) magyar; [2011] – 5612, ebből 4121 (73,4%) szlovák, 103 (1,8%) roma, 48 (0,9%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 3807 (67,8%) szlovák,, 300 (5,3%) roma, 106 (1,9%) magyar. V: [2011] – 3234 r. k., 258 gör. kat., 109 ref., 79 ev. – A 18. sz.-ban szlovákokkal újranépesített falu magyar lakossága a 20. sz. közepére szintén szlovákká vált. A 14. sz. elején épült gótikus stílusú r. k. (Szűz Mária mennybevétele) templomát 1779-ben barokkosították, a Semsey-kastély 1776-ban rokokó stílusban épült. – 1943-ban közigazgatásilag ~hoz csatolták Buzinkát.
Sáfár Katalin; Ligeti Edit
(* 1904. máj. 21. Ungvár, † ?) Író. Jómódú polgári családból származott, eredeti neve Ligeti Edit. Érettségije után német nyelvet és irodalmat tanult, utána Losoncon, majd Kassán tanított. 1938 után Mo.-on élt, 1945 után az USA-ba emigrált, s a berkeleyi egyetem könyvtárosaként működött. – Egyetlen könyve, erősen...megnyit →
(* 1904. máj. 21. Ungvár, † ?) Író. Jómódú polgári családból származott, eredeti neve Ligeti Edit. Érettségije után német nyelvet és irodalmat tanult, utána Losoncon, majd Kassán tanított. 1938 után Mo.-on élt, 1945 után az USA-ba emigrált, s a berkeleyi egyetem könyvtárosaként működött. – Egyetlen könyve, erősen...megnyit →
Részletek
(* 1904. máj. 21. Ungvár, † ?) Író. Jómódú polgári családból származott, eredeti neve Ligeti Edit. Érettségije után német nyelvet és irodalmat tanult, utána Losoncon, majd Kassán tanított. 1938 után Mo.-on élt, 1945 után az USA-ba emigrált, s a berkeleyi egyetem könyvtárosaként működött. – Egyetlen könyve, erősen önéletrajzi fogantatású regénye 1935-ben, abban a tízkötetes sorozatban jelent meg, melyet a budapesti Franklin Kiadó csehszlovákiai magyar íróktól adott ki. – Fm. Mégsem történt semmi (r., 1935). – Ir. Sándor László: Fiatal szlovákiai írónő (Korunk, 1936, 695); Marék Antal: Mégsem történt semmi (Magyar Írás, 1936/7); Turczel Lajos: Elfelejtett évfordulók 1994-ben (Szabad Újság, 1994. dec. 28.).
Sajó-Vidék
Társadalmi, közművelődési, szépirodalmi és politikai hetilap (Rozsnyó, 1898. máj. 1.–1944. dec. 2.). Egy rövid szünet után (1918–1919) az impériumváltást követően is folyamatosan megjelent, és fontos szerepet töltött be Rozsnyó és Gömör kulturális és társadalmi életében. 1918-ig a Néppárt, 1919–38 között az Országos Keresztényszocialista Párt érdekkörébe...megnyit →
Társadalmi, közművelődési, szépirodalmi és politikai hetilap (Rozsnyó, 1898. máj. 1.–1944. dec. 2.). Egy rövid szünet után (1918–1919) az impériumváltást követően is folyamatosan megjelent, és fontos szerepet töltött be Rozsnyó és Gömör kulturális és társadalmi életében. 1918-ig a Néppárt, 1919–38 között az Országos Keresztényszocialista Párt érdekkörébe...megnyit →
Részletek
Társadalmi, közművelődési, szépirodalmi és politikai hetilap (Rozsnyó, 1898. máj. 1.–1944. dec. 2.). Egy rövid szünet után (1918–1919) az impériumváltást követően is folyamatosan megjelent, és fontos szerepet töltött be Rozsnyó és Gömör kulturális és társadalmi életében. 1918-ig a Néppárt, 1919–38 között az Országos Keresztényszocialista Párt érdekkörébe tartozott. Szombatonként jelent meg 4-8 oldalon. Szerkesztők: Tichy Kálmán, Lóska Béla, Szilvássy Ferenc (1920), Kovács Farkas (1921), Krausz Jenő (1925), Kovács Gyula (1926), Fejes János (1930), Sinkó Ferenc (1934), Bakos József (1935).
Sajógömör; Gömör (Gemer)
Részletek
Gömör − Mátyás király szobra (GJ)
Község a Nagyrőcei járásban, a Rima-medence ÉK-i részén, a Sajó folyó jobb partján, Tornaljától É-ra. L: [1921] – 1239, ebből 1176 (94,9%) magyar, 44 (3,5%) szlovák; [2011] – 868, ebből 666 (76,7%) magyar, 135 (15,6%) szlovák, 44 (5,1%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 735 (84,7%) magyar, 115 (13,2%) szlovák. V: [2011] – 304 ev., 245 r. k., 80 ref., 8 gör. kat. – Magyar lakossága mellé a második vh. után szlovákiai és romániai szlovák családokat telepítettek. Középkori alapokon álló ev. temploma 1882-ben neogótikus, a Szent-Ivány-kastély a 18. sz.-ban barokk-klasszicista stílusban épült. A település híres dohány- és szőlőtermesztő hely volt, a hagyomány szerint Mátyás király a ~i szőlődombokon kapáltatta meg az urakat. Erre emlékeztet Mátyás király 1914-ben emelt bronzszobra (Holló Barnabás alkotása). A helyi születésű, s a ~i temetőben nyugvó Czinka Panna cigányprímás szobrát 1992-ben, Gömörország emlékművét 2006-ban avatták fel. ~ Gömör vármegye egykori székhelye és névadó települése volt, a község É-i részén lévő ún. Várhegyen állt az egykori megyeszékhelyként szolgáló Gömör vára. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. – Ir. Kósik Ferenc: Sajógömör. Fejezetek a község néprajzához (1992).
Sajóháza (Nadabula)
1960-ban Rozsnyóhoz csatolt község a Rozsnyói járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i peremén, a Sajó folyó jobb partján, Rozsnyótól ÉNy-ra. L: [1921] – 618, ebből 460 (74,4%) magyar, 142 (23,0%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 395 r. k., 196 ev., 24 ref., 3 izr. Évszázadokon keresztül...megnyit →
1960-ban Rozsnyóhoz csatolt község a Rozsnyói járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i peremén, a Sajó folyó jobb partján, Rozsnyótól ÉNy-ra. L: [1921] – 618, ebből 460 (74,4%) magyar, 142 (23,0%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 395 r. k., 196 ev., 24 ref., 3 izr. Évszázadokon keresztül...megnyit →
Részletek
1960-ban Rozsnyóhoz csatolt község a Rozsnyói járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i peremén, a Sajó folyó jobb partján, Rozsnyótól ÉNy-ra. L: [1921] – 618, ebből 460 (74,4%) magyar, 142 (23,0%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 395 r. k., 196 ev., 24 ref., 3 izr. Évszázadokon keresztül híres bányászfalu volt, határában a 20. sz. végéig vasércet bányásztak. R. k. harangtornya a 18. sz. végén klasszicista stílusban épült.
Sajókeszi (Kesovce)
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence K-i peremén, a Sajó bal oldali mellékpatakjának völgyében, Tornaljától D–DK-re, a szlovák–magyar határ közelében. L: [1921] – 256, ebből 250 (97,7%) magyar, 4 (1,6%) szlovák; [2011] – 233, ebből 194 (83,3%) roma, 27 (11,6%) magyar, 9 (3,9%) szlovák...megnyit →
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence K-i peremén, a Sajó bal oldali mellékpatakjának völgyében, Tornaljától D–DK-re, a szlovák–magyar határ közelében. L: [1921] – 256, ebből 250 (97,7%) magyar, 4 (1,6%) szlovák; [2011] – 233, ebből 194 (83,3%) roma, 27 (11,6%) magyar, 9 (3,9%) szlovák...megnyit →
Részletek
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence K-i peremén, a Sajó bal oldali mellékpatakjának völgyében, Tornaljától D–DK-re, a szlovák–magyar határ közelében. L: [1921] – 256, ebből 250 (97,7%) magyar, 4 (1,6%) szlovák; [2011] – 233, ebből 194 (83,3%) roma, 27 (11,6%) magyar, 9 (3,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 225 (96,6%) magyar, 7 (3,0%) szlovák. V: [2011] – 121 r. k., 82 ref., 1 ev. – Ref. temploma 1814-ben épült.
Sajókirályi; Királyi (Králik)
Részletek
Sajókirályi – ref. templom (GJ)
1963-ban Tornaljához csatolt község a Nagyrőcei járásban, a Rima-medence K-i részén, a Sajó folyó bal partján, Tornalja központjától D-re. L: [1921] – 479, ebből 459 (95,8%) magyar, 20 (4,2%) szlovák; [1961] 602, ebből 438 (72,7%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 238 r. k., 192 ref., 30 ev., 19 izr. Magyar lakossága mellé a második vh. utáni belső telepítések során szlovák telepesek költöztek. Ref. temploma a 13. sz.-ban korai gótikus stílusban épült, a 19. sz. végén neogótikus stílusban alakították át; nemesi kúriája a 19. sz. első felében emelt klasszicista építmény.
Sajólénártfalva; Lénártfalva (Lenartovce)
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence DK-i részén, a Sajó folyó jobb partján, a Rima folyó torkolatánál, Tornaljától D-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 564, ebből 545 (96,6%) magyar, 10 (1,8%) szlovák; [2011] – 543, ebből 507 (93,4%) magyar, 20 (3,7%) szlovák nemzetiségű....megnyit →
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence DK-i részén, a Sajó folyó jobb partján, a Rima folyó torkolatánál, Tornaljától D-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 564, ebből 545 (96,6%) magyar, 10 (1,8%) szlovák; [2011] – 543, ebből 507 (93,4%) magyar, 20 (3,7%) szlovák nemzetiségű....megnyit →
Részletek
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence DK-i részén, a Sajó folyó jobb partján, a Rima folyó torkolatánál, Tornaljától D-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 564, ebből 545 (96,6%) magyar, 10 (1,8%) szlovák; [2011] – 543, ebből 507 (93,4%) magyar, 20 (3,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 514 (94,7%) magyar, 16 (2,9%) szlovák. V: [2011] – 366 r. k., 152 ref., 1 gör. kat. – Ref. temploma 1799-ben épült, régebbi alapokon álló neogótikus r. k. (Szt. Anna-) templomát 1907-ben emelték. Vasúti határátkelőhely Mo. felé. A 21. sz. elején 1–4. évfolyamos magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Sajólenke; Lenke (Lenka)
Részletek
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence K-i peremén, a Sajó bal oldali mellékvölgyében, Tornaljától D–DK-re. L: [1921] – 281, ebből 264 (94,0%) magyar; [2011] – 195, ebből 122 (62,6%) magyar, 62 (31,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 120 (61,6%) magyar, 65 (33,3%) szlovák. V: [2011] – 74 ref., 57 ev., 44 r. k., 1 gör. kat. – Magyar lakossága mellé a második vh. utáni belső telepítések során szlovákiai és Szovjetunióbeli szlovák családok költöztek. A Szilárdy-kúria a 18. sz. közepén barokk, ref. temploma 1786-ban klasszicista stílusban épült.
Sajórecske; Recske (Riečka)
Részletek
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence DK-i részén, a Sajó folyó bal partján, Tornaljától D-re. L: [1921] – 206, ebből 202 (98,1%) magyar, 3 (1,5%) szlovák; [2011] – 235 ebből 202 (86,0%) magyar, 30 (12,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 208 (88,5%) magyar, 22 (9,4%) szlovák. V: [2011] – 129 r. k., 76 ref., 2 ev. – Festett kazettás famennyezetű ref. temploma 1682-ben reneszánsz stílusban épült, 1778-ban klasszicista stílusban újították fel. – 1975–90 között közigazgatásilag Sajószentkirályhoz tartozott.
Sajószárnya; Sztárnya (Starňa)
Részletek
1971- ben Tornaljához csatolt község a Nagyrőcei járásban, a Rima-medence ÉK-i részén, a Sajó folyó bal partján, Tornaljától É-ra. L: [1921] – 428, ebből 363 (84,8%) magyar, 31 (7,2%) szlovák; [1970] 924, ebből 669 (72,4%) magyar, 254 (27,5%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 265 r. k., 97 ref., 53 ev., 7 izr., 2 gör. kat. Magyar lakossága mellé a második vh. után bel- és külföldi szlovák telepesek költöztek. A Radvánszky-kastély a 19. sz. második felében neobarokk stílusban épült. A 21. sz. elején 1–4. évfolyamos magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Sajószentkirály; Szentkirály (Kráľ)
Részletek
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence DK-i részén, a Sajó folyó bal partján, Tornaljától D-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 647, ebből 620 (95,8%) magyar, 15 (2,3%) szlovák; [2011] – 969, ebből 532 (54,9%) magyar, 201 (20,7%) szlovák, 192 (19,8%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 757 (78,1%) magyar, 174 (18,0%) szlovák, 1 (0,1%) roma. V: [2011] – 664 r. k., 119 ev., 112 ref. – Magyar lakossága mellé a második vh. után szlovákiai és kárpátaljai szlovák családokat telepítettek. A barokk-klasszicista stílusú Pletrich-kastély 1767-ben, r. k. temploma 1752-ben, ref. temploma 1829-ben, ev. temploma a 20. sz. második felében épült. Közúti határátkelőhely Mo. felé. A 21. sz. elején 1–4. évfolyamos magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. – 1975–90 között közigazgatásilag ~hoz tartozott Abafalva és Sajórecske.
Sajótiba (Tiba)
Részletek
1924-ben Lekenyéhez csatolt község a Rozsnyói járásban, a Rima-medence ÉK-i peremén, a Sajó folyó jobb partján, Tornaljától É–ÉK-re. L: [1921] – 141, ebből 136 (96,5%) magyar, 2 (1,4%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 87 ev., 26 r. k., 21 ref. 7 izr.
Salkaházi Sára; Schalkház
(* 1899. máj. 11. Kassa, † 1944. dec. 27. Budapest [Mo.]) Újságíró, szociális nővér, vértanú. Iskoláit szülővárosában végezte, majd tanítónői oklevelet szerzett. A trianoni békeszerződés után megtagadva a csehszlovák kormány által megkövetelt hűségeskü letételét a tanítói pálya elhagyására kényszerült. Könyvkötészetet tanult. 1927-ben megismerkedett a...megnyit →
(* 1899. máj. 11. Kassa, † 1944. dec. 27. Budapest [Mo.]) Újságíró, szociális nővér, vértanú. Iskoláit szülővárosában végezte, majd tanítónői oklevelet szerzett. A trianoni békeszerződés után megtagadva a csehszlovák kormány által megkövetelt hűségeskü letételét a tanítói pálya elhagyására kényszerült. Könyvkötészetet tanult. 1927-ben megismerkedett a...megnyit →
Részletek
Salkaházi Sára (FI)
(* 1899. máj. 11. Kassa, † 1944. dec. 27. Budapest [Mo.]) Újságíró, szociális nővér, vértanú. Iskoláit szülővárosában végezte, majd tanítónői oklevelet szerzett. A trianoni békeszerződés után megtagadva a csehszlovák kormány által megkövetelt hűségeskü letételét a tanítói pálya elhagyására kényszerült. Könyvkötészetet tanult. 1927-ben megismerkedett a szociális testvérekkel, majd 1929-ben felvételét kérte a Szociális Testvérek Társaságába. Első fogadalmát 1930 pünkösdjén Kassán tette le. 1932 őszétől Komáromba helyezték, ahol karitatív és hitoktatói munkát végzett és lapot szerkesztett. (Katholikus Nő). 1919-től publikált (Az Esti Újság, A Nép, Prágai Magyar Hírlap). 1933-ban Esterházy Lujzával segítették az Actio Catholica magyar vezetésű osztályának megalakulását, és létrehozták a Katholikus Nőszövetséget; 1937-ig a mozgalom országos vezetője volt. 1937-ben Budapestre költözött a rend anyaházába. 1938-ban a Katholikus Háziasszonyok Országos Szövetségében dolgozott. 1938–1939-ben a Szepesi, Kassai, majd a Técsői és Rahói (Kárpátalja) járás szociális előadója. 1939-ben a Katholikus Női Szociális Képzőben is tanított. 1940 pünkösdjén szerzetesi örökfogadalmat tett, s elkezdte az első magyar Munkásnő Főiskola építését. 1941 febr.-jától a Katolikus Dolgozó Nők és Leányok Szövetségének országos vezetője. A német megszállás és zsidóüldözés idején a szociális testvérekkel részt vett az üldözöttek bujtatásában és menekítésében. Csaknem száz személy köszönhette neki életét. 1944. dec. 27-én a nyilasok körülzárták a vezetése alatt álló munkásnőotthont, több társával együtt elhurcolták, és a Dunába lőtték őket. – 2006. szept. 17-én a budapesti Szt. István-bazilika előtti téren XVI. Benedek pápa 2006. ápr. 26-i dekrétuma alapján boldoggá avatták. – Fm. Fekete furulya (elb., 1926); Ének és sóhaj (Krisztus-legendák, 1947).
Salkovszky Jenő
(* 1889. máj. 7. Ipolyság, † 1970. júl. 9. Ipolyság) Lapszerkesztő, publicista. Az esztergomi bencés gimnáziumban érettségizett, jogi tanulmányait Budapesten folytatta. 1918 után ügyvédként, 1941–1944-ben közjegyzőként dolgozott Ipolyságon. Sokat tett a Honti Múzeum fejlesztéséért, s élénk kulturális tevékenységet fejtett ki a 20-as évek elején általa újjászervezett Honti...megnyit →
(* 1889. máj. 7. Ipolyság, † 1970. júl. 9. Ipolyság) Lapszerkesztő, publicista. Az esztergomi bencés gimnáziumban érettségizett, jogi tanulmányait Budapesten folytatta. 1918 után ügyvédként, 1941–1944-ben közjegyzőként dolgozott Ipolyságon. Sokat tett a Honti Múzeum fejlesztéséért, s élénk kulturális tevékenységet fejtett ki a 20-as évek elején általa újjászervezett Honti...megnyit →
Részletek
(* 1889. máj. 7. Ipolyság, † 1970. júl. 9. Ipolyság) Lapszerkesztő, publicista. Az esztergomi bencés gimnáziumban érettségizett, jogi tanulmányait Budapesten folytatta. 1918 után ügyvédként, 1941–1944-ben közjegyzőként dolgozott Ipolyságon. Sokat tett a Honti Múzeum fejlesztéséért, s élénk kulturális tevékenységet fejtett ki a 20-as évek elején általa újjászervezett Honti Kaszinó. – Kiadója és főszerkesztője volt az ipolysági A Hét c. társadalmi és irodalmi hetilapnak. Politikai cikkei és ipolysági vonatkozású művelődéstörténeti írásai főleg A Hétben és a Prágai Magyar Hírlapban jelentek meg. – Ir. Csáky Károly: Honti barangolások (1985).
Samu Katalin
(* 1935. szept. 16. Rimaszombat, † 2014. máj. 28. Pelsőc) Zenetanár, zongoratanár, kántor, karvezető, népművelő. Elvégezte a Kassai Konzervatóriumot és a pozsonyi Népművelési Intézet karvezető-tanfolyamát. 1975-ben alapította a Pelsőci Nőikart. Zenés alkalmakat, találkozókat, hangversenyeket szervezett. 1997-ben Rudnay Gyula festőművész születésének 120. évfordulójának alkalmából rajzversenyt szervezett....megnyit →
(* 1935. szept. 16. Rimaszombat, † 2014. máj. 28. Pelsőc) Zenetanár, zongoratanár, kántor, karvezető, népművelő. Elvégezte a Kassai Konzervatóriumot és a pozsonyi Népművelési Intézet karvezető-tanfolyamát. 1975-ben alapította a Pelsőci Nőikart. Zenés alkalmakat, találkozókat, hangversenyeket szervezett. 1997-ben Rudnay Gyula festőművész születésének 120. évfordulójának alkalmából rajzversenyt szervezett....megnyit →
Részletek
Samu Katalin (csa)
(* 1935. szept. 16. Rimaszombat, † 2014. máj. 28. Pelsőc) Zenetanár, zongoratanár, kántor, karvezető, népművelő. Elvégezte a Kassai Konzervatóriumot és a pozsonyi Népművelési Intézet karvezető-tanfolyamát. 1975-ben alapította a Pelsőci Nőikart. Zenés alkalmakat, találkozókat, hangversenyeket szervezett. 1997-ben Rudnay Gyula festőművész születésének 120. évfordulójának alkalmából rajzversenyt szervezett. A nagy érdeklődés miatt 2001–2008 között évente egyhetes képzőművészeti tábort rendeztek. – Díjak: Kassa megye elnökének kitüntetése (2008), Csemadok Életmű-díj (2012).
Sándor Anna
(* 1951. jan. 28. Alsócsitár) Nyelvész. A pozsonyi Comenius Egyetem magyar–latin–történelem szakán végzett (1974). 1974–1980-ban a nyitrai magyar gimnáziumban, majd ennek megszűnte után a szlovák gimnáziumban tanított történelmet 1985-ig. 1985–1990-ben a koloni gyermekotthon tanára, 1990-től a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Hungarisztikai Tanszékének oktatója, 2003-tól tanszékvezetője. 2000-ben...megnyit →
(* 1951. jan. 28. Alsócsitár) Nyelvész. A pozsonyi Comenius Egyetem magyar–latin–történelem szakán végzett (1974). 1974–1980-ban a nyitrai magyar gimnáziumban, majd ennek megszűnte után a szlovák gimnáziumban tanított történelmet 1985-ig. 1985–1990-ben a koloni gyermekotthon tanára, 1990-től a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Hungarisztikai Tanszékének oktatója, 2003-tól tanszékvezetője. 2000-ben...megnyit →
Részletek
Sándor Anna (csa)
(* 1951. jan. 28. Alsócsitár) Nyelvész. A pozsonyi Comenius Egyetem magyar–latin–történelem szakán végzett (1974). 1974–1980-ban a nyitrai magyar gimnáziumban, majd ennek megszűnte után a szlovák gimnáziumban tanított történelmet 1985-ig. 1985–1990-ben a koloni gyermekotthon tanára, 1990-től a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Hungarisztikai Tanszékének oktatója, 2003-tól tanszékvezetője. 2000-ben PhD-fokozatot szerzett. Kutatási területe Zoborvidék, elsősorban Kolon nyelvjárása. Főbb díjak: Magyar Tudományos Akadémia – Arany János érem (2011); Magyar Érdemrend Lovagkeresztje (2015); SZMPSZ Felvidéki Magyar Pedagógus díj (2021). – Fm. Anyanyelvhasználat és kétnyelvűség egy kisebbségi magyar beszélőközösségben, Kolonban (tan., 2000); A Nyitra-vidéki magyar nyelvjárások atlasza (tan., 2004).
Sándor Eleonóra
(* 1959. okt. 4. Aranyosmarót) Néprajzkutató, politikus, újságíró, köztisztviselő. Iskoláit Kolonban, Gímesen és a pozsonyi magyar gimnáziumban végezte. 1986-ban a Comenius Egyetem BTK-án néprajz szakon szerzett diplomát. 1990-ig muzeológus–etnográfusként dolgozott a dunaszerdahelyi Csallóközi Múzeumban, majd a Galántai járási Múzeumban. A rendszerváltás időszakában rövid ideig...megnyit →
(* 1959. okt. 4. Aranyosmarót) Néprajzkutató, politikus, újságíró, köztisztviselő. Iskoláit Kolonban, Gímesen és a pozsonyi magyar gimnáziumban végezte. 1986-ban a Comenius Egyetem BTK-án néprajz szakon szerzett diplomát. 1990-ig muzeológus–etnográfusként dolgozott a dunaszerdahelyi Csallóközi Múzeumban, majd a Galántai járási Múzeumban. A rendszerváltás időszakában rövid ideig...megnyit →
Részletek
(* 1959. okt. 4. Aranyosmarót) Néprajzkutató, politikus, újságíró, köztisztviselő. Iskoláit Kolonban, Gímesen és a pozsonyi magyar gimnáziumban végezte. 1986-ban a Comenius Egyetem BTK-án néprajz szakon szerzett diplomát. 1990-ig muzeológus–etnográfusként dolgozott a dunaszerdahelyi Csallóközi Múzeumban, majd a Galántai járási Múzeumban. A rendszerváltás időszakában rövid ideig közéleti szerepet vállalt (1990–1992 között az Független Magyar Kezdeményezés jelöltjeként a prágai Szövetségi Gyűlés Nemzetek Kamarájának képviselője), majd újságíróként dolgozott. 1999-től a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa irodájának munkatársa. Tanulmányai a szlovák–magyar államközi viszonyról, a szlovákiai nemzetiségi feszültségek kezelésének nemzetközi összefüggéseiről, a nemzetközi kisebbségi jogi dokumentumokról magyar, szlovák és angol nyelven jelennek meg. Somorján él.
Sándor Imre
(* 1892. szept. 8. Pápa [Mo.], † 1943. márc. Budapest [Mo.]) Író, drámaíró, publicista. 1920-tól Kassán élt, 1922–1938-ban a Prágai Magyar Hírlap külső munkatársa volt. Novelláival, regényeivel tűnt fel, de drámákat is írt (Szerelmes a férjem, 1920; Szedjetek szét, csillagok, 1926; Mint az új...megnyit →
(* 1892. szept. 8. Pápa [Mo.], † 1943. márc. Budapest [Mo.]) Író, drámaíró, publicista. 1920-tól Kassán élt, 1922–1938-ban a Prágai Magyar Hírlap külső munkatársa volt. Novelláival, regényeivel tűnt fel, de drámákat is írt (Szerelmes a férjem, 1920; Szedjetek szét, csillagok, 1926; Mint az új...megnyit →
Részletek
(* 1892. szept. 8. Pápa [Mo.], † 1943. márc. Budapest [Mo.]) Író, drámaíró, publicista. 1920-tól Kassán élt, 1922–1938-ban a Prágai Magyar Hírlap külső munkatársa volt. Novelláival, regényeivel tűnt fel, de drámákat is írt (Szerelmes a férjem, 1920; Szedjetek szét, csillagok, 1926; Mint az új bor, 1927; Különös ember, 1927), ezeket Kassán kívül Budapesten is bemutatták. – Fm. Boldogság (elb., 1918); Asszonyok (elb., 1926); Lángoló út (r., 1928); Mesebeli herceg (mesejáték, 1940).
Sándor János
(* 1929. okt. 25. Kolon, † 2012. máj. 25. Kolon) Önkéntes néprajzgyűjtő, helytörténész. Az 1940-es években a pozsonyi magyar gimnáziumba járt, tanulmányait a háborús események szakították félbe. Később gazdálkodó, munkás, Kolon község helyi nemzeti bizottsági elnöke (1954–1957), a helybeli mezőgazdasági szövetkezet segédkönyvelője (1958–1960), raktáros...megnyit →
(* 1929. okt. 25. Kolon, † 2012. máj. 25. Kolon) Önkéntes néprajzgyűjtő, helytörténész. Az 1940-es években a pozsonyi magyar gimnáziumba járt, tanulmányait a háborús események szakították félbe. Később gazdálkodó, munkás, Kolon község helyi nemzeti bizottsági elnöke (1954–1957), a helybeli mezőgazdasági szövetkezet segédkönyvelője (1958–1960), raktáros...megnyit →
Részletek
(* 1929. okt. 25. Kolon, † 2012. máj. 25. Kolon) Önkéntes néprajzgyűjtő, helytörténész. Az 1940-es években a pozsonyi magyar gimnáziumba járt, tanulmányait a háborús események szakították félbe. Később gazdálkodó, munkás, Kolon község helyi nemzeti bizottsági elnöke (1954–1957), a helybeli mezőgazdasági szövetkezet segédkönyvelője (1958–1960), raktáros (1960–1977), majd a Csemadok Nyitrai járási bizottságának titkára (1977–1990). Szülőfaluja és szűkebb régiója, Zoboralja néphagyományainak gyűjtésével és helytörténetével foglalkozott. – Fm. Kolon. Egy falu a Zoboralján (1996, 2004); Falusi huncutságok Zoboraljáról (2006).
Sándor László
(* 1909. márc. 20. Budapest [Mo.], † 1993. okt. 13. Budapest [Mo.]) Kritikus, műfordító, lapszerkesztő. Szülei az első vh. idején Kassára, majd Losoncra költöztek. Gimnáziumot és kereskedelmi akadémiát végzett Kassán, 1945 után levelező hallgatóként művészettörténeti tanulmányokat folytatott a moszkvai Repin intézetben. 1933-tól szerkesztője a...megnyit →
(* 1909. márc. 20. Budapest [Mo.], † 1993. okt. 13. Budapest [Mo.]) Kritikus, műfordító, lapszerkesztő. Szülei az első vh. idején Kassára, majd Losoncra költöztek. Gimnáziumot és kereskedelmi akadémiát végzett Kassán, 1945 után levelező hallgatóként művészettörténeti tanulmányokat folytatott a moszkvai Repin intézetben. 1933-tól szerkesztője a...megnyit →
Részletek
(* 1909. márc. 20. Budapest [Mo.], † 1993. okt. 13. Budapest [Mo.]) Kritikus, műfordító, lapszerkesztő. Szülei az első vh. idején Kassára, majd Losoncra költöztek. Gimnáziumot és kereskedelmi akadémiát végzett Kassán, 1945 után levelező hallgatóként művészettörténeti tanulmányokat folytatott a moszkvai Repin intézetben. 1933-tól szerkesztője a losonci Figyelőnek, s uo. egyik alapítója az Indulásnak. 1937-ben elnöke lett a helyi népfrontos ifj. egyesületnek, a Tűznek. 1938-ban Kassára költözött, s ott, majd Ungvárott dolgozott magánhivatalnokként. A szovjet Kárpát-Ukrajnából 1962-ben költözött Bp.-re, ahol a leghosszabb ideig (1966–1978) a Gorkij Könyvtár igazgatójaként működött. – A 30-as években tűnt fel cikkeivel; állandó külső munkatársa lett a Magyar Újságnak és a Magyar Napnak. 1935-ben átvette Fábrytól a Korunk csehszlovákiai képviseletét, s 1940-ig több mint 50 cikke, kritikája jelent meg a lapban. – Műfordítói tevékenységét cseh és szlovák művekkel kezdte. 1945 után Ungvárott tucatnyi könyvet fordított orosz és ukrán íróktól. Mint az ungvári képtár igazgatója képzőművészeti tanulmányokat is írt, s Ungváron magyar népmeséket és a kárpátaljai magyar írók alkotásaiból összeállított antológiákat is kiadott. – 1962 után Bp.-en számos tanulmányt és ismertetést írt a csehszl. magyar, a cseh, a szlovák és a szovjet irodalom kérdéseiről. Szerkesztői tevékenysége is jelentős: 1945 után az ő összeállításában jelentek meg Sáfáry László, Rudnóy Teréz, Vozári Dezső vál. kötetei, valamint az Ez volt a Sarló c. tanulmánygyűjtemény. – Fm. Glück Gábor (ukránul, mon., 1959); Magyar népmesék (1954); Grabovszky Emil élete és munkássága (oroszul, mon., 1962); Hazánk: Kelet-Európa (tan., 1979); Hidak partok között (tan., 1988).
Sánkfalva (Šankovce)
1960-ban Gömörfalva néven Harkáccsal egyesített község a Nagyrőcei járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i lejtőin, a Túróc-patak bal partján, Tornaljától É–ÉNy-ra. L: [1921] – 305, ebből 297 (97,4%) magyar, 8 (2,6%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 270 r. k., 21 ev., 10 izr., 4 ref. Magyar...megnyit →
1960-ban Gömörfalva néven Harkáccsal egyesített község a Nagyrőcei járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i lejtőin, a Túróc-patak bal partján, Tornaljától É–ÉNy-ra. L: [1921] – 305, ebből 297 (97,4%) magyar, 8 (2,6%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 270 r. k., 21 ev., 10 izr., 4 ref. Magyar...megnyit →
Részletek
1960-ban Gömörfalva néven Harkáccsal egyesített község a Nagyrőcei járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i lejtőin, a Túróc-patak bal partján, Tornaljától É–ÉNy-ra. L: [1921] – 305, ebből 297 (97,4%) magyar, 8 (2,6%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 270 r. k., 21 ev., 10 izr., 4 ref. Magyar lakosai mellé a második vh. utáni belső telepítések során szlovák családok települtek.
Sánta Szilárd
(* 1976. július. 28. Ipolyság) Kritikus, irodalomtörténész. Ipolyságon érettségizett (1994). 1999-ban szerzett oklevelet a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem magyar nyelv és irodalom–angol nyelv és irodalom szakán. A besztercebányai Bél Mátyás Egyetem Hungarisztika Tanszékén doktorált (2011). A Selye János Egyetem Gazdaságtudományi Karának oktatója (2004). 2022-től...megnyit →
(* 1976. július. 28. Ipolyság) Kritikus, irodalomtörténész. Ipolyságon érettségizett (1994). 1999-ban szerzett oklevelet a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem magyar nyelv és irodalom–angol nyelv és irodalom szakán. A besztercebányai Bél Mátyás Egyetem Hungarisztika Tanszékén doktorált (2011). A Selye János Egyetem Gazdaságtudományi Karának oktatója (2004). 2022-től...megnyit →
Részletek
(* 1976. július. 28. Ipolyság) Kritikus, irodalomtörténész. Ipolyságon érettségizett (1994). 1999-ban szerzett oklevelet a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem magyar nyelv és irodalom–angol nyelv és irodalom szakán. A besztercebányai Bél Mátyás Egyetem Hungarisztika Tanszékén doktorált (2011). A Selye János Egyetem Gazdaságtudományi Karának oktatója (2004). 2022-től a Napunk című független magyar hírportál szerkesztője. – Kutatóként a kortárs irodalommal, populáris kultúrával és médiakutatással foglalkozik. – Az MA Populáris Kultúra Kutatócsoport alapító tagja. A Sambucus Irodalomtudományi Társaság tagja. Kritikái, tanulmányai a Kalligram, a Prae, az Opus és az Új Forrás hasábjain jelentek meg. Tagja a Szlovákiai Magyar Írók Társaságának. – Fm. Mesterséges horizontok – Bevezetés a kortárs sci-fi olvasásába, 2012.
Sárkányfalva; Sárkány (Šarkan)
Részletek
Sárkányfalva – a kastély külső fala (GJ)
Község az Érsekújvári járásban, a Kisalföld K-i részén, a Párizs-patak jobb partján, Párkánytól ÉNy-ra. L: [1921] – 461, ebből 457 (99,1%) magyar; [2011] – 366, ebből 264 (72,1%) magyar, 58 (15,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 270 (73,8%) magyar, 50 (13,7%) szlovák. V: [2011] – 275 r. k., 10 ref., 1 gör. kat. – R. k. (Szűz Mária neve) temploma 1810-ben, a Koller-, majd Boronkay-kastély a 19. sz. elején épült klasszicista stílusban. – 1976-ban közigazgatásilag ~hoz csatolták Gyivát.