Révay István gróf
(* 1899. máj. 7. Tajnasári, † 1989. okt. 30. Korneburg [Ausztria]) Történész, demográfus, publicista, politikus. A mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Akadémián szerzett diplomát. Az első Csehszlovák Köztársaság idején a szlovákiai magyar közéletben töltött be különféle tisztségeket. A Szlovenszkói Magyar Kultúregyesület és a Csehszlovákiai Magyar Testnevelő Szövetség...megnyit →
(* 1899. máj. 7. Tajnasári, † 1989. okt. 30. Korneburg [Ausztria]) Történész, demográfus, publicista, politikus. A mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Akadémián szerzett diplomát. Az első Csehszlovák Köztársaság idején a szlovákiai magyar közéletben töltött be különféle tisztségeket. A Szlovenszkói Magyar Kultúregyesület és a Csehszlovákiai Magyar Testnevelő Szövetség...megnyit →
Részletek
(* 1899. máj. 7. Tajnasári, † 1989. okt. 30. Korneburg [Ausztria]) Történész, demográfus, publicista, politikus. A mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Akadémián szerzett diplomát. Az első Csehszlovák Köztársaság idején a szlovákiai magyar közéletben töltött be különféle tisztségeket. A Szlovenszkói Magyar Kultúregyesület és a Csehszlovákiai Magyar Testnevelő Szövetség elnöke volt. Az első bécsi döntést követően egy ideig Szl.-ban maradt, ahol a Szlovenszkói Magyar Párt ügyvezető elnöke volt. 1941-ben Mo.-ra költözött, ahol 1944-ig a Magyar Országgyűlés Felsőházának tagja lett. 1945 és 1949 között a Teleki Pál Intézet igazgatójaként tevékenykedett, közben pedig szakértőként részt vett a párizsi magyar békedelegáció munkájában. 1949-ben emigrált; előbb Norvégiában, majd az Amerikai Egyesült Államokban élt, ahol részt vett a Magyar Nemzeti Bizottmány munkájában. 1951 és 1958 között a Szabad Európa Rádió Sajtóosztályának munkatársa. 1967-ben Ausztriában telepedett le. Történészként nyugati magyar lapokban a kisebbségi magyarság problémájával foglalkozott (Katolikus Szemle, Új Látóhatár). – Fm. A belvederei magyar–szlovák határ (1941); Hungarian minorites under Communist rule (1958); Hungarians in Czechoslovakia (többekkel, 1959).
Révész Bertalan
(* 1935. máj. 14. Iske - † 2020. jan. 22., Nyitra) Irodalomtörténész, egyetemi docens. A rozsnyói pedagógiai gimnáziumban érettségizett (1956), majd magyar–szlovák szakot végzett a pozsonyi Pedagógiai Főiskolán (1960). 1960–2004 között a nyitrai Pedagógiai Főiskola (később Konstantin Filozófus Egyetem) Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének...megnyit →
(* 1935. máj. 14. Iske - † 2020. jan. 22., Nyitra) Irodalomtörténész, egyetemi docens. A rozsnyói pedagógiai gimnáziumban érettségizett (1956), majd magyar–szlovák szakot végzett a pozsonyi Pedagógiai Főiskolán (1960). 1960–2004 között a nyitrai Pedagógiai Főiskola (később Konstantin Filozófus Egyetem) Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének...megnyit →
Részletek
(* 1935. máj. 14. Iske – † 2020. jan. 22., Nyitra) Irodalomtörténész, egyetemi docens. A rozsnyói pedagógiai gimnáziumban érettségizett (1956), majd magyar–szlovák szakot végzett a pozsonyi Pedagógiai Főiskolán (1960). 1960–2004 között a nyitrai Pedagógiai Főiskola (később Konstantin Filozófus Egyetem) Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének oktatója volt (1974–1980, 1985–1989 és 1992–1994 között tanszékvezető). Irodalomtörténészként főleg a magyar reformkor irodalmával, ill. Czuczor Gergely munkásságával foglalkozott. Főiskolai jegyzetet is írt, ill. tankönyveket fordított magyarra csehből, szlovákból. – Fm. Czuczor Gergely költői pályája 1830-ig (mon., 1993); Anyanyelv – iskola – nemzettudat (publicisztika, 1999); Szabad népek valánk, s azok legyünk… (publicisztika, 1999); Czuczor Gergely költészete az 1820-as években (tan., 2001).
Reviczky Társulás

Kulturális, közművelődési társulás (Léva, 1997). A lévai és környékbeli magyarok kultúrájának, oktatásügyének, szellemi életének fejlesztésével, emberi jogai védelmével, a vállalkozások fellendítésével, a kölcsönös helyi szlovák–magyar kapcsolatépítést szolgáló programok szervezésével, tehetséges fiatalok tanulmányi támogatásával foglalkozik. Társadalmi, kulturális rendezvényein túl kiadói- és klubtevékenységet is folytat. Szakosztályai...megnyit →

Kulturális, közművelődési társulás (Léva, 1997). A lévai és környékbeli magyarok kultúrájának, oktatásügyének, szellemi életének fejlesztésével, emberi jogai védelmével, a vállalkozások fellendítésével, a kölcsönös helyi szlovák–magyar kapcsolatépítést szolgáló programok szervezésével, tehetséges fiatalok tanulmányi támogatásával foglalkozik. Társadalmi, kulturális rendezvényein túl kiadói- és klubtevékenységet is folytat. Szakosztályai...megnyit →
Részletek

Reviczky Társulás – az Esterházy-emlékérem átadása (RT)
Kulturális, közművelődési társulás (Léva, 1997). A lévai és környékbeli magyarok kultúrájának, oktatásügyének, szellemi életének fejlesztésével, emberi jogai védelmével, a vállalkozások fellendítésével, a kölcsönös helyi szlovák–magyar kapcsolatépítést szolgáló programok szervezésével, tehetséges fiatalok tanulmányi támogatásával foglalkozik. Társadalmi, kulturális rendezvényein túl kiadói- és klubtevékenységet is folytat. Szakosztályai a Léva és Vidéke Helytörténeti szakosztály (Müller Péter), Zenei szakosztály (Ürge László), Irodalmi szakosztály (Puksa Magdolna). Székházában, a Honvéd utcai Reviczky Házban (Vojenská 28) dalárda (Szalai Pál), könyvtár, magyar könyvesbolt (Kosztolányi Magdolna és Turczi Angéla), ill. a Léva és Vidéke Célalap és a Szövetség a Közös Célokért regionális irodája működik. Itt tevékenykedik továbbá a Lévai Magyar Asszonyok Ligája, a Lévai Szent László Kör és az MKP Lévai Járási elnöksége is. A ~ munkáját 2015-ben Esterházy-emlékéremmel jutalmazták. – Vezető: Újváry László (1997); Néveri Zoltán (2003); Wirth Jenő (2011).
Revü 1.
Részletek

revu
Társadalmi és irodalmi hetilap (Pozsony, 1919 máj.–1922 dec.). A kezdetben riportok, versek, tárcák mellett folytatásos regény is megjelent. – Vezető: Vajda Ernő (1919); Stampfel Hugó (1920).
Revü 2.
Részletek
Színházi hetilap (Kassa, 1922. okt. l.–nov. 4.). – Szerk. Fiedler József, Örvössy Géza.
Richtarcsík Mihály

(* 1958. júl. 22. Kassa) Népművelő, koreográfus, néptáncpedagógus. Kassán érettségizett (1977), Pozsonyban népművelési szakiskolát végzett (1979). A Csemadok KB Szőttes Népművészeti Együttes titkára (1979–1980), a Csemadok kassai járási titkárságának szakelőadója, a kassai Új Nemzedék Néptánc Együttes művészeti vezetője és koreográfusa (1982–1988), a Csemadok KB...megnyit →

(* 1958. júl. 22. Kassa) Népművelő, koreográfus, néptáncpedagógus. Kassán érettségizett (1977), Pozsonyban népművelési szakiskolát végzett (1979). A Csemadok KB Szőttes Népművészeti Együttes titkára (1979–1980), a Csemadok kassai járási titkárságának szakelőadója, a kassai Új Nemzedék Néptánc Együttes művészeti vezetője és koreográfusa (1982–1988), a Csemadok KB...megnyit →
Részletek

Richtarcsík Mihály (FI)
(* 1958. júl. 22. Kassa) Népművelő, koreográfus, néptáncpedagógus. Kassán érettségizett (1977), Pozsonyban népművelési szakiskolát végzett (1979). A Csemadok KB Szőttes Népművészeti Együttes titkára (1979–1980), a Csemadok kassai járási titkárságának szakelőadója, a kassai Új Nemzedék Néptánc Együttes művészeti vezetője és koreográfusa (1982–1988), a Csemadok KB Szőttes Népművészeti Együttesének művészeti vezetője és koreográfusa (1988–1992), 1992-től napjainkig szabadúszó néptáncoktató, koreográfus. 1994–1995 között a venezuelai Gyöngyösbokréta Táncegyüttes művészeti vezetője. Néptáncot oktatott Szl.-n kívül Mo.-n, Szerbiában, Romániában, Ausztriában, Németországban, Hollandiában, Csehországban, Venezuelában és az USA-ban. A hazai és külföldi amatőr együttesen kívül koreográfiákat alkotott olyan hivatásos együtteseknek mint a Magyar Állami Népi Együttes, a Duna Művészegyüttes, a székelyudvarhelyi Udvarhely Táncműhely vagy a sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttes. Több alkalommal szerepelt a Szlovák Televízió Kapura c. népművészeti műsorában is. A Szlovákiai Magyar Folklórszövetség elnöke (1993–2000), 2009-től a Táncfórum elnökségi tagja. Rendszeresen foglalkozik néptáncgyűjtéssel is, valamint hazai és magyarországi néptáncversenyek zsűritagja. Évekig rendezőtársa, később főrendezője volt a gombaszögi Országos Kulturális Ünnepély és a zselízi Országos Népművészeti Fesztivál népművészeti műsorainak, 1987-től előadója és szervezője a Szlovákiai Magyar Országos Táncháztalálkozóknak és táncháztáboroknak. Jelenleg a kassai Thália Színház művészeti titkára. Munkásságáért a Csemadok-érem Bronz fokozatával tüntették ki (1989).
Rigele Alajos

(* 1878. febr. 2. Pozsony, † 1940. febr. 14. Pozsony) Szobrász. 1895–1898-ban Messner Adolf díszítőszobrásznál dolgozott Pozsonyban. 1901–1906-ban elvégezte a bécsi Képzőművészeti Akadémiát. 1908–1911-ben Rómában járt tanulmányúton. 1911-től haláláig Pozsonyban élt, ahol számos portrét, síremléket készített; a különböző épületek homlokzatát díszítő szobrai a mai...megnyit →

(* 1878. febr. 2. Pozsony, † 1940. febr. 14. Pozsony) Szobrász. 1895–1898-ban Messner Adolf díszítőszobrásznál dolgozott Pozsonyban. 1901–1906-ban elvégezte a bécsi Képzőművészeti Akadémiát. 1908–1911-ben Rómában járt tanulmányúton. 1911-től haláláig Pozsonyban élt, ahol számos portrét, síremléket készített; a különböző épületek homlokzatát díszítő szobrai a mai...megnyit →
Részletek

Rigele Alajos (SZM)
(* 1878. febr. 2. Pozsony, † 1940. febr. 14. Pozsony) Szobrász. 1895–1898-ban Messner Adolf díszítőszobrásznál dolgozott Pozsonyban. 1901–1906-ban elvégezte a bécsi Képzőművészeti Akadémiát. 1908–1911-ben Rómában járt tanulmányúton. 1911-től haláláig Pozsonyban élt, ahol számos portrét, síremléket készített; a különböző épületek homlokzatát díszítő szobrai a mai napig a városkép szerves részét alkotják. Szobrászatát főleg az akadémizmus és a neoklasszicizmus formavilága jellemzi. 1931-től haláláig elnöke volt a Kunstvereinnek. – Főbb köztéri művei: 1914: Pázmány Péter sírlapja (Dóm, Pozsony); 1925: Az első vh.-s áldozatok emlékműve a Murmann-magaslaton (Szőnyi Endre építésszel, Pozsony); 1935: épületplasztikák a főrévi volt városházán; 1936: Madách Imre emlékműve (Alsósztregova); 1938: Nimfa és őz (Pozsony). – Ir. Lehel Zsolt: Rigele Alajos (1977).
Rigó Konrád

(*1979. máj. 18., Dunaszerdahely) Alap- és középfokú tanulmányait szülővárosában végezte, majd a pozsonyi Közgazdasági egyetem nemzetközi kapcsolatok szakán szerzett egyetemi diplomát. Egy ideig az Ifjú Szívek Táncszínház gazdasági és marketingigazgatója volt, amely mellett a kreatív kultúra területén tevékenykedett, és online ügynökséget vezetett. 2016-tól a Híd-Most párt...megnyit →

(*1979. máj. 18., Dunaszerdahely) Alap- és középfokú tanulmányait szülővárosában végezte, majd a pozsonyi Közgazdasági egyetem nemzetközi kapcsolatok szakán szerzett egyetemi diplomát. Egy ideig az Ifjú Szívek Táncszínház gazdasági és marketingigazgatója volt, amely mellett a kreatív kultúra területén tevékenykedett, és online ügynökséget vezetett. 2016-tól a Híd-Most párt...megnyit →
Részletek

Rigo Konrad (Somogyi fot.)
(*1979. máj. 18., Dunaszerdahely) Alap- és középfokú tanulmányait szülővárosában végezte, majd a pozsonyi Közgazdasági egyetem nemzetközi kapcsolatok szakán szerzett egyetemi diplomát. Egy ideig az Ifjú Szívek Táncszínház gazdasági és marketingigazgatója volt, amely mellett a kreatív kultúra területén tevékenykedett, és online ügynökséget vezetett. 2016-tól a Híd-Most párt jelöltjeként a SZK kulturális minisztériumának az államtitkára.
Rikkancs
Részletek
A Tompa Mihály Országos Vers- és Prózamondó Verseny tájékoztatója (Rimaszombat, 2004). 2004-ben A XIII. Tompa Mihály Országos Vers- és Prózamondó Verseny alkalmi lapja. – Szerk. Bőd Titanilla és Mede Zsófia (2004).
Rimanóczy Géza; Rimanóczi; Hetzer
(* 1894. febr. 19. Deménd, † 1977. júl. 21. Szeged [Mo.]) Festő, rajztanár. 1913-ban érettségizett Léván. 1919-ig a budapesti Országos Képzőművészeti Főiskolát látogatta, és középiskolai rajztanári képesítést szerzett. 1929–1933 között a Kecskeméti Művésztelep tagja; kiállított a komáromi Jókai Egyesület Szépművészeti Osztálya, valamint a Szlovenszkói...megnyit →
(* 1894. febr. 19. Deménd, † 1977. júl. 21. Szeged [Mo.]) Festő, rajztanár. 1913-ban érettségizett Léván. 1919-ig a budapesti Országos Képzőművészeti Főiskolát látogatta, és középiskolai rajztanári képesítést szerzett. 1929–1933 között a Kecskeméti Művésztelep tagja; kiállított a komáromi Jókai Egyesület Szépművészeti Osztálya, valamint a Szlovenszkói...megnyit →
Részletek
(* 1894. febr. 19. Deménd, † 1977. júl. 21. Szeged [Mo.]) Festő, rajztanár. 1913-ban érettségizett Léván. 1919-ig a budapesti Országos Képzőművészeti Főiskolát látogatta, és középiskolai rajztanári képesítést szerzett. 1929–1933 között a Kecskeméti Művésztelep tagja; kiállított a komáromi Jókai Egyesület Szépművészeti Osztálya, valamint a Szlovenszkói Képzőművészek Egyesülete kiállításain.Az 1930-as években Benyovszky Rudolf nagylégi kastélyában mennyezeti freskókat festett. 1931-ben Olaszországban, 1933–1935-ben Berlinben járt tanulmányúton. 1938–1944 között a lévai gimnázium rajztanára volt. 1945-től családjával Szegeden élt, ahol 1957-ig mint rajztanár működött. Realista szemlélete főleg figurális és portréfestészetében, virágcsendéleteiben, tájképeiben nyilvánult meg.
Rimaszécs (Rimavská Seč)

Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence D-i részén, a Rima-folyó bal partján, a Balog-patak torkolatánál, Rimaszombattól DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 1506, ebből 1401 (93,0%) magyar, 82 (5,4%) szlovák; [2011] – 1936, ebből 1763 (91,1%) magyar, 92 (4,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011]...megnyit →

Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence D-i részén, a Rima-folyó bal partján, a Balog-patak torkolatánál, Rimaszombattól DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 1506, ebből 1401 (93,0%) magyar, 82 (5,4%) szlovák; [2011] – 1936, ebből 1763 (91,1%) magyar, 92 (4,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011]...megnyit →
Részletek

Szent Pál megtérése-templom (FI)
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence D-i részén, a Rima-folyó bal partján, a Balog-patak torkolatánál, Rimaszombattól DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 1506, ebből 1401 (93,0%) magyar, 82 (5,4%) szlovák; [2011] – 1936, ebből 1763 (91,1%) magyar, 92 (4,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1840 (95,0%) magyar, 62 (3,2%) szlovák. V: [2011] – 1463 r. k., 303 ref., 11 ev., 1 gör. kat. – A ~hez tartozó Csobánka és Kacagó pusztákat, amelyekre a két vh. közötti földbirtokreform során szlovák kolonisták települtek, 1926-ban Slávikovo néven önálló községgé szervezték. A kolóniát a magyar közigazgatás idején 1939-ben visszacsatolták ~hez, majd 1951-ben Orávka néven újból önállósították. ~ 14. sz. elején épült gótikus stílusú ref. templomát, amelynek reneszánsz tornyát 1560-ban emelték, 1791-ben klasszicista stílusban alakították át; r. k. (Szt. Pál apostol megtérése) temploma 1803-ban klasszicista stílusban épült. A 21. sz. elején vegyes, szlovák–magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Rimavölgye
Részletek
Regionális jellegű társadalmi, gazdasági és szépirodalmi hetilap (Rimaszombat, 1927–1929). – Szerk. Fráter György.
Riport
Humoros és riportlap (Pozsony, 1919. nov.–1920. máj.). Konkrét helyszín és szereplők nélküli álriportjainak csak a címei voltak hangzatosak (Éjféli razzia; Egy nő, aki mindenkié; Vérfoltos ezresek stb.). A humort többnyire versek és tárcák képviselték benne, melyeknek szerzői Fabik József kivételével álneveket (Anonymus, Frocli Bandi,...megnyit →
Humoros és riportlap (Pozsony, 1919. nov.–1920. máj.). Konkrét helyszín és szereplők nélküli álriportjainak csak a címei voltak hangzatosak (Éjféli razzia; Egy nő, aki mindenkié; Vérfoltos ezresek stb.). A humort többnyire versek és tárcák képviselték benne, melyeknek szerzői Fabik József kivételével álneveket (Anonymus, Frocli Bandi,...megnyit →
Részletek
Humoros és riportlap (Pozsony, 1919. nov.–1920. máj.). Konkrét helyszín és szereplők nélküli álriportjainak csak a címei voltak hangzatosak (Éjféli razzia; Egy nő, aki mindenkié; Vérfoltos ezresek stb.). A humort többnyire versek és tárcák képviselték benne, melyeknek szerzői Fabik József kivételével álneveket (Anonymus, Frocli Bandi, Monokli, Nick Fantom) használtak. – Szerk. Oeltl György és H. Menyhért Gyula.
Risnyovszky Endre
Részletek
(* 1903 Nyitra, † 1978 Pozsony). Újságíró, író. Risnyovszky János nyitrai nyomdatulajdonosnak, a Nyitramegyei Szemle főszerkesztőjének és kiadójának a fia. Apja újságjánál dolgozott, s műkedvelői színvonalú műveit a családi nyomdában nyomták. – Fm. A szegény ember vérző szíve (r., 1932); Táncol az élet (r., 1933).
Riszdorfer Mihály
Részletek
(* 1977. máj. 26. Komárom) Kajakozó. A szlovákiai kajak-kenusport egyik legeredményesebb versenyzője. Négyes és kettes kajak versenyszámban olimpiai bronzérmes és hatodik helyezett, hatszoros világbajnok, négyszeres Európa-bajnok.
Riszdorfer Richárd
Részletek
(* 1981. márc. 17. Komárom) Kajakozó. Négyes kajak versenyszámban olimpiai bronzérmes és negyedik helyezett, négyszeres világbajnok, háromszoros Európa-bajnok.
Roham
Részletek
A kommunista ifjúság testnevelési havilapja (Kassa, 1923–1925). 10 száma jelent meg. – Szerk. Pajtás Ferenc, Gasparik Vince, Goldhammer Géza.
Roják Dezső
(* 1903. okt. 16. Jászó, † 1980. aug. 22. Pozsony) Publicista, politikai dolgozó. Munkás volt szülőfalujában (1917), Kassán (1921), Párizsban (1926), Prágában (1928). 1930–1939-ben a Jednota élelmiszeripari munkások szövetkezetét vezette. A 40-es években internálták. 1945–1946-ban az SZLKP kassai városi bizottságának titkára, 1946–1953-ban a kerületi pártszervezet munkatársa, 1953-tól...megnyit →
(* 1903. okt. 16. Jászó, † 1980. aug. 22. Pozsony) Publicista, politikai dolgozó. Munkás volt szülőfalujában (1917), Kassán (1921), Párizsban (1926), Prágában (1928). 1930–1939-ben a Jednota élelmiszeripari munkások szövetkezetét vezette. A 40-es években internálták. 1945–1946-ban az SZLKP kassai városi bizottságának titkára, 1946–1953-ban a kerületi pártszervezet munkatársa, 1953-tól...megnyit →
Részletek
(* 1903. okt. 16. Jászó, † 1980. aug. 22. Pozsony) Publicista, politikai dolgozó. Munkás volt szülőfalujában (1917), Kassán (1921), Párizsban (1926), Prágában (1928). 1930–1939-ben a Jednota élelmiszeripari munkások szövetkezetét vezette. A 40-es években internálták. 1945–1946-ban az SZLKP kassai városi bizottságának titkára, 1946–1953-ban a kerületi pártszervezet munkatársa, 1953-tól nyugdíjazásáig (1963) az SZLKP Marxista-Leninista Intézetének igazgatóhelyettese. Az Új Szóban és a Pravdában publikált. Társszerzője volt a Magyarok Csehszlovákiában (1967) c. kiadványnak. – Fm. Padli za slobodu – Elestek a szabadságért (tan., 1954); Akik nem hajtottak fejet (tan., 1963); A magyar partizánok részvétele a Szlovák Nemzeti Felkelésben (tan., 1964); Bojový odkaz roku 1919 [1919 harci üzenete] (tan., 1964); Odkaz minulosti [A múlt üzenete] (tan., 1971). – Ir. Csanda Sándor: Akik nem hajtottak fejet (Hét, 1963/10); Tilkovszky Lóránt: Róják Dezső tanulmányairól (Századok, 1963/1).
Roncz Melinda

(* 1986. febr. 24. Bélvata) A Somorjai Magyar Tannyelvű Gimnáziumban érettségizett (2005). 2010-ben a Nyugat-Magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központjában magyar–történelem szakon tanári diplomát, majd történelemtanár egyetemi diplomát szerzett (2012). A történelmet judaisztika szakirányon hallgatta. Történelem szakdolgozatában a somorjai zsidóság két világháború közötti szociális és kulturális...megnyit →

(* 1986. febr. 24. Bélvata) A Somorjai Magyar Tannyelvű Gimnáziumban érettségizett (2005). 2010-ben a Nyugat-Magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központjában magyar–történelem szakon tanári diplomát, majd történelemtanár egyetemi diplomát szerzett (2012). A történelmet judaisztika szakirányon hallgatta. Történelem szakdolgozatában a somorjai zsidóság két világháború közötti szociális és kulturális...megnyit →
Részletek

Roncz Melinda (FI)
(* 1986. febr. 24. Bélvata) A Somorjai Magyar Tannyelvű Gimnáziumban érettségizett (2005). 2010-ben a Nyugat-Magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központjában magyar–történelem szakon tanári diplomát, majd történelemtanár egyetemi diplomát szerzett (2012). A történelmet judaisztika szakirányon hallgatta. Történelem szakdolgozatában a somorjai zsidóság két világháború közötti szociális és kulturális helyzetét vizsgálta. 2014-ben az Országos Széchényi Könyvtár Könyvtári Intézetének kihelyezett tagozatán Győrben, a Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér által szervezett továbbképzésén segédkönyvtáros szakképesítést szerzett. – A Szlovákiai Magyar Könyvtárosok Egyesületének titkára (2015). 2010-től a Fórum Kisebbségkutató Intézet Bibliotheca Hungarica részlegének adatfeldolgozó és tájékoztató könyvtáros munkatársa, majd 2016-tól a Bibliotheca Hungarica igazgatója. Somorján él. – Fm. Roncz Melinda–Sebő Bugár Beáta: A Szlovákiai Magyar Könyvtárosok Egyesülete (Könyvtárvilág, 2015/5).
Ropog József

(* 1944. ápr. 16. Szádalmás) Színész. Szepsiben a Mezőgazdasági Középiskolában érettségizett 1962-ben. Ezt követően a Magyar Területi Színház, ill. jogutódja, a Komáromi Jókai Színház színésze nyugdíjazásáig, 2007-ig. 1981-ben a szlovákiai színházak nyitrai versenyén elnyerte a legjobb színészi alakítás díját. Többször vendégszerepelt magyarországi színházaknál. Szlovák...megnyit →

(* 1944. ápr. 16. Szádalmás) Színész. Szepsiben a Mezőgazdasági Középiskolában érettségizett 1962-ben. Ezt követően a Magyar Területi Színház, ill. jogutódja, a Komáromi Jókai Színház színésze nyugdíjazásáig, 2007-ig. 1981-ben a szlovákiai színházak nyitrai versenyén elnyerte a legjobb színészi alakítás díját. Többször vendégszerepelt magyarországi színházaknál. Szlovák...megnyit →
Részletek

Ropog József (SZM)
(* 1944. ápr. 16. Szádalmás) Színész. Szepsiben a Mezőgazdasági Középiskolában érettségizett 1962-ben. Ezt követően a Magyar Területi Színház, ill. jogutódja, a Komáromi Jókai Színház színésze nyugdíjazásáig, 2007-ig. 1981-ben a szlovákiai színházak nyitrai versenyén elnyerte a legjobb színészi alakítás díját. Többször vendégszerepelt magyarországi színházaknál. Szlovák filmek főszereplője, néhány magyar filmben is játszott. Állandó szereplője volt a Szlovák Rádió magyar adása hangjátékainak, s irodalmi és kabaréműsorokban is rendszeresen fellépett. – Főbb színházi szerepeiből: Roller (Friedrich Schiller: Haramiák); Tybalt (William Shakespeare: Rómeó és Júlia); Cyrill (Ján Solovič: Ez aztán a meglepetés); Timur (Egri Viktor: Ének a romok felett); Mosca (Ben Johnson: Volpone); Sztyopa (Olekszandr Kornejcsuk: A nagy műtét); Vronszkij (Lev Tolsztoj: Anna Karenina); Pali (Július Barč-Ivan: Az anya); Joó Sándor (Darvas József: Kormos ég); Kováč Palko (Ján Hollý–Martin Hollý: A furfangos diák); Ádám (Madách Imre: Az ember tragédiája); Lukaš főhadnagy (Jaroslav Hašek: Švejk); Cassio (William Shakespeare: Othello); Baradlay Richárd (Jókai Mór: A kőszívű ember fiai); Rabló (Karel Čapek: A rabló); Gyuri (Szigligeti Ede: A cigány); Ivan (Egri Viktor: Gedeon-ház); Nagelschmidt (Sütő András: Egy lócsiszár virágvasárnapja); Oszip (Nyikolaj Vasziljevics Gogol: Revizor); repaň (Peter Kováčik: A Zöld Fához címzett fogadó); Jasper (Ivan Bukovčan: Fatamorgana); Jávorka ádám (Jókai Mór: Szeretve mind a vérpadig); Szilágyi Mihály (Jókai Mór: Czillei és a Hunyadiak); Arisztark (Vaszilij Suksin: Energikus emberek); Tóth Mihály (Mikszáth Kálmán: A Noszty-fiú esete Tóth Marival); Dr. Šustek (Ivan Bukovčan: Mielőtt a kakas megszólal); del Cedro báró (Carlo Goldoni: A legyező); Angelo (Ugo Betti: Bűntény a Kecske-szigeten); Egisztosz (Gyurkó László: Szerelmem, Elektra); Jasa (Anton Pavlovics Csehov: Cseresznyéskert); Bánk (Katona József: Bánk bán); Perpetumov Mobilin (Vlagyimír Majakovszkij: Gőzfürdő); Ordas (Oldřich Daněk: Negyven gazfickó meg egy ma született bárány); Vitéz lászló (Weöres Sándor: A holdbéli csónakos); Gál Nagy István (Szabó Magda: Kiálts,város!); Lajos (Eisemann Mihály: Fiatalság, bolondság); Albert, főkomornyik (Dobozy Imre: Tizedes meg a többiek); Szorin (Anton Pavlovics Csehov: Sirály); Sztarikov (Nyikolaj Vasziljevics Gogol: Háztűznéző); Kajafás (Michel de Ghelderode: Barrabás); Skibinski (Spiró György: Imposztor); Gugyori Miska (Jókai Mór–Darvas József: Gazdag szegények); Hudacsek (Lengyel Menyhért: A waterloói csata); Borza (Hunyadi Sándor: Három sárkány); Pálffy (Szomory Dezső: II. József); Túri (Szép Ernő: Patika); Öreg Karamazov (Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: Karamazov testvérek); Pákozdi Mihály (Gárdonyi Géza: A bor); Varnyú, szegényember (Móricz Zsigmond: Sári bíró); Chamerot (Georges Feydeau: Egy hölgy a Maximból). – Díjak, elismerések: Divadelná Nitra, A legjobb színészi alakítás díja, 1981 – Ir. Székely György: Magyar Színházművészeti Lexikon (1994); Tóth László: Déryné nyomában. A komáromi magyar színjátszás története II. (1998); Színházi évkönyvek (OSZMI Budapest); Divadlá na Slovensku (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig); Kulisszák, ünnepi kiadás (2002).
Roskoványi István
(* 1946. ápr. 12. Kassa, † 2002. nov. 11. Kassa) Festő, 1971–1976-ban a pozsonyi Képzőművészeti Főiskola hallgatója. 1976–1984- ben a kassai Iparművészeti Középiskola tanára volt. Kezdetben dinamikus ecsetkezelésű tájképeket festett. Tudatos követője volt Jakoby Gyulának, ez főleg sokalakos kompozícióin nyilvánult meg. Expresszív erővel ábrázolta...megnyit →
(* 1946. ápr. 12. Kassa, † 2002. nov. 11. Kassa) Festő, 1971–1976-ban a pozsonyi Képzőművészeti Főiskola hallgatója. 1976–1984- ben a kassai Iparművészeti Középiskola tanára volt. Kezdetben dinamikus ecsetkezelésű tájképeket festett. Tudatos követője volt Jakoby Gyulának, ez főleg sokalakos kompozícióin nyilvánult meg. Expresszív erővel ábrázolta...megnyit →
Részletek
(* 1946. ápr. 12. Kassa, † 2002. nov. 11. Kassa) Festő, 1971–1976-ban a pozsonyi Képzőművészeti Főiskola hallgatója. 1976–1984- ben a kassai Iparművészeti Középiskola tanára volt. Kezdetben dinamikus ecsetkezelésű tájképeket festett. Tudatos követője volt Jakoby Gyulának, ez főleg sokalakos kompozícióin nyilvánult meg. Expresszív erővel ábrázolta az „utca emberét” a mindennapok forgatagában. Többször nyert díjat a kassai Festészeti Biennálén (1982, 1986), 1987-ben Martin Benka-díjat kapott.
Rössler Mária Irén; Winckler Ernőné
(* 1898. nov. 12. Debrecen [ Mo.], † 1978. júl. 28. Leányfalu) Költő, vallásos író. Családja a század elején Kassára költözött, ~ itt érettségizett, majd a budapesti és a párizsi egyetemen magyar-francia szakot végzett. A két vh. között francia magánórákat adott, 1938–1945-ben a kassai leánygimnáziumban tanított. 1945-ben...megnyit →
(* 1898. nov. 12. Debrecen [ Mo.], † 1978. júl. 28. Leányfalu) Költő, vallásos író. Családja a század elején Kassára költözött, ~ itt érettségizett, majd a budapesti és a párizsi egyetemen magyar-francia szakot végzett. A két vh. között francia magánórákat adott, 1938–1945-ben a kassai leánygimnáziumban tanított. 1945-ben...megnyit →
Részletek
(* 1898. nov. 12. Debrecen [ Mo.], † 1978. júl. 28. Leányfalu) Költő, vallásos író. Családja a század elején Kassára költözött, ~ itt érettségizett, majd a budapesti és a párizsi egyetemen magyar-francia szakot végzett. A két vh. között francia magánórákat adott, 1938–1945-ben a kassai leánygimnáziumban tanított. 1945-ben Mo.-ra költözött. – Fm. Magyar domonkos rendi példák és legendák (tan., 1927); Az életről és a szerelemről dalolok (v., 1930). – Ir. Gyüre Lajos szerk.: A magyar kultúra 50 éve Kelet-Szlovákiában (1968).
Rovás Polgári Társulás
Képzőművészeti alkotóközösség (Szepsi, Kassa, 1994, polgári társulásként 1999-ben volt bejegyezve). Alapító tagjai Szabó Ottó, Lukács Zsolt, Rácz Noémi. Elsősorban a művészetekre fókuszál, kiemelten a képzőművészetre, az irodalomra, a film- és színművészetre, valamint az intermediális törekvésekre. Szabad alkotótevékenységgel, kiállítások, workshopok és alkotótáborok szervezésével foglalkozik, valamint...megnyit →
Képzőművészeti alkotóközösség (Szepsi, Kassa, 1994, polgári társulásként 1999-ben volt bejegyezve). Alapító tagjai Szabó Ottó, Lukács Zsolt, Rácz Noémi. Elsősorban a művészetekre fókuszál, kiemelten a képzőművészetre, az irodalomra, a film- és színművészetre, valamint az intermediális törekvésekre. Szabad alkotótevékenységgel, kiállítások, workshopok és alkotótáborok szervezésével foglalkozik, valamint...megnyit →
Részletek
Képzőművészeti alkotóközösség (Szepsi, Kassa, 1994, polgári társulásként 1999-ben volt bejegyezve). Alapító tagjai Szabó Ottó, Lukács Zsolt, Rácz Noémi. Elsősorban a művészetekre fókuszál, kiemelten a képzőművészetre, az irodalomra, a film- és színművészetre, valamint az intermediális törekvésekre. Szabad alkotótevékenységgel, kiállítások, workshopok és alkotótáborok szervezésével foglalkozik, valamint a képzőművészet, tárgyalkotó művészet, irodalom területén rendezett előadásokkal és szimpóziumokkal, továbbá webdizájnnal, művészeti logisztikával, újságírással és kiadói tevékenységgel is. Tehetséggondozó programja keretében évente több csoportos és önálló kiállítást, szimpóziumot, workshopot, alkotótábort, továbbképzést és kurzust szervez különböző célcsoportoknak. Eredeti központja Szepsiben volt, ahol sikeresen működtette a Rovás Városi Galériát. 2010-től Kassán a Löffler-villában van a székhelye. – Kiadója a Rovart háromnyelvű művészeti, kulturális és művelődési portálnak (2004), főszerkesztője Kovács Ágnes. – Alkotótáborai folyamatosan mestertáborokká alakultak át, amelyek eNRA – Nemzetközi Rovás Alkotóközösség néven több helyszínen működnek (Erdély, Tihany, Kassa). – Működtetője a széleskörű kapcsolatokkal rendelkező Rovás Szabadakadémiának (Löffler Akadémia), amely a kortárs és klasszikus értékeket képviselő képzőművészet és magyar kultúra képzési központja, Szabadművészeti Esti Iskolával, festészeti, szobrászati és grafikai műhelyekkel, műtermekkel. – Díj: Pro Cultura Hungarica-díj (2010). – Vezető: Szabó Ottó (1994).
Rozmaring Néptáncegyüttes
Részletek
1950-ben alakult Abaújszinán. A csoport rendszeres résztvevője volt a zselizi és gombaszögi fesztiváloknak, valamint a magyarországi és külföldi seregszemléknek. 1975-ben megalakult a Rozmaringsarj gyermekcsoport. Az együttes a 70-es, 80-as években élte virágkorát, amikor a hazai néptáncmozgalom egyik vezető csoportjaként tartották számon.
Rožňo Jitka / Jitka Rožňová

(* 1976. máj. 14. Český Brod) Költő, műfordító. Pozsonyban érettségizett (1994). 2007-ben szerzett oklevelet a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem BTK Tömegkommunikáció és Reklám Tanszékén, ugyanitt doktorált (2010). Dolgozott az érsekújvári Anton Bernolák Könyvtárban (1994–1998), a Castrum Novum érsekújvári hetilapban (1998–1999), ugyanott a Regionális Művelődési...megnyit →

(* 1976. máj. 14. Český Brod) Költő, műfordító. Pozsonyban érettségizett (1994). 2007-ben szerzett oklevelet a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem BTK Tömegkommunikáció és Reklám Tanszékén, ugyanitt doktorált (2010). Dolgozott az érsekújvári Anton Bernolák Könyvtárban (1994–1998), a Castrum Novum érsekújvári hetilapban (1998–1999), ugyanott a Regionális Művelődési...megnyit →
Részletek

Jitka_foto_Thor Tamás
(* 1976. máj. 14. Český Brod) Költő, műfordító. Pozsonyban érettségizett (1994). 2007-ben szerzett oklevelet a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem BTK Tömegkommunikáció és Reklám Tanszékén, ugyanitt doktorált (2010). Dolgozott az érsekújvári Anton Bernolák Könyvtárban (1994–1998), a Castrum Novum érsekújvári hetilapban (1998–1999), ugyanott a Regionális Művelődési Központban (2003–2004), volt a pozsonyi RAK irodalmi lap szerkesztője (2004–2014), 2010 óta a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem BTK Zsurnalisztika Tanszékén oktat. – Szlovákul és magyarul egyaránt publikál. Több mint harminc magyar nyelvű kötetet ültetett már át szlovákra, köztük Márai Sándor három könyvét (Eszter hagyatéka; Válás Budán; Csutora). 2016-ban N. Tóth Anikó Fényszilánkok c. könyvét fordította szlovákra. Az Eszter hagyatéka c. regény szlovák fordításáért elnyerte az Irodalmi Alap (Literárny fond) díját. Fordítóként számos hazai és külföldi irodalmi, kulturális rendezvény előkészítésében és megvalósításában közreműködött (Ars Poetica, Ars litera, Cap à l’Est Európai Költészeti, Színházi és Zenei Fesztivál, Irodalmak Éjszakája stb.). Néhány éve a Madách Imre-díj bizottságának tagja, amelyet az Irodalmi Alap ítél oda a legjobb magyar nyelvű kötetért és a legjobb fordításért. Fordítóként rendszeresen együttműködik a pozsonyi Magyar Intézettel és a Pozsonyi Kifli Polgári Társulással. Érsekújvárban él és alkot. – Fm. Zhasínanie svetiel/Lámpaoltás (v., 2010); Spriadanie slov/Helyrerakott szavak (v., 2013).
Rózsa András; Ondrej
(* 1932. febr. 27. Komárom, † 1988. Párizs [Franciaország]) Táncos, koreográfus. 1948–1964 között rövid ideig a kassai Állami Színház, ill. a prágai Katonai Művészegyüttes, valamint a prágai Nemzeti Színház táncosa, majd a pozsonyi Szlovák Nemzeti Színház magántáncosa volt. 1964-től párizsi színházaknál dolgozott. Az 1950–1960-as...megnyit →
(* 1932. febr. 27. Komárom, † 1988. Párizs [Franciaország]) Táncos, koreográfus. 1948–1964 között rövid ideig a kassai Állami Színház, ill. a prágai Katonai Művészegyüttes, valamint a prágai Nemzeti Színház táncosa, majd a pozsonyi Szlovák Nemzeti Színház magántáncosa volt. 1964-től párizsi színházaknál dolgozott. Az 1950–1960-as...megnyit →
Részletek
(* 1932. febr. 27. Komárom, † 1988. Párizs [Franciaország]) Táncos, koreográfus. 1948–1964 között rövid ideig a kassai Állami Színház, ill. a prágai Katonai Művészegyüttes, valamint a prágai Nemzeti Színház táncosa, majd a pozsonyi Szlovák Nemzeti Színház magántáncosa volt. 1964-től párizsi színházaknál dolgozott. Az 1950–1960-as évek fordulóján több koreográfiát készített a Magyar Területi Színház számára.
Rózsahegy (Ružomberok; Rosenberg)
Város és járási székhely a Liptói-medence Ny-i részén, a Nagy-Fátra, az Alacsony-Tátra és a Chocs-hegység között, a Vág folyó völgyében, a Revúca-patak torkolatánál, Liptószentmiklóstól Ny-ra. L: [1921] – 14 220, ebből 12 175 (85,6%) szlovák, 680 (4,8%) német, 500 (3,5%) zsidó, 126 (0,9%) magyar,...megnyit →
Város és járási székhely a Liptói-medence Ny-i részén, a Nagy-Fátra, az Alacsony-Tátra és a Chocs-hegység között, a Vág folyó völgyében, a Revúca-patak torkolatánál, Liptószentmiklóstól Ny-ra. L: [1921] – 14 220, ebből 12 175 (85,6%) szlovák, 680 (4,8%) német, 500 (3,5%) zsidó, 126 (0,9%) magyar,...megnyit →
Részletek
Város és járási székhely a Liptói-medence Ny-i részén, a Nagy-Fátra, az Alacsony-Tátra és a Chocs-hegység között, a Vág folyó völgyében, a Revúca-patak torkolatánál, Liptószentmiklóstól Ny-ra. L: [1921] – 14 220, ebből 12 175 (85,6%) szlovák, 680 (4,8%) német, 500 (3,5%) zsidó, 126 (0,9%) magyar, 14 (0,1%) roma; [2011] – 28 400, ebből 25 912 (91,2%) szlovák, 177 (0,6%) cseh és morva, 176 (0,6%) roma, 35 (0,1%) magyar, 8 (0,03%) német, 7 (0,02%) zsidó nemzetiségű. A: [2011] – 25 705 (90,5%) szlovák, 216 (0,8%) cseh, 181 (0,6%) roma, 57 (0,2%) magyar, 10 (0,04%) német, 1 jiddis. V: [2011] – 19 718 r. k., 1339 ev., 155 gör. kat., 15 ref., 9 izr. – Német telepesek által a 13. sz.-ban alapított bányaváros volt, amelynek hegyeiben aranyat, ezüstöt és rezet bányásztak. 1908-ban rendezett tanácsú város lett; 1922-ben elvesztett városi címét 1960-ban, 1960- ban elvesztett járási székhelyi rangját 1996-ban kapta vissza. 1940-45 között a Tátrai zsupa székhelye volt. – A Vág és a Revúca összefolyásánál álló, 14. sz.-i Zsófia-kastély eredetileg gótikus vízivárnak épült. R. k. (Szt. András-) plébániatemploma a 14. sz. elején gótikus, a piaristák Szt. Kereszt-temploma és kolostora a 19. sz. elején empire, a városháza 1895-ben neobarokk stílusban épült; zsinagógáját 1880-ban emelték. A közigazgatásilag ~hez tartozó Csernova (Černová) r. k. (Szűz Mária-) templomát 1907-ben neogótikus stílusban emelték, Vlkolinec (Vlkolínec) falu szabadtéri múzeumát 1993-ban az UNESCO világörökségének részévé nyilvánították. A Liptói Múzeum 1912-ben, a helyi születésűĽudovít Fulla nemzeti művész képtára 1969-ben, a Katolikus Egyetem 2000-ben nyílt meg. ~ jelenleg a szlovákiai papír- és cellulózipar központja, ezenkívül fa-, textil-, élelmiszer- és nyomdaipara jelentős. – 1976-ban közigazgatásilag ~hez csatolták Hrboltó (Hrboltová) községet.
Rozsár József
(* 1921. júl. 25. Kispest [Mo.], † 1996. ápr. 2. Komárom) Színész. 1934–1938 között Erdélyi Mihály színiiskolájába járt. Ezt követően budapesti színházak, később Kőszeghy Géza társulatának táncos-komikusa 1942-ig, ezután katona, ill. hadifogoly. 1945–1958 között munkás. 1958-tól – 1982. évi nyugdíjba vonulásáig – a komáromi...megnyit →
(* 1921. júl. 25. Kispest [Mo.], † 1996. ápr. 2. Komárom) Színész. 1934–1938 között Erdélyi Mihály színiiskolájába járt. Ezt követően budapesti színházak, később Kőszeghy Géza társulatának táncos-komikusa 1942-ig, ezután katona, ill. hadifogoly. 1945–1958 között munkás. 1958-tól – 1982. évi nyugdíjba vonulásáig – a komáromi...megnyit →
Részletek
(* 1921. júl. 25. Kispest [Mo.], † 1996. ápr. 2. Komárom) Színész. 1934–1938 között Erdélyi Mihály színiiskolájába járt. Ezt követően budapesti színházak, később Kőszeghy Géza társulatának táncos-komikusa 1942-ig, ezután katona, ill. hadifogoly. 1945–1958 között munkás. 1958-tól – 1982. évi nyugdíjba vonulásáig – a komáromi Magyar Területi Színház színésze. Számos hangjáték szereplője; szlovák filmekben is kapott kisebb szerepeket.
Rozsnyó (Rožňava; Rosenau)

Város és járási székhely a Gömör–Szepesi-érchegység és a Gömör–Tornai-karszt közötti Rozsnyói-medencében, a Sajó folyó völgyében, Kassától Ny–DNy-ra. L: [1921] – 6319, ebből 4896 (77,5%) magyar, 1021 (16,2%) szlovák, 148 (2,3%) német; [2011] – 19 706, ebből 11 816 (60,0%) szlovák, 3909 (19,8%) magyar, 470...megnyit →

Város és járási székhely a Gömör–Szepesi-érchegység és a Gömör–Tornai-karszt közötti Rozsnyói-medencében, a Sajó folyó völgyében, Kassától Ny–DNy-ra. L: [1921] – 6319, ebből 4896 (77,5%) magyar, 1021 (16,2%) szlovák, 148 (2,3%) német; [2011] – 19 706, ebből 11 816 (60,0%) szlovák, 3909 (19,8%) magyar, 470...megnyit →
Részletek

Rozsnyó − Főtér, a városi őrtorony (GJ)
Város és járási székhely a Gömör–Szepesi-érchegység és a Gömör–Tornai-karszt közötti Rozsnyói-medencében, a Sajó folyó völgyében, Kassától Ny–DNy-ra. L: [1921] – 6319, ebből 4896 (77,5%) magyar, 1021 (16,2%) szlovák, 148 (2,3%) német; [2011] – 19 706, ebből 11 816 (60,0%) szlovák, 3909 (19,8%) magyar, 470 (2,4%) roma, 14 (0,1%) német nemzetiségű. A: [2011] – 11 212 (56,9%) szlovák, 4606 (23,4%) magyar, 290 (1,5%) roma, 18 (0,09%) német. V: [2011] – 6511 r. k., 1790 ev., 1190 ref., 201 gör. kat., 197 metodista, 152 jehovista. – Német bányászok által a 13. sz.-ban alapított bányaváros volt, amelynek hegyeiben a középkorban aranyat, ezüstöt és vasércet bányásztak. Hanyatló bányászata a 19. sz.-ban lendült fel újra, bányaműveiben jelenleg vasérc-, réz-, higany- és magnezit-kitermelés folyik. 1776 óta r. k. püspöki székhely. 1340-ben városi, 1876-ban rendezett tanácsú városi rangot kapott, 1922-ben elvesztett városi címét 1960-ban kapta vissza. Középkori német lakossága a 17. sz.-ra nagyrészt magyarrá vált. Magyar lakosainak egy részét a második vh. után áttelepítették Mo.-ra, helyükre szlovák telepesek költöztek. – R. k. (Szűz Mária mennybevétele) temploma a 14. sz.-ban emelt gótikus építmény. Jelenlegi püspöki székesegyház. A város főtere négyzet alakú, itt található legtöbb műemléke: az 1658–87 között épült barokk r. k., ún. diáktemplom, a ferencesek 1733-ban emelt barokk temploma és kolostora, az 1778-ban emelt barokk-klasszicista püspöki palota, az 1810-ben épült empire stílusú városháza, az 1654-ben épült késő reneszánsz tűztorony és a 17. sz.-ban emelt késő reneszánsz kamaraház. Ev. temploma 1784–86-ban empire, ref. temploma 1905-ben neogótikus stílusban épült. Andrássy Franciska grófnő 1905-ben felavatott, 1972-ben azonban az Andrássyak krasznahorkai mauzóleuma elé száműzött márványszobrát 1993-ban helyezték vissza eredeti helyére, a város főterére. Kossuth Lajos 1907-ben ugyancsak a főtéren leleplezett, azonban 1919-ben és 1945-ben is ledöntött egész alakos bronz szobrát 2004-ben már nem eredeti helyén, hanem a Bányászati Múzeum közelében állították fel újra. – A város Gömör K-i részének kulturális és gazdasági központja. 1985 óta ~n rendezik meg a Czabán Samu Pedagógiai és Kulturális Napokat, 1995 óta pedig a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Országos Találkozóját. 1912-ben alapított Bányászati és Kohászati Múzeumát, valamint az 1903-ban megnyílt Rozsnyói Városi Múzeumot 1943-ban Rozsnyói Bányászati és Városi Múzeum néven egyesítették, majd 1967-ben Bányászati Múzeummá alakították át. A város és környéke hely- és kultúrtörténeti értékeinek feltárása és megőrzése céljával 1993-ban jött létre a Pákh Albert Társaság. – A két vh. között Sajó-Vidék, Rozsnyói Hírlap és Rozsnyói Híradó címmel jelentek meg politikai, közéleti hetilapjai; Református Egyház és Iskola, valamint Krisztus Királysága címmel hitbuzgalmi, Ifjúságunk címmel ifjúsági lapja látott napvilágot. Az 1950-es években A Földműves Új Útja, 1960–90 között Gömöri Hajnal, majd Gömöri Hírnök címmel jelent meg ~n járási hetilap. – Több évtizedes múltra visszatekintő premontrei gimnáziumát és ev. gimnáziumát 1919-ben egyaránt felszámolták, az újonnan létrehozott szlovák gimnázium magyar tagozata 1926-ig működhetett. 1938–45 között magyar tanítási nyelvű gimnáziuma, 1953–60 között pedagógiai iskolája volt. A 21. sz. elején állami (Fábry Zoltán Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola) és ref. egyházi magyar tanítási nyelvű alapiskolával, vegyes, szlovák–magyar tanítási nyelvű gimnáziummal és Egészségügyi Szakközépiskolával rendelkezett. Bányászati ipara mellett a gép-, élelmiszer- és ruházati ipara jelentős. – 1960-ban közigazgatásilag ~hoz csatolták Sajóházát, 1960–90 között hozzá tartozott Csucsom, 1976–90 között Berzéte, Berzétekőrös és Jólész. – Ir. Püspöki Nagy Péter: Rozsnyó város címere (1973); Beke Zoltán – Kardos László (összeállította): A rozsnyói Kossuth-szobor története 1902–2002 (2002); Tököly Gábor: Rozsnyó k003).
Rozsnyói Bányászati Múzeum
Speciális bányászati, ill. regionális honismereti feladatokat ellátó múzeum. Megalakulásának éve 1902. Gyűjteménye mintegy 49 000 darabból áll. Hat állandó kiállítást működtet. Eredeti épületét bányászati-muzeológiai célokra építették 1905-ben. 1943-ban csatlakozott az intézményhez a Városi Múzeum (akkori igazgatója Tichy Kálmán volt). A háború után 1956-ban kezdte...megnyit →
Speciális bányászati, ill. regionális honismereti feladatokat ellátó múzeum. Megalakulásának éve 1902. Gyűjteménye mintegy 49 000 darabból áll. Hat állandó kiállítást működtet. Eredeti épületét bányászati-muzeológiai célokra építették 1905-ben. 1943-ban csatlakozott az intézményhez a Városi Múzeum (akkori igazgatója Tichy Kálmán volt). A háború után 1956-ban kezdte...megnyit →
Részletek
Speciális bányászati, ill. regionális honismereti feladatokat ellátó múzeum. Megalakulásának éve 1902. Gyűjteménye mintegy 49 000 darabból áll. Hat állandó kiállítást működtet. Eredeti épületét bányászati-muzeológiai célokra építették 1905-ben. 1943-ban csatlakozott az intézményhez a Városi Múzeum (akkori igazgatója Tichy Kálmán volt). A háború után 1956-ban kezdte meg újra tevékenységét (ekkor az intézmény igazgatója Arany Albert László volt). 1967-ben a múzeumot bányászati szakmúzeummá minősítették. A gyűjtőtevékenysége mellett egyre nagyobb teret kap a kutatómunka a szlovák és a magyarlakta területeken. Kiadványai: Múzeumi Újság, A rozsnyói metercia (tanulmány). A specializációja folytán jelentős ásványtani, bányászati, kohászati, technikatörténeti gyűjteményei mellett gazdag régészeti, történeti, művészettörténeti és néprajzi gyűjteményekkel is rendelkezik. Képtára a budapesti Hültl Dezső által tervezett és Andrássy Dénes által 1908–1909 között Krasznahorkaváralján építtetett speciális objektumban található. Az épület 1938-ig szolgált képtárként, majd más funkciókat kapott. 1978–1989 között benne volt látható a Bányászati Múzeum állandó néprajzi kiállítása. 1990 óta ismét eredeti funkciójának megfelelően a 18–19. sz. magyarországi festészet kiállítóhelyeként szolgál. A múzeum Zborník baníckeho múzea v Rožňave (a rozsnyói Bányászati Múzeum Évkönyve) címen jelentetett meg 1983–1985 között három számot megért, inkább értesítő- mint évkönyvszerű periodikumot. 1989 óta évente megjelenteti a Múzeumi Világnap (máj. 18.) alkalmából a Muzejné noviny (= Múzeumi Újság) c. alkalmi kiadványát, időszerű múzeumi hírekkel. Ennek 1990-ben magyar mutációja is megjelent.

