Lakatos Róbert
(* 1973. nov. 23. Vágsellye) Brácsaművész. 2001-ben diplomázott a Pozsonyi Zeneművészeti Főiskola brácsa szakán. A klasszikus zene mellett magyar népzenével is foglalkozik. Több hazai néptáncegyüttesnek is zenélt, szerkesztett a műsorszámokhoz zenét. 1996–2003 között a Szlovák Filharmónia tagja, közben tanulmányai befejezése után egy évig a...megnyit →
(* 1973. nov. 23. Vágsellye) Brácsaművész. 2001-ben diplomázott a Pozsonyi Zeneművészeti Főiskola brácsa szakán. A klasszikus zene mellett magyar népzenével is foglalkozik. Több hazai néptáncegyüttesnek is zenélt, szerkesztett a műsorszámokhoz zenét. 1996–2003 között a Szlovák Filharmónia tagja, közben tanulmányai befejezése után egy évig a...megnyit →
Részletek
Lakatos Róbert (TSZA)
(* 1973. nov. 23. Vágsellye) Brácsaművész. 2001-ben diplomázott a Pozsonyi Zeneművészeti Főiskola brácsa szakán. A klasszikus zene mellett magyar népzenével is foglalkozik. Több hazai néptáncegyüttesnek is zenélt, szerkesztett a műsorszámokhoz zenét. 1996–2003 között a Szlovák Filharmónia tagja, közben tanulmányai befejezése után egy évig a pozsonyi Ifjú Szivek Magyar Táncegyüttes zenei vezetője volt. 2005-ben megalapította a Lakatos Róbert és a RÉV zenekart, mely a klasszikus és a népzenét ötvözi. A Luxemburgi Európai Szólisták zenekarának tagja. Nevéhez fűződik a Rendhagyó Prímástalálkozó zenei együttes létrehozása, mely 2011-ben Fonogram díjat nyert. 2011-től a Kassai Thália Színház zenei vezetője. – Színházi munkái: Békéscsabán a Jókai Színházban, a pozsonyi Szlovák Nemzeti Színházban, a turócszentmártoni Szlovák Kamaraszínházban, kassai Állami Színházban. Csavar Színház, Dunaszerdahely. 2012-ben mutatta be a Kassai Thália Színház az első felvidéki családi musicalt: a Böszörményi Gyula gyermekregénye alapján írt „Gergő és az álomfogó”-t, amelynek zenéjét ~ szerezte, a dalszövegek írója Müller Péter Sziámi. – Ir. Divadlá na Slovensku [Szlovákiai színházak] (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig).
Lányi Menyhért
(* 1893. nov. 26. Sárospatak [Mo.], † 1976. aug. 13. Miskolc [Mo.]) Író, drámaíró, újságíró. 1919 után emigránsként került Csehszl.-ba; 1945-ig Kassán élt, majd Miskolcon telepedett le. Ellenzéki és aktivista lapokban egyaránt publikált. Hangjátékokat, drámákat, elbeszéléseket, regényeket írt, három drámáját Szl.-ban be is mutatták....megnyit →
(* 1893. nov. 26. Sárospatak [Mo.], † 1976. aug. 13. Miskolc [Mo.]) Író, drámaíró, újságíró. 1919 után emigránsként került Csehszl.-ba; 1945-ig Kassán élt, majd Miskolcon telepedett le. Ellenzéki és aktivista lapokban egyaránt publikált. Hangjátékokat, drámákat, elbeszéléseket, regényeket írt, három drámáját Szl.-ban be is mutatták....megnyit →
Részletek
(* 1893. nov. 26. Sárospatak [Mo.], † 1976. aug. 13. Miskolc [Mo.]) Író, drámaíró, újságíró. 1919 után emigránsként került Csehszl.-ba; 1945-ig Kassán élt, majd Miskolcon telepedett le. Ellenzéki és aktivista lapokban egyaránt publikált. Hangjátékokat, drámákat, elbeszéléseket, regényeket írt, három drámáját Szl.-ban be is mutatták. – Fm. A firenzei haláltánc (színmű, 1922); Keleti hajós (elb., 1923); Művirág I–II. (r., 1928); Nyári zivatar (színmű, 1929).
László Géza
(*1953. febr. 18. Hanva, † 1999. jan. 18. Kassa) Színész. Az általános iskolát szülőfalujában végezte; Tornalján érettségizett 1971-ben. Még ugyanebben az évben felvették a Magyar Területi Színház kassai Thália Színpadához, melynek – ill. a Kassai Thália Színháznak – korai haláláig színésze volt. Hangjátékoknak is...megnyit →
(*1953. febr. 18. Hanva, † 1999. jan. 18. Kassa) Színész. Az általános iskolát szülőfalujában végezte; Tornalján érettségizett 1971-ben. Még ugyanebben az évben felvették a Magyar Területi Színház kassai Thália Színpadához, melynek – ill. a Kassai Thália Színháznak – korai haláláig színésze volt. Hangjátékoknak is...megnyit →
Részletek
László Géza (TSZA)
(*1953. febr. 18. Hanva, † 1999. jan. 18. Kassa) Színész. Az általános iskolát szülőfalujában végezte; Tornalján érettségizett 1971-ben. Még ugyanebben az évben felvették a Magyar Területi Színház kassai Thália Színpadához, melynek – ill. a Kassai Thália Színháznak – korai haláláig színésze volt. Hangjátékoknak is gyakori szereplője volt. – Főbb színházi szerepei: Sztarikov (Nyikolaj Vasziljevics Gogol: Leánynéző); Toffolo (Carlo Goldoni: A chioggiai csetepaté); Ifj. Biky (Barta Lajos: Szerelem); Jakov (Anton Pavlovics Csehov: Sirály); Marcello (Miroslav Horníček: Két férfi sakkban); Tartuffe (Jean-Baptiste Molière: Tartuffe); Gyurkó (Jozef Gregor Tajovský: Zavaros örökség); Tipptopp (Csokonai Vitéz Mihály: Karnyóné); Menato (Angelo Beolco Ruzante: Csapodár madárka); Carabas Barabas (Alekszej Tolsztoj: Aranykulcsocska); Gáspár, Irtó-Nagy (Békés József–Madarász Iván: Sándor, József, Benedek); Sörmester (Václav Havel: Audiencia); Lőrinc barát (William Shakespeare: Rómeó és Júlia); Lennie (John Steinbeck: Egerek és emberek); Mitch (Tenessee Williams: A vágy villamosa); Simon bán (Katona József: Bánk bán); Vasárnap úr (Jean-Baptiste Molière: Don Juan, avagy a kőszobor lakomája), Csubukov, Zsigalov (Anton Pavlovics Csehov: Csehov tréfái – Leánykérés, Lakodalom) Kassai Állami Színház: Kessey- Wassermann: Bromden főnök (Száll a kakukk fészkére). – Ir. Székely György: Magyar Színházművészeti Lexikon (1994); Tóth László: Déryné nyomában. A komáromi magyar színjátszás története II. (1998); Kolár Péter és szerzőtársak: A Kassai Thália Színház negyven éve (2009); Ötvös Anna: Akikkel találkozhat(t)unk (2000); Színházi évkönyvek (OSZMI Budapest); Divadlá na Slovensku (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig).
Lengyel Ferenc
(* 1930. máj. 23. Pozsony, † 1996. ápr. 13. Kassa) Színész. Iskoláit szülővárosában végezte. 1947-es kereskedelmi érettségije után 1950-ben felvették színésznek az Állami Faluszínház magyar tagozatához (1953-ban annak művészeti vezetője lett). 1959–1969 között a komáromi Magyar Területi Színház, 1969-től nyugdíjba vonulásáig a kassai Thália Színpad...megnyit →
(* 1930. máj. 23. Pozsony, † 1996. ápr. 13. Kassa) Színész. Iskoláit szülővárosában végezte. 1947-es kereskedelmi érettségije után 1950-ben felvették színésznek az Állami Faluszínház magyar tagozatához (1953-ban annak művészeti vezetője lett). 1959–1969 között a komáromi Magyar Területi Színház, 1969-től nyugdíjba vonulásáig a kassai Thália Színpad...megnyit →
Részletek
Lengyel Ferenc (JSZ)
(* 1930. máj. 23. Pozsony, † 1996. ápr. 13. Kassa) Színész. Iskoláit szülővárosában végezte. 1947-es kereskedelmi érettségije után 1950-ben felvették színésznek az Állami Faluszínház magyar tagozatához (1953-ban annak művészeti vezetője lett). 1959–1969 között a komáromi Magyar Területi Színház, 1969-től nyugdíjba vonulásáig a kassai Thália Színpad (1981–1986 között ez utóbbi művészeti vezetője), ill. az önállósult Kassai Thália Színház színésze. 1986-ban Érdemes művész címmel tüntették ki. Számos hangjáték, ill. szlovák film szereplője. – Főbb színházi szerepei: Gyuri (Jozef Gregor Tajovský: Zavaros örökség); Purgó doktor (Jean-Baptiste Molière: Képzelt beteg); Perföldy (Kisfaludy Károly: A kérő); Schmidt (Erich Maria Remarque: Az utolsó felvonás); Tiberge (Vitězslav Nezval: Manon Lescaut); Löki sógor (Móricz Zsigmond: Kismadár); Blumevitz (Jókai Mór–Bozó László: A lőcsei fehér asszony); Lükeházy (Jean-Baptiste Molière: Dandin György, vagy a megcsúfolt férj); Katona (Leopold Lahola: A világ négy sarka); Capulet (William Shakespeare: Rómeó és Júlia); Voltore (Ben Jonson: Volpone); Pantalone (Carlo Goldoni: Két úr szolgája); Apa (Jean-Paul Sartre: Altona foglyai); Albafiorita (Carlo Goldoni: Mirandolina); János (Sarkadi Imre: Az elveszett paradicsom); Zoltán (Mesterházi Lajos: Tizenegyedik parancsolat); Tomaji plébános (Örkény István: Tóték); Szűcs (Szakonyi Károly: Adáshiba); Dorn (Anton Pavlovics Csehov: Sirály); Kapitány (Pierre Aristide Breal: Huszárok); Crofts (Bernard Shaw: Warrenné mestersége); Karnyó (Csokonai Vitéz Mihály: Karnyóné); Szilvai (Szigligeti Ede: Liliomfi); Von Walter (Friedrich Shiller: Ármány és szerelem); H. C. Curry (N. Richard Nash: Az esőcsináló); Id. Curley (John Steinbeck: Egerek és emberek); Moór Jenő (Csurka István: Döglött aknák) – Rendezése: Oscar Wilde: Hazudj igazat! – Díjak, elismerések: Érdemes művész, 1986 – Ir. Székely György: Magyar Színházművészeti Lexikon (1994); Tóth László: Déryné nyomában. A komáromi magyar színjátszás története II. (1998); Kolár Péter és szerzőtársak: A Kassai Thália Színház negyven éve (2009); Ötvös Anna: Akikkel találkozhat(t)unk (2000); Színházi évkönyvek (OSZMI Budapest); Divadlá na Slovensku (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig).
Löffler Béla
(* 1906. ápr. 16. Kassa, † 1990. febr. 11. Kassa) Szobrász. Eredeti foglalkozása fogász. Szobrászati tanulmányokat 1932-ben Budapesten, majd 1936-ban Prágában folytatott; 1936–1938-ban Párizsban és Londonban tett tanulmányutakat. 1938-tól kisebb megszakításokkal Kassán élt (tagja volt a Kazinczy Társaságnak is). 1945–1948-ban a Szovjetunióban hadifogoly. Pályája...megnyit →
(* 1906. ápr. 16. Kassa, † 1990. febr. 11. Kassa) Szobrász. Eredeti foglalkozása fogász. Szobrászati tanulmányokat 1932-ben Budapesten, majd 1936-ban Prágában folytatott; 1936–1938-ban Párizsban és Londonban tett tanulmányutakat. 1938-tól kisebb megszakításokkal Kassán élt (tagja volt a Kazinczy Társaságnak is). 1945–1948-ban a Szovjetunióban hadifogoly. Pályája...megnyit →
Részletek
Löffler Béla (FI)
(* 1906. ápr. 16. Kassa, † 1990. febr. 11. Kassa) Szobrász. Eredeti foglalkozása fogász. Szobrászati tanulmányokat 1932-ben Budapesten, majd 1936-ban Prágában folytatott; 1936–1938-ban Párizsban és Londonban tett tanulmányutakat. 1938-tól kisebb megszakításokkal Kassán élt (tagja volt a Kazinczy Társaságnak is). 1945–1948-ban a Szovjetunióban hadifogoly. Pályája hazatérte után is töretlen volt, életében 32 egyéni kiállításon mutatta be műveit. Számos realisztikus portréja ismert (Jakoby Gyula, Halász-Hradil Elemér, Csordák Lajos, Fábry Zoltán); jelentős műemlékeket restaurált. Díjak: Érdemes művész (1978). Kassán Löffler Galéria működik. – Állandó jellegű egyéni kiállításai vannak Bártfafürdőn, Stószfürdőn, a Zempléni Múzeumban (Nagymihály), Hélios Szanatóriumban (Csorbató). Jelentősebb köztéri munkái: 1936–1938: II. Rákóczi Ferenc emléktáblája a kassai dóm falán (pályázat, 1. díj); Elesettek emlékműve (Kuntapolca); Hősök emlékműve (Nagyida); 1947: Ismeretlen katona emlékműve (Kassa); 1950: Felszabadulási emlékmű (Dargó); 1958: Szökőkút (Stószfürdő); 1965: Keresztre feszített Krisztus – a katolikus templom főoltára, Hernádszéplak; 1974–1975: Anya gyermekével (Igló); 1976: Fürdő nő (Bystrá, Alacsony-Tátra)
Löffler Galéria
Kassa óváros önkormányzata hozta létre Löffler Béla hagyatékából (Kassa, 1993). Löffler Béla feleségével együtt hagyományozott a városra azzal az óhajjal, hogy e hagyatékból létesüljön egy Löffler-múzeum, amelynek küldetése lesz a fiatal képzőművészek támogatása is. Löffler jelentős értékű gyűjteményt hagyott a városra, ez képezte a múzeum...megnyit →
Kassa óváros önkormányzata hozta létre Löffler Béla hagyatékából (Kassa, 1993). Löffler Béla feleségével együtt hagyományozott a városra azzal az óhajjal, hogy e hagyatékból létesüljön egy Löffler-múzeum, amelynek küldetése lesz a fiatal képzőművészek támogatása is. Löffler jelentős értékű gyűjteményt hagyott a városra, ez képezte a múzeum...megnyit →
Részletek
Löffler Múzeum
Kassa óváros önkormányzata hozta létre Löffler Béla hagyatékából (Kassa, 1993). Löffler Béla feleségével együtt hagyományozott a városra azzal az óhajjal, hogy e hagyatékból létesüljön egy Löffler-múzeum, amelynek küldetése lesz a fiatal képzőművészek támogatása is. Löffler jelentős értékű gyűjteményt hagyott a városra, ez képezte a múzeum és a galéria alapját. A gyűjteményben megtalálhatók az alkotásai, a térségben alkotó művészek festményei. Löffler Béla többnyelvű könyvtára is része lett a galériának. A múzeum első emeleti termeiben látható Löffler Béla fából, bronzból, márványból, kőből és különböző más anyagokból készült alkotásait bemutató állandó tárlat, a földszinten pedig a kortárs képzőművészek alkotásai láthatók.
Loksáné Rácz Katalin
Részletek
(* 1950. okt. 3. Kassa) Vívó, sportdiplomata. Három olimpián (1972, 1976, 1980) képviselte Csehszl.-t; az 1978-as hamburgi világbajnokságon ezüstérmet szerzett. Pályafutása végeztével a Szlovák Olimpiai Bizottságban kezdett dolgozni. Jelenleg a Szlovák Olimpiai Bizottság Fair Play Klubjának elnöke.
Lóska Lajos
(* 1917. szept. 28. Kassa, † 1987. jan. 16. Losonc) Prózaíró. A gimnáziumot Kassán és Losoncon, a jogot Pécsett, a magyar–történelem szakot a pozsonyi Pedagógiai Főiskolán végezte el. 1952-től nyugdíjazásáig a füleki gimnáziumban tanított. Már középiskolás korában publikált, s munkatársa volt a rövid életű losonci diáklapnak, az...megnyit →
(* 1917. szept. 28. Kassa, † 1987. jan. 16. Losonc) Prózaíró. A gimnáziumot Kassán és Losoncon, a jogot Pécsett, a magyar–történelem szakot a pozsonyi Pedagógiai Főiskolán végezte el. 1952-től nyugdíjazásáig a füleki gimnáziumban tanított. Már középiskolás korában publikált, s munkatársa volt a rövid életű losonci diáklapnak, az...megnyit →
Részletek
(* 1917. szept. 28. Kassa, † 1987. jan. 16. Losonc) Prózaíró. A gimnáziumot Kassán és Losoncon, a jogot Pécsett, a magyar–történelem szakot a pozsonyi Pedagógiai Főiskolán végezte el. 1952-től nyugdíjazásáig a füleki gimnáziumban tanított. Már középiskolás korában publikált, s munkatársa volt a rövid életű losonci diáklapnak, az Indulásnak. Irodalmi munkásságából a katona- és fogolyélményeit feldolgozó regényei emelhetők ki; a szovjet hadifogságot szépítés nélkül bemutató regénye (1971) a műfaj jobb magyar produktumai közé sorolható. – Fm. És mégis felkél a nap (r., 1971); Tábortűz a Vöröskőn (r., 1975); Öt perc az élet (r., 1986). – Ir. Koncsol László: Tizenkét hónap tíz könyvéről (In: Kísérletek és elemzések, 1986); Dusza István: Jelenség vagy véletlen egybeesés? (Irodalmi Szemle, 1987/5); Ardamica Ferenc: Cicero elment (Irodalmi Szemle, 1987/4).
Losonci Hírlap 1.
Részletek
A magyar ellenzéki pártok politikáját támogató politikai és társadalmi hetilap (Kassa, 1918–1944). – Szerk. Kövy Árpád.
Lukács Zsolt
(* 1972. ápr. 2. Kassa) Grafikus, festő. 1991–1993 között elvégezte a kassai Šafárik Egyetem Pedagógiai Karának rajz szakát. 1994–2000 között a pozsonyi Képzőművészeti Főiskolán illusztráció és szabad grafika szakon végzett, 2004-től a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kara Képzőművészeti Mesteriskolájának festészeti szakán folytatta tanulmányait. 2001 óta...megnyit →
(* 1972. ápr. 2. Kassa) Grafikus, festő. 1991–1993 között elvégezte a kassai Šafárik Egyetem Pedagógiai Karának rajz szakát. 1994–2000 között a pozsonyi Képzőművészeti Főiskolán illusztráció és szabad grafika szakon végzett, 2004-től a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kara Képzőművészeti Mesteriskolájának festészeti szakán folytatta tanulmányait. 2001 óta...megnyit →
Részletek
Lukács Zsolt (Önarckép)
(* 1972. ápr. 2. Kassa) Grafikus, festő. 1991–1993 között elvégezte a kassai Šafárik Egyetem Pedagógiai Karának rajz szakát. 1994–2000 között a pozsonyi Képzőművészeti Főiskolán illusztráció és szabad grafika szakon végzett, 2004-től a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kara Képzőművészeti Mesteriskolájának festészeti szakán folytatta tanulmányait. 2001 óta a Kassai Műszaki Egyetem Képzőművészeti Kara Képzőművészet és Intermediális Tanszékén figurális rajzot és grafikai technikákat tanít. A grafika és a festészet mellett számítógépes grafikával és karikatúrával is foglalkozik. Számos csoportos kiállításon vett részt.
Mácza Mihály
(* 1942. márc. 24. Kassa) Történész-muzeológus. Szepsiben szlovák gimnáziumban érettségizett (1959), a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án szerzett történelem-magyar szakos tanári oklevelet (1964). 1965–1970-ben a Csemadok KB szakelőadója. 1970-től a komáromi Duna Menti Múzeum tudományos munkatársa, később osztályvezetője, majd igazgatóhelyettese, 1999–2002 között alpolgármester. A Magyar...megnyit →
(* 1942. márc. 24. Kassa) Történész-muzeológus. Szepsiben szlovák gimnáziumban érettségizett (1959), a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án szerzett történelem-magyar szakos tanári oklevelet (1964). 1965–1970-ben a Csemadok KB szakelőadója. 1970-től a komáromi Duna Menti Múzeum tudományos munkatársa, később osztályvezetője, majd igazgatóhelyettese, 1999–2002 között alpolgármester. A Magyar...megnyit →
Részletek
Mácza Mihály (FI)
(* 1942. márc. 24. Kassa) Történész-muzeológus. Szepsiben szlovák gimnáziumban érettségizett (1959), a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án szerzett történelem-magyar szakos tanári oklevelet (1964). 1965–1970-ben a Csemadok KB szakelőadója. 1970-től a komáromi Duna Menti Múzeum tudományos munkatársa, később osztályvezetője, majd igazgatóhelyettese, 1999–2002 között alpolgármester. A Magyar Ifjúsági Szövetség, ill. a Komáromi Múzeumbarátok Köre egyik alapítója, ez utóbbinak 1974-től vezetője. 1965-től publikál. Főleg Komárom és környéke hely-, ipar- és művelődéstörténetével foglalkozik. Számos komáromi tárgyú szakkiállítást rendezett. 2023-ban Jedlik-díjat kapott. – Fm. Komárom fejlődése képekben (tan., 1985); Történelmi séták a városban (tan., 1992); Komárno – Komárom. Város a Duna két partján (Bárdos Istvánnal és Kecskés Lászlóval, 1994); A komáromi Simor zárda története (tan., 1997); „…mert a haza kívánja…” 1848–49 komáromi dokumentumai (1998); Komárom nevezetességei (útikönyv, 2002); Jókai és szülővárosa (tan., 2002).
Madách Szövetség
Darvas János 1922 végén ilyen néven javasolta a csehszl. magyar írók egyesületének megalakulását Kassa székhellyel. Terjedelmes cikkében hivatkozott a Tűz folyóirat korábbi javaslatára, s az erdélyi írók Kaláka-mozgalmát hozta fel gyakorlati példaként. Az íróegyesületen kívül szlovenszkói magyar nemzeti könyvtár létesítésére is javaslatot tett. A...megnyit →
Darvas János 1922 végén ilyen néven javasolta a csehszl. magyar írók egyesületének megalakulását Kassa székhellyel. Terjedelmes cikkében hivatkozott a Tűz folyóirat korábbi javaslatára, s az erdélyi írók Kaláka-mozgalmát hozta fel gyakorlati példaként. Az íróegyesületen kívül szlovenszkói magyar nemzeti könyvtár létesítésére is javaslatot tett. A...megnyit →
Részletek
Darvas János 1922 végén ilyen néven javasolta a csehszl. magyar írók egyesületének megalakulását Kassa székhellyel. Terjedelmes cikkében hivatkozott a Tűz folyóirat korábbi javaslatára, s az erdélyi írók Kaláka-mozgalmát hozta fel gyakorlati példaként. Az íróegyesületen kívül szlovenszkói magyar nemzeti könyvtár létesítésére is javaslatot tett. A terv nem valósult meg. – Ir. Darvas János: Felhívás a szlovenszkói és ruszinszkói magyar írók Madách Szövetségének megalakítására (Prágai Magyar Hírlap, 1922. dec. 24.); Turczel Lajos: Magyar írószervezkedési kísérletek az első Csehszlovákiában (In: uő: Visszatekintések…, 1995).
Madarász László 2.
(* 1949. jún. 16. Kuntapolca) Kibernetikus, egyetemi tanár. A Kassai Műszaki Főiskola Villamosmérnöki Karán végzett (1972), 1983-tól kandidátus, 1984-től egyetemi docens, 1993-től egyetemi tanár, 1998-ban megszerezte a PhD-fokozatot. 1999-től a budapesti Bánki Donát Főiskola címzetes professzora. 1973-tól a kassai Műszaki Egyetem oktatója, 1988–1989-ben, majd...megnyit →
(* 1949. jún. 16. Kuntapolca) Kibernetikus, egyetemi tanár. A Kassai Műszaki Főiskola Villamosmérnöki Karán végzett (1972), 1983-tól kandidátus, 1984-től egyetemi docens, 1993-től egyetemi tanár, 1998-ban megszerezte a PhD-fokozatot. 1999-től a budapesti Bánki Donát Főiskola címzetes professzora. 1973-tól a kassai Műszaki Egyetem oktatója, 1988–1989-ben, majd...megnyit →
Részletek
Madarász László (csa)
(* 1949. jún. 16. Kuntapolca) Kibernetikus, egyetemi tanár. A Kassai Műszaki Főiskola Villamosmérnöki Karán végzett (1972), 1983-tól kandidátus, 1984-től egyetemi docens, 1993-től egyetemi tanár, 1998-ban megszerezte a PhD-fokozatot. 1999-től a budapesti Bánki Donát Főiskola címzetes professzora. 1973-tól a kassai Műszaki Egyetem oktatója, 1988–1989-ben, majd 1993-tól a Műszaki Kibernetikai Tanszék vezetőhelyettese, 1996-ban dékánhelyettese, 1998–2000-ben és 2001–2003-ban rektori tanácsadó. A Miskolci Egyetem, ill. a Bánki Donát Főiskola vendégtanára, 2002-től a Magyar Professzorok Világszövetségének tagja, s köztestületi tagja az MTA-nak is. Számos tanulmány szerzője, külföldi szaktanácskozások (Helsinki, Stockholm, Tokió stb.) rendszeres résztvevője. Kutatási területe a kibernetikai rendszerirányítás a villamosság, a robottechnika, az orvosbiológia és a kohászat területén. Főbb díjai, kitüntetései: a Budapesti Műszaki Egyetem emlékérme (1997); Directory of Distinguished Ledership, American Biographical Institute, Raleigh, USA (1997); a Miskolci Egyetem aranyérme (1999); Gold Record of Achievment, In Honor of Career Excellence and Outstanding Contributions to International Society (1997); a Kassai Műszaki Egyetem Gépészeti Karának aranyérme, (2002); a Kassai Műszaki Egyetem aranyérme (2002). – Fm. Metodika situačného riadenia (1996); Topolog Generating of Cell Structure of Production Systems (Helsinki–Stockholm, 2001); Inteligentné technológie a ich aplikácie v zložitých systémoch (2004).
Magyar Élet
Részletek
Regionális jellegű szépirodalmi, művészeti, kritikai folyóirat (Kassa, 1926. ápr. 4). Egyetlen száma jelent meg. – Szerk. Budai Győző.
Magyar Hírlap 1.
Részletek
Független politikai napilap (Kassa, 1922. febr. 28.–1923. okt. 14.) A jelentősebb helyi vetélytársakkal (Kassai Napló, Kassai Újság) szemben nem tudott tartós népszerűséget szerezni. – Szerk. Rácz Elek.
Magyar Írás
Szépirodalmi és kritikai folyóirat (Kassa, Tornalja, 1932 márc.–1937 okt.). A Kazinczy Könyv- és Lapkiadó Szövetkezet adta ki. A Szentiváni Kúria összejövetelén hozták létre, s munkatársai zömét a Magyar Nemzeti Párt kulturális gárdájához tartozó írók alkották. Kiadóhivatala Kassán, 1934-től Tornalján székelt. Az irodalmi sajtónk élvonalába tartozó lap...megnyit →
Szépirodalmi és kritikai folyóirat (Kassa, Tornalja, 1932 márc.–1937 okt.). A Kazinczy Könyv- és Lapkiadó Szövetkezet adta ki. A Szentiváni Kúria összejövetelén hozták létre, s munkatársai zömét a Magyar Nemzeti Párt kulturális gárdájához tartozó írók alkották. Kiadóhivatala Kassán, 1934-től Tornalján székelt. Az irodalmi sajtónk élvonalába tartozó lap...megnyit →
Részletek
Szépirodalmi és kritikai folyóirat (Kassa, Tornalja, 1932 márc.–1937 okt.). A Kazinczy Könyv- és Lapkiadó Szövetkezet adta ki. A Szentiváni Kúria összejövetelén hozták létre, s munkatársai zömét a Magyar Nemzeti Párt kulturális gárdájához tartozó írók alkották. Kiadóhivatala Kassán, 1934-től Tornalján székelt. Az irodalmi sajtónk élvonalába tartozó lap állandóan napirenden tartotta s számos átfogó tanulmányban, felmérésben elemezte a kisebbségi irodalmi és kulturális fejlődés kérdéseit. Szépirodalmi anyagának színvonala közepes volt, s a hazai művek folyamatos kritikája többnyire rövid ismertetésekre, recenziókra szorítkozott. – Szerk. Darkó István (1932); Szombathy Viktor (1934).
Magyar Szó 1.
Az aktivista Köztársasági Magyar Földmíves Párt magyar nyelvű hetilapja (1928–1935). Az 1928-tól Garam Vidék név alatt indult, majd 1930-tól 1935-ig Léván, Nyitrán majd Kassán ~ címmel megjelenő lap ugyan független kisebbségpolitikai hetilapként hirdette magát, de egyértelműen a csehszlovák Agrárpárt magyar szekciójának a közlönye volt....megnyit →
Az aktivista Köztársasági Magyar Földmíves Párt magyar nyelvű hetilapja (1928–1935). Az 1928-tól Garam Vidék név alatt indult, majd 1930-tól 1935-ig Léván, Nyitrán majd Kassán ~ címmel megjelenő lap ugyan független kisebbségpolitikai hetilapként hirdette magát, de egyértelműen a csehszlovák Agrárpárt magyar szekciójának a közlönye volt....megnyit →
Részletek
Az aktivista Köztársasági Magyar Földmíves Párt magyar nyelvű hetilapja (1928–1935). Az 1928-tól Garam Vidék név alatt indult, majd 1930-tól 1935-ig Léván, Nyitrán majd Kassán ~ címmel megjelenő lap ugyan független kisebbségpolitikai hetilapként hirdette magát, de egyértelműen a csehszlovák Agrárpárt magyar szekciójának a közlönye volt. 1935 végén összeolvadt a Földműves c. lappal. – Szerk. Zipser János, Ádámy János.
Maléter István
(* 1870. ápr. 17. Pécs [Mo.], † 1933. dec. 16. Eperjes) Jogtudós, publicista, a két vh. közötti szlovákiai magyar szellemi élet egyik meghatározó személyisége, régi eperjesi evangélikus család sarja. A pozsonyi ev. líceumban érettségizett; 1905-ben avatták az államtudományok doktorává a pécsi jogakadémián. Ezt követően...megnyit →
(* 1870. ápr. 17. Pécs [Mo.], † 1933. dec. 16. Eperjes) Jogtudós, publicista, a két vh. közötti szlovákiai magyar szellemi élet egyik meghatározó személyisége, régi eperjesi evangélikus család sarja. A pozsonyi ev. líceumban érettségizett; 1905-ben avatták az államtudományok doktorává a pécsi jogakadémián. Ezt követően...megnyit →
Részletek
(* 1870. ápr. 17. Pécs [Mo.], † 1933. dec. 16. Eperjes) Jogtudós, publicista, a két vh. közötti szlovákiai magyar szellemi élet egyik meghatározó személyisége, régi eperjesi evangélikus család sarja. A pozsonyi ev. líceumban érettségizett; 1905-ben avatták az államtudományok doktorává a pécsi jogakadémián. Ezt követően többéves nyugat-európai tanulmányúton vett részt, ahol politikát, szociológiát és filozófiát hallgatott. Az 1905-ös kormányválság idején rövid időre Kassa polgármesterévé nevezték ki. 1910-től az eperjesi kollégium tanára, 1916-tól igazgatója volt. 1918 őszén az eperjesi Nemzeti Tanács elnökévé választották, a Károlyi-kormány pedig Sáros megye kormánybiztosává nevezte ki. Eperjes Csehszl.-hoz kerülése után, ill. az eperjesi jogakadémia Miskolcra való áthelyezésével Maléter a kassai jogakadémia tanára lett, ahol 1922-ig, az iskola felszámolásáig oktatott. Az 1920-as évek elejétől aktívan bekapcsolódott a szlovákiai magyar közéletbe, és a kassai szabadkőműves páholy, ill. a kisgazdapárt (Magyar Nemzeti Párt) helyi szervezetének vezető személyisége volt. 1925-ben fontos szerepet vállalt a kisgazdapárt Magyar Nemzeti Párttá való átalakulásában, később azonban kivonult az országos politikából. Az 1930-as évek elején bekapcsolódott a Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság (Masaryk Akadémia) tevékenységébe, s haláláig szerkesztette annak lapját, a Magyar Figyelőt. – Fm. A magyar történelmi osztályok és a nemzeti eszme (1911); A választói reform (1912); Az athéni demokrácia (1913); A magyar kisebbség problémája a Csehszlovák Köztársaságban (Magyar Figyelő, 1933).
Malinák István
(* 1950. dec. 28. Kassa) Kassán érettségizett 1968-ban. Egyetemi tanulmányait levelező tagozaton Budapesten, Prágában és Pozsonyban végezte. Öt évig (1969—1974) a Dunatáj című komáromi járási lap szerkesztője volt. 1974-től dolgozik az Új Szó szerkesztőségében többféle poszton és területen. Eközben vagy másfél évtizedig napi rendszerességgel...megnyit →
(* 1950. dec. 28. Kassa) Kassán érettségizett 1968-ban. Egyetemi tanulmányait levelező tagozaton Budapesten, Prágában és Pozsonyban végezte. Öt évig (1969—1974) a Dunatáj című komáromi járási lap szerkesztője volt. 1974-től dolgozik az Új Szó szerkesztőségében többféle poszton és területen. Eközben vagy másfél évtizedig napi rendszerességgel...megnyit →
Részletek
Malinák Istvan (FI)
(* 1950. dec. 28. Kassa) Kassán érettségizett 1968-ban. Egyetemi tanulmányait levelező tagozaton Budapesten, Prágában és Pozsonyban végezte. Öt évig (1969—1974) a Dunatáj című komáromi járási lap szerkesztője volt. 1974-től dolgozik az Új Szó szerkesztőségében többféle poszton és területen. Eközben vagy másfél évtizedig napi rendszerességgel írta a rádiókommentárokat, több magyarországi napi- és hetilapnak volt állandó tudósítója–hírmagyarázója, természetesen álnéven.
Márai Sándor; Grosschmid
(* 1900. ápr. 11. Kassa, † 1989. febr. 21. San Diego [USA]) Író, költő, esszéista, közíró. Kassán és Eperjesen járt gimnáziumba, Frankfurtban egyetemi előadásokat hallgatott. 1919–1928-ban Németországban és Franciaországban élt, különböző lapok tudósítója volt, 1919–1925 között sok írása jelent meg a Kassai Naplóban, de...megnyit →
(* 1900. ápr. 11. Kassa, † 1989. febr. 21. San Diego [USA]) Író, költő, esszéista, közíró. Kassán és Eperjesen járt gimnáziumba, Frankfurtban egyetemi előadásokat hallgatott. 1919–1928-ban Németországban és Franciaországban élt, különböző lapok tudósítója volt, 1919–1925 között sok írása jelent meg a Kassai Naplóban, de...megnyit →
Részletek
Márai Sándor (FI)
(* 1900. ápr. 11. Kassa, † 1989. febr. 21. San Diego [USA]) Író, költő, esszéista, közíró. Kassán és Eperjesen járt gimnáziumba, Frankfurtban egyetemi előadásokat hallgatott. 1919–1928-ban Németországban és Franciaországban élt, különböző lapok tudósítója volt, 1919–1925 között sok írása jelent meg a Kassai Naplóban, de a Prágai Magyar Hírlappal stb. is kapcsolatot tartott. 1928-ban Budapesten telepedett le. Mo.-n vált igazán elismert íróvá. 1948-tól Ny-Európában, majd az USA-ban élt. Az emigráció éveiben elsősorban publicisztikát közölt; naplóit halála után több kötetben adták ki. 1989 óta Mo.-on ismét megjelennek könyvei, több regénye angol, német és olasz, újabban szlovák fordításban is nagy sikert aratott, néhány művét megfilmesítették. Életművét, 1990-ben, hazájában, posztumusz Kossuth-díjjal ismerték el. Szülővárosában emléktáblát és szobrot avattak tiszteletére; róla kapta nevét a Kassai Thália Színház stúdiója, valamint a magyar tanítási nyelvű gimnázium és alapiskola; az 1990-es években róla elnevezett alapítvány működött Pozsonyban. – Fm. Kassán, ill. Csehszl.-ban kiadott kötetei: Emlékkönyv (v., 1918); Emberi hang (v., 1921); Panaszkönyv (elb., 1921). – Ir. Furkó Zoltán: Márai Sándor üzenete (riport, 1990); Rónay László: Márai Sándor (mon., 1990); Szegedy-Maszák Mihály: Márai Sándor (mon., 1991); Kalligram (1990/5.); Gyüre Lajos: Márai Sándor a Kassai Naplóban (mon., 2004); Fried István: Író esőköpenyben. Márai Sándor pályaképe (mon., 2007); Szávai János: Közelítések Márai Sándorhoz (mon., 2008).
Márai szobra Kassán (FI)
Márkus Judit
(* 1979. jún. 20. Karcag) Színésznő. 1993-tól a szentesi Horváth Mihály Gimnázium irodalmi-drámai tagozatán tanult, ahol 1997-ben érettségizett. 1997–2004 között az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola, kommunikáció szak, elektronikus média szakirányán tanult Egerben. Tanulmányait az Új Színház Színészképző Stúdiójában, valamint a Toldy Mária Musical Stúdiójában...megnyit →
(* 1979. jún. 20. Karcag) Színésznő. 1993-tól a szentesi Horváth Mihály Gimnázium irodalmi-drámai tagozatán tanult, ahol 1997-ben érettségizett. 1997–2004 között az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola, kommunikáció szak, elektronikus média szakirányán tanult Egerben. Tanulmányait az Új Színház Színészképző Stúdiójában, valamint a Toldy Mária Musical Stúdiójában...megnyit →
Részletek
Márkus Judit (TSZA)
(* 1979. jún. 20. Karcag) Színésznő. 1993-tól a szentesi Horváth Mihály Gimnázium irodalmi-drámai tagozatán tanult, ahol 1997-ben érettségizett. 1997–2004 között az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola, kommunikáció szak, elektronikus média szakirányán tanult Egerben. Tanulmányait az Új Színház Színészképző Stúdiójában, valamint a Toldy Mária Musical Stúdiójában folytatta, ahol 2000-ben kapott oklevelet, majd az MZTSZ Könnyűzenei Szakiskola, jazz tanszakán folytatta. 2002-ben a MASZK Színész I. besorolását kapta meg. 2003-tól a Soproni Petőfi Színház tagja volt. 2003-2008 között a Szegedi Nemzeti Színházban színész. A Kassai Thália Színházhoz 2008-ban szerződött. Színházi szerepei mellett több zenei CD előadója, valamint több film- és tv-szereplése is volt. Eddigi munkásságát különféle díjakkal is jutalmazták. – Főbb színházi szerepei: Terka (Zágon István–Nóti Károly–Eisemann Mihály: Hyppolit, a lakáj); Jill Mason (Peter Shaffer: Equus); Ellen (Murray Schisgal: Szerelem, ó!); Süni (Presser Gábor–Horváth Péter–Sztevanovity Dusán: A padlás); Selyem Cinka (Molnár Ferenc: Az ördög); Colette Ouvrier (Eisemann Mihály–Zágon István–Somogyi Gyula: Fekete Péter); Suhanc (Dés László–Nemes István: Valahol Európában); Liza (Kálmán Imre: Marica grófnő); Polly (Bertolt Brecht: Koldusopera); Pünkösdi Kató (Zerkovitz Béla–Szilágyi: Csókos asszony); Réti Boglárka Gergő anyja, Zsófi mostohaanyja (Böszörményi Gyula–Lakatos Róbert–Müller Péter Sziámi: Gergő és az álomfogó); Anna (Karol Wojtyla: Az aranyműves boltja előtt); Kate Doogan (Mrs. King), Doogan szenátor lánya (Brian Friel: Philadelphia, nincs más út!). – Film, TV: A mélység élessége (Angyal) r. Poppé Béla, 1999; Ígéret földje (Tünde) r. Flanek László, 1999; A másik ember iránti féltés diadala (Elena) r. Ivan Buharov, 2000. Múlt-kor (MTV1, 1996, r. Tóth Miklós); Ígéret földje (Duna Tv, 1999, r. Flanek László); Elfelejtett arcok (Duna Tv, 2008, r. Gárdos Péter). – Díjak, elismerések: Kazinczy-érem, 1994; Dömötör-díj, Legjobb női színészi alakítás, 2006; Dömötör-díj, Legjobb női mellékszereplő, 2007; 2007. évi Nádasdy Kálmán Versmondó és Sanzonverseny, II. helyezés; Szegedi Tudományegyetem Közönségdíja, 2008; Dömötör-díj Legjobb női színészi alakítás, 2008; 2008. évi Nádasdy Kálmán Versmondó és Sanzonverseny, I. helyezés. – Ir. Színházi évkönyvek (Budapest); Kolár Péter és szerzőtársak: A Kassai Thália Színház negyven éve (2009).
Máté László 2.
(* 1942. nov. 22. Szilice) Tanár, népművelő, kultúrdiplomata, pedagógiai író, meseíró. Rozsnyón érettségizett (1960), a nyitrai Pedagógiai Főiskolán szerzett oklevelet (1969), a budapesti ELTE-en doktorált (1982). 1960–1971-ben Buzitán tanított, 1971– 1990 között előbb a Kassai járás, majd a Kelet-szlovákiai kerület oktatásügyi szakfelügyelője. 1990-ben egyik...megnyit →
(* 1942. nov. 22. Szilice) Tanár, népművelő, kultúrdiplomata, pedagógiai író, meseíró. Rozsnyón érettségizett (1960), a nyitrai Pedagógiai Főiskolán szerzett oklevelet (1969), a budapesti ELTE-en doktorált (1982). 1960–1971-ben Buzitán tanított, 1971– 1990 között előbb a Kassai járás, majd a Kelet-szlovákiai kerület oktatásügyi szakfelügyelője. 1990-ben egyik...megnyit →
Részletek
(* 1942. nov. 22. Szilice) Tanár, népművelő, kultúrdiplomata, pedagógiai író, meseíró. Rozsnyón érettségizett (1960), a nyitrai Pedagógiai Főiskolán szerzett oklevelet (1969), a budapesti ELTE-en doktorált (1982). 1960–1971-ben Buzitán tanított, 1971– 1990 között előbb a Kassai járás, majd a Kelet-szlovákiai kerület oktatásügyi szakfelügyelője. 1990-ben egyik alapítója az Amicus Egyesületnek, valamint a Keleti Naplónak, amelynek főszerkesztője is volt. 1990–2001-ben a Kassai Városi Hivatal munkatársa, 2001–2005-ben a budapesti szlovák nagykövetség kultúrattaséja. Novellái, meséi, interjúi, oktatásügyi írásai jelentek meg. Feldolgozta Buzita és környéke mondavilágát, a Rozsnyói Pedagógiai Iskola történetét. Munkásságát a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjével (2005) és Czine Mihály-díjjal (2009) jutalmazták. – Fm. Sziliceföld, Sziliceföld… (mon. 2010), A kassai Batsányi Kör (Béres József emlékezése, 2012)
Máthé János; Jan Mathé
(* 1922. jún. 14. Kassa, † 2012. jún. 4. Kassa) Szobrászművész, a Kassai Premontrei Gimnáziumban tanult. Harcolt a II. vh. harcaiban, életveszélyesen megsebesült. 1945-ben a prágai Képzőművészeti Akadémiára került, ahol 1950-ben végzett. Innen visszatért szülővárosába. Mélyen hívő emberként nem illeszkedett be a kor szocialista-realista...megnyit →
(* 1922. jún. 14. Kassa, † 2012. jún. 4. Kassa) Szobrászművész, a Kassai Premontrei Gimnáziumban tanult. Harcolt a II. vh. harcaiban, életveszélyesen megsebesült. 1945-ben a prágai Képzőművészeti Akadémiára került, ahol 1950-ben végzett. Innen visszatért szülővárosába. Mélyen hívő emberként nem illeszkedett be a kor szocialista-realista...megnyit →
Részletek
Máthé János (SZM)
(* 1922. jún. 14. Kassa, † 2012. jún. 4. Kassa) Szobrászművész, a Kassai Premontrei Gimnáziumban tanult. Harcolt a II. vh. harcaiban, életveszélyesen megsebesült. 1945-ben a prágai Képzőművészeti Akadémiára került, ahol 1950-ben végzett. Innen visszatért szülővárosába. Mélyen hívő emberként nem illeszkedett be a kor szocialista-realista áramlataiba, ezért gyakran mellőzték. Nonfiguratív alkotásaival az emberi fájdalmat, a magányt, a mély emberi érzéseket fejezte ki. Jasszusch Antal és Jakoby Gyula mellett a „kassai modernek” csoport tagjaként a képzőművészet egyik megújítójaként emlegetik. A hatvanas években súlyos, életveszélyes autóbalesetet szenvedett, minek következtében alkotópályájának majdnem vége szakadt. A nyolcvanas évektől több kiállítást rendeztek alkotásaiból, számos köztéri alkotásával találkozhatunk. Kassán teret neveztek el róla. 2010-ben Hľadač dobra (A jó keresője) címmel monográfia jelent meg munkásságáról. – Ir. Radislav Matuštík: Hľadač dobra (mon.), 2010.
Merényi Gyula
(* 1894. okt. 22. Kassa, † 1925. márc. 18. Prága [Csehország]) Költő, drámaíró. Szülővárosában és a bécsi Kereskedelmi Akadémián tanult, Az első vh.-ban súlyosan megsebesült. 1920–1925-ben különböző lapok (Kassai Újság, Kassai Napló, Prágai Magyar Hírlap) munkatársa. Életében csak a Korona és Dollár c. drámáját...megnyit →
(* 1894. okt. 22. Kassa, † 1925. márc. 18. Prága [Csehország]) Költő, drámaíró. Szülővárosában és a bécsi Kereskedelmi Akadémián tanult, Az első vh.-ban súlyosan megsebesült. 1920–1925-ben különböző lapok (Kassai Újság, Kassai Napló, Prágai Magyar Hírlap) munkatársa. Életében csak a Korona és Dollár c. drámáját...megnyit →
Részletek
(* 1894. okt. 22. Kassa, † 1925. márc. 18. Prága [Csehország]) Költő, drámaíró. Szülővárosában és a bécsi Kereskedelmi Akadémián tanult, Az első vh.-ban súlyosan megsebesült. 1920–1925-ben különböző lapok (Kassai Újság, Kassai Napló, Prágai Magyar Hírlap) munkatársa. Életében csak a Korona és Dollár c. drámáját mutatták be Kassán (1922). Keller Imre róla írta a Tisztán egy életen át (1933) c. regényét. – Fm. Rosa Mystica (v., 1920); A halál alléja (v., 1921).
Mészárosné Haltenberger Anna
(* 1909. júl. 25. Kassa, † 1974. febr. 12. Kassa) Festő, keramikus, grafikus. Képzőművészetet magánúton tanult szülővárosában. 1930-tól – férjét követve – Rahón élt. 1937-ben visszatért Kassára, ekkor kezdett kerámiával foglalkozni. Részt vett a Kazinczy Társaság kiállításain; különböző művészeti egyesületek tagjaként csoportos tárlatokon állított...megnyit →
(* 1909. júl. 25. Kassa, † 1974. febr. 12. Kassa) Festő, keramikus, grafikus. Képzőművészetet magánúton tanult szülővárosában. 1930-tól – férjét követve – Rahón élt. 1937-ben visszatért Kassára, ekkor kezdett kerámiával foglalkozni. Részt vett a Kazinczy Társaság kiállításain; különböző művészeti egyesületek tagjaként csoportos tárlatokon állított...megnyit →
Részletek
(* 1909. júl. 25. Kassa, † 1974. febr. 12. Kassa) Festő, keramikus, grafikus. Képzőművészetet magánúton tanult szülővárosában. 1930-tól – férjét követve – Rahón élt. 1937-ben visszatért Kassára, ekkor kezdett kerámiával foglalkozni. Részt vett a Kazinczy Társaság kiállításain; különböző művészeti egyesületek tagjaként csoportos tárlatokon állított ki. Akvarelljeinek témáit a táj s a falusi élet jellegzetes pillanatai adják, figurális kiskerámiái a természetből és a néphagyományokból merítettek. Az 1950-es évek elején Feld Lajossal rajzsorozatot készített a Kassa környéki és a gömöri néprajzi emlékekről; s elkészítette Szepes várának kerámiamakettjét is.
Mihályi Ödön; Schwarz
Részletek
Mihályi Ödön (FI)
(* 1899. ápr. 5. Somos, † 1929. júl. 1. Kassa) Költő. 1920-tól a halálát okozó tragikus autóbalesetéig Kassán és Bogdányban élt. Expresszionista szabad verseivel nagy feltűnést keltett, Márai Sándor, Lesznai Anna, Ignotus és Déry Tibor is elismeréssel írt róla. – Fm. Ma itt borongok néhány kétkedéssel (v., 1917); Márciusi tribün (v., 1922); Galambot várok (v., 1928); Felszökő föld (v., elb., 1930); Fekete vihart kívántál (vál. v., 1968); Boltozatok a tavaszban (vál. v., 2004).
Mohr Gedeon
(* 1911. júl. 21. Kassa, † 1974. nov. 23. Kassa) Író, történész. Pozsonyban végezte az ev. teológia szakot (1934). 1934–1974 között Klazányban (Kladzany), Kassán (1940–1948), Mengusfalván (Mengušovce), Gömörhosszúszón volt lelkész. Elbeszélései, tanulmányai, művészettörténeti írásai szlovákiai magyar lapokban jelentek meg. Több tanulmánya és történelmi regénye...megnyit →
(* 1911. júl. 21. Kassa, † 1974. nov. 23. Kassa) Író, történész. Pozsonyban végezte az ev. teológia szakot (1934). 1934–1974 között Klazányban (Kladzany), Kassán (1940–1948), Mengusfalván (Mengušovce), Gömörhosszúszón volt lelkész. Elbeszélései, tanulmányai, művészettörténeti írásai szlovákiai magyar lapokban jelentek meg. Több tanulmánya és történelmi regénye...megnyit →
Részletek
(* 1911. júl. 21. Kassa, † 1974. nov. 23. Kassa) Író, történész. Pozsonyban végezte az ev. teológia szakot (1934). 1934–1974 között Klazányban (Kladzany), Kassán (1940–1948), Mengusfalván (Mengušovce), Gömörhosszúszón volt lelkész. Elbeszélései, tanulmányai, művészettörténeti írásai szlovákiai magyar lapokban jelentek meg. Több tanulmánya és történelmi regénye kéziratban maradt. – Fm. Kerekes György (ifjúsági r., 1940); Hirdetek néktek nagy örömet (egyházi beszédek, 1943).
Molnár Miklós
(* 1877, Biharkeresztes, † 1946, Kassa) Munkásmozgalmi aktivista, politikus. Az államfordulat előtt a kassai központú Felsőmagyarországi Szociáldemokrata Párt egyik meghatározó alakja, Kassa utolsó magyar kormánybiztosa volt. 1922 elején Borovszky Gézával együtt ő szervezte újjá a kassai magyar szociáldemokráciát. Az Országos Magyar Szervezőbizottság megalakulását követően...megnyit →
(* 1877, Biharkeresztes, † 1946, Kassa) Munkásmozgalmi aktivista, politikus. Az államfordulat előtt a kassai központú Felsőmagyarországi Szociáldemokrata Párt egyik meghatározó alakja, Kassa utolsó magyar kormánybiztosa volt. 1922 elején Borovszky Gézával együtt ő szervezte újjá a kassai magyar szociáldemokráciát. Az Országos Magyar Szervezőbizottság megalakulását követően...megnyit →
Részletek
(* 1877, Biharkeresztes, † 1946, Kassa) Munkásmozgalmi aktivista, politikus. Az államfordulat előtt a kassai központú Felsőmagyarországi Szociáldemokrata Párt egyik meghatározó alakja, Kassa utolsó magyar kormánybiztosa volt. 1922 elején Borovszky Gézával együtt ő szervezte újjá a kassai magyar szociáldemokráciát. Az Országos Magyar Szervezőbizottság megalakulását követően rövid ideig annak elnöke volt, de érdemben nem vett részt az aktivista szekció munkájában. Kassa visszacsatolását követően több kötetes kéziratos dokumentumgyűjteményt állított össze, amelyben az államfordulat kassai eseményeinek anyagait gyűjtötte össze.
Móry-Szakmáry Magda; Szakmáryová
(* 1905. szept. 29. Kassa, † 2001. aug. 3. Pozsony) Operaénekesnő, ének- és zeneművész, zenetanár. A gimnáziumot 1921-ben végezte el Kassán, ezt követően Drezdában, Bécsben és Budapesten tanult zongora, ill. ének szakon. 1929-től hangversenykörúton járt Angliában, majd a prágai Neues Deutsche Theater énekese volt....megnyit →
(* 1905. szept. 29. Kassa, † 2001. aug. 3. Pozsony) Operaénekesnő, ének- és zeneművész, zenetanár. A gimnáziumot 1921-ben végezte el Kassán, ezt követően Drezdában, Bécsben és Budapesten tanult zongora, ill. ének szakon. 1929-től hangversenykörúton járt Angliában, majd a prágai Neues Deutsche Theater énekese volt....megnyit →
Részletek
Móry-Szakmáry Magda (csa)
(* 1905. szept. 29. Kassa, † 2001. aug. 3. Pozsony) Operaénekesnő, ének- és zeneművész, zenetanár. A gimnáziumot 1921-ben végezte el Kassán, ezt követően Drezdában, Bécsben és Budapesten tanult zongora, ill. ének szakon. 1929-től hangversenykörúton járt Angliában, majd a prágai Neues Deutsche Theater énekese volt. 1934-től szólóénekesként, ill. zongoraművészként adott hangversenyeket Essenben, Stuttgartban, Berlinben, Budapesten, Prágában. 1953-tól a pozsonyi konzervatórium énektanára volt. Nemzetközi zongora- és énekversenyek díjazottja. 1990-től Érdemes művész.
Moskovics Kálmán; Kálmán Miklós; Kuthy Kálmán
(* 1906. szept. 2. Kassa, † 1972. szept. 15. Pozsony) Kommunista újságíró, politikus és lapszerkesztő. Szülővárosában érettségizett, utána rövid ideig jogot tanult Prágában. 1926–1932-ben két lapot is szerkesztett, a Munkást és a Pravdát. 1933-tól tagja volt a kommunista párt szlovákiai vezetőségének. Az 1936 márc.-tól 1938 okt.-ig megjelenő...megnyit →
(* 1906. szept. 2. Kassa, † 1972. szept. 15. Pozsony) Kommunista újságíró, politikus és lapszerkesztő. Szülővárosában érettségizett, utána rövid ideig jogot tanult Prágában. 1926–1932-ben két lapot is szerkesztett, a Munkást és a Pravdát. 1933-tól tagja volt a kommunista párt szlovákiai vezetőségének. Az 1936 márc.-tól 1938 okt.-ig megjelenő...megnyit →
Részletek
(* 1906. szept. 2. Kassa, † 1972. szept. 15. Pozsony) Kommunista újságíró, politikus és lapszerkesztő. Szülővárosában érettségizett, utána rövid ideig jogot tanult Prágában. 1926–1932-ben két lapot is szerkesztett, a Munkást és a Pravdát. 1933-tól tagja volt a kommunista párt szlovákiai vezetőségének. Az 1936 márc.-tól 1938 okt.-ig megjelenő népfrontos napilapnak, a Magyar Napnak is ő lett a főszerkesztője, s a vezércikkek és a politikai irányvonalat meghatározó írások nagy részét ő írta bele. 1938 őszétől 1939 máj.-ig az illegális kommunista párt szlovákiai főtitkára volt. 1939-ben Londonba emigrált, ahol tagja lett a CSKP vezetőségének. 1945-ben hazatért, s a párt szlovákiai KB elnökségi tagjaként dolgozott. 1951-ben koholt vádak alapján letartóztatták; évekig volt börtönben. Amnesztiával szabadult, s 1963-ban rehabilitálták. – Ir. Varga Rózsa: Keressétek, ami összeköt (1971).