Kassai Színházi Újság
Részletek
Színházi és művelődési hetilap (Kassa, 1921 szept.–1923 márc.). 1919 előtt is létezett. Munkatársai többek között Áldori Károly, Halász Miklós, Kemény Lajos, Márai Sándor, Merényi Gyula, Vozári Dezső és Kosztolányi Dezső a korabeli külföldi színjátszásról is képet adtak. – Szerk. Szepessi Miksa (1921).
Kassai Thália Színház
Szlovákiai magyar színház Kassán. A Komáromi Jókai Színház alapította Thália Színpadból jött létre 1990-ben. A színház Csurka István Döglött aknák c. színművével tartotta meg első bemutatóját 1990 okt.-ében. 1996-ban a ~ elveszítette jogalanyiságát, igazgatóját, Kolár Pétert leváltották, és a színház az Abaúji Kulturális Központ fennhatósága...megnyit →
Szlovákiai magyar színház Kassán. A Komáromi Jókai Színház alapította Thália Színpadból jött létre 1990-ben. A színház Csurka István Döglött aknák c. színművével tartotta meg első bemutatóját 1990 okt.-ében. 1996-ban a ~ elveszítette jogalanyiságát, igazgatóját, Kolár Pétert leváltották, és a színház az Abaúji Kulturális Központ fennhatósága...megnyit →
Részletek
A Kassai Thália Színház igazgatósága és a Márai Stúdiószínpad épülete (TSZA)
Szlovákiai magyar színház Kassán. A Komáromi Jókai Színház alapította Thália Színpadból jött létre 1990-ben. A színház Csurka István Döglött aknák c. színművével tartotta meg első bemutatóját 1990 okt.-ében. 1996-ban a ~ elveszítette jogalanyiságát, igazgatóját, Kolár Pétert leváltották, és a színház az Abaúji Kulturális Központ fennhatósága alá került, jogalanyiságát csak 1999-ben kapta vissza. Tájoló színházként előadásaival rendszeresen látogatja D-Szl. magyarlakta településeit. Igazgatóságának épületében kamaraszínházat működtet Márai Stúdiószínpad néven 1994-től. Esterházy János Emlékplakettel tüntették ki. (2006). – Vezető: Kolár Péter (1990), Fabó Tibor (1996), Kolár Péter (1999), Czajlik József (2011). – Ir. Tóth László szerk.: Köz – művelődés – történet (2000); Gál Sándor: Smink nélkül (2004); Hizsnyan Géza: Színházi élet. In: Fazekas József–Hunčík Péter szerk.: Magyarok Szlovákiában 1. 1989–2004 (2004); Hizsnyan Géza: Színházak – színházi élet. In: Csanda Gábor–Tóth Károly szerk.: Magyarok Szlovákiában 3. Kultúra 1989–2006 (2006).
Előadás a Kassai Thália Színházban (Márai Sándor: A kassai polgárok) (TSZA)
Kassai Újság
Független politikai napilap (Kassa, 1910–1938). Az államfordulat utáni első évben csak néhány száma látott napvilágot, 1920 és 1938 között aztán folyamatosan megjelent. Tipikus bulvárlap volt, amely szenzációs hírek és folytatásokban közölt erotikus ponyvaregények közlésével igyekezett növelni olvasói táborát. 1924 és 1926 között színvonalas heti szépirodalmi...megnyit →
Független politikai napilap (Kassa, 1910–1938). Az államfordulat utáni első évben csak néhány száma látott napvilágot, 1920 és 1938 között aztán folyamatosan megjelent. Tipikus bulvárlap volt, amely szenzációs hírek és folytatásokban közölt erotikus ponyvaregények közlésével igyekezett növelni olvasói táborát. 1924 és 1926 között színvonalas heti szépirodalmi...megnyit →
Részletek
Független politikai napilap (Kassa, 1910–1938). Az államfordulat utáni első évben csak néhány száma látott napvilágot, 1920 és 1938 között aztán folyamatosan megjelent. Tipikus bulvárlap volt, amely szenzációs hírek és folytatásokban közölt erotikus ponyvaregények közlésével igyekezett növelni olvasói táborát. 1924 és 1926 között színvonalas heti szépirodalmi és kulturális mellékletet adott ki (Kassai Újság Ingyenes Képes Melléklete). A lap népszerű alkalmi mellékletei voltak még: A Mi Gazdánk, Jogélet, Ifjúvilág, Heti Rádióműsor stb.
Kassai Zenekedvelők Dalegylete
Énekkar (Kassa, 1907). Alapítói Forgách Dezső, Forgách Tivadar, Loósz Dezső, Dr. Rédeky István, Riszner Károly és Simko Gusztáv voltak. Az énekkar az államfordulat után is folytatta tevékenységét. Az ötvenedik jubiláris hangversenyüket 1941. dec. 13-án a neves Schalkház szállodában adták. Megalakulásától folyamatosan és országos szinten is...megnyit →
Énekkar (Kassa, 1907). Alapítói Forgách Dezső, Forgách Tivadar, Loósz Dezső, Dr. Rédeky István, Riszner Károly és Simko Gusztáv voltak. Az énekkar az államfordulat után is folytatta tevékenységét. Az ötvenedik jubiláris hangversenyüket 1941. dec. 13-án a neves Schalkház szállodában adták. Megalakulásától folyamatosan és országos szinten is...megnyit →
Részletek
Énekkar (Kassa, 1907). Alapítói Forgách Dezső, Forgách Tivadar, Loósz Dezső, Dr. Rédeky István, Riszner Károly és Simko Gusztáv voltak. Az énekkar az államfordulat után is folytatta tevékenységét. Az ötvenedik jubiláris hangversenyüket 1941. dec. 13-án a neves Schalkház szállodában adták. Megalakulásától folyamatosan és országos szinten is sikeresen működött, 1944-ben fejezte be tevékenységét.
Katholikus Nő
Részletek
Nőmozgalmi havi folyóirat (Kassa, Komárom, 1932. jan. 15.–1934 márc.). Kiadója a Szociális Testvérek Rendje volt. – Szerk. Schalkaház Sára (1932).
Kazimír Károly; Kazcsimír
(* 1899. ?, † 1943. ? Kassa) Amatőr költő, drámaíró. Szocialista emigránsként jött 1919 után Kassára, ahol nyomdász és újságíró lett; főként szociáldemokrata lapokban publikált. Győzelem c. hangjátékát a kassai rádió 1934-ben, Szerelem szárnyán c. drámáját a kelet-szlovákiai színtársulat 1935-ben mutatta be, majd 1936-ban a szovjet témájú...megnyit →
(* 1899. ?, † 1943. ? Kassa) Amatőr költő, drámaíró. Szocialista emigránsként jött 1919 után Kassára, ahol nyomdász és újságíró lett; főként szociáldemokrata lapokban publikált. Győzelem c. hangjátékát a kassai rádió 1934-ben, Szerelem szárnyán c. drámáját a kelet-szlovákiai színtársulat 1935-ben mutatta be, majd 1936-ban a szovjet témájú...megnyit →
Részletek
(* 1899. ?, † 1943. ? Kassa) Amatőr költő, drámaíró. Szocialista emigránsként jött 1919 után Kassára, ahol nyomdász és újságíró lett; főként szociáldemokrata lapokban publikált. Győzelem c. hangjátékát a kassai rádió 1934-ben, Szerelem szárnyán c. drámáját a kelet-szlovákiai színtársulat 1935-ben mutatta be, majd 1936-ban a szovjet témájú Nagykövetnő c. darabot. – Fm. Új tüzek (v., 1933); Vulkánok vonalán (cikkek, tárcák, 1934).
Kazinczy Könyv- és Lapkiadó Szövetkezet
Könyvkiadó (Kassa, 1928–1944). A Kazinczy Társaság könyvbaráti köréből szerveződött, hazai, magyarországi, erdélyi, jugoszláviai és más külföldi írók műveit adta ki. A Kazinczy Könyvtárnak 1928–1931-ben határozottan sikere volt, később már a válság jelei mutatkoztak. 1933-ban szüneteltette tevékenységét. A Kazinczy Könyvtár sorozatában 1928–1931-ben 21 mű jelent...megnyit →
Könyvkiadó (Kassa, 1928–1944). A Kazinczy Társaság könyvbaráti köréből szerveződött, hazai, magyarországi, erdélyi, jugoszláviai és más külföldi írók műveit adta ki. A Kazinczy Könyvtárnak 1928–1931-ben határozottan sikere volt, később már a válság jelei mutatkoztak. 1933-ban szüneteltette tevékenységét. A Kazinczy Könyvtár sorozatában 1928–1931-ben 21 mű jelent...megnyit →
Részletek
Könyvkiadó (Kassa, 1928–1944). A Kazinczy Társaság könyvbaráti köréből szerveződött, hazai, magyarországi, erdélyi, jugoszláviai és más külföldi írók műveit adta ki. A Kazinczy Könyvtárnak 1928–1931-ben határozottan sikere volt, később már a válság jelei mutatkoztak. 1933-ban szüneteltette tevékenységét. A Kazinczy Könyvtár sorozatában 1928–1931-ben 21 mű jelent meg, ebből 16 csehszlovákiai magyar író alkotása.
Kazinczy Társaság
Országos hatáskörű kulturális, irodalmi egyesület (Kassa, 1923–1945). Az 1898-től működő Kazinczy Kör jogutódja volt. A Csehszlovák Köztársaság megalakulása után tevékenységét felfüggesztették, újraszervezésére csak 1923-ban kerülhetett sor. Irodalmi, tudományos, zenei és képzőművészeti szakosztályai működtek, kiemelkedő eredményeket a könyvkiadás terén ért el. A ~on belül 1924...megnyit →
Országos hatáskörű kulturális, irodalmi egyesület (Kassa, 1923–1945). Az 1898-től működő Kazinczy Kör jogutódja volt. A Csehszlovák Köztársaság megalakulása után tevékenységét felfüggesztették, újraszervezésére csak 1923-ban kerülhetett sor. Irodalmi, tudományos, zenei és képzőművészeti szakosztályai működtek, kiemelkedő eredményeket a könyvkiadás terén ért el. A ~on belül 1924...megnyit →
Részletek
Országos hatáskörű kulturális, irodalmi egyesület (Kassa, 1923–1945). Az 1898-től működő Kazinczy Kör jogutódja volt. A Csehszlovák Köztársaság megalakulása után tevékenységét felfüggesztették, újraszervezésére csak 1923-ban kerülhetett sor. Irodalmi, tudományos, zenei és képzőművészeti szakosztályai működtek, kiemelkedő eredményeket a könyvkiadás terén ért el. A ~on belül 1924 őszétől szervezték meg a Kazinczy Könyvbarát Társaságot, amelynek taglétszáma elérte az 1700 főt. A Társaság évi 120 korona ellenében hat darab szép kiállítású könyvet adott tagjainak. A könyvkiadáshoz segítőkezet a berlini Ludwig Voggenreiter Verlag nyújtott. A kiépített Könyvbarát Társaságra alapozva jött létre a Kazinczy Könyv- és Lapkiadó Szövetkezet. Nagy szerepe volt Kassa kulturális életében is. Rendezvényeik közül kiemelkednek a Petőfi és Jókai születésének 100. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségek, az 1925-ös és 1935-ös Rákóczi ünnepség, valamint a társaság megalakulásának 30. évfordulója alkalmából 1928-ban szervezett országos megemlékezés. Az első bécsi döntés után a ~ tevékenysége fellendült. 1942-ben Sziklay László szerkesztésében elindítja az Új Magyar Museum c. folyóirat kiadását, amely 1944 szept.-ig kilenc számot ért meg. A megjelent kilenc füzetből öt húsz-harminc oldalas szlovák melléklettel rendelkezett. A folyóirat mindvégig megőrizte toleráns, szélsőségektől mentes jellegét. A vh.-t követően a csehszlovák hatóságok betiltották, vagyonát elkobozták, vezető személyiségeinek nagy részét kiutasították az országból. – Vezető: Sziklay Ferenc, Blanár Béla, Gömöry János.
Kelembéri Sándor
Részletek
(* 1902. nov. 15. Kelembér, † 1973. nov. 3. Kassa) Költő, újságíró. Eperjesi érettségi, majd debreceni gazdasági akadémia után Debrecenben és Munkácson volt újságíró, később a Kassai Napló, a Prágai Magyar Hírlap, ill. az Új Hírek szerkesztője lett. 1945 után Mo.-ra telepítették. – Fm. Az Ősz szerelmese (v., 1923); Alusznak a falvak (v., 1930).
Keleti Hajnal; Hajnal
Négy oldalas járási újság (Kassa, 1960. ápr. 2.–1967 dec., 1961-től Hajnal címmel). Előzménye a Zora východu magyar változata, a Keleti Hajnal (1953 jan.–1959 dec.) volt. A Kassai járáshoz csatolt egykori Szepsi járásban is adtak ki járási földművesújságot, előbb Járási Földműves Újság (1951), majd Pokrokový...megnyit →
Négy oldalas járási újság (Kassa, 1960. ápr. 2.–1967 dec., 1961-től Hajnal címmel). Előzménye a Zora východu magyar változata, a Keleti Hajnal (1953 jan.–1959 dec.) volt. A Kassai járáshoz csatolt egykori Szepsi járásban is adtak ki járási földművesújságot, előbb Járási Földműves Újság (1951), majd Pokrokový...megnyit →
Részletek
Négy oldalas járási újság (Kassa, 1960. ápr. 2.–1967 dec., 1961-től Hajnal címmel). Előzménye a Zora východu magyar változata, a Keleti Hajnal (1953 jan.–1959 dec.) volt. A Kassai járáshoz csatolt egykori Szepsi járásban is adtak ki járási földművesújságot, előbb Járási Földműves Újság (1951), majd Pokrokový roľník – Haladó Földműves (1952–1959) címmel kétnyelvű kiadásban, négy oldalon.
Keleti Napló
Részletek
Kelet-szlovákiai független társadalmi és kulturális havilap (Kassa, 1990. jan.–1994. dec.). Publicisztikája a szlovákiai magyar irodalmi és kulturális élet egészére kiterjedt. A Madách-Posonium Könyv- és Lapkiadó adta ki. – Szerk. Máté László (1990); Gál Sándor (1992). – Ir. Gál Sándor: A Keleti Napló története (2006).
Keller Imre; Kajlós Imre, Parányi Pál
(* 1879. szept. 24. Budapest [Mo.], † 1952. aug. 19. Bakonyjákó [Mo.]) Író, kritikus, filozófiatörténész, szerkesztő. 1903–1911 között Besztercebányán felső leányiskolai tanár; 1916–1919 a kassai felső leányiskola igazgatója. 1919 után újságíró, szerkesztő ugyanitt (Kassai Újság, Kassai Napló), tevékeny részt vállalt Kassa társadalmi-szellemi életében, és...megnyit →
(* 1879. szept. 24. Budapest [Mo.], † 1952. aug. 19. Bakonyjákó [Mo.]) Író, kritikus, filozófiatörténész, szerkesztő. 1903–1911 között Besztercebányán felső leányiskolai tanár; 1916–1919 a kassai felső leányiskola igazgatója. 1919 után újságíró, szerkesztő ugyanitt (Kassai Újság, Kassai Napló), tevékeny részt vállalt Kassa társadalmi-szellemi életében, és...megnyit →
Részletek
(* 1879. szept. 24. Budapest [Mo.], † 1952. aug. 19. Bakonyjákó [Mo.]) Író, kritikus, filozófiatörténész, szerkesztő. 1903–1911 között Besztercebányán felső leányiskolai tanár; 1916–1919 a kassai felső leányiskola igazgatója. 1919 után újságíró, szerkesztő ugyanitt (Kassai Újság, Kassai Napló), tevékeny részt vállalt Kassa társadalmi-szellemi életében, és sokoldalú írói tevékenységet folytatott (írt regényeket, elbeszéléseket, színház- és zenetörténetet, dramaturgiai elemzéseket, kritikákat, foglalkozott az antiszemitizmus és a szabadkőművesség, ill. az erotika kérdéskörével. 1913-ban kiadta Böhm Károly filozófiai munkáit, korábban lefordította II. Rákóczi Ferenc vallomásait, 1928-ban szlovákiai magyar színházi almanachot szerkesztett). Az első bécsi döntés után, 1939–1944-ben ismét taníthatott; 1945 után állás nélkül maradt, s a legteljesebb nyomor elől menekülve 1948-ban maga kérelmezte Mo.-ra való áttelepítését. – Fm. A mayerlingi titok (r., 1923, 1992); Irodalmi mozaikok (tan., krit., 1926); Az erotika és a modernség (tan., 192?); Tisztán egy életen át (r., 1933); Chopin élete és lelke művei tükrében (tan., 1932); Chopin élete és szerelme (tan., 1935).
Kemény G. Gábor, Kemény Gábor
(* 1915. jún. 2. Kassa, † 1981. nov. 8. Budapest) Történész, irodalomtörténész, könyvtáros. 1938-tól Mo.-on élt, az Országos Széchényi Könyvtár dolgozója volt; kutatási területe a nemzetiségi kérdés és a közép-európai nemzetek közti kapcsolatok. Szerkesztette és sajtó alá rendezte az Iratok a nemzetiségi kérdés történetéhez Magyarországon c. forráskiadványt....megnyit →
(* 1915. jún. 2. Kassa, † 1981. nov. 8. Budapest) Történész, irodalomtörténész, könyvtáros. 1938-tól Mo.-on élt, az Országos Széchényi Könyvtár dolgozója volt; kutatási területe a nemzetiségi kérdés és a közép-európai nemzetek közti kapcsolatok. Szerkesztette és sajtó alá rendezte az Iratok a nemzetiségi kérdés történetéhez Magyarországon c. forráskiadványt....megnyit →
Részletek
(* 1915. jún. 2. Kassa, † 1981. nov. 8. Budapest) Történész, irodalomtörténész, könyvtáros. 1938-tól Mo.-on élt, az Országos Széchényi Könyvtár dolgozója volt; kutatási területe a nemzetiségi kérdés és a közép-európai nemzetek közti kapcsolatok. Szerkesztette és sajtó alá rendezte az Iratok a nemzetiségi kérdés történetéhez Magyarországon c. forráskiadványt. Ő írta meg elsőként a két vh. közötti csehszl.-i magyar irodalom történetét (1940). – Fm. Így tűnt el egy gondolat – A felvidéki magyar irodalom története 1918–1938 (1940); A pörbe fogott szabadság (tan., 1945); A magyar nemzetiségi kérdés története (tan., 1946); Társadalom és nemzetiség a szabadságharc hadi lapjaiban (tan., 1957); Mocsáry Lajos a népek barátságáért (tan., 1972); Kapcsolatok vonzásában (tan., 1977).
Kerekes György
(* 1870. ápr. 3. Nyíregyháza [Mo.], † 1947. febr. 22. Kassa) Történetíró, gazdaságtörténész. A homonnai kereskedelmi iskola tanára, majd igazgatója, később a kassai kereskedelmi iskola, ill. jogakadémia tanára volt; 1920–1930 között a Közérdek szerkesztője. Tankönyveket is írt. – Fm. A Felvidék ipara és kereskedelme...megnyit →
(* 1870. ápr. 3. Nyíregyháza [Mo.], † 1947. febr. 22. Kassa) Történetíró, gazdaságtörténész. A homonnai kereskedelmi iskola tanára, majd igazgatója, később a kassai kereskedelmi iskola, ill. jogakadémia tanára volt; 1920–1930 között a Közérdek szerkesztője. Tankönyveket is írt. – Fm. A Felvidék ipara és kereskedelme...megnyit →
Részletek
(* 1870. ápr. 3. Nyíregyháza [Mo.], † 1947. febr. 22. Kassa) Történetíró, gazdaságtörténész. A homonnai kereskedelmi iskola tanára, majd igazgatója, később a kassai kereskedelmi iskola, ill. jogakadémia tanára volt; 1920–1930 között a Közérdek szerkesztője. Tankönyveket is írt. – Fm. A Felvidék ipara és kereskedelme az elmúlt 50 esztendőben (1941); Bethlen Gábor fejedelem Kassán (1943).
Kicsa Katalin
(* 1981. márc. 3. Kassa) Színésznő, díszlet- és jelmeztervező. Az általános iskolát Kassán végezte, majd a nyíregyházi Művészeti Szakközépiskolába járt, ahol 1999-ben érettségizett. Tanulmányait a pozsonyi Színművészeti Főiskolán folytatta, ahol 2008-ban díszlet- és jelmeztervezés, valamint teatrológia szakon szerzett diplomát. Tanulmányai alatt is készített díszlet- és...megnyit →
(* 1981. márc. 3. Kassa) Színésznő, díszlet- és jelmeztervező. Az általános iskolát Kassán végezte, majd a nyíregyházi Művészeti Szakközépiskolába járt, ahol 1999-ben érettségizett. Tanulmányait a pozsonyi Színművészeti Főiskolán folytatta, ahol 2008-ban díszlet- és jelmeztervezés, valamint teatrológia szakon szerzett diplomát. Tanulmányai alatt is készített díszlet- és...megnyit →
Részletek
Kicsa Katalin (TSZA)
(* 1981. márc. 3. Kassa) Színésznő, díszlet- és jelmeztervező. Az általános iskolát Kassán végezte, majd a nyíregyházi Művészeti Szakközépiskolába járt, ahol 1999-ben érettségizett. Tanulmányait a pozsonyi Színművészeti Főiskolán folytatta, ahol 2008-ban díszlet- és jelmeztervezés, valamint teatrológia szakon szerzett diplomát. Tanulmányai alatt is készített díszlet- és jelmezterveket. Díszlet- és jelmeztervezéssel foglalkozott a Kassai Állami Színházban, az eperjesi Alexander Duchnovič Színházban, majd színészi feladatai mellett a Kassai Thália Színházban is. Színészként játszott a pozsonyi STOKA Színházban. 2008-ban színművésznek szerződött a Kassai Thália Színház társulatához. – Főbb színházi szerepei: 3. lány (Edmond Rostand: Cyrano de Bergerac); Robinson (Presser Gábor–Horváth Péter– Sztevanovity Dusán: A padlás); Claire Linakette (Eisemann Mihály–Zágon István–Somogyi Gyula: Fekete Péter); Pincérlány (Carlo Goldoni: Két úr szolgája); Zora (Bertolt Brecht: Koldusopera); Clair Ganz (Neil Simon: Pletykák). – Díszlet és jelmez: Murray Schisgal: Szerelem, ó! (díszlet és jelmez), 2009; Molnár Ferenc: Az ördög (jelmez), 2009; Dés László–Nemes István: Valahol Európában (díszlet, jelmez), 2010. – Ir. Kolár Péter és szerzőtársak: A Kassai Thália Színház negyven éve (2009); Színházi évkönyvek (Budapest); Divadlá na Slovensku [Szlovákiai színházak] (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig).
Kieselbach Géza
(*1893. ápr. 17. Kassa, † 1965. febr. 05. Kassa) Festő. 1911–1914-ben, majd 1918–1919-ben Münchenben tanult; ezt követően Kassán élt. 1924-ben belépett a Kazinczy Társaságba. Képein szívesen ábrázolt lovakat vagy más háziállatokat, rendszerint napsütötte tájban, fák alatt, vibráló fényben. Életrajzírói kiemelik megfigyelői türelmét, valamint dinamikus...megnyit →
(*1893. ápr. 17. Kassa, † 1965. febr. 05. Kassa) Festő. 1911–1914-ben, majd 1918–1919-ben Münchenben tanult; ezt követően Kassán élt. 1924-ben belépett a Kazinczy Társaságba. Képein szívesen ábrázolt lovakat vagy más háziállatokat, rendszerint napsütötte tájban, fák alatt, vibráló fényben. Életrajzírói kiemelik megfigyelői türelmét, valamint dinamikus...megnyit →
Részletek
Kieselbach Géza (SZM)
(*1893. ápr. 17. Kassa, † 1965. febr. 05. Kassa) Festő. 1911–1914-ben, majd 1918–1919-ben Münchenben tanult; ezt követően Kassán élt. 1924-ben belépett a Kazinczy Társaságba. Képein szívesen ábrázolt lovakat vagy más háziállatokat, rendszerint napsütötte tájban, fák alatt, vibráló fényben. Életrajzírói kiemelik megfigyelői türelmét, valamint dinamikus festésmódját. Fm: Vál. e. k: 1929: Kassa (Halász-Hradil Elemérrel és Jaszusch Antallal); 1952, 1958, 1963, 1980, 1995: Kassa.
Kolár Péter
(* 1947. febr. 3. Kassa - † 2017. márc. 30. Kassa) Színházigazgató, közösségszervező, tanár. 1966-ban érettségizett a kassai magyar tanítási nyelvű ipariskolában, majd a pozsonyi Szlovák Műszaki Főiskola hallgatója lett. 1974-ben a Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett gépészmérnöki és tanári oklevelet. Ezt követően Kassán tervezőmérnök,...megnyit →
(* 1947. febr. 3. Kassa - † 2017. márc. 30. Kassa) Színházigazgató, közösségszervező, tanár. 1966-ban érettségizett a kassai magyar tanítási nyelvű ipariskolában, majd a pozsonyi Szlovák Műszaki Főiskola hallgatója lett. 1974-ben a Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett gépészmérnöki és tanári oklevelet. Ezt követően Kassán tervezőmérnök,...megnyit →
Részletek
Kolár Péter (TSZA)
(* 1947. febr. 3. Kassa – † 2017. márc. 30. Kassa) Színházigazgató, közösségszervező, tanár. 1966-ban érettségizett a kassai magyar tanítási nyelvű ipariskolában, majd a pozsonyi Szlovák Műszaki Főiskola hallgatója lett. 1974-ben a Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett gépészmérnöki és tanári oklevelet. Ezt követően Kassán tervezőmérnök, majd középiskolai tanár, 1980–1990 között a Csemadok Kassa-vidéki, ill. Kassa-városi titkára. 1990. márc. 1-jével átvette a Magyar Területi Színház kassai Thália Színpadának vezetését, mely 1990. júl. 1-jével az ő irányítása alatt vált önállóvá Kassai Thália Színház néven. 1996-ban leváltották a színház éléről, ahová 1999-ben került vissza, és 2011-ig volt igazgató. Közben a Csemadok Országos Választmányának az elnöke volt. – Díjak, elismerések: A Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje, 2010; Julianus-díj, 2009; a Magyar Köztársaság elnökének aranyérme, 1999; Magyar színházak XXII. Országos Fesztiválja, a Nemzeti Erőforrás Minisztériuma életpályadíja, Kisvárda, 2010; Magyar Művészeti Akadémia aranyérme, 2009; Kassa Megye Önkormányzatának díja, 2006; Kassa Főpolgármesterének díja, 2007; Pro Probitate – Helytállásért díj (2016). – Ir. Székely György: Magyar Színházművészeti Lexikon (1994); Tóth László: Déryné nyomában. A komáromi magyar színjátszás története II. (1998); Kolár Péter és szerzőtársak: A Kassai Thália Színház negyven éve (2009); Ötvös Anna: Akikkel találkozhat(t)unk (2000); Színházi évkönyvek (OSZMI Budapest); Divadlá na Slovensku (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig).
Kolbenheyer Tibor
(* 1917. szept. 12. Rimaszombat – † 1993. márc. 9. Kassa) Geofizikus, asztrofizikus, egyetemi tanár, az MTA tiszteleti tagja (1979). A középiskolát Losoncon végezte el. 1935-től 1938-ig a prágai Károly Egyetemen, majd 1938-tól a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen tanult fizikát, csillagászatot és matematikát. Tanulmányait...megnyit →
(* 1917. szept. 12. Rimaszombat – † 1993. márc. 9. Kassa) Geofizikus, asztrofizikus, egyetemi tanár, az MTA tiszteleti tagja (1979). A középiskolát Losoncon végezte el. 1935-től 1938-ig a prágai Károly Egyetemen, majd 1938-tól a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen tanult fizikát, csillagászatot és matematikát. Tanulmányait...megnyit →
Részletek
(* 1917. szept. 12. Rimaszombat – † 1993. márc. 9. Kassa) Geofizikus, asztrofizikus, egyetemi tanár, az MTA tiszteleti tagja (1979). A középiskolát Losoncon végezte el. 1935-től 1938-ig a prágai Károly Egyetemen, majd 1938-tól a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen tanult fizikát, csillagászatot és matematikát. Tanulmányait 1940-ben fejezte be, doktori oklevelét 1941-ben szerezte meg. 1941-től 1942-ig, majd 1944-től 1947-ig a Svábhegyi Csillagvizsgáló munkatársa volt, ezzel párhuzamosan, 1942 és 1945 között a Magyar–Amerikai Olajipari Rt. (MAORT) gravitációs méréseket végző kaposvári csoportjában tevékenykedett geofizikusként. 1947-ben visszatért Csehszl.-ba és 1951-ig a pozsonyi Szlovák Földtani Intézetben dolgozott, majd 1951–1952-ben az Érckutató Intézet munkatársa volt. 1952-től geofizikai előadásokat tartott a pozsonyi Comenius Egyetemen, valamint részt vett a Kassai Műszaki Egyetem alapítása körüli szervezőmunkában. Az 1953/1954-es tanévben a műegyetem dékáni, 1955-től 1963-ig rektori tisztét töltötte be. Ezzel párhuzamosan 1953-ban Pozsonyban megalapította a Szlovák Tudományos Akadémia Geofizikai Kutatóintézetét, amelynek munkáját 1962-ig igazgatóként irányította. 1966-tól a szintén kassai Pavol Jozef Šafárik Egyetem elméleti fizikai és geofizikai tanszékének professzora volt, 1969–1972 között pedig a tanintézet dékáni feladatait is ellátta. Tudományos pályafutása elején az asztrofizika vonzotta, doktori disszertációját a galaktikus csillaghalmazok egyensúlyi állapotáról írta, emellett a kisbolygók és üstökösök dinamikájával foglalkozott. Az 1940-es évek végétől kutatásai kizárólag geofizikai kérdésekre irányultak, főként a gravitációs anomáliákatvizsgálta és kiterjedt graviméteres kutatásokat végzett D-Szl.-ban. Gravitációs kutatásait geoelektromos vizsgálati módszerekkel ötvözve sikerrel kutatott fel a föld mélyében rejlő, hasznosítható nyersanyagkészleteket, egyebek mellett a nevéhez fűződik a patakalji magnezittelep feltárása is. Elméleti munkássága, a két- és háromdimenziós mágneses terek viselkedésére, dinamikájára vonatkozó számításai szintén jelentősek. A Csehszlovák Tudományos Akadémiának 1972-ben letta rendes tagja. Az MTA 1979-ben tiszteletbeli tagjává választotta. Több mint 60 tudományos dolgozatot publikált cseh, szlovák, magyarországi és más külföldi szaklapokban. – Fm: A galaktikai csillagfelhők és halmazok egyensúlyáról (1941); Az üstökösökről (1942); A tejútrendszer dinamikája (1942) ; Csillagászat az atom korszakában (Kulin Györggyel, 1946).
Komjáti Zsolt
(* 1982. júl. 20 Kassa) Grafikusművész. Tanulmányait a Magyar Képzőművészeti Egyetemen végezte 2007-ben Budapesten képgrafika szakon König Róbert és Baranyai András műtermében. A kassai Márai Sándor Gimnázium művészeti oktatója. Kassán él és dolgozik. Linómetszeteket és rézkarcokat készít, a monotípia és a tusrajz technikáját kombinálja. – Fm.2003:...megnyit →
(* 1982. júl. 20 Kassa) Grafikusművész. Tanulmányait a Magyar Képzőművészeti Egyetemen végezte 2007-ben Budapesten képgrafika szakon König Róbert és Baranyai András műtermében. A kassai Márai Sándor Gimnázium művészeti oktatója. Kassán él és dolgozik. Linómetszeteket és rézkarcokat készít, a monotípia és a tusrajz technikáját kombinálja. – Fm.2003:...megnyit →
Részletek
Komjáti Zsolt (SZM)
(* 1982. júl. 20 Kassa) Grafikusművész. Tanulmányait a Magyar Képzőművészeti Egyetemen végezte 2007-ben Budapesten képgrafika szakon König Róbert és Baranyai András műtermében. A kassai Márai Sándor Gimnázium művészeti oktatója. Kassán él és dolgozik. Linómetszeteket és rézkarcokat készít, a monotípia és a tusrajz technikáját kombinálja. – Fm.2003: Nero (Kassa). – Jelentősebb csoportos kiállítások: 2004: Budapest Art Expo Friss/Fresh III (Szentendre); 2006: Kép a képben (Budapest); 2006: Kisgrafikai biennále (Budapest); 2007: E.A. – MKE (Budapest); 2010: IV. Zala–Pannon Nemzetközi Művésztelepek kiállítása (Keszthely); 2011: Feketics Művésztelep Kiállítása (Bácsfeketehegy, Szerbia).
Könyvbarátok Szemléje
Részletek
A Kazinczy Könyvbarátok Társaságának időszaki közleménye (Kassa, 1926–1927). Szórványosan jelent meg. – Szerk. Darkó István.
Košicei Kerület
Részletek
A Košický kraj melléklete a népi igazgatás magyar nemzetiségű tagjai számára (Kassa, 1951–1954). A Kerületi Nemzeti Bizottság adta ki, évente 13-19 száma jelent meg.
Köteles László
(* 1957. júl. 13. Kassa) Energetikus, politikus, művelődésszervező. A kassai magyar tanítási nyelvű ipariskolában érettségizett (1976), a Zsolnai Egyetemen szerzett mérnöki oklevelet (1981). 1981-től Szepsiben él. 1996-tól a Csemadok országos alelnöke. 1990-ben az Együttélés Politikai Mozgalom egyik alapítója és parlamenti képviselője (1992–1998). 1998-tól 2010-ig az...megnyit →
(* 1957. júl. 13. Kassa) Energetikus, politikus, művelődésszervező. A kassai magyar tanítási nyelvű ipariskolában érettségizett (1976), a Zsolnai Egyetemen szerzett mérnöki oklevelet (1981). 1981-től Szepsiben él. 1996-tól a Csemadok országos alelnöke. 1990-ben az Együttélés Politikai Mozgalom egyik alapítója és parlamenti képviselője (1992–1998). 1998-tól 2010-ig az...megnyit →
Részletek
Köteles László (FI)
(* 1957. júl. 13. Kassa) Energetikus, politikus, művelődésszervező. A kassai magyar tanítási nyelvű ipariskolában érettségizett (1976), a Zsolnai Egyetemen szerzett mérnöki oklevelet (1981). 1981-től Szepsiben él. 1996-tól a Csemadok országos alelnöke. 1990-ben az Együttélés Politikai Mozgalom egyik alapítója és parlamenti képviselője (1992–1998). 1998-tól 2010-ig az MKP parlamenti képviselője. A kilencvenes évektől a honismereti kerékpártúrák egyik főszervezője. A Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet igazgatótanácsának elnöke.
Kovács József
(* 1923. okt. 20. Path, † 1994. ? Kassa) Színész, író. A második vh. idején katona, később hadifogoly. 1955-től a komáromi Magyar Területi Színház, majd 1969-től nyugdíjba vonulásáig a kassai Thália Színpad színésze (ez utóbbinak öt évig szervezőtitkára is). Novellái, karcolatai, humoreszkjei, gyermekversei és -meséi...megnyit →
(* 1923. okt. 20. Path, † 1994. ? Kassa) Színész, író. A második vh. idején katona, később hadifogoly. 1955-től a komáromi Magyar Területi Színház, majd 1969-től nyugdíjba vonulásáig a kassai Thália Színpad színésze (ez utóbbinak öt évig szervezőtitkára is). Novellái, karcolatai, humoreszkjei, gyermekversei és -meséi...megnyit →
Részletek
Kovács József (TSZA)
(* 1923. okt. 20. Path, † 1994. ? Kassa) Színész, író. A második vh. idején katona, később hadifogoly. 1955-től a komáromi Magyar Területi Színház, majd 1969-től nyugdíjba vonulásáig a kassai Thália Színpad színésze (ez utóbbinak öt évig szervezőtitkára is). Novellái, karcolatai, humoreszkjei, gyermekversei és -meséi (cseh)szlovákiai magyar lapokban jelentek meg. – Főbb színházi szerepei: Octavio (Lope deVega: A kertész kutyája); Wurm (Friedrich Schiller: Ármány és szerelem); Hősváry (Kisfaludy Károly: A kérők); Maurer (Erich Maria Remarque: Az utolsó felvonás); Lapcsenko (Alekszej Arbuzov: Egy szerelem története); Slim (John Steinbeck: Egerek és emberek); Mr. Lipari (Arthur Miller: Pillantás a hídról); Mics (Osvald Záhradník: Kinek üt a toronyóra?); Zoltejev (Alekszandr Vampilov: Búcsúzás júniusban); Kalocsai (Lovicsek Béla: Tűzvirág); Bojnyik (Tersánszky Józsi Jenő: Kakuk Marci); Tót (Örkény István: Tóték); Jajicsnyica (Nyikolaj Vasziljevics Gogol: Leánynéző); Lázás ács (Tamási Áron: Vitéz lélek); Toni bátyó (Carlo Goldoni: A chioggiai csetepaté); Apa (Lovicsek Béla: Alattunk a város, felettünk az ég); Gracsev (Kmeczkó Mihály: Mint fű fölé az árnyék); Nagy (Bródy Sándor: Tanítónő). – Ir. Székely György: Magyar Színházművészeti Lexikon (1994); Tóth László: Déryné nyomában. A komáromi magyar színjátszás története II. (1998); Kulisszák, ünnepi kiadás (2002); Kolár Péter és szerzőtársak: A Kassai Thália Színház negyven éve (2009); Színházi évkönyvek (OSZMI Budapest); Divadlá na Slovensku (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig); Ötvös Anna: Akikkel találkozhat(t)unk (2000).
Kovács Lajos
(* 1934. dec. 12. Kalonda, † 1994. febr. 9. Kassa) Operaénekes. Gimnáziumba Losoncon és Füleken járt. 1955–1960 között a pozsonyi Comenius Egyetem magyar–szlovák szakos hallgatója volt, s tagja az Ifjú Szivek énekkarának. 1962-től a pozsonyi Katonai Művészegyüttes, 1972-től az olomouci, 1981-től haláláig pedig a...megnyit →
(* 1934. dec. 12. Kalonda, † 1994. febr. 9. Kassa) Operaénekes. Gimnáziumba Losoncon és Füleken járt. 1955–1960 között a pozsonyi Comenius Egyetem magyar–szlovák szakos hallgatója volt, s tagja az Ifjú Szivek énekkarának. 1962-től a pozsonyi Katonai Művészegyüttes, 1972-től az olomouci, 1981-től haláláig pedig a...megnyit →
Részletek
(* 1934. dec. 12. Kalonda, † 1994. febr. 9. Kassa) Operaénekes. Gimnáziumba Losoncon és Füleken járt. 1955–1960 között a pozsonyi Comenius Egyetem magyar–szlovák szakos hallgatója volt, s tagja az Ifjú Szivek énekkarának. 1962-től a pozsonyi Katonai Művészegyüttes, 1972-től az olomouci, 1981-től haláláig pedig a kassai Állami Színház operatársulatának a szólistája volt.
Kováts Miklós
(* 1936. szept. 7. Kassa) Tanár, irodalom- és színháztörténész. A kassai magyar tanítási nyelvű ipariskolában érettségizett (1954), a pozsonyi Pedagógiai Főiskolán magyar–történelem szakos tanári oklevelet szerzett (1959). 1964-től az ipariskola tanára volt. Helytörténeti tanulmányokat, tankönyveket írt. – Fm. Magyar színjátszás és drámairodalom Csehszlovákiában 1918–1938...megnyit →
(* 1936. szept. 7. Kassa) Tanár, irodalom- és színháztörténész. A kassai magyar tanítási nyelvű ipariskolában érettségizett (1954), a pozsonyi Pedagógiai Főiskolán magyar–történelem szakos tanári oklevelet szerzett (1959). 1964-től az ipariskola tanára volt. Helytörténeti tanulmányokat, tankönyveket írt. – Fm. Magyar színjátszás és drámairodalom Csehszlovákiában 1918–1938...megnyit →
Részletek
Kováts Miklós (csa)
(* 1936. szept. 7. Kassa) Tanár, irodalom- és színháztörténész. A kassai magyar tanítási nyelvű ipariskolában érettségizett (1954), a pozsonyi Pedagógiai Főiskolán magyar–történelem szakos tanári oklevelet szerzett (1959). 1964-től az ipariskola tanára volt. Helytörténeti tanulmányokat, tankönyveket írt. – Fm. Magyar színjátszás és drámairodalom Csehszlovákiában 1918–1938 (mon., 1974); A Város és az Író. Kazinczy Kassája és Kassa Kazinczyje (mon., 1994).
Köves Károly
Részletek
(* 1873. ?, † 1945. ? Kassa) Publicista, író. Városi számvevőségi tisztviselő, majd tanácsos volt Kassán, kulturális munkát a Kassai Polgári Társaskörben és a Kazinczy Társaságban végzett. – Fm. Kassai krónikák (1921); Nevessünk, adomák (1924, 1928); A 400 éves Lőcsei Ház és a 63 éves Kassai Polgári Társaskör (1931).
Kozsár Zsuzsanna
(* 1970. aug. 13. Kassa) Író, újságíró, karnagy. Tanulmányait szülővárosában kezdte, itt érettségizett, majd a pozsonyi Comenius Egyetemen szerzett magyar–szlovák szakos oklevelet (1993). 1997–2000-ben Kassán tanított, 2000-től az Eperjesi Módszertani Központ munkatársa és az Új Szó kelet-szlovákiai tudósítója. Meséket, kritikákat, interjúkat, elbeszéléseket publikál. 2005...megnyit →
(* 1970. aug. 13. Kassa) Író, újságíró, karnagy. Tanulmányait szülővárosában kezdte, itt érettségizett, majd a pozsonyi Comenius Egyetemen szerzett magyar–szlovák szakos oklevelet (1993). 1997–2000-ben Kassán tanított, 2000-től az Eperjesi Módszertani Központ munkatársa és az Új Szó kelet-szlovákiai tudósítója. Meséket, kritikákat, interjúkat, elbeszéléseket publikál. 2005...megnyit →
Részletek
Kozsár Zsuzsanna (GJ)
(* 1970. aug. 13. Kassa) Író, újságíró, karnagy. Tanulmányait szülővárosában kezdte, itt érettségizett, majd a pozsonyi Comenius Egyetemen szerzett magyar–szlovák szakos oklevelet (1993). 1997–2000-ben Kassán tanított, 2000-től az Eperjesi Módszertani Központ munkatársa és az Új Szó kelet-szlovákiai tudósítója. Meséket, kritikákat, interjúkat, elbeszéléseket publikál. 2005 őszétől a szepsi Egressy Béni Vegyeskar karnagya. 2008-ban első díjat nyert a Csemadok Művelődési Intézetének reneszánszdráma-versenyén. – Fm. Tél király cinkéje (mese, 1999); Tökfilkó és Picinke (meser., 2000); Meseirodalmunk fája (monográfia, 2002); Mesék a kesze-kusza erdőből (meser., 2003); Harminchárom apokrif (rövidprózák., 2005).
Krón Jenő
(* 1882. máj. 1. Szobránc, † 1974. jan. 7. Budapest [Mo.]) Grafikus. 1909–1913-ban és 1917–1918-ban a budapesti Magyar Képzőművészeti Főiskola hallgatója volt. 1911–1912-ben Nagybányán tartózkodott. Tanulmányai mellett mint litográfus dolgozott. A Tanácsköztársaság bukása után került Kassára; itt grafikai iskolát vezetett (1921–1928), ahol számos későbbi...megnyit →
(* 1882. máj. 1. Szobránc, † 1974. jan. 7. Budapest [Mo.]) Grafikus. 1909–1913-ban és 1917–1918-ban a budapesti Magyar Képzőművészeti Főiskola hallgatója volt. 1911–1912-ben Nagybányán tartózkodott. Tanulmányai mellett mint litográfus dolgozott. A Tanácsköztársaság bukása után került Kassára; itt grafikai iskolát vezetett (1921–1928), ahol számos későbbi...megnyit →
Részletek
Krón Jenő: Önarckép (artmagazin online)
(* 1882. máj. 1. Szobránc, † 1974. jan. 7. Budapest [Mo.]) Grafikus. 1909–1913-ban és 1917–1918-ban a budapesti Magyar Képzőművészeti Főiskola hallgatója volt. 1911–1912-ben Nagybányán tartózkodott. Tanulmányai mellett mint litográfus dolgozott. A Tanácsköztársaság bukása után került Kassára; itt grafikai iskolát vezetett (1921–1928), ahol számos későbbi neves képzőművész kezdte tanulmányait (Koloman Sokol, Jakoby Gyula, Feld Lajos stb.). Emellett előadásokat és kiállításokat szervezett, a „kassai avantgárd” megalapítójának nevezték. 1928–1956 között Olaszországban (Milano) élt, majd Budapesten telepedett le. Ismertek grafikai ciklusai: Alkotó szellem (1925); A Nap fiai (1927); Az új ember (1948). Grafikai munkássága a két vh. közti korszak legjelentősebb áramlataihoz kapcsolható.
Kultsár Miklós
(* , † ?) Kritikus, költő, lapszerkesztő. Valószinűleg Kassán született és érettségizett. A 20-as évek első felében nagyon aktív volt. A Tűzben és a Kassai Naplóban avantgardista verseket, kritikákat, kíméletlen hangú vitacikkeket publikált, s a Tűz 1922-es irodalmi ankétjában Madách Társaság néven kisebbségi írószervezet alapítását javasolta. A...megnyit →
(* , † ?) Kritikus, költő, lapszerkesztő. Valószinűleg Kassán született és érettségizett. A 20-as évek első felében nagyon aktív volt. A Tűzben és a Kassai Naplóban avantgardista verseket, kritikákat, kíméletlen hangú vitacikkeket publikált, s a Tűz 1922-es irodalmi ankétjában Madách Társaság néven kisebbségi írószervezet alapítását javasolta. A...megnyit →
Részletek
(* , † ?) Kritikus, költő, lapszerkesztő. Valószinűleg Kassán született és érettségizett. A 20-as évek első felében nagyon aktív volt. A Tűzben és a Kassai Naplóban avantgardista verseket, kritikákat, kíméletlen hangú vitacikkeket publikált, s a Tűz 1922-es irodalmi ankétjában Madách Társaság néven kisebbségi írószervezet alapítását javasolta. A színház problémáival is intenzíven foglalkozott: 1921-ben a Tűzben A szlovenszkói magyar színészet címmel cikket írt, s két kassai színházi lapnak (Színház és Sport, 1923; Színház, 1923–1925) kiadója és főszerkesztője volt. – Fm. Indulás (v., 1920). – Ir. Mihályi Ödön: Kultsár Miklós: Indulás (Kassai Napló, 1920. júl. 21.); Gyüre Lajos: Kassai Napló 1918–1929 (1986).
Kupec Mihály
(* 1972. szept. 24. Kassa) Néptáncos, művészeti vezető. A Bódva-völgyi és Érchegységi Központ igazgatója és az Ilosvai Selymes Péter Néptáncegyüttes vezetője. Nagyidán él. Középszintű tanulmányait Kassán végezte az Építészeti Szakközépiskolán. 2005–2007-ben a sárospataki Art-Ért Alapfokú Művészeti Intézmény óravezető szaktanára, 2007–2008 között a kassai Megyei...megnyit →
(* 1972. szept. 24. Kassa) Néptáncos, művészeti vezető. A Bódva-völgyi és Érchegységi Központ igazgatója és az Ilosvai Selymes Péter Néptáncegyüttes vezetője. Nagyidán él. Középszintű tanulmányait Kassán végezte az Építészeti Szakközépiskolán. 2005–2007-ben a sárospataki Art-Ért Alapfokú Művészeti Intézmény óravezető szaktanára, 2007–2008 között a kassai Megyei...megnyit →
Részletek
Kupec Mihály (FI)
(* 1972. szept. 24. Kassa) Néptáncos, művészeti vezető. A Bódva-völgyi és Érchegységi Központ igazgatója és az Ilosvai Selymes Péter Néptáncegyüttes vezetője. Nagyidán él. Középszintű tanulmányait Kassán végezte az Építészeti Szakközépiskolán. 2005–2007-ben a sárospataki Art-Ért Alapfokú Művészeti Intézmény óravezető szaktanára, 2007–2008 között a kassai Megyei Közművelődési Központ kisebbségi osztályának a vezetője. 2011-ben elvégezte a budapesti Magyar Táncművészeti Főiskola néptánc pedagógus szakát. 1987 és 1993 között a Kis-Ilosvai Gyermek Csoport tánckarvezetője, majd máig az Ilosvai Selymes Péter Néptáncegyüttes vezetője és koreográfusa. Fesztiválok és képzések szervezője, a Kelepelők Gyermek Néptáncegyüttes (Buzita) alapítója, művészeti vezetője és koreográfusa. – Díjak, elismerések: Fiatal koreográfusok versenye – Fődíj (2002); Martin György Néptáncszövetség díja – Az év legjobb művészeti vezetője (2008); Nagyida község önkormányzatának díja (2014); Magyar Arany Érdemkereszt (2014). – Fm. Néptáncaink tanítása – a páros táncok. A Gömöri csárdás (2009); A Táncház múltja és jelene a Felvidéken (In. „Meg kell a búzának érni” A Magyar Táncházmozgalom 40 éve, 2012); Apacuka – fundaluka… Bódva-völgyi és érchegységi népi gyermekjátékok (2014).