Vinodol
-> Szőllős (Vinodol)
1960-ban Alsószőlős és Felsőszőlős (Horný Vinodol) egyesítésével létrejött község a Nyitrai járásban, a Kisalföldön, a Nyitra folyó bal partján, Verebélytől DNy-ra. L: [1961] – 1703, ebből 132 (7,7%) magyar; [2011] – 1932, ebből 1797 (93,0%) szlovák, 49 (2,5%) magyar, 23 (1,2%) roma nemzetiségű. A:...megnyit →
1960-ban Alsószőlős és Felsőszőlős (Horný Vinodol) egyesítésével létrejött község a Nyitrai járásban, a Kisalföldön, a Nyitra folyó bal partján, Verebélytől DNy-ra. L: [1961] – 1703, ebből 132 (7,7%) magyar; [2011] – 1932, ebből 1797 (93,0%) szlovák, 49 (2,5%) magyar, 23 (1,2%) roma nemzetiségű. A:...megnyit →
Részletek
1960-ban Alsószőlős és Felsőszőlős (Horný Vinodol) egyesítésével létrejött község a Nyitrai járásban, a Kisalföldön, a Nyitra folyó bal partján, Verebélytől DNy-ra. L: [1961] – 1703, ebből 132 (7,7%) magyar; [2011] – 1932, ebből 1797 (93,0%) szlovák, 49 (2,5%) magyar, 23 (1,2%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 1702 (88,1%) szlovák, 105 (5,4%) roma, 60 (3,1%) magyar. V: [2011] – 1679 r. k., 68 ref., 2 ev.
Virt (Virt)
Részletek
Község a Komáromi járásban, a Kisalföldön, a Duna bal partján, a Zsitva folyó torkolatánál, Komáromtól K-re. L: [2011] – 285, ebből 170 (59,6%) magyar, 92 (32,3%) szlovák. A: [2011] – 187 (65,6%) magyar, 81 (28,4%) szlovák. V: [2011] – 168 r. k., 30 ref., 4 ev., 1 gör. kat. – A korábban Dunaradványhoz tartozott ~ 1990-ben vált önálló községgé. R. k. (Szentháromság-) temploma a 18. sz. első felében barokk, a Pyber-kastély 1720-ban reneszánsz-barokk stílusban épült. A faluban töltötte élete utolsó éveit s temetőjében nyugszik Baróti Szabó Dávid, akinek emlékére ~en és Dunaradványban 1988 óta évente megrendezik a Baróti Szabó Dávid Napokat.
Visk
-> Ipolyvisk; Visk (Vyškovce nad Ipľom)
Község a Lévai járásban, a Kisalföld K-i peremén, az Ipoly folyó jobb partján, Ipolyságtól Ny–DNy-ra, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 1203, ebből 1000 (83,1%) magyar, 115 (9,6%) szlovák; [2011] – 666, ebből 445 (66,8%) magyar, 167 (25,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 467...megnyit →
Község a Lévai járásban, a Kisalföld K-i peremén, az Ipoly folyó jobb partján, Ipolyságtól Ny–DNy-ra, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 1203, ebből 1000 (83,1%) magyar, 115 (9,6%) szlovák; [2011] – 666, ebből 445 (66,8%) magyar, 167 (25,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 467...megnyit →
Részletek
Község a Lévai járásban, a Kisalföld K-i peremén, az Ipoly folyó jobb partján, Ipolyságtól Ny–DNy-ra, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 1203, ebből 1000 (83,1%) magyar, 115 (9,6%) szlovák; [2011] – 666, ebből 445 (66,8%) magyar, 167 (25,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 467 (70,1%) magyar, 144 (21,6%) szlovák. V: [2011] – 592 r. k., 10 ref., 3 ev. – A 17. sz. végén késő reneszánsz stílusban emelt Koháry-, majd Breuner-kastélyt a 19. sz. közepén klasszicista stílusban alakították át; 14. sz.-i gótikus alapokon álló r. k. (Szt. Margit-) temploma 1700-ban barokk, r. k. (Fájdalmas Szűzanya) kápolnája 1850-ben késő barokk stílusban épült. Határa kő-, réz- és bronzkori leletek gazdag lelőhelye. 1930-ban itt találták Szl. legnagyobb római kori pénzérmeleletét, 1988-ban pedig egy késő avarkori temető 83 sírját tárták fel. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Višňové
-> Kisvisnyó; Visnyó (Višňové)
Község a Nagyrőcei járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i lejtőin, a Ratkói-Túróc-patak völgyében, Tornaljától ÉNy-ra. L: [1921] – 110, ebből 101 (91,8%) magyar, 7 (6,4%) szlovák; [2011] – 60, ebből 30 (50,0%) magyar, 20 (33,3%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 31 (51,7%) magyar, 19 (31,7%) szlovák....megnyit →
Község a Nagyrőcei járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i lejtőin, a Ratkói-Túróc-patak völgyében, Tornaljától ÉNy-ra. L: [1921] – 110, ebből 101 (91,8%) magyar, 7 (6,4%) szlovák; [2011] – 60, ebből 30 (50,0%) magyar, 20 (33,3%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 31 (51,7%) magyar, 19 (31,7%) szlovák....megnyit →
Részletek
Község a Nagyrőcei járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i lejtőin, a Ratkói-Túróc-patak völgyében, Tornaljától ÉNy-ra. L: [1921] – 110, ebből 101 (91,8%) magyar, 7 (6,4%) szlovák; [2011] – 60, ebből 30 (50,0%) magyar, 20 (33,3%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 31 (51,7%) magyar, 19 (31,7%) szlovák. V: [2011] – 40 r. k., 12 ref., 2 ev. – Ref. temploma 1834-ben klasszicista stílusban épült.
Visnyó
-> Kisvisnyó; Visnyó (Višňové)
Község a Nagyrőcei járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i lejtőin, a Ratkói-Túróc-patak völgyében, Tornaljától ÉNy-ra. L: [1921] – 110, ebből 101 (91,8%) magyar, 7 (6,4%) szlovák; [2011] – 60, ebből 30 (50,0%) magyar, 20 (33,3%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 31 (51,7%) magyar, 19 (31,7%) szlovák....megnyit →
Község a Nagyrőcei járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i lejtőin, a Ratkói-Túróc-patak völgyében, Tornaljától ÉNy-ra. L: [1921] – 110, ebből 101 (91,8%) magyar, 7 (6,4%) szlovák; [2011] – 60, ebből 30 (50,0%) magyar, 20 (33,3%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 31 (51,7%) magyar, 19 (31,7%) szlovák....megnyit →
Részletek
Község a Nagyrőcei járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i lejtőin, a Ratkói-Túróc-patak völgyében, Tornaljától ÉNy-ra. L: [1921] – 110, ebből 101 (91,8%) magyar, 7 (6,4%) szlovák; [2011] – 60, ebből 30 (50,0%) magyar, 20 (33,3%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 31 (51,7%) magyar, 19 (31,7%) szlovák. V: [2011] – 40 r. k., 12 ref., 2 ev. – Ref. temploma 1834-ben klasszicista stílusban épült.
Vitény (Bellova Ves)
Részletek
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz É-i részén, a Kis-Duna jobb partján, Dunaszerdahelytől ÉNy-ra. L: [2011] – 130 (56,8%) szlovák, 76 (33,2%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 126 (55,0%) szlovák, 73 (31,9%) magyar. V: [2011] – 131 r. k., 10 ev., 1 gör. kat., 1 ref. – Egykor Tonkházához tartozó puszta volt, amelyre a két vh. közötti földbirtokreform keretében zajló kolonizáció során, 1923-ban szlovák és cseh-morva telepesek költöztek; önálló községgé 1955-ben alakították. – 1976–90 között közigazgatásilag Sárréthez tartozott.
Vizahalászat
Részletek
A viza a tokfélék közé tartozó, nagytestű tengeri hal (hossza a 9 métert, súlya pedig az 1500 kilogrammot is elérheti), amely a Fekete tengerből ívni úszott fel a Dunán, s régebben tömegesen egészen Pozsony környékéig is eljutott. A Duna alsó szakaszának szabályozása, a Vaskapu-csatorna 1896-os megépülése, s az ezzel összefüggő hajóforgalom megindulása elvágta a vizák útját. Ezért ez a halfajta a 20. század első évtizedeiben gyakorlatilag eltűnt vizeinkből, s legfeljebb egy-egy példánya jutott csak el térségünkbe. Nemes halnak számított, húsát a csallóközi halászok a bécsi udvar számára is szállították. Halászatának régi hagyományai vannak, már 1536-ban Oláh Miklós is említi a gútai vizafogókat.
Vizeslepedő
Humoros hetilap (Pozsony, 1929–1935). Az 1923 és 1925 között létező I-Á-t tekintette elődjének, s ennek megfelelően már indulásakor 4. évfolyamúnak jegyezte magát. Sok politikai viccet, karikatúrát és szatírát közölt, s állandóan ostorozta a masaryki-beneši rendszer politikai mesterkedéseit és kisebbségellenes manővereit. A kisebbségi kulturális és irodalmi...megnyit →
Humoros hetilap (Pozsony, 1929–1935). Az 1923 és 1925 között létező I-Á-t tekintette elődjének, s ennek megfelelően már indulásakor 4. évfolyamúnak jegyezte magát. Sok politikai viccet, karikatúrát és szatírát közölt, s állandóan ostorozta a masaryki-beneši rendszer politikai mesterkedéseit és kisebbségellenes manővereit. A kisebbségi kulturális és irodalmi...megnyit →
Részletek
Humoros hetilap (Pozsony, 1929–1935). Az 1923 és 1925 között létező I-Á-t tekintette elődjének, s ennek megfelelően már indulásakor 4. évfolyamúnak jegyezte magát. Sok politikai viccet, karikatúrát és szatírát közölt, s állandóan ostorozta a masaryki-beneši rendszer politikai mesterkedéseit és kisebbségellenes manővereit. A kisebbségi kulturális és irodalmi élet eseményeit is élénk figyelemmel kísérte, és alaposan kifigurázta a gyakran tapasztalható dilettantizmust, önkritikátlanságot. Sok baja volt a cenzúrával, 1934-ben egy időre be is tiltották. – Szerk. Lukách Gyula. – Ir. Humoros sajtónk 1938 előtt. In: Turczel Lajos: Hiányzó fejezetek (1982).
vízimalom
Gabonaőrlésre használatos berendezés. A vízimalmok egyik típusa a hajómalom, amelynek lényege, hogy a malomszerkezet két, vízen úszó hajótesten helyezkedik el. Előnye, hogy igény szerint mozgatni lehetett, ill. automatikusan az adott vízszint maximális kihasználását tette lehetővé. Térségünkben elsősorban a Kis- és Nagy-Dunán, a Vágon és...megnyit →
Gabonaőrlésre használatos berendezés. A vízimalmok egyik típusa a hajómalom, amelynek lényege, hogy a malomszerkezet két, vízen úszó hajótesten helyezkedik el. Előnye, hogy igény szerint mozgatni lehetett, ill. automatikusan az adott vízszint maximális kihasználását tette lehetővé. Térségünkben elsősorban a Kis- és Nagy-Dunán, a Vágon és...megnyit →
Részletek
Gabonaőrlésre használatos berendezés. A vízimalmok egyik típusa a hajómalom, amelynek lényege, hogy a malomszerkezet két, vízen úszó hajótesten helyezkedik el. Előnye, hogy igény szerint mozgatni lehetett, ill. automatikusan az adott vízszint maximális kihasználását tette lehetővé. Térségünkben elsősorban a Kis- és Nagy-Dunán, a Vágon és a Garamon, valamint bizonytalan adatok alapján a Bodrogon is használták. Fénykora a 18–19. századra tehető, bár szórványosan a 20. sz. közepéig fennmaradt. Jelenleg ilyen jellegű, a nagyközönség számára is hozzáférhető szerkezet a gútai vízimalom. Másik, térségünkben használatos ~típus a cölöpös ~. Ennek lényege, hogy a malomszerkezet folyóvízben álló cölöpökön, lábakon nyugszik (ezért lábas malomnak is mondják). Ilyen jellegű építmény a látogatható dunatőkési, a tallósi, valamint a jókai vízimalom.
Vízkelet (Čierny Brod)
Részletek
Vízkelet – a falu központja (GJ)
Község a Galántai járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Dudvág folyó jobb partján, Galántától DNy-ra. L: [1921] – 1261, ebből 1208 (95,8%) magyar, 30 (2,4%) szlovák; [2011] – 1592, ebből 1286 (80,8%) magyar, 240 (15,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1305 (82,0%) magyar, 223 (14,0%) szlovák. V: [2011] – 1401 r. k., 24 ev., 8 ref., 5 gör. kat. – Magyar lakosságának egy részét a második vh. után áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi szlovákok települtek. R. k. kápolnája a 17. sz.-ban korai barokk, Szentháromság-szobra a 19. sz. második felében késő klasszicista, r. k. (Szt. Anna-) temploma 1911-ben neogótikus stílusban épült. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. – 1943-ban közigazgatásilag ~hez csatolták Hegy községet.