Viczay Pál
(* 1930. ápr. 23. Pozsony, † 1989. okt. 24. Pozsony) Zenei szakelőadó, szakíró, énekes. Pozsonyban elvégezte a magyar tannyelvű (Csáky) iskolát (1941) és a magyar tannyelvű gimnáziumot (1944). Zenét tanult a szaleziánusoknál (1945−1948), a Pozsonyi Konzervatórium ének szakán államvizsgázott (1955). A pozsonyi Katonai Művészegyüttes...megnyit →
(* 1930. ápr. 23. Pozsony, † 1989. okt. 24. Pozsony) Zenei szakelőadó, szakíró, énekes. Pozsonyban elvégezte a magyar tannyelvű (Csáky) iskolát (1941) és a magyar tannyelvű gimnáziumot (1944). Zenét tanult a szaleziánusoknál (1945−1948), a Pozsonyi Konzervatórium ének szakán államvizsgázott (1955). A pozsonyi Katonai Művészegyüttes...megnyit →
Részletek
Viczay Pál (csa)
(* 1930. ápr. 23. Pozsony, † 1989. okt. 24. Pozsony) Zenei szakelőadó, szakíró, énekes. Pozsonyban elvégezte a magyar tannyelvű (Csáky) iskolát (1941) és a magyar tannyelvű gimnáziumot (1944). Zenét tanult a szaleziánusoknál (1945−1948), a Pozsonyi Konzervatórium ének szakán államvizsgázott (1955). A pozsonyi Katonai Művészegyüttes (1951−1953), majd a Népes énekese (1953−1955). A Népművelődési Intézet szakelőadója (1956−1962). 1957-ben elindította a hazai magyar zeneszerzők műveinek kiadását. A Csemadok által megrendezett első zselízi Országos Népművészeti Fesztivál főszervezője volt. Az Ifjú Szivek hangképzője (1956−61), majd igazgatója (1962−1970). Operaénekes a Trieri Városi Színházban (Németország) (1967−1968) és a Pforzheimi Városi Színházban (1981−1988). Közben a Csemadok KB zenei szakelőadója (1970−1981; 1988−1989) és a szlovákiai magyar énekkari mozgalom egyik irányítója. 1971–1979 között a Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkarának szervező titkára. Módszertani segédanyagok, kórusművek szerzője.– Fm. A karének jelentősége 1., 2. köt. (1969); Hangképzés és egészségtan (1971); Adalékok a csehszlovákiai magyar énekkarok történetéhez (1973); A Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkara 1964−1974 (Pálinkás Zsuzsával és Teleky Miklóssal, 1975). – Ir. Csikmák Imre: Ifjú Szivek 1955−1975 (1975); Dobi Géza: A szlovákiai zenei élet magyar és magyar származású képviselői (2004).
Vida Gergely
(* 1973. dec. 31. Komárom) Költő, irodalomkritikus, tanár, szerkesztő. Dunaszerdahelyen érettségizett; 1997-ben a pozsonyi Comenius Egyetemen szerzett magyar szakos tanári oklevelet. Jelenleg Dunaszerdahelyen a Magyar Tanítási Nyelvű Középfokú Szakmunkásképző Magániskola tanára, az Opus folyóirat szerkesztője. Az 1990-es évek végén jelentkezett az irodalomban. 2006-ban a...megnyit →
(* 1973. dec. 31. Komárom) Költő, irodalomkritikus, tanár, szerkesztő. Dunaszerdahelyen érettségizett; 1997-ben a pozsonyi Comenius Egyetemen szerzett magyar szakos tanári oklevelet. Jelenleg Dunaszerdahelyen a Magyar Tanítási Nyelvű Középfokú Szakmunkásképző Magániskola tanára, az Opus folyóirat szerkesztője. Az 1990-es évek végén jelentkezett az irodalomban. 2006-ban a...megnyit →
Részletek
Vida Gergely (FI)
(* 1973. dec. 31. Komárom) Költő, irodalomkritikus, tanár, szerkesztő. Dunaszerdahelyen érettségizett; 1997-ben a pozsonyi Comenius Egyetemen szerzett magyar szakos tanári oklevelet. Jelenleg Dunaszerdahelyen a Magyar Tanítási Nyelvű Középfokú Szakmunkásképző Magániskola tanára, az Opus folyóirat szerkesztője. Az 1990-es évek végén jelentkezett az irodalomban. 2006-ban a Posonium Irodalmi Díj Különdíjával, továbbá Madách Imre-, ill. Forbáth Imre-díjjal (2015, 2007) tüntették ki. – Fm. Tinta-palinta (v., 1999), Sülttel hátrafelé (v., 2004), Rokokó karaoke (v., 2006), Babits-olvasatok. Játék, konvenció és trópus a fiatal Babitsnál (tan., 2009), Horror klasszikusok (v., 2010), Demóverzió (v., 2014).
vidéki néprajzi gyűjtemények
Különféle kategóriájú és minőségű, általában nem professzionális szinten létrehozott néprajzi gyűjtemények. Fenntartójuk többnyire a helyi önkormányzat, ritkábban az illetékes múzeum. Legalább három fontosabb kategóriájukat különböztethetjük meg: 1. Tájház: olyan, műemlék jellegű, paraszti épületben berendezett kiállítás, amely helyben, az adott település, térség lakáskultúráját reprezentálja (alistáli,...megnyit →
Különféle kategóriájú és minőségű, általában nem professzionális szinten létrehozott néprajzi gyűjtemények. Fenntartójuk többnyire a helyi önkormányzat, ritkábban az illetékes múzeum. Legalább három fontosabb kategóriájukat különböztethetjük meg: 1. Tájház: olyan, műemlék jellegű, paraszti épületben berendezett kiállítás, amely helyben, az adott település, térség lakáskultúráját reprezentálja (alistáli,...megnyit →
Részletek
Különféle kategóriájú és minőségű, általában nem professzionális szinten létrehozott néprajzi gyűjtemények. Fenntartójuk többnyire a helyi önkormányzat, ritkábban az illetékes múzeum. Legalább három fontosabb kategóriájukat különböztethetjük meg: 1. Tájház: olyan, műemlék jellegű, paraszti épületben berendezett kiállítás, amely helyben, az adott település, térség lakáskultúráját reprezentálja (alistáli, bősi, ipolyszalkai, nagyfödémesi, nagymegyeri, nagyráskai, taksonyi, vágsellyei, martosi tájház). 2. Néprajzi kiállítás: nem műemlék jellegű épületben megvalósított néprajzi-honismereti kiállítás, amely valamilyen koncepció alapján az adott település, a szűkebb-tágabb térség valamely jellegzetességét mutatja be. Pl. helyi mesterségek bemutatása: nádfeldolgozás, halászat, mézeskalácsos mesterség; de lehet szobabelső is, ha nem eredeti környezetében, nem parasztházban van elhelyezve (somorjai Városi Honismereti Ház). Ide sorolandóak a műemlék jellegű gazdasági rendeltetésű építmények (malmok, kovácsműhelyek, hámorok), amelyek az egykor bennük zajló munkafolyamatot elevenítik fel (dunatőkési, gútai vízimalom, jókai vízimalom, tallósi vízimalom). 3. Néprajzi gyűjtemény: a néprajzi tárgyaknak (ha korlátozottan is) a nagyközönség számára is nyitott, ám mindenféle koncepció nélküli felhalmozása, esetleg laza csoportosítása. Ide sorolhatjuk a különféle emlékszobák néprajzi anyagát, az egyes iskolákhagyományőrző „sarkait” stb. is (bussai, nagytárkányi, palásti, perbenyiki stb. néprajzi gyűjtemény). – Ir. Csáky Károly: Falumúzeumok, tájházak, néprajzi gyűjtemények az Ipoly és Garam mentén I. (2010); Liszka József: Őrei a múltnak. Magyar tájházak, vidéki néprajzi gyűjtemények Dél-Szlovákiában (1994).
Vidéo Alapítvány
Részletek
Pozsonyban alakult 1992-ben. Kulturális, közművelődési, oktatási tevékenységet folytat. Feladata a peremvidéki magyar gyermekek oktatási és kulturális támogatása Szl.-ban. Iskolabusz-programot valósít meg 1994-től Zoboralján, és 1996-tól az Ipoly mentén nyári kézműves és honismereti táborokat szervez, óvodákat és iskolákat támogat.
Vidová
-> Vigtelke (Vidová)
1960-ban Szalóchoz csatolt község a Rozsnyói járásban, a Gömör–Tornai-karszt DNy-i részén, a Pelsőci- és a Szilicei-fennsík között, a Sajó folyó völgyében, Rozsnyótól D–DNy-ra. L: [1921] – 203, ebből 194 (95,6%) magyar, 1 (0,5%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 179 ref., 15 r. k., 9...megnyit →
1960-ban Szalóchoz csatolt község a Rozsnyói járásban, a Gömör–Tornai-karszt DNy-i részén, a Pelsőci- és a Szilicei-fennsík között, a Sajó folyó völgyében, Rozsnyótól D–DNy-ra. L: [1921] – 203, ebből 194 (95,6%) magyar, 1 (0,5%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 179 ref., 15 r. k., 9...megnyit →
Részletek
Vígtelke – ref. templom (GJ)
1960-ban Szalóchoz csatolt község a Rozsnyói járásban, a Gömör–Tornai-karszt DNy-i részén, a Pelsőci- és a Szilicei-fennsík között, a Sajó folyó völgyében, Rozsnyótól D–DNy-ra. L: [1921] – 203, ebből 194 (95,6%) magyar, 1 (0,5%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 179 ref., 15 r. k., 9 ev. – Festett fakazettás mennyezetű reneszánsz stílusú ref. temploma tornyát 1800-ban emelték.
Vieska
-> Dunakisfalud; Kisfalud (Vieska)
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől Ny-ra. L: [1921] – 373, ebből 370 (99,2%) magyar; [2011] – 431, ebből 368 (85,4%) magyar, 49 (11,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 372 (86,3%) magyar, 46 (10,7%) szlovák. V: [2011] – 368...megnyit →
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől Ny-ra. L: [1921] – 373, ebből 370 (99,2%) magyar; [2011] – 431, ebből 368 (85,4%) magyar, 49 (11,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 372 (86,3%) magyar, 46 (10,7%) szlovák. V: [2011] – 368...megnyit →
Részletek
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől Ny-ra. L: [1921] – 373, ebből 370 (99,2%) magyar; [2011] – 431, ebből 368 (85,4%) magyar, 49 (11,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 372 (86,3%) magyar, 46 (10,7%) szlovák. V: [2011] – 368 r. k., 19 ref., 3 ev. – 1966–90 között közigazgatásilag Diósförgepatonyhoz tartozott.
Vieska nad Blhom
-> Balogújfalu; Újfalu (Vieska nad Blhom)
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medencében, a Balog-patak jobb partján, Rimaszombattól K–DK-re. L: [1921] – 158, ebből 157 (99,4%) magyar, 1 (0,6%) szlovák; [2011] – 164, ebből 149 (90,9%) magyar, 10 (6,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 156 (95,1%) magyar, 5 (3,0%) szlovák. V:...megnyit →
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medencében, a Balog-patak jobb partján, Rimaszombattól K–DK-re. L: [1921] – 158, ebből 157 (99,4%) magyar, 1 (0,6%) szlovák; [2011] – 164, ebből 149 (90,9%) magyar, 10 (6,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 156 (95,1%) magyar, 5 (3,0%) szlovák. V:...megnyit →
Részletek
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medencében, a Balog-patak jobb partján, Rimaszombattól K–DK-re. L: [1921] – 158, ebből 157 (99,4%) magyar, 1 (0,6%) szlovák; [2011] – 164, ebből 149 (90,9%) magyar, 10 (6,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 156 (95,1%) magyar, 5 (3,0%) szlovák. V: [2011] – 88 r. k., 50 ref., 6 gör. kat. – Ref. temploma 1872-ben épült neoklasszicista stílusban.
Vígh Károly
(* 1918. jún. 28, Losonc, † 2013. nov. 6., Budapest [Mo.]) Nyomdász-családból származott, szülővárosában érettségizett (1936). Érettségi után a pozsonyi Comenius Egyetem történelem–magyar szakán folytatott felsőfokú tanulmányokat (1936–1938), majd 1939–1941 között a budapesti egyetem hallgatója, bölcsészdoktori disszertációját is itt védte meg (1945). A magyar történészek közül elsőként...megnyit →
(* 1918. jún. 28, Losonc, † 2013. nov. 6., Budapest [Mo.]) Nyomdász-családból származott, szülővárosában érettségizett (1936). Érettségi után a pozsonyi Comenius Egyetem történelem–magyar szakán folytatott felsőfokú tanulmányokat (1936–1938), majd 1939–1941 között a budapesti egyetem hallgatója, bölcsészdoktori disszertációját is itt védte meg (1945). A magyar történészek közül elsőként...megnyit →
Részletek
(* 1918. jún. 28, Losonc, † 2013. nov. 6., Budapest [Mo.]) Nyomdász-családból származott, szülővárosában érettségizett (1936). Érettségi után a pozsonyi Comenius Egyetem történelem–magyar szakán folytatott felsőfokú tanulmányokat (1936–1938), majd 1939–1941 között a budapesti egyetem hallgatója, bölcsészdoktori disszertációját is itt védte meg (1945). A magyar történészek közül elsőként kutatta a második vh. hatásait a magyar–szlovák kapcsolatokra. Szekfű Gyula javaslatára került a Teleki Pál Intézetbe, a szlovák részleg élére. – Fővárosi könyvtárakban, levéltárakban, múzeumokban dolgozott és végezte történeti kutatásait, 1967–1985 között a Magyar Nemzeti Múzeumban volt főmunkatárs. Jelentősek Bajcsy-Zsilinszky Endréről szóló tanulmányai, ill. a Tildy Zoltánról írt életraj. A Rákóczi Szövetség és a Bajcsy-Zsilinszky Baráti Társaság (BZSBT) örökös elnöke volt. – Fm. A szlovákiai magyarság sorsa (1992); T. G. Masaryk és a magyarok (Irodalmi Szemle Online, 2008. április 3.); Fejezetek Losonc történetéből (szerk.,2000); A szlovákiai magyarság sorsa 1938-tól napjainkig (1997).
Vigtelke (Vidová)
Részletek
Vígtelke – ref. templom (GJ)
1960-ban Szalóchoz csatolt község a Rozsnyói járásban, a Gömör–Tornai-karszt DNy-i részén, a Pelsőci- és a Szilicei-fennsík között, a Sajó folyó völgyében, Rozsnyótól D–DNy-ra. L: [1921] – 203, ebből 194 (95,6%) magyar, 1 (0,5%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 179 ref., 15 r. k., 9 ev. – Festett fakazettás mennyezetű reneszánsz stílusú ref. temploma tornyát 1800-ban emelték.
Vikartovsky Irma; Ambrózy
(* 1913. szept. 17. Komárom, † 2005. máj. 31. Komárom) Zenepedagógus. Iskolait Komáromban kezdte. Tanítói képesítését a pozsonyi Zene- és Színházművészeti Főiskolán szerezte. 22 éven át a Komáromi Művészeti Alapiskola igazgatója volt. Tevékenységéhez tartozik a mesterkurzusok bevezetése. Teöbb alkalommal tüntették ki: Példás pedagógus, kerületi kitüntetések,...megnyit →
(* 1913. szept. 17. Komárom, † 2005. máj. 31. Komárom) Zenepedagógus. Iskolait Komáromban kezdte. Tanítói képesítését a pozsonyi Zene- és Színházművészeti Főiskolán szerezte. 22 éven át a Komáromi Művészeti Alapiskola igazgatója volt. Tevékenységéhez tartozik a mesterkurzusok bevezetése. Teöbb alkalommal tüntették ki: Példás pedagógus, kerületi kitüntetések,...megnyit →
Részletek
Vikartovsky Irma (csa)
(* 1913. szept. 17. Komárom, † 2005. máj. 31. Komárom) Zenepedagógus. Iskolait Komáromban kezdte. Tanítói képesítését a pozsonyi Zene- és Színházművészeti Főiskolán szerezte. 22 éven át a Komáromi Művészeti Alapiskola igazgatója volt. Tevékenységéhez tartozik a mesterkurzusok bevezetése. Teöbb alkalommal tüntették ki: Példás pedagógus, kerületi kitüntetések, Pro urbe-díj, polgármesteri kitüntetés, kiváló pedagógus. – Ir. Dobi Géza: A szlovákiai zenei élet magyar és magyar származású képviselői (2004).