Vők (Vlky)
Részletek
Község a Szenci járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz É-i részén, a Kis-Duna jobb partján, Szenctől D–DNy-ra. L: [1921] – 236, ebből 235 (99,6%) magyar, 1 (0,4%) szlovák; [2011] – 426, ebből 295 (69,2%) magyar, 125 (29,3%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 302 (70,9%) magyar, 116 (27,2%) szlovák. V: [2011] – 370 r. k., 8 ev., 8 ref., 6 gör. kat. – A Hideghéty-kúria 1920-ban eklektikus stílusban épült.
Völgyi falu
Részletek
Völgyben, patak két partján, a mederre merőlegesen, az úti faluhoz hasonlóan kapcsolódó telkek sora. A dombos vidékekre, térségünkben első sorban a Palócföldre jellemző.
Vörös Péter
Részletek
(* 1947. jún. 25. Marcelháza, † 2004. ápr. 3. Érsekújvár) Költő, kritikus, író. Érsekújvárott érettségizett (1967). Az Iródia mozgalom tagja volt; verseket, kritikákat, elbeszéléseket írt. – Fm. Szamovár és mentőöv (v., 1999); Shakespeare és a vadkan (v., 2000); Cseresznyevirág (v., 2004).
Vörösmarty Klub
A hatvanas években indult klubmozgalom egyik kiemelkedő intézménye volt Vágsellyén. Tóth Lajos tanár vezetésével olyan szellemi műhely jött létre (1966), amely a hetvenes években országos jelentőséggel bírt. 1977 és 1979 között titkárként, majd elnökként Katona László is részt vett a klub munkájában. A ~...megnyit →
A hatvanas években indult klubmozgalom egyik kiemelkedő intézménye volt Vágsellyén. Tóth Lajos tanár vezetésével olyan szellemi műhely jött létre (1966), amely a hetvenes években országos jelentőséggel bírt. 1977 és 1979 között titkárként, majd elnökként Katona László is részt vett a klub munkájában. A ~...megnyit →
Részletek
A hatvanas években indult klubmozgalom egyik kiemelkedő intézménye volt Vágsellyén. Tóth Lajos tanár vezetésével olyan szellemi műhely jött létre (1966), amely a hetvenes években országos jelentőséggel bírt. 1977 és 1979 között titkárként, majd elnökként Katona László is részt vett a klub munkájában. A ~ kezdeményezte 1977-ben az őrsújfalui I. Nyári Ifjúsági Művelődési Tábor megrendezését, amelyen több éven keresztül több száz értelmiségi és diák vett részt, és amelyet a nyolcvanas évek elején a Csemadok a maga felügyelete alá vont. 1966–1978 között a klubban neves magyarországi személyiségek tartottak előadásokat: Csoóri Sándor, Czine Mihály, Nagy László és mások, a fiatal magyar történészgeneráció tagjai, szlovákiai magyar írók és értelmiségiek. A klub működését a titkosrendőrség folyamatosan figyelte, majd 1979-től Tóth Lajos szervezőtevékenységét teljesen ellehetetlenítette. A 80-as évek elején a klub még működött, de szellemi műhely funkcióját teljesen elveszítette. 1989. november 18-án Tóth Lajos születésnapján nagyon értékes értelmiségi találkozót rendezett, melynek sok részvevője Vágsellyén megalapította a Független Magyar Kezdeményezést.
Vox Nova Rt.
Könyv- és lapkiadó (Pozsony, 1991). 1991. dec. 12-én alakult, kisrészvényesekkel. A társaság részvényesei az Új Szó szerkesztői voltak (45 személy). Lap- és könyvkiadási programmal hozták létre, reklám- és kereskedelmi tevékenységgel is számoltak. Tevékenysége az Új Szó kiadására és néhány alkalmi, publicisztikai jellegű kiadvány gondozására...megnyit →
Könyv- és lapkiadó (Pozsony, 1991). 1991. dec. 12-én alakult, kisrészvényesekkel. A társaság részvényesei az Új Szó szerkesztői voltak (45 személy). Lap- és könyvkiadási programmal hozták létre, reklám- és kereskedelmi tevékenységgel is számoltak. Tevékenysége az Új Szó kiadására és néhány alkalmi, publicisztikai jellegű kiadvány gondozására...megnyit →
Részletek
Könyv- és lapkiadó (Pozsony, 1991). 1991. dec. 12-én alakult, kisrészvényesekkel. A társaság részvényesei az Új Szó szerkesztői voltak (45 személy). Lap- és könyvkiadási programmal hozták létre, reklám- és kereskedelmi tevékenységgel is számoltak. Tevékenysége az Új Szó kiadására és néhány alkalmi, publicisztikai jellegű kiadvány gondozására terjedt ki. A részvénytársaság igazgatótanácsának elnöke Tóth János, ügyvezető igazgatója Slezákné Kovács Edit volt. 1995 októberében a részvények többsége francia, majd 1996-tól (a Sopress Kft. révén) német tulajdonba került, és a kiadó megszűnt.
Vozári Dezső
(* 1904. febr. 13. Igló, † 1974. nov. 20. Budapest [Mo.]) Költő, műfordító, újságíró. Kassán érettségizett, prágai egyetemi tanulmányait nem fejezte be. 1928-tól a Prágai Magyar Hírlap, 1933–1938-ban a Magyar Újság szerkesztője. 1939-ben Lengyelországon keresztül a Szovjetunióba menekült, 1943-ban a moszkvai rádió magyar nyelvű...megnyit →
(* 1904. febr. 13. Igló, † 1974. nov. 20. Budapest [Mo.]) Költő, műfordító, újságíró. Kassán érettségizett, prágai egyetemi tanulmányait nem fejezte be. 1928-tól a Prágai Magyar Hírlap, 1933–1938-ban a Magyar Újság szerkesztője. 1939-ben Lengyelországon keresztül a Szovjetunióba menekült, 1943-ban a moszkvai rádió magyar nyelvű...megnyit →
Részletek
Vozári Dezső (LA)
(* 1904. febr. 13. Igló, † 1974. nov. 20. Budapest [Mo.]) Költő, műfordító, újságíró. Kassán érettségizett, prágai egyetemi tanulmányait nem fejezte be. 1928-tól a Prágai Magyar Hírlap, 1933–1938-ban a Magyar Újság szerkesztője. 1939-ben Lengyelországon keresztül a Szovjetunióba menekült, 1943-ban a moszkvai rádió magyar nyelvű műsorának szerkesztője. 1942-ben belépett a Ludvík Svoboda vezette Csehszlovák Dandárba; 1945-től Budapesten élt. A szlovákiai magyar költészet egyik jelentős, formateremtő képviselője a két vh. között. – Fm. Őszi köszöntő (v., 1920); Fekete zászló (v., 1921); Szebb sziréna (v., 1935); Vagy-vagy (v., 1944); Varázslat nélkül(válogatott versek, Budapest, 1972; Pozsony, 1984).
Vozokany
-> Pozsonyvezekény; Vezekény (Vozokany)
Község a Galántai járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Fekete-víz bal partján, Galántától D–DNy-ra. L: [1921] – 1072, ebből 1047 (97,7%) magyar, 5 (0,5%) szlovák; [2011] – 1164, ebből 894 (76,8%) magyar, 234 (20,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 914 (78,5%) magyar, 208 (17,9%)...megnyit →
Község a Galántai járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Fekete-víz bal partján, Galántától D–DNy-ra. L: [1921] – 1072, ebből 1047 (97,7%) magyar, 5 (0,5%) szlovák; [2011] – 1164, ebből 894 (76,8%) magyar, 234 (20,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 914 (78,5%) magyar, 208 (17,9%)...megnyit →
Részletek
Község a Galántai járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Fekete-víz bal partján, Galántától D–DNy-ra. L: [1921] – 1072, ebből 1047 (97,7%) magyar, 5 (0,5%) szlovák; [2011] – 1164, ebből 894 (76,8%) magyar, 234 (20,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 914 (78,5%) magyar, 208 (17,9%) szlovák. V: [2011] – 978 r. k., 34 ev., 7 ref., 1 gör. kat. – A második vh. után magyar lakosságának több mint egyharmadát áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi szlovákok települtek. R. k. (Sarlós Boldogasszony-) temploma 1718-ban barokk stílusban épült, 1778-ban klasszicista stílusban alakították át. A határában végzett ásatások során honfoglalás kori sírokat tártak fel. A 21. sz. elején 1–4. évfolyamos magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Vozokany nad Hronom
-> Garamvezekény; Vezekény (Vozokany nad Hronom)
1968-ban Hronovce néven Garamdamásddal és Lekérrel egyesített község a Lévai járásban, a Kisalföld K-i részén, a Garam folyó jobb partján, Zselíztől D-re. L: [1921] – 678, ebből 671 (99,0%) magyar, 1 (0,1%) szlovák; [1961] 655, ebből 266 (40,6%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 456...megnyit →
1968-ban Hronovce néven Garamdamásddal és Lekérrel egyesített község a Lévai járásban, a Kisalföld K-i részén, a Garam folyó jobb partján, Zselíztől D-re. L: [1921] – 678, ebből 671 (99,0%) magyar, 1 (0,1%) szlovák; [1961] 655, ebből 266 (40,6%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 456...megnyit →
Részletek
Garamvezekény – a négy Esterházy és a csata emlékműve (GJ)
1968-ban Hronovce néven Garamdamásddal és Lekérrel egyesített község a Lévai járásban, a Kisalföld K-i részén, a Garam folyó jobb partján, Zselíztől D-re. L: [1921] – 678, ebből 671 (99,0%) magyar, 1 (0,1%) szlovák; [1961] 655, ebből 266 (40,6%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 456 ref., 204 r. k., 17 izr., 1 ev. – A második vh. után túlnyomórészt ref. vallású magyar lakosságának közel egynegyedét áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi szlovákok települtek. R. k. (Szt. Anna-) temploma 1966-ban épült.
Vrabec Mária
(* 1970. nov. 1., Prága) Midas-díjas újságíró. 1984-ben érettségizett a Szenci Magyar Tannyelvű Gimnáziumban. 1993-ban diplomázott a pozsonyi Comenius Egyetem újságíró tanszékén. Szlovák regionális lapnál dolgozott Nyitrán, 1998-ban az Új Szó napilap regionális tudósítója, majd riportere lett. 2000-től a Vasárnap hetilap újságírója. 2012-ben megkapta...megnyit →
(* 1970. nov. 1., Prága) Midas-díjas újságíró. 1984-ben érettségizett a Szenci Magyar Tannyelvű Gimnáziumban. 1993-ban diplomázott a pozsonyi Comenius Egyetem újságíró tanszékén. Szlovák regionális lapnál dolgozott Nyitrán, 1998-ban az Új Szó napilap regionális tudósítója, majd riportere lett. 2000-től a Vasárnap hetilap újságírója. 2012-ben megkapta...megnyit →
Részletek
Vrabec Mária (FI)
(* 1970. nov. 1., Prága) Midas-díjas újságíró. 1984-ben érettségizett a Szenci Magyar Tannyelvű Gimnáziumban. 1993-ban diplomázott a pozsonyi Comenius Egyetem újságíró tanszékén. Szlovák regionális lapnál dolgozott Nyitrán, 1998-ban az Új Szó napilap regionális tudósítója, majd riportere lett. 2000-től a Vasárnap hetilap újságírója. 2012-ben megkapta a Hedvig könyvéért a Kisebbségi és Regionális Nyelvű Napilapok Európai Egyesületének – Midas – díját. 2013-ban jelent meg Vallomás című interjúkötete Róbert Bezák nagyszombati érsekkel, mely az év könyvsikerlistájának élére került. – Fm. Hedvig/Hedviga. (szlovákul és magyarul, 2010); Vallomás / Vyznanie. (2013).
Vráble
-> Verebély (Vráble)
Város a Nyitrai járásban, a Kisalföldön, a Zsitva folyó völgyében, Nyitrától K–DK-re. L: [1921] – 2886, ebből 2175 (75,4%) szlovák, 488 (16,9%) magyar, 208 (7,2%) zsidó; [2011] – 8970, ebből 8318 (92,7%) szlovák, 339 (3,8%) magyar, 1 (0,01%) zsidó nemzetiségű. A: [2011] – 8195...megnyit →
Város a Nyitrai járásban, a Kisalföldön, a Zsitva folyó völgyében, Nyitrától K–DK-re. L: [1921] – 2886, ebből 2175 (75,4%) szlovák, 488 (16,9%) magyar, 208 (7,2%) zsidó; [2011] – 8970, ebből 8318 (92,7%) szlovák, 339 (3,8%) magyar, 1 (0,01%) zsidó nemzetiségű. A: [2011] – 8195...megnyit →
Részletek
Város a Nyitrai járásban, a Kisalföldön, a Zsitva folyó völgyében, Nyitrától K–DK-re. L: [1921] – 2886, ebből 2175 (75,4%) szlovák, 488 (16,9%) magyar, 208 (7,2%) zsidó; [2011] – 8970, ebből 8318 (92,7%) szlovák, 339 (3,8%) magyar, 1 (0,01%) zsidó nemzetiségű. A: [2011] – 8195 (91,4%) szlovák, 445 (5,0%) magyar. V: [2011] – 7462 r. k., 74 ev., 28 gör. kat., 27 ref. – A török háborúk pusztításai után, a 18. sz.-ban részben szlovákokkal és morvákkal újranépesített mezőváros volt, amelynek kétnyelvű lakossága a 20. sz. folyamán túlnyomórészt szlovákká vált. A 19. sz. második felében elveszített városi címét 1960-ban kapta vissza, ugyanekkor azonban megszűnt járási székhely lenni. R. k. (Szűz Mária mennybevétele) temploma 1899–1911 között neoromán, r. k. kápolnája és kálváriája a 18. sz. második felében késő barokk stílusban épült. A török ellen 1624-ben emelt barokk erődítményének ma már csak romjai láthatók. Határában őskori földvárat, valamint réz-, vas-, római és népvándorlás kori leleteket tártak fel. Elektrotechnikai és gépipara jelentős. – 1975-ben közigazgatásilag hozzácsatolták Ahát és Nemesdicskét.