Varga Szilvia
(* 1966. máj. 12. Komárom) Színésznő. 1984-ben Losoncon építészeti szakközépiskolában érettségizett. 1985-ben felvették a Magyar Területi Színházhoz Komáromba. A következő évadban Kassára került a Thália Színpadhoz. 1987–1991 között elvégezte a pozsonyi színművészeti főiskolát, ahonnan a Komáromi Jókai Színházhoz került, majd 1991-ben a Veszprémi Petőfi...megnyit →
(* 1966. máj. 12. Komárom) Színésznő. 1984-ben Losoncon építészeti szakközépiskolában érettségizett. 1985-ben felvették a Magyar Területi Színházhoz Komáromba. A következő évadban Kassára került a Thália Színpadhoz. 1987–1991 között elvégezte a pozsonyi színművészeti főiskolát, ahonnan a Komáromi Jókai Színházhoz került, majd 1991-ben a Veszprémi Petőfi...megnyit →
Részletek
(* 1966. máj. 12. Komárom) Színésznő. 1984-ben Losoncon építészeti szakközépiskolában érettségizett. 1985-ben felvették a Magyar Területi Színházhoz Komáromba. A következő évadban Kassára került a Thália Színpadhoz. 1987–1991 között elvégezte a pozsonyi színművészeti főiskolát, ahonnan a Komáromi Jókai Színházhoz került, majd 1991-ben a Veszprémi Petőfi Színházhoz szerződött. Több hangjátékban és filmben szerepelt.
Varga Tibor
(* 1947. aug. 18. Nagymegyer, † 1994. jan. 29. Nagymegyer) Színész, előadóművész, népművelő. Iskoláit szülővárosában végezte, 1965-ben érettségizett, majd 1976-ig Dunaszerdahelyen röntgenlaboráns, ezután Nyárasdon, később Nagymegyeren népművelő, 1990-ben magánvállalkozó. 1991-től haláláig a Komáromi Jókai Színházszínésze volt. 1985–1988 között háromszor nyert országos felnőtt versmondóversenyt a...megnyit →
(* 1947. aug. 18. Nagymegyer, † 1994. jan. 29. Nagymegyer) Színész, előadóművész, népművelő. Iskoláit szülővárosában végezte, 1965-ben érettségizett, majd 1976-ig Dunaszerdahelyen röntgenlaboráns, ezután Nyárasdon, később Nagymegyeren népművelő, 1990-ben magánvállalkozó. 1991-től haláláig a Komáromi Jókai Színházszínésze volt. 1985–1988 között háromszor nyert országos felnőtt versmondóversenyt a...megnyit →
Részletek
(* 1947. aug. 18. Nagymegyer, † 1994. jan. 29. Nagymegyer) Színész, előadóművész, népművelő. Iskoláit szülővárosában végezte, 1965-ben érettségizett, majd 1976-ig Dunaszerdahelyen röntgenlaboráns, ezután Nyárasdon, később Nagymegyeren népművelő, 1990-ben magánvállalkozó. 1991-től haláláig a Komáromi Jókai Színházszínésze volt. 1985–1988 között háromszor nyert országos felnőtt versmondóversenyt a Jókai Napokon, műkedvelő színjátszóként is több alkalommal lett az övé a legjobb férfi, ill. a legjobb színészi alakítás díja. Magyar vagyok c. versműsorával 1989–1990-ben D-Szl. számos településén fellépett.
Várgede (Hodejov)
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence Ny-i részén, a Gortva-patak völgyében, Rimaszombattól D–DNy-ra. L: [1921] – 1273, ebből 1197 (94,0%) magyar, 35 (2,7%) szlovák; [2011] – 1577, ebből 530 (33,6%) magyar, 504 (32,0%) roma, 398 (25,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1104 (70,0%) magyar,...megnyit →
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence Ny-i részén, a Gortva-patak völgyében, Rimaszombattól D–DNy-ra. L: [1921] – 1273, ebből 1197 (94,0%) magyar, 35 (2,7%) szlovák; [2011] – 1577, ebből 530 (33,6%) magyar, 504 (32,0%) roma, 398 (25,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1104 (70,0%) magyar,...megnyit →
Részletek
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence Ny-i részén, a Gortva-patak völgyében, Rimaszombattól D–DNy-ra. L: [1921] – 1273, ebből 1197 (94,0%) magyar, 35 (2,7%) szlovák; [2011] – 1577, ebből 530 (33,6%) magyar, 504 (32,0%) roma, 398 (25,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1104 (70,0%) magyar, 321 (20,4%) szlovák, 11 (0,7%) roma. V: [2011] – 1278 r. k., 16 ev., 9 ref., 1 gör. kat. – A két vh. közötti földbirtokreform során a ~hez tartozó Durenda- és Kacagópusztára, a Sztojkovits és Szabó család felosztott nagybirtokára szlovák kolonisták, a második vh. után Mo.-ra telepített lakosai helyére magyarországi szlovákok települtek. A vastartalmú, szénsavas savanyúvízforrása mellett a 19. sz.-ban létesült gyógyfürdő, amelyben vérszegénységet, ízületi és bőrbetegségeket gyógyítottak, a második vh. után megszűnt. Klasszicista stílusú r. k. (Alexandriai Szt. Katalin-) temploma 1826-ban, neogótikus r. k. (Szt. Anna-) kápolnája 1895-ben, ev. temploma 1901-ben, a Kubinyi-, majd Sztojkovits-kastély 1865-ben épült. A középkori Gede (Gedő) várának emlékét ma már csak a falu fölötti Várhegy őrzi. A 21. sz. elején vegyes, szlovák–magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. – Durendapusztát 1959-ben Čierny Potok néven önálló községgé szervezték.
Várhosszúrét (Krásnohorská Dlhá Lúka)
Község a Rozsnyói járásban, a Rozsnyói-medencében, a Szilicei-fennsík É-i lábánál, a Csermosnya-patak völgyében, Rozsnyótól DK-re. L: [1921] – 611, ebből 610 (99,8%) magyar; [2011] – 732, ebből 557 (76,1%) magyar, 137 (18,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 598 (81,7%) magyar, 91 (12,4%) szlovák. V:...megnyit →
Község a Rozsnyói járásban, a Rozsnyói-medencében, a Szilicei-fennsík É-i lábánál, a Csermosnya-patak völgyében, Rozsnyótól DK-re. L: [1921] – 611, ebből 610 (99,8%) magyar; [2011] – 732, ebből 557 (76,1%) magyar, 137 (18,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 598 (81,7%) magyar, 91 (12,4%) szlovák. V:...megnyit →
Részletek
Község a Rozsnyói járásban, a Rozsnyói-medencében, a Szilicei-fennsík É-i lábánál, a Csermosnya-patak völgyében, Rozsnyótól DK-re. L: [1921] – 611, ebből 610 (99,8%) magyar; [2011] – 732, ebből 557 (76,1%) magyar, 137 (18,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 598 (81,7%) magyar, 91 (12,4%) szlovák. V: [2011] – 577 r. k., 43 ref., 13 ev., 4 gör. kat. – Magyar lakosai mellé a második vh. utáni belső telepítések során É-gömöri szlovák telepeseket költöztettek. R. k. (Szt. György-) temploma 1754-ben barokk stílusban épült, a 20. sz. elején historizáló stílusban újították fel. A falutól D-re található, 1964-ben felfedezett 1115 m hosszú Krasznahorkai-cseppkőbarlang védett természeti emlék. A 21. sz. elején 1–4. évfolyamos magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Várkony (Vrakúň)
1940-ben Nyékvárkony néven Csallóköznyékkel egyesített község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől D-re. L: [1921] – 949, ebből 932 (98,2%) magyar, 6 (0,6%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 924 r. k., 8 ref., 6 ev. A 14. sz.-ban épült gótikus...megnyit →
1940-ben Nyékvárkony néven Csallóköznyékkel egyesített község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől D-re. L: [1921] – 949, ebből 932 (98,2%) magyar, 6 (0,6%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 924 r. k., 8 ref., 6 ev. A 14. sz.-ban épült gótikus...megnyit →
Részletek
Várkony – Szent István szobra (GJ)
1940-ben Nyékvárkony néven Csallóköznyékkel egyesített község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől D-re. L: [1921] – 949, ebből 932 (98,2%) magyar, 6 (0,6%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 924 r. k., 8 ref., 6 ev. A 14. sz.-ban épült gótikus r. k. (Szt. Jakab-) templomát előbb reneszánsz, majd 1760-ban barokk stílusban alakították át, barokk Szentháromság-kápolnáját 1740-ben emelték, a Pfeiffer-kastély 1904-ben épült.
Városi Honismereti Ház
1982 óta a dunaszerdahelyi Csallóközi Múzeum szervezeti keretében működő helytörténeti-honismereti gyűjtemény, állandó kiállítással Somorján. A ~at 1976-ban helyi kezdeményezésből hozták létre. Állandó kiállításán többek között Somorja történetére vonatkozó levéltári dokumentumok, valamint a szűkebb környék népi kultúráját (népi halászatot, aranymosást, a régi céhes világ emlékeit...megnyit →
1982 óta a dunaszerdahelyi Csallóközi Múzeum szervezeti keretében működő helytörténeti-honismereti gyűjtemény, állandó kiállítással Somorján. A ~at 1976-ban helyi kezdeményezésből hozták létre. Állandó kiállításán többek között Somorja történetére vonatkozó levéltári dokumentumok, valamint a szűkebb környék népi kultúráját (népi halászatot, aranymosást, a régi céhes világ emlékeit...megnyit →
Részletek
1982 óta a dunaszerdahelyi Csallóközi Múzeum szervezeti keretében működő helytörténeti-honismereti gyűjtemény, állandó kiállítással Somorján. A ~at 1976-ban helyi kezdeményezésből hozták létre. Állandó kiállításán többek között Somorja történetére vonatkozó levéltári dokumentumok, valamint a szűkebb környék népi kultúráját (népi halászatot, aranymosást, a régi céhes világ emlékeit stb.) bemutató tárgyi anyag látható. Külön kiállítási egységet képez Prohászka Tallós István csallóközi ihletettségű képeinek gyűjteménye.
Varsány
-> Hontvarsány; Varsány (Kalinčiakovo)
1976-ban Lévahoz csatolt község a Lévai járásban, az Ipolymenti-hátság ÉNy-i részén, a Szikince-patak völgyében, Lévától DK-re. L: [1921] – 337, ebből 263 (78,0%) magyar, 74 (22,0%) szlovák; [1970] 579, ebből 470 (81,2%) szlovák, 107 (18,5%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 240 r. k., 75...megnyit →
1976-ban Lévahoz csatolt község a Lévai járásban, az Ipolymenti-hátság ÉNy-i részén, a Szikince-patak völgyében, Lévától DK-re. L: [1921] – 337, ebből 263 (78,0%) magyar, 74 (22,0%) szlovák; [1970] 579, ebből 470 (81,2%) szlovák, 107 (18,5%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 240 r. k., 75...megnyit →
Részletek
Hontvarsány − ref. templom (MÁ)
1976-ban Lévahoz csatolt község a Lévai járásban, az Ipolymenti-hátság ÉNy-i részén, a Szikince-patak völgyében, Lévától DK-re. L: [1921] – 337, ebből 263 (78,0%) magyar, 74 (22,0%) szlovák; [1970] 579, ebből 470 (81,2%) szlovák, 107 (18,5%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 240 r. k., 75 ref., 11 ev., 11 izr. – A 19. sz.-ban részben szlovákokkal újranépesített ~ 20. sz. elején magát még nagyrészt magyarnak valló lakossága a sz. második felére túlnyomórészt szlovákká vált. Ref. temploma a 12. sz. közepén román, r. k. (Jézus szíve) kápolnája 1901-ben szecessziós stílusban épült; a 18. sz.-ban emelt barokk kastélyát 1820 körül klasszicista stílusban alakították át. Margita-Ilona nevű termálfürdője kedvelt üdülőhely.
Varsányi László
(* 1921. aug. 27. Nemespann, † 1985. jan. 17. Fél) Pedagógus. A pozsonyi Állami Tanítóképzőben kezdte tanulmányait, kántortanítói oklevelet az Esztergomi Érsekségi Tanítóképző Intézetben szerzett 1941-ben, 1965-ben a nyitrai Pedagógiai Főiskola levelező tagozatán földrajz–kémia szakot is végzett. Előbb Félben kántortanító, a második vh. után...megnyit →
(* 1921. aug. 27. Nemespann, † 1985. jan. 17. Fél) Pedagógus. A pozsonyi Állami Tanítóképzőben kezdte tanulmányait, kántortanítói oklevelet az Esztergomi Érsekségi Tanítóképző Intézetben szerzett 1941-ben, 1965-ben a nyitrai Pedagógiai Főiskola levelező tagozatán földrajz–kémia szakot is végzett. Előbb Félben kántortanító, a második vh. után...megnyit →
Részletek
(* 1921. aug. 27. Nemespann, † 1985. jan. 17. Fél) Pedagógus. A pozsonyi Állami Tanítóképzőben kezdte tanulmányait, kántortanítói oklevelet az Esztergomi Érsekségi Tanítóképző Intézetben szerzett 1941-ben, 1965-ben a nyitrai Pedagógiai Főiskola levelező tagozatán földrajz–kémia szakot is végzett. Előbb Félben kántortanító, a második vh. után ugyanitt községi írnok és kántor, 1950-től 1982-ig tanító (1978-ig az alapiskola igazgatója). Több szakmai szervezet tagja; számos tankönyv és módszertani segédkönyv szerzője vagy társszerzője az írástanítás és a zenei nevelés területén.
Varsányi Mária; Varsányi Mari
(* 1952. szept. 8. Rimaszombat) Színésznő. Füleken érettségizett 1971-ben. 1972-től a Magyar Területi Színház, ill. jogutódja, a Komáromi Jókai Színház tagja lett. Kisebb szerepeket játszott szlovák és magyar filmekben; a pozsonyi rádió magyar adása hangjátékainak állandó szereplője. Kabaré- és esztrádműsorokban, irodalmi összeállításokban is gyakran fellépett....megnyit →
(* 1952. szept. 8. Rimaszombat) Színésznő. Füleken érettségizett 1971-ben. 1972-től a Magyar Területi Színház, ill. jogutódja, a Komáromi Jókai Színház tagja lett. Kisebb szerepeket játszott szlovák és magyar filmekben; a pozsonyi rádió magyar adása hangjátékainak állandó szereplője. Kabaré- és esztrádműsorokban, irodalmi összeállításokban is gyakran fellépett....megnyit →
Részletek
Varsányi Mária (SZM)
(* 1952. szept. 8. Rimaszombat) Színésznő. Füleken érettségizett 1971-ben. 1972-től a Magyar Területi Színház, ill. jogutódja, a Komáromi Jókai Színház tagja lett. Kisebb szerepeket játszott szlovák és magyar filmekben; a pozsonyi rádió magyar adása hangjátékainak állandó szereplője. Kabaré- és esztrádműsorokban, irodalmi összeállításokban is gyakran fellépett. – Főbb színházi szerepei: Nina (Dávid Teréz: Időzített boldogság); Peti (Sármándi Pál: Peti kalandjai); Edit (Jókai Mór: A kőszívű ember fiai); Viola (Illyés Gyula: Dupla vagy semmi); Nyilas Misi (Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig); Duszja és Tánya (Alekszej Nyikolajevics Arbuzov: Tánya); Page Anna (William Shakespeare: A windsori víg nők); Rousana (Carlo Goldoni: A hazug); Maria Antonovna (Nyikolaj Vasziljevics Gogol: Revizor); Ifj. Faggyú Bertalan (Batta György: Töklámpás); Vak lány (Peter Kováčik: A Zöld Fához címzett fogadó); Szemérmetes Erzsók (Simon István: Szélestenyerű Fejenagy és a többi tisztességesek); Noszlám (Kmeczkó Mihály: Harc a kutyafejűekkel); Czinka Panna (Jókai Mór: Szeretve mind a vérpadig); Lucy (Bertolt Brecht: Koldusopera); Gianna (Carlo Goldoni: A legyező); Fanka (Ivo Bukovčan: Mielőtt a kakas megszólal); Gyöngyi (Osvald Záhradník.: Utóirat); Tuzza (Luigi Pirandello: Többgyerekes agglegény); Dunyasza (Anton Pavlovics Csehov: Cseresznyéskert); Henriett (Jókai Mór: Fatia Negra); Izidóra (Katona József: Bánk bán); Boglárka (Lovicsek Béla: Végállomás); Lady Jane (Twain Mark: Koldus és királyfi); Balsy Flóra (Csiky Gergely: Nagymama); Arabella (Sütő András: Káin és Ábel); Mariska (Szép Ernő: Vőlegény); Heléné (Eugene Labiche: Olasz szalmakalap); Bábjátékos (weöres Sándor: A holdbéli csónakos); Kati (csurka István: Házmestersirató); Szakácsnő (tadeusz Rozewicz: Fehér házasság); Kölyök (Horváth Péter–Sztevanovity Dusán–Presser Gábor: A padlás); Claire (Eisemann Mihály: Fekete Péter); Mariska (Örkény István: Tóték); Dorine (Jean-Baptiste Molière: Tartuffe); Hrehorowiczovna (Spiró György: Imposztor); Polina Andrejevna (Anton Pavlovics Csehov: Sirály); Jozefin (Eisemann Mihály: Fiatalság, bolondság); Arina Pantalejmonovna (Nyikola Vasziljevics Gogol: Háztűznéző); Melitta (Vas István–Hubay Miklós–Ránki György: Egy szerelem három éjszakája); Mutatványos (Michel de Ghelderode: Barrabás); Szomszédasszony (Federivo García Lorca: Vérnász); Kömény Zsuzsa (Jókai Mór–Darvas Ferenc–Várady Szabolcs: Gazdag szegények); Anya (Jon Fosse: Őszi álom); Marosiné (Molnár Ferenc–Zerkovitz Béla–Kellér Dezső: A doktor úr); Özvegy Szunyogné (Gárdonyi Géza: A bor); Maude Melrose (Noel Coward: Forgószínpad); Theiresziász (Szophoklész: Antigoné); Sostrata (Nicolo Machiavelli: Mandragora); Kömény Ignácné (Tamási Áron: Énekes madár); Florence (Ken Ludwig: Primadonnák); Anfisza (Anton Pavlovics Csehov: Három nővér); Agnese (Vajda Katalin–Fábri Péter–Valló Péter: Anconai szerelmesek); Bíróné (Móricz Zsigmond: Sári bíró); Wolmuth Judit, aki egy humán erőforrás (Szász Péter–Aldobolyi Nagy György– Verebes István: Whisky esővízzel). – Díjak, elismerések: Magyar Színházak XX. Kisvárdai Fesztiválja, Életműdíj, Kisvárda, 2008; Pro Urbe-díj, Komárom, 2012. – Ir. Székely György: Magyar Színházművészeti Lexikon (1994); Tóth László: Déryné nyomában. A komáromi magyar színjátszás története II. (1998); Divadlá na Slovensku (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig); Színházi évkönyvek (OSZMI Budapest); Kulisszák, ünnepi kiadás (2002).
Vasárnap
Képes családi hetilap (Pozsony, 1990–). Az Új Szó hétvégi magazinja, melynek előzménye a Vasárnapi Új Szó volt. Időszerű politikai, kulturális, irodalmi és művelődésügyi kérdésekkel foglalkozik, kielégítve az érdekességek iránti igényt is. Magazin jellegű kötődése az Új Szóhoz később megszűnt, 2000-től képes családi hetilapként jelenik...megnyit →
Képes családi hetilap (Pozsony, 1990–). Az Új Szó hétvégi magazinja, melynek előzménye a Vasárnapi Új Szó volt. Időszerű politikai, kulturális, irodalmi és művelődésügyi kérdésekkel foglalkozik, kielégítve az érdekességek iránti igényt is. Magazin jellegű kötődése az Új Szóhoz később megszűnt, 2000-től képes családi hetilapként jelenik...megnyit →
Részletek
vasarnap
Képes családi hetilap (Pozsony, 1990–). Az Új Szó hétvégi magazinja, melynek előzménye a Vasárnapi Új Szó volt. Időszerű politikai, kulturális, irodalmi és művelődésügyi kérdésekkel foglalkozik, kielégítve az érdekességek iránti igényt is. Magazin jellegű kötődése az Új Szóhoz később megszűnt, 2000-től képes családi hetilapként jelenik meg. A Petit Press Rt. adja ki. Lapigazgató: Slezákné Kovács Edit. – Szerk. Kiss József (1990); Szilvássy József (1990); Lovász Attila (1998); Grendel Ágota (1998); Klein Melinda (2001); Lovász Attila (2003); Cs. Liszka Györgyi (2006); 2023/37. számtól megbízott főszerkesztő Gazdag József.
terra
Vasárnap (FI)