Vankó Attila
Részletek
(* 1973. júl. 3. Losonc) Költő, dalszövegíró. A nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemen szerzett magyar–pszichológia szakos oklevelet (1997); 1999-től Füleken tanít. – Fm. Agytorna (v., 1993); Indigó (v., 2000); Hullámhossz belőve (v., 2006).
Várad
-> Barsvárad; Várad (Tekovský Hrádok)
1944-ben Alsóvárad és Felsővárad egyesítésével létrejött község a Lévai járásban, a Kisalföld ÉK-i részén, a Garam folyó jobb partján, Lévától DNy-ra. L: [2011] – 335, ebből 188 (56,1%) szlovák, 142 (42,2%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 171 (51,%) szlovák, 161 (48,1%) magyar. V: [2011]...megnyit →
1944-ben Alsóvárad és Felsővárad egyesítésével létrejött község a Lévai járásban, a Kisalföld ÉK-i részén, a Garam folyó jobb partján, Lévától DNy-ra. L: [2011] – 335, ebből 188 (56,1%) szlovák, 142 (42,2%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 171 (51,%) szlovák, 161 (48,1%) magyar. V: [2011]...megnyit →
Részletek
1944-ben Alsóvárad és Felsővárad egyesítésével létrejött község a Lévai járásban, a Kisalföld ÉK-i részén, a Garam folyó jobb partján, Lévától DNy-ra. L: [2011] – 335, ebből 188 (56,1%) szlovák, 142 (42,2%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 171 (51,%) szlovák, 161 (48,1%) magyar. V: [2011] – 120 ref., 101 r. k., 20 ev., 3 gör. kat. – Túlnyomórészt ref. vallású magyar lakosságának egy részét a második vh. után áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi szlovákok települtek.
Váradi Aladár
(1890. okt. 28, Lőcse †?) Újságíró. A Csehszlovákiai Népszavának volt az egyik kiadója és szerkesztője. 1930-tól tagja volt a csehszlovák szociáldemokrácián belül működő Országos Magyar Szervezőbizottság (aktivizmus) elnökségének. Fontos posztokat töltött be a Masaryk Akadémiában, a Csehszlovákiai Magyar Újságírók Szindikátusában és elnöke volt Szlovenszkói...megnyit →
(1890. okt. 28, Lőcse †?) Újságíró. A Csehszlovákiai Népszavának volt az egyik kiadója és szerkesztője. 1930-tól tagja volt a csehszlovák szociáldemokrácián belül működő Országos Magyar Szervezőbizottság (aktivizmus) elnökségének. Fontos posztokat töltött be a Masaryk Akadémiában, a Csehszlovákiai Magyar Újságírók Szindikátusában és elnöke volt Szlovenszkói...megnyit →
Részletek
(1890. okt. 28, Lőcse †?) Újságíró. A Csehszlovákiai Népszavának volt az egyik kiadója és szerkesztője. 1930-tól tagja volt a csehszlovák szociáldemokrácián belül működő Országos Magyar Szervezőbizottság (aktivizmus) elnökségének. Fontos posztokat töltött be a Masaryk Akadémiában, a Csehszlovákiai Magyar Újságírók Szindikátusában és elnöke volt Szlovenszkói Magyar Munkásakadémiának. Szerkesztője és nagy részben szerzője volt a T. G. Masaryk köztársasági elnök 75. születésnapja alkalmából megjelent magyar nyelvű Masaryk albumnak, s szerkesztette a Masaryk műveit magyarul megjelentető sorozatot. A müncheni egyezményt követően, 1938 okt.-ében elhagyta Csehszl.-t, s Párizsban majd Londonban telepedett le, ahol a Csehszlovák Nemzeti Bizottság majd az emigráns csehszlovák kormány fizetett alkalmazottja, s egyben a magyar ügyekben az egyik fő bizalmija volt. Alapító és elnökségi tagja volt az emigráns csehszlovák kormány törekvéseit támogató Csehszlovákiai Magyarok Angliai Szövetségének. 1945-től Mo.-n, 1947-től pedig Csehszl.-ban élt. Az 1948-as kommunista hatalomátvételt követően nyugatra emigrált. – Fm. Magyar múlt és magyar jelen (1928, Bratislava, Társszerző: Surányi Géza)
Várady Béla
(* 1933. szept. 16. Szilice, † 2012. máj. 16.) Színész. A polgári iskola után 1951-ig szülőfalujában volt segédjegyző gyakornok, majd az Állami Faluszínház magyar tagozatához került. 1959-től a komáromi Magyar Területi Színház, 1969-től nyugdíjba meneteléig a Thália Színpad, ill. a Kassai Thália Színház színésze,...megnyit →
(* 1933. szept. 16. Szilice, † 2012. máj. 16.) Színész. A polgári iskola után 1951-ig szülőfalujában volt segédjegyző gyakornok, majd az Állami Faluszínház magyar tagozatához került. 1959-től a komáromi Magyar Területi Színház, 1969-től nyugdíjba meneteléig a Thália Színpad, ill. a Kassai Thália Színház színésze,...megnyit →
Részletek
Várady Béla (TSZA)
(* 1933. szept. 16. Szilice, † 2012. máj. 16.) Színész. A polgári iskola után 1951-ig szülőfalujában volt segédjegyző gyakornok, majd az Állami Faluszínház magyar tagozatához került. 1959-től a komáromi Magyar Területi Színház, 1969-től nyugdíjba meneteléig a Thália Színpad, ill. a Kassai Thália Színház színésze, 1971–1981 között művészeti vezetője volt. Közel kétszáz hangjátékban s több szlovák és magyar filmben kapott szerepet. Többször megkapta a szlovák szerzői jogvédő iroda nívódíját. – Főbb színházi szerepei: Matesz: Wilhelm (Kisfaludy Károly: A kérők); Katona (Erich Maria Remarque: Az utolsó felvonás); Simon (Egri Viktor: Szarkafészek); Maurizio (Renato Lelli: Éjféltől hajnalig); Tranio (William Shakespeare: A makrancos hölgy); Laci (Dobozy Imre: Holnap folytatjuk); Curley (John Steinbeck: Egerek és emberek); Sztrümodorosz (Arisztophanész: Lüszisztraté); Atyus (Móricz Zsigmond: Kismadár); Sápadt Béla (Fejes Endre: Rozsdatemető); Hugó (Szigligeti Ede: Liliomfi); Ködmön (Móricz Zsigmond: Úri muri); Maco (Leopold Lahola: A világ négy sarka); Gergely (William Shakespeare: Rómeó és Júlia). Kassai Thália Színpad: Trufaldino (Carlo Goldoni: Két úr szolgája); Egstrand (Henrik Ibsen: Kísértetek); Ignác (Ján Solovič: Kolduskaland); Máté (Tamási Áron: Énekes madár); Szolga (Carlo GoIdoni: Mirandolína); Balga (Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde); Postás (Örkény István: Tóték); Zsevakin (Nyikolaj Vasziljevics Gogol: Leánynéző); Fortunato (Carlo GoIdoni: A chioggiai csetepaté); Sógor (Kmeczkó Mihály: Mint fű felett az árnyék); Kalamona (Gágyor Péter: Szélkötó Kalamona); István (Tóth László: Az áldozat); Kuruzs (Csokonai Vitéz Mihály: Karnyóné); Ruzante (Angelo Beolco Ruzante: Csapodár madárka); Szellemfi (Szigligeti Ede: Liliomfi); Miller (Friedrich Schiller: Ármány és szerelem). Kassai Thália Színház: Candy (N. Richard Nash: Az esőcsináló); Paál Károly (Csurka István: Döglött aknák); Kántor (Bródy Sándor: A tanítónő); Seress (MüIler Péter–Seress Rezső: Szomorú vasárnap); Feraillon (Georges Feydeau: Bolha a fülbe); Tudós (Jean-Baptiste Molière: Tudós nők); Ruckly (Dale Wassermann: Kakukkfészek); Luka, Nyunin (Anton Pavlovics Csehov: Csehov tréfái – Medve, Lakodalom); Postás (Görgey Gábor: Galopp a vérmezőn); Bittó halászmester (Dékány András–Baróti Géza–Moravetz Levente: Dankó Pista); Miska (Dobos László–Beke Sándor: Földönfutók); Sírásó (William Shakespeare: Hamlet); Mihály (Kálmán Imre: Marica grófnő); Csipcsala bácsi (Zerkovitz Béla–Szilágyi László: Csókos asszony). – Díjak: A Határon Túli Magyar Színházak X. Fesztiválja, Életmű-díj, Kisvárda, 1998; A Szlovák Köztársaság ezüstplakettje, 2003; a Magyar Játékszíni Társaság Hűség díja, 2006; „Kisebbségekért” díj, 2009. – Ir. Tóth László: Déryné nyomában. A komáromi magyar színjátszás története II. (1998); Kolár Péter és szerzőtársak: A Kassai Thália Színház negyven éve (2009); Ötvös Anna: Akikkel találkozhat(t)unk (2000); Divadlá na Slovensku (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig); Darvay Nagy Adrienne: A kisvárdai fesztivál (2008).
Varannó (Vranov nad Topľou)
Részletek
Város és járási székhely az Alföld É-i nyúlványában, a Tapoly folyó völgyében, Nagymihálytól ÉNy-ra. L: [1921] – 2282, ebből 1011 (44,3%) szlovák, 649 (28,4%) zsidó, 400 (17,5%) magyar, 33 (1,4%) ruszin; [2011] – 23 250, ebből 19 045 (81,9%) szlovák, 963 (4,1%) roma, 188 (0,8%) ruszin és ukrán, 24 (0,1%) magyar, 2 (0,01%) zsidó nemzetiségű. A: [2011] – 19 597 (84,3%) szlovák, 273 (1,2%) roma, 230 (1,0%) ruszin és ukrán, 37 (0,2%) magyar, 3 (0,01%) jiddis. V: [2011] – 12 436 r. k., 4265 gör. kat., 1525 ev., 134 gör. kel., 103 jehovista, 60 ref., 8 izr. – Egykori alföldi jellegű mezőváros, amely a 19. sz. második felében elveszített városi címét 1964-ben kapta vissza. 1960-ig, majd 1968-tól járási székhely. A 18. sz.-tól lakosságának közel egyharmadát kitevő zsidó közösség lakta, amelyet a második vh. idején koncentrációs táborokba hurcoltak. – A 15. sz. végén gótikus stílusban emelt r. k. (Szűz Mária születése) templomát 1735-ben barokkosították, a pálosok középkori alapokon álló barokk kolostora 1763-ban, szecessziós stílusú ref. temploma a 20. sz. elején, neogótikus zsinagógája 1923-ban, neogótikus ev. temploma 1930–35 között, gör. kat. temploma a 20. sz. végén épült. A Forgách-, majd Hadik-Barkóczy család klasszicista kastélyát a 18. sz. második felében emelték egy középkori várkastély alapjain. Iparágai közül a vegy-, a ruha-, az építőanyag- és az energetikai ipar jelentős. – 1944-ben közigazgatásilag hozzácsatolták Varannómező (Vranovské Dlhé), 1970-ben Csemernye (Čemerné) községet, 1970–96 között hozzá tartozott Hencfalva (Hencovce).
Varbó
-> Ipolyvarbó; Varbó (Vrbovka)
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medence K-i részén, az Ipoly folyó jobb partján, Nagykürtöstől D–DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 631, ebből 593 (94,0%) magyar, 29 (4,6%) szlovák; [2011] – 363, ebből 304 (83,7%) magyar, 55 (15,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 324...megnyit →
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medence K-i részén, az Ipoly folyó jobb partján, Nagykürtöstől D–DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 631, ebből 593 (94,0%) magyar, 29 (4,6%) szlovák; [2011] – 363, ebből 304 (83,7%) magyar, 55 (15,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 324...megnyit →
Részletek
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medence K-i részén, az Ipoly folyó jobb partján, Nagykürtöstől D–DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 631, ebből 593 (94,0%) magyar, 29 (4,6%) szlovák; [2011] – 363, ebből 304 (83,7%) magyar, 55 (15,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 324 (89,3%) magyar, 33 (9,1%) szlovák. V: [2011] – 347 r. k., 5 ev. – Késő barokk stílusú r. k. (Mindenszentek-) templomát Szentiványi Ferenc országbíró és királyi ítélőmester építtette 1789-ben. A templom kriptájában nyugvó Szentiványi Ferenc emlékére évente megrendezik ~n a Szentiványi Napokat. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával (Mikszáth Kálmán Magyar Tanítási nyelvű Alapiskola) rendelkezett.
Varga Béla
(* 1928. febr. 28. Bátorkeszi, † 1994. júl. 3. Köbölkút) Tanár, művelődésszervező. 1950-ben érettségizett Érsekújvárott; 1953–1957-ben a pozsonyi Pedagógiai Főiskola levelező tagozatán magyar–szlovák szakos oklevelet szerzett. 1952–1958-ban Köbölkúton tanító, majd iskolaigazgató; 1958–1961-ben járási tanfelügyelő Érsekújvárott, 1970-ig, ill. 1977–1984 között ismét iskolaigazgató volt Köbölkúton. 1970–1977-ben...megnyit →
(* 1928. febr. 28. Bátorkeszi, † 1994. júl. 3. Köbölkút) Tanár, művelődésszervező. 1950-ben érettségizett Érsekújvárott; 1953–1957-ben a pozsonyi Pedagógiai Főiskola levelező tagozatán magyar–szlovák szakos oklevelet szerzett. 1952–1958-ban Köbölkúton tanító, majd iskolaigazgató; 1958–1961-ben járási tanfelügyelő Érsekújvárott, 1970-ig, ill. 1977–1984 között ismét iskolaigazgató volt Köbölkúton. 1970–1977-ben...megnyit →
Részletek
(* 1928. febr. 28. Bátorkeszi, † 1994. júl. 3. Köbölkút) Tanár, művelődésszervező. 1950-ben érettségizett Érsekújvárott; 1953–1957-ben a pozsonyi Pedagógiai Főiskola levelező tagozatán magyar–szlovák szakos oklevelet szerzett. 1952–1958-ban Köbölkúton tanító, majd iskolaigazgató; 1958–1961-ben járási tanfelügyelő Érsekújvárott, 1970-ig, ill. 1977–1984 között ismét iskolaigazgató volt Köbölkúton. 1970–1977-ben a Csemadok KB főtitkára Pozsonyban. Csanda Sándor mellett közreműködött Fábry Zoltán válogatott levelezésének kiadásában (1978).
Varga Emese
(* 1977. júl. 25. Dunaszerdahely) Dramaturg. Gyermekkorát Nagymegyeren töltötte, itt végezte alap- és középiskolai tanulmányait is. 1995–2000 között dramaturgia szakot végzett Pozsonyban. Még főiskolásként, 1999-ben került a Komáromi Jókai Színházhoz, s annak dramaturgja azóta is. – Főbb dramaturgiai munkái: Komáromi Jókai Színház: Peter Shaffer:...megnyit →
(* 1977. júl. 25. Dunaszerdahely) Dramaturg. Gyermekkorát Nagymegyeren töltötte, itt végezte alap- és középiskolai tanulmányait is. 1995–2000 között dramaturgia szakot végzett Pozsonyban. Még főiskolásként, 1999-ben került a Komáromi Jókai Színházhoz, s annak dramaturgja azóta is. – Főbb dramaturgiai munkái: Komáromi Jókai Színház: Peter Shaffer:...megnyit →
Részletek
Varga Emese (JSZ)
(* 1977. júl. 25. Dunaszerdahely) Dramaturg. Gyermekkorát Nagymegyeren töltötte, itt végezte alap- és középiskolai tanulmányait is. 1995–2000 között dramaturgia szakot végzett Pozsonyban. Még főiskolásként, 1999-ben került a Komáromi Jókai Színházhoz, s annak dramaturgja azóta is. – Főbb dramaturgiai munkái: Komáromi Jókai Színház: Peter Shaffer: Amadeus, (Rendező: Czajlik József). Csehov: Sirály (rendező: Telihay Péter). Parti Nagy Lajos: Ibusár (rendező: Telihay Péter). Spiró György: Imposztor (rendező: Martin Huba). Nyikolaj Koljada: Mese a halott cárkisasszonyról (rendező: Czajlik József). Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: Karamazov testvérek (rendező: Martin Huba). Müller Péter–Seress Rezső: Szomorú vasárnap (rendezte: Lévay Adina). Anton Pavlovics Csehov: Három nővér (rendező: Martin Huba). Spiró György: Prah (rendezte: Anger Zsolt). Csehov: Cseresznyéskert (rendező: Martin Huba). Ladislav Ballek: Hentessegéd (rendezte: Rastislav Ballek). Hevesi sándor színház, Zalaegerszeg: Jean-Baptiste Molière: scapin furfangjai (rendezte: Naszlady Éva). – Rendezőasszisztens: Szomory Dezső: II. József (rendezte: Verebes István). – Fordítások: Martin Čičvák: Profik Háza – Újvidéki Színház; Silvester Lavrík: Báthory Erzsébet; Tomáš Horváth: Elrontott játék. – Szerkesztői munka: A Kulisszák színházi folyóirat főszerkesztője 2000-től. – Filmforgatókönyvek: Sántántangó (Rendező: Molnár Csaba); Rendes ember (Rendező: Molnár Csaba). – Ir. Színházi évkönyvek (OSZMI Budapest); Divadlá na Slovensku (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig).
Varga Emőke
(* 1965. júl. 29. Dunaszerdahely) Képzőművész, főiskolai oktató. 1980–1984 között a pozsonyi Iparművészeti Középiskolán tanult. 1984–1991 között elvégezte a pozsonyi Képzőművészeti Főiskolát. Pályája kezdetén papírmunkáival tűnt fel, újabban – sajátos ötletekkel és humorérzékkel vegyítve – installációkkal is foglalkozik, s a fényképészet eszköztárához is szívesen...megnyit →
(* 1965. júl. 29. Dunaszerdahely) Képzőművész, főiskolai oktató. 1980–1984 között a pozsonyi Iparművészeti Középiskolán tanult. 1984–1991 között elvégezte a pozsonyi Képzőművészeti Főiskolát. Pályája kezdetén papírmunkáival tűnt fel, újabban – sajátos ötletekkel és humorérzékkel vegyítve – installációkkal is foglalkozik, s a fényképészet eszköztárához is szívesen...megnyit →
Részletek
Varga Emőke (SZM)
(* 1965. júl. 29. Dunaszerdahely) Képzőművész, főiskolai oktató. 1980–1984 között a pozsonyi Iparművészeti Középiskolán tanult. 1984–1991 között elvégezte a pozsonyi Képzőművészeti Főiskolát. Pályája kezdetén papírmunkáival tűnt fel, újabban – sajátos ötletekkel és humorérzékkel vegyítve – installációkkal is foglalkozik, s a fényképészet eszköztárához is szívesen nyúl. 1992-ben Martin Benka-díjat kapott. 1999-ben Az Év Fiatal Képzőművésze lett, mellyel egy amerikai ösztöndíjat és kiállítási lehetőséget nyert. A pozsonyi Képzőművészeti Főiskola oktatója.
Varga Ervin
(* 1955. jún. 25. Ágcsernyő, † 2013. jún. 4. Éberhard) Koreográfus, publicista, főiskolai tanár, vállalkozó. Pozsonyban a Zene- és Drámaművészeti Főiskola koreográfiai szakának elvégzése után (1979) 1979–1981-ben a pozsonyi Katonai Művészegyüttes táncosa, majd 1981–1988 a Lúčnica néptáncegyüttes koreográfusa és szólótáncosa, ezzel egyidőben 1987-ig a...megnyit →
(* 1955. jún. 25. Ágcsernyő, † 2013. jún. 4. Éberhard) Koreográfus, publicista, főiskolai tanár, vállalkozó. Pozsonyban a Zene- és Drámaművészeti Főiskola koreográfiai szakának elvégzése után (1979) 1979–1981-ben a pozsonyi Katonai Művészegyüttes táncosa, majd 1981–1988 a Lúčnica néptáncegyüttes koreográfusa és szólótáncosa, ezzel egyidőben 1987-ig a...megnyit →
Részletek
Varga Ervin (FI)
(* 1955. jún. 25. Ágcsernyő, † 2013. jún. 4. Éberhard) Koreográfus, publicista, főiskolai tanár, vállalkozó. Pozsonyban a Zene- és Drámaművészeti Főiskola koreográfiai szakának elvégzése után (1979) 1979–1981-ben a pozsonyi Katonai Művészegyüttes táncosa, majd 1981–1988 a Lúčnica néptáncegyüttes koreográfusa és szólótáncosa, ezzel egyidőben 1987-ig a Szőttes Nőpművészeti Együttes művészeti vezetője és koreográfusa, 1988–1995-ben az Ifjú Szivek tánckarának művészeti vezetője és koreográfusa, 1993-tól az együttes igazgatója, közben 1988–1989-ben a Szlovák Állami Népművészeti Együttesnek is vendégkoreográfusa volt. 1991–1996 között a pozsonyi Zene- és Drámaművészeti Főiskola óraadó, 1996-tól főállású tanára, 2002-től a Szlovák Állami Népművészeti Együttes művészeti igazgatója és koreográfusa. 1994-től vállalkozó, a Slovak folk tourist Kft. igazgató tulajdonosa volt. Fontosabb egész estét betöltő műsorai: Hej, révész, révész (1985); Nyugtalan ének (1987); Kötődések (1989), Hajnaltól, hajnalig (1990); Sen – Álom (2003). Rendszeresen készített koreográfiákat a Komáromi Jókai Színház, ill. a Kassai Thália Színház részére, és tévéfilmekhez is készített koreográfiákat (Hej, párta, párta, 1984; Hetet egy csapásra, 1986). Több amatőr és hivatásos táncegyüttessel dolgozott (a fülekpüspöki Palóc, a diószegi Új Hajtás, Budapest Táncegyüttes). Különböző hazai és külföldi népművészeti fesztiválokon több alkalommal nyert első vagy második díjat koreográfiáival. Ismertek szakcikkei, fesztiválbeszámolói is.