Úradné Oznamy Županského Úradu Župy Hontianskej – A Hontmegyei Zsupáni Hivatal Hivatalos Közleményei
Részletek
Szlovák és magyar nyelven jelent meg (Ipolyság, 1919–1921).
Úradný Policajný Vestník Slovenska – Zentral Polizeiblatt der Slowakei – Szlovenszkói Központi Rendőri Közlöny
Részletek
Szlovák, német és magyar nyelven jelent meg (Pozsony, 1929–1932).
Uránia Tudományos Egyesület
Pozsonyi magyar tudományos-ismeretterjesztő egyesület. Az 1910-es években alakult, az államfordulatot követően azonban betiltották működését. Újjáalakítására 1924-ben került sor, alapszabályát pedig 1926-ban hagyták jóvá a hatóságok. A liberális szellemiségű ~ szorosan kapcsolódott a pozsonyi szabadkőműves páholyokhoz, vezetőségének nagy része e páholyok tagja volt. Évente 20–25...megnyit →
Pozsonyi magyar tudományos-ismeretterjesztő egyesület. Az 1910-es években alakult, az államfordulatot követően azonban betiltották működését. Újjáalakítására 1924-ben került sor, alapszabályát pedig 1926-ban hagyták jóvá a hatóságok. A liberális szellemiségű ~ szorosan kapcsolódott a pozsonyi szabadkőműves páholyokhoz, vezetőségének nagy része e páholyok tagja volt. Évente 20–25...megnyit →
Részletek
Pozsonyi magyar tudományos-ismeretterjesztő egyesület. Az 1910-es években alakult, az államfordulatot követően azonban betiltották működését. Újjáalakítására 1924-ben került sor, alapszabályát pedig 1926-ban hagyták jóvá a hatóságok. A liberális szellemiségű ~ szorosan kapcsolódott a pozsonyi szabadkőműves páholyokhoz, vezetőségének nagy része e páholyok tagja volt. Évente 20–25 előadást szervezett, amelyek filozófiai, irodalmi, művészeti, zenei, természettudományos témájúak voltak. Előadásai jórészt magyarul és németül folytak, de a vezető tisztségviselők között a magyar, német és zsidó polgárokon kívül szlovákok is voltak. A hazai szellemi élet képviselőin kívül az Urániában a magyarországi és európai tudomány, irodalom és művészet kiemelkedő alakjai is felléptek, köztük Babits Mihály, Bartók Béla, Coudenhove-Kalergi vagy Vámbéry Rusztem. Jó kapcsolatokat ápolt a Sarló mozgalommal, és támogatta annak pozsonyi működését. Az egyesület tevékenysége a harmincas évek végére visszaesett, s 1938 után formálissá vált. A pozsonyi rendőr-igazgatóság 1942 jan.-jában kiadott végzése alapján szűnt meg.
Urbán Aladár
-> Z. Urbán Aladár
(* 1946. máj. 22. Nagyzellő † 2026. márc. 12. Ipolybalog) Tanár, művelődésszervező, helytörténész. 1968-tól az ipolyvarbói alapiskola tanára. A Palóc Társaság alapítója (1989) és vezetője. Honismereti írásai, pedagógiai tárgyú cikkei az 1960-as évektől jelennek meg. Helytörténeti és honismereti füzetek szerzője, szerkesztette a Palóc Társaság...megnyit →
(* 1946. máj. 22. Nagyzellő † 2026. márc. 12. Ipolybalog) Tanár, művelődésszervező, helytörténész. 1968-tól az ipolyvarbói alapiskola tanára. A Palóc Társaság alapítója (1989) és vezetője. Honismereti írásai, pedagógiai tárgyú cikkei az 1960-as évektől jelennek meg. Helytörténeti és honismereti füzetek szerzője, szerkesztette a Palóc Társaság...megnyit →
Részletek
Z. Urbán Aladár (FI)
(* 1946. máj. 22. Nagyzellő † 2026. márc. 12. Ipolybalog) Tanár, művelődésszervező, helytörténész. 1968-tól az ipolyvarbói alapiskola tanára. A Palóc Társaság alapítója (1989) és vezetője. Honismereti írásai, pedagógiai tárgyú cikkei az 1960-as évektől jelennek meg. Helytörténeti és honismereti füzetek szerzője, szerkesztette a Palóc Társaság hírmondóját, a Jó Palócokat. – Fm. Kubányi Lajos élete és munkássága 1855–1912 (tan., 1992); A szklabonyai Mikszáth Emlékház (tan., 1993).
Urbán György
(* 1932. júl. 2. Calgary [Kanada], † 2008. márc. 12. Vértesboglár [Mo.]) Pedagógus, közíró. Iskoláit Menyhén, Ipolyságon, Nyitrán és Pozsonyban végezte. Sárón kezdett tanítani (1950), pedagógusi szakképesítést levelező tagozaton szerzett. 1951-től Zselízen az alapiskolában, 1965-től nyugdíjba vonulásáig az alapiskolától akkor különvált magyar tanítási nyelvű...megnyit →
(* 1932. júl. 2. Calgary [Kanada], † 2008. márc. 12. Vértesboglár [Mo.]) Pedagógus, közíró. Iskoláit Menyhén, Ipolyságon, Nyitrán és Pozsonyban végezte. Sárón kezdett tanítani (1950), pedagógusi szakképesítést levelező tagozaton szerzett. 1951-től Zselízen az alapiskolában, 1965-től nyugdíjba vonulásáig az alapiskolától akkor különvált magyar tanítási nyelvű...megnyit →
Részletek
(* 1932. júl. 2. Calgary [Kanada], † 2008. márc. 12. Vértesboglár [Mo.]) Pedagógus, közíró. Iskoláit Menyhén, Ipolyságon, Nyitrán és Pozsonyban végezte. Sárón kezdett tanítani (1950), pedagógusi szakképesítést levelező tagozaton szerzett. 1951-től Zselízen az alapiskolában, 1965-től nyugdíjba vonulásáig az alapiskolától akkor különvált magyar tanítási nyelvű gimnáziumban tanított. Írásai zömmel a rendszerváltás után, s főleg nyugati magyar lapokban jelentek meg (Nemzetőr [München], Magyar Újság [Bécs], Magyarságtudományi Értesítő [USA], Magyarok Vasárnapja [Kalifornia, USA]. Fő műve, A béke oltókése, A rabnemzetek és őshonos nemzeti kisebbségek könyve (eredeti címén: Békevakcina) című tanulmánykötete Ustoros Gergely név alatt 1999-ben a Püski Kiadóban jelent meg
Urbán Sándor
(* 1925. dec. 3. Zalaba, † 2002. márc. 3. Zselíz) Szakíró, író. Kétéves korától Kanadában élt, 1934-ben tért vissza szülőföldjére. Pozsonyban járt gimnáziumba, végül Nyitrán érettségizett (1946). Később hamis vádak alapján börtönre, majd kényszermunkára (Jáchymov) ítélték. 1953–1955-ben a zselízi állami gazdaság tisztviselője, 1956–1958-ban a...megnyit →
(* 1925. dec. 3. Zalaba, † 2002. márc. 3. Zselíz) Szakíró, író. Kétéves korától Kanadában élt, 1934-ben tért vissza szülőföldjére. Pozsonyban járt gimnáziumba, végül Nyitrán érettségizett (1946). Később hamis vádak alapján börtönre, majd kényszermunkára (Jáchymov) ítélték. 1953–1955-ben a zselízi állami gazdaság tisztviselője, 1956–1958-ban a...megnyit →
Részletek
(* 1925. dec. 3. Zalaba, † 2002. márc. 3. Zselíz) Szakíró, író. Kétéves korától Kanadában élt, 1934-ben tért vissza szülőföldjére. Pozsonyban járt gimnáziumba, végül Nyitrán érettségizett (1946). Később hamis vádak alapján börtönre, majd kényszermunkára (Jáchymov) ítélték. 1953–1955-ben a zselízi állami gazdaság tisztviselője, 1956–1958-ban a járási sporthivatal, 1958–1961-ben a zselízi városi hivatal építkezési osztályának vezetője. 1961-től 1985-ig a zselízi közszolgáltatási üzem igazgatója. Költőként indult, de elbeszéléseket is írt. Az 1950-es évektől elsősorban a kaktuszokról írt cikkeket. – Fm. Čarovné tŕne (mon. a kaktuszokról), 1972; továbbá oroszul három kiadásban is; Fölparcellázott égbolt (önéletrajzi r., 1991).
Urbán Zsolt
(* 1959. szept. 17. Zalaba) Szerkesztő. A magyar tanítási nyelvű gimnáziumban végzett Zselizen (1978), majd a Szlovák Műszaki Egyetemen gépészmérnöki szakán szerzett diplomát (1983). A Szlovák Pedagógiai Kiadó Magyar szerkesztőségében 1985-től szerkesztőként, majd 2000-től főszerkesztőként dolgozik. Főszerkesztője volt annak a 2014-ben megjelent lexikonnak, amely...megnyit →
(* 1959. szept. 17. Zalaba) Szerkesztő. A magyar tanítási nyelvű gimnáziumban végzett Zselizen (1978), majd a Szlovák Műszaki Egyetemen gépészmérnöki szakán szerzett diplomát (1983). A Szlovák Pedagógiai Kiadó Magyar szerkesztőségében 1985-től szerkesztőként, majd 2000-től főszerkesztőként dolgozik. Főszerkesztője volt annak a 2014-ben megjelent lexikonnak, amely...megnyit →
Részletek
(* 1959. szept. 17. Zalaba) Szerkesztő. A magyar tanítási nyelvű gimnáziumban végzett Zselizen (1978), majd a Szlovák Műszaki Egyetemen gépészmérnöki szakán szerzett diplomát (1983). A Szlovák Pedagógiai Kiadó Magyar szerkesztőségében 1985-től szerkesztőként, majd 2000-től főszerkesztőként dolgozik. Főszerkesztője volt annak a 2014-ben megjelent lexikonnak, amely ennek az internetes verziónak az alapjául szolgált. 1980–1988 között a Szőttesben táncolt. – Fm. A (Cseh)Szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig (főszerk., 2014).
Ürge Mária
(* 1952. szept. 19. Somorja, † 1991. máj. 27. Somorja) Pedagógus, néprajzkutató. Somorján érettségizett (1972), a nyitrai Pedagógiai Főiskolán szerzett tanítói oklevelet (1976); ezt követően – autóbaleset miatt bekövetkezett haláláig – a nagylégi alapiskolában tanított. Néprajzi gyűjtéssel foglalkozott, a somorjai Csalló parasztzenekar másodhegedűse volt;...megnyit →
(* 1952. szept. 19. Somorja, † 1991. máj. 27. Somorja) Pedagógus, néprajzkutató. Somorján érettségizett (1972), a nyitrai Pedagógiai Főiskolán szerzett tanítói oklevelet (1976); ezt követően – autóbaleset miatt bekövetkezett haláláig – a nagylégi alapiskolában tanított. Néprajzi gyűjtéssel foglalkozott, a somorjai Csalló parasztzenekar másodhegedűse volt;...megnyit →
Részletek
(* 1952. szept. 19. Somorja, † 1991. máj. 27. Somorja) Pedagógus, néprajzkutató. Somorján érettségizett (1972), a nyitrai Pedagógiai Főiskolán szerzett tanítói oklevelet (1976); ezt követően – autóbaleset miatt bekövetkezett haláláig – a nagylégi alapiskolában tanított. Néprajzi gyűjtéssel foglalkozott, a somorjai Csalló parasztzenekar másodhegedűse volt; a zenekarral 1983-ban és 1985-ben első díjat nyert a Tavaszi szél vizet áraszt… országos népzenei és népdalversenyen. 1984-ben Jókai Máriával közösen végzett gyermekjátékgyűjtése második díjat nyert a Szlovák Néprajzi Társaság pályázatán. Néprajzi témájú tanulmányai mellett zenei nevelés tankönyveket és módszertani segédkönyveket is írt. – Fm. A Kolonyi templom előtt. Válogatás Ürge Mária népzenegyűjtéséből (2004).
Ürmény (Mojmírovce)
Részletek
Község a Nyitrai járásban, a Kisalföld É-i részén, a Cabaj-patak mentén, Nyitrától D-re. L: [1921] – 3545, ebből 3223 (90,9%) szlovák, 136 (3,8%) magyar, 114 (3,2%) zsidó; [2011] – 2838, ebből 2641 (93,1%) szlovák, 17 (0,6%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 2637 (92,9%) szlovák, 16 (0,6%) magyar. V: [2011] – 2231 r. k., 48 ev., 15 gör. kat., 4 ref. – Gótikus alapokon álló r. k. (Szt. László-) temploma 1718–21 között barokk, zsinagógája 1820-ban klasszicista stílusban épült. Az 1721-ben késő barokk stílusban emelt Hunyady-kastélyt a 18. sz. végén klasszicista stílusban alakították át, az 1812-ben épült Ürményi-kúria klasszicista építmény. – Számos pusztája közül, amelyekre az 1920-as években cseh-morva és szlovák kolonisták települtek, Tarányt (Taraň, 1948-tól Štefanovičová) 1935-ben, Mezőkeszit (Poľný Kesov) 1940-ben, Nagyvölgyet (Veľká Dolina) 1956-ban önálló községgé szervezték.
Urr György
Részletek
(* 1900 Kassa, † 1979 Kassa) Publicista, bibliográfus. 1918 után a Négergyarmat, majd a Jövőnk c. lapot szerkesztette. A 2. vh. alatt munkatársa volt a Magyar Albumnak. 1945 után ritkán publikált, de ő írta a Gyüre Lajos szerkesztette A magyar kultúra 50 éve Kelet-Szlovákiában c. mű bibliográfiai részét. Bibliográfiai jellegű írásokat a sajtóban is közölt. – Fm. Az ifjúság és a keresztényszocializmus (1923); Új államrendszer (1925); A magyar munkásság nemzeti alapon való szervezkedésének fontossága (1927); A parlamentarizmus válsága (1929); A szlovenszkói magyar politika tíz esztendeje (1930); Kisebbségi sorsunk húsz esztendejéből (1939).