Tatran Könyvkiadó
Szlovák könyvkiadó (1947–). Részvénytársaságként jött létre, politikai, jogi, ismeretterjesztő kiadványokon kívül szépirodalmat és irodalomtudományi műveket jelentetett meg. Néhány (főleg politikai) könyvet magyarul is kiadott. 1953 jan.-ban megszüntették, feladatát a Szlovákiai Szépirodalmi Könyvkiadó vette át, melybe 1956-ban a Csehszlovákiai Magyar Könyvkiadót is beolvasztották. A Szlovákiai...megnyit →
Szlovák könyvkiadó (1947–). Részvénytársaságként jött létre, politikai, jogi, ismeretterjesztő kiadványokon kívül szépirodalmat és irodalomtudományi műveket jelentetett meg. Néhány (főleg politikai) könyvet magyarul is kiadott. 1953 jan.-ban megszüntették, feladatát a Szlovákiai Szépirodalmi Könyvkiadó vette át, melybe 1956-ban a Csehszlovákiai Magyar Könyvkiadót is beolvasztották. A Szlovákiai...megnyit →
Részletek
Szlovák könyvkiadó (1947–). Részvénytársaságként jött létre, politikai, jogi, ismeretterjesztő kiadványokon kívül szépirodalmat és irodalomtudományi műveket jelentetett meg. Néhány (főleg politikai) könyvet magyarul is kiadott. 1953 jan.-ban megszüntették, feladatát a Szlovákiai Szépirodalmi Könyvkiadó vette át, melybe 1956-ban a Csehszlovákiai Magyar Könyvkiadót is beolvasztották. A Szlovákiai Szépirodalmi Könyvkiadó 1963-ban felvette elődje nevét, s Tatran Szlovák Szépirodalmi és Művészeti Könyvkiadó néven az egyik legjelentősebb szlovák kiadó lett. Szervezeti keretében jött létre a Tatran Magyar Üzeme (1967), mely az önálló Madách Könyv- és Lapkiadó megszületéséig a kisebbségi magyar irodalom egyetlen műhelye volt. – Ir. Dvadsať rokov vydavateľstva Tatran (1967); A szó úrrá lett az időn… In: Fónod Zoltán: Körvonalak (1982).
Tatran Magyar Üzeme
Részletek
Magyar könyvek kiadója (Pozsony, 1967–1968). 1967 jan.-ban alakult, gazdaságilag a Tatran (szlovák szépirodalmi) Kiadóhoz kötődött, kiadói programja megalkotásában azonban közvetlenül a Kiadói Főigazgatóság hatáskörébe tartozott. Vezetője Dobos László főszerkesztő volt. – Ir. Magyar könyvkiadás Csehszlovákiában. In: Fónod Zoltán: Tegnapi önismeret (1986).
Tavasz
Szépirodalmi és kritikai hetilap (Pozsony, 1919 márc.–1921 máj.). Az első hosszabb ideig fennálló kisebbségi irodalmi orgánum volt, s szerkesztőit, idősebb munkatársait (főleg a sűrűn publikáló Albert Józsefet) a már avulóban lévő hagyományos nép-nemzeti irányzathoz való ragaszkodás jellemezte. Anyagi megalapozásában a pozsonyi nagyipari körökkel kapcsolatban...megnyit →
Szépirodalmi és kritikai hetilap (Pozsony, 1919 márc.–1921 máj.). Az első hosszabb ideig fennálló kisebbségi irodalmi orgánum volt, s szerkesztőit, idősebb munkatársait (főleg a sűrűn publikáló Albert Józsefet) a már avulóban lévő hagyományos nép-nemzeti irányzathoz való ragaszkodás jellemezte. Anyagi megalapozásában a pozsonyi nagyipari körökkel kapcsolatban...megnyit →
Részletek
tavasz
Szépirodalmi és kritikai hetilap (Pozsony, 1919 márc.–1921 máj.). Az első hosszabb ideig fennálló kisebbségi irodalmi orgánum volt, s szerkesztőit, idősebb munkatársait (főleg a sűrűn publikáló Albert Józsefet) a már avulóban lévő hagyományos nép-nemzeti irányzathoz való ragaszkodás jellemezte. Anyagi megalapozásában a pozsonyi nagyipari körökkel kapcsolatban lévő Árkádia irodalmi asztaltársaság tagjai is részt vettek, s a fellépő tehetségek közül Márai Sándor, Mécs László, Szvatkó Pál és Tamás Mihály írtak bele. A lap versanyagában szlovák és cseh fordítások is találhatók. – Szerk. Kumlik Emil, Szeredai Gruber Károly.
Tavaszi Parlament
A csehszlovákiai magyar kulturális szervezetek népfrontos jellegű találkozója. A ~et a Csehszlovákiai Magyar Kisebbségi Társaságban és a Magyar Szellemi Társaságban tevékenykedő többségében aktivista és baloldali érzelmű személyiségek hívták létre. Első összejövetelére 1936. ápr. 18–19-én került sor Érsekújvárott. A mintegy negyven résztvevő között a szlovákiai magyar művelődés...megnyit →
A csehszlovákiai magyar kulturális szervezetek népfrontos jellegű találkozója. A ~et a Csehszlovákiai Magyar Kisebbségi Társaságban és a Magyar Szellemi Társaságban tevékenykedő többségében aktivista és baloldali érzelmű személyiségek hívták létre. Első összejövetelére 1936. ápr. 18–19-én került sor Érsekújvárott. A mintegy negyven résztvevő között a szlovákiai magyar művelődés...megnyit →
Részletek
A csehszlovákiai magyar kulturális szervezetek népfrontos jellegű találkozója. A ~et a Csehszlovákiai Magyar Kisebbségi Társaságban és a Magyar Szellemi Társaságban tevékenykedő többségében aktivista és baloldali érzelmű személyiségek hívták létre. Első összejövetelére 1936. ápr. 18–19-én került sor Érsekújvárott. A mintegy negyven résztvevő között a szlovákiai magyar művelődés olyan meghatározó személyiségei voltak, mint Brogyányi Kálmán, Hantos László, Révay István gróf, Szalatnai Rezső, Szombathy Viktor, Esterházy Lujza, Peéry Rezső és Győry Dezső. A ~ célja az antifasiszta szemléletű magyar szervezetek összefogása és közös program kidolgozása volt. Az érsekújvári találkozó résztvevői 10 pontba sűrített programot fogadtak el, amelyben a csehszlovákiai magyarság kulturális igényeinek felsorolása mellett a szlovák–magyar együttműködés igénye is megfogalmazódott. A ~ végül rövid életű kezdeményezésnek bizonyult. Az 1936 dec.-ében megtartott második találkozón ugyanis az ellenzéki magyar politika befolyása alatt álló szervezetek képviselői már nem vettek részt, ami a kezdeményezés kudarcát jelentette. – Ir. Vadász Ferenc: Magyar kulturális népfrontszervezési kísérletek Csehszlovákiában. 1936–1938. (Múltunk, 1997/3).
Tavaszi Szél Vizet Áraszt
Népzenei és népdalverseny. 1968-tól a Csemadok és más intézmények által kétévente megrendezett fesztivál. A hagyományőrző csoportokat és népdalénekeseket összefogó versenyt 1989 után a Csemadokkal együtt a Szlovákiai Magyar Folklórszövetség, majd pedig a Pátria Rádió szervezte. Fontos szerepe volt a különböző népszokásokat feldolgozó hagyományőrző csoportok...megnyit →
Népzenei és népdalverseny. 1968-tól a Csemadok és más intézmények által kétévente megrendezett fesztivál. A hagyományőrző csoportokat és népdalénekeseket összefogó versenyt 1989 után a Csemadokkal együtt a Szlovákiai Magyar Folklórszövetség, majd pedig a Pátria Rádió szervezte. Fontos szerepe volt a különböző népszokásokat feldolgozó hagyományőrző csoportok...megnyit →
Részletek
Népzenei és népdalverseny. 1968-tól a Csemadok és más intézmények által kétévente megrendezett fesztivál. A hagyományőrző csoportokat és népdalénekeseket összefogó versenyt 1989 után a Csemadokkal együtt a Szlovákiai Magyar Folklórszövetség, majd pedig a Pátria Rádió szervezte. Fontos szerepe volt a különböző népszokásokat feldolgozó hagyományőrző csoportok bemutatásában.
Teátrum Diákszínpad
Részletek
A Szenci Molnár Albert Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium, Leány- és Vállalkozói Szakközépiskola, valamint a helyi Csemadok mellett alakult 2000-ben. Vezetője Pomichal Mária volt. A Diákszínpad a 2006-tól nem mutat ki tevékenységet. Fennállasa alatt minden évben részt vett a komáromi Jókai Napok-on.
Teátrum Színházi Polgári Társulás
Részletek
2000-ben alakult Komáromban. Tájoló jellegű társulat, mely hivatásos művészekből áll. Főként a kisebb falvakat látogatja, és a keleti országrész lakosságának színházigényeit igyekszik kielégíteni. A szervezet vezetői Batta György és Dráfi Mátyás.
Tehla
-> Töhöl (Tehla)
Község a Lévai járásban, a Garammenti-hátság É-i részén, Verebélytől DK-re. L: [1921] – 698, ebből 576 (82,5%) magyar, 122 (17,5%) szlovák; [2011] – 525, ebből 408 (77,7%) szlovák, 92 (17,5%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 397 (75,6%) szlovák, 104 (19,8%) magyar. V: [2011] –...megnyit →
Község a Lévai járásban, a Garammenti-hátság É-i részén, Verebélytől DK-re. L: [1921] – 698, ebből 576 (82,5%) magyar, 122 (17,5%) szlovák; [2011] – 525, ebből 408 (77,7%) szlovák, 92 (17,5%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 397 (75,6%) szlovák, 104 (19,8%) magyar. V: [2011] –...megnyit →
Részletek
Község a Lévai járásban, a Garammenti-hátság É-i részén, Verebélytől DK-re. L: [1921] – 698, ebből 576 (82,5%) magyar, 122 (17,5%) szlovák; [2011] – 525, ebből 408 (77,7%) szlovák, 92 (17,5%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 397 (75,6%) szlovák, 104 (19,8%) magyar. V: [2011] – 311 r. k., 92 ref., 15 ev., 1 gör. kat. – Ref. temploma a 19. sz. elején klasszicista, r. k. (Szentolvasó Királynője) temploma 1957-ben modernista stílusban épült.
Tejfalu (Mliečno)
1976-ban Somorjához csatolt község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz Ny-i részén, a Duna partján, Somorjától DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 597, ebből 580 (97,2%) magyar; [1970] 1155, ebből 1012 (87,6%) magyar, 135 (11,7%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 550 r....megnyit →
1976-ban Somorjához csatolt község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz Ny-i részén, a Duna partján, Somorjától DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 597, ebből 580 (97,2%) magyar; [1970] 1155, ebből 1012 (87,6%) magyar, 135 (11,7%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 550 r....megnyit →
Részletek
1976-ban Somorjához csatolt község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz Ny-i részén, a Duna partján, Somorjától DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 597, ebből 580 (97,2%) magyar; [1970] 1155, ebből 1012 (87,6%) magyar, 135 (11,7%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 550 r. k., 35 izr., 9 ref., 3 ev. A második vh. után magyar lakosságának egy részét áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi szlovákok települtek. R. k. kápolnája a 19. sz.-ban épült, a közeli Pipagyújtogató csárdánál lezajlott 1849. máj. 12-i összecsapásban elesett magyar honvédek emlékoszlopát 1861-ben állították fel. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. – 1940-ben közigazgatásilag hozzácsatolták Bucsuházát és Királyfiát. – Ir. Csiba László–Presinszky Lajos: Fejezetek Tejfalu történetéből (1993).
Tekovské Lužany
-> Nagysalló (Tekovské Lužany)
Község a Lévai járásban, a Kisalföldön, a Garam folyó völgyében, Lévától D–DNy-ra. L: [1921] – 2691, ebből 2490 (92,5%) magyar, 96 (3,6%) szlovák; [2011] – 2907, ebből 1915 (65,9%) szlovák, 841 (28,9%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 1811 (62,3%) szlovák, 910 (31,3%) magyar. V:...megnyit →
Község a Lévai járásban, a Kisalföldön, a Garam folyó völgyében, Lévától D–DNy-ra. L: [1921] – 2691, ebből 2490 (92,5%) magyar, 96 (3,6%) szlovák; [2011] – 2907, ebből 1915 (65,9%) szlovák, 841 (28,9%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 1811 (62,3%) szlovák, 910 (31,3%) magyar. V:...megnyit →
Részletek
Nagysalló − a nagysallói csata emlékműve (GJ)
Község a Lévai járásban, a Kisalföldön, a Garam folyó völgyében, Lévától D–DNy-ra. L: [1921] – 2691, ebből 2490 (92,5%) magyar, 96 (3,6%) szlovák; [2011] – 2907, ebből 1915 (65,9%) szlovák, 841 (28,9%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 1811 (62,3%) szlovák, 910 (31,3%) magyar. V: [2011] – 1227 r. k., 380 ref., 217 ev., 6 gör. kat. – A második vh. után magyar lakosságának egyharmadát áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi, bulgáriai és szlovákiai szlovák telepesek költöztek. R. k. (Szt. István-) temploma 1745-ben barokk, ref. temploma 1784-ben barokk-klasszicista stílusban épült, az 1849. ápr. 19-i ~i csata emlékművét 1876-ban emelték. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. – 1965-ben hozzácsatolták Kissallót és Hölvényt.