Rigó Konrád
(*1979. máj. 18., Dunaszerdahely) Alap- és középfokú tanulmányait szülővárosában végezte, majd a pozsonyi Közgazdasági egyetem nemzetközi kapcsolatok szakán szerzett egyetemi diplomát. Egy ideig az Ifjú Szívek Táncszínház gazdasági és marketingigazgatója volt, amely mellett a kreatív kultúra területén tevékenykedett, és online ügynökséget vezetett. 2016-tól a Híd-Most párt...megnyit →
(*1979. máj. 18., Dunaszerdahely) Alap- és középfokú tanulmányait szülővárosában végezte, majd a pozsonyi Közgazdasági egyetem nemzetközi kapcsolatok szakán szerzett egyetemi diplomát. Egy ideig az Ifjú Szívek Táncszínház gazdasági és marketingigazgatója volt, amely mellett a kreatív kultúra területén tevékenykedett, és online ügynökséget vezetett. 2016-tól a Híd-Most párt...megnyit →
Részletek
Rigo Konrad (Somogyi fot.)
(*1979. máj. 18., Dunaszerdahely) Alap- és középfokú tanulmányait szülővárosában végezte, majd a pozsonyi Közgazdasági egyetem nemzetközi kapcsolatok szakán szerzett egyetemi diplomát. Egy ideig az Ifjú Szívek Táncszínház gazdasági és marketingigazgatója volt, amely mellett a kreatív kultúra területén tevékenykedett, és online ügynökséget vezetett. 2016-tól a Híd-Most párt jelöltjeként a SZK kulturális minisztériumának az államtitkára.
Somogyi Tibor
(* 1969. márc. 17. Dunaszerdahely) Fotóriporter. 1988-tól 1991-ig elektroműszerészként dolgozott. 1992-ben jelentek meg az első fotói a szlovákiai magyar folyóiratokban. 1995-től szabadfoglalkozású fényképész a somorjai zsinagóga At Home Gallery rendezvényeinek állandó "krónikása". 1996-tól az Új Szó fotóriportere. 1999–2000 között a Magyar Újságíró Szövetség fotóriporteri...megnyit →
(* 1969. márc. 17. Dunaszerdahely) Fotóriporter. 1988-tól 1991-ig elektroműszerészként dolgozott. 1992-ben jelentek meg az első fotói a szlovákiai magyar folyóiratokban. 1995-től szabadfoglalkozású fényképész a somorjai zsinagóga At Home Gallery rendezvényeinek állandó "krónikása". 1996-tól az Új Szó fotóriportere. 1999–2000 között a Magyar Újságíró Szövetség fotóriporteri...megnyit →
Részletek
Somogyi Tibor (csa)
(* 1969. márc. 17. Dunaszerdahely) Fotóriporter. 1988-tól 1991-ig elektroműszerészként dolgozott. 1992-ben jelentek meg az első fotói a szlovákiai magyar folyóiratokban. 1995-től szabadfoglalkozású fényképész a somorjai zsinagóga At Home Gallery rendezvényeinek állandó „krónikása”. 1996-tól az Új Szó fotóriportere. 1999–2000 között a Magyar Újságíró Szövetség fotóriporteri szakosztálya által szervezett szakmai szeminárium hallgatója. 2010-ben a Szlovák Újságíró Szindikátus (SNN) sajtófotó kategóriájában meghirdetett verseny harmadik helyezettje és különdíjasa lett. Munkáit több közép-európai napi- és hetilap, könyv, ill. különböző folyóirat közli folyamatosan. Családjával Dunaszerdahelyen él.
Szalay Zoltán
(* 1985. jún. 30. Dunaszerdahely) Prózaíró. Pozsonyban érettségizett (2004), a pozsonyi Comenius Egyetem jogi karán szerzett diplomát (2009). 2003-tól publikál. 2013–2016 között az Irodalmi Szemle főszerkesztője. 2015–2018 között az Új Szó szerkesztője, majd főszerkesztője. A Denník N-be 2019 óta ír, 2020-tól a szerkesztőség tagja, 2022 májusától...megnyit →
(* 1985. jún. 30. Dunaszerdahely) Prózaíró. Pozsonyban érettségizett (2004), a pozsonyi Comenius Egyetem jogi karán szerzett diplomát (2009). 2003-tól publikál. 2013–2016 között az Irodalmi Szemle főszerkesztője. 2015–2018 között az Új Szó szerkesztője, majd főszerkesztője. A Denník N-be 2019 óta ír, 2020-tól a szerkesztőség tagja, 2022 májusától...megnyit →
Részletek
Szalay Zoltán (ST)
(* 1985. jún. 30. Dunaszerdahely) Prózaíró. Pozsonyban érettségizett (2004), a pozsonyi Comenius Egyetem jogi karán szerzett diplomát (2009). 2003-tól publikál. 2013–2016 között az Irodalmi Szemle főszerkesztője. 2015–2018 között az Új Szó szerkesztője, majd főszerkesztője. A Denník N-be 2019 óta ír, 2020-tól a szerkesztőség tagja, 2022 májusától a Napunk vezető szerkesztője. Főbb díjak: Madách-nívódíj (2022); Arany Opus Díj (2013); Talamon Alfonz-díjat (2011); (2015); Posonium Irodalmi Díj Elsőkötetes Szerzői Díja (2007). – Fm. Ártatlanság (elb., 2006); Nyelvjárás (r., 2007); A kormányzó könyvtára (nov., 2010); Drága vendelinek (elb., 2014); Felföld végnapjai (elb., 2018); Faustus kisöccse (r., 2019); Rómer Flóris, a mesék megmentője (meser. 2019); Senki háza (elb., 2021).
Szevasz Színház
Magánszínház. A komáromi RÉV – Magyar Kultúra Háza mellett 2002-ben alapította Gágyor Péter rendező. Székhelyét az alapító eredetileg Dunaszerdahelyre tervezte. A színház polgári társulásként, állandó költségvetési támogatás nélkül, alapítványi és szponzori forrásokból fenntartott, kis létszámú vándortársulatként működik. A színház előadásait kivétel nélkül Gágyor Péter...megnyit →
Magánszínház. A komáromi RÉV – Magyar Kultúra Háza mellett 2002-ben alapította Gágyor Péter rendező. Székhelyét az alapító eredetileg Dunaszerdahelyre tervezte. A színház polgári társulásként, állandó költségvetési támogatás nélkül, alapítványi és szponzori forrásokból fenntartott, kis létszámú vándortársulatként működik. A színház előadásait kivétel nélkül Gágyor Péter...megnyit →
Részletek
Magánszínház. A komáromi RÉV – Magyar Kultúra Háza mellett 2002-ben alapította Gágyor Péter rendező. Székhelyét az alapító eredetileg Dunaszerdahelyre tervezte. A színház polgári társulásként, állandó költségvetési támogatás nélkül, alapítványi és szponzori forrásokból fenntartott, kis létszámú vándortársulatként működik. A színház előadásait kivétel nélkül Gágyor Péter rendezte, s ő a dramaturgja/színpadra alkalmazója műsorra tűzött darabjaiknak is.
Szigeti László 1.
(* 1949. máj. 26. Dunaszerdahely) Író, publicista, szerkesztő, kiadói igazgató. Pozsonyban vendéglátóipari szakiskolát végzett (1967), a komáromi gimnáziumban levelező tagozaton érettségizett (1972). 1973-tól a Csallóköz, 1975–1980-ban az Új Szó munkatársa, 1981–1982-ben a kassai Thália Színpad dramaturgja és művészeti vezetője, 1983–1989-ben a Nő szerkesztője. 1989–1990-ben aktív...megnyit →
(* 1949. máj. 26. Dunaszerdahely) Író, publicista, szerkesztő, kiadói igazgató. Pozsonyban vendéglátóipari szakiskolát végzett (1967), a komáromi gimnáziumban levelező tagozaton érettségizett (1972). 1973-tól a Csallóköz, 1975–1980-ban az Új Szó munkatársa, 1981–1982-ben a kassai Thália Színpad dramaturgja és művészeti vezetője, 1983–1989-ben a Nő szerkesztője. 1989–1990-ben aktív...megnyit →
Részletek
Szigeti László − publicista (FI)
(* 1949. máj. 26. Dunaszerdahely) Író, publicista, szerkesztő, kiadói igazgató. Pozsonyban vendéglátóipari szakiskolát végzett (1967), a komáromi gimnáziumban levelező tagozaton érettségizett (1972). 1973-tól a Csallóköz, 1975–1980-ban az Új Szó munkatársa, 1981–1982-ben a kassai Thália Színpad dramaturgja és művészeti vezetője, 1983–1989-ben a Nő szerkesztője. 1989–1990-ben aktív politikai szerepet vállalt; 1992-ben megalapította és azóta is vezeti a Kalligram Könyvkiadót. Elbeszéléseivel, irodalom- és színikritikáival, interjúival az 1970-es években jelentkezett. A Kalligram igazgatójaként jelentős szerepet vállal a közép-európai nemzetek közötti szellemi, kulturális és irodalmi kapcsolatok elmélyítésében. Főbb díjai, kitüntetései: Szabad Sajtó Díj (1999); A Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje (2001); A Tomáš Garrigue Masaryk Érdemrend I. fokozata (2003); A Lengyel Köztársaság Lovagi Keresztje (2006); Ľudovít Štúr Érdemrend I. fokozata (2018). Dunaszerdahelyen él. – Fm. Csendek útjain (publicisztika, 1990); Zsebcselek (interjú Hraballal, 1992, 1995, 2004; cseh nyelven 1990); Párbeszédkísérlet (interjú Mészöly Miklóssal, 1999); Olyan országban élek… (interjú Bugár Bélával, 2004).
Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség – SZMCS
Szlovákia mai területén 1913-ban indult meg a magyar cserkészet – még a Magyar Cserkészszövetségen belül. 1913. május 23-án Komáromban megalakul az első cserkészcsapat (1922-ben felvették a Jókai nevet). Még ebben az évben megalakult Pozsony cserkészcsapata, 1914-ben Rimaszombatban, Losoncon, Rozsnyón, Besztercebányán, Eperjesen, Léván is alakultak...megnyit →
Szlovákia mai területén 1913-ban indult meg a magyar cserkészet – még a Magyar Cserkészszövetségen belül. 1913. május 23-án Komáromban megalakul az első cserkészcsapat (1922-ben felvették a Jókai nevet). Még ebben az évben megalakult Pozsony cserkészcsapata, 1914-ben Rimaszombatban, Losoncon, Rozsnyón, Besztercebányán, Eperjesen, Léván is alakultak...megnyit →
Részletek
Szlovákia mai területén 1913-ban indult meg a magyar cserkészet – még a Magyar Cserkészszövetségen belül. 1913. május 23-án Komáromban megalakul az első cserkészcsapat (1922-ben felvették a Jókai nevet). Még ebben az évben megalakult Pozsony cserkészcsapata, 1914-ben Rimaszombatban, Losoncon, Rozsnyón, Besztercebányán, Eperjesen, Léván is alakultak magyar cserkészcsapatok. A két háború közötti időszakban a Csehszlovák Cserkészszövetség magyar alosztályát először Scherer Lajos kezdte szervezni, később Mrenna József érsekújvári cserkésztiszt, tanügyi főtanácsos vette át és vezette titkárként. Az alosztály jelentős személyiségei közt említhetjük Beszédes Lajost, aki az erdei iskolában a vezetőképzést vezette. A Csehszlovák Cserkészszövetségen belül jelentéktelen volt a magyar csapatok támogatása, de legalább legálisan működhettek. A Gödöllői Jamboree alkalmával a magyar alosztály szeretett volna a csehszlovák kontingensen belül egy kisebb alakulatot létrehozni, de ezt a vezetőség nem engedélyezte. A csehszlovákiai magyar cserkészet kérdése a losonci Scherer Lajos által kiadott A Mi Lapunk, ill. a Bíró Lucián által szerkesztett Tábortűz újságokban tudott megjelenni. 1945–1950 között a magyar cserkészet csak illegalitásban, ún. búvópatak cserkészetként működhettek (pl. Kassa, Köbölkút), de a kommunista fordulat után (1948) a cserkészetet teljesen betiltották. 1968-ban a Csemadok keretén belül kezdeményezték a magyar cserkészet újjáindítását (pl. Tardoskedd), de az akkori hatóság ezt a magyarság részére nem engedélyezte. A rendszerváltás után 1990-ben sikerült létrehozni a ~et Dunaszerdahelyen, amely ifjúsági, közművelődési, sport, oktatási, egyházi feladatokat lát el. Célja: vallási, erkölcsi alapokon nyugvó nevelés, a Robert Baden-Powell-i cserkészeszmék ápolása, az egyetemes magyarság és a szlovákiai magyarok hagyományainak ápolása. Tevékenységi területe: a szövetség működéséhez szükséges anyagi feltételeinek megteremtése, folyamatos cserkészképzés biztosítása, táborok, kirándulások, versenyek, értekezletek szervezése, könyvek, folyóiratok, egyéb sajtótermékek kiadása, a szervezet folyamatos fejlesztése és a kapcsolatszervezés. Könyveket, módszertani kiadványokat, valamint havilapot (Cserkész) ad ki. A ~ non-profit szervezet, amely a fiatalok nevelésével foglalkozik. A ~ célcsoportja a szlovákiai magyar fiatalság, elsősorban számukra van kidolgozott nevelési programja, de felnőtt tagjai is vannak. Cserkészek országszerte megtalálhatóak, ezért a szövetség kicsi egységekre, cserkészcsapatokra bomlik az ország településein. A szövetség működtetését szinte kizárólag önkéntesek végzik. – Vezető: Hodossy Gyula (1990–1995), Maitz László (1995), Magyar Ferenc (1995), Vitéz László (1995–2007), Csémi Szilárd (2007).
szmcs_liliom
Szlovákiai Magyar Írók Társasága (SZMÍT)
A szlovákiai magyar írók érdekvédelmi és szakmai szövetsége (Pozsony, Dunaszerdahely, 1990). Kulturális, közművelődési, érdekvédelmi, érdekképviseleti, tájékoztatási, oktatási, tudományos feladatokat lát el. Célja szakmai hátteret biztosítani a Szl.-ban alkotó magyar írók számára, az irodalom népszerűsítése az olvasók körében, a kritikusi, irodalomelméleti, szakmai munka elmélyítése. A...megnyit →
A szlovákiai magyar írók érdekvédelmi és szakmai szövetsége (Pozsony, Dunaszerdahely, 1990). Kulturális, közművelődési, érdekvédelmi, érdekképviseleti, tájékoztatási, oktatási, tudományos feladatokat lát el. Célja szakmai hátteret biztosítani a Szl.-ban alkotó magyar írók számára, az irodalom népszerűsítése az olvasók körében, a kritikusi, irodalomelméleti, szakmai munka elmélyítése. A...megnyit →
Részletek
A szlovákiai magyar írók érdekvédelmi és szakmai szövetsége (Pozsony, Dunaszerdahely, 1990). Kulturális, közművelődési, érdekvédelmi, érdekképviseleti, tájékoztatási, oktatási, tudományos feladatokat lát el. Célja szakmai hátteret biztosítani a Szl.-ban alkotó magyar írók számára, az irodalom népszerűsítése az olvasók körében, a kritikusi, irodalomelméleti, szakmai munka elmélyítése. A társaság választmánya szakmai fórumokat, könyvbemutatókat, írótábort szervez. Szoros kapcsolatot tart fent a szlovákiai kulturális és szakmai társaságokkal, kiadókkal, magyarországi és szlovákiai szervezetekkel. – A Szlovák Írók Szövetsége Magyar Szekciója 1989 dec.-i rendkívüli közgyűlése úgy döntött, hogy a szekció átalakul Csehszlovákiai Magyar Írók Társaságává (CSMÍT). Az alakuló közgyűlés előkészítésére a közgyűlés intézőbizottságot hozott létre, melynek vezetésével Fónod Zoltánt bízta meg. Az alakuló közgyűlésre 1990. jan. 26-án került sor, az elfogadott alapszabályt 1990. ápr. 28-án hagyta jóvá a belügyminisztérium. A CSMÍT kezdetben kollektív tagja volt a Szlovák Írók Egyesületének, majd ennek átalakulása után alapító tagszervezete lett a Szlovákiai Írószervezetek Társulásának (Asszociáció). 1993 jan.-tól ~ néven önállóan működik. – Vezető: Grendel Lajos (1990); Fónod Zoltán (1992); Szeberényi Zoltán (1994); Fónod Zoltán (1996); Tőzsér Árpád (ügyvezető elnök Hodossy Gyula, 1998); Balázs F. Attila (1999); Koncsol László (2001); Hodossy Gyula (2003).
Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet
A Csemadok Művelődési Intézetének jogutódja (Dunaszerdahely, 2012). A Csemadok Országos Elnöksége alapította. Az intézet alaptevékenysége és célkitűzései közt szerepel a szlovákiai magyarság kultúrájának támogatása, az azzal foglalkozó szervezetek szakmai segítése, a nemzeti tudat megőrzésére irányuló tudományos és egyéb kutatómunka támogatása szakmai műhelyein keresztül (információs,...megnyit →
A Csemadok Művelődési Intézetének jogutódja (Dunaszerdahely, 2012). A Csemadok Országos Elnöksége alapította. Az intézet alaptevékenysége és célkitűzései közt szerepel a szlovákiai magyarság kultúrájának támogatása, az azzal foglalkozó szervezetek szakmai segítése, a nemzeti tudat megőrzésére irányuló tudományos és egyéb kutatómunka támogatása szakmai műhelyein keresztül (információs,...megnyit →
Részletek
A Csemadok Művelődési Intézetének jogutódja (Dunaszerdahely, 2012). A Csemadok Országos Elnöksége alapította. Az intézet alaptevékenysége és célkitűzései közt szerepel a szlovákiai magyarság kultúrájának támogatása, az azzal foglalkozó szervezetek szakmai segítése, a nemzeti tudat megőrzésére irányuló tudományos és egyéb kutatómunka támogatása szakmai műhelyein keresztül (információs, dokumentációs, kommunikációs, kiadói, közösségfejlesztési, képzési, pódium művészeti, népművészeti, folklórdokumentációs műhelyek, valamint a Népzenei és a Szövegfolklór Adattár gondozása). Honlapján szlovákiai magyar közművelődési tudástárat épít, gondoz. További fontos feladatának tekinti a kapcsolattartást a Kárpát-medencei hivatásos és amatőr közművelődési intézményekkel, tagja a Kárpát-medencei Közművelődési Kerekasztalnak. A Csemadok országos rendezvényeit, szakmai képzési programokat, szakmai továbbképzéseket szervez a kultúra és a művészet terén. – Vezető: Huszár László (2012).
Szövetkezeti Újság
Részletek
A Jednota fogyasztási szövetkezet havilapja (Dunaszerdahely, 1969–2001). Kezdetben a Družstevné noviny mellékleteként jelent meg, később önállósodott. Utódja 1993-tól Boltos címmel jelent meg, majd 1997-től Boltos Magazinként. – Szerk. Szarkáné Lévay Erzsébet (1969), Molnár László (1989).
Takács János
Részletek
(* 1966. jan. 9. Dunaszerdahely) Filmanimátor, grafikus, illusztrátor. A pozsonyi Elektrotechnikai Szakközépiskola (1982–1986) elvégzése után 1991-ig rajzfilmkészítést tanult Pozsonyban, közben 1989-től animátorasszisztensként dolgozott. Később budapesti, berlini, párizsi filmstúdiókban folytatott tanulmányokat. Könyvillusztrátorként a rajzfilm világából, eszköztárárából merít.
Talamon Alfonz
(* 1966. máj. 14. Dunaszerdahely, † 1996. szept. 8. Galánta) Író. Galántán érettségizett (1984), a pozsonyi Comenius Egyetemen tanult, de tanulmányait nem fejezte be. 1988-ban a Csemadok KB szakelőadója, 1992-től a Szabad Újság szerkesztője. 1996. febr. 9-én baleset érte, és haláláig kómában volt. Az...megnyit →
(* 1966. máj. 14. Dunaszerdahely, † 1996. szept. 8. Galánta) Író. Galántán érettségizett (1984), a pozsonyi Comenius Egyetemen tanult, de tanulmányait nem fejezte be. 1988-ban a Csemadok KB szakelőadója, 1992-től a Szabad Újság szerkesztője. 1996. febr. 9-én baleset érte, és haláláig kómában volt. Az...megnyit →
Részletek
Talamon Alfonz (FI)
(* 1966. máj. 14. Dunaszerdahely, † 1996. szept. 8. Galánta) Író. Galántán érettségizett (1984), a pozsonyi Comenius Egyetemen tanult, de tanulmányait nem fejezte be. 1988-ban a Csemadok KB szakelőadója, 1992-től a Szabad Újság szerkesztője. 1996. febr. 9-én baleset érte, és haláláig kómában volt. Az Iródia mozgalom nemzedékének és a Próbaút (1986) c. antológiának egyik meghatározó egyénisége volt. A Szlovákiai Magyar Írók Társasága 2006-ban róla elnevezett prózaírói díjat alapított; diószegi szobrát Mag Gyula készítette (2006). 1996-ban Madách Imre-díjat kapott. – Fm. A képzelet szertartásai (elb., 1988); Gályák Imbrium tengerén (r., 1992); Az álomkereskedő utazásai (elb., 1995); Samuel Borkopf: Barátaimnak egy Trianon előtti kocsmából (r., 1998); Talamon Alfonz művei (2001). – Ir. Németh Zoltán: Talamon Alfonz (mon., 2001).
Tölgyessy György
(* 1931. jan. 27. Dunaszerdahely - † 2014. dec. 25., Vereknye) Radiokémikus, egyetemi oktató. 1949-ben Komáromban érettségizett. 1949–1953-ban a pozsonyi Szlovák Műszaki Főiskola Vegyészmérnöki Karának hallgatója volt. 1952-től itt tanított az analitikai kémiai tanszéken. 1962-ben docenssé habilitálták. A kémiai tudomány doktora címet 1968-ban a...megnyit →
(* 1931. jan. 27. Dunaszerdahely - † 2014. dec. 25., Vereknye) Radiokémikus, egyetemi oktató. 1949-ben Komáromban érettségizett. 1949–1953-ban a pozsonyi Szlovák Műszaki Főiskola Vegyészmérnöki Karának hallgatója volt. 1952-től itt tanított az analitikai kémiai tanszéken. 1962-ben docenssé habilitálták. A kémiai tudomány doktora címet 1968-ban a...megnyit →
Részletek
(* 1931. jan. 27. Dunaszerdahely – † 2014. dec. 25., Vereknye) Radiokémikus, egyetemi oktató. 1949-ben Komáromban érettségizett. 1949–1953-ban a pozsonyi Szlovák Műszaki Főiskola Vegyészmérnöki Karának hallgatója volt. 1952-től itt tanított az analitikai kémiai tanszéken. 1962-ben docenssé habilitálták. A kémiai tudomány doktora címet 1968-ban a moszkvai Lomonoszov Egyetemen szerezte meg. 1959– 1978 között a Vegyészmérnöki Kar radiokémiai tanszékének oktatója volt. 1978-ban megalapította és 1996-ig vezette a Szlovák Műszaki Főiskola (később Szlovák Műszaki Egyetem) Környezetkémiai és technológiai tanszékét. 1996–2005 között a besztercebányai Bél Mátyás Egyetem Természettudományi Karán a kémiai tanszéken oktatott, közben 1997–2002-ben a mosonmagyaróvári Pannon Egyetem kémiai tanszékén is előadott. A világ számos országában volt vendégtanár (Albániától kezdve Franciaországon és Németországon át egészen Thaiföldig és az USA-ig). 2006-ban vonult végleg nyugdíjba. Szakterülete a radiokémia és a radiokémiai analízis. Szlovákiában iskolát teremtett, számos jó nevű tanítványt nevelt fel. Prágában megvédett kandidátusi munkáját a radiometriás titrálásokról írta. Nagydoktori értekezésében a térfogatos analízis ekvivalencia pontjának meghatározásánál alkalmazott radiometriás indikációs módszerrel foglalkozott. 1973-ben a magkémia professzorává nevezték ki. 1968-ban egyik alapítója és éveken át vezető szerkesztője volt a Journal of Radioanalytical and Nuclear Chemistry nemzetközi tudományos folyóiratnak. Tudományos munkája mellett tankönyvek írásával és ismeretterjesztéssel is foglalkozik. Több tudománynépszerűsítő könyvet írt a radioaktivitásról, a radiokémiáról, ezek szlovákul, magyarul és más nyelveken is olvashatók. – Fm. Nukleárna farmácia (Nukleáris gyógyszertan); Otázky a odpovede z jadrovej chémie a technológie (Kérdések és feleletek a magkémiából és magtechnológiából); Radioanalytical Chemistry I-II.; Handbook of Radioanalytical Chemistry I-II; Rádiometrické titrácie (Bujdosó Ernővel); Sub-superekvivalentová izotópová zrieďovacia analýza (Ján Klas-szal és Juraj Lesnývel); Az atomkorszak detektívjei (1977); Nuclear Environmental Chemical Analysis; Rádionuklidová röntgenoflurescenčná analýza zložiek životného prostredia; Radionuclide X-Ray Fluorescence Analysis; Emanation Thermal Analysis and other Radiometric Emanation Methods (társszerző); Környezetünk és mi (Miklós Lászlóval, 2002).
Tóth László 1.
(* 1949. szept. 26. Budapest) Költő, író, művelődéstörténész, szerkesztő. Ötéves korában került Csehszl.-ba. A komáromi gimnáziumban érettségizett (1967), főiskolai tanulmányait félbehagyva a Kis Építő (1969), majd a Csallóköz (1969–1975), ill. az Irodalmi Szemle (1975–1981) szerkesztője, 1983–1985-ben a komáromi Magyar Területi Színház dramaturgja. 1986-tól Mo.-on,...megnyit →
(* 1949. szept. 26. Budapest) Költő, író, művelődéstörténész, szerkesztő. Ötéves korában került Csehszl.-ba. A komáromi gimnáziumban érettségizett (1967), főiskolai tanulmányait félbehagyva a Kis Építő (1969), majd a Csallóköz (1969–1975), ill. az Irodalmi Szemle (1975–1981) szerkesztője, 1983–1985-ben a komáromi Magyar Területi Színház dramaturgja. 1986-tól Mo.-on,...megnyit →
Részletek
Tóth László (FI)
(* 1949. szept. 26. Budapest) Költő, író, művelődéstörténész, szerkesztő. Ötéves korában került Csehszl.-ba. A komáromi gimnáziumban érettségizett (1967), főiskolai tanulmányait félbehagyva a Kis Építő (1969), majd a Csallóköz (1969–1975), ill. az Irodalmi Szemle (1975–1981) szerkesztője, 1983–1985-ben a komáromi Magyar Területi Színház dramaturgja. 1986-tól Mo.-on, 2006-tól újból Szl.-ban, 2008-tól Dunaszerdahelyen él. Mo.-n többek közt a Széphalom Könyvműhely igazgatója, az Új Forrás főszerkesztő-helyettese, továbbá a Magyar Nemzet, az Új Magyarország stb. munkatársa, 1997–2000, ill. 2002–2004 között a Kalligram Könyvkiadó budapesti irodavezetője volt; Regio címmel 1990-ben kisebbségtudományi lapot, Ister néven 1997-ben kiadót alapított. 1967-től publikál. Harmincöt önálló kötetet, háromtucatnyi általa összeállított antológiát, tucatnyi műfordításkötetet jelentetett meg. Foglalkozott a csehszlovákiai magyarság 1945 utáni üldöztetése dokumentumainak feltárásával (Mint fészkéből kizavart madár, 1990; „Hívebb emlékezésül…” 1995 stb.), Filep Tamás Gusztávval négykötetes, többszerzős művelődéstörténeti tanulmánygyűjteményt (A [cseh]szlovákiai magyar művelődés története I–IV.), Peéry Rezső műveiből háromkötetes életmű-válogatást adott ki, feldolgozta a komáromi magyar nyelvű színjátszás történetét, írói interjúit három, (nép)mesefeldolgozásait öt kötetben adta közre stb. A Magyar Művészeti Akadémia levelező tagja 2021-től. Főbb díjai: Fábry Zoltán-díj (1992); József Attila-díj (1994); Az Év Könyve jutalom (1996); Esterházy János Emlékplakett (1996); Forbáth Imre-díj (2004); Péterfi Vilmos-díj (2010); Madách Imre Irodalmi és Művészeti Díja Különdíja (2010); Arany Opus Díj (2013); Nagy Gáspár Irodalmi és Művészeti Díj (2015); Simkó Tibor-díj (2015); Kortárs-díj (2015); Magyar Művészeti Akadémia irodalmi díja (2019); Turczel Lajos-díj (2021); Magyar Érdemrend Lovagkeresztje (2022) . – Fm. A hangok utánzata (v., 1971); Ithakából Ithakába (v., 1975); Átkelés (v., 1977); Istentelen színjáték (v., 1983); Ötödik emelet, avagy egy éden bugyrai (v., 1985); Párhuzamok, kitérők (tan., 1991); Elfeledett évek (esszék, interjúk, 1993); Hármaskönyv (v., 1994); Köz – művelődés – történet (tan., 2000); Átváltozás avagy az „itt” és az „ott” (összegyűjtött v. és értelmezések, 2003); A boszorkány porszívója (meser., 204); Kötélen, avagy Amint az ég… (v., 2008); Egy öngyűjtő feljegyzései… (esszék, vallomások, 2009); Amikor az író olvas : Előadások, értelmezések, vallomások. (vál., 2016); Bábel tornyában liftboy : versek, aforizmák, esszék, tanulmányok, levelek (vál., 2017); Megkötni az időt : válogatott beszélgetések írókkal 1977-2010 (beszélgetések, 2019); A guillotine nyílása, avagy élet ÉS irodalom : széljegyzetek elszelelt napokhoz, évekhez : 2003-2019 (esszék, publ.,2019)
Tuba Lajos
(* 1961. máj. 24. Dunaszerdahely) Geológus, vidékfejlesztő, újságíró. A budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetemen végzett földtan irányzaton (1980–1985), majd a pozsonyi Comenius Egyetem geológia szakán megszerezte a természettudományok doktora címet (1987). 1986-tól 1991-ig a pozsonyi D. Štúr Földtani Intézet kutatója. Szabadfoglalkozású újságíróként az Új Szó...megnyit →
(* 1961. máj. 24. Dunaszerdahely) Geológus, vidékfejlesztő, újságíró. A budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetemen végzett földtan irányzaton (1980–1985), majd a pozsonyi Comenius Egyetem geológia szakán megszerezte a természettudományok doktora címet (1987). 1986-tól 1991-ig a pozsonyi D. Štúr Földtani Intézet kutatója. Szabadfoglalkozású újságíróként az Új Szó...megnyit →
Részletek
Tuba Lajos (FI)
(* 1961. máj. 24. Dunaszerdahely) Geológus, vidékfejlesztő, újságíró. A budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetemen végzett földtan irányzaton (1980–1985), majd a pozsonyi Comenius Egyetem geológia szakán megszerezte a természettudományok doktora címet (1987). 1986-tól 1991-ig a pozsonyi D. Štúr Földtani Intézet kutatója. Szabadfoglalkozású újságíróként az Új Szó gazdasági és környezetvédelmi szakírója (1991–1998), 1997-től a HVG tudósítója. 1998–1999 között a szlovákiai Környezetvédelmi Minisztériuma miniszteri irodájának igazgatója. A somorjai Fórum Régiófejlesztési Központ (1999–2008), majd a Somorjai Regionális Fejlesztési Ügynökség igazgatója. 2000 óta önkormányzati és nonprofit szlovák–magyar határ menti fejlesztési programok tervezésével és megvalósításával foglalkozik. – Fm. Nonprofit 1×1. Útikalauz kezdő civil szervezetek számára (többekkel, 2002).
Tűznézés
Részletek
Kísérleti folyóirat (Dunaszerdahely, 1994. febr.–máj.). „spontán formálódó magazin”. A dunaszerdahelyi Aquarius Kiadó jegyezte Győry Attila kiadásában. Négy szám után megszűnt. 3. száma Faludy Györggyel készült beszélgetést közölt. – Szerk. Győry Attila.
Új Nő
Képes női magazin. Lényegében a Nő folytatása. 1992 febr.-tól a Magyar Asszonyok Ligája kiadásában kéthetente Pozsonyban, majd néhány hónapos kényszerszünet után 1994. aug. 8-tól Dunaszerdahelyen a LOAR kft. kiadasában havonta jelenik meg. Magazinszerű képes lap, szerkesztésében a publicisztikai, a nőkkel és a családdal kapcsolatos...megnyit →
Képes női magazin. Lényegében a Nő folytatása. 1992 febr.-tól a Magyar Asszonyok Ligája kiadásában kéthetente Pozsonyban, majd néhány hónapos kényszerszünet után 1994. aug. 8-tól Dunaszerdahelyen a LOAR kft. kiadasában havonta jelenik meg. Magazinszerű képes lap, szerkesztésében a publicisztikai, a nőkkel és a családdal kapcsolatos...megnyit →
Részletek
Az Új Nő egyik címoldala (FI)
Képes női magazin. Lényegében a Nő folytatása. 1992 febr.-tól a Magyar Asszonyok Ligája kiadásában kéthetente Pozsonyban, majd néhány hónapos kényszerszünet után 1994. aug. 8-tól Dunaszerdahelyen a LOAR kft. kiadasában havonta jelenik meg. Magazinszerű képes lap, szerkesztésében a publicisztikai, a nőkkel és a családdal kapcsolatos anyagok a meghatározóak. Főszerkesztő: Kocsis Aranka (1992); Nagyvendégi Éva (1994); Néma László (1997).
Vajda Barnabás
(* 1970. aug. 10. Dunaszerdahely) Tanár, irodalomtörténész, történész. Tanulmányait szülővárosában kezdte; a pozsonyi Comenius Egyetemen szerzett magyar–történelem szakos tanári oklevelet (1993). Ezt követően a Galántai Magángimnázium, majd a pozsonyi magyar gimnázium tanára, 2005-től a komáromi Selye János Egyetem Történelem Tanszékének oktatója. Irodalomkritikákat, irodalomtörténeti, történeti...megnyit →
(* 1970. aug. 10. Dunaszerdahely) Tanár, irodalomtörténész, történész. Tanulmányait szülővárosában kezdte; a pozsonyi Comenius Egyetemen szerzett magyar–történelem szakos tanári oklevelet (1993). Ezt követően a Galántai Magángimnázium, majd a pozsonyi magyar gimnázium tanára, 2005-től a komáromi Selye János Egyetem Történelem Tanszékének oktatója. Irodalomkritikákat, irodalomtörténeti, történeti...megnyit →
Részletek
Vajda Barnabás (ST)
(* 1970. aug. 10. Dunaszerdahely) Tanár, irodalomtörténész, történész. Tanulmányait szülővárosában kezdte; a pozsonyi Comenius Egyetemen szerzett magyar–történelem szakos tanári oklevelet (1993). Ezt követően a Galántai Magángimnázium, majd a pozsonyi magyar gimnázium tanára, 2005-től a komáromi Selye János Egyetem Történelem Tanszékének oktatója. Irodalomkritikákat, irodalomtörténeti, történeti tanulmányokat publikál, 2007-ben A XX. sz. magyar beszédei címmel szerkesztett kötetet. – Fm. Sigmund Freud és a XX. sz. eleji magyar irodalom (tan., 2005); Monoszlóy Dezső (mon., 2006).
Vámbéry Polgári Társulás
Kulturális és közművelődési tevékenységet folytató nonprofit szervezet. Dunaszerdahelyen alakult 2000-ben. Feladatának tekinti Vámbéry Ármin szellemi örökségének ápolását, bemutatását, évente nemzetközi szakmai konferenciát szervez Vámbéry munkásságáról. Tevékenységével a kisebbségi kultúrát és a polgári társadalmat kívánja fejleszteni, D-Szl. lakossága polgári tudatának emelésére szolgáló projektumokat valósít meg,...megnyit →
Kulturális és közművelődési tevékenységet folytató nonprofit szervezet. Dunaszerdahelyen alakult 2000-ben. Feladatának tekinti Vámbéry Ármin szellemi örökségének ápolását, bemutatását, évente nemzetközi szakmai konferenciát szervez Vámbéry munkásságáról. Tevékenységével a kisebbségi kultúrát és a polgári társadalmat kívánja fejleszteni, D-Szl. lakossága polgári tudatának emelésére szolgáló projektumokat valósít meg,...megnyit →
Részletek
Kulturális és közművelődési tevékenységet folytató nonprofit szervezet. Dunaszerdahelyen alakult 2000-ben. Feladatának tekinti Vámbéry Ármin szellemi örökségének ápolását, bemutatását, évente nemzetközi szakmai konferenciát szervez Vámbéry munkásságáról. Tevékenységével a kisebbségi kultúrát és a polgári társadalmat kívánja fejleszteni, D-Szl. lakossága polgári tudatának emelésére szolgáló projektumokat valósít meg, versenyeket szervez az alap- és középiskolák tanulói számára. Hetente irodalmi esteket rendez a dunaszerdahelyi Vámbéry Irodalmi Kávéházban.
Vámbéry Tudományos Kollégium
Részletek
Szakmai társaság Dunaszerdahelyen. Alapítója a Vámbéry Polgári Társulás. Célja a Vámbéry- és kelet-kutatással, ill. a rokon társadalomtudományokkal foglalkozó szakemberek összefogása, szakmai konferenciák szervezése, kutatások ösztönzése, a Vámbéry-bibliográfia adatbázis folyamatos bővítése, a Lilium Aurum Könyvkiadóval közösen a Vámbéry Könyvek kiadása. Elnöke: Vásáry István.
Varga Imre 2.
(* 1910. szept. 13. Dunaszerdahely, † 1990. jan. 6. Budapest [Mo.]) Demográfus, szakíró, történész. Komáromban érettségizett (1928), jogi tanulmányait Prágában végezte (1932). Az 1930-as években a Szlovenszkói Magyar Kultúregyesület körzeti, majd központi titkára. 1946-tól Budapesten élt. Elsősorban a Csallóköz természeti, településtörténeti, gazdasági és demográfiai...megnyit →
(* 1910. szept. 13. Dunaszerdahely, † 1990. jan. 6. Budapest [Mo.]) Demográfus, szakíró, történész. Komáromban érettségizett (1928), jogi tanulmányait Prágában végezte (1932). Az 1930-as években a Szlovenszkói Magyar Kultúregyesület körzeti, majd központi titkára. 1946-tól Budapesten élt. Elsősorban a Csallóköz természeti, településtörténeti, gazdasági és demográfiai...megnyit →
Részletek
(* 1910. szept. 13. Dunaszerdahely, † 1990. jan. 6. Budapest [Mo.]) Demográfus, szakíró, történész. Komáromban érettségizett (1928), jogi tanulmányait Prágában végezte (1932). Az 1930-as években a Szlovenszkói Magyar Kultúregyesület körzeti, majd központi titkára. 1946-tól Budapesten élt. Elsősorban a Csallóköz természeti, településtörténeti, gazdasági és demográfiai viszonyaival foglalkozott. Több munkája csak kéziratos formában maradt fenn (pl. A Szlovenszkói Magyar Kultúregyesület története; Adalékok Léva város történetéhez 1946-ig; A szlovenszkói magyarság kulturális törekvései 1919–1939). – Fm. Szülőföldem, Csallóköz (tan., 1989).
Varga Lídia; Tóth
(* 1957. okt. 7. Pozsony) Néprajzkutató, könyvtáros. A dunaszerdahelyi magyar gimnáziumban tanult, majd a selmecbányai nemzetközi előkészítő gimnáziumban érettségizett (1976). A budapesti ELTE-n néprajz–könyvtár szakot végzett (1981). Ezután 1986-ig könyvtáros, majd 1986–1991-ben néprajzos muzeológus Dunaszerdahelyen, 1991–2004-ben a komáromi Duna Menti Múzeum néprajzosa, 1999–2004-ben a...megnyit →
(* 1957. okt. 7. Pozsony) Néprajzkutató, könyvtáros. A dunaszerdahelyi magyar gimnáziumban tanult, majd a selmecbányai nemzetközi előkészítő gimnáziumban érettségizett (1976). A budapesti ELTE-n néprajz–könyvtár szakot végzett (1981). Ezután 1986-ig könyvtáros, majd 1986–1991-ben néprajzos muzeológus Dunaszerdahelyen, 1991–2004-ben a komáromi Duna Menti Múzeum néprajzosa, 1999–2004-ben a...megnyit →
Részletek
(* 1957. okt. 7. Pozsony) Néprajzkutató, könyvtáros. A dunaszerdahelyi magyar gimnáziumban tanult, majd a selmecbányai nemzetközi előkészítő gimnáziumban érettségizett (1976). A budapesti ELTE-n néprajz–könyvtár szakot végzett (1981). Ezután 1986-ig könyvtáros, majd 1986–1991-ben néprajzos muzeológus Dunaszerdahelyen, 1991–2004-ben a komáromi Duna Menti Múzeum néprajzosa, 1999–2004-ben a múzeum Magyar Nemzetiségi Osztályának vezetője. Jelenleg a dunaszerdahelyi Csallóközi Könyvtár igazgatója. Alapvetően a népi táplálkozás kérdéskörével foglalkozik.
Vida Gergely
(* 1973. dec. 31. Komárom) Költő, irodalomkritikus, tanár, szerkesztő. Dunaszerdahelyen érettségizett; 1997-ben a pozsonyi Comenius Egyetemen szerzett magyar szakos tanári oklevelet. Jelenleg Dunaszerdahelyen a Magyar Tanítási Nyelvű Középfokú Szakmunkásképző Magániskola tanára, az Opus folyóirat szerkesztője. Az 1990-es évek végén jelentkezett az irodalomban. 2006-ban a...megnyit →
(* 1973. dec. 31. Komárom) Költő, irodalomkritikus, tanár, szerkesztő. Dunaszerdahelyen érettségizett; 1997-ben a pozsonyi Comenius Egyetemen szerzett magyar szakos tanári oklevelet. Jelenleg Dunaszerdahelyen a Magyar Tanítási Nyelvű Középfokú Szakmunkásképző Magániskola tanára, az Opus folyóirat szerkesztője. Az 1990-es évek végén jelentkezett az irodalomban. 2006-ban a...megnyit →
Részletek
Vida Gergely (FI)
(* 1973. dec. 31. Komárom) Költő, irodalomkritikus, tanár, szerkesztő. Dunaszerdahelyen érettségizett; 1997-ben a pozsonyi Comenius Egyetemen szerzett magyar szakos tanári oklevelet. Jelenleg Dunaszerdahelyen a Magyar Tanítási Nyelvű Középfokú Szakmunkásképző Magániskola tanára, az Opus folyóirat szerkesztője. Az 1990-es évek végén jelentkezett az irodalomban. 2006-ban a Posonium Irodalmi Díj Különdíjával, továbbá Madách Imre-, ill. Forbáth Imre-díjjal (2015, 2007) tüntették ki. – Fm. Tinta-palinta (v., 1999), Sülttel hátrafelé (v., 2004), Rokokó karaoke (v., 2006), Babits-olvasatok. Játék, konvenció és trópus a fiatal Babitsnál (tan., 2009), Horror klasszikusok (v., 2010), Demóverzió (v., 2014).
Világi Oszkár
(* 1963. ápr. 17. Dunaszerdahely) Jogász, politikus, vállalkozó. Dunaszerdahelyen érettségizett, majd a pozsonyi Comenius Egyetem Jogi Karán szerzett oklevelet (1985), ugyanitt doktorált (1986). 1989-ig közjegyző, 1990–1992 között parlamenti képviselő, a prágai Szövetségi Gyűlés Népi Kamarájának alelnöke. Az FMK (Magyar Polgári Párt) alapító tagja, a...megnyit →
(* 1963. ápr. 17. Dunaszerdahely) Jogász, politikus, vállalkozó. Dunaszerdahelyen érettségizett, majd a pozsonyi Comenius Egyetem Jogi Karán szerzett oklevelet (1985), ugyanitt doktorált (1986). 1989-ig közjegyző, 1990–1992 között parlamenti képviselő, a prágai Szövetségi Gyűlés Népi Kamarájának alelnöke. Az FMK (Magyar Polgári Párt) alapító tagja, a...megnyit →
Részletek
Világi Oszkár (FI)
(* 1963. ápr. 17. Dunaszerdahely) Jogász, politikus, vállalkozó. Dunaszerdahelyen érettségizett, majd a pozsonyi Comenius Egyetem Jogi Karán szerzett oklevelet (1985), ugyanitt doktorált (1986). 1989-ig közjegyző, 1990–1992 között parlamenti képviselő, a prágai Szövetségi Gyűlés Népi Kamarájának alelnöke. Az FMK (Magyar Polgári Párt) alapító tagja, a Magyar Koalíció Pártja (MKP) megalakulásáig részt vett a párt elnökségének munkájában; 1998–2002 között az MKP Országos Tanácsának tagja. 1992-ben ügyvédi irodát nyitott. 1993-tól vállalkozó, gazdasági és pénzügyi intézmények igazgatótanácsának tagja, ill. elnöke. 2003-tól 2006-ig a Szlovák Államvasutak igazgatótanácsának elnöke, 2006-tól a pozsonyi Slovnaft olajfinomító vezérigazgatója.
Zirig Árpád
(* 1940. nov. 16. Győr [Mo.]) Költő, író, pedagógus. Egyházgellei származású, Dunaszerdahelyen érettségizett (1959), a nyitrai Pedagógiai Főiskolán földrajz–természetrajz szakos tanári oklevelet szerzett (1964). 1965–1990 között Nagymegyeren, Nagymagyaron, Dunaszerdahelyen és Pozsonyeperjesen tanított. 1990-től a Dunaszerdahelyi járási Metodikai Intézet munkatársa. 1958-tól publikál verseket, elbeszéléseket. –...megnyit →
(* 1940. nov. 16. Győr [Mo.]) Költő, író, pedagógus. Egyházgellei származású, Dunaszerdahelyen érettségizett (1959), a nyitrai Pedagógiai Főiskolán földrajz–természetrajz szakos tanári oklevelet szerzett (1964). 1965–1990 között Nagymegyeren, Nagymagyaron, Dunaszerdahelyen és Pozsonyeperjesen tanított. 1990-től a Dunaszerdahelyi járási Metodikai Intézet munkatársa. 1958-tól publikál verseket, elbeszéléseket. –...megnyit →
Részletek
(* 1940. nov. 16. Győr [Mo.]) Költő, író, pedagógus. Egyházgellei származású, Dunaszerdahelyen érettségizett (1959), a nyitrai Pedagógiai Főiskolán földrajz–természetrajz szakos tanári oklevelet szerzett (1964). 1965–1990 között Nagymegyeren, Nagymagyaron, Dunaszerdahelyen és Pozsonyeperjesen tanított. 1990-től a Dunaszerdahelyi járási Metodikai Intézet munkatársa. 1958-tól publikál verseket, elbeszéléseket. – Fm. Sasok és vonatok (v., 1975); Helyzetjelentés (v., 1990); Emlékek a jelenből (v., 1995); Senki emberfia (elb., 2000); Küszöbén a télnek (v., 2008).