Fernyák István
Részletek
(* 1973. jún. 2. Dunaszerdahely) Birkózó. Jelentősebb nemzetközi sikereket juniorként ért el: egy vb-harmadik (1998) és két Eb-második hely (1991, 1992). A felnőttek mezőnyében Eb-bronzérmes (1993), a sydney-i olimpián (2000) nyolcadik helyezett.
Fórum Kisebbségkutató Intézet
Tudományos intézmény (Dunaszerdahely, Galánta, Somorja, 1996–). A Fórum Alapítvány, ill. a Katedra Alapítvány alapította Dunaszerdahelyen a szl.-i magyarok és a Szl.-ban élő kisebbségek életét (szociológia, demográfia, etnológia, történettudomány, politológia, oktatásügy, kultúra, gazdaság, interetnikus kapcsolatok stb.) kutató szakmai intézményként (1999-ig a megnevezése: Fórum Társadalomtudományi Intézet). Elnöke...megnyit →
Tudományos intézmény (Dunaszerdahely, Galánta, Somorja, 1996–). A Fórum Alapítvány, ill. a Katedra Alapítvány alapította Dunaszerdahelyen a szl.-i magyarok és a Szl.-ban élő kisebbségek életét (szociológia, demográfia, etnológia, történettudomány, politológia, oktatásügy, kultúra, gazdaság, interetnikus kapcsolatok stb.) kutató szakmai intézményként (1999-ig a megnevezése: Fórum Társadalomtudományi Intézet). Elnöke...megnyit →
Részletek
A Fórum Kisebbségkutató Intézet székháza Somorján (FI)
Tudományos intézmény (Dunaszerdahely, Galánta, Somorja, 1996–). A Fórum Alapítvány, ill. a Katedra Alapítvány alapította Dunaszerdahelyen a szl.-i magyarok és a Szl.-ban élő kisebbségek életét (szociológia, demográfia, etnológia, történettudomány, politológia, oktatásügy, kultúra, gazdaság, interetnikus kapcsolatok stb.) kutató szakmai intézményként (1999-ig a megnevezése: Fórum Társadalomtudományi Intézet). Elnöke 1996-tól Öllös László. A ~ nonprofit intézmény, működését alapítványi forrásokból, támogatásokból és saját bevételeiből biztosítja. 2002-ben Somorján építette ki központját és székházát, azóta a szlovákiai magyarok és kisebbségek kultúrájával, írott emlékeinek dokumentálásával foglalkozik, fontos szerepet vállal a multikulturális kutatások és a szlovák–magyar interetnikus kapcsolatok vizsgálatában, konferenciák szervez, kísérleti tankönyveket ad ki, 1999-től negyedévente folyamatosan megjelenteti a Fórum Társadalomtudományi Szemle c. tudományos folyóiratot. Fokozatosan alakította ki kutatási profilját és egyes részlegeit: Szociológiai és Demográfiai Kutatások Részlege (igazgatója Lampl Zsuzsanna), Történeti Kutatások Részlege (igazgatója Simon Attila), Etnológiai Központ (igazgatója Liszka József), Digitalizáló és Internetes Adatbázisok Központja (igazgatója Konkoly László), Szlovákiai Magyar Levéltár (igazgatója Végh László), Kiadói Részleg (igazgatója Csanda Gábor), Bibliotheca Hungarica (igazgatója Roncz Melinda). – Jelentős a könyvkiadói tevékenysége, a folyóirata és az évkönyvei mellett évente közel egy tucat szakmai kiadványt jelentet meg (az elmúlt 20 éveben a könyvsorozataiban több mint 180 könyv látott napvilágot). Szerkesztője a Szlovákiai Magyar Adatbanknak. 2019-ben megkapta a Nagyszombat Megye Önkormányzatának díját. – Vezető: Tóth Károly (1996); Simon Attila (2014).
Fürge Irka
A Duna Menti Tavasz tájékoztató jellegű kiadványa (Dunaszerdahely, 1976). A rendezvény idején jelenik meg. Kiadója: Járási Népművelési Központ, Dunaszerdahely (1984); DH-Press Kiadó (1992); NAP Kiadó (1993); Csemadok Dunaszerdahelyi Területi Választmánya (1997). Felelős kiadó: Huszár László. – Szerk. Héger Károly (1984); Pokstaller Lívia (1992); V. Boros Ildikó (1993,...megnyit →
A Duna Menti Tavasz tájékoztató jellegű kiadványa (Dunaszerdahely, 1976). A rendezvény idején jelenik meg. Kiadója: Járási Népművelési Központ, Dunaszerdahely (1984); DH-Press Kiadó (1992); NAP Kiadó (1993); Csemadok Dunaszerdahelyi Területi Választmánya (1997). Felelős kiadó: Huszár László. – Szerk. Héger Károly (1984); Pokstaller Lívia (1992); V. Boros Ildikó (1993,...megnyit →
Részletek
A Duna Menti Tavasz tájékoztató jellegű kiadványa (Dunaszerdahely, 1976). A rendezvény idején jelenik meg. Kiadója: Járási Népművelési Központ, Dunaszerdahely (1984); DH-Press Kiadó (1992); NAP Kiadó (1993); Csemadok Dunaszerdahelyi Területi Választmánya (1997). Felelős kiadó: Huszár László. – Szerk. Héger Károly (1984); Pokstaller Lívia (1992); V. Boros Ildikó (1993, 1996); Mészáros Károly (1995, 1997); MészárosKároly és Szászi Zoltán (1999); Szászi Zoltán (2000).
Gál Tamás
(* 1978. nov. 16. Dunaszerdahely) színész, előadóművész. Dunaszerdahelyen érettségizett (1996), majd a pozsonyi Színművészeti Egyetemen szerzett oklevelet (2003). Játszott a Kassai Thália Színházban és a Komáromi Jókai Színházban, később egyik alapítója lett a Szevasz Színháznak; 2007-ben Czajlik Józseffel megalapította az Epopteia Műhelyt. Kiss Szilviával 2007-ben...megnyit →
(* 1978. nov. 16. Dunaszerdahely) színész, előadóművész. Dunaszerdahelyen érettségizett (1996), majd a pozsonyi Színművészeti Egyetemen szerzett oklevelet (2003). Játszott a Kassai Thália Színházban és a Komáromi Jókai Színházban, később egyik alapítója lett a Szevasz Színháznak; 2007-ben Czajlik Józseffel megalapította az Epopteia Műhelyt. Kiss Szilviával 2007-ben...megnyit →
Részletek
Gál Tamás (SZM)
(* 1978. nov. 16. Dunaszerdahely) színész, előadóművész. Dunaszerdahelyen érettségizett (1996), majd a pozsonyi Színművészeti Egyetemen szerzett oklevelet (2003). Játszott a Kassai Thália Színházban és a Komáromi Jókai Színházban, később egyik alapítója lett a Szevasz Színháznak; 2007-ben Czajlik Józseffel megalapította az Epopteia Műhelyt. Kiss Szilviával 2007-ben létrehozták a Csavar Színházat. 2020 májusától a Komáromi Jókai Színház igazgatója. – Főbb színházi szerepei: Eduard (Gál Sándor: A pokol kapujában, Kassai Thália Színház); Mesélő (Arany János.: A nagyidai cigányok, Szkéné Színház – Kassai Thália Színház); Athos (Alexander Dumas: Három a testőr – Komáromi Jókai Színház); Színész (Jevgenyij Griskovec: Hogyan ettem kutyát? – monodráma – Szkéné Színház); Fiú (Fejes Endre: Jó estét nyár, jó estét szerelem – Kisvárdai Várszínház); Színész (Tóth László–Lakatos Róbert: Jöttünk külhonból mind a ketten – Szkéné Színház); Becsmér József a bíró (Jozef Hollý: Kubo – Újszínház); Előadó (Epopteia Színházi Műhely: Orál morál, Szkéné Színház); Bíró, Lacikám (Egressy Zoltán: Sóska, sültkrumpli – Szkéné Színház); George (Edward Albee: Nem félünk a farkastól – SZEVASZ Vándorszínház); Péter (Pavol Rankov: Szeptember elsején [vagy máskor] – CSAVAR Színház). – Rendezések: Csokonai Vitéz Mihály: Dorottya avagy is a dámák diadalma a fársángon – Szkéné Színház. Petőfi Sándor: A helység kalapácsa – Szkéné Színház. Böszörményi Gyula–Lakatos Róbert– Müller Péter Sziámi: Gergő és az álomfogó – Kassai Thália Színház. – Díjak, elismerések: Magyarság Háza-díj (2022); Jászai Mari-díj (2019); DOSKY 2015, legjobb szlovákiai színházi alakítás, 2015; Fiatal tehetségek díja, 2011; Kaleidoszkóp Fődíj, 2011; Magyar színházak XXII. kisvárdai Fesztiválja, Kisvárda Polgármesterének díja, Kisvárda, 2010; Magyarországi Versfesztivál, Fődíj, 2007; Határon Túli Magyar Színházak XII. Fesztiválja, Magyarok Világszövetsége, Páskándi Géza-díj, Kisvárda, 2000. – Ir. Kolár Péter és szerzőtársak: A Kassai Thália Színház negyven éve (2009); Színházi évkönyvek (OSZMI Budapest); Divadlá na Slovensku (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig).
Gergely István
(* 1976. aug. 20. Dunaszerdahely) Vízilabdázó, olimpiai bajnok. Vízilabdakapusi pályafutását Komáromban kezdte; Nyitranovák (Nováky) csapatával két ízben is szlovák bajnok lett. Később az olasz Cagliari, valamint a spanyol Terrassa csapatában szerepelt; a budapesti Domino-BHSE sportolója. 130-szor szerepelt a szlovák válogatottban. 2003-tól magyar állampolgár. 2004-ben...megnyit →
(* 1976. aug. 20. Dunaszerdahely) Vízilabdázó, olimpiai bajnok. Vízilabdakapusi pályafutását Komáromban kezdte; Nyitranovák (Nováky) csapatával két ízben is szlovák bajnok lett. Később az olasz Cagliari, valamint a spanyol Terrassa csapatában szerepelt; a budapesti Domino-BHSE sportolója. 130-szor szerepelt a szlovák válogatottban. 2003-tól magyar állampolgár. 2004-ben...megnyit →
Részletek
(* 1976. aug. 20. Dunaszerdahely) Vízilabdázó, olimpiai bajnok. Vízilabdakapusi pályafutását Komáromban kezdte; Nyitranovák (Nováky) csapatával két ízben is szlovák bajnok lett. Később az olasz Cagliari, valamint a spanyol Terrassa csapatában szerepelt; a budapesti Domino-BHSE sportolója. 130-szor szerepelt a szlovák válogatottban. 2003-tól magyar állampolgár. 2004-ben Athénban az olimpiai bajnoki címet szerzett magyar csapat tagja volt.
Gőgh Kálmán
(* 1948. jan. 7. Kladno, † 1995. nov. 11. Gattendorf [Ausztria]) Labdarúgó. Sportpályafutását Gútán kezdte; a pozsonyi Slovanban vált neves labdarúgóvá. Pályafutása utolsó éveiben a VÖEST Linz, majd a dunaszerdahelyi DAC csapatában játszott. 55 alkalommal szerepelt a csehszlovák válogatottban, mellyel 1976-ban Európa-bajnoki címet, 1980-ban...megnyit →
(* 1948. jan. 7. Kladno, † 1995. nov. 11. Gattendorf [Ausztria]) Labdarúgó. Sportpályafutását Gútán kezdte; a pozsonyi Slovanban vált neves labdarúgóvá. Pályafutása utolsó éveiben a VÖEST Linz, majd a dunaszerdahelyi DAC csapatában játszott. 55 alkalommal szerepelt a csehszlovák válogatottban, mellyel 1976-ban Európa-bajnoki címet, 1980-ban...megnyit →
Részletek
(* 1948. jan. 7. Kladno, † 1995. nov. 11. Gattendorf [Ausztria]) Labdarúgó. Sportpályafutását Gútán kezdte; a pozsonyi Slovanban vált neves labdarúgóvá. Pályafutása utolsó éveiben a VÖEST Linz, majd a dunaszerdahelyi DAC csapatában játszott. 55 alkalommal szerepelt a csehszlovák válogatottban, mellyel 1976-ban Európa-bajnoki címet, 1980-ban Európa-bajnoki bronzérmet szerzett. Autóbalesetben hunyt el. 1997-től az ő nevét viseli a gútai sportcsarnok.
Gramma Nyelvi Iroda
Tudományos, szakmai, érdekvédelmi, érdekképviseleti, kulturális, tájékoztatási intézmény (Dunaszerdahely, 2001). Célja: az MTA Etnikai és Kisebbségkutató Intézetének kutatóállomásaira vonatkozó feladatok ellátása, társadalomtudományi vonatkozású kutatások szervezése és kivitelezése, nyelvészeti vizsgálatok végzése (nyelvi tervezés, tanácsadás, korpuszépítés). Tevékenységi körébe tartozik a kutatásszervezés, nyelvi tanácsadás, nyelvi tervezés (szakregiszterek kidolgozása,...megnyit →
Tudományos, szakmai, érdekvédelmi, érdekképviseleti, kulturális, tájékoztatási intézmény (Dunaszerdahely, 2001). Célja: az MTA Etnikai és Kisebbségkutató Intézetének kutatóállomásaira vonatkozó feladatok ellátása, társadalomtudományi vonatkozású kutatások szervezése és kivitelezése, nyelvészeti vizsgálatok végzése (nyelvi tervezés, tanácsadás, korpuszépítés). Tevékenységi körébe tartozik a kutatásszervezés, nyelvi tanácsadás, nyelvi tervezés (szakregiszterek kidolgozása,...megnyit →
Részletek
Tudományos, szakmai, érdekvédelmi, érdekképviseleti, kulturális, tájékoztatási intézmény (Dunaszerdahely, 2001). Célja: az MTA Etnikai és Kisebbségkutató Intézetének kutatóállomásaira vonatkozó feladatok ellátása, társadalomtudományi vonatkozású kutatások szervezése és kivitelezése, nyelvészeti vizsgálatok végzése (nyelvi tervezés, tanácsadás, korpuszépítés). Tevékenységi körébe tartozik a kutatásszervezés, nyelvi tanácsadás, nyelvi tervezés (szakregiszterek kidolgozása, szótárkészítés stb.), korpuszépítés (nyelvi adatbázisok építése), nyelvészeti, ill. társadalomtudományi eredmények publikálása. Fontos szerepet vállal a szl. magyar köznyelv vizsgálatában és a szlovákiai közigazgatási nyelv magyar átültetésében. 2016-tól a somorjai Fórum Kisebbségkutató Intézet részévé vált. Alelnöke Lanstyák István, titkára Menyhárt József. – Vezető: Szabómihály Gizella.
Győry Attila
(* 1967. jan. 30. Dunaszerdahely) Író, könyvterjesztő. A komáromi gépipari szakközépiskolában érettségizett (1985). Ezt követően hajókormányos, majd hajóskapitány volt. Később, rövid időre a Kalligram Könyv- és Lapkiadó könyvterjesztője lett, de 1996-ban megalapította a Családi Könyvklubot, melynek azóta is igazgatója. Írásaiban egy sajátos szubkultúrát mutat...megnyit →
(* 1967. jan. 30. Dunaszerdahely) Író, könyvterjesztő. A komáromi gépipari szakközépiskolában érettségizett (1985). Ezt követően hajókormányos, majd hajóskapitány volt. Később, rövid időre a Kalligram Könyv- és Lapkiadó könyvterjesztője lett, de 1996-ban megalapította a Családi Könyvklubot, melynek azóta is igazgatója. Írásaiban egy sajátos szubkultúrát mutat...megnyit →
Részletek
Győry Attila
(* 1967. jan. 30. Dunaszerdahely) Író, könyvterjesztő. A komáromi gépipari szakközépiskolában érettségizett (1985). Ezt követően hajókormányos, majd hajóskapitány volt. Később, rövid időre a Kalligram Könyv- és Lapkiadó könyvterjesztője lett, de 1996-ban megalapította a Családi Könyvklubot, melynek azóta is igazgatója. Írásaiban egy sajátos szubkultúrát mutat be lázadó, környezetükkel dacosan szembeforduló fiatalokkal. – Fm. Vércsapolás (elb., 1992); Kitörés (r., 1993); Az utolsó légy (elb., 1995); Ütközés (r., 1998); Kerékkutya (r., 2002).
Gyurcsó István
(* 1915. jan. 27. Garamkövesd, † 1984. márc. 16. Dunaszerdahely) Költő, publicista. 1952–1980 között a Csemadok KB alkalmazottja volt. 1968 után politikai okok miatt évekre eltiltották a publikálástól. Szülőfalujában 1995 óta tiszteletére emléknapot tartanak, s felavatták mellszobrát is. A Csemadok dunaszerdahelyi területi választmánya alapítványt...megnyit →
(* 1915. jan. 27. Garamkövesd, † 1984. márc. 16. Dunaszerdahely) Költő, publicista. 1952–1980 között a Csemadok KB alkalmazottja volt. 1968 után politikai okok miatt évekre eltiltották a publikálástól. Szülőfalujában 1995 óta tiszteletére emléknapot tartanak, s felavatták mellszobrát is. A Csemadok dunaszerdahelyi területi választmánya alapítványt...megnyit →
Részletek
Gyurcsó István (FI)
(* 1915. jan. 27. Garamkövesd, † 1984. márc. 16. Dunaszerdahely) Költő, publicista. 1952–1980 között a Csemadok KB alkalmazottja volt. 1968 után politikai okok miatt évekre eltiltották a publikálástól. Szülőfalujában 1995 óta tiszteletére emléknapot tartanak, s felavatták mellszobrát is. A Csemadok dunaszerdahelyi területi választmánya alapítványt nevezett el róla és Gyurcsó István-díjat is alapított. – Fm. Anyám mosolyog (v., 1955); Termő időben (v., 1960); Hegyeken-völgyeken (riportok, 1961); Nyugtalan ének (v., 1964); Percmutatók (v., 1968); Tükördarabok (v., 1983); Nem voltunk rosszak (vál. v., 1995).
Gyurcsó István Alapítvány
Kulturális, közművelődési intézmény (Dunaszerdahely, 1991–2006). Az alapítvány célja a szlovákiai magyar közművelődés támogatása a dunaszerdahelyi régión belül. Tevékenysége: a Csemadok szervezetek kulturális programjainak anyagi támogatása (1994-től), tanulmányi ösztöndíj odaítélése (1997-től), a Gyurcsó István Közművelődési Díj odaítélése és átadása a szlovákiai magyar közművelődés jeles képviselőjének, intézményének (1999-től),...megnyit →
Kulturális, közművelődési intézmény (Dunaszerdahely, 1991–2006). Az alapítvány célja a szlovákiai magyar közművelődés támogatása a dunaszerdahelyi régión belül. Tevékenysége: a Csemadok szervezetek kulturális programjainak anyagi támogatása (1994-től), tanulmányi ösztöndíj odaítélése (1997-től), a Gyurcsó István Közművelődési Díj odaítélése és átadása a szlovákiai magyar közművelődés jeles képviselőjének, intézményének (1999-től),...megnyit →
Részletek
Kulturális, közművelődési intézmény (Dunaszerdahely, 1991–2006). Az alapítvány célja a szlovákiai magyar közművelődés támogatása a dunaszerdahelyi régión belül. Tevékenysége: a Csemadok szervezetek kulturális programjainak anyagi támogatása (1994-től), tanulmányi ösztöndíj odaítélése (1997-től), a Gyurcsó István Közművelődési Díj odaítélése és átadása a szlovákiai magyar közművelődés jeles képviselőjének, intézményének (1999-től), a Gyurcsó István Alapítvány Könyvek sorozat gondozása, mely 1992-től több tucat könyvet és hangzóanyagot jelentetett meg. Az alapítvány megszűnte után a feladatait részben a Csemadok Dunaszerdahelyi Területi Választmánya, részben pedig a Művelődési Intézet folytatja. – Vezető: Huszár László.
Hajrá!
Heti sportlap (Dunaszerdahely, 1993–1996). A Tashy Agrotrade Kft. kiadásában jelent meg 20 oldalon, kb. 5000 példányban. Az országos és a régióbeli sportélettel, valamint az egészséges életmód népszerűsítésével foglakozott, országos terjesztésére azonban nem került sor, jobbára a Csallóköz és Mátyusföld standjain árusították. 1996-ban megszűnt. – Szerk. Batta...megnyit →
Heti sportlap (Dunaszerdahely, 1993–1996). A Tashy Agrotrade Kft. kiadásában jelent meg 20 oldalon, kb. 5000 példányban. Az országos és a régióbeli sportélettel, valamint az egészséges életmód népszerűsítésével foglakozott, országos terjesztésére azonban nem került sor, jobbára a Csallóköz és Mátyusföld standjain árusították. 1996-ban megszűnt. – Szerk. Batta...megnyit →
Részletek
Heti sportlap (Dunaszerdahely, 1993–1996). A Tashy Agrotrade Kft. kiadásában jelent meg 20 oldalon, kb. 5000 példányban. Az országos és a régióbeli sportélettel, valamint az egészséges életmód népszerűsítésével foglakozott, országos terjesztésére azonban nem került sor, jobbára a Csallóköz és Mátyusföld standjain árusították. 1996-ban megszűnt. – Szerk. Batta György, Néma László.
Hodossy Gyula
(* 1960. máj. 3. Dunaszerdahely) Költő, író, szerkesztő, intézményszervező, könyvkiadó. A pozsonyi magyar tanítási nyelvű gimnáziumban érettségizett. 1982-ben a Csemadok Érsekújvári Alapszervezete székházának munkatársa. Több szlovákiai magyar szervezet, intézmény alapítója és vezetője: Iródia (1983–1986), Dunaszerdahelyi Református Gyülekezet (1989-től presbiter, 1995-től gondnok), Szlovákiai Magyar Írók Társasága (1998–1999:...megnyit →
(* 1960. máj. 3. Dunaszerdahely) Költő, író, szerkesztő, intézményszervező, könyvkiadó. A pozsonyi magyar tanítási nyelvű gimnáziumban érettségizett. 1982-ben a Csemadok Érsekújvári Alapszervezete székházának munkatársa. Több szlovákiai magyar szervezet, intézmény alapítója és vezetője: Iródia (1983–1986), Dunaszerdahelyi Református Gyülekezet (1989-től presbiter, 1995-től gondnok), Szlovákiai Magyar Írók Társasága (1998–1999:...megnyit →
Részletek
Hodossy Gyula (GJ)
(* 1960. máj. 3. Dunaszerdahely) Költő, író, szerkesztő, intézményszervező, könyvkiadó. A pozsonyi magyar tanítási nyelvű gimnáziumban érettségizett. 1982-ben a Csemadok Érsekújvári Alapszervezete székházának munkatársa. Több szlovákiai magyar szervezet, intézmény alapítója és vezetője: Iródia (1983–1986), Dunaszerdahelyi Református Gyülekezet (1989-től presbiter, 1995-től gondnok), Szlovákiai Magyar Írók Társasága (1998–1999: ügyvezető elnök, 2003-tól elnök), Magyar Polgári Párt (1995, központi titkár), Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség (1990–1995, elnök), Lilium Aurum Könyvkiadó (1992-től, igazgató), Katedra Alapítvány (1996-tól igazgató), Vámbéry Polgári Társulás (2000–2005 elnök, 2005-től igazgató); főszerkesztője volt az Iródia Füzeteknek (1983–1987), a Cserkésznek (1991–1995), a Katedrának (1994–1997); nevéhez fűződik a Vámbéry Polgári Társulás (2000), ill. a Vámbéry Irodalmi Kávéház (1998) létrehozása. 1976-tól jelennek meg cikkei, versei, szerepelt a Próbaút c. antológiában. Számos könyvet és könyvsorozatot szerkesztett. – Főbb díjak, kitüntetések: Krúdy Kör Művészet Lovagja (2025); Anton Srholec Szabadság-díj (2024); Forbáth-dij (2022); Dunaszerdahely Város Díszpolgára (2022); József Attila-díj (2022); Szlovákiai Civil Becsületrend-díj (2021); Magyar Arany Érdemkereszt (2020); Partium Díj (2004); Nyitott Európáért Díj (2001) . – Fm. Hivatalos versek (v.,1993); A szerető önfegyelem (v., prózai írások, 2002); Fátyla jókedvemnek (v., 2004); Ma elkezdődik bennünk a szeretet (v., prózai írások, 2013); Minden addig (v., prózai írások, 2020); Minden addig, hatvanig (v., prózai írások, 2021).
Hodossy Gyula (GJ)Hölgye István
Részletek
(* 1937. dec. 17. Csiliznyárad) Gimnáziumi tanár, tankönyvszerző. Tanulmányait a pozsonyi Pedagógiai Főiskolán végezte, magyar–történelem szakos tanári oklevelét 1960-ban szerezte. 1962-től nyugdíjazásáig a dunaszerdahelyi magyar gimnázium tanára volt. Irodalomnépszerűsítő előadásokat tartott, középiskolai tankönyvek, módszertani kézikönyvek társszerzője volt.
Hozák Margareta
(* 1970. jún. 17. Dunaszerdahely) Zenetanár, karnagy. A Nagymegyeri Közgazdasági Szakközépiskolában érettségizett. 1993-ban diplomázott a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemen orosz nyelv és irodalom−zenei nevelés szakán. A Dunaszerdahelyi Magyar Tanítási Nyelvű Szent János Egyházi Alapiskolában gyerekkórust és néptánccsoportot alapított. 2002-től 2007-ig a pozsonyeperjesi Kis-Duna Vegyeskar,...megnyit →
(* 1970. jún. 17. Dunaszerdahely) Zenetanár, karnagy. A Nagymegyeri Közgazdasági Szakközépiskolában érettségizett. 1993-ban diplomázott a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemen orosz nyelv és irodalom−zenei nevelés szakán. A Dunaszerdahelyi Magyar Tanítási Nyelvű Szent János Egyházi Alapiskolában gyerekkórust és néptánccsoportot alapított. 2002-től 2007-ig a pozsonyeperjesi Kis-Duna Vegyeskar,...megnyit →
Részletek
Hozák Margareta (SZM)
(* 1970. jún. 17. Dunaszerdahely) Zenetanár, karnagy. A Nagymegyeri Közgazdasági Szakközépiskolában érettségizett. 1993-ban diplomázott a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemen orosz nyelv és irodalom−zenei nevelés szakán. A Dunaszerdahelyi Magyar Tanítási Nyelvű Szent János Egyházi Alapiskolában gyerekkórust és néptánccsoportot alapított. 2002-től 2007-ig a pozsonyeperjesi Kis-Duna Vegyeskar, 2005-től a bősi Kék Duna Vegyeskar karnagya. 1994-től tagja a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Vass Lajos Kórusának. – Díjak, elismerések: Díszoklevél Bős Nagyközség Önkormányzatától; Emléklap a bősi nagyközség polgármesterétől.
Hulkó Gábor
(* 1947. jan. 1. Ógyalla) Kibernetikus, egyetemi tanár. A dunaszerdahelyi magyar tanítási nyelvű gimnáziumban érettségizett. Tanulmányait a Szlovák Műszaki Főiskolán végezte 1970-ben (1976-től kandidátus, 1992-től a műszaki tudományok doktora). 1970-től az SZTA Műszaki Kibernetikai Intézetének munkatársa. 1971-től a Szlovák Műszaki Főiskola oktatója (1974-től adjunktus,...megnyit →
(* 1947. jan. 1. Ógyalla) Kibernetikus, egyetemi tanár. A dunaszerdahelyi magyar tanítási nyelvű gimnáziumban érettségizett. Tanulmányait a Szlovák Műszaki Főiskolán végezte 1970-ben (1976-től kandidátus, 1992-től a műszaki tudományok doktora). 1970-től az SZTA Műszaki Kibernetikai Intézetének munkatársa. 1971-től a Szlovák Műszaki Főiskola oktatója (1974-től adjunktus,...megnyit →
Részletek
Hulkó Gábor (csa)
(* 1947. jan. 1. Ógyalla) Kibernetikus, egyetemi tanár. A dunaszerdahelyi magyar tanítási nyelvű gimnáziumban érettségizett. Tanulmányait a Szlovák Műszaki Főiskolán végezte 1970-ben (1976-től kandidátus, 1992-től a műszaki tudományok doktora). 1970-től az SZTA Műszaki Kibernetikai Intézetének munkatársa. 1971-től a Szlovák Műszaki Főiskola oktatója (1974-től adjunktus, 1982-től docens, 1994-től egyetemi tanár); az 1990-es években Dunaszerdahely tiszteletbeli alporgármestere. Kutatási területe a kibernetika, rendszer- és irányításelmélet. Különböző szakmai testületek tagja, vezetője, 2007-től az MTA külső tagja. Több mint 300 tudományos közleménye cseh, szlovák és nemzetözi folyóiratokban jelent meg. 2003-ban Jedlik Ányos-díjjal, 2013-ban a Magyar Érdemrend tisztikeresztjével tüntették ki. – Fm. Distributed Parameter Systems Blockset for MATLAB&Simulink, Third-Party MathWorks Product (2004).
Hunčík Péter
(* 1951. máj. 25. Ipolyság) Orvos, politológus, író, közíró, színházi dramaturg. A pozsonyi Comenius Egyetem Orvostudományi Karán szerzett orvosdoktori oklevelet 1976-ban (1981-ben általános orvostani, 1988-ban elmeorvosi szakvizsgát tett). 1980–1983-ban a győri és a kecskeméti színház dramaturgja volt; 1989-ben egy dunaszerdahelyi amatőr színjátszó csoporttal Mészöly...megnyit →
(* 1951. máj. 25. Ipolyság) Orvos, politológus, író, közíró, színházi dramaturg. A pozsonyi Comenius Egyetem Orvostudományi Karán szerzett orvosdoktori oklevelet 1976-ban (1981-ben általános orvostani, 1988-ban elmeorvosi szakvizsgát tett). 1980–1983-ban a győri és a kecskeméti színház dramaturgja volt; 1989-ben egy dunaszerdahelyi amatőr színjátszó csoporttal Mészöly...megnyit →
Részletek
Hunčík Péter (ST)
(* 1951. máj. 25. Ipolyság) Orvos, politológus, író, közíró, színházi dramaturg. A pozsonyi Comenius Egyetem Orvostudományi Karán szerzett orvosdoktori oklevelet 1976-ban (1981-ben általános orvostani, 1988-ban elmeorvosi szakvizsgát tett). 1980–1983-ban a győri és a kecskeméti színház dramaturgja volt; 1989-ben egy dunaszerdahelyi amatőr színjátszó csoporttal Mészöly Miklós: Ablakmosó c. darabjának rendezésével elnyerte a Jókai Napok fődíját. 1989 után tevékenyen kivette részét a rendszerváltó történésekből; a Független Magyar Kezdeményezés (FMK) egyik alapítója, az országos vezetés külügyi megbízottja, 1989–1990-ben a Nap főszerkesztője, 1990–1992-ben az FMK országos vezetőségének tagja, ill. Václav Havel csehszlovák köztársasági elnök emberi jogi és kisebbségi tanácsadója volt. 1992-ben szlovák televíziós pályázatot nyert, melyet a kormány nov.-ben visszavont. 1993-ban cseh televíziós pályázatot nyert, ez alapján működik 1994-től a prágai Nova Televízió. 1993–2003-ban a Márai Sándor Alapítvány elnöke; 2002-től az ottawai Carlton Egyetem vendégtanára; 2004-től a somorjai Fórum Kisebbségkutató Intézet Interetnikus Kutatások Központjának igazgatója. Kutatási területe: szociálpszichiátria, szexológia, öngyilkosság-kutatás, bilingvizmus, konfliktuskutatás. Irodalmi és orvosi, valamint etnopszichológiai és emberjogi tanulmányokat ír, csehből, szlovákból fordít, szaktanulmány-gyűjtemények társszerzője, szerkesztője. Somos Péter írói néven is publikált. – Főbb díjak: Ľudovít Štúr-érdemrend I. fokozata (2019); Talamon Alfonz-díj (2010); Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje (2010); Bródy Sándor-díj (2009). – Fm. Maďarská menšina v Československu (F. Gállal, P. Fričcsel, Ch. Lorddal, 1993); Ellenpróbák (Bordás Sándorral, angol és szlovák nyelven is, 1995); FER – Feszültség-ellenőrző rendszer (Bordás Sándorral, angol és szlovák nyelven is, 1998); Magyarok Szlovákiában. Összefoglaló jelentés (szerk., Fazekas Józseffel, szlovákul is, 2006, 2008); Határeset (r., szlovákul is, 2009).
Huszár László
(* 1951. okt. 31. Réte - † 2021. febr. 8. Dunaszerdahely) Művelődésszervező. Szencen érettségizett (1970), a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án szerzett oklevelet (1989). 1977-től a Csemadok munkatársa, 1990–2007 között a Csemadok dunaszerdahelyi TV titkára, 2005-től a Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet igazgatója. A Gyurcsó István...megnyit →
(* 1951. okt. 31. Réte - † 2021. febr. 8. Dunaszerdahely) Művelődésszervező. Szencen érettségizett (1970), a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án szerzett oklevelet (1989). 1977-től a Csemadok munkatársa, 1990–2007 között a Csemadok dunaszerdahelyi TV titkára, 2005-től a Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet igazgatója. A Gyurcsó István...megnyit →
Részletek
(* 1951. okt. 31. Réte – † 2021. febr. 8. Dunaszerdahely) Művelődésszervező. Szencen érettségizett (1970), a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án szerzett oklevelet (1989). 1977-től a Csemadok munkatársa, 1990–2007 között a Csemadok dunaszerdahelyi TV titkára, 2005-től a Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet igazgatója. A Gyurcsó István Alapítvány egyik alapítója és vezetője. Díjak: Posztumusz Magyar Örökség Díj (2022); posztumusz Pro Urbe-díj (2021); Magyar Arany Érdemkereszt (2018); .
Istiglinc Gyermek Néptáncegyüttes
Gyermekcsoport (Dunaszerdahely, 1987–1997; 2003). Ifjúsági csoporttá alakulása után hozta létre Kraus Ágota 1987-ben. A csoport 1997-ig, vezetőjük távozásáig működött, majd 2003-ban Kraus Ágota újraszervezte a csoportot, s azóta folyamatosan működik. Főként a Csallóköz hagyományos néptánckulturáját dolgozzák fel, de szívesen nyúlnak Kárpát-medence más táncdialektusaihoz is....megnyit →
Gyermekcsoport (Dunaszerdahely, 1987–1997; 2003). Ifjúsági csoporttá alakulása után hozta létre Kraus Ágota 1987-ben. A csoport 1997-ig, vezetőjük távozásáig működött, majd 2003-ban Kraus Ágota újraszervezte a csoportot, s azóta folyamatosan működik. Főként a Csallóköz hagyományos néptánckulturáját dolgozzák fel, de szívesen nyúlnak Kárpát-medence más táncdialektusaihoz is....megnyit →
Részletek
Gyermekcsoport (Dunaszerdahely, 1987–1997; 2003). Ifjúsági csoporttá alakulása után hozta létre Kraus Ágota 1987-ben. A csoport 1997-ig, vezetőjük távozásáig működött, majd 2003-ban Kraus Ágota újraszervezte a csoportot, s azóta folyamatosan működik. Főként a Csallóköz hagyományos néptánckulturáját dolgozzák fel, de szívesen nyúlnak Kárpát-medence más táncdialektusaihoz is. – Díj: Többször nyert különböző országos és nemzetközi versenyeken fő- és nívódíjakat, első helyezést. – Vezető: Kraus Ágota (1978).
Jarábik Gabriella; Trúchly
(* 1951. jan. 19. Csúz) Pedagógus, népművelő, kisszínpadi rendező, múzeumigazgató. 1970-ben érettségizett a lévai óvónőképzőben. A győri Apáczai Tanárképző Főiskolán szerzett oklevelet (1995). 1970–1985-ben előbb Vajkán, majd Dunaszerdahelyen óvónő. 1985–1990- ben a magyar óvodák járási tanfelügyelője, 1991–1998-ban a Dunaszerdahelyi Városi Hivatal helyettes elöljárója. 1998–2002-ben...megnyit →
(* 1951. jan. 19. Csúz) Pedagógus, népművelő, kisszínpadi rendező, múzeumigazgató. 1970-ben érettségizett a lévai óvónőképzőben. A győri Apáczai Tanárképző Főiskolán szerzett oklevelet (1995). 1970–1985-ben előbb Vajkán, majd Dunaszerdahelyen óvónő. 1985–1990- ben a magyar óvodák járási tanfelügyelője, 1991–1998-ban a Dunaszerdahelyi Városi Hivatal helyettes elöljárója. 1998–2002-ben...megnyit →
Részletek
Jarábik Gabriella (ST)
(* 1951. jan. 19. Csúz) Pedagógus, népművelő, kisszínpadi rendező, múzeumigazgató. 1970-ben érettségizett a lévai óvónőképzőben. A győri Apáczai Tanárképző Főiskolán szerzett oklevelet (1995). 1970–1985-ben előbb Vajkán, majd Dunaszerdahelyen óvónő. 1985–1990- ben a magyar óvodák járási tanfelügyelője, 1991–1998-ban a Dunaszerdahelyi Városi Hivatal helyettes elöljárója. 1998–2002-ben a kulturális minisztérium kisebbségi kultúrák főosztályának vezérigazgatója. 2002-től a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumának igazgatója. 1970-ben megalapította és azóta vezeti a dunaszerdahelyi Fókusz Irodalmi Színpadot, melynek különböző korosztályokat mozgósító társulataival számos országos, ill. nemzetközi sikert ért el. – Főbb díjak: Pribina Kereszt II. fokozata (2024); Magyar Arany Érdemkereszt (2017); Móra Ferenc-díj (2008); Mics Károly-életműdíj (2007).
Jarábik Imre
(* 1942. márc. 16. Budapest [Mo.], † 2019. febr. 05. Dunaszerdahely) Pedagógus, népművelő, karnagy. 1948-ban Nagymegyeren kezd alapiskolába járni. Tanulmányait a Pozsonyi Pedagógiai Szakközépiskolában folytatta (1960). 1967 és 1973 között a komáromi Egyetértés Munkásdalárda karnagya lett. 1968-tól a dunaszerdahelyi Járási Népművelési Központ művészeti osztályának...megnyit →
(* 1942. márc. 16. Budapest [Mo.], † 2019. febr. 05. Dunaszerdahely) Pedagógus, népművelő, karnagy. 1948-ban Nagymegyeren kezd alapiskolába járni. Tanulmányait a Pozsonyi Pedagógiai Szakközépiskolában folytatta (1960). 1967 és 1973 között a komáromi Egyetértés Munkásdalárda karnagya lett. 1968-tól a dunaszerdahelyi Járási Népművelési Központ művészeti osztályának...megnyit →
Részletek
Jarábik Imre (csa)
(* 1942. márc. 16. Budapest [Mo.], † 2019. febr. 05. Dunaszerdahely) Pedagógus, népművelő, karnagy. 1948-ban Nagymegyeren kezd alapiskolába járni. Tanulmányait a Pozsonyi Pedagógiai Szakközépiskolában folytatta (1960). 1967 és 1973 között a komáromi Egyetértés Munkásdalárda karnagya lett. 1968-tól a dunaszerdahelyi Járási Népművelési Központ művészeti osztályának a vezetője. A Csemadok helyi szervezete segítségével megalapította a város énekkarát, amely később Bartók Béla nevét vette fel. Rövidebb-hosszabb ideig Csilizradványon, Komáromban, Nagymegyeren, Csallóközaranyoson, Pozsonyeperjesen és Alistálban is vezetett énekkart. A Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkarának alapító tagja. Munkásságát a Szlovák Köztársaság Kormányának ezüstplakettjével ismerték el (2006).
Kaprálik Zsuzsanna; Kovács
Részletek
(* 1959. jan. 7. Pered) Néprajzkutató, muzeológus. A pozsonyi magyar gimnáziumban érettségizett (1978), majd a Comenius Egyetemen szerzett néprajz szakos diplomát (1984). 1984–1989 között a Csemadok KB néprajzi szakelőadója, 1989–2003-ban a dunaszerdahelyi Csallóközi Múzeum néprajzos muzeológusa volt. Főleg gazdaságnéprajzzal foglalkozik; kézművestáborok szervezője.
Katedra
A szlovákiai magyar pedagógusok és szülők lapja (Dunaszerdahely, 1994). A kezdetektől azonos címen jelenik meg, csupán alcímei változtak: Tájékoztat, tanít (1994), A szlovákiai magyar pedagógusok és szülők lapja (1995). 1994 jan.-jában a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség havilapjaként indult, 1995. máj. 1-től a Lilium Aurum Könyvkiadó adja ki....megnyit →
A szlovákiai magyar pedagógusok és szülők lapja (Dunaszerdahely, 1994). A kezdetektől azonos címen jelenik meg, csupán alcímei változtak: Tájékoztat, tanít (1994), A szlovákiai magyar pedagógusok és szülők lapja (1995). 1994 jan.-jában a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség havilapjaként indult, 1995. máj. 1-től a Lilium Aurum Könyvkiadó adja ki....megnyit →
Részletek
A Katedra folyóirat egyik címlapja (FI)
A szlovákiai magyar pedagógusok és szülők lapja (Dunaszerdahely, 1994). A kezdetektől azonos címen jelenik meg, csupán alcímei változtak: Tájékoztat, tanít (1994), A szlovákiai magyar pedagógusok és szülők lapja (1995). 1994 jan.-jában a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség havilapjaként indult, 1995. máj. 1-től a Lilium Aurum Könyvkiadó adja ki. 1999 okt.-ben a rovatok száma 8-ról 19-re bővült és teret kapott a szélesebb nyilvánosságnak szánt publicisztika is. 2000 őszétől fokozatosan az átfogó iskolai reformfolyamatok elemzése, valamint az oktatás minőségének javítása került előtérbe. A lap melléklete a Szlovák Oktatási Minisztérium által is elismert Katedra-versenyek sorozat, mely több tantárgyban mintegy öt-hatezer szlovákiai magyar diák számára biztosít megmérettetést. – Szerk. Hodossy Gyula (1995); Kulcsár Ferenc (1995); Szilvássy József (1998); Bodnár Gyula (2000); Hodossy Gyula (2009).
Katedra Alapítvány
A szlovákiai magyar oktatásügyet támogató alapítvány (Dunaszerdahely, 1996). Oktatási, kulturális, tudományos tevékenységet folytat. Küldetése olyan kezdeményezések támogatása, melyek az iskolarendszer fejlődését, az oktatás színvonalának emelését, demokratizálódását szolgálják. Támogatja a Katedra Társaság tevékenységét, a Katedra folyóiratot, a Katedra Napokat, konferenciák, nyílt órák, versenyek rendezését, kiadványok...megnyit →
A szlovákiai magyar oktatásügyet támogató alapítvány (Dunaszerdahely, 1996). Oktatási, kulturális, tudományos tevékenységet folytat. Küldetése olyan kezdeményezések támogatása, melyek az iskolarendszer fejlődését, az oktatás színvonalának emelését, demokratizálódását szolgálják. Támogatja a Katedra Társaság tevékenységét, a Katedra folyóiratot, a Katedra Napokat, konferenciák, nyílt órák, versenyek rendezését, kiadványok...megnyit →
Részletek
A szlovákiai magyar oktatásügyet támogató alapítvány (Dunaszerdahely, 1996). Oktatási, kulturális, tudományos tevékenységet folytat. Küldetése olyan kezdeményezések támogatása, melyek az iskolarendszer fejlődését, az oktatás színvonalának emelését, demokratizálódását szolgálják. Támogatja a Katedra Társaság tevékenységét, a Katedra folyóiratot, a Katedra Napokat, konferenciák, nyílt órák, versenyek rendezését, kiadványok megjelentetését. Katedra-díjjal évente több alkotó pedagógust részesít szakmai elismerésében és pénzjutalomban. Egyik alapítója a Fórum Kisebbségkutató Intézetnek. – Vezető: Hodossy Gyula (1996).
Katedra Társaság
Oktatási szakmai testület (Dunaszerdahely, 1995). A Katedra folyóirat szakmai háttere. Munkájában fontos szerepet kap a tantárgypedagógia és a neveléstudományi kérdések. Évente négy alkalommal szervez tanácskozást aktuális oktatásügyi problémákról, ezek megoldását állásfoglalásaival ösztönzi. Részt vesz a Katedra Napok megrendezésében, ill. tagjai ajánlására kerül kiosztásra a Katedra-díj....megnyit →
Oktatási szakmai testület (Dunaszerdahely, 1995). A Katedra folyóirat szakmai háttere. Munkájában fontos szerepet kap a tantárgypedagógia és a neveléstudományi kérdések. Évente négy alkalommal szervez tanácskozást aktuális oktatásügyi problémákról, ezek megoldását állásfoglalásaival ösztönzi. Részt vesz a Katedra Napok megrendezésében, ill. tagjai ajánlására kerül kiosztásra a Katedra-díj....megnyit →
Részletek
Oktatási szakmai testület (Dunaszerdahely, 1995). A Katedra folyóirat szakmai háttere. Munkájában fontos szerepet kap a tantárgypedagógia és a neveléstudományi kérdések. Évente négy alkalommal szervez tanácskozást aktuális oktatásügyi problémákról, ezek megoldását állásfoglalásaival ösztönzi. Részt vesz a Katedra Napok megrendezésében, ill. tagjai ajánlására kerül kiosztásra a Katedra-díj. Oktatásügyi tervezetei, állásfoglalásai a Katedra folyóiratban és önálló kötetekben jelennek meg. – Vezető: Pintes Gábor.
Kor-zár
Verséneklő együttes. Zsapka Attila, Zsapka Zsolt és Vén Kamil egyetemisták alapították (Nyitra, Dunaszerdahely, Udvard, 1989). Évente 10-20 alkalommal lép közönség elé önálló koncertekkel, ill. vendégszereplőként. Rendezvényszervezéssel is foglalkozik. Több hanghordozója is megjelent: Őrizzetek meg (1995), Tajtékos ég (1999), Hangraforgó (2001), Madárjós (2008), Az én...megnyit →
Verséneklő együttes. Zsapka Attila, Zsapka Zsolt és Vén Kamil egyetemisták alapították (Nyitra, Dunaszerdahely, Udvard, 1989). Évente 10-20 alkalommal lép közönség elé önálló koncertekkel, ill. vendégszereplőként. Rendezvényszervezéssel is foglalkozik. Több hanghordozója is megjelent: Őrizzetek meg (1995), Tajtékos ég (1999), Hangraforgó (2001), Madárjós (2008), Az én...megnyit →
Részletek
Kor-zár (I)
Verséneklő együttes. Zsapka Attila, Zsapka Zsolt és Vén Kamil egyetemisták alapították (Nyitra, Dunaszerdahely, Udvard, 1989). Évente 10-20 alkalommal lép közönség elé önálló koncertekkel, ill. vendégszereplőként. Rendezvényszervezéssel is foglalkozik. Több hanghordozója is megjelent: Őrizzetek meg (1995), Tajtékos ég (1999), Hangraforgó (2001), Madárjós (2008), Az én falkám (2009), Töredék (2010), Búcsú a holnapért (2011).
Kortárs Magyar Galéria
Művészek alkotásait bemutató képtár (Dunaszerdahely, 1994). A város önkormányzata mo.-i és szl-i művészeti szervezetekkel közösen hozta létre az alapítványi alapon működő galériát. Működtetője a Kortárs Magyar Galéria Alapítvány. Az elgondolás Luzsicza Lajostól származott, aki ezzel akarta föllendíteni a szlovákiai magyar képzőművészeti kultúrát. Gyűjteményét ajándékozott...megnyit →
Művészek alkotásait bemutató képtár (Dunaszerdahely, 1994). A város önkormányzata mo.-i és szl-i művészeti szervezetekkel közösen hozta létre az alapítványi alapon működő galériát. Működtetője a Kortárs Magyar Galéria Alapítvány. Az elgondolás Luzsicza Lajostól származott, aki ezzel akarta föllendíteni a szlovákiai magyar képzőművészeti kultúrát. Gyűjteményét ajándékozott...megnyit →
Részletek
Kortárs Magyar Galéria (SzL)
Művészek alkotásait bemutató képtár (Dunaszerdahely, 1994). A város önkormányzata mo.-i és szl-i művészeti szervezetekkel közösen hozta létre az alapítványi alapon működő galériát. Működtetője a Kortárs Magyar Galéria Alapítvány. Az elgondolás Luzsicza Lajostól származott, aki ezzel akarta föllendíteni a szlovákiai magyar képzőművészeti kultúrát. Gyűjteményét ajándékozott műtárgyak képezik. Az intézmény Dunaszerdahely város támogatásával működik, az egyes rendezvényeire különböző alapítványoknál pályázik. Évente rendez szimpóziumot, melynek résztvevői további adománnyal gyarapítják a gyűjteményt. A saját gyűjtemény kiállítása mellett helyt adott az Illusztrált Könyv biennálénak és más csoportos és egyéni kiállításoknak. 2006-ban beköltözött a reprezentatív Vermes-villába, ahol megfelelő körülmények közt tárolhatja a gyűjteményt. A gyűjtemény anyagából készült válogatást már több helyen bemutatták (Nagyszombat, Győr stb.). – Vezető: Iván Péter.
Kortárs Magyar Galéria Alapítvány ’94
A kortárs művészetet támogató alapítvány (Dunaszerdahely, 2007). Alapítói: Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete (Mo.), Dunaszerdahely város. Azzal a céllal jött létre, hogy állandó gyűjteményt hozzon létre, amely Szl. és a Kárpát-medence magyar képzőművészeinek ad teret. Az elmúlt évek során kifejtett tevékenységének köszönhetően mára több mint...megnyit →
A kortárs művészetet támogató alapítvány (Dunaszerdahely, 2007). Alapítói: Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete (Mo.), Dunaszerdahely város. Azzal a céllal jött létre, hogy állandó gyűjteményt hozzon létre, amely Szl. és a Kárpát-medence magyar képzőművészeinek ad teret. Az elmúlt évek során kifejtett tevékenységének köszönhetően mára több mint...megnyit →
Részletek
A kortárs művészetet támogató alapítvány (Dunaszerdahely, 2007). Alapítói: Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete (Mo.), Dunaszerdahely város. Azzal a céllal jött létre, hogy állandó gyűjteményt hozzon létre, amely Szl. és a Kárpát-medence magyar képzőművészeinek ad teret. Az elmúlt évek során kifejtett tevékenységének köszönhetően mára több mint 500 műtárgyból álló terjedelmes kollekciót tudhat magáénak. Gyűjteményét válogatások keretében rendszeresen bemutatja a Kortárs Magyar Galériában, valamint vándorkiállítások formájában az egész országban. – Vezető: Derzsi Gaál Ildikó (2007); Iván Péter (2011).
Kucman Eta; Pelech Eta
(* 1951. máj. 15. Várkony) Színésznő. Dunaszerdahelyen érettségizett 1969-ben. 1969 és 1973 között színészdiplomát szerzett a pozsonyi Szépművészeti Akadémián. Ezt követően 1982-ig, majd 1983-tól 1987-ig ismét a komáromi Magyar Területi Színház színésze volt. 1987-től szabadfoglalkozású. Dunaszerdahelyen él. Rendszeresen szerepelt a pozsonyi rádió magyar adásának...megnyit →
(* 1951. máj. 15. Várkony) Színésznő. Dunaszerdahelyen érettségizett 1969-ben. 1969 és 1973 között színészdiplomát szerzett a pozsonyi Szépművészeti Akadémián. Ezt követően 1982-ig, majd 1983-tól 1987-ig ismét a komáromi Magyar Területi Színház színésze volt. 1987-től szabadfoglalkozású. Dunaszerdahelyen él. Rendszeresen szerepelt a pozsonyi rádió magyar adásának...megnyit →
Részletek
(* 1951. máj. 15. Várkony) Színésznő. Dunaszerdahelyen érettségizett 1969-ben. 1969 és 1973 között színészdiplomát szerzett a pozsonyi Szépművészeti Akadémián. Ezt követően 1982-ig, majd 1983-tól 1987-ig ismét a komáromi Magyar Területi Színház színésze volt. 1987-től szabadfoglalkozású. Dunaszerdahelyen él. Rendszeresen szerepelt a pozsonyi rádió magyar adásának hangjátékaiban, ill. versműsoraiban. Több alkalommal vendégszerepelt a Komáromi Jókai Színház, ill. a Teátrum Színházi Polgári Társulás előadásaiban.
Kulcsár Ferenc
(* 1949. okt. 9. Bodrogszentes, † 2018. márc. 22. Dunaszerdahely) Költő, szerkesztő, műfordító. A kassai magyar tanítási nyelvű ipariskolában érettségizett (1968). Egyetemi tanulmányait félbehagyva, 1971-től újságíró (Új Ifjúság) lett, 1973–1991 között pedig a Madách Könyv- és Lapkiadó sajtóelőadója, szerkesztője, valamint az Irodalmi Szemle olvasószerkesztője,...megnyit →
(* 1949. okt. 9. Bodrogszentes, † 2018. márc. 22. Dunaszerdahely) Költő, szerkesztő, műfordító. A kassai magyar tanítási nyelvű ipariskolában érettségizett (1968). Egyetemi tanulmányait félbehagyva, 1971-től újságíró (Új Ifjúság) lett, 1973–1991 között pedig a Madách Könyv- és Lapkiadó sajtóelőadója, szerkesztője, valamint az Irodalmi Szemle olvasószerkesztője,...megnyit →
Részletek
(* 1949. okt. 9. Bodrogszentes, † 2018. márc. 22. Dunaszerdahely) Költő, szerkesztő, műfordító. A kassai magyar tanítási nyelvű ipariskolában érettségizett (1968). Egyetemi tanulmányait félbehagyva, 1971-től újságíró (Új Ifjúság) lett, 1973–1991 között pedig a Madách Könyv- és Lapkiadó sajtóelőadója, szerkesztője, valamint az Irodalmi Szemle olvasószerkesztője, ill. szerkesztője volt. 1991-től a dunaszerdahelyi Lilium Aurum Könyvkiadó vezetője, ill. szerkesztője (1995–1997 között a Katedra főszerkesztője is). Az Egyszemű éjszaka c. antológiában tűnt fel verseivel 1970-ben. Számos antológia összeállítója, szerkesztője. Esszéi mellett egy időben képzőművészeti tárgyú írásai is ismertek voltak. Főbb díjai: Dunaszerdahely Város Polgármesterének Emléklapja In memoriam (2022); Balassi Bálint-emlékkard (2014); Madách Imre nívódíj (2014); Forbáth Imre-díj (2006); Katedra-díj (1999); Madách-díj (1991); – Fm. Napkitörések (v., 1972); Krónikatöredék (v., 1979); Dióhintó (gyermekv., 1981); A kígyókő (mondafeldolgozások, 1984); A felkiáltójeles ember (v., 1987); Az idő hallgatása (vál. v., 1991); Imádságok (esszék, 1992); Mindig (v., 1993); Ördögszekér (mondafeldolgozások., 2003); Bálám szamara (v., 2005); Én nem tudom, talán… (v., 2006); Halottaim piros virága. Válogatott versek 1970–2010 (2010); Ámen és ómen (2012).
Lanstyák István
(* 1959. júl. 13. Losonc) Nyelvész, egyetemi tanár. A gimnáziumot Füleken, ill. Selmecbányán végezte (1978). A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem BTK-án szerzett magyar–angol szakos tanári oklevelet (1983). 1983–1986-ban a selmecbányai előkészítő gimnázium tanára, 1986-tól a pozsonyi Comenius Egyetem Magyar Nyelvi és Irodalomtudományi Tanszékének aspiránsa,...megnyit →
(* 1959. júl. 13. Losonc) Nyelvész, egyetemi tanár. A gimnáziumot Füleken, ill. Selmecbányán végezte (1978). A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem BTK-án szerzett magyar–angol szakos tanári oklevelet (1983). 1983–1986-ban a selmecbányai előkészítő gimnázium tanára, 1986-tól a pozsonyi Comenius Egyetem Magyar Nyelvi és Irodalomtudományi Tanszékének aspiránsa,...megnyit →
Részletek
Lanstyák István (ST)
(* 1959. júl. 13. Losonc) Nyelvész, egyetemi tanár. A gimnáziumot Füleken, ill. Selmecbányán végezte (1978). A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem BTK-án szerzett magyar–angol szakos tanári oklevelet (1983). 1983–1986-ban a selmecbányai előkészítő gimnázium tanára, 1986-tól a pozsonyi Comenius Egyetem Magyar Nyelvi és Irodalomtudományi Tanszékének aspiránsa, adjunktusa (1989), docense (1999), majd egyetemi tanára (2011). 2001-től a dunaszerdahelyi Gramma Nyelvi Iroda munkatársa. A Fórum Társadalomtudományi Szemle szerkesztőbizottságának tagja (1999). Több kötet szerzője, ill. tanulmánykötet társszerzője. Kutatási területei: szociolingvisztika, kétnyelvűség-kutatás, kontaktológia, nyelvalakítás, nyelvi problémák, nyelvi ideológiák, lexikológia és lexikográfia, nyelvpolitika, anyanyelvi nevelés, dialektológia, bibliafordítás. – Díjak: Posonium Irodalmi Díj Fődíja (2001). – Fm. Nyelvünkben – otthon (tan., 1998); A magyar nyelv Szlovákiában (tan., 2000); Magyar nyelvhasználat – iskola – kétnyelvűség (tan., Szabómihály Gizellával, 1997); Magyar nyelvtervezés Szlovákiában (tan., dokumentumok, Szabómihály Gizellával, 2002). Nyelvből nyelvbe (tan., 2006).