Borsi (Borša)
Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Zempléni-szigethegység D-i lábánál, a Bodrog folyó jobb partján, Királyhelmectől Ny–DNy-ra, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 851, ebből 749 (88,0%) magyar, 64 (7,5%) szlovák; [2011] – 1214, ebből 644 (53,0%) szlovák, 545 (44,9%) magyar nemzetiségű. A: [2011]...megnyit →
Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Zempléni-szigethegység D-i lábánál, a Bodrog folyó jobb partján, Királyhelmectől Ny–DNy-ra, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 851, ebből 749 (88,0%) magyar, 64 (7,5%) szlovák; [2011] – 1214, ebből 644 (53,0%) szlovák, 545 (44,9%) magyar nemzetiségű. A: [2011]...megnyit →
Részletek
Borsi – gör. kat és r. k. templom a falu főutcáján (LJ)
Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Zempléni-szigethegység D-i lábánál, a Bodrog folyó jobb partján, Királyhelmectől Ny–DNy-ra, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 851, ebből 749 (88,0%) magyar, 64 (7,5%) szlovák; [2011] – 1214, ebből 644 (53,0%) szlovák, 545 (44,9%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 777 (64,0%) magyar, 414 (34,1%) szlovák. V: [2011] – 491 r. k., 444 gör. kat., 205 ref., 2 ev. – Magyar lakosainak egy részét a második vh. után áttelepítették Mo.-ra, helyükre szlovákok települtek. Ref. temploma a 13. sz.-ban épült román stílusban, a 16. sz.-ban átépítették, mai formáját 1936-ban kapta. Neoklasszicista stílusú r. k. (Szűz Mária mennybevétele) temploma 1936-ban, gör. kat. temploma 1998-ban épült. A Lorántffyak, majd a Rákócziak reneszánsz várkastélya a 16. sz. közepén épült egy korábbi vízivár helyén. E várkastélyban született 1676-ban II. Rákóczi Ferenc, akinek 1907-ben készült, eredetileg Zólyom főterén állt mellszobrát (Mayer Ede alkotása) 1969-ben helyezték el a kastély előtt.
Borsi − II. Rákóczi Ferenc emléktáblája a várkastély falán (GJ)
Borsi − II. Rákóczi Ferenc szobra a várkastély előtt (GJ)
II. Rákóczi Ferenc mellszobra, Borsi
Borsi − várkastély
Borsody István
(* 1911. szept. 16. Eperjes, † 2000. okt. 17. Boston [USA]) Újságíró, történész. 1934-ben fejezte be jogi tanulmányait a prágai Károly Egyetemen. Az 1930-as évek második felétől a Prágai Magyar Hírlap budapesti tudósítója volt. 1945 után a washingtoni magyar nagykövetség sajtóattaséja, 1947-ben emigrált. 1953–1977-ben...megnyit →
(* 1911. szept. 16. Eperjes, † 2000. okt. 17. Boston [USA]) Újságíró, történész. 1934-ben fejezte be jogi tanulmányait a prágai Károly Egyetemen. Az 1930-as évek második felétől a Prágai Magyar Hírlap budapesti tudósítója volt. 1945 után a washingtoni magyar nagykövetség sajtóattaséja, 1947-ben emigrált. 1953–1977-ben...megnyit →
Részletek
(* 1911. szept. 16. Eperjes, † 2000. okt. 17. Boston [USA]) Újságíró, történész. 1934-ben fejezte be jogi tanulmányait a prágai Károly Egyetemen. Az 1930-as évek második felétől a Prágai Magyar Hírlap budapesti tudósítója volt. 1945 után a washingtoni magyar nagykövetség sajtóattaséja, 1947-ben emigrált. 1953–1977-ben a pittsburgi egyetemen történelmet oktatott. Újságíróként a szlovákiai magyar kisebbség problémáival és a csehszlovák–magyar kiegyezés lehetőségeinek kérdésével foglalkozott. Ő szerkesztette a Magyarok Csehszlovákiában 1918–1938 c. kötetet (1938). – Fm. A magyar–szlovák kérdés alapvonalai (tan., 1939); Beneš (1943); Magyar–szlovák kiegyezés (1945); Az új Közép-Európa (1998).
Borvák József
(*1950. okt. 13. Perbete) Biokémikus, víruskutató, egyetemi oktató. Iskolai tanulmányait szülőfalujában kezdte. Az érsekújvári magyar gimnáziumban (ma: Pázmány Péter Gimnázium) érettségizett 1969-ben. 1969–1974-ben a prágai Károly Egyetem TTK-án kémiát végzett, majd még ugyanebben az évben biokémiából szerzett doktori címet. 1974-ben a Csehszlovák Tudományos Akadémia...megnyit →
(*1950. okt. 13. Perbete) Biokémikus, víruskutató, egyetemi oktató. Iskolai tanulmányait szülőfalujában kezdte. Az érsekújvári magyar gimnáziumban (ma: Pázmány Péter Gimnázium) érettségizett 1969-ben. 1969–1974-ben a prágai Károly Egyetem TTK-án kémiát végzett, majd még ugyanebben az évben biokémiából szerzett doktori címet. 1974-ben a Csehszlovák Tudományos Akadémia...megnyit →
Részletek
(*1950. okt. 13. Perbete) Biokémikus, víruskutató, egyetemi oktató. Iskolai tanulmányait szülőfalujában kezdte. Az érsekújvári magyar gimnáziumban (ma: Pázmány Péter Gimnázium) érettségizett 1969-ben. 1969–1974-ben a prágai Károly Egyetem TTK-án kémiát végzett, majd még ugyanebben az évben biokémiából szerzett doktori címet. 1974-ben a Csehszlovák Tudományos Akadémia Szerves- és Biokémiai Intézetének munkatársa lett és peptidkémiával kezdett foglalkozni. 1982-ben lett a kémiai tudomány kandidátusa (PhD.). 1983-ban Pozsonyban telepedett le, ahol a Szlovák Tudományos Akadémia Víruskutató Intézetének munkatársa lett, és itt működött 1992-ig. Közben 1988 és 2011 között több amerikai egyetemen dolgozott. Jelenleg a dallasi (Texas) El Centro College tanára. Pályája kezdetén a növényi eredetű enzimek tulajdonságainak és hatásmechanizmusának vizsgálatával foglalkozott. Pozsonyi éveiben érdeklődésének előterében a víruskutatás, az immunológia és a HIV-vírusok álltak. Az USA-ban az immunológia területén fejtett ki aktív munkát. Az utóbbi időben elsősorban egyetemi oktatóként tevékenykedik. Számos nemzetközi tudományos konferencián vett részt és tartott előadást. Eddig több mint 30 tudományos cikket, tanulmányt publikált, két monográfia társszerzője. Több szlovákiai és amerikai tudományos társaság tagja (American Cancer Society, American Chemical Society, Slovak Chemical Society, International Union of Biochemical Societies stb.).
Borza Erzsébet
(* 1955. márc. 1. Pozsony – † 1999. okt. 17. Pozsony) Közgazdász, politikus, egyetemi docens. Általános iskolai és gimnáziumi tanulmányait a pozsonyi Duna utcai magyar iskolában végezte és 1973-ban érettségizett. Rosztovban (Ukrajna) szerzett közgazdászmérnöki oklevelet 1978-ban. 1979–1996-ban a pozsonyi Közgazdasági Egyetem oktatója, 1996–1999-ben a...megnyit →
(* 1955. márc. 1. Pozsony – † 1999. okt. 17. Pozsony) Közgazdász, politikus, egyetemi docens. Általános iskolai és gimnáziumi tanulmányait a pozsonyi Duna utcai magyar iskolában végezte és 1973-ban érettségizett. Rosztovban (Ukrajna) szerzett közgazdászmérnöki oklevelet 1978-ban. 1979–1996-ban a pozsonyi Közgazdasági Egyetem oktatója, 1996–1999-ben a...megnyit →
Részletek
(* 1955. márc. 1. Pozsony – † 1999. okt. 17. Pozsony) Közgazdász, politikus, egyetemi docens. Általános iskolai és gimnáziumi tanulmányait a pozsonyi Duna utcai magyar iskolában végezte és 1973-ban érettségizett. Rosztovban (Ukrajna) szerzett közgazdászmérnöki oklevelet 1978-ban. 1979–1996-ban a pozsonyi Közgazdasági Egyetem oktatója, 1996–1999-ben a besztercebányai Bél Mátyás Egyetem tanszékvezetője, ill. dékánhelyettese. Szlovákiai szakfolyóiratokban publikált. 1990–1994-ben a Demokratikus Baloldal Pártjának alelnöke, 1994-ben parlamenti képviselője volt. – Fm. Úvod do teórie financie a meny (társszerző, 1990); Základy financií (egyetemi jegyzet, 1995).
Bős (Gabčíkovo)
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz D-i részén, a Csiliz-patak mentén, a Dunától É-ra, Dunaszerdahelytől D-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 2803, ebből 2694 (96,1%) magyar, 38 (1,4%) szlovák; [2011] – 5361, ebből 4711 (87,9%) magyar, 580 (10,8%) szlovák nemzetiségű. A:...megnyit →
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz D-i részén, a Csiliz-patak mentén, a Dunától É-ra, Dunaszerdahelytől D-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 2803, ebből 2694 (96,1%) magyar, 38 (1,4%) szlovák; [2011] – 5361, ebből 4711 (87,9%) magyar, 580 (10,8%) szlovák nemzetiségű. A:...megnyit →
Részletek
Bős − millecentenáriumi emlékmű (GJ)
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz D-i részén, a Csiliz-patak mentén, a Dunától É-ra, Dunaszerdahelytől D-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 2803, ebből 2694 (96,1%) magyar, 38 (1,4%) szlovák; [2011] – 5361, ebből 4711 (87,9%) magyar, 580 (10,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 4883 (91,1%) magyar, 420 (7,8%) szlovák. V: [2011] – 4810 r. k., 170 ref., 24 ev., 14 gör. kat. – A második vh. utáni belső telepítések során ~re hegyentúli szlovák családok települtek. Az eredetileg késő reneszánsz Amade-kastély a 17. sz. végén épült egy középkori vízivár helyén, a 18. sz. közepén barokk-klasszicista stílusban alakították át. R. k. (Antióchiai Szt. Margit-) templomát a 14. sz. közepén gótikus stílusban építették, a 18. sz. második felében barokkosították; historizáló stílusú zsinagógáját a 19. sz. végén emelték. Tájháza 1985-ben létesült. Határában avarkori sírokat tártak fel. Bősi Hírmondó c. önkormányzati lapja 1996 óta jelenik meg. Az 1990-es évek elejére ~nél épült meg a dunai vízlépcsőrendszer üzemvízcsatornájának erőműve. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával (Amade László Magyar Tanítási nyelvű Alapiskola) rendelkezett. – Ir. Presinszky Lajos (szerk.): Fejezetek Bős történetéből (1984); Végh Ferenc (összeállította): Beys-Bős. A község oklevelekkel alátámasztott kilencszáz éves küzdelmes fejlődésének története (1998).
Bős – 20. század elején épült parasztház, ma tájház (CSM)
Bős − Amadé-kastély (GJ)
Böszörményi István
(* 1947. márc. 20. Losonc – † 2022. júl. 19.) Középiskolai tanár, helytörténész, néprajzi író. Iskolai tanulmányait szülővárosában kezdte, Füleken érettségizett, majd a pozsonyi Comenius Egyetemen, német–svéd szakon szerzett tanári oklevelet. 1972-től a füleki gimnáziumban tanított. Az 1970-es évek végétől végez néprajzi gyűjtéseket. Elsősorban...megnyit →
(* 1947. márc. 20. Losonc – † 2022. júl. 19.) Középiskolai tanár, helytörténész, néprajzi író. Iskolai tanulmányait szülővárosában kezdte, Füleken érettségizett, majd a pozsonyi Comenius Egyetemen, német–svéd szakon szerzett tanári oklevelet. 1972-től a füleki gimnáziumban tanított. Az 1970-es évek végétől végez néprajzi gyűjtéseket. Elsősorban...megnyit →
Részletek
Böszörményi István (FI)
(* 1947. márc. 20. Losonc – † 2022. júl. 19.) Középiskolai tanár, helytörténész, néprajzi író. Iskolai tanulmányait szülővárosában kezdte, Füleken érettségizett, majd a pozsonyi Comenius Egyetemen, német–svéd szakon szerzett tanári oklevelet. 1972-től a füleki gimnáziumban tanított. Az 1970-es évek végétől végez néprajzi gyűjtéseket. Elsősorban honismereti, népi építészeti, gazdaságnéprajzi írásokat publikál. 1989–1995 között egy 89 részes sorozatot közölt Losonc és Fülek történetéről Emlékeink címmel. Számos néprajzi kiállítást rendezett, tájházat alapított. 2021-ben Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetésben részesült.– Fm. Néprajzi értesítő (szerk., 1979/1980); Palóc szoba, palóc konyha (1986/1989); Házépítés a medvesaljai Óbáston (In: Gömör néprajza XVII., 1988); A losonci református templom története (1991); Mocsáry Lajos portréja (1994); Petőfi Losoncon (1995); Kármán József emléke Losoncon 1896–1996 (1996); Őseink házai, házaink ősei. Észak-Nógrád népi építészete forrásmunkák és a helyszíni kutatás tükrében (2003).
Böszörményi János
(* 1928. jún. 10. Perbete, † 1993. okt. 6. Komárom) Tanár, helytörténész. Pápán érettségizett 1950-ben, Pozsonyban szerzett magyar–történelem szakos tanári oklevelet 1954-ben. 1950–1968 között különböző iskolákban tanított, 1968–1970-ban a Szlovák Kormány Nemzetiségi Titkárságának munkatársa volt. Pedagógiai és kisebbségpolitikai témájú cikkeket, kritikákat, helytörténeti dolgozatokat, ill....megnyit →
(* 1928. jún. 10. Perbete, † 1993. okt. 6. Komárom) Tanár, helytörténész. Pápán érettségizett 1950-ben, Pozsonyban szerzett magyar–történelem szakos tanári oklevelet 1954-ben. 1950–1968 között különböző iskolákban tanított, 1968–1970-ban a Szlovák Kormány Nemzetiségi Titkárságának munkatársa volt. Pedagógiai és kisebbségpolitikai témájú cikkeket, kritikákat, helytörténeti dolgozatokat, ill....megnyit →
Részletek
(* 1928. jún. 10. Perbete, † 1993. okt. 6. Komárom) Tanár, helytörténész. Pápán érettségizett 1950-ben, Pozsonyban szerzett magyar–történelem szakos tanári oklevelet 1954-ben. 1950–1968 között különböző iskolákban tanított, 1968–1970-ban a Szlovák Kormány Nemzetiségi Titkárságának munkatársa volt. Pedagógiai és kisebbségpolitikai témájú cikkeket, kritikákat, helytörténeti dolgozatokat, ill. tankönyveket írt. 1970-ben politikai okok miatt félreállították és a publikálástól is eltiltották. 1990-ben megkapta a Madách Kiadó nívódíját. – Fm. Dunamocs évszázadai (1990).
Böszörményi László
Részletek
(*1905. Ungmogyorós, † 1989. Losonc) Református lelkész. A losonci Theológiai Szemináriumban végzett, amelyet követően Sörös Béla püspöki titkáraként dolgozott. 1941-től választott második lelkész, majd Kövy Árpád kitelepítése után (1945) 50 éven át volt losonci református egyház lelkésze.
Both Bálint
(* 1943. nov. 13. Nagymagyar) Biofizikus. Középiskolai tanulmányait Szencen (1961) végezte. A pozsonyi Comenius Egyetemen fizikusi oklevelet szerzett (1968). 1968–1970 között a pozsonyi magyar gimnázium tanára, 1970-től 1996-ig a SZTA Molekuláris Biológiai Intézetének munkatársa, 1996-tól az SZTA Elnökségének tudományos titkára. Kutatási területe az enzimek...megnyit →
(* 1943. nov. 13. Nagymagyar) Biofizikus. Középiskolai tanulmányait Szencen (1961) végezte. A pozsonyi Comenius Egyetemen fizikusi oklevelet szerzett (1968). 1968–1970 között a pozsonyi magyar gimnázium tanára, 1970-től 1996-ig a SZTA Molekuláris Biológiai Intézetének munkatársa, 1996-tól az SZTA Elnökségének tudományos titkára. Kutatási területe az enzimek...megnyit →
Részletek
(* 1943. nov. 13. Nagymagyar) Biofizikus. Középiskolai tanulmányait Szencen (1961) végezte. A pozsonyi Comenius Egyetemen fizikusi oklevelet szerzett (1968). 1968–1970 között a pozsonyi magyar gimnázium tanára, 1970-től 1996-ig a SZTA Molekuláris Biológiai Intézetének munkatársa, 1996-tól az SZTA Elnökségének tudományos titkára. Kutatási területe az enzimek molekuláris szerkezete és hatásmechanizmusa.
Bottka Zsuzsa
(* 1926. szept. 16. Léva, † 1980. Kassa) Színésznő. 1950–1952-ben az Állami Faluszínház magyar tagozatának színésze, 1952-től 1967-es nyugdíjba vonulásáig a komáromi Magyar Területi Színház művésze. Az 1970-es évek elejétől Kassán élt. – Főbb színházi szerepei: Anička (Jozef Gregor Tajovský: Ha asszonyé a gyeplő); Hatóné (Urbán Ernő:...megnyit →
(* 1926. szept. 16. Léva, † 1980. Kassa) Színésznő. 1950–1952-ben az Állami Faluszínház magyar tagozatának színésze, 1952-től 1967-es nyugdíjba vonulásáig a komáromi Magyar Területi Színház művésze. Az 1970-es évek elejétől Kassán élt. – Főbb színházi szerepei: Anička (Jozef Gregor Tajovský: Ha asszonyé a gyeplő); Hatóné (Urbán Ernő:...megnyit →
Részletek
Bottka Zsuzsa (JSZ)
(* 1926. szept. 16. Léva, † 1980. Kassa) Színésznő. 1950–1952-ben az Állami Faluszínház magyar tagozatának színésze, 1952-től 1967-es nyugdíjba vonulásáig a komáromi Magyar Területi Színház művésze. Az 1970-es évek elejétől Kassán élt. – Főbb színházi szerepei: Anička (Jozef Gregor Tajovský: Ha asszonyé a gyeplő); Hatóné (Urbán Ernő: Tűzkeresztség); Hanka (Gabriela Zapolská: Dulszka asszony erkölcse); Teréz (Jókai Mór: Az aranyember); Poncia (Federico García Lorca: Bernarda Alba háza); Münzné (Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője). – Ir. Székely György: Magyar Színházművészeti Lexikon (1994); Tóth László (Filep Tamás Gusztávval közösen): A (cseh)szlovákiai magyar színjátszás nyolcvan éve 1918–1989 (1999); Színházi évkönyvek (OSZMI Budapest); Divadlá na Slovensku (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig).
Bozita (Buzitka)
Részletek
Község a Losonci járásban, a Losonci-medence K-i részén, a Szuha-patak völgyében, Fülektől É–ÉNy-ra. L: [1961] – 587, ebből 70 (11,9%) magyar; [2011] – 526, ebből 450 (85,6%) szlovák, 42 (8,0%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 443 (84,2%) szlovák, 51 (9,7%) magyar. V: [2011] – 335 r. k., 48 ev., 3 ref., 1 gör. kat. – Perse községhez tartozó puszta volt, amelyre az első vh.-t követő földbirtokreform során 1924-ben – a Coburg család felosztott nagybirtokára – cseh-morva és szlovák kolonisták települtek. 1936-ban önálló községgé szervezték, a magyar közigazgatás alatt 1939-ben visszacsatolták Perséhez, majd 1957-ben újra önállósult. 1961-ben ide helyezték át az 1957-ben alapított losonci Mezőgazdasági Inasiskolát, a jelenlegi Középfokú Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézetet, amelyben magyar nyelvű oktatás is folyik.
Brányik Sándor
(* 1910. márc. 2. Vízkelet, † 1980. aug. 14. Csilizpatas) Ref. lelkipásztor. A pozsonyi magyar gimnáziumban érettségizett (1928), a losonci ref. Teológiai Akadémián tanult. Előbb Búcson segédlelkész, majd a második vh. alatt Eperjesen (1945-ig) lelkipásztor. 1945 után Bajánházán, Szomotoron, majd 1956-ig Hardicsán szolgált. 1956–1980-ban...megnyit →
(* 1910. márc. 2. Vízkelet, † 1980. aug. 14. Csilizpatas) Ref. lelkipásztor. A pozsonyi magyar gimnáziumban érettségizett (1928), a losonci ref. Teológiai Akadémián tanult. Előbb Búcson segédlelkész, majd a második vh. alatt Eperjesen (1945-ig) lelkipásztor. 1945 után Bajánházán, Szomotoron, majd 1956-ig Hardicsán szolgált. 1956–1980-ban...megnyit →
Részletek
(* 1910. márc. 2. Vízkelet, † 1980. aug. 14. Csilizpatas) Ref. lelkipásztor. A pozsonyi magyar gimnáziumban érettségizett (1928), a losonci ref. Teológiai Akadémián tanult. Előbb Búcson segédlelkész, majd a második vh. alatt Eperjesen (1945-ig) lelkipásztor. 1945 után Bajánházán, Szomotoron, majd 1956-ig Hardicsán szolgált. 1956–1980-ban Csilizpatas lelkésze. A második vh. idején Zsolnán és más észak-szlovákiai városokban zsidók százait keresztelte ki és mentette meg életüket. A szlovák hatóságok zaklatása miatt bujkálni kényszerült. – Ir. Koncsol László: Tegnap a Holnap után (2006).
Bratislavai Tőzsde
Részletek
Bratislavská burza – Bratislavaer Börse – Bratislavai Tőzsde: úradný kurzový list – amtliches Kursblatt – hivatalos árfolyamjegyzék. 1927 és 1934 között szlovák, német és magyar nyelven jelent meg, 1935 és 1938 között csak szlovák és német nyelven.
Bredár Gyula
(* 1924, Tamásfalva, † Prága, 2016. júl. 24.) nyelvész, egyetemi oktató. Iskolai tanulmányait Rimaszombatban végezte, az egyetemet Budapesten kezdte a magyar nyelv és irodalom szakon, majd 1945 után Pozsonyban folytatta és Prágában fejezte be. Blaskovics József turkológussal, Rákos Péter irodalomtörténésszel közösen hozták létre az 1950-es évek...megnyit →
(* 1924, Tamásfalva, † Prága, 2016. júl. 24.) nyelvész, egyetemi oktató. Iskolai tanulmányait Rimaszombatban végezte, az egyetemet Budapesten kezdte a magyar nyelv és irodalom szakon, majd 1945 után Pozsonyban folytatta és Prágában fejezte be. Blaskovics József turkológussal, Rákos Péter irodalomtörténésszel közösen hozták létre az 1950-es évek...megnyit →
Részletek
(* 1924, Tamásfalva, † Prága, 2016. júl. 24.) nyelvész, egyetemi oktató. Iskolai tanulmányait Rimaszombatban végezte, az egyetemet Budapesten kezdte a magyar nyelv és irodalom szakon, majd 1945 után Pozsonyban folytatta és Prágában fejezte be. Blaskovics József turkológussal, Rákos Péter irodalomtörténésszel közösen hozták létre az 1950-es évek elején a prágai Károly Egyetemen a magyar nyelv és irodalom szemináriumát, ahol egészen nyugdíjba vonulásáig magyar nyelvtörténetet és leíró nyelvtant adott elő. A prágai magyar egyetemisták Ady Endre Diákkörének gyakori vendége és előadója volt. Az 1989-es rendszerváltást követően egyik alapítója volt a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetségének, valamint a Prágai Tükör c. kéthavonta megjelenő folyóiratnak. 2009-ben Rimaszombat városa díjával tüntették ki. Jelentős nyelvészeti eredménye volt, hogy egy 16. századi kiadvány kötéstáblájában talált magyar szöveget az 1536-ban kiadott Gálszécsi István-féle énekeskönyv elveszett részével azonosította.
Brogyányi Judit
Részletek
(* 1948. okt. 3. Kassa, † 2006. szept. 4. Pozsony) Műfordító, újságíró. A pozsonyi Comenius Egyetemen magyar–német szakos tanári oklevelet szerzett (1972), majd kiadói dolgozó, ill. lapszerkesztő Pozsonyban. Szépirodalmi és publicisztikai műveket, ill. drámákat fordított szlovák és cseh nyelvből. 1986-ban fordítói Madách-díjat kapott.
Brogyányi Kálmán
(* 1905. jún. 5. Felsőkocskóc (Horné Kočkovce), † 1978. okt. 9. Yonkers [USA]) Művészeti író, művészettörténész, publicista. A pozsonyi egyetemen magyar és francia irodalomtörténetet, valamint művészettörténetet tanult. 1928-tól együttműködött a Sarló mozgalommal, később eltávolodott a mozgalomtól. A pozsonyi Kunstverein – Művészegylet, valamint a Csehszlovákiai...megnyit →
(* 1905. jún. 5. Felsőkocskóc (Horné Kočkovce), † 1978. okt. 9. Yonkers [USA]) Művészeti író, művészettörténész, publicista. A pozsonyi egyetemen magyar és francia irodalomtörténetet, valamint művészettörténetet tanult. 1928-tól együttműködött a Sarló mozgalommal, később eltávolodott a mozgalomtól. A pozsonyi Kunstverein – Művészegylet, valamint a Csehszlovákiai...megnyit →
Részletek
Brogyányi Kálmán (csa)
(* 1905. jún. 5. Felsőkocskóc (Horné Kočkovce), † 1978. okt. 9. Yonkers [USA]) Művészeti író, művészettörténész, publicista. A pozsonyi egyetemen magyar és francia irodalomtörténetet, valamint művészettörténetet tanult. 1928-tól együttműködött a Sarló mozgalommal, később eltávolodott a mozgalomtól. A pozsonyi Kunstverein – Művészegylet, valamint a Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság művészeti osztályának titkáraként számos képzőművészeti kiállítást szervezett. 1930-ban szerkesztette a Magyar Diákszemlét, 1931–1938 között a Forumot, több lap munkatársa volt (Vetés, Új Szó, A Nap, Prágai Magyar Hírlap). Kritikai és művészettörténeti munkássága egyedülálló. Az 1930-as évek közepén elfordul az avantgárdtól. 1939–1942-ben a pozsonyi magyar könyvtár vezetője, 1943-ban a Magyar Hírlap munkatársa; 1945-ben a rövid életű, nyilas szellemiségű Magyar Szó főszerkesztője volt. 1946-ban a pozsonyi népbíróság elítélte; 1947-ben megszökött és Ausztriába menekült. 1951-ben az Amerikai Egyesült Államokba ment, és haláláig a New York melletti Yonkers-ben élt. – Fm. Festőművészet Szlovenszkón (1931); A fény művészete (1933, 2004); Magyar Könyvtári Szolgálat (1941). – Ir. Albertini Béla: A fotószakíró Brogyányi Kálmán. (1998); Turczel Lajos: Szemelvények Brogyányi Kálmán műkritikai és művészettörténeti munkásságából.
Brükk Sándor
(* 1908. ? Kassa, † 1981. ? Budapest) Ifj. mozgalmi szervező, lapszerkesztő. A gimnáziumot szülővárosában, jogi tanulmányait Prágában végezte. Egyetemistaként elnöke volt a prágai Magyar Akadémikusok Keresztény Körének és egy cikluson át a Csehszlovákiai Magyar Akadémikusok Szövetségének, s Berger Miklóssal és Orbán Lászlóval együtt...megnyit →
(* 1908. ? Kassa, † 1981. ? Budapest) Ifj. mozgalmi szervező, lapszerkesztő. A gimnáziumot szülővárosában, jogi tanulmányait Prágában végezte. Egyetemistaként elnöke volt a prágai Magyar Akadémikusok Keresztény Körének és egy cikluson át a Csehszlovákiai Magyar Akadémikusok Szövetségének, s Berger Miklóssal és Orbán Lászlóval együtt...megnyit →
Részletek
(* 1908. ? Kassa, † 1981. ? Budapest) Ifj. mozgalmi szervező, lapszerkesztő. A gimnáziumot szülővárosában, jogi tanulmányait Prágában végezte. Egyetemistaként elnöke volt a prágai Magyar Akadémikusok Keresztény Körének és egy cikluson át a Csehszlovákiai Magyar Akadémikusok Szövetségének, s Berger Miklóssal és Orbán Lászlóval együtt szerkesztette A Jövő c. lapot. Tanulmányai befejeztével Kassán lett ügyvéd, s a 30-as évek második felében titkára volt a Szlovenszkói Magyar Színpártoló Egyesületnek. 1948-ban Mo.-ra telepítették, Bp.-en jogtanácsosi beosztásokban dolgozott.
Brüll Zoltán, dr.
(*1905. jún. 22. Losonc, † 1945. jan. 16. Grúnik pod Kriváňom) Orvos, hegymászó, az ellenállási mozgalom jeles résztvevője. A gimnáziumot Losoncon végezte, majd Prágában folytatott orvosi tanulmányokat, amelyet követően Iglón és Poprádon volt orvos. 1930-tól aktív hegymászó és több új mászás résztvevője volt. 1944-ben...megnyit →
(*1905. jún. 22. Losonc, † 1945. jan. 16. Grúnik pod Kriváňom) Orvos, hegymászó, az ellenállási mozgalom jeles résztvevője. A gimnáziumot Losoncon végezte, majd Prágában folytatott orvosi tanulmányokat, amelyet követően Iglón és Poprádon volt orvos. 1930-tól aktív hegymászó és több új mászás résztvevője volt. 1944-ben...megnyit →
Részletek
(*1905. jún. 22. Losonc, † 1945. jan. 16. Grúnik pod Kriváňom) Orvos, hegymászó, az ellenállási mozgalom jeles résztvevője. A gimnáziumot Losoncon végezte, majd Prágában folytatott orvosi tanulmányokat, amelyet követően Iglón és Poprádon volt orvos. 1930-tól aktív hegymászó és több új mászás résztvevője volt. 1944-ben a Szlovák Nemzeti Felkelés idején a „Magas-Tátra” partizán csoportban tevékenykedett. Tűzharcban esett el a Kriván hegy alatt. Losoncon a szülőházán (Kubinyi-tér) egy kis márványtábla őrzi az emlékét.
Büchler Gyula
Részletek
(*1885. ?, † 1944. Auschwitz [Lengyelország]) Tiszti főorvos. A losonci zsidó hitközség választmányi tagja. A Losonci Izraelita Szent Egylet, a Chevra Kadischa alelnöke majd 1937-től az elnöke. Neves műgyűjtőként a nevéhez fűződik több Csontváry-kép megmentése is. Családjával együtt a holokauszt áldozata lett.
Búcs (Búč)
Részletek
Búcs − Bulcsú vezér lovas szobra
Község a Komáromi járásban, a Kisalföldön, a Dunától É-ra, Komáromtól K–ÉK-re. L: [1921] – 1585, ebből 1533 (96,7%) magyar, 26 (1,6%) szlovák; [2011] – 1190, ebből 1084 (91,1%) magyar, 92 (7,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1106 (92,9%) magyar, 72 (6,1%) szlovák. V: [2011] – 713 ref., 349 r. k., 4 gör. kat., 3 ev. – Klasszicista stílusú ref. temploma 1784-ben, r. k. temploma 2004-ben épült, 1997-ben avatták fel ~ névadójának, Bulcsu vezér lovasszobrát (Nagy János alkotása). A falu történetének ápolása és a temetőjében nyugvó Katona Mihály (1764–1822) ref. lelkész, geográfusnak emléket állító Katona Mihály Napok megrendezése céljából 2000-ben jött létre a Bulchu Polgári Társulás. 1928–34 között itt jelent meg a Református Sion c. ref. egyházi folyóirat. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával (Katona Mihály Magyar Tanítási nyelvű Alapiskola) rendelkezett. – Főbb díjak: Pro Probitate – Helytállásért díj (1998); Esterházy János Emlékplakett (2006). – Ir. Gál Sándor: Mesét mondok, valóságot (1980).
Bucsuháza (Bučuháza)
1940-ben Tejfaluhoz, majd 1976-ban Tejfaluval együtt Somorjához csatolt község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz Ny-i részén, Somorja belterületétől K–ÉK-re. L: [1921] – 206, ebből 203 (98,5%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 154 r. k., 47 ref., 4 ev. – A közigazgatásilag hozzá...megnyit →
1940-ben Tejfaluhoz, majd 1976-ban Tejfaluval együtt Somorjához csatolt község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz Ny-i részén, Somorja belterületétől K–ÉK-re. L: [1921] – 206, ebből 203 (98,5%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 154 r. k., 47 ref., 4 ev. – A közigazgatásilag hozzá...megnyit →
Részletek
1940-ben Tejfaluhoz, majd 1976-ban Tejfaluval együtt Somorjához csatolt község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz Ny-i részén, Somorja belterületétől K–ÉK-re. L: [1921] – 206, ebből 203 (98,5%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 154 r. k., 47 ref., 4 ev. – A közigazgatásilag hozzá tartozott Sámoton található r. k. (Szt. Margit-) templom 1260 körül épült román stílusban.
Budaháza (Budince)
Részletek
Község a Nagymihályi járásban, az Alföldön, a Latorca és az Ung folyók folyása között, Nagykapostól K-re, a szlovák–ukrán határ közelében. L: [1921] – 144, ebből 130 (90,3%) magyar, 9 (6,2%) szlovák; [2011] – 230, ebből 162 (70,4%) magyar, 54 (23,5%) roma, 10 (4,6%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 214 (93%) magyar, 11 (4,8%) szlovák, 1 (0,4%) roma. V: [2011] – 179 r. k., 24 ref., 17 gör. kat. – 1964–90 között közigazgatásilag Dobóruszkához tartozott.
Buga László; Bukovszky
(*1906. febr. 7., Ebed, †1988. jan. 8., Budapest [Mo.]) Orvos, szakíró, rádiós ismeretterjesztő. Édesapja néptanító volt. Iskolai tanulmányait szülőfalujában kezdte, majd Komáromban és Újpesten járt gimnáziumba. 1938-ban a szegedi Ferenc József Tudományegyetemen szerzett általános orvosi oklevelet. 1938–1945-ben a szülőfalujához közeli Muzslán volt körorvos. A...megnyit →
(*1906. febr. 7., Ebed, †1988. jan. 8., Budapest [Mo.]) Orvos, szakíró, rádiós ismeretterjesztő. Édesapja néptanító volt. Iskolai tanulmányait szülőfalujában kezdte, majd Komáromban és Újpesten járt gimnáziumba. 1938-ban a szegedi Ferenc József Tudományegyetemen szerzett általános orvosi oklevelet. 1938–1945-ben a szülőfalujához közeli Muzslán volt körorvos. A...megnyit →
Részletek
(*1906. febr. 7., Ebed, †1988. jan. 8., Budapest [Mo.]) Orvos, szakíró, rádiós ismeretterjesztő. Édesapja néptanító volt. Iskolai tanulmányait szülőfalujában kezdte, majd Komáromban és Újpesten járt gimnáziumba. 1938-ban a szegedi Ferenc József Tudományegyetemen szerzett általános orvosi oklevelet. 1938–1945-ben a szülőfalujához közeli Muzslán volt körorvos. A 2. vh. után végleg Mo.-n telepedett le. 1945 és 1969 között Mo.-n orvosként dolgozott és különféle tisztségeket töltött be. Pályája kezdetén verseket és elbeszéléseket írt. Később orvosi népszerűsítő cikkeket, könyveket jelentetett meg, 1945 után mintegy 30 éven át jellegzetes tájszólásában Orvosi tanácsok címmel ismeretterjesztő előadásokat tartott a Magyar Rádióban. 1948-tól a Szabad Föld c. hetilap munkatársa, 1966-tól orvosi üzenetek rovatának vezetője volt. 1962–1965 között az Élővilág c. lap rovatvezetője, 1966–1969 között az Egészség c. folyóirat főszerkesztője volt. Több alkalommal Bukovszky-Buga László néven jegyezte a könyveit. – Fm. Tavaszi ünnep. Bukovszky László versei, Érsekújvár, 1925; Fekete akkordok. Bukovszky László versei, Párkány, 1928; Első tíz év. A Foederatio Emericana szegedi corporatioinak története, Szeged, 1936; Dalol az orvos, mesél a kórház (versek), Szeged, 1941; Receptírás után. Egy falusi orvos emlékei, Esztergom, 1942; Riadalom (elbeszélések), 1943; Egészségügyi tennivalók a mezőgazdasági munkák idején, 1952; Engedd megszületni gyermeked!, 1952; Orvosi almárium. Apró írások az egészségről, 1955; Gazdasszonyok könyve (Hegyháti Judittal), 1957; Jó egészséget falun, tanyán, 1957; Beteg a háznál (A jó egészséget falun, tanyán c. munka 2. kötete), 1959; Korszerű háziápolás, 1960; A jó egészség könyve, 1961; A cukorbetegek diétája (Csongor Istvánnal), 1963; Egészség az esztendőben. Buga doktor válogatott orvosi tanácsai a falu népének a Magyar Rádióban. 1952–1964, 1964; Házi betegápolás I-II. (szerk.), 1966; Gyógyító szó. Buga doktor válogatott orvosi tanácsai a Magyar Rádióban. 1965-1968., 1969; Hygieia barátsága, 1969; Buga doktor könyve, 1971; Orvosnaplóm. Betakarítás egészségtarlón. Vál. írások és visszaemlékezések, 1976; Orvosnaplóm még mindig írom, 1983.
Bugár Béla 1.
(* 1931. ápr. 18. Pozsonyeperjes, † 2011. máj. 20.) Színész. Pályáját műkedvelő színjátszóként kezdte. 1952-től tagja az Állami Faluszínház magyar tagozatának, majd 1959-ben, a társulat megszűnése után került át Komáromba a Magyar Területi Színházhoz, melynek nyugdíjba vonulásáig színésze maradt (2008-ban a színháztól Örökös Tag...megnyit →
(* 1931. ápr. 18. Pozsonyeperjes, † 2011. máj. 20.) Színész. Pályáját műkedvelő színjátszóként kezdte. 1952-től tagja az Állami Faluszínház magyar tagozatának, majd 1959-ben, a társulat megszűnése után került át Komáromba a Magyar Területi Színházhoz, melynek nyugdíjba vonulásáig színésze maradt (2008-ban a színháztól Örökös Tag...megnyit →
Részletek
Bugár Béla − színész (JSZA)
(* 1931. ápr. 18. Pozsonyeperjes, † 2011. máj. 20.) Színész. Pályáját műkedvelő színjátszóként kezdte. 1952-től tagja az Állami Faluszínház magyar tagozatának, majd 1959-ben, a társulat megszűnése után került át Komáromba a Magyar Területi Színházhoz, melynek nyugdíjba vonulásáig színésze maradt (2008-ban a színháztól Örökös Tag címet kapott). Számos hangjátékban, s több szlovák filmben is szerepelt. – Főbb színházi szerepei: Lucentio (William Shakespeare: A makrancos hölgy); George (John Steinbeck: Egerek és emberek); Liliom (Molnár Ferenc: Liliom); Eddie Carbone (Arthur Miller: Pillantás a hídról); Ferdinánd (Friedrich Schiller: Ármány és szerelem); Tardiveau (Marc Michael–Eugène Labiche: Olasz szalmakalap); Kanyar (Ján Solovič: S.O.S); rudolf (Blanka Jirásková: Zűrzavar); Illér (Kmeczkó Mihály: Harc a kutyafejűekkel), Cominius, szenátor (Háy Gyula: CAliguLÓ); Jégapó, Menelaos (Weöres Sándor: Holdbéli csónakos); Szász (Csurka István: Házmestersirató); Mátyás (Bertolt Brecht: Koldusopera); Fischl (Ivan Bukovčan: Mielőtt a kakas megszólal); Moracchio (Carlo Goldoni: A legyező); Bakics vajda (Háy Gyula: Mohács); Berci bácsi (Móricz Zsigmond: Rokonok); Pázmár (Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival); Apa (Osvald Záhradník: Tűzijáték); Klitty-klatty (Kőszeghy F. László: Lusta királyság); Fleuron, nyugalmazott altábornagy (Eisemann Mihály–Somogyi Gyula–Zágon István: Fekete Péter); Ireneus, a kovács (Márai Sándor: Kassai polgárok); Varga lehel, Asztalos (Kertész Ákos: Névnap); Szenátor (William Shakespeare: Coriolanus); Boros (Osvald Záhradník: Utóirat); Földrajztanár (Molnár Ferenc: Doktor úr); A bonc (Bertolt Brecht: A szecsuáni jólélek); Igazságügy-miniszter (Percs Zejtuncjan: Egy szabad ember); Mikhál bán (Katona József: Bánk bán); Canty (Mark Twain: Koldus és királyfi); Sauveral alprefektus (Georges Feydeau: Osztrigás Mici); Linzman (Molnár Ferenc: Liliom); Bodó Tóni (Lovicsek Béla: Végállomás); Örkényi báró (Csiky Gergely: A nagymama); Csendőr (Joseph Stein–Sólem Aléchem: Hegedűs a háztetőn); Az inkvizíció századosa (Dale Wasserman: La Mancha lovagja); Fater (Szép Ernő: Vőlegény); Brigádvezető, rendőr (Schwajda György: Segítség). – Film: Valahol Magyarországon – Ir. Székely György: Magyar Színházművészeti Lexikon (1994); Tóth László (Filep Tamás Gusztávval közösen): A (cseh)szlovákiai magyar színjátszás nyolcvan éve 1918–1989 (1999); Tóth László: Déryné nyomában. A komáromi magyar színjátszás története II. (1998); Kulisszák, ünnepi kiadás (2002); Tarics Péter: A tűzkeresztségtől a kereszttűzig 1952–1997 (1997); Színházi évkönyvek (OSZMI Budapest); Divadlá na Slovensku (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig).
Bugár Béla 2.
(* 1958. júl. 7. Pozsony) Tervezőmérnök, politikus. A pozsonyi Szlovák Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karán szerzett mérnöki oklevelet (1982). 1982–1990-ben a pozsonyi Nehézgépipari Vállalat tervezőmérnöke, 1990-től aktívan politizál. Az MKDM alapító tagja és parlamenti képviselője a Csehszlovák Szövetségi Gyűlésben (Prága, 1990–1992). 1991–1998-ban az MKDM, 1998–2007-ben...megnyit →
(* 1958. júl. 7. Pozsony) Tervezőmérnök, politikus. A pozsonyi Szlovák Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karán szerzett mérnöki oklevelet (1982). 1982–1990-ben a pozsonyi Nehézgépipari Vállalat tervezőmérnöke, 1990-től aktívan politizál. Az MKDM alapító tagja és parlamenti képviselője a Csehszlovák Szövetségi Gyűlésben (Prága, 1990–1992). 1991–1998-ban az MKDM, 1998–2007-ben...megnyit →
Részletek
Bugár Béla − politikus (GJ)
(* 1958. júl. 7. Pozsony) Tervezőmérnök, politikus. A pozsonyi Szlovák Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karán szerzett mérnöki oklevelet (1982). 1982–1990-ben a pozsonyi Nehézgépipari Vállalat tervezőmérnöke, 1990-től aktívan politizál. Az MKDM alapító tagja és parlamenti képviselője a Csehszlovák Szövetségi Gyűlésben (Prága, 1990–1992). 1991–1998-ban az MKDM, 1998–2007-ben az MKP elnöke. 1992-től a Szlovák Köztársaság Nemzetiségi Tanácsának képviselője (MKDM, majd 1998-tól MKP), 1998–2006-ban a parlament alelnöke, a ciklus végén rövid ideig elnöke volt. 2009-ben kilépett az MKP-ból és társaival Most–Híd néven új pártot alapított, melynek megalapításától az elnöke. – Fm. Olyan országban élek… (Szigeti Lászlóval közösen, 2004)
Bugár Gáspár
(*1932. febr. 25. Pozsonyeperjes, † 2008. ápr. 03. Komárom) Színész. Elemi iskolába szülőfalujában járt. 1952-től az Állami Faluszínház Magyar Tagozata, majd megszűnése után, 1959-től nyugdíjazásáig a Magyar Területi Színház, ill. jogutódja, a Komáromi Jókai Színház színésze (1960–1970 között színházi ügyelő). Gyakran szerepelt hangjátékokban, szilveszteri és...megnyit →
(*1932. febr. 25. Pozsonyeperjes, † 2008. ápr. 03. Komárom) Színész. Elemi iskolába szülőfalujában járt. 1952-től az Állami Faluszínház Magyar Tagozata, majd megszűnése után, 1959-től nyugdíjazásáig a Magyar Területi Színház, ill. jogutódja, a Komáromi Jókai Színház színésze (1960–1970 között színházi ügyelő). Gyakran szerepelt hangjátékokban, szilveszteri és...megnyit →
Részletek
Bugár Gáspár (JSZ)
(*1932. febr. 25. Pozsonyeperjes, † 2008. ápr. 03. Komárom) Színész. Elemi iskolába szülőfalujában járt. 1952-től az Állami Faluszínház Magyar Tagozata, majd megszűnése után, 1959-től nyugdíjazásáig a Magyar Területi Színház, ill. jogutódja, a Komáromi Jókai Színház színésze (1960–1970 között színházi ügyelő). Gyakran szerepelt hangjátékokban, szilveszteri és egyéb műsorokban, műsoros esteken, pódiumműsorokban. – Főbb színházi szerepei: Fleurant gyógyszerész (Jean-Baptiste Molière: A képzelt beteg); Montano (William Shakespeare: Othello); Shallow Róbert (William Shakespeare: A windsori víg nők); Ottavio (Carlo Goldoni: A hazug); Coronato (Carlo Goldoni: A legyező); Csikász (Háy Gyula.: Mohács); Tanfelügyelő (Nyikolaj Vasziljevics Gogol: Revizor); Firsz (Anton Pavlovics Csehov: Cseresznyéskert); Simon bán (Katona József: Bánk bán); Suffenus (CAliguLÓ); Polgár (Csurka István: Házmestersirató); Sárkány (Molnár Ferenc: A doktor úr); Abbé (Georges Feydeau: Osztrigás Mici); Tódorka Szilárd (Csiky Gergely: Nagymama); Vézine (Marc Michael–Eugène Labiche: Olasz szalmakalap); Pál úr, közhuszár (Jókai Mór: A kőszívű ember fiai). – Film: Valahol Magyarországon; Ítélet – Ir. Székely György: Magyar Színházművészeti Lexikon (1994); Tóth László (Filep Tamás Gusztávval közösen): A (cseh)szlovákiai magyar színjátszás nyolcvan éve 1918–1989 (1999); Tóth László: Déryné nyomában. A komáromi magyar színjátszás története II. (1998); Kulisszák, ünnepi kiadás (2002); Tarics Péter: A tűzkeresztségtől a kereszttűzig 1952–1997. (1997); Színházi évkönyvek (OSZMI Budapest); Divadlá na Slovensku (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig).
Bugár Imre
Részletek
Bugár Imre (FI)
(* 1955. ápr. 14. Csallóközkürt) Sportoló, atléta. A férfi diszkoszvetés világbajnoka (Helsinki, 1983), olimpiai ezüstérmes (Moszkva, 1980), Európa-bajnok (Athén, 1982). 1974 óta Prágában él, 1995-ben visszavonult az aktív sportolástól.
Bugyács Sándor
(* 1951. júl. 13. Párkány) Grafikus, festő, illusztrátor. Autodidakta képzőművész. 1976–1981 között a zebegényi szabadiskolát, 1999–2005 között a szőgyéni alkotótábort látogatta. Főleg tollrajzokat készít. Grafikáin, az 1980-as évektől meseszerű, szürrealisztikus álomvilágot jelenít meg. Könyvillusztrációval is foglalkozik (pl. M. Csepész Szilvia: Kicsi, kisebb, legkisebb, 1997; M....megnyit →
(* 1951. júl. 13. Párkány) Grafikus, festő, illusztrátor. Autodidakta képzőművész. 1976–1981 között a zebegényi szabadiskolát, 1999–2005 között a szőgyéni alkotótábort látogatta. Főleg tollrajzokat készít. Grafikáin, az 1980-as évektől meseszerű, szürrealisztikus álomvilágot jelenít meg. Könyvillusztrációval is foglalkozik (pl. M. Csepész Szilvia: Kicsi, kisebb, legkisebb, 1997; M....megnyit →
Részletek
(* 1951. júl. 13. Párkány) Grafikus, festő, illusztrátor. Autodidakta képzőművész. 1976–1981 között a zebegényi szabadiskolát, 1999–2005 között a szőgyéni alkotótábort látogatta. Főleg tollrajzokat készít. Grafikáin, az 1980-as évektől meseszerű, szürrealisztikus álomvilágot jelenít meg. Könyvillusztrációval is foglalkozik (pl. M. Csepész Szilvia: Kicsi, kisebb, legkisebb, 1997; M. Csepész Szilvia: Magház, 1999). Párkányban él. Fm: Vál. e. k.: 1982: Érsekújvár; 1986, 1990, 1993, 1995, 1999, 2001, 2005: Párkány; 1994: Esztergom; 1997: Esztergom, Ipolyság; 2001: Komárom; 2005: Ipolyság. Könyvillusztrációk.
Bugyikfala (Budikovany)
Község a Rimaszombati járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i részén, a Balog-patak völgyében, a Meleghegyi-víztározó É-i partján, Rimaszombattól ÉK-re. L: [1921] – 194, ebből 188 (96,9%) szlovák, 6 (3,1%) magyar; [1970] 150, ebből 130 (86,7%) szlovák, 18 (12,0%) magyar; [2011] – 50, ebből 48 (96%) szlovák...megnyit →
Község a Rimaszombati járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i részén, a Balog-patak völgyében, a Meleghegyi-víztározó É-i partján, Rimaszombattól ÉK-re. L: [1921] – 194, ebből 188 (96,9%) szlovák, 6 (3,1%) magyar; [1970] 150, ebből 130 (86,7%) szlovák, 18 (12,0%) magyar; [2011] – 50, ebből 48 (96%) szlovák...megnyit →
Részletek
Község a Rimaszombati járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i részén, a Balog-patak völgyében, a Meleghegyi-víztározó É-i partján, Rimaszombattól ÉK-re. L: [1921] – 194, ebből 188 (96,9%) szlovák, 6 (3,1%) magyar; [1970] 150, ebből 130 (86,7%) szlovák, 18 (12,0%) magyar; [2011] – 50, ebből 48 (96%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 49 (98,8%) szlovák. V: [2011] – 21 r. k., 15 ev. – Ev. temploma 1804-ben barokk-klasszicista stílusban épült.
Bujnák Pavel
(* 1882. ápr. 24. Alsókubin – † 1933. nov. 13. Prága) Irodalomtörténész, nyelvész, hungarológus, egyetemi tanár, fordító. Középiskoláit Selmecbányán végezte, 1900-ban éretségizett ugyanitt, tanulmányait 1900−1904 között a pozsonyi evangélikus teológián folytatta. 1906-tól Budapesten, majd 1909-től Korponán káplánkodott. Az első világháború után pedagógiai és filológiai...megnyit →
(* 1882. ápr. 24. Alsókubin – † 1933. nov. 13. Prága) Irodalomtörténész, nyelvész, hungarológus, egyetemi tanár, fordító. Középiskoláit Selmecbányán végezte, 1900-ban éretségizett ugyanitt, tanulmányait 1900−1904 között a pozsonyi evangélikus teológián folytatta. 1906-tól Budapesten, majd 1909-től Korponán káplánkodott. Az első világháború után pedagógiai és filológiai...megnyit →
Részletek
(* 1882. ápr. 24. Alsókubin – † 1933. nov. 13. Prága) Irodalomtörténész, nyelvész, hungarológus, egyetemi tanár, fordító. Középiskoláit Selmecbányán végezte, 1900-ban éretségizett ugyanitt, tanulmányait 1900−1904 között a pozsonyi evangélikus teológián folytatta. 1906-tól Budapesten, majd 1909-től Korponán káplánkodott. Az első világháború után pedagógiai és filológiai végzetséget szerzett, 1924-től a prágai Károly Egyetem kinevezett docenseként a magyar szak oktatója. 1930-ban Prágában professzorrá nevezik ki; ettől kezdve haláláig a prágai és pozsonyi magyar szak előadójaként működött. Fm: Ján Arany v literatúre slovenskej [Arany János a szlovák irodalomban] (Prága 1924); Literatúra maďarská na území ČSR [Magyar irodalom a Csehszlovák Köztársaság területén]. In: Československá ročenka VII., Písemníctví (Prága, 1933). Ir: Pamätník − Pavlovi Bujnákovi ctitelia, priatelia, žiaci. [Emlékkönyv Pavel Bujnák tisztelői, barátai, tanítványai], szerkesztő Alžbeta Gölnerová (Prága, 1933); Csanda Sándor: A Komenský Egyetem Magyar Nyelvi és Irodalmi Tanszékének 50 éve, Zborník Filozofickej Fakulty Univerzity Komenkého (Pozsony, 1980).