Bódva-völgyi Településszövetség
Részletek
Huszonnégy település kistérségi társulása Szepsi környékén. A régió fejlesztésével kapcsolatos tanácsadással és segítségnyújtással foglalkozik.
Bódvavendégi; Vendégi (Hosťovce)
Község a Kassa-környéki járásban, a Kassai-medence Ny-i részén, a Bódva folyó jobb partján, a Torna-patak torkolatánál, Szepsitől Ny–DNy-ra, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 389, ebből 376 (96,7%) magyar, 7 (1,8%) szlovák; [2011] – 198, ebből 154 (77,8%) magyar, 43 (21,8%) szlovák nemzetiségű. A:...megnyit →
Község a Kassa-környéki járásban, a Kassai-medence Ny-i részén, a Bódva folyó jobb partján, a Torna-patak torkolatánál, Szepsitől Ny–DNy-ra, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 389, ebből 376 (96,7%) magyar, 7 (1,8%) szlovák; [2011] – 198, ebből 154 (77,8%) magyar, 43 (21,8%) szlovák nemzetiségű. A:...megnyit →
Részletek
Község a Kassa-környéki járásban, a Kassai-medence Ny-i részén, a Bódva folyó jobb partján, a Torna-patak torkolatánál, Szepsitől Ny–DNy-ra, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 389, ebből 376 (96,7%) magyar, 7 (1,8%) szlovák; [2011] – 198, ebből 154 (77,8%) magyar, 43 (21,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 167 (84,3%) magyar, 28 (14,1%) szlovák. V: [2011] – 118 r. k., 66 ref., 1 gör. kat. – R. k. (Szt. Imre-) temploma 1730-ban barokk, ref. temploma 1784-ben klasszicista stílusban épült. Közúti határátkelőhely Mo. felé. 1964-ben Tornahorvátival és Tornaújfaluval egyesítették Újbódva (Nová Bodva) néven, 1990 óta újra önálló község.
Bodzásújlak (Novosad)
Részletek
Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, az Ondava folyó jobb parti síkságán, Tőketerebestől D-re. L: [1921] – 1026, ebből 786 (76,6%) szlovák, 102 (9,9%) magyar; [2011] – 1018, ebből 967 (95%) szlovák, 3 (0,3%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 948 (93,1%) szlovák, 7 (0,7%) magyar. V: [2011] – 453 r. k., 402 gör. kat., 62 ref., 5 ev. – A 20. sz. elején még magyar ref. lakossága a sz. közepére beolvadt a helyi szlovák lakosságba. Ref. temploma 1500-ban késő gótikus, gör. kat. (Szt. György-) temploma 1795-ben barokk-klasszicista stílusban épült.
Bögellő (Boheľov)
Részletek
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz középső részén, Dunaszerdahelytől DK-re. L: [1921] – 410, ebből 410 (100%) magyar; [2011] – 351, ebből 333 (94,9%) magyar, 14 (4,0%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 336 (95,7%) magyar, 12 (3,4%) szlovák. V: [2011] – 181 ref., 115 r. k., 1 gör. kat – Ref. temploma 1991–95 között épült. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. ~ határában, a 116 ha-os tőzegtelepen védett állat- és növényfajok élnek.
Bögi Etelka; Andits
(* 1941. ápr. 8. Balony) Karnagy. A pozsonyi pedagógiai középiskolában végzett (1959), az Ifjú Szivek tagja (1957−1959), majd Nyitrán a Pedagógiai Főiskolán szerzett oklevelet (1964). 1969−1972 között karvezetői tanfolyamon vett részt és a pozsonyi Népművelési Intézet nemzetiségi osztályának a munkatársa lett, ahol kórusalapítással és karnagyi...megnyit →
(* 1941. ápr. 8. Balony) Karnagy. A pozsonyi pedagógiai középiskolában végzett (1959), az Ifjú Szivek tagja (1957−1959), majd Nyitrán a Pedagógiai Főiskolán szerzett oklevelet (1964). 1969−1972 között karvezetői tanfolyamon vett részt és a pozsonyi Népművelési Intézet nemzetiségi osztályának a munkatársa lett, ahol kórusalapítással és karnagyi...megnyit →
Részletek
Bögi Etelka (csa)
(* 1941. ápr. 8. Balony) Karnagy. A pozsonyi pedagógiai középiskolában végzett (1959), az Ifjú Szivek tagja (1957−1959), majd Nyitrán a Pedagógiai Főiskolán szerzett oklevelet (1964). 1969−1972 között karvezetői tanfolyamon vett részt és a pozsonyi Népművelési Intézet nemzetiségi osztályának a munkatársa lett, ahol kórusalapítással és karnagyi tevékenységgel foglalkozott.
Bognár Cecil Pál
(* 1883. jan. 24. Csepreg [Mo.], † 1967. jún. 28. Győr [Mo.]) Irodalomtörténész, pedagógiai szakíró, tanár. 1902-ben érettségizett Győrött, 1907-ben Pannonhalmán matematika–fizika, 1911-ben Budapesten filozófia–pedagógia szakot végzett. 1906–1909, majd 1912–1925 között a komáromi bencés gimnáziumban tanított. Később Budapesten, Pécsen, Szegeden volt egyetem tanár. 1950-ben politikai okból nyugdíjazták. Fm:...megnyit →
(* 1883. jan. 24. Csepreg [Mo.], † 1967. jún. 28. Győr [Mo.]) Irodalomtörténész, pedagógiai szakíró, tanár. 1902-ben érettségizett Győrött, 1907-ben Pannonhalmán matematika–fizika, 1911-ben Budapesten filozófia–pedagógia szakot végzett. 1906–1909, majd 1912–1925 között a komáromi bencés gimnáziumban tanított. Később Budapesten, Pécsen, Szegeden volt egyetem tanár. 1950-ben politikai okból nyugdíjazták. Fm:...megnyit →
Részletek
(* 1883. jan. 24. Csepreg [Mo.], † 1967. jún. 28. Győr [Mo.]) Irodalomtörténész, pedagógiai szakíró, tanár. 1902-ben érettségizett Győrött, 1907-ben Pannonhalmán matematika–fizika, 1911-ben Budapesten filozófia–pedagógia szakot végzett. 1906–1909, majd 1912–1925 között a komáromi bencés gimnáziumban tanított. Később Budapesten, Pécsen, Szegeden volt egyetem tanár. 1950-ben politikai okból nyugdíjazták. Fm: A fizika alapfogalmainak és alapelveinek ismeretelméleti vizsgálata (tan., 1911); Okság és törvényszerűség a fizikában (tan., 1919); Logika (tankönyv, 1922); Értékelmélet (tan., 1924); Jókai lélekrajza (1925); Tanulmányok a gyermeklélekről (1925); Pszichológia (tan., 1935); Lélektan és gondolkodástan (tan., 1941). Ir.: Dr. Hász Erzsébet: Bognár Cecil (írásaiból vett szemelvényekkel, 2002).
Bogoly János
(* 1951. júl. 4. Királyhelmec, †2011. jan 15. Királyhelmec) Pedagógus, helytörténész, természetvédő. Középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte, majd Hradec Kráľovéban szerzett pedagógusi képesítést (1972). 1970 és 1990 között a királyhelmeci és a nagykaposi Ifjúsági Ház munkatársa (utóbbinak igazgatója). 2007-től a Honismereti Múzeum vezetője. Honismereti, helytörténeti,...megnyit →
(* 1951. júl. 4. Királyhelmec, †2011. jan 15. Királyhelmec) Pedagógus, helytörténész, természetvédő. Középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte, majd Hradec Kráľovéban szerzett pedagógusi képesítést (1972). 1970 és 1990 között a királyhelmeci és a nagykaposi Ifjúsági Ház munkatársa (utóbbinak igazgatója). 2007-től a Honismereti Múzeum vezetője. Honismereti, helytörténeti,...megnyit →
Részletek
(* 1951. júl. 4. Királyhelmec, †2011. jan 15. Királyhelmec) Pedagógus, helytörténész, természetvédő. Középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte, majd Hradec Kráľovéban szerzett pedagógusi képesítést (1972). 1970 és 1990 között a királyhelmeci és a nagykaposi Ifjúsági Ház munkatársa (utóbbinak igazgatója). 2007-től a Honismereti Múzeum vezetője. Honismereti, helytörténeti, tájföldrajzi és néprajzi ismeretterjesztő cikkek, könyvek szerzője. Megkapta a Szlovák Természetvédők Szövetségének Emlékérmét. – Fm. Királyhelmec (városrajz, 1992); Betűkbe szedett régmúlt (tan., 1994); Templomaink (1996).
Bögölypatony (Dolná Potôň)
Részletek
1940- ben Diósförgepatonyhoz csatolt község a Dunaszerdahelyi járásban a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől Ny–ÉNy-ra. L: [1921] – 292, ebből 285 (97,6%) magyar, 2 (0,7%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 192 r. k., 81 ref., 14 ev., 5 izr.
Bogya (Bodza)
Részletek
Község a Komáromi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz K-i részén, Nagymegyertől DK-re. L: [1921] – 839, ebből 839 (100%) magyar; [2011] – 372, ebből 327 (87,9%) magyar, 41 (11%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 339 (91,1%) magyar, 32 (8,6%) szlovák. V: [2011] – 167 ref., 102 r. k. – A ~hoz tartozó Zsemlékes pusztára az első vh.-t követő földbirtokreform során cseh-morva és Trencsén környéki szlovák kolonisták települtek. A kolóniát (Hodžovo) 1926-ban, ~ ÉK-i határrészének tanyavilágát pedig Bogyarét néven 1990-ben szervezték önálló községgé. – 1971–94 között közigazgatásilag hozzá tartozott Gellér.
Bogyarét (Bodzianske Lúky)
Részletek
Község a Komáromi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz K-i részén, Gútától DNy-ra. L: [2011] – 203, ebből 186 (91,6%) magyar, 14 (6,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 185 (91,8%) magyar, 12 (5,9%) szlovák. V: [2011] – 166 r. k., 22 ref. – Bogya ÉK-i határrészének tanyavilágából 1990-ben vált önálló községgé. – R. k. (Rózsafüzér Királynője) temploma 1889-ben épült.
Boldoghy Katalin
Részletek
(* 1943. febr. 22. Komárom, † 2013. ápr. 21. Komárom) Színésznő, rendező. 1965–1972 között a Magyar Területi Színház színésze, ezt követően 1994-ig a pozsonyi rádió magyar adásának rendezője volt. Előadóművészként, konferansziéként is ismert. 1993–1997 között a Komáromi Jókai Színház segédrendezője, ill. irodalmi titkára.
Boldoghy Olivér
(* 1970. jan. 19. Komárom) Színész. Pozsonyban végezte iskoláit, 1992-ben a pozsonyi Színművészeti Főiskolán szerzett színészdiplomát. Már főiskolásként jelentős szerepekben játszott a Komáromi Jókai Színházban, melynek 1995-ig volt tagja, ezt követően egy évadon át a Kassai Thália Színház színésze, majd pályát módosított. A Ferenczy...megnyit →
(* 1970. jan. 19. Komárom) Színész. Pozsonyban végezte iskoláit, 1992-ben a pozsonyi Színművészeti Főiskolán szerzett színészdiplomát. Már főiskolásként jelentős szerepekben játszott a Komáromi Jókai Színházban, melynek 1995-ig volt tagja, ezt követően egy évadon át a Kassai Thália Színház színésze, majd pályát módosított. A Ferenczy...megnyit →
Részletek
Boldoghy Olivér (ST)
(* 1970. jan. 19. Komárom) Színész. Pozsonyban végezte iskoláit, 1992-ben a pozsonyi Színművészeti Főiskolán szerzett színészdiplomát. Már főiskolásként jelentős szerepekben játszott a Komáromi Jókai Színházban, melynek 1995-ig volt tagja, ezt követően egy évadon át a Kassai Thália Színház színésze, majd pályát módosított. A Ferenczy Anna-díj első jutalmazottja (1993). – Főbb színházi szerepei: II. Lajos király (Háy Gyula.: Mohács); Fekete Péter (Eisemann Mihály–Zágon István–Somogyi Gyula: Fekete Péter); Rádiós (Presser Gábor–Sztevanovity Dusan–Horváth Péter: A padlás); Gérard (Illyés Gyula: Tiszták); Ádám (Madách: Az ember tragédiája); Almaviva gróf (Pierre Beumarchais: Figaro házassága, avagy egy őrült nap); Estragon (Samuel Beckett: Godot-ra várva); János apostol (Tolcsvay László–Müller Péter–Müller Péter Sziámi: Mária evangéliuma); Dawson tizedes (Aaron Sorkin: Semmi és végtelen); Petur bán (Katona József: Bánk bán). – Film: Szabadság, szerelem (r. Gothár P.); Hra pre dvoch (r. Kleis M.) – Díjak, kitüntetések: Ferenczy Anna-díj (1993); Esterházy János Emlékplakett (2013). – Ir. Székely György: Magyar Színházművészeti Lexikon (1994); Kolár Péter és szerzőtársak: A Kassai Thália Színház negyven éve (2009); Színházi évkönyvek (OSZMI Budapest); Divadlá na Slovensku (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig); Ötvös Anna: Akikkel találkozhat(t)unk (2000).
Bolemant László
Részletek
(* 1968. dec. 3. Ógyalla) Költő, fotóművész, lapszerkesztő. 1992-ben Pozsonyban gépészmérnöki oklevelet szerzett. 1994–1995-ben az Irodalmi Szemle szerkesztője. Jelenleg Budapesten él. – Fm. Üvegszálak (v., 1996); Időszobrok (v., 2003).
Bolgárom (Bulhary)
Részletek
Község a Losonci járásban, a Cseres-hegység É-i részén, a Szuha-patak völgyében, Fülektől ÉK-re. L: [1921] – 289, ebből 217 (75,1%) magyar, 55 (19,0%) roma, 5 (1,7%) szlovák; [2011] – 305, ebből 279 (91,5%) magyar, 17 (5,6%) szlovák, 3 (1%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 288 (94,4%) magyar, 12 (3,9%) szlovák. V: [2011] – 285 r. k., 5 ref. – R. k. (Mindenszentek-) kápolnája 1849-ben klasszicista stílusban épült, barokk berendezése 18. sz.-i. A falu határában bazaltot bányásznak. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. 1988–92 között közigazgatásilag Fülekhez tartozott.
Boltos
Részletek
A szlovákiai fogyasztási szövetkezetek havilapja (Dunaszerdahely, 1993–1996). Lásd még: Szövetkezeti Újság. – Szerk. Molnár László.
Boltos Magazin
Részletek
A kereskedők és vásárlók havilapja (Dunaszerdahely, 1997 jan.-jától). A Boltos c. lap utódlapja. Felelős kiadó: Kulcsár Lajos, dunaszerdahelyi Jednota COOP. Lásd még: Szövetkezeti Újság. – Szerk. Molnár László.
Boly (Boľ)
Részletek
Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Bodrogköz É-i peremén, a Latorca folyó bal partján, Királyhelmectől É–ÉNy-ra. L: [1921] – 760, ebből 697 (91,7%) magyar, 1 (0,1%) szlovák; [2011] – 725, ebből 607 (83,7%) magyar, 109 (15,0%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 630 (86,9%) magyar, 77 (10,6%) szlovák. V: [2011] – 378 r. k., 182 ref., 85 gör. kat. – A faluba a második vh.-t követőbelső telepítések során szlovák családok költöztek. R. k. (Szt. Miklós-) temploma a 13. sz. második felében épült román stílusban, 1828-ban klasszicista stílusban alakították át; ref. templomát 1968–71 között emelték. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. A Gyalmos nevű közeli égeres láperdő növényvilágát 1967-ben természetvédelmi területté nyilvánították.
Bolyk (Boľkovce)
Részletek
Község a Losonci járásban, a Losonci-medencében, az Ipoly folyó jobb partján, Losonctól K-re. L: [1921] – 466, ebből 414 (88,8%) magyar, 45 (9,6%) szlovák; [2011] – 650, ebből 441 (67,8%) szlovák, 125 (19,2%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 434 (66,8%) szlovák, 130 (20,0%) magyar. V: [2011] – 449 r. k., 24 ev. – A második vh. utáni belső telepítések keretében 1946-ban szinóbányai szlovák családokkal telepítették be. A 18. sz. végén emelt klasszicista stílusú r. k. (Szt. Dénes-) templomát a helyi születésű Katona István történetíró építtette.
Bolyky János
(* 1897. dec. 7. Lucfalva, †. ? Ausztria ?) Költő, újságíró. A gimnáziumot Érsekújvárott és Bp.-en végezte, malomépítő mérnöki oklevelet Németországban szerzett. 1937-től a Magyar Család c. ipolysági folyóirat szerkesztője volt. A két vh. között Udvardon élt, 1939-ben az Egyesült Magyar Párt kormánybiztossá nevezte ki....megnyit →
(* 1897. dec. 7. Lucfalva, †. ? Ausztria ?) Költő, újságíró. A gimnáziumot Érsekújvárott és Bp.-en végezte, malomépítő mérnöki oklevelet Németországban szerzett. 1937-től a Magyar Család c. ipolysági folyóirat szerkesztője volt. A két vh. között Udvardon élt, 1939-ben az Egyesült Magyar Párt kormánybiztossá nevezte ki....megnyit →
Részletek
(* 1897. dec. 7. Lucfalva, †. ? Ausztria ?) Költő, újságíró. A gimnáziumot Érsekújvárott és Bp.-en végezte, malomépítő mérnöki oklevelet Németországban szerzett. 1937-től a Magyar Család c. ipolysági folyóirat szerkesztője volt. A két vh. között Udvardon élt, 1939-ben az Egyesült Magyar Párt kormánybiztossá nevezte ki. 1944-ben Ausztriába távozott, további sorsa ismeretlen. – Fm. Csodavárók (v., 1932); Veszteglő mozdonyon (v., 1935); Költő és népe (1936).
Bölzse (Belža)
Részletek
Község a Kassa-környéki járásban, a Kassai-medence D-i részén, a Szakály- és a Szartos-patakok folyása között, Kassától D-re. L: [1921] – 307, ebből 160 (52,1%) szlovák, 88 (28,7%) magyar, 44 (14,3%) ruszin; [2011] – 379, ebből 353 (93,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 350 (92,3%) szlovák, 1 (0,3%) magyar. V: [2011] – 233 r. k., 96 gör. kat., 7 ref., 1 ev. – Egykor részben magyar és ruszin lakossága a 20. sz. közepére beolvadt a többségi szlovákságba. Gör. kat. (Urunk mennybevétele) temploma 1808-ban barokk-klasszicista stílusban épült.
Boráros Imre
(* 1944. febr. 28. Pozsony) Színész. Középiskolába szülővárosában járt. 1963-ban érettségizett, majd egy évig a pozsonyi Szépművészeti Akadémia színészhallgatója; 1965–1971 között a komáromi Magyar Területi Színház színésze, azután táncdalénekes. 1972-től már ismét a Magyar Területi Színház, ill. jogutódja, a Komáromi Jókai Színház tagja: előbb,...megnyit →
(* 1944. febr. 28. Pozsony) Színész. Középiskolába szülővárosában járt. 1963-ban érettségizett, majd egy évig a pozsonyi Szépművészeti Akadémia színészhallgatója; 1965–1971 között a komáromi Magyar Területi Színház színésze, azután táncdalénekes. 1972-től már ismét a Magyar Területi Színház, ill. jogutódja, a Komáromi Jókai Színház tagja: előbb,...megnyit →
Részletek
Boráros Imre (FI)
(* 1944. febr. 28. Pozsony) Színész. Középiskolába szülővárosában járt. 1963-ban érettségizett, majd egy évig a pozsonyi Szépművészeti Akadémia színészhallgatója; 1965–1971 között a komáromi Magyar Területi Színház színésze, azután táncdalénekes. 1972-től már ismét a Magyar Területi Színház, ill. jogutódja, a Komáromi Jókai Színház tagja: előbb, 1977-ig, a kassai Tháliában, majd újból Komáromban játszott. Fellépett a Theátrum Polgári Társulat néhány előadásában; többször vendégszerepelt magyarországi színházaknál. Számos hangjáték mellett több magyar, szlovák, cseh és egy olasz film szereplője. Monodráma-színreviteleivel, ill. húsz önálló előadói műsorával Szl.-n és Mo.-n kívül nyugat-európai, észak-amerikai és ausztráliai turnékon is részt vett. – Főbb színházi szerepei: Őrnagy (Örkény István: Tóték); Lucifer (Madách Imre: Az ember tragédiája); Cervantes (Don Quiote: La Mancha lovagja); Színész (Molnár Ferenc: A testőr); Puzsér (Molnár Ferenc: Doktor úr); Tarpataky (Zerkovitz Béla: Csókos asszony); Viszockij (Siposhegyi Péter: Mielőtt csillag lettem); Czillei Ulrich (Vörösmarty Mihály: Czillei és a Hunyadiak); Higgins professzor (Alan Jay Lerner–Frederick Loewe: My Fair Lady); Id. Csaholyi Balázs (Hunyadi Sándor: Három Sárkány); A menyasszony apja (Federico García Lorca: Vérnász); Luther Márton (Sütő András: Egy lócsiszár virágvasárnapja); Félix (Neil Simon: Furcsa pár); Kossuth (Illyés Gyula: Fáklyaláng); Mixi gróf (Szirmai Albert–Bakonyi Károly: Mágnás Miska); Pierre (Francis Veber: Balfácánt vacsorára); Sáfrány ügyvéd (Halász Imre–Békeffi István–Eisemann Mihály: Egy csók és más semmi); du Grélé tábornok (Georges Feydeau: Egy hölgy a Maximból). – Monodrámák, pódiumjátékok: Székely János: Dózsa; Vysockij (Siposhegyi Péter: Mielőtt csillag lettem); Márió (Siposhegyi Péter: A varázsló); Esterházy János passió (Siposhegyi Péter: Hantjával sem takar); Mindszenty bíboros oltárköve (Tarics Péter: Állok Istenért, Egyházért, Hazáért); Nyelvcsapások (zenés irodalmi összeállítás). – Vendégjátékok: Kassai Thália Színház, Székesfehérvári Vörösmarty Színház, József Attila Színház, Miskolci Nemzeti Színház. – Film, TV : Feltámadás (olasz film), Dosztojevszkij – Pszichiáter (olasz film), Želary – Juriga (cseh Oscar-Díjra jelölt film), Čas grímáš – battyányi püspök (szlovák film), arany kenyér (szlovák mese); pribina herceg (szlovák tv-film). – Díjak: Sylvánia-díj (1991); Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválja, a legjobb férfi alakítás díja (1990, 1996); A Szlovák Köztársaság ezüstplakettje (2004); a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (2004); Esterházy-díj (2007); A Szlovák Irodalmi Alap életműdíja (2006); A Világ Magyarságáért művészeti díj (2012); Kossuth-díj (2014); Esterházy János Emlékplakett (2017). – Ir. Székely György: Magyar Színházművészeti Lexikon (1994); Tóth László (Filep Tamás Gusztávval közösen): A (cseh)szlovákiai magyar színjátszás nyolcvan éve 1918–1989 (1999); Divadlá na Slovensku (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig); Darvay Nagy Adrienne: Színek Kisvárdán (1998); Boráros Imre honlapja.
Borbély Alexandra
(*1986. szept. 4. Nyitra) Színésznő. Gyermekkorát Nagycétényben töltötte, itt végezte alapiskolai tanulmányait is. A komáromi Selye János gimnáziumban érettségizett 2004-ben. Pozsonyban és Budapesten is felvételizett a színművészeti egyetemre, végül Budapest mellett döntött. Jordán Tamás felkérésére egy évig a Nemzeti Színház stúdiósaként tevékenykedett, majd 2012-ben...megnyit →
(*1986. szept. 4. Nyitra) Színésznő. Gyermekkorát Nagycétényben töltötte, itt végezte alapiskolai tanulmányait is. A komáromi Selye János gimnáziumban érettségizett 2004-ben. Pozsonyban és Budapesten is felvételizett a színművészeti egyetemre, végül Budapest mellett döntött. Jordán Tamás felkérésére egy évig a Nemzeti Színház stúdiósaként tevékenykedett, majd 2012-ben...megnyit →
Részletek
(*1986. szept. 4. Nyitra) Színésznő. Gyermekkorát Nagycétényben töltötte, itt végezte alapiskolai tanulmányait is. A komáromi Selye János gimnáziumban érettségizett 2004-ben. Pozsonyban és Budapesten is felvételizett a színművészeti egyetemre, végül Budapest mellett döntött. Jordán Tamás felkérésére egy évig a Nemzeti Színház stúdiósaként tevékenykedett, majd 2012-ben Máté Gábor osztályában elvégezve a Színház és Filmművészeti Egyetemet a Katona József Színházhoz szerződött. Eddig közel 35 színdarabban játszott (pl. Nádas Péter: Szirének, Feydeau: A hülyéje, Flaubert: Dilettánsok, Sarkadi Imre: Oszlopos Simeon, Shakespeare: Ahogy tetszik). Filmekben, filmsorozatokban is szerepelt. Az Enyedi Ildikó rendezte, Berlinben Arany Medve-díjjal kitüntetett Testről és lélekről c. filmben nyújtott alakításáért 2017 decemberében elnyerte az Európai Filmakadémia legjobb európai színésznőjének járó díját. Élettársa Nagy Ervin színművész. Ir.: Szabó G. László: Borbély Alexandra, cétényi unikum, Vasárnap, 2015. augusztus 20.
Borbély Borisz
Részletek
Borbély Borisz (csa)
(* 1982. jún. 22. Felsőszeli) Költő. 2000–2002 között a Nyitrai Konstantin Egyetem magyar–angol szakos hallgatója. Verseivel az ArtFALatok c. antológiában tűnt fel. – Fm. Cipőmben kavics (2003).
Bordás Sándor
(* 1952. szept. 9. Ómoravica [Szerbia]) Pszichológus, szakíró, egyetemi oktató. Vegyészeti szakközépiskolában érettségizett Szabadkán. 1972–1977-ben a budapesti ELTE BTK-án pszichológiát tanult. 1978-tól Dunaszerdahelyen él. Szakterülete a szexuálpszichológia és az etnopszichológia. A komáromi Selye János Egyetem oktatója, a székesfehérvári Kodolányi János Főiskola docense. Több kötet...megnyit →
(* 1952. szept. 9. Ómoravica [Szerbia]) Pszichológus, szakíró, egyetemi oktató. Vegyészeti szakközépiskolában érettségizett Szabadkán. 1972–1977-ben a budapesti ELTE BTK-án pszichológiát tanult. 1978-tól Dunaszerdahelyen él. Szakterülete a szexuálpszichológia és az etnopszichológia. A komáromi Selye János Egyetem oktatója, a székesfehérvári Kodolányi János Főiskola docense. Több kötet...megnyit →
Részletek
Bordás Sándor (csa)
(* 1952. szept. 9. Ómoravica [Szerbia]) Pszichológus, szakíró, egyetemi oktató. Vegyészeti szakközépiskolában érettségizett Szabadkán. 1972–1977-ben a budapesti ELTE BTK-án pszichológiát tanult. 1978-tól Dunaszerdahelyen él. Szakterülete a szexuálpszichológia és az etnopszichológia. A komáromi Selye János Egyetem oktatója, a székesfehérvári Kodolányi János Főiskola docense. Több kötet társszerzője. – Fm. Lelkünk útvesztői (tan., 1994); Szexposta (tan., 1997).
Bori (Bory)
Részletek
Bori – ref. templom (FI)
Község a Lévai járásban, az Ipolymenti-hátságon, a Búr-patak völgyében, Lévától K–DK-re. L: [1921] – 372, ebből 321 (86,3%) magyar, 48 (12,9%) szlovák; [2011] – 313, ebből 210 (67,1%) szlovák, 99 (31,6%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 179 (57,2%) szlovák, 122 (39,0%) magyar. V: [2011] – 151 r. k., 92 ref., 30 ev. – A második vh. után túlnyomórészt ref. vallású magyar lakosságának mintegy egynegyedét áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi és szlovákiai szlovákok települtek. Ref. temploma a 17. sz.-i templom alapjain 1932-ben, r. k. (Lisieux-i Kis Szt. Teréz-) temploma 1992-ben épült, két klasszicista stílusú kastélyát a 19. sz. közepén emelték.
Nemesbori – Körmendy György gályarab emléktáblája (GJ)
Bori – 1848-as honvédsír (GJ)
Borka Géza
(* 1894. júl. 11. Gúta, † 1977. jún. 17. Kaposvár [Mo.]) Tanár, lapszerkesztő, költő, író, színműíró. Középiskolai tanulmányait Komáromban és Győrben, egyetemi tanulmányait a budapesti egyetem bölcsészkarán végezte. 1923–1944 között a komáromi bencés gimnáziumban tanított, segédtankönyveket állított össze, szerkesztette a Szivárvány és a Tábortűz...megnyit →
(* 1894. júl. 11. Gúta, † 1977. jún. 17. Kaposvár [Mo.]) Tanár, lapszerkesztő, költő, író, színműíró. Középiskolai tanulmányait Komáromban és Győrben, egyetemi tanulmányait a budapesti egyetem bölcsészkarán végezte. 1923–1944 között a komáromi bencés gimnáziumban tanított, segédtankönyveket állított össze, szerkesztette a Szivárvány és a Tábortűz...megnyit →
Részletek
(* 1894. júl. 11. Gúta, † 1977. jún. 17. Kaposvár [Mo.]) Tanár, lapszerkesztő, költő, író, színműíró. Középiskolai tanulmányait Komáromban és Győrben, egyetemi tanulmányait a budapesti egyetem bölcsészkarán végezte. 1923–1944 között a komáromi bencés gimnáziumban tanított, segédtankönyveket állított össze, szerkesztette a Szivárvány és a Tábortűz c. lapokat. A komáromi Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület titkára is volt. 1945-ben Mo.-ra, Kaposvárra került, a helyi gimnáziumban tanított. Népies hangvételű színdarabjait a műkedvelők gyakran játszották. – Fm. Bánatmalom (v.,1920); Karikagyűrű (színmű,1935); A maharadzsa (színmű,1936); Áldomás – Csillagok (színmű, 1937); Muskátlis ablakok (színmű, 1937).
Boross Béla
(* 1902. máj. 6. Kassa, † 1979. jan. 18. Pécs [Mo.]) Tanító, lapszerkesztő, író. A tanítóképzőt Sárospatakon végezte, 1921–1944 között Szomotoron, majd Alsószeliben volt kántortanító. 1947-ben Mo.-ra telepítették. 1923-tól a Magyar Tanító szerkesztője, 1932–1940 között felelős szerkesztője. Szerkesztette a Csehszlovákiai Magyar Dalosszövetség negyedéves lapját...megnyit →
(* 1902. máj. 6. Kassa, † 1979. jan. 18. Pécs [Mo.]) Tanító, lapszerkesztő, író. A tanítóképzőt Sárospatakon végezte, 1921–1944 között Szomotoron, majd Alsószeliben volt kántortanító. 1947-ben Mo.-ra telepítették. 1923-tól a Magyar Tanító szerkesztője, 1932–1940 között felelős szerkesztője. Szerkesztette a Csehszlovákiai Magyar Dalosszövetség negyedéves lapját...megnyit →
Részletek
(* 1902. máj. 6. Kassa, † 1979. jan. 18. Pécs [Mo.]) Tanító, lapszerkesztő, író. A tanítóképzőt Sárospatakon végezte, 1921–1944 között Szomotoron, majd Alsószeliben volt kántortanító. 1947-ben Mo.-ra telepítették. 1923-tól a Magyar Tanító szerkesztője, 1932–1940 között felelős szerkesztője. Szerkesztette a Csehszlovákiai Magyar Dalosszövetség negyedéves lapját is (Magyar Dalunk). Pedagógiai cikkeket, tankönyveket is írt. – Fm. Búcsú a tavasztól (v., 1927); Az ösvényen (elb., 1928); Nem hal meg a magyar dal, míg magyar tanító van (A szlovákiai országos magyar tanítói énekkar története, 1943).
Boross Zoltán
(* 1906. okt. 25. Rimaszécs, † 1998. jan. 24. Debrecen [Mo.]) Publicista. Rimaszombatban érettségizett, jogi tanulmányait Pozsonyban végezte (1929). 1945-ig Feleden volt ügyvéd. A Sarló mozgalom egyik alapítója. Újságcikkeiben elsősorban a parasztság szociális kérdéseiről írt. 1945 után a Magyar Áttelepítési Kormánybiztosság rimaszombati körzeti megbízottja...megnyit →
(* 1906. okt. 25. Rimaszécs, † 1998. jan. 24. Debrecen [Mo.]) Publicista. Rimaszombatban érettségizett, jogi tanulmányait Pozsonyban végezte (1929). 1945-ig Feleden volt ügyvéd. A Sarló mozgalom egyik alapítója. Újságcikkeiben elsősorban a parasztság szociális kérdéseiről írt. 1945 után a Magyar Áttelepítési Kormánybiztosság rimaszombati körzeti megbízottja...megnyit →
Részletek
(* 1906. okt. 25. Rimaszécs, † 1998. jan. 24. Debrecen [Mo.]) Publicista. Rimaszombatban érettségizett, jogi tanulmányait Pozsonyban végezte (1929). 1945-ig Feleden volt ügyvéd. A Sarló mozgalom egyik alapítója. Újságcikkeiben elsősorban a parasztság szociális kérdéseiről írt. 1945 után a Magyar Áttelepítési Kormánybiztosság rimaszombati körzeti megbízottja volt. 1949-ben Mo.-ra települt. Nyugdíjazásáig Debrecenben volt vállalati tisztségviselő. A debreceni Déri Múzeum megbízásából összegyűjtötte a Sarló mozgalommal kapcsolatos dokumentumokat. Több munkája kéziratban maradt (A Sarló története; Feled története). – Fm. A felvidéki magyarság szolgálatában (interjú, 1995); Gömörországi emlékeim (1996).
Borostyán Együttes
Zenei együttes (Komárom, 1986). Versek megzenésítésével, a költészet értékeinek ápolásával foglalkozik. Működését a Borostyán Társaság támogatja, amely évente megrendezi a komáromi Borostyán Zenés Fesztivált. Az együttes tagjai: Nagy László – ének, gitár; Nagy Hollósy Zsuzsanna – ének, hegedű, vokál; Kántor Krisztina – fuvola, furulyák, ír furulya; Hántai Ferenc...megnyit →
Zenei együttes (Komárom, 1986). Versek megzenésítésével, a költészet értékeinek ápolásával foglalkozik. Működését a Borostyán Társaság támogatja, amely évente megrendezi a komáromi Borostyán Zenés Fesztivált. Az együttes tagjai: Nagy László – ének, gitár; Nagy Hollósy Zsuzsanna – ének, hegedű, vokál; Kántor Krisztina – fuvola, furulyák, ír furulya; Hántai Ferenc...megnyit →
Részletek
Borostyán Együttes (FI)
Zenei együttes (Komárom, 1986). Versek megzenésítésével, a költészet értékeinek ápolásával foglalkozik. Működését a Borostyán Társaság támogatja, amely évente megrendezi a komáromi Borostyán Zenés Fesztivált. Az együttes tagjai: Nagy László – ének, gitár; Nagy Hollósy Zsuzsanna – ének, hegedű, vokál; Kántor Krisztina – fuvola, furulyák, ír furulya; Hántai Ferenc – basszusgitár; Horváth Ákos – dob, bongó, cajon, perkák; Homoki László – bongó, cajon, perkák. – Hanghordozó: Ha itt születtél (1997); Rév-Komárom vára (2001); Borostyán dalok (2005); Üllői úti fák (2014). – Vezető: Nagy László (1986).
Borovszky Géza
(1884. ápr. 14, Kassa – 1955, Magyarország). Vasmunkás, parlamenti képviselő. A két vh. közötti szlovákiai magyar szociáldemokrata mozgalom (Csehszlovák Köztársaság Magyar Szociáldemokrata Munkáspártja) egyik meghatározó személyisége. Az 1920-as csehszlovákiai parlamenti választásokon a Csehszlovák Szociáldemokrata Munkáspárt listáján képviselői mandátumot szerzett. Prága nemzetiségi politikája miatt azonban...megnyit →
(1884. ápr. 14, Kassa – 1955, Magyarország). Vasmunkás, parlamenti képviselő. A két vh. közötti szlovákiai magyar szociáldemokrata mozgalom (Csehszlovák Köztársaság Magyar Szociáldemokrata Munkáspártja) egyik meghatározó személyisége. Az 1920-as csehszlovákiai parlamenti választásokon a Csehszlovák Szociáldemokrata Munkáspárt listáján képviselői mandátumot szerzett. Prága nemzetiségi politikája miatt azonban...megnyit →
Részletek
(1884. ápr. 14, Kassa – 1955, Magyarország). Vasmunkás, parlamenti képviselő. A két vh. közötti szlovákiai magyar szociáldemokrata mozgalom (Csehszlovák Köztársaság Magyar Szociáldemokrata Munkáspártja) egyik meghatározó személyisége. Az 1920-as csehszlovákiai parlamenti választásokon a Csehszlovák Szociáldemokrata Munkáspárt listáján képviselői mandátumot szerzett. Prága nemzetiségi politikája miatt azonban 1921-ben kilépett a szociáldemokrácia parlamenti klubjából és a kommunistákhoz lépett át. 1922 elején azonban a CSKP parlamenti klubját és magát a pártot is elhagyta, és a Csehszlovák Köztársaság Magyar Szociáldemokrata Munkáspártjának parlamenti klubjának tagja lett. Az egyik újraszervezője volt a magyar szociáldemokrácia kassai szervezetének, s főszerkesztője a párt 1922-ben Kassán megjelenő lapjának, a Fáklyának. A magyar szociáldemokrácia azon vonalát képviselte, amely élesen bírálta a csehszlovák szociáldemokrácia politikáját és a magyar ellenzéki pártokkal kívánt szorosabb együttműködést kialakítani. 1938 okt.-ében a kassai magyar szociáldemokraták nevében bejelentette csatlakozását a Magyar Nemzeti Tanácshoz. Az első bécsi döntés után azonnal bekapcsolódott a magyarországi szociáldemokrata mozgalomba, s a Magyar Szociáldemokrata Pártegyik vezető kassai aktivistája volt. Közben nem csak a Horthy-rendszert és annak nemzetiségi politikáját bírálta, de a szociáldemokrácia pesti központjának tevékenységét is. Mo. német megszállását követően, 1944 ápr.-ában internálták. 1955-ben hunyt el Mo.-n.