Magán tankönyvkiadó (Pozsony, 1991). Az irodalomoktatás, a szlovák nyelv oktatása, a matematika és egyéb területeken saját fejlesztésű tankönyvekkel látja el a szlovákiai magyar alap- és középiskolákat. Szlovákiai partnere a magyarországi Apáczai Kiadónak, melynek tankönyveit a szlovákiai viszonyokra átdolgozva adja ki és terjeszti. Fontos szerepet játszik a tankönyvek megújításában és az új szemléletű tankönyvek megalkotásában. Saját nyomdával rendelkezik. – Vezető: Tóth Erzsébet (1991).

Orvosi szaklap (Pozsony, 1922–1938). Alcíme szerint a Szlovenszkói és Kárpátaljai Orvosi Kamara és a Csehszlovákiai Orvosok Központi Egyesületének hivatalos orgánuma. 1926-ig havonta, 1927 és 1938 között kéthetente jelent meg. Alcíme három nyelven (szlovákul, magyarul és németül) volt feltüntetve, közleményei nagyrészt magyar és német, kis részben szlovák nyelvűek voltak. Állandó rovatai: Klinikai előadások, Értekezések, Referátumok, A gyakorlatból, Törvények és rendeletek, Kongresszusok, Orvostársadalmi és rendi kérdések stb. – Szerk. Sági Béla, Pless Gyula, Limbacher Rezső, Nemessányi Andor, Szőke Andor, Zimprich A. E.

A tudomány és technika érdekességeivel foglalkozó ifjúsági folyóirat (Pozsony, 1954. jan.–1963. dec.). Évente tízszer jelent meg. – Szerk. Dósa József.

A Tűzoltó Szövetség havi lapjaként jelent meg 1965 januárjától Pozsonyban. A 90-es években az Önkéntes Tűzoltó Szervezet adta ki a Finest Kft. gondozásában. A rendszerváltást követően is szerepel a Kulturális Minisztérium jegyzékében, közelebbi ismereteink azonban nincsenek róla. Vezető szerkkesztők: Koprla Pál (1965), Koprláné Varga Magda (1970), Kalita Gábor (1987).

Irodalmi almanach. A Toldy Kör, ill. az annak keretében Magyar Ifjak Pozsonyi Szövetsége néven tevékenykedő baráti kör kiadványaként indult 1922-ben. 1932-ig 11 száma jelent meg. A régies ízlésű almanach mércéje túl alacsony volt, lapjain kezdettől az amatőrök kerültek túlsúlyba. A minőségért és korszerűségért harcoló írók és lapok gyakran a maradiság és színvonaltalanság szimbólumaként emlegették az Új Auróra nevet.

Járási újság (Pozsony, 1960–1965). Szlovákia Kommunista Pártja járási bizottságaés a Járási Nemzeti Bizottság adta ki Nový život címmel. A területi átszervezés után megnagyobbodott Pozsony-vidéki járás részét képezte a korábbi Szenci és Somorjai járás egy része is. A Szenci járásban JRD – náš cieľ, EFSZ – Célunk (1952–1954), majd Za krajší život – A szebb életért (1955–1960) címmel adtak ki földművesújságot 2 oldalas magyar melléklettel, Somorjai járásban a Horný Žitný ostrov – Felső-Csallóköz (1951–1960) töltötte be ezt a szerepet. A megváltozott körülmények között 1960-tól 2 oldalas magyar melléklettel jelent meg az ~. A magyar változat 1965 dec.-ben, a szlovák 1967. dec. 23-án szűnt meg. – Szerk. Gály Olga.

Közéleti napilap (Pozsony, 1937–1941). Az egyesült ellenzéki pártok a népfrontos Magyar Nap ellensúlyozására hozták létre, a szlovák állam idején megszűnt. – Szerk. Kozma Ferenc.

Társadalomtudományi évkönyv (1980–1993). Nagyobb terjedelmű tudományos és ismeretterjesztő dolgozatokat, tanulmányokat közölt, melyeket az időszaki sajtó nem tudott vállalni. A Madách Könyv- és Lapkiadó adta ki. Első száma 1980-ban jelent meg. 1993 után már nem jelent meg. Összeállítók és szerkesztők: Zalabai Zsigmond (I., 1980); Balla Kálmán (II., 1983); Géczi Lajos (III., 1984); Balla Kálmán (IV., 1985); Fehérváry Magda–Ratimorsky Piroska–Trugly Sándor (V., 1986); Balla Kálmán (VI., 1987); Liszka József (VII., 1988); Tóth Károly  (VIII., 1989); Tóth Károly  (IX., 1990); Veres Géza (X., 1993).

Szvatkó Pál kezdeményezésére alakult meg 1930 nov.-ben Pozsonyban, 26 taggal. Elnöke Szvatkó Pál, alelnöke Paál Ferenc volt. Az volt a célja, hogy megfelelő bázist teremtsen az Új Munka címen tervezett folyóirat fenntartásához, s e célból pártoló tagokat gyűjtsön. A kezdeményezés nem járt sikerrel, mert az Új Munka egy szám megjelenése után elhalt.

Hitbuzgalmi lap (Pozsony, 1919 máj.–1945 ápr.). A két vh. között a leghosszabb életű kisebbségi magyar lap. Állandó ifj. melléklete 1938-ig Szívgárdista, utána Ifjúságunk címmel jelent meg. – Szerk. Hladik Ágoston. – Ir. Turczel Lajos: Magyar nyelvű katolikus sajtó Szlovákiában 1945 előtt (Remény, 1990/11–13.).

Irodalmi, kritikai, művelődési és társadalmi folyóirat. 1929-ben és 1932–1933-ban összesen 22 száma jelent meg Pozsonyban, Barta Lajos szerkesztésében; több közülük összevont szám volt. 1932-től alcímében „az új kultúra folyóiratának” nevezte magát, s a szerkesztő helyettese felelős szerkesztői minőségben Peéry Rezső volt. Az 1918–19-es magyarországi forradalmak ismert emigránsa Barta Lajos, az emigrációban egyik szocialista párthoz sem csatlakozott, ennek tudható be, hogy már első lapja az ideológiailag nyitottabb népfrontos sajtó úttörője volt. Nyitottságát bizonyítja, hogy egy hosszú ankétjában, mely a munkásoktatás tartalmi és módszertani kérdéseit vetette fel, a kommunista és szocdem szerzők békés egymásutániságban szerepeltek, s a lapban olyan cikkek is megjelentek, melyek pozitívan értékelték a „marxista kereszténység” Németországban és Ausztriában elterjedt mozgalmát. Éppen ezért nagyon érdekes, hogy a lap legradikálisabb szerzői a sarlósok voltak. Balogh Edgár szerint Bartát a lap elindítására a sarlós mozgalom ihlette, mely már az 1. évfolyam idején határozott lépést tett a kommunista párt felé. Olyan cikket, mint Balogh Edgárnak Az új nemzedék szava c. újprogramú írása, a Sarlót pártoló lapok (A Mi Lapunk és A Nap) nem vállalhattak, így az ~ lett a mozgalom fő fóruma.

Baloldali hetilap (Pozsony, 1990 jún.–1990 dec.). Az Apollopress adta ki. 29 szám után megszűnt. – Szerk. Mázsár László.

Kéthetente szlovák és magyar nyelven jelent meg (Pozsony, 1919–1924). – Szerk. Matej Somogyi, Vojtech Bohuczky, Antonín Palkovič, Jaroslav Kruliš.

Szlovák, német és magyar nyelven jelent meg (Pozsony, 1929–1932).

Pozsonyi magyar tudományos-ismeretterjesztő egyesület. Az 1910-es években alakult, az államfordulatot követően azonban betiltották működését. Újjáalakítására 1924-ben került sor, alapszabályát pedig 1926-ban hagyták jóvá a hatóságok. A liberális szellemiségű ~ szorosan kapcsolódott a pozsonyi szabadkőműves páholyokhoz, vezetőségének nagy része e páholyok tagja volt. Évente 20–25 előadást szervezett, amelyek filozófiai, irodalmi, művészeti, zenei, természettudományos témájúak voltak. Előadásai jórészt magyarul és németül folytak, de a vezető tisztségviselők között a magyar, német és zsidó polgárokon kívül szlovákok is voltak. A hazai szellemi élet képviselőin kívül az Urániában a magyarországi és európai tudomány, irodalom és művészet kiemelkedő alakjai is felléptek, köztük Babits Mihály, Bartók Béla, Coudenhove-Kalergi vagy Vámbéry Rusztem. Jó kapcsolatokat ápolt a Sarló mozgalommal, és támogatta annak pozsonyi működését. Az egyesület tevékenysége a harmincas évek végére visszaesett, s 1938 után formálissá vált. A pozsonyi rendőr-igazgatóság 1942 jan.-jában kiadott végzése alapján szűnt meg.

Vadászati, vadvédelmi, ebtenyésztési és lövészeti szaklap (Pozsony, 1927–1938). Kéthetente jelent meg, 1932-től Vadászlap címen. – Szerk. Rajcsányi Gyula, Cseh Cyprián, Jurán Vidor.

Havi szépirodalmi diáklap (Pozsony, 1919). Mindössze 10 száma jelent meg, a Turulhoz hasonlóan betiltották. – Szerk. Fuchs György.

Az Új Szó vasárnapi száma, önálló hetilap jelleggel, gazdag irodalmi és kulturális anyaggal (Pozsony, 1968–1990). Példányszáma a 80-as évek végén meghaladta a 130 ezret. 1990-től a Vasárnap vette át a szerepét. – Szerk. Lőrincz Gyula (1968); Rabay Zoltán (1975); Kiss József (1986); Szilvássy József (1990).

Pozsonyban alakult 1992-ben. Kulturális, közművelődési, oktatási tevékenységet folytat. Feladata a peremvidéki magyar gyermekek oktatási és kulturális támogatása Szl.-ban. Iskolabusz-programot valósít meg 1994-től Zoboralján, és 1996-tól az Ipoly mentén nyári kézműves és honismereti táborokat szervez, óvodákat és iskolákat támogat.

Humoros hetilap (Pozsony, 1929–1935). Az 1923 és 1925 között létező I-Á-t tekintette elődjének, s ennek megfelelően már indulásakor 4. évfolyamúnak jegyezte magát. Sok politikai viccet, karikatúrát és szatírát közölt, s állandóan ostorozta a masaryki-beneši rendszer politikai mesterkedéseit és kisebbségellenes manővereit. A kisebbségi kulturális és irodalmi élet eseményeit is élénk figyelemmel kísérte, és alaposan kifigurázta a gyakran tapasztalható dilettantizmust, önkritikátlanságot. Sok baja volt a cenzúrával, 1934-ben egy időre be is tiltották. – Szerk. Lukách Gyula. – Ir. Humoros sajtónk 1938 előtt. In: Turczel Lajos: Hiányzó fejezetek (1982).

Könyv- és lapkiadó (Pozsony, 1991). 1991. dec. 12-én alakult, kisrészvényesekkel. A társaság részvényesei az Új Szó szerkesztői voltak (45 személy). Lap- és könyvkiadási programmal hozták létre, reklám- és kereskedelmi tevékenységgel is számoltak. Tevékenysége az Új Szó kiadására és néhány alkalmi, publicisztikai jellegű kiadvány gondozására terjedt ki. A részvénytársaság igazgatótanácsának elnöke Tóth János, ügyvezető igazgatója Slezákné Kovács Edit volt. 1995 októberében a részvények többsége francia, majd 1996-tól (a Sopress Kft. révén) német tulajdonba került, és a kiadó megszűnt.

Magyar diákklub Pozsonyban (röv.: WIK). 1993-ban joghallgatók hozták létre. Tagja a Diákhálózat klubhálózatának (→József Attila Ifjúsági Klub).

Magyar diákklub Pozsonyban (röv.: YMK). 1989-ben a Műszaki Egyetem Építő- és Építészmérnöki Karának magyar hallgatói hozták létre. Ifjúsági, kulturális, közművelődési, tudományos szakmai tevékenységet folytat. Tagja a Diákhálózat klubhálózatának (→József Attila Ifjúsági Klub).