Alsószalánk (Nižné Slovinky)
1943- ban Szalánk (Slovinky) néven Felsőszalánkkal (Vyšné Slovinky) egyesített község az Iglói járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység É-i részén, a Hernád folyó jobb oldali mellékvölgyében, Gölnicbányától Ny–ÉNy-ra. L: [1921] – 1472, ebből 953 (64,7%) szlovák, 115 (7,8%) német, 102 (6,9%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 636...megnyit →
1943- ban Szalánk (Slovinky) néven Felsőszalánkkal (Vyšné Slovinky) egyesített község az Iglói járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység É-i részén, a Hernád folyó jobb oldali mellékvölgyében, Gölnicbányától Ny–ÉNy-ra. L: [1921] – 1472, ebből 953 (64,7%) szlovák, 115 (7,8%) német, 102 (6,9%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 636...megnyit →
Részletek
1943- ban Szalánk (Slovinky) néven Felsőszalánkkal (Vyšné Slovinky) egyesített község az Iglói járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység É-i részén, a Hernád folyó jobb oldali mellékvölgyében, Gölnicbányától Ny–ÉNy-ra. L: [1921] – 1472, ebből 953 (64,7%) szlovák, 115 (7,8%) német, 102 (6,9%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 636 r. k., 594 gör. kat., 174 ev., 43 ref., 20 izr. – Gör. kat. (Szt. György-) temploma 1799–1808 között épült klasszicista stílusban. Alsó- és Felsőszalánk 19. sz.-ban feltárt, s több mint száz éven át üzemelő vasércbányái a 20. sz. végére kimerültek.
Alsószecse (Dolná Seč)
Részletek
Község a Lévai járásban, a Kisalföld ÉK-i részén, a Garam folyó bal partján, Lévától DNy-ra. L: [1921] – 552, ebből 527 (95,5%) magyar, 17 (3,1%) szlovák; [2011] – 417, ebből 366 (87,8%) szlovák, 38 (9,1%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 340 (81,5%) szlovák, 49 (11,8%) magyar. V: [2011] – 143 r. k., 90 ev., 17 ref., 4 gör. kat. – Nagyrészt ref. vallású magyar lakosságának túlnyomó többségét 1947-ben áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi szlovákok települtek. Ref. temploma 1784-ben épült klasszicista stílusban.
Alsószeli (Dolné Saliby)
Részletek
Község a Galántai járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Dudvág folyó jobb partján, Vágsellyétől DNy-ra. L: [1921] – 2349, ebből 2335 (99,4%) magyar, 12 (0,5%) szlovák; [2011] – 1933, ebből 1383 (71,5%) magyar, 530 (27,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1441 (74,5%) magyar, 464 (24,0%) szlovák. V: [2011] – 828 r. k., 376 ev., 32 ref. – A második vh. után magyar lakosságának közel egyharmadát áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi, nagyrészt tótkomlósi szlovákok települtek. R. k. (Keresztelő Szt. János-) temploma 1875-ben épült eklektikus, ev. temploma 1874–78 között historizáló stílusban. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. Külterületi lakott helyeinek egy részét 1960-ban Alsóhatár néven önálló községgé szervezték. – Ir. Pukkai László (szerk.): Alsószeli község története 1217–2007 (2007); Szarka László – Tóth Károly (szerk.): Alsó- és Felsőszeli a 20. században I. (2010)
Alsószemeréd (Dolné Semerovce)
Község a Lévai járásban, az Ipolymenti-hátságon, az Ipoly jobb oldali mellékvölgyében, Ipolyságtól ÉNy-ra. L: [1921] – 611, ebből 522 (85,4%) magyar, 82 (13,4%) szlovák; [2011] – 542, ebből 264 (48,7%) szlovák, 212 (39,1%) magyar, 65 (12,0%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 230 (42,4%) magyar,...megnyit →
Község a Lévai járásban, az Ipolymenti-hátságon, az Ipoly jobb oldali mellékvölgyében, Ipolyságtól ÉNy-ra. L: [1921] – 611, ebből 522 (85,4%) magyar, 82 (13,4%) szlovák; [2011] – 542, ebből 264 (48,7%) szlovák, 212 (39,1%) magyar, 65 (12,0%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 230 (42,4%) magyar,...megnyit →
Részletek
Alsószemerédi r. k. templom
Község a Lévai járásban, az Ipolymenti-hátságon, az Ipoly jobb oldali mellékvölgyében, Ipolyságtól ÉNy-ra. L: [1921] – 611, ebből 522 (85,4%) magyar, 82 (13,4%) szlovák; [2011] – 542, ebből 264 (48,7%) szlovák, 212 (39,1%) magyar, 65 (12,0%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 230 (42,4%) magyar, 195 (36,0%) roma, 115 (21,2%) szlovák. V: [2011] – 521 r. k., 10 ev., 2 ref. – A 18. sz. első felében épült barokk nemesi kúriáját később az irgalmas nővérek kolostorává alakították át, neoklasszicista stílusú r. k. (Keresztelő Szt. János-) templomát 1884-ben emelték. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. Gazdag régészeti lelőhely, határában 1934-ben két 5. sz.-i népvándorlás kori aranybevonatú ezüstsisakot találtak.
Alsószemeréd − Ivánka kastély (GJ)Alsószőlős (Dolný Vinodol)
Részletek
1960- ban Szőlős néven Felsőszőlőssel (Horný Vinodol) egyesített község a Nyitrai járásban, a Kisalföldön, a Nyitra folyó bal partján, Verebélytől DNy-ra. L: [1921] – 770, ebből 535 (69,5%) szlovák, 220 (28,6%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 615 r. k., 124 ref., 31 izr. – A 20. sz. első felében még magyar ref. lakossága a sz. második felére nagyrészt beolvadt a helyi szlovák lakosságba. Ref. temploma 1790-ben épült klasszicista stílusban.
Alsóterény (Dolné Terany)
1944-ben Terény (Terany) néven Felsőterénnyel (Horné Terany) egyesített község a Korponai járásban, az Ipolymenti-hátságon, a Selmec-patak jobb partján, Ipolyságtól É–ÉNy-ra. L: [1921] – 211, ebből 173 (82,0%) szlovák, 25 (11,8%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 117 ev., 74 r. k., 18 izr. – Ev....megnyit →
1944-ben Terény (Terany) néven Felsőterénnyel (Horné Terany) egyesített község a Korponai járásban, az Ipolymenti-hátságon, a Selmec-patak jobb partján, Ipolyságtól É–ÉNy-ra. L: [1921] – 211, ebből 173 (82,0%) szlovák, 25 (11,8%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 117 ev., 74 r. k., 18 izr. – Ev....megnyit →
Részletek
1944-ben Terény (Terany) néven Felsőterénnyel (Horné Terany) egyesített község a Korponai járásban, az Ipolymenti-hátságon, a Selmec-patak jobb partján, Ipolyságtól É–ÉNy-ra. L: [1921] – 211, ebből 173 (82,0%) szlovák, 25 (11,8%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 117 ev., 74 r. k., 18 izr. – Ev. temploma régebbi alapokon 1810–11-ben épült klasszicista stílusban.
Alsótúr
-> Kistúr; Alsótúr (Dolné Turovce)
1967- ben Nagytúr néven Középtúrral egyesített község a Lévai járásban, az Ipolymenti-hátság K-i peremén, a Korpona-patak bal partján, Ipolyságtól É-ra. L: [1921] – 365, ebből 305 (83,6%) magyar, 50 (13,7%) szlovák; [1961] 423, ebből 321 (75,9%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 349 r. k.,...megnyit →
1967- ben Nagytúr néven Középtúrral egyesített község a Lévai járásban, az Ipolymenti-hátság K-i peremén, a Korpona-patak bal partján, Ipolyságtól É-ra. L: [1921] – 365, ebből 305 (83,6%) magyar, 50 (13,7%) szlovák; [1961] 423, ebből 321 (75,9%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 349 r. k.,...megnyit →
Részletek
1967- ben Nagytúr néven Középtúrral egyesített község a Lévai járásban, az Ipolymenti-hátság K-i peremén, a Korpona-patak bal partján, Ipolyságtól É-ra. L: [1921] – 365, ebből 305 (83,6%) magyar, 50 (13,7%) szlovák; [1961] 423, ebből 321 (75,9%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 349 r. k., 13 ev., 3 ref. – Az Ivánka-kastély a 18. sz. második felében késő barokk, kúriája a 19. sz. végén szecessziós stílusban épült.
Alsóvály (Nižné Valice)
1971-ben Vály néven Felsővállyal és Gömörmihályfalvával egyesített község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence É-i peremén, a Vály- (Kálosa) patak völgyében, Tornaljától ÉNy-ra. L: [1921] – 265, ebből 260 (98,1%) magyar; [1970] – 245, ebből 172 (70,2%) magyar, 71 (29,0%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] –...megnyit →
1971-ben Vály néven Felsővállyal és Gömörmihályfalvával egyesített község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence É-i peremén, a Vály- (Kálosa) patak völgyében, Tornaljától ÉNy-ra. L: [1921] – 265, ebből 260 (98,1%) magyar; [1970] – 245, ebből 172 (70,2%) magyar, 71 (29,0%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] –...megnyit →
Részletek
Alsóvály − Beélik-kastély (FI)
1971-ben Vály néven Felsővállyal és Gömörmihályfalvával egyesített község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence É-i peremén, a Vály- (Kálosa) patak völgyében, Tornaljától ÉNy-ra. L: [1921] – 265, ebből 260 (98,1%) magyar; [1970] – 245, ebből 172 (70,2%) magyar, 71 (29,0%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 131 r. k., 125 ref., 9 ev. – ~ba a második vh. utáni belső telepítések során közép-szlovákiai szlovák telepesek költöztek. A 18. sz. közepén eredetileg barokk stílusban épült Beélik-kastélyt 1843-ban empire stílusban alakították át; a klasszicista Bodon-kúriát a 19. sz. közepén építették. – Ir. B. Kovács István: Vály-völgy (1991).
Alsóvárad (Dolný Tekovský Hrádok)
Részletek
1944-ben Barsvárad néven Felsőváraddal egyesített község a Lévai járásban, a Kisalföld ÉK-i részén, a Garam folyó jobb partján, Lévától DNy-ra. L: [1921] – 373, ebből 298 (79,9%) magyar, 49 (13,1%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 224 ref., 135 r. k., 9 ev., 2 izr. – A 13. sz. végén eredetileg gótikus stílusban épült r. k. templomát 1761-ben barokkosították. A visszavonuló német csapatok 1945 febr.-jában felrobbantották (csakúgy, mint a reformátust). Ref. temploma 1999-ben épült az elpusztult templom helyén. A falu mellett honfoglalás kori földsáncok nyomai láthatók.
Alsózellő; Kiszellő (Malé Zlievce)
Részletek
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medence K-i részén, Nagykürtöstől K–DK-re. L: [1921] – 301, ebből 256 (85,0%) szlovák, 36 (12,0%) magyar; [2011] – 291, ebből 247 (84,9%) szlovák, 10 (3,4%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 245 (84,2%) szlovák, 11 (3,8%) magyar. V: [2011] – 154 r. k., 75 ev., 4 gör. kat. – Reneszánsz stílusú ev. temploma gótikus alapokon a 17. sz.-ban, a barokk Prónay-kastély 1709-ben, a klasszicista Prónay-kúria és Ivánka-kúria a 18. sz. végén, a r. k. (Jézus szíve) kápolna 1942-ben épült. A Várhegyen későközépkori föld-fa vár maradványai láthatók.
Altáj
-> Alsó-Csallóköz
Néprajzi tájegység. A Csallóköz keleti, Altájként is emlegetett, az egykori Komárom vármegyéhez tartozó területe. Természetföldrajzi adottságainak köszönhetően és a török háborúk pusztításainak következtében nagy határú, nagy lélekszámú, halmazos települések alakultak ki a térségben. Ezen a területen gyakran kiterjedt tanyarendszer is létrejött, pl. Gúta környékén...megnyit →
Néprajzi tájegység. A Csallóköz keleti, Altájként is emlegetett, az egykori Komárom vármegyéhez tartozó területe. Természetföldrajzi adottságainak köszönhetően és a török háborúk pusztításainak következtében nagy határú, nagy lélekszámú, halmazos települések alakultak ki a térségben. Ezen a területen gyakran kiterjedt tanyarendszer is létrejött, pl. Gúta környékén...megnyit →
Részletek
Alsó-Csallóköz − táj Csallóközaranyos határában (FI)
Néprajzi tájegység. A Csallóköz keleti, Altájként is emlegetett, az egykori Komárom vármegyéhez tartozó területe. Természetföldrajzi adottságainak köszönhetően és a török háborúk pusztításainak következtében nagy határú, nagy lélekszámú, halmazos települések alakultak ki a térségben. Ezen a területen gyakran kiterjedt tanyarendszer is létrejött, pl. Gúta környékén (kisalföldi tanyák). Itt először az állattenyésztés velejárójaként alakultak ki huzamosabb ott tartózkodásra alkalmas tanyák. Mivel a döntően szarvasmarha-tenyésztésből élő gútaiak állataikat az óriási határnak csak a magasabban fekvő, víz nem járta területein tudták legeltetni, gyakran előfordult, hogy a belvizek elvágták a visszatérési lehetőséget. A 19. sz. végétől, ám főleg a 20. sz. első évtizedeiben, a földművelés egyre fontosabbá válása, valamint a belterület túlnépesedése következtében egy másik jelentős kiköltözés, tanyásodási folyamat indult meg. Lényegében ettől az időtől kezdve kísérhető nyomon az ún. ártéri tanyák kialakulása is (kisalföldi tanyák). A Kis-Duna és a Vág árterében, mesterséges dombokon épített lakóházakba a szegényebb lakosok költöztek ki. Csak gyümölcstermesztéssel és halászattal foglalkoztak. E folyamatok következtében 1933-ban Gúta összlakosságának mintegy 35%-a élt tanyán. Az ártéri tanyák a második vh. után folyamatos hanyatlásnak indultak, s napjainkra gyakorlatilag teljesen fölszámolódtak. – Ir. Angyal Béla: Kisalföldi tanyák. Gúta és vonzáskörzetének településnéprajza (2012); Fehérváry Magda: Parasztgazdaság a XX. sz. első felében. Gútai példa (1988).
alternatív oktatás
Azon iskolák tevékenységének megnevezése, melyek pedagógiai programjai és működési keretei eltérnek a szokásostól, ily módon alternatívát kínálnak a hagyományos tömegoktatással szemben. Ide sorolhatók a teljesség igénye nélkül pl. a Waldorf-, Kolping-, Montessori-, Freinet-, Rogers-, Dalton-iskolák és pedagógiák. Szlovákiában az ~ fogalmának tartalma a kilencvenes...megnyit →
Azon iskolák tevékenységének megnevezése, melyek pedagógiai programjai és működési keretei eltérnek a szokásostól, ily módon alternatívát kínálnak a hagyományos tömegoktatással szemben. Ide sorolhatók a teljesség igénye nélkül pl. a Waldorf-, Kolping-, Montessori-, Freinet-, Rogers-, Dalton-iskolák és pedagógiák. Szlovákiában az ~ fogalmának tartalma a kilencvenes...megnyit →
Részletek
Azon iskolák tevékenységének megnevezése, melyek pedagógiai programjai és működési keretei eltérnek a szokásostól, ily módon alternatívát kínálnak a hagyományos tömegoktatással szemben. Ide sorolhatók a teljesség igénye nélkül pl. a Waldorf-, Kolping-, Montessori-, Freinet-, Rogers-, Dalton-iskolák és pedagógiák. Szlovákiában az ~ fogalmának tartalma a kilencvenes évek második felében gyökeresen eltért a megszokottól. Az újítás, kísérletezés, új, választható módszerek tartalommal szemben a magyar nyelvoktatás alternatíváját jelentette a Slavkovská oktatási miniszterasszony idejében (1994–1998). A magyar tanítási nyelvű iskolák elszlovákosítására irányuló kormányszinten megfogalmazott törekvés volt, mellyel szemben a pedagógusok, a szülők és a diákok tömegtüntetéseken tiltakoztak. Az ~t a tiltakozásoknak köszönhetően nem sikerült bevezetni Szl. magyar tanítási nyelvű iskoláiban.
alternatív tankönyv
Az oktatási minisztérium illetékes osztályai által jóváhagyott tankönyv, amely a hivatalos tankönyv helyett vagy azzal párhuzamosan használható iskolai tansegédeszköz. A közoktatási törvény ugyancsak lehetővé teszi, hogy az oktatásban a pedagógus felhasználjon bármilyen tankönyvet, amely összhangban van az előírt tanterv-vel. Az ~ek Szl. területén elsősorban...megnyit →
Az oktatási minisztérium illetékes osztályai által jóváhagyott tankönyv, amely a hivatalos tankönyv helyett vagy azzal párhuzamosan használható iskolai tansegédeszköz. A közoktatási törvény ugyancsak lehetővé teszi, hogy az oktatásban a pedagógus felhasználjon bármilyen tankönyvet, amely összhangban van az előírt tanterv-vel. Az ~ek Szl. területén elsősorban...megnyit →
Részletek
Az oktatási minisztérium illetékes osztályai által jóváhagyott tankönyv, amely a hivatalos tankönyv helyett vagy azzal párhuzamosan használható iskolai tansegédeszköz. A közoktatási törvény ugyancsak lehetővé teszi, hogy az oktatásban a pedagógus felhasználjon bármilyen tankönyvet, amely összhangban van az előírt tanterv-vel. Az ~ek Szl. területén elsősorban a magyar tanítási nyelvű iskolákban és az idegen nyelvek oktatása során használatosak, és általában külföldről származnak. Az iskolák munkáját azonban megnehezíti, hogy csak a központilag engedélyezett tansegédeszközök ingyenesek, mivel csupán azok részesülnek állami támogatásban.
Amadeho Kračany
-> Amadékarcsa (Amadeho Kračany)
1940-ben ~, majd 1948-tól Egyházkarcsa néven Egyházkarcsával, Göncölkarcsával, Mórockarcsával és Pinkekarcsával egyesített község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől DNy-ra. L: [1921] – 265, ebből 265 (100%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 260 r. k., 5 izr. – Ir. Somogyi...megnyit →
1940-ben ~, majd 1948-tól Egyházkarcsa néven Egyházkarcsával, Göncölkarcsával, Mórockarcsával és Pinkekarcsával egyesített község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől DNy-ra. L: [1921] – 265, ebből 265 (100%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 260 r. k., 5 izr. – Ir. Somogyi...megnyit →
Részletek
1940-ben ~, majd 1948-tól Egyházkarcsa néven Egyházkarcsával, Göncölkarcsával, Mórockarcsával és Pinkekarcsával egyesített község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől DNy-ra. L: [1921] – 265, ebből 265 (100%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 260 r. k., 5 izr. – Ir. Somogyi Mátyás: Karcsai olvasókönyv. Fejezetek a csallóközi Karcsa nevű falvak történetéből (1997).
Amadékarcsa (Amadeho Kračany)
1940-ben ~, majd 1948-tól Egyházkarcsa néven Egyházkarcsával, Göncölkarcsával, Mórockarcsával és Pinkekarcsával egyesített község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől DNy-ra. L: [1921] – 265, ebből 265 (100%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 260 r. k., 5 izr. – Ir. Somogyi...megnyit →
1940-ben ~, majd 1948-tól Egyházkarcsa néven Egyházkarcsával, Göncölkarcsával, Mórockarcsával és Pinkekarcsával egyesített község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől DNy-ra. L: [1921] – 265, ebből 265 (100%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 260 r. k., 5 izr. – Ir. Somogyi...megnyit →
Részletek
1940-ben ~, majd 1948-tól Egyházkarcsa néven Egyházkarcsával, Göncölkarcsával, Mórockarcsával és Pinkekarcsával egyesített község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől DNy-ra. L: [1921] – 265, ebből 265 (100%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 260 r. k., 5 izr. – Ir. Somogyi Mátyás: Karcsai olvasókönyv. Fejezetek a csallóközi Karcsa nevű falvak történetéből (1997).
Ambrus Ferenc
(* 1959. jún. 16. Rozsnyó) Helytörténeti kutató, kultúraszervező. Rozsnyón érettségizett, a nyitrai Pedagógiai Fakultáson tanári képesítést szerzett (1982). Jólészen és Dernőn tanított, egy ideig az Új Szó vidéki munkatársa, majd a Csemadok járási titkára volt. Egyik alapítója és vezetője az 1993-ban alakult Pákh Albert...megnyit →
(* 1959. jún. 16. Rozsnyó) Helytörténeti kutató, kultúraszervező. Rozsnyón érettségizett, a nyitrai Pedagógiai Fakultáson tanári képesítést szerzett (1982). Jólészen és Dernőn tanított, egy ideig az Új Szó vidéki munkatársa, majd a Csemadok járási titkára volt. Egyik alapítója és vezetője az 1993-ban alakult Pákh Albert...megnyit →
Részletek
(* 1959. jún. 16. Rozsnyó) Helytörténeti kutató, kultúraszervező. Rozsnyón érettségizett, a nyitrai Pedagógiai Fakultáson tanári képesítést szerzett (1982). Jólészen és Dernőn tanított, egy ideig az Új Szó vidéki munkatársa, majd a Csemadok járási titkára volt. Egyik alapítója és vezetője az 1993-ban alakult Pákh Albert Társaságnak, szervezője a rozsnyói Czabán Samu Napoknak, alelnöke a Gömöri-Kishonti Múzeumegyesületnek. Írásai a Gömöri Hajnalban, az Új Szóban, a Nőben és a Honismeretben jelentek meg. Szerkesztője a Csemadok JB és a Pákh Albert Társaság által kiadott honismereti füzeteknek (Lice és Lekenye községek története, a Pákh Albert Társaság évkönyve, Petőfi Sándor és Vass László emlékezete rozsnyói emléktáblájuk felavatása alkalmából). A 80-as évek végén a Rozsnyói járás magyar községeiről sorozatot írt a Gömöri Hajnalba; a Csemadok ezt füzet formában is megjelentette. 1996-ban gazdag hagyományanyagot tartalmazó kiadványt állított össze Rozsnyói Kalendárium címmel. Szerkesztője volt a Rozsnyói Futár (1996–2001) c. havilapnak. Komoly érdemei vannak Arany A. László hagyatékának és a rozsnyói, illetve Rozsnyó környéki kulturális értékek megmentésében.
Ambrus Tünde
(* 1984. júl. 22. Rozsnyó) gyógyszerész, gyógyszerészettörténész. Középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte, a rozsnyói gimnáziumban érettségizett 2002-ben. 2002–2007-ben a Brünni Állatorvosi és Gyógyszerészettudományi Egyetem Gyógyszerésztudományi Karának hallgatója volt, 2007-ben szerzett gyógyszerész oklevelet. Egyetemi évei alatt 2004–2006 között a brünni Kazinczy Ferenc Diákklub elnöke volt. 2007-ben...megnyit →
(* 1984. júl. 22. Rozsnyó) gyógyszerész, gyógyszerészettörténész. Középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte, a rozsnyói gimnáziumban érettségizett 2002-ben. 2002–2007-ben a Brünni Állatorvosi és Gyógyszerészettudományi Egyetem Gyógyszerésztudományi Karának hallgatója volt, 2007-ben szerzett gyógyszerész oklevelet. Egyetemi évei alatt 2004–2006 között a brünni Kazinczy Ferenc Diákklub elnöke volt. 2007-ben...megnyit →
Részletek
(* 1984. júl. 22. Rozsnyó) gyógyszerész, gyógyszerészettörténész. Középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte, a rozsnyói gimnáziumban érettségizett 2002-ben. 2002–2007-ben a Brünni Állatorvosi és Gyógyszerészettudományi Egyetem Gyógyszerésztudományi Karának hallgatója volt, 2007-ben szerzett gyógyszerész oklevelet. Egyetemi évei alatt 2004–2006 között a brünni Kazinczy Ferenc Diákklub elnöke volt. 2007-ben egy évig Rozsnyón a Nona gyógyszertárban volt gyógyszerész. 2008-tól a Brünni Állatorvos- és Gyógyszertudományi Egyetem Gyógyszerésztudományi Kara Alkalmazott Gyógyszerészeti Intézetének adjunktusa. 2007–2009-ben ugyanitt doktori tanulmányokat folytatott társadalomgyógyszerészet szakterületen és 2009-ben gyógyszerészdoktorrá avatták, valamint megszerezte a PhD. fokozatot. 2010-től a pozsonyi Comenius Egyetem Gyógyszerésztudományi Kara Gyógyszerügyi Szervezési és Vezetési Tanszékének óraadó oktatója. Kutatási területe az egyházi alapítású régi gyógyszertárak és a gyógyszerészképzés története. Különböző tudományos konferenciák rendszeres előadója. Több szakmai és tudományos társaság – Cseh Gyógyszerésztudományi Társaság, Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság, Magyar Gyógyszerésztörténeti Társaság, Cseh Tudományés Technikatörténeti Társaság, az MTA Külső Köztestülete, Szlovák Gyógyszerésztudományi Társaság – tagja vagy elnökségi tagja. A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Gyógyszerésztörténeti Szakosztályának elnöke (2013-tól). Rendszeresen tart ismeretterjesztő előadásokat is, 2006–2008-ban a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsége brünni szervezetének szervezőtitkára volt, 2008-tól vezetőségi tag. Tanulmányai cseh (Česká a slovenská farmacie, Praktické lékárenství, Časopisčeských lékárníků) szlovák (Lekárnické listy, Farmaceutický obzor) és magyarországi (Gyógyszerészet) szakfolyóiratokban, konferenciakötetekben jelennek meg. – Fm. Vybrané aspekty lekárenskej starostlivosti (2012); 60 rokov Farmaceutickej fakulty Univerzity Komenského v Bratislave (2012); Provoz lékáren: Odborná a hospodářská informatika (egyetemi jegyzet) (2012).
amerikások
Elsősorban a 19. sz. utolsó évtizedeitől nagyjából az első vh.-ig kereseti lehetőség végett a tengerentúlra (főleg az USA-ba, ill. Kanadába) kivándorló, majd onnan néhány év múlva hazatérők megnevezése. D-Szl. szegényebb térségeit érintette (Gömör, Abaúj-Torna, Ung-vidék, Bodrogköz). Az ~ a tengerentúlon megkeresett és megtakarított pénzből...megnyit →
Elsősorban a 19. sz. utolsó évtizedeitől nagyjából az első vh.-ig kereseti lehetőség végett a tengerentúlra (főleg az USA-ba, ill. Kanadába) kivándorló, majd onnan néhány év múlva hazatérők megnevezése. D-Szl. szegényebb térségeit érintette (Gömör, Abaúj-Torna, Ung-vidék, Bodrogköz). Az ~ a tengerentúlon megkeresett és megtakarított pénzből...megnyit →
Részletek
Elsősorban a 19. sz. utolsó évtizedeitől nagyjából az első vh.-ig kereseti lehetőség végett a tengerentúlra (főleg az USA-ba, ill. Kanadába) kivándorló, majd onnan néhány év múlva hazatérők megnevezése. D-Szl. szegényebb térségeit érintette (Gömör, Abaúj-Torna, Ung-vidék, Bodrogköz). Az ~ a tengerentúlon megkeresett és megtakarított pénzből földeket, modern mezőgazdasági gépeket vásároltak, jelentősebb lakóházakat építettek. Az Ung-vidék ekkor épült jellegzetes amerikás házai L-alakúak és tornácosak, ami az adott településen belül presztízsnövekedést jelentett (migráció).
Andód (Andovce)
Részletek
Község az Érsekújvári járásban, a Kisalföldön, a Vág és a Nyitra folyó folyása között, Érsekújvártól Ny-ra. L: [1921] – 1109, ebből 1062 (95,8%) magyar, 45 (4,1%) szlovák; [2011] – 1358, ebből 714 (52,6%) magyar, 548 (40,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 786 (57,9%) magyar, 473 (34,8%) szlovák. V: [2011] – 976 r. k., 40 ev., 19 ref. – A második vh. után magyar lakosságának közel egyharmadát áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi szlovákok települtek. R. k. (Szt. Rozália-) temploma 1858-ban épült késő klasszicista stílusban, 1910-ben neogótikus stílusban alakították át, a templom előtti téren áll az ~i születésű Czuczor Gergely 1998-ban felavatott mellszobra. A költő emlékének ápolása és a Czuczor Gergely-díj odaítélése céljával 2000-ben alakult meg az Andódi Czuczor Gergely Társaság, 2002-ben nyílt meg a Czuczor Gergely Múzeum. – Ir. Vágvölgyi Szilárd: Cergát-parti tűnődések. Andód keletkezése és fejlődése (1998).
Andovce
-> Andód (Andovce)
Község az Érsekújvári járásban, a Kisalföldön, a Vág és a Nyitra folyó folyása között, Érsekújvártól Ny-ra. L: [1921] – 1109, ebből 1062 (95,8%) magyar, 45 (4,1%) szlovák; [2011] – 1358, ebből 714 (52,6%) magyar, 548 (40,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 786 (57,9%) magyar,...megnyit →
Község az Érsekújvári járásban, a Kisalföldön, a Vág és a Nyitra folyó folyása között, Érsekújvártól Ny-ra. L: [1921] – 1109, ebből 1062 (95,8%) magyar, 45 (4,1%) szlovák; [2011] – 1358, ebből 714 (52,6%) magyar, 548 (40,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 786 (57,9%) magyar,...megnyit →
Részletek
Község az Érsekújvári járásban, a Kisalföldön, a Vág és a Nyitra folyó folyása között, Érsekújvártól Ny-ra. L: [1921] – 1109, ebből 1062 (95,8%) magyar, 45 (4,1%) szlovák; [2011] – 1358, ebből 714 (52,6%) magyar, 548 (40,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 786 (57,9%) magyar, 473 (34,8%) szlovák. V: [2011] – 976 r. k., 40 ev., 19 ref. – A második vh. után magyar lakosságának közel egyharmadát áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi szlovákok települtek. R. k. (Szt. Rozália-) temploma 1858-ban épült késő klasszicista stílusban, 1910-ben neogótikus stílusban alakították át, a templom előtti téren áll az ~i születésű Czuczor Gergely 1998-ban felavatott mellszobra. A költő emlékének ápolása és a Czuczor Gergely-díj odaítélése céljával 2000-ben alakult meg az Andódi Czuczor Gergely Társaság, 2002-ben nyílt meg a Czuczor Gergely Múzeum. – Ir. Vágvölgyi Szilárd: Cergát-parti tűnődések. Andód keletkezése és fejlődése (1998).
András Károly
(* 1917. aug. 20. Felsőlászlófalva, † 2004. júl. 9. München, [Németország]) Újságíró, lapszerkesztő, politológus. Kassán érettségizett, 1938–1941 között Prágában és Budapesten magyar–francia–szlavisztikai egyetemi tanulmányokat folytatott. Az Új Élet c. hetilap vezető szerkesztője volt (1939–1944). 1945-ben emigrált. 1951- ig Ausztriában, 1951–1956 között az USA-ban élt,...megnyit →
(* 1917. aug. 20. Felsőlászlófalva, † 2004. júl. 9. München, [Németország]) Újságíró, lapszerkesztő, politológus. Kassán érettségizett, 1938–1941 között Prágában és Budapesten magyar–francia–szlavisztikai egyetemi tanulmányokat folytatott. Az Új Élet c. hetilap vezető szerkesztője volt (1939–1944). 1945-ben emigrált. 1951- ig Ausztriában, 1951–1956 között az USA-ban élt,...megnyit →
Részletek
(* 1917. aug. 20. Felsőlászlófalva, † 2004. júl. 9. München, [Németország]) Újságíró, lapszerkesztő, politológus. Kassán érettségizett, 1938–1941 között Prágában és Budapesten magyar–francia–szlavisztikai egyetemi tanulmányokat folytatott. Az Új Élet c. hetilap vezető szerkesztője volt (1939–1944). 1945-ben emigrált. 1951- ig Ausztriában, 1951–1956 között az USA-ban élt, 1957-ben Münchenben telepedett le. 1951-től a Szabad Európa Rádió magyar szerkesztőségének munkatársa. Főleg a szlovákiai magyar kisebbség kérdéseivel és Eduard Beneš politikájával foglalkozott.
Andrásy Tibor
(* 1932. máj. 29. Tornalja, † 2023. okt. [25.] . Grafikus, festő. 1953-ben érettségizett a pozsonyi Iparművészeti Középiskolában; 1953–1959-ben a pozsonyi Képzőművészeti Főiskola grafikai és könyvillusztrátori szakán tanult. 1970 óta Somorján él. 1959-ben a lipcsei nemzetközi könyvkiállításon aranyérmet nyert. 2023-ban megkapta a Dunaszerdahely Város...megnyit →
(* 1932. máj. 29. Tornalja, † 2023. okt. [25.] . Grafikus, festő. 1953-ben érettségizett a pozsonyi Iparművészeti Középiskolában; 1953–1959-ben a pozsonyi Képzőművészeti Főiskola grafikai és könyvillusztrátori szakán tanult. 1970 óta Somorján él. 1959-ben a lipcsei nemzetközi könyvkiállításon aranyérmet nyert. 2023-ban megkapta a Dunaszerdahely Város...megnyit →
Részletek
(* 1932. máj. 29. Tornalja, † 2023. okt. [25.] . Grafikus, festő. 1953-ben érettségizett a pozsonyi Iparművészeti Középiskolában; 1953–1959-ben a pozsonyi Képzőművészeti Főiskola grafikai és könyvillusztrátori szakán tanult. 1970 óta Somorján él. 1959-ben a lipcsei nemzetközi könyvkiállításon aranyérmet nyert. 2023-ban megkapta a Dunaszerdahely Város Polgármesteri Díját.
Andreánszky István
(* 1911. jún. 17. Mezőlaborc, † 1989. okt. 12. Brüsszel) Újságíró, lapszerkesztő. Sárospatakon érettségizett, s már diákként verseket közölt Kassák Lajos Munka c. folyóiratában. Kommunista szervezkedés vádjával kétszer is letartóztatták, emiatt 1934 szeptemberében Csehszlovákiába emigrált. Írásai a Magyar Újságban és a Csehszlovákiai Népszavában jelentek meg. A második...megnyit →
(* 1911. jún. 17. Mezőlaborc, † 1989. okt. 12. Brüsszel) Újságíró, lapszerkesztő. Sárospatakon érettségizett, s már diákként verseket közölt Kassák Lajos Munka c. folyóiratában. Kommunista szervezkedés vádjával kétszer is letartóztatták, emiatt 1934 szeptemberében Csehszlovákiába emigrált. Írásai a Magyar Újságban és a Csehszlovákiai Népszavában jelentek meg. A második...megnyit →
Részletek
(* 1911. jún. 17. Mezőlaborc, † 1989. okt. 12. Brüsszel) Újságíró, lapszerkesztő. Sárospatakon érettségizett, s már diákként verseket közölt Kassák Lajos Munka c. folyóiratában. Kommunista szervezkedés vádjával kétszer is letartóztatták, emiatt 1934 szeptemberében Csehszlovákiába emigrált. Írásai a Magyar Újságban és a Csehszlovákiai Népszavában jelentek meg. A második világháború idején Budapesten újságíró; 1945 után fontos politikai tisztségeket viselt. 1948-ban Belgiumba emigrált.
Angermayer Károly
Részletek
(* 1877. márc. 9. Pozsony, † 1938. máj. 18. Pozsony) Lapkiadó, szerkesztő, nyomdatulajdonos. Egyetemi tanulmányait Pozsonyban és Lipcsében végezte. 1918–1938 között pozsonyi lapok főszerkesztője, ill. kiadója (Magyar Újság, Képes Világ, Pressburger Zeitung stb.), elnöke a Szlovenszkói és Podkarpatszkáruszi Nyomdatulajdonosok Grémiumai Országos Szövetségének.
Angyal Béla
(* 1958. máj. 22. Gúta) Néprajzi gyűjtő, hely- és politikatörténeti szakíró. A komáromi magyar tanítási nyelvű gimnáziumban érettségizett (1977), majd a prágai Cseh Műszaki Egyetemen szerzett villamosmérnöki oklevelet. Képesítésének megfelelően először több gútai és komáromi vállalatnál is dolgozott, majd különféle társadalmi-politikai posztokat töltött be...megnyit →
(* 1958. máj. 22. Gúta) Néprajzi gyűjtő, hely- és politikatörténeti szakíró. A komáromi magyar tanítási nyelvű gimnáziumban érettségizett (1977), majd a prágai Cseh Műszaki Egyetemen szerzett villamosmérnöki oklevelet. Képesítésének megfelelően először több gútai és komáromi vállalatnál is dolgozott, majd különféle társadalmi-politikai posztokat töltött be...megnyit →
Részletek
Angyal Béla (FI)
(* 1958. máj. 22. Gúta) Néprajzi gyűjtő, hely- és politikatörténeti szakíró. A komáromi magyar tanítási nyelvű gimnáziumban érettségizett (1977), majd a prágai Cseh Műszaki Egyetemen szerzett villamosmérnöki oklevelet. Képesítésének megfelelően először több gútai és komáromi vállalatnál is dolgozott, majd különféle társadalmi-politikai posztokat töltött be (Gúta alpolgármestere 1994–1998; a Kormányhivatal Kisebbségi Osztályának vezetője 1999–2000; a Szlovák Mezőgazdasági Minisztérium hivatalvezetője 2002–2005; a Közbeszerzési Hivatal vezetője 2005–2010). Írásai hazai és magyarországi szaklapokban, évkönyvekben jelennek meg. – Fm. Gúta és környéke 1848–1849-ben (1997); Gúta 1945–1949 (1997); Érdekvédelem és önszerveződés. Fejezetek a csehszlovákiai magyar pártpolitika történetéből 1918–1938 (2002); Dokumentumok az Országos Keresztényszocialista Párt történetéhez 1919–1936 (2004); Kisalföldi tanyák. Gúta és vonzáskörzetének településnéprajza (2012).
Angyal Géza
(* 1888. dec. 24. Körmöcbánya, † 1956. nov. 23. Körmöcbánya) Festő, grafikus. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán tanult 1906–1911 között, majd 1914–1919 között Besztercebányán tanított. Ezután élete végéig Körmöcbányán élt. Alapító tagja a besztercebányai Szlovenszkói Képzőművészek Egyesületének, tagja a Kunstvereinnek, a Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi...megnyit →
(* 1888. dec. 24. Körmöcbánya, † 1956. nov. 23. Körmöcbánya) Festő, grafikus. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán tanult 1906–1911 között, majd 1914–1919 között Besztercebányán tanított. Ezután élete végéig Körmöcbányán élt. Alapító tagja a besztercebányai Szlovenszkói Képzőművészek Egyesületének, tagja a Kunstvereinnek, a Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi...megnyit →
Részletek
Angyal Géza (Önarckép)
(* 1888. dec. 24. Körmöcbánya, † 1956. nov. 23. Körmöcbánya) Festő, grafikus. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán tanult 1906–1911 között, majd 1914–1919 között Besztercebányán tanított. Ezután élete végéig Körmöcbányán élt. Alapító tagja a besztercebányai Szlovenszkói Képzőművészek Egyesületének, tagja a Kunstvereinnek, a Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaságnak, a kassai Kazinczy Társaságnak, a párizsi Société Nationale des Beaux Arts társaságnak. Több nyugat-európai országban járt tanulmányúton. – Ir. Ferdinandy Alina: Angyal (mon., 1950); Kubičková K.: Gejza Angyal 1888–1956 (katalógus, tan., 1973).
Angyalossy Ernő
(* 1893. aug. 1. Beregszász [Ukrajna] – † 1985. júl. 17. Ipolyság) Tüdőgyógyász, az újtátrafüredi Palace Szanatórium vezetője. A budapesti egyetem orvosi karán 1916-ban szerzett doktori oklevelet. Egy ideig a Korányi Klinikán, majd az Erzsébet Királynő Szanatóriumban dolgozott Budapesten. Ekkoriban ismerkedett meg első feleségével,...megnyit →
(* 1893. aug. 1. Beregszász [Ukrajna] – † 1985. júl. 17. Ipolyság) Tüdőgyógyász, az újtátrafüredi Palace Szanatórium vezetője. A budapesti egyetem orvosi karán 1916-ban szerzett doktori oklevelet. Egy ideig a Korányi Klinikán, majd az Erzsébet Királynő Szanatóriumban dolgozott Budapesten. Ekkoriban ismerkedett meg első feleségével,...megnyit →
Részletek
(* 1893. aug. 1. Beregszász [Ukrajna] – † 1985. júl. 17. Ipolyság) Tüdőgyógyász, az újtátrafüredi Palace Szanatórium vezetője. A budapesti egyetem orvosi karán 1916-ban szerzett doktori oklevelet. Egy ideig a Korányi Klinikán, majd az Erzsébet Királynő Szanatóriumban dolgozott Budapesten. Ekkoriban ismerkedett meg első feleségével, id. Szontagh Miklós mostohalányával és Újtátrafüreden telepedett le, ahol az akkoriban felépült Palace Szanatórium főorvosává nevezték ki. Az 1920-as években páciensei közé tartozott a kiváló költő, Tóth Árpád is, aki súlyos tüdőbaját kezeltette a Magas-Tátrában és több alkalommal is írt az itt eltöltött időről, valamint kezelőorvosáról is. Angyalossyt az 1930-as évek derekán meghívták Olaszországba, ahol Rómában újabb doktorátust szerzett, Milánóban pedig olasz nyelvből államvizsgát tett. 1940-ig a meráni Hungaria Szanatórium igazgatója volt, majd visszatért Mo.-ra és az érsekújvári tüdőgyógyintézet vezetője lett. A II. vh. vége felé, 1945 elején egy katonakórházba került, amelyet egy vonatszerelvénnyel Németország felé küldtek, de csak Prágáig jutottak. A cseh főváros közelében, Běchovicén rendezték be a kórházat, amely a II. vh. befejeződését követően is működött még egy ideig. Elmondása szerint a helyiek marasztalták, ő azonban a hazatérés mellett döntött. Mivel állampolgárságát elveszítette, csak az 1950-es évek elején kapott végzettségének megfelelő munkát Ipolyszakálloson, ahol 1976-ig körorvosként tevékenykedett. Ezután Ipolyságra költözött és itt hunyt el 92 éves korában.
Angyel Miklós
(* 1925. okt. 28. Nyitra † 2007. jún. 7. Udvard) Néprajzi, helytörténeti író. Érsekújváron érettségizett (1944), majd vasutas lett (1944–1945). Később a Fűszerpaprika Szövetkezet, ennek államosítása után az érsekújvári konzervgyár tisztviselője, ill. igazgatója. 1963-ban diplomát szerzett a prágai Vegyipari Egyetemen. 1986-tól nyugdíjas. Lakóhelye, Udvard község múltjával...megnyit →
(* 1925. okt. 28. Nyitra † 2007. jún. 7. Udvard) Néprajzi, helytörténeti író. Érsekújváron érettségizett (1944), majd vasutas lett (1944–1945). Később a Fűszerpaprika Szövetkezet, ennek államosítása után az érsekújvári konzervgyár tisztviselője, ill. igazgatója. 1963-ban diplomát szerzett a prágai Vegyipari Egyetemen. 1986-tól nyugdíjas. Lakóhelye, Udvard község múltjával...megnyit →
Részletek
(* 1925. okt. 28. Nyitra † 2007. jún. 7. Udvard) Néprajzi, helytörténeti író. Érsekújváron érettségizett (1944), majd vasutas lett (1944–1945). Később a Fűszerpaprika Szövetkezet, ennek államosítása után az érsekújvári konzervgyár tisztviselője, ill. igazgatója. 1963-ban diplomát szerzett a prágai Vegyipari Egyetemen. 1986-tól nyugdíjas. Lakóhelye, Udvard község múltjával és néprajzával ezt követően kezdett foglalkozni. Fm: Udvard múltja és jelene (1993); Udvard nevezetességei (1994).
Anima Társaság
Részletek
A szlovákiai magyar társadalmi és művészeti életben tevékenyen részt vállaló nők esélyegyenlőségét, bemutatkozási lehetőségeit, szakképzését és méltó megbecsülését elősegíteni kívánó polgári társulás (Pozsony, 2002–). Alapítója a Mikola Anikó-díjnak, működtetője az AnimaPortálnak és fenntartója a Magyar Interaktív Televíziónak. Vezetője: Haraszti Mária.
Antal Sándor
(* 1882. nov. 28. Nagyvárad, † 1944. koncentrációs tábor) Költő, író, szerkesztő, műfordító, publicista, szerkesztő, képzőművészeti szak- és tankönyvíró, szobrász. Jogi és filozófiai tanulmányokat folytatott Budapesten 1902–1903 között, majd szobrászatot is tanult. 1904-től a Nagyváradi Napló szerkesztője volt, majd 1908 és 1913 között Németországban...megnyit →
(* 1882. nov. 28. Nagyvárad, † 1944. koncentrációs tábor) Költő, író, szerkesztő, műfordító, publicista, szerkesztő, képzőművészeti szak- és tankönyvíró, szobrász. Jogi és filozófiai tanulmányokat folytatott Budapesten 1902–1903 között, majd szobrászatot is tanult. 1904-től a Nagyváradi Napló szerkesztője volt, majd 1908 és 1913 között Németországban...megnyit →
Részletek
Antal Sándor (FI)
(* 1882. nov. 28. Nagyvárad, † 1944. koncentrációs tábor) Költő, író, szerkesztő, műfordító, publicista, szerkesztő, képzőművészeti szak- és tankönyvíró, szobrász. Jogi és filozófiai tanulmányokat folytatott Budapesten 1902–1903 között, majd szobrászatot is tanult. 1904-től a Nagyváradi Napló szerkesztője volt, majd 1908 és 1913 között Németországban és Skandináviában élt. 1913-tól ismét Nagyváradra kerül, sajtó alá rendezte és előszóval látta el a A Holnap című irodalmi antológia első kötetét 1908-ban. 1917-ben a Váradi Hét szerkesztője volt, 1919-ben, a Tanácsköztársaság idején a Vörös Újság munkatársa. A tanácshatalom bukása után Pozsonyba menekült. 1920-tól a Bécsi Magyar Újság pozsonyi szerkesztője, 1921-től a Nemzeti Kisebbségek főszerkesztője. Munkatársa A Reggelnek, A Napnak. 1923-tól 1938-ig a pozsonyi Népújság főszerkesztője lett. 1942-ben írás jelent meg róla egy német nyelvű helyi lapban, és ezután a németek a családjával együtt elhurcolták. Sokat fordított svédből, például Selma Lagerlöf regényeit és August Strindberg több munkáját. Írásai a második világháború előtt budapesti lapokban (Népszava, Szocializmus, Világ) jelentek meg, s ezekben elsősorban a szocialista szellemiségű irodalommal foglalkozott. – Fm. Mozaik (elb., 1904); Akik ma élnek (v., 1905); A trondhejmi herceg kíséretében (r., 1913); Jorru története (elb., 1913); A mester (színmű, 1914); A magyar zsidóság jövendője (esszé, 1917); A csudálatos szemű katona (elb., 1917); Garabonciás ének (v., 1924); A mai rajztanítás tanmenete (tankönyv, 1928); Betűstílus (tankönyv, 1930). – Ir. Csanda Sándor: Első nemzedék (tan., 1968, 1982); Fónod Zoltán: Üzenet (mon., 1993, 2002); A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918–1995. (1997); A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918–2004. (2004).
.