Csicsay Károly
(* 1963. márc. 16. Pozsony) Tanár, szakíró. Tanulmányait Muzslán és Párkányban kezdte, Pozsonyban érettségizett (1982), végül a Komenský Egyetemen szerzett magyar–szlovák szakos tanári oklevelet. 1987-től általános iskolákban tanít, 1991-től a párkányi magyar gimnázium tanára, 2001-től az Állami Pedagógiai Intézet külső munkatársa. A magyar nyelv és irodalom...megnyit →
(* 1963. márc. 16. Pozsony) Tanár, szakíró. Tanulmányait Muzslán és Párkányban kezdte, Pozsonyban érettségizett (1982), végül a Komenský Egyetemen szerzett magyar–szlovák szakos tanári oklevelet. 1987-től általános iskolákban tanít, 1991-től a párkányi magyar gimnázium tanára, 2001-től az Állami Pedagógiai Intézet külső munkatársa. A magyar nyelv és irodalom...megnyit →
Részletek
(* 1963. márc. 16. Pozsony) Tanár, szakíró. Tanulmányait Muzslán és Párkányban kezdte, Pozsonyban érettségizett (1982), végül a Komenský Egyetemen szerzett magyar–szlovák szakos tanári oklevelet. 1987-től általános iskolákban tanít, 1991-től a párkányi magyar gimnázium tanára, 2001-től az Állami Pedagógiai Intézet külső munkatársa. A magyar nyelv és irodalom oktatásának módszertani kérdéseivel, ill. a számítástechnika felhasználásának lehetőségeivel foglalkozik a magyar nyelv és irodalom tanításában. Az Infovek weboldalán a magyar nyelv és irodalom szakos tanárok számára fenntartott honlapot szerkeszt 2004-től. Fm: A számítógép alkalmazása a magyartanításban (2000); Elektronikus tankönyv (e-learning) magyar nyelv és irodalom (2005).A számítógép alkalmazása a magyartanításban (2000); Elektronikus tankönyv (e-learning) magyar nyelv és irodalom (2005).
Csicser (Čičarovce)
Részletek
Község a Nagymihályi járásban, az Alföldön, a Latorca folyó jobb parti síkságán, Nagykapostól Ny–DNy-ra. L: [1921] – 1157, ebből 965 (83,4%) magyar, 61 (5,3%) szlovák; [2011] – 891, ebből 827 (92,8%) magyar, 53 (5,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 845 (94,8%) magyar, 42 (4,7%) szlovák. V: [2011] – 351 ref., 290 r. k., 216 gör. kat. – Középkori alapokon álló ref. temploma a 18. sz. végén, r. k. (Szt. László-) temploma 1796–1802 között, barokk-klasszicista stílusú gör. kat. (Védelmező Szűzanya-) temploma a 19. sz. elején, klasszicista nemesi kúriája ugyancsak a 19. sz. elején épült. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. – Ir. D. Varga László (szerk.): Elődeink élete. Csicser és Szirénfalva néprajza (2000).
Csicsó (Čičov)
Részletek
Csicsó − kastély (GJ)
Község a Komáromi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz DK-i részén, a Duna bal partján, Nagymegyertől D-re. L: [1921] – 1434, ebből 1384 (96,5%) magyar, 22 (1,5%) szlovák; [2011] – 1292, ebből 1118 (86,5%) magyar, 112 (8,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1155 (89,4%) magyar, 72 (5,6%) szlovák. V: [2011] – 557 r. k., 471 ref., 4 ev., 3 gör. kat. – Magyar lakossága mellé a második vh. utáni belső telepítések során szlovák családok települtek. Az 1965. évi árvíz során a Duna ~nál szakította át a gátat. A 17. sz. második felében épült barokk r. k. (Szűz Mária mennybevétele) templomát a 18. sz. végén klasszicista stílusban alakították át. Ref. temploma 1784-ben, a Zichy-, majd Kálnoky-kastély 1776-ban klasszicista, egykori kolostora 1889-ben historizáló stílusban épült. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával (Gáspár Sámuel Alapiskola és Óvoda) rendelkezett. A különleges növény- és állatvilágú ~i morotvát és ártéri erdőt, az ún. Lion-tót 1964-ben 79,8 ha-on természetvédelmi területté nyilvánították.
csicsói holtág
A csicsói holtág (GJ)
Csiffár (Čifáre)
Község a Nyitrai járásban, a Garammenti-hátság É-i részén, a Tildi-patak völgyében, Verebélytől K-re. L: [1921] – 737, ebből 527 (71,5%) magyar, 197 (26,7%) szlovák; [2011] – 604, ebből 408 (67,5%) szlovák, 173 (28,6%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 382 (63,2%) szlovák, 198 (32,8%) magyar....megnyit →
Község a Nyitrai járásban, a Garammenti-hátság É-i részén, a Tildi-patak völgyében, Verebélytől K-re. L: [1921] – 737, ebből 527 (71,5%) magyar, 197 (26,7%) szlovák; [2011] – 604, ebből 408 (67,5%) szlovák, 173 (28,6%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 382 (63,2%) szlovák, 198 (32,8%) magyar....megnyit →
Részletek
Község a Nyitrai járásban, a Garammenti-hátság É-i részén, a Tildi-patak völgyében, Verebélytől K-re. L: [1921] – 737, ebből 527 (71,5%) magyar, 197 (26,7%) szlovák; [2011] – 604, ebből 408 (67,5%) szlovák, 173 (28,6%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 382 (63,2%) szlovák, 198 (32,8%) magyar. V: [2011] – 507 r. k., 3 ref., 1 ev., 1 gör. kat –R. k. (Szt. János-) temploma 1774-ben klasszicista, kúriája a 19. sz. második felében késő klasszicista stílusban épült. 1976–90 között közigazgatásilag ~hoz tartozott Tild.
Csikmák Imre
(* 1933. november 7., Bős - † 2021. június 4., Szenc) Újságíró, szerkesztő. 1954-ben érettségizett Dunaszerdahelyen. 1959-ben fejezte be tanulmányait a Szlovák Pedagógiai Főiskola Magyar–szlovák szakán, majd 1961-ben államvizsgázott a Komensky Egyetem magyar tanszékén. Főiskolai évei alatt részt vett az Ifjú Szívek megalakításában, majd...megnyit →
(* 1933. november 7., Bős - † 2021. június 4., Szenc) Újságíró, szerkesztő. 1954-ben érettségizett Dunaszerdahelyen. 1959-ben fejezte be tanulmányait a Szlovák Pedagógiai Főiskola Magyar–szlovák szakán, majd 1961-ben államvizsgázott a Komensky Egyetem magyar tanszékén. Főiskolai évei alatt részt vett az Ifjú Szívek megalakításában, majd...megnyit →
Részletek
csikmak imre (FI)
(* 1933. november 7., Bős – † 2021. június 4., Szenc) Újságíró, szerkesztő. 1954-ben érettségizett Dunaszerdahelyen. 1959-ben fejezte be tanulmányait a Szlovák Pedagógiai Főiskola Magyar–szlovák szakán, majd 1961-ben államvizsgázott a Komensky Egyetem magyar tanszékén. Főiskolai évei alatt részt vett az Ifjú Szívek megalakításában, majd 1959-től 1961-ig a Csemadok központi bizottságának munkatársa. Újságíróként két szlovákiai magyar lap – a Kis Építő (1962–1974) és az Új Ifjúság (1983–1990) – főszerkesztője is volt. Egy időben elnöke a Szlovák Újságíró Szövetség Magyar Tagozatának. 1992-től 1994-ig a Szabad Újság szerkesztőségének munkatársa, majd médiamanager az Új Szó és a Vasárnap lapoknál, valamint a Szlovák Rádió magyar adásának munkatársa.– Fm. Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkara : 10. (1975); A CSISZ-SZKB Magyar Dal- és Táncegyüttesének 10 éve : Bratislava 1955-1965. (1965); Dallal, tánccal, muzsikával : emlékfüzet az országos dal- és táncünnepélyek 10. évfordulója alkalmából. (1965); Ifjú Szívek : 1955-1975. (1975); A mi iskolánk : a Bratislavai Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola és Gimnázium harminc évének története (írta és összeáll. Kulcsár Tiborral, 1980); Zászlóhajtás (1975); Erről, arról, azokról (2016).
Csilizköz
Részletek
Néprajzi tájegység. A Csallóköz déli részén terül el, amely valamikor Győr megye Dunától északra átnyúló kiszögellését, a Duna és a Csiliz folyó által behatárolt területet jelentette. Településeinek (Balony, Csiliznyárad, Csilizpatas, Csilizradvány, Kulcsod, Medve, Szap) gazdasági kapcsolatai Győr (és környéke), valamint Komárom felé irányultak.
Csilizközi Önkormányzatok Térségfejlesztési Társulása
Részletek
Regionális, önkormányzatokat összefogó társulás (Csilizradvány, 2000). Tevékenységi köre elsősorban az érdekvédelem és érdekképviselet, továbbá kulturális, közművelődési, sport, szabadidős, szociális segítségnyújtási és egyházi feladatok segítése. A társulás tagjai a csilizközi községek: Balony, Csilizradvány, Csiliznyárad, Csilizpatas, Kulcsod, Medve, Szap, Komáromfüss, Kolozsnéma és Csicsó.
Csiliznyárad (Ňárad)
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz csilizközi D-i részén, a Duna partján, Nagymegyertől Ny–DNy-ra, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 732, ebből 664 (90,7%) magyar, 45 (6,1%) szlovák; [2011] – 651, ebből 602 (92,5%) magyar, 38 (5,8%) szlovák. A: [2011] – 604...megnyit →
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz csilizközi D-i részén, a Duna partján, Nagymegyertől Ny–DNy-ra, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 732, ebből 664 (90,7%) magyar, 45 (6,1%) szlovák; [2011] – 651, ebből 602 (92,5%) magyar, 38 (5,8%) szlovák. A: [2011] – 604...megnyit →
Részletek
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz csilizközi D-i részén, a Duna partján, Nagymegyertől Ny–DNy-ra, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 732, ebből 664 (90,7%) magyar, 45 (6,1%) szlovák; [2011] – 651, ebből 602 (92,5%) magyar, 38 (5,8%) szlovák. A: [2011] – 604 (92,8%) magyar, 34 (5,2%) szlovák. V: [2011] – 529 r. k., 57 ref., 9 gör. kat., 3 ev. –R. k. (Szűz Mária születése) temploma 1929–39 között épült. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. – Ir. Végh Ferenc: Csiliznyárad (1997).
Csilizpatas (Pataš)
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz csilizközi D-i részén, a Csiliz-patak mentén, Nagymegyertől Ny-ra. L: [1921] – 675, ebből 663 (98,2%) magyar, 1 (0,1%) szlovák; [2011] – 832, ebből 660 (79,3%) magyar, 93 (11,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 748 (89,9%) magyar,...megnyit →
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz csilizközi D-i részén, a Csiliz-patak mentén, Nagymegyertől Ny-ra. L: [1921] – 675, ebből 663 (98,2%) magyar, 1 (0,1%) szlovák; [2011] – 832, ebből 660 (79,3%) magyar, 93 (11,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 748 (89,9%) magyar,...megnyit →
Részletek
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz csilizközi D-i részén, a Csiliz-patak mentén, Nagymegyertől Ny-ra. L: [1921] – 675, ebből 663 (98,2%) magyar, 1 (0,1%) szlovák; [2011] – 832, ebből 660 (79,3%) magyar, 93 (11,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 748 (89,9%) magyar, 72 (8,7%) szlovák. V: [2011] – 467 ref., 306 r. k., 1 ev. – A ~hoz tartozó Millennium pusztán felosztott nagybirtokra a két vh. közötti földbirtokreform keretében 1925-ben cseh és morva kolonisták települtek. Ref. temploma 1794-ben épült klasszicista stílusban. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Csilizradvány (Čiližská Radvaň)
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz csilizközi D-i részén, Nagymegyertől DNy-ra. L: [1921] – 958, ebből 887 (92,6%) magyar, 58 (6,1%) szlovák; [2011] – 1205, ebből 1128 (93,6%) magyar, 65 (5,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1140 (94,6%) magyar, 50 (4,1%) szlovák....megnyit →
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz csilizközi D-i részén, Nagymegyertől DNy-ra. L: [1921] – 958, ebből 887 (92,6%) magyar, 58 (6,1%) szlovák; [2011] – 1205, ebből 1128 (93,6%) magyar, 65 (5,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1140 (94,6%) magyar, 50 (4,1%) szlovák....megnyit →
Részletek
Csilizradvány − Református templom (GJ)
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz csilizközi D-i részén, Nagymegyertől DNy-ra. L: [1921] – 958, ebből 887 (92,6%) magyar, 58 (6,1%) szlovák; [2011] – 1205, ebből 1128 (93,6%) magyar, 65 (5,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1140 (94,6%) magyar, 50 (4,1%) szlovák. V: [2011] – 478 r. k., 442 ref., 4 gör. kat., 3 ev. – Bethlen Aladár felosztott füzespusztai nagybirtokára az első csehszlovák földbirtokreform során 1928-ban cseh-morva kolonisták települtek. Középkori gótikus alapokon álló ref. temploma 1794-ben épült klasszicista stílusban. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. A közeli Csiliz-patak és az egykori mocsárvidék növény- és állatvilága védett terület.
Csillagfény
Részletek
Katolikus havilap (Jóka, 1992–1996). Kiadta a Jókai Keresztény Ifjúsági Közösség (KIK) (KIK), később (1995/1) a Jókai Csillag Keresztény Ifjúsági Közösség.
Csitár
-> Alsócsitár; Csitár (Štitáre)
Község a Nyitrai járásban, a Zsibrice hegy lábánál, a Zoboralján, Nyitrától ÉK-re. L: [1921] – 462, ebből 423 (91,6%) magyar, 37 (8,0%) szlovák; [2011] – 707, ebből 487 (68,9%) szlovák, 191 (27%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 463 (65,5%) szlovák, 208 (29,4%) magyar. V:...megnyit →
Község a Nyitrai járásban, a Zsibrice hegy lábánál, a Zoboralján, Nyitrától ÉK-re. L: [1921] – 462, ebből 423 (91,6%) magyar, 37 (8,0%) szlovák; [2011] – 707, ebből 487 (68,9%) szlovák, 191 (27%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 463 (65,5%) szlovák, 208 (29,4%) magyar. V:...megnyit →
Részletek
Község a Nyitrai járásban, a Zsibrice hegy lábánál, a Zoboralján, Nyitrától ÉK-re. L: [1921] – 462, ebből 423 (91,6%) magyar, 37 (8,0%) szlovák; [2011] – 707, ebből 487 (68,9%) szlovák, 191 (27%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 463 (65,5%) szlovák, 208 (29,4%) magyar. V: [2011] – 550 r. k., 8 ev., 3 gör. kat., 1 ref. – R. k. (Szt. Imre-) temploma 1785-ben épült klasszicista stílusban egy korábbi templom alapjain. Határában, a Zsibrice D-i lejtőin 1954-ben 24,5 ha-on természetvédelmi területet létesítettek. – 1975–2002 között közigazgatásilag Nyitrához tartozott.
Alsócsitár – r. k. templom (GJ)
Csíz (Číž)
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence D-i részén, a Rima-folyó völgyében, a Téske-patak torkolatánál, Rimaszombattól K–DK-re. L: [1921] – 749, ebből 662 (88,6%) magyar, 64 (8,6%) szlovák; [2011] – 666, ebből 417 (62,6%) magyar, 167 (25,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 471 (70,7%) magyar,...megnyit →
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence D-i részén, a Rima-folyó völgyében, a Téske-patak torkolatánál, Rimaszombattól K–DK-re. L: [1921] – 749, ebből 662 (88,6%) magyar, 64 (8,6%) szlovák; [2011] – 666, ebből 417 (62,6%) magyar, 167 (25,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 471 (70,7%) magyar,...megnyit →
Részletek
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence D-i részén, a Rima-folyó völgyében, a Téske-patak torkolatánál, Rimaszombattól K–DK-re. L: [1921] – 749, ebből 662 (88,6%) magyar, 64 (8,6%) szlovák; [2011] – 666, ebből 417 (62,6%) magyar, 167 (25,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 471 (70,7%) magyar, 143 (21,5%) szlovák. V: [2011] – 293 r. k., 161 ref., 31 ev. – Magyar lakossága mellé a második vh. után szlovákiai és külföldi szlovákokat telepítettek. Ref. temploma 1879–81 között, r. k. (Jézus szíve) kápolnája 1943-ban, a Kossuth-kúria a 18. sz.-ban épült, a 19. sz. második felében klasszicista stílusban alakították át. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. A faluval egybeépült a Csízfürdő. A 19. sz. végén épült fürdőházak a svájci építészeti stílust utánozzák.
Csízfürdő (SzL)
Csízfürdő (Číž kúpele)
174 méteres tengerszint feletti magasságban terül el Rimaszombat mellett. Gyógyvizei a leghatásosabb közép-európai gyógyvízforrások közé tartoznak. A 19. sz.-ban feltárt bróm- és jódtartalmú gyógyforrásainak ásványvizét bőr-, ideg- és egyéb idült gyulladásos betegségek gyógyítására használják. ~ben ízületi, izom-, ín-, hátgerinc-megbetegedések, emésztőrendszeri betegségek és a vér...megnyit →
174 méteres tengerszint feletti magasságban terül el Rimaszombat mellett. Gyógyvizei a leghatásosabb közép-európai gyógyvízforrások közé tartoznak. A 19. sz.-ban feltárt bróm- és jódtartalmú gyógyforrásainak ásványvizét bőr-, ideg- és egyéb idült gyulladásos betegségek gyógyítására használják. ~ben ízületi, izom-, ín-, hátgerinc-megbetegedések, emésztőrendszeri betegségek és a vér...megnyit →
Részletek
Csízfürdő (SzL)
174 méteres tengerszint feletti magasságban terül el Rimaszombat mellett. Gyógyvizei a leghatásosabb közép-európai gyógyvízforrások közé tartoznak. A 19. sz.-ban feltárt bróm- és jódtartalmú gyógyforrásainak ásványvizét bőr-, ideg- és egyéb idült gyulladásos betegségek gyógyítására használják. ~ben ízületi, izom-, ín-, hátgerinc-megbetegedések, emésztőrendszeri betegségek és a vér fokozott elzsírosodása gyógyítható. A gyógyfürdő éghajlati viszonyaira a kimondottan egészséges, napos, száraz, nem ingerlő klíma jellemző, ami lehetővé teszi a helioterápia alkalmazhatóságát is. A gyógyfürdő erdő-parkban található, ami kiváló lehetőséget teremt a relaxációs sétákra és kikapcsolódásra.
Csizmadia Dezső
(* 1928. ápr. 8. Hetény, † 1995. márc. ? Hetény) Történész. Budapesten tanítói oklevelet szerzett (1950), a Comenius Egyetem BTK-n történelem szakot végzett (1955), később kandidátusi fokozatot ért el (1967); 1968-ban doktorált. 1955–1962-ben az SZTA Történettudományi Intézetének munkatársa, 1970-ig a nyitrai Pedagógiai Főiskola adjunktusa, ill. a...megnyit →
(* 1928. ápr. 8. Hetény, † 1995. márc. ? Hetény) Történész. Budapesten tanítói oklevelet szerzett (1950), a Comenius Egyetem BTK-n történelem szakot végzett (1955), később kandidátusi fokozatot ért el (1967); 1968-ban doktorált. 1955–1962-ben az SZTA Történettudományi Intézetének munkatársa, 1970-ig a nyitrai Pedagógiai Főiskola adjunktusa, ill. a...megnyit →
Részletek
(* 1928. ápr. 8. Hetény, † 1995. márc. ? Hetény) Történész. Budapesten tanítói oklevelet szerzett (1950), a Comenius Egyetem BTK-n történelem szakot végzett (1955), később kandidátusi fokozatot ért el (1967); 1968-ban doktorált. 1955–1962-ben az SZTA Történettudományi Intézetének munkatársa, 1970-ig a nyitrai Pedagógiai Főiskola adjunktusa, ill. a Mezőgazdasági Főiskola oktatója volt. 1982-től nyugdíjazásáig (1988) a komáromi történeti könyvtárat vezette. Kutatási területe a nemzetközi és a magyar munkásmozgalom.
Csízy István
(* 1906. márc. 23. Pelsőc, † 1981. nov. 17. Pozsony) Építész. 1924-ben érettségizett Rozsnyón, építészmérnöki tanulmányait a Brünnben végezte. 1930–1953 között Komáromban élt, A modern építészet formajegyeit magukon viselő épületei a városban és környékén (az Alsó-csallóközi és Csilizközi Ármentesítő Társulás székház,1934; Népbank, 1935; Kovács Tihamér...megnyit →
(* 1906. márc. 23. Pelsőc, † 1981. nov. 17. Pozsony) Építész. 1924-ben érettségizett Rozsnyón, építészmérnöki tanulmányait a Brünnben végezte. 1930–1953 között Komáromban élt, A modern építészet formajegyeit magukon viselő épületei a városban és környékén (az Alsó-csallóközi és Csilizközi Ármentesítő Társulás székház,1934; Népbank, 1935; Kovács Tihamér...megnyit →
Részletek
(* 1906. márc. 23. Pelsőc, † 1981. nov. 17. Pozsony) Építész. 1924-ben érettségizett Rozsnyón, építészmérnöki tanulmányait a Brünnben végezte. 1930–1953 között Komáromban élt, A modern építészet formajegyeit magukon viselő épületei a városban és környékén (az Alsó-csallóközi és Csilizközi Ármentesítő Társulás székház,1934; Népbank, 1935; Kovács Tihamér gyógyszerész háza, 1936; a főgimnázium tornaterme, 1939–1940; Szivattyútelep, Komárom-Kabátfalu, 1949). 1953-tól a Szlovák Vízgazdálkodási Vállalat, 1960 után a Hydroprojekt alkalmazottja volt.
Csölle (Rovinka; Waltersdorf)
Részletek
Község a Szenci járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz Ny-i részén, Pozsonytól DK-re. L: [1921] – 592, ebből 385 (65,0%) német, 197 (33,3%) magyar, 2 (0,3%) szlovák; [2011] – 2250, ebből 1998 (88,8%) szlovák, 78 (3,5%) magyar, 12 (0,5%) német nemzetiségű. A: [2011] – 1994 (88,6%) szlovák, 82 (3,6%) magyar, 3 (0,1%) német. V: [2011] – 1302 r. k., 118 ev., 35 gör. kat., 3 ref. – A középkortól fogva túlnyomórészt német lakosságú ~ német lakosait 1945 után kitelepítették Németországba, helyükre közép-szlovákiai szlovák telepesek költöztek. R. k. (Szentháromság-) temploma 1798-ban klasszicista stílusban épült. Határában 1959-ben 10. sz.-i köznépi temetőt tártak fel.
Csölle Gergely
Részletek
(* 1972. † 2005. máj. 31., Sárosfa) Kick-box bajnok. 1998-ban Európa-bajnok, egy évvel később vb-bronzérmes, majd 2000-ben Prágában elnyerte a WKA szervezet világbajnoki címét is (full-contact, 86 kg). Később az utánpótlás-nevelésben, ill. kaszkadőrként dolgozott. Nagylégen élt. Motoros közúti balesetben halt meg.
Csölösztő (Čilistov)
Részletek
1960-ban Somorjához csatolt község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz Ny-i részén, a Duna bal partján, Somorja belterületétől D-re. L: [1921] – 244, ebből 224 (91,8%) magyar, 16 (6,5%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 241 r. k., 2 ev., 1 izr. – A második vh. utáni lakosságcsere keretében magyar lakosságának mintegy egynegyedét áttelepítették Mo.-ra. Az 1990-es évek elején a közeli körtvélyesi Duna-parton épült meg a Bős–Nagymarosi Vízlépcsőrendszer szivattyúállomása.
Csoltó (Čoltovo)
Részletek
Csoltó − r. k. templom (GJ)
Község a Rozsnyói járásban, a Rima-medence K-i peremén, a Sajó folyó bal partján, Tornaljától É–ÉK-re. L: [1921] – 518, ebből 449 (86,7%) magyar, 57 (11,0%) roma, 7 (1,3%) szlovák; [2011] – 485, ebből 417 (86,0%) magyar, 52 (10,7%) szlovák, 10 (2,1%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 443 (89,1%) magyar, 35 (8,2%) szlovák, 1 (0,2%) roma. V: [2011] – 371 r. k., 29 ref., 26 ev. – Eredetileg gótikus stílusú r. k. (Szűz Mária szeplőtelen fogantatása) templomát a 14. sz. elején építették, a 17. sz.-ban barokkosították; ref. temploma 1783-ban emelt klasszicista építmény. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. Határában kőbánya üzemel.
Csoltó − r. k. templom (GJ)
Csoma
-> Csomatelke; Csoma (Čamovce)
Község a Losonci járásban, a Cseres-hegység É-i részén, a Csoma-patak völgyében, Fülektől K–DK-re. L: [1921] – 571, ebből 560 (98,1%) magyar, 8 (1,4%) szlovák; [2011] – 577, ebből 345 (59,8%) magyar, 146 (25,3%) roma, 74 (12,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 473 (82,0%) magyar,...megnyit →
Község a Losonci járásban, a Cseres-hegység É-i részén, a Csoma-patak völgyében, Fülektől K–DK-re. L: [1921] – 571, ebből 560 (98,1%) magyar, 8 (1,4%) szlovák; [2011] – 577, ebből 345 (59,8%) magyar, 146 (25,3%) roma, 74 (12,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 473 (82,0%) magyar,...megnyit →
Részletek
Község a Losonci járásban, a Cseres-hegység É-i részén, a Csoma-patak völgyében, Fülektől K–DK-re. L: [1921] – 571, ebből 560 (98,1%) magyar, 8 (1,4%) szlovák; [2011] – 577, ebből 345 (59,8%) magyar, 146 (25,3%) roma, 74 (12,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 473 (82,0%) magyar, 87 (15,1%) szlovák, 5 (0,9%) roma. V: [2011] – 558 r. k., 1 ref., 1 ev. – A Károlyi–Szeyffert-kastély a 19. sz. első felében, r. k. (Szt. Őrangyalok) temploma 1846-ban épült klasszicista stílusban. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os közös, szlovák–magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. Határában bazaltkövet bányásznak. – Ir. Pócsa Péter: Csoma község történelme. Történelmi olvasókönyv (1995).
Csomár Zoltán
(* 1906. aug. 27. Pinkóc, † 1991. ? Eger) Lelkész, egyháztörténész, publicista. Kisráton volt ref. lelkész. 1938 után Mo.-on élt. – Fm. Csendes órák, imakönyv (1936); Út, igazság, élet (beszédek, cikkek, 1938); Húsz év Ungvár történetéből (1939); A csehszlovák államkeretbe kényszerített magyar református egyház húszéves története...megnyit →
(* 1906. aug. 27. Pinkóc, † 1991. ? Eger) Lelkész, egyháztörténész, publicista. Kisráton volt ref. lelkész. 1938 után Mo.-on élt. – Fm. Csendes órák, imakönyv (1936); Út, igazság, élet (beszédek, cikkek, 1938); Húsz év Ungvár történetéből (1939); A csehszlovák államkeretbe kényszerített magyar református egyház húszéves története...megnyit →
Részletek
(* 1906. aug. 27. Pinkóc, † 1991. ? Eger) Lelkész, egyháztörténész, publicista. Kisráton volt ref. lelkész. 1938 után Mo.-on élt. – Fm. Csendes órák, imakönyv (1936); Út, igazság, élet (beszédek, cikkek, 1938); Húsz év Ungvár történetéből (1939); A csehszlovák államkeretbe kényszerített magyar református egyház húszéves története (1940). – Ir. Gyüre Lajos szerk.: A magyar kultúra 50 éve Kelet-Szlovákiában (1968).
Csomatelke; Csoma (Čamovce)
Részletek
Község a Losonci járásban, a Cseres-hegység É-i részén, a Csoma-patak völgyében, Fülektől K–DK-re. L: [1921] – 571, ebből 560 (98,1%) magyar, 8 (1,4%) szlovák; [2011] – 577, ebből 345 (59,8%) magyar, 146 (25,3%) roma, 74 (12,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 473 (82,0%) magyar, 87 (15,1%) szlovák, 5 (0,9%) roma. V: [2011] – 558 r. k., 1 ref., 1 ev. – A Károlyi–Szeyffert-kastély a 19. sz. első felében, r. k. (Szt. Őrangyalok) temploma 1846-ban épült klasszicista stílusban. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os közös, szlovák–magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. Határában bazaltkövet bányásznak. – Ir. Pócsa Péter: Csoma község történelme. Történelmi olvasókönyv (1995).
Csomó Tihamér
Részletek
(* 1958. máj. 4. Ipolyság) Szobrász, festő. Ipolyságon érettségizett (1976). Autodidakta faszobrász, szabadfoglalkozású alkotó. Ismertek fából készült szobrai; az 1990-es évektől pasztellel is dolgozik. Fm: Vál. e. k.: 1990: Ipolyság; 1994: Vác; 1996: Hetény; 1997: Ipolyság.
Csomor István
(* 1886. jún. 14. Farnad, † 1950. okt. 21. Garamkálna) Földműves, politikus. A két vh. között a szlovákiai magyar aktivista (→aktivizmus) politika egyik vezéralakja, a Köztársasági Magyar Kisgazdák és Földmívesek Szövetségének egyik alapítója és elnöke. 1928-tól tartományi képviselő, 1935-től az Agrárpárt nemzetgyűlési képviselője volt....megnyit →
(* 1886. jún. 14. Farnad, † 1950. okt. 21. Garamkálna) Földműves, politikus. A két vh. között a szlovákiai magyar aktivista (→aktivizmus) politika egyik vezéralakja, a Köztársasági Magyar Kisgazdák és Földmívesek Szövetségének egyik alapítója és elnöke. 1928-tól tartományi képviselő, 1935-től az Agrárpárt nemzetgyűlési képviselője volt....megnyit →
Részletek
(* 1886. jún. 14. Farnad, † 1950. okt. 21. Garamkálna) Földműves, politikus. A két vh. között a szlovákiai magyar aktivista (→aktivizmus) politika egyik vezéralakja, a Köztársasági Magyar Kisgazdák és Földmívesek Szövetségének egyik alapítója és elnöke. 1928-tól tartományi képviselő, 1935-től az Agrárpárt nemzetgyűlési képviselője volt. Az első bécsi döntés után üldözték. A második vh.-t követően már nem tért vissza a politikába.
Csontos Vilmos
(* 1908. okt. 11. Garamsalló, † 2000. szept. 12. Zalaba) Költő. Öt elemi osztály elvégzése után napszámosként dolgozott, majd kitanulta az asztalosmesterséget. Első versei az 1920-as években a lévai Bars c. hetilapban jelentek meg. A második vh. idején Erdélyben és az orosz fronton szolgált....megnyit →
(* 1908. okt. 11. Garamsalló, † 2000. szept. 12. Zalaba) Költő. Öt elemi osztály elvégzése után napszámosként dolgozott, majd kitanulta az asztalosmesterséget. Első versei az 1920-as években a lévai Bars c. hetilapban jelentek meg. A második vh. idején Erdélyben és az orosz fronton szolgált....megnyit →
Részletek
Csontos Vilmos (GyGy)
(* 1908. okt. 11. Garamsalló, † 2000. szept. 12. Zalaba) Költő. Öt elemi osztály elvégzése után napszámosként dolgozott, majd kitanulta az asztalosmesterséget. Első versei az 1920-as években a lévai Bars c. hetilapban jelentek meg. A második vh. idején Erdélyben és az orosz fronton szolgált. 1948-tól haláláig Zalabán élt. 1975-ben Nemzetiségi Díjat kapott, 1999-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Kiskeresztjével tüntették ki. – Fm. Magyar ugaron (v., 1932); Tovább kell menni (v., 1941); Hiszek az emberben (v., 1961); Új szerelem (v., 1966); Gyalogút (önéletrajz, 1972, 1988); Örökség (v., 1973); Estéli ének (v., 1982); Veletek vagyok (v., 1987), Pacsirtaszó (válogatott v., 1995).
Csorba Tibor; Szakácsi
(* 1906. márc. 15. Szepesváralja, † 1985. szept. 5. Bp.) Író, műfordító, filológus. Gimnáziumi tanulmányait Lőcsén kezdte, majd Bp.-en fejezte be. Utána uo. a Képzőművészeti Főiskolán, majd a varsói rajztanárképző főiskolán folytatta tanulmányait. Párizsi és londoni tanulmányútja után Kiskunhalason tanított. Elbeszéléseiben (Beszél a tanya, 1934)...megnyit →
(* 1906. márc. 15. Szepesváralja, † 1985. szept. 5. Bp.) Író, műfordító, filológus. Gimnáziumi tanulmányait Lőcsén kezdte, majd Bp.-en fejezte be. Utána uo. a Képzőművészeti Főiskolán, majd a varsói rajztanárképző főiskolán folytatta tanulmányait. Párizsi és londoni tanulmányútja után Kiskunhalason tanított. Elbeszéléseiben (Beszél a tanya, 1934)...megnyit →
Részletek
(* 1906. márc. 15. Szepesváralja, † 1985. szept. 5. Bp.) Író, műfordító, filológus. Gimnáziumi tanulmányait Lőcsén kezdte, majd Bp.-en fejezte be. Utána uo. a Képzőművészeti Főiskolán, majd a varsói rajztanárképző főiskolán folytatta tanulmányait. Párizsi és londoni tanulmányútja után Kiskunhalason tanított. Elbeszéléseiben (Beszél a tanya, 1934) a kiskunhalasi élményeit dolgozta fel. 1936-ban Varsóban telepedett le, a varsói egyetem magyar lektora lett. Akvarellfestőként és grafikusként is ismert. A magyar irodalom lengyel fordítója volt, József Attila verseit is fordította. Magyar–lengyel szótárt is szerkesztett. – Fm. Az utolsó lőcsei diák (r., 1936); Polgáristák (r., 1936); Janus Pannonius (1938); A humanista Báthory István (1944); Lengyel–magyar szótár (szerk., 1958). – Ir. Fekete Dezső szerk.: Vallomások Sz. Csorba Tibor író és festőművész munkásságáról (1983).
Csorbatói egyezmény
Csehszl. és Mo. között 1948. júl. 25-én megkötött egyezmény, amely a két ország közötti vagyonjogi és pénzügyi problémák rendezését szolgálta. Az egyezmény értelmében a két ország kölcsönösen lemondott az egymással szemben támasztott korábbi vagyoni követelésekről. Az egyezmény megkötésének egyik oka a lakosságcsere (→lakosságcsere-egyezmény) végrehajtása...megnyit →
Csehszl. és Mo. között 1948. júl. 25-én megkötött egyezmény, amely a két ország közötti vagyonjogi és pénzügyi problémák rendezését szolgálta. Az egyezmény értelmében a két ország kölcsönösen lemondott az egymással szemben támasztott korábbi vagyoni követelésekről. Az egyezmény megkötésének egyik oka a lakosságcsere (→lakosságcsere-egyezmény) végrehajtása...megnyit →
Részletek
Csehszl. és Mo. között 1948. júl. 25-én megkötött egyezmény, amely a két ország közötti vagyonjogi és pénzügyi problémák rendezését szolgálta. Az egyezmény értelmében a két ország kölcsönösen lemondott az egymással szemben támasztott korábbi vagyoni követelésekről. Az egyezmény megkötésének egyik oka a lakosságcsere (→lakosságcsere-egyezmény) végrehajtása során felmerülő vagyonjogi kérdések megoldása volt. A megegyezés szerint Csehszl. elengedte Mo.-nak a 30 millió dolláros háborús jóvátétel még esedékes részét, cserében pedig a magyar fél lemondott a Mo.-ra áttelepített szlovákiai magyarok minden további vagyoni követelésének érvényesítéséről. Ez valójában azt jelentette, hogy Mo. az érintettek megkérdezése nélkül a csehszlovák államnak engedte át a lakosságcsere során Mo.-ra telepített szlovákiai magyarok Szl.-ban hátramaradt vagyonát. Az egyezményhez csatolt bizalmas jegyzőkönyvben megegyezés született arról is, hogy a két ország kicseréli egymással a másik nép szellemi örökségét képező művészeti, régészeti, kulturális értéket képviselő tárgyakat. Ezt azonban a két ország között később felmerülő ellentétek miatt nem hajtották végre.
Csordák Lajos; Ľudovít Čordák
(* 1864. febr. 8. Kassa, † 1937. jún. 8. Kassa) Festő. 1883-ban a budapesti Mintarajz-iskolában tanult, a prágai Akadémiát 1895-ben fejezte be. 1893-tól a MÁNES csoport tagja. 1895-től kisebb-nagyobb megszakításokkal (Prága, Szalánc) Kassán élt. Posztimpresszionista, ill. a luminizmushoz sorolható tájképeivel ért el sikereket, megörökítette...megnyit →
(* 1864. febr. 8. Kassa, † 1937. jún. 8. Kassa) Festő. 1883-ban a budapesti Mintarajz-iskolában tanult, a prágai Akadémiát 1895-ben fejezte be. 1893-tól a MÁNES csoport tagja. 1895-től kisebb-nagyobb megszakításokkal (Prága, Szalánc) Kassán élt. Posztimpresszionista, ill. a luminizmushoz sorolható tájképeivel ért el sikereket, megörökítette...megnyit →
Részletek
Csordák Lajos (SZM)
(* 1864. febr. 8. Kassa, † 1937. jún. 8. Kassa) Festő. 1883-ban a budapesti Mintarajz-iskolában tanult, a prágai Akadémiát 1895-ben fejezte be. 1893-tól a MÁNES csoport tagja. 1895-től kisebb-nagyobb megszakításokkal (Prága, Szalánc) Kassán élt. Posztimpresszionista, ill. a luminizmushoz sorolható tájképeivel ért el sikereket, megörökítette a Kassát környező tájak hangulatát, színeit. Alkalomszerűen tanítással is foglalkozott.
Csótó László
(* 1954. ápr. 23. Rimaszombat) Grafikus, tanár. A nyitrai Tanárképző Főiskolán rajz–matematika szakon végzett 1976-ban. A királyhelmeci Művészeti Népiskola alapító tanára, 1989-től Tiszacsernyőn, 1991-től Sátoraljaújhelyen indított be képzőművészeti tagozatot. 1979-ben megalakította és 1988-ig vezette a Bodrogközi és Ung-vidéki Képzőművészek TICCE Klubját. Grafikáin a stilizált...megnyit →
(* 1954. ápr. 23. Rimaszombat) Grafikus, tanár. A nyitrai Tanárképző Főiskolán rajz–matematika szakon végzett 1976-ban. A királyhelmeci Művészeti Népiskola alapító tanára, 1989-től Tiszacsernyőn, 1991-től Sátoraljaújhelyen indított be képzőművészeti tagozatot. 1979-ben megalakította és 1988-ig vezette a Bodrogközi és Ung-vidéki Képzőművészek TICCE Klubját. Grafikáin a stilizált...megnyit →
Részletek
Csótó László: Mutatványosok (KKK)
(* 1954. ápr. 23. Rimaszombat) Grafikus, tanár. A nyitrai Tanárképző Főiskolán rajz–matematika szakon végzett 1976-ban. A királyhelmeci Művészeti Népiskola alapító tanára, 1989-től Tiszacsernyőn, 1991-től Sátoraljaújhelyen indított be képzőművészeti tagozatot. 1979-ben megalakította és 1988-ig vezette a Bodrogközi és Ung-vidéki Képzőművészek TICCE Klubját. Grafikáin a stilizált alakok a meghatározók, lapjai a népművészetet idézik. Technikai újítása az ún. puzzle nyomódúc kifejlesztése. – Ir. Klein Melinda: Helyette bohóckodnak. Vasárnap, 1998. jún. 10.