Stósz (Štós; Stoß)
Stósz − Fábry ház (FI)
Község a Kassa-környéki járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység K-i részén, a Bódva folyó forrásvidékén, Kassától Ny-ra. L: [1921] – 1022, ebből 599 (58,6%) német, 366 (35,8%) magyar, 24 (2,3%) szlovák; [2011] – 739, ebből 623 (84,3%) szlovák, 30 (4,1%) német, 5 (0,7%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 525 (71,0%) szlovák, 59 (8,0%) német, 17 (2,3%) magyar. V: [2011] – 496 r. k., 45 ev., 22 gör. kat., 6 ref. – Az Anjou-királyok által Elzászból és Stájero.-ból betelepített német bányászok és vaskovácsok alapították a 14. sz. elején. Hegyeiben évszázadokon keresztül ezüstöt, rezet és vasércet bányásztak, közelében számos vashámor működött; 1827-ben alapított késgyárában a 20. sz. közepéig kiváló minőségű késeket és más acélárut készítettek. Ún. mánta német lakosainak jelentős részét a második vh. után kitelepítették Németországba. R. k. (Nepomuki Szt. János-) temploma 1500 körül gótikus stílusban épült, a 18. sz. második felében barokk-klasszicista stílusban alakították át, reneszánsz tornyát 1611-ben emelték. Az ev. templom 1886–88-ban emelt klasszicista építmény. ~on élt és alkotott Fábry Zoltán, akinek szülőházát 1975-ben emlékházzá alakították át, sírhelye fölött felállított mellszobrát (Löffler Béla alkotását) 1973-ban avatták fel. A községtől É-ra, a Kojsói-havasok lábánál található stószi gyógyfürdő klimatikus gyógyhely. A fürdő r. k. (Jézus szentséges szíve) kápolnája 1949-ben épült modernista stílusban.
Hibát talált?
Üzenőfal