Ádám Zita
(* 1945. jan. 20. Balogfala) Pedagógus, pedagógiai szakíró. A füleki magyar gimnáziumban érettségizett (1962), a nyitrai Pedagógiai Fakultás magyar nyelv és irodalom – szlovák nyelv és irodalom szakán szerzett oklevelet (1969, ugyanott végzett posztgraduális tanulmányokat (1977) és doktorált (1986). Munkahelyei: Rimaszécs, Ajnácskő, Almágy alapiskolái,...megnyit →
(* 1945. jan. 20. Balogfala) Pedagógus, pedagógiai szakíró. A füleki magyar gimnáziumban érettségizett (1962), a nyitrai Pedagógiai Fakultás magyar nyelv és irodalom – szlovák nyelv és irodalom szakán szerzett oklevelet (1969, ugyanott végzett posztgraduális tanulmányokat (1977) és doktorált (1986). Munkahelyei: Rimaszécs, Ajnácskő, Almágy alapiskolái,...megnyit →
Részletek
Ádám Zita (csa)
(* 1945. jan. 20. Balogfala) Pedagógus, pedagógiai szakíró. A füleki magyar gimnáziumban érettségizett (1962), a nyitrai Pedagógiai Fakultás magyar nyelv és irodalom – szlovák nyelv és irodalom szakán szerzett oklevelet (1969, ugyanott végzett posztgraduális tanulmányokat (1977) és doktorált (1986). Munkahelyei: Rimaszécs, Ajnácskő, Almágy alapiskolái, illetve Rimaszombatban a Járási Módszertani Központ, később Tanügyi Hivatal, Pozsonyban a Pedagógiai Kutatóintézet (1993–94). A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének alapító tagja (1990), elnöke (1999–2002), alelnöke (2002–2015), 1994-től a szervezetben dolgozik. Elsősorban a nyári egyetemekkel, közoktatási konferenciákkal, tanári emlékkonferenciákkal, tanulmányi versenyekkel, továbbképzési programokkal, hosszabb távú pedagógiai projektek tartalmi fejlesztésével, gyakorlati megvalósításával, a szakmai műhelyekben folyó fejlesztő munkával foglalkozik. Tankönyvíró, pedagógiai szakíró. Szakterülete a pedagógia részterületei, a módszertan, kiemelten a helyi és regionális értékekre valló nevelés. – Díjak: Ľudovít Štúr Érdemrend második fokozata (2022); Németh László-díj (2020); Ex Libris-díj (2014); Magyar Köztársaság Lovagkeresztje (2011); Czabán Samu Pedagógiai Díj (1998). – Fm. A hely, ahol élünk (munkáltató értékkönyv, társszerző Ferencz Anna, 2010, 2013).
adventi koszorú
Örökzöldből, rendesen fenyőágakból készített koszorú, négy gyertyával. Ezeket a gyertyákat az adventi időszak egyes vasárnapjain egyenként, fokozatosan növelve a számukat gyújtják meg, ezzel is jelezve a növekedő fényt, a Megváltó eljövetelének a közeledtét. Az adventi koszorú protestáns észak-német területen alakult ki a 19. században...megnyit →
Örökzöldből, rendesen fenyőágakból készített koszorú, négy gyertyával. Ezeket a gyertyákat az adventi időszak egyes vasárnapjain egyenként, fokozatosan növelve a számukat gyújtják meg, ezzel is jelezve a növekedő fényt, a Megváltó eljövetelének a közeledtét. Az adventi koszorú protestáns észak-német területen alakult ki a 19. században...megnyit →
Részletek
Örökzöldből, rendesen fenyőágakból készített koszorú, négy gyertyával. Ezeket a gyertyákat az adventi időszak egyes vasárnapjain egyenként, fokozatosan növelve a számukat gyújtják meg, ezzel is jelezve a növekedő fényt, a Megváltó eljövetelének a közeledtét. Az adventi koszorú protestáns észak-német területen alakult ki a 19. században (első konkrét adatunk 1833-ból származik), majd fokozatosan terjedt el Kelet-Közép-Európa római katolikus lakossága körében is. A szlovákiai magyar nyelvterületen az 1989-es rendszerváltás után jelent meg, s hódított teret néhány év alatt (karácsonyi szokáskör). Ir.: Liszka József: Az adventi koszorú. Egy felmérés előzetes eredményei (FTSZ 2000/1).
Ady Endre Diákkör
Prágai magyar diákklub. Az első Csehszlovák Köztársaság időszakára jellemző élénk prágai magyar diákélet a második vh. alatt és az azt követő évek során szinte teljesen megszűnt. A diákélet az 50-es években éledt újjá. Az eleinte szórványosan, később rendszeresen összejáró egyetemisták 1957-ben vették fel az...megnyit →
Prágai magyar diákklub. Az első Csehszlovák Köztársaság időszakára jellemző élénk prágai magyar diákélet a második vh. alatt és az azt követő évek során szinte teljesen megszűnt. A diákélet az 50-es években éledt újjá. Az eleinte szórványosan, később rendszeresen összejáró egyetemisták 1957-ben vették fel az...megnyit →
Részletek
Prágai magyar diákklub. Az első Csehszlovák Köztársaság időszakára jellemző élénk prágai magyar diákélet a második vh. alatt és az azt követő évek során szinte teljesen megszűnt. A diákélet az 50-es években éledt újjá. Az eleinte szórványosan, később rendszeresen összejáró egyetemisták 1957-ben vették fel az ~ nevet, a kör azóta folyamatosan működik. Tagjai közül több neves tudós, művész, tanár, mérnök, politikus került ki. Csehszl. szétválása súlyos érvágást jelentett az ~ számára, mivel a Szl.-ból érkezők számára bevezették a tandíj-kötelezettséget. A Csehország és Szl. között létrejött oktatási egyezménynek és a tandíj eltörlésének köszönhetően taglétszáma újabban ismét növekszik. Az ~ rendszeresen szervez kulturális összejöveteleket. 1969–1975 között Homokóra c. időszakos irodalmi folyóiratot adott ki. Knédli névű lapja 1994 óta rendszertelenül jelenik meg. Moldva, majd később Nyitnikék néven néptánccsoportot működtet. Az ~ öt alkalommal rendezte meg a magyar egyetemisták részére az aug.-i Kovácspataki Diáktábort. – Ir. Lacza Tihamér: Sziget a szárazföldön. A prágai Ady Endre Diákkör története 1957–2011 (2012).
Ág Erzsébet; Bak
(*1930. április 14. Kövecses, † 2017. január Nagymegyer) Karnagy, tankönyvíró. Egy gátőr családjának első gyermekeként született. Az iskolát Kövecsesen (édesapja akkori szolgálati helyén) kezdte, de a polgárit 1945-ben már Komáromban fejezte be. 1952-ben a Pozsonyi Pedagógiai Gimnáziumban szerzett tanítói képesítést. Martoson, majd Pozsonypüspökin, 1963-tól...megnyit →
(*1930. április 14. Kövecses, † 2017. január Nagymegyer) Karnagy, tankönyvíró. Egy gátőr családjának első gyermekeként született. Az iskolát Kövecsesen (édesapja akkori szolgálati helyén) kezdte, de a polgárit 1945-ben már Komáromban fejezte be. 1952-ben a Pozsonyi Pedagógiai Gimnáziumban szerzett tanítói képesítést. Martoson, majd Pozsonypüspökin, 1963-tól...megnyit →
Részletek
Ág Erzsébet (csa)
(*1930. április 14. Kövecses, † 2017. január Nagymegyer) Karnagy, tankönyvíró. Egy gátőr családjának első gyermekeként született. Az iskolát Kövecsesen (édesapja akkori szolgálati helyén) kezdte, de a polgárit 1945-ben már Komáromban fejezte be. 1952-ben a Pozsonyi Pedagógiai Gimnáziumban szerzett tanítói képesítést. Martoson, majd Pozsonypüspökin, 1963-tól nyugdíjba vonulásáig a Nagymegyeri Alapiskola alsó tagozatán tanított az első és második évfolyamban. Hosszú pályafutása alatt az iskola kicsinyek kórusának vezetőjeként a járási és kerületi versenyeken számos 1. helyezést és aranysávos minősítést ért el. Több sikeres pedagógiai felolvasás szerzője volt, és összeállítot egy zenei tankönyvet is az 1. osztályosok számára. Alapító tagja volt a Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkarának, énekelt a galántai Kodály Zoltán Daloskörben, a nagymegyeri Bárdos Lajos Vegyeskarban és még számos énekkarban, amelyeket férje – Ág Tibor – hozott létre vagy szervezett újra a Csallóközben, de annak határain túl is. Nyugdíjba vonulása után megszervezte, és amíg egészségi állapota engedte, vezette a Nagymegyeri Nyugdíjasklub Kéknefelejcs Népdalkörét.
Ág Tibor; Obenau
(* 1928. ápr. 13. Pozsony, † 2013. aug. 29. Nagymegyer) Népzenegyűjtő, karnagy, szakíró. Szülővárosában érettségizett, bölcsészdiplomát a pozsonyi Comenius Egyetemen szerzett. 1953-tól különféle szlovákiai magyar népművészeti együttesek (Népes, Ifjú Szivek) tagja, vezetője, később a Csemadok népzenei szakelőadója (1967), a Csehszlovákiai Magyar Néprajzi Társaság titkára...megnyit →
(* 1928. ápr. 13. Pozsony, † 2013. aug. 29. Nagymegyer) Népzenegyűjtő, karnagy, szakíró. Szülővárosában érettségizett, bölcsészdiplomát a pozsonyi Comenius Egyetemen szerzett. 1953-tól különféle szlovákiai magyar népművészeti együttesek (Népes, Ifjú Szivek) tagja, vezetője, később a Csemadok népzenei szakelőadója (1967), a Csehszlovákiai Magyar Néprajzi Társaság titkára...megnyit →
Részletek
Ág Tibor (GJ)
(* 1928. ápr. 13. Pozsony, † 2013. aug. 29. Nagymegyer) Népzenegyűjtő, karnagy, szakíró. Szülővárosában érettségizett, bölcsészdiplomát a pozsonyi Comenius Egyetemen szerzett. 1953-tól különféle szlovákiai magyar népművészeti együttesek (Népes, Ifjú Szivek) tagja, vezetője, később a Csemadok népzenei szakelőadója (1967), a Csehszlovákiai Magyar Néprajzi Társaság titkára (1969), majd nyugdíjba vonulásáig a dunaszerdahelyi Városi Művelődési Ház szakreferense. A Szlovákiai Magyar Néprajzi Társaság tiszteletbeli elnöke (1989), a Társaság Népzenei Munkaközösségének vezetője (1993). A szlovákiai magyar kórusmozgalom kiemelkedő alakja, mozgatórugója. A legeredményesebb szlovákiai magyar népzenegyűjtő, több mint 16 000 dallamot gyűjtött. A Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja (2012). Főbb díjai, kitüntetései: A Magyar Köztársaság Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának Életfa Díja (1995); a Márai Sándor Alapítvány Nyitott Európáért Díja (1997); Pro Probitate – A Helytállásért Díj (1999); Posonium Irodalmi Díj Életműdíja (2001); Ľudovít Štúr díj III. fokozata (2002); Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt (2008), Harmónia Életműdíj. – Fm. Édesanyám rózsafája. Palóc népdalok (1974, 1995); Vétessék ki szóló szívem. Szlovákiai magyar balladák (Sima Ferenccel közösen, 1979); Az Aranykert muzsikája. Csallóközi népdalok (1999); Felsütött a nap sugára. Kelet-szlovákiai népdalok (1999); Csináltassunk hírharangot. Nyitra-vidéki népballadák (2001); Népdalkutatók nyomában Szlovákia magyarlakta vidékein (2007); Az árgyélus kismadár. Martos falu népzenei hagyománya (2006); Tiszán innen, Bodrogközben (2009); Csillagoknak teremtője. Mátyusföldi népdalok (2009); Nem szánt-vet az égi madár. Egy gömöri nótafa monográfiája (2010) – Ir. Liszka József (szerk.): „Csillagok, csillagok, szépen ragyogjatok.” Tanulmányok a 65 éves Ág Tibor köszöntésére (1993); Liszka József (szerk.): Szolgálatban. Folklorisztikai tanulmányok a 70 esztendős Ág Tibor tiszteletére (1998).
Ágasfás szelemenes tetőszerkezet
A tető gerincvonalán elhelyezkedő szelemengerendát az épület elején, közepén és végén elhelyezett három, V-alakban végződő, ágasfa tartja. Ily módon az egész tető súlya nem a falakat terheli, hanem ezek a földbe mélyesztett ágasfák tartják. Az újabb kőkortól ismert tetőszerkezet, s paraszti használatban a 20....megnyit →
A tető gerincvonalán elhelyezkedő szelemengerendát az épület elején, közepén és végén elhelyezett három, V-alakban végződő, ágasfa tartja. Ily módon az egész tető súlya nem a falakat terheli, hanem ezek a földbe mélyesztett ágasfák tartják. Az újabb kőkortól ismert tetőszerkezet, s paraszti használatban a 20....megnyit →
Részletek
A tető gerincvonalán elhelyezkedő szelemengerendát az épület elején, közepén és végén elhelyezett három, V-alakban végződő, ágasfa tartja. Ily módon az egész tető súlya nem a falakat terheli, hanem ezek a földbe mélyesztett ágasfák tartják. Az újabb kőkortól ismert tetőszerkezet, s paraszti használatban a 20. század közepéig adatolható. Jellegzetes példája a vágsellyei tájház épülete.
Ágcsernyő (Čierna)
Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Bodrogközben, a Latorca és a Tisza folyása között, Királyhelmectől K-re, a szlovák–magyar–ukrán hármashatár közelében.L: [1921] – 497, ebből 423 (85,1%) magyar, 1 (0,2%) szlovák; [2011] – 486, ebből 443 (91,2%) magyar, 41 (8,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011]...megnyit →
Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Bodrogközben, a Latorca és a Tisza folyása között, Királyhelmectől K-re, a szlovák–magyar–ukrán hármashatár közelében.L: [1921] – 497, ebből 423 (85,1%) magyar, 1 (0,2%) szlovák; [2011] – 486, ebből 443 (91,2%) magyar, 41 (8,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011]...megnyit →
Részletek
Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Bodrogközben, a Latorca és a Tisza folyása között, Királyhelmectől K-re, a szlovák–magyar–ukrán hármashatár közelében.L: [1921] – 497, ebből 423 (85,1%) magyar, 1 (0,2%) szlovák; [2011] – 486, ebből 443 (91,2%) magyar, 41 (8,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 462 (95,1%) magyar, 24 (4,9%) szlovák. V: [2011] – 249 ref., 184 r. k., 35 gör. kat. – Klasszicista stílusú ref. temploma 1838–42 között, r. k. temploma 1998-ban épült. Határában bronz- és vaskori régészeti leleteket, valamint honfoglalás kori magyar lovassírokat tártak fel. A Kárpátalja Szovjetunióhoz csatolását (1945) követően ~ közelében létrehozott vasúti átrakodó állomást Tiszacsernyő néven 1957-ben önálló községgé szervezték.
Ágh Lívia
(* 1963. okt. 7. Vágsellye) Operaénekes. Vágkirályfán és Vágsellyén végezte az alapiskolát. A pozsonyi Konzervatóriumban érettségizett (1984), majd a Szlovák Nemzeti Színház operatársulatának a tagja (1985). Megnyerte a Prágai Tavasz nemzetközi énekversenyt (1988), és a prágai Nemzeti Színház szólistája lett. Vendégszerepelt Hamburgban, Münchenben, Houstonban,...megnyit →
(* 1963. okt. 7. Vágsellye) Operaénekes. Vágkirályfán és Vágsellyén végezte az alapiskolát. A pozsonyi Konzervatóriumban érettségizett (1984), majd a Szlovák Nemzeti Színház operatársulatának a tagja (1985). Megnyerte a Prágai Tavasz nemzetközi énekversenyt (1988), és a prágai Nemzeti Színház szólistája lett. Vendégszerepelt Hamburgban, Münchenben, Houstonban,...megnyit →
Részletek
Ágh Lívia a barátaival minden évben jótékonysági koncertet ad Vágsellyén (FI)
(* 1963. okt. 7. Vágsellye) Operaénekes. Vágkirályfán és Vágsellyén végezte az alapiskolát. A pozsonyi Konzervatóriumban érettségizett (1984), majd a Szlovák Nemzeti Színház operatársulatának a tagja (1985). Megnyerte a Prágai Tavasz nemzetközi énekversenyt (1988), és a prágai Nemzeti Színház szólistája lett. Vendégszerepelt Hamburgban, Münchenben, Houstonban, Kölnben, Genfben, Franciaországban. 1991-ben megkapta a Német Kritikusok Nagydíját. A Máltai Lovagrend dámája. A Jaroslav Ježek Konzervatórium tanára és szabad foglalkozású művész. Prágában él.
Ágó (Agov)
Részletek
1942-ben Ágónyír néven Nyírrel egyesített község a Lévai járásban, a Garam folyó völgyében, Zseliztől DNy-ra. L: [1921] – 392, ebből 386 (98,5%) magyar, 5 (1,3%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 284 ref., 104 r. k., 2 ev.
Agócs Béla
(*1962, Baraca, † 2001. ápr. 28/30., Diószeg). Pedagógus. Rimaszombatban érettségizett, majd a nyitrai Pedagógia Főiskolán szerzett alsó tagozatos tanítói és zenetanári oklevelet. Egyik alapítója volt a Ghymes együttesnek. 1988-tól a nádszegi magyar AI tanítója volt. Pedagógusi munkája mellett több énekkarnak is a karnagya volt (Nádszegen,...megnyit →
(*1962, Baraca, † 2001. ápr. 28/30., Diószeg). Pedagógus. Rimaszombatban érettségizett, majd a nyitrai Pedagógia Főiskolán szerzett alsó tagozatos tanítói és zenetanári oklevelet. Egyik alapítója volt a Ghymes együttesnek. 1988-tól a nádszegi magyar AI tanítója volt. Pedagógusi munkája mellett több énekkarnak is a karnagya volt (Nádszegen,...megnyit →
Részletek
(*1962, Baraca, † 2001. ápr. 28/30., Diószeg). Pedagógus. Rimaszombatban érettségizett, majd a nyitrai Pedagógia Főiskolán szerzett alsó tagozatos tanítói és zenetanári oklevelet. Egyik alapítója volt a Ghymes együttesnek. 1988-tól a nádszegi magyar AI tanítója volt. Pedagógusi munkája mellett több énekkarnak is a karnagya volt (Nádszegen, Vásárúton, Pozsonyeperjesen). Neve akkor vált országszerte ismertté, amikor 1996-ban megtagadta, hogy csak egynyelvű (szlovák) bizonyítványt adjon tanulóinak. Ezzel a bátor, de az akkori viszonyok között rendeletet sértő magatartásával szembekerült nemcsak a hatalommal, hanem kollégáival, feletteseivel, és konfliktusba keveredett Nádszeg akkori polgármesterével is. Igaza bizonyítása céljából éhségsztrájkot is folytatott, megvont mozgóbére pótlására lányaival Komáromban az utcán rögtönzött hangversenyt adott. Amikor az 1998-as parlamenti választásokat követően az MKP is a kormánykoalíció tagja lett, követelte ügyének igazságos rendezését, elmaradt mozgóbérének utólagos kifizetését, több pert is indított, de nem járt eredménnyel. Végül a munkafegyelem megsértése miatt elbocsátották állásából. 2001-ben önkezével vetett véget életének. Baracán helyezték örök nyugalomra. Kopjafával jelölt sírjánál évente megemlékezést tartanak.
Agócs Gergely
(* 1969. okt. 27. Érsekújvár) Népzenekutató, népzenei szakíró, népzenész. A budapesti ELTE-en szerzett néprajzból diplomát (1997), ugyanitt összehasonlító folklorisztikából doktorált (2012). Az MTA Zenetudományi Intézetében, ill. a Hagyományok Házában dolgozott. Főleg a hangszeres magyar és közép-európai népzene kutatásával foglalkozik. 1999 márc.-ától 2000 nyaráig a...megnyit →
(* 1969. okt. 27. Érsekújvár) Népzenekutató, népzenei szakíró, népzenész. A budapesti ELTE-en szerzett néprajzból diplomát (1997), ugyanitt összehasonlító folklorisztikából doktorált (2012). Az MTA Zenetudományi Intézetében, ill. a Hagyományok Házában dolgozott. Főleg a hangszeres magyar és közép-európai népzene kutatásával foglalkozik. 1999 márc.-ától 2000 nyaráig a...megnyit →
Részletek
Agócs Gergely (FI)
(* 1969. okt. 27. Érsekújvár) Népzenekutató, népzenei szakíró, népzenész. A budapesti ELTE-en szerzett néprajzból diplomát (1997), ugyanitt összehasonlító folklorisztikából doktorált (2012). Az MTA Zenetudományi Intézetében, ill. a Hagyományok Házában dolgozott. Főleg a hangszeres magyar és közép-európai népzene kutatásával foglalkozik. 1999 márc.-ától 2000 nyaráig a Fonó Budai Zeneház „Utolsó Óra” népzenegyűjtő programjának vezetője volt. Fonó Zenekar tagjaként hivatásos zenész. 2005-ben jelent meg első, Kilencz Ballada c. szólólemeze – Díj: Magyarország Érdemes Művésze díj (2022). – Fm. Agócs Gergely – Gombai Tamás: Kürti bandák. A Vág–Garam köze népzenéje (2004).
Agócs Valéria
(* 1946. máj. 8. Fülek, † 2012. aug. 25. Pozsony) Szerkesztő, rádiós újságíró. A füleki gimnáziumban érettségizett (1963), majd a nyitrai Pedagógiai Fakultás magyar tagozatán tanult 1967-ig. 1967–1968 között Ipolybalogban az alapiskola pedagógusa. 1969. jan. 1.–1970. dec. 31. között a Szlovák Köztársaság Kormányhivatala Nemzetiségi Főosztályának munkatársa. 1971....megnyit →
(* 1946. máj. 8. Fülek, † 2012. aug. 25. Pozsony) Szerkesztő, rádiós újságíró. A füleki gimnáziumban érettségizett (1963), majd a nyitrai Pedagógiai Fakultás magyar tagozatán tanult 1967-ig. 1967–1968 között Ipolybalogban az alapiskola pedagógusa. 1969. jan. 1.–1970. dec. 31. között a Szlovák Köztársaság Kormányhivatala Nemzetiségi Főosztályának munkatársa. 1971....megnyit →
Részletek
Agócs Valéria (FI)
(* 1946. máj. 8. Fülek, † 2012. aug. 25. Pozsony) Szerkesztő, rádiós újságíró. A füleki gimnáziumban érettségizett (1963), majd a nyitrai Pedagógiai Fakultás magyar tagozatán tanult 1967-ig. 1967–1968 között Ipolybalogban az alapiskola pedagógusa. 1969. jan. 1.–1970. dec. 31. között a Szlovák Köztársaság Kormányhivatala Nemzetiségi Főosztályának munkatársa. 1971. jan. 1.–1972. nov. 14. között az Új Szó szerkesztőségében dolgozik fordítóként. 1972. nov. 15-től 2002-ig a Szlovák Rádió magyar adásának (később Pátria Rádió) szerkesztője, parlamenti tudósítója. Híradó és publicisztikai műsorok (Napi krónika, Pavilon, Szombat délelőtt, később Hétről hétre, Visszapillantó) és egyéb adások műsorvezető szerkesztője, tudósítója, riportere. 2003 és 2009 között a Szlovák Frekvenciatanács elnöke. Az 2002-es év legjobb rádiós műsorvezetőinek járó Kristálymikrofon-díjjal tüntették ki.
Agócs Zoltán
(* 1938. ápr. 24. Fülek, † 2018. febr. ) Építészmérnök, egyetemi tanár. A losonci Építőipari Középiskolában érettségizett 1957-ben, a pozsonyi Szlovák Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán szerzett építészmérnöki oklevelet (1962). 1962-től a Szlovák Műszaki Egyetem oktatója (1982: docens, 1990: egyetemi tanár, az Építészmérnöki Kar dékánhelyettese, 1994–2000:...megnyit →
(* 1938. ápr. 24. Fülek, † 2018. febr. ) Építészmérnök, egyetemi tanár. A losonci Építőipari Középiskolában érettségizett 1957-ben, a pozsonyi Szlovák Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán szerzett építészmérnöki oklevelet (1962). 1962-től a Szlovák Műszaki Egyetem oktatója (1982: docens, 1990: egyetemi tanár, az Építészmérnöki Kar dékánhelyettese, 1994–2000:...megnyit →
Részletek
Agócs Zoltán előadása a Mindentudás Egyetemen (FI)
(* 1938. ápr. 24. Fülek, † 2018. febr. ) Építészmérnök, egyetemi tanár. A losonci Építőipari Középiskolában érettségizett 1957-ben, a pozsonyi Szlovák Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán szerzett építészmérnöki oklevelet (1962). 1962-től a Szlovák Műszaki Egyetem oktatója (1982: docens, 1990: egyetemi tanár, az Építészmérnöki Kar dékánhelyettese, 1994–2000: tanszékvezető professzor). Kutatási területe a kötélszerkezetek elméleti és szerkezeti kérdései, valamint az acélszerkezetek építészeti alkalmazása. Számos csehszlovákiai és külföldi híd és acélszerkezet tervezésében vett részt. Egyik kezdeményezője volt a Párkányt és Esztergomot összekötő Mária Valéria-híd újjáépítésének. Több tankönyv, ill. mon. szerzője, a Magyar Televízió Mindentudás Egyeteme c. sorozatának első szlovákiai magyar előadója (2005). Több szakmai és tudományos társaság tagja, 1998-tól a temesvári Műszaki Egyetem tiszteletbeli professzora. A legnagyobb elismerést – mérnöktársaival közösen – a legújabb pozsonyi híd, az Apolló-híd szerkezetének megtervezéséért kapta. Főbb kitüntetései: Jedlik Ányos-díj (2000); Ľudovít Štúr díj III. fokozat (2000); Magyar Művészetért Díj (2002); Szent Gorazd Nagy Emlékplakett (2003). – Fm. Torsion of Steel Beams (társszerző: Iványi M., Balázs I., 1990); Diagnostikovanie a rekonštrukcia oceľových konštrukcií (társszerzők: J. Brodniansky, J. Vielan, 2004).
Ágónyír; Nyírágó (Nýrovce)
Részletek
Ágó és Nyír egyesítésével 1942-ben létrejött község a Lévai járásban, a Garam folyó völgyében, Zseliztől DNy-ra. L: [2011] – 563, ebből 351 (62,3%) magyar, 198 (35,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 370 (65,8%) magyar, 174 (30,9%) szlovák. V: [2011] – 349 r. k., 98 ref., 4 ev., 4 gör. kat. – A második vh. után magyar lakosainak mintegy egyötödét áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi szlovákok települtek.
Agov
Részletek
1942-ben Ágónyír néven Nyírrel egyesített község a Lévai járásban, a Garam folyó völgyében, Zseliztől DNy-ra. L: [1921] – 392, ebből 386 (98,5%) magyar, 5 (1,3%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 284 ref., 104 r. k., 2 ev.
Aha (Horný Ohaj)
Részletek
1975-ben Verebélyhez csatolt község a Nyitrai járásban, a Garammenti-hátság Ny-i lábánál, Verebélytől É–ÉK-re. L: [1921] – 833, ebből 731 (87,8%) magyar, 102 (12,2%) szlovák; [1970] 746, ebből 547 (73,3%) magyar, 197 (26,4%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 833 r. k. – R. k. (Szt. Imre-) temploma az 1749. évi barokk kápolna kibővítésével 1958-ban, a közeli szőlőhegyen álló r. k. (Szt. Orbán-) kápolna 1867-ben épült.
Aich Péter
(* 1942. szept. 30. Pozsony) Költő, prózaíró, szerkesztő, tankönyvszerző. Tanári oklevelet szerzett a nagyszombati Pedagógiai Főiskolán (1966). Kezdetben tanított, majd 1972-től különböző szlovák lapok szerkesztője. Költőként az Egyszemű éjszaka c. antológiában (1970) mutatkozott be. A Pozsonyi Casino alapító tagja, választmányi tag. 1998-tól a SZMÍT...megnyit →
(* 1942. szept. 30. Pozsony) Költő, prózaíró, szerkesztő, tankönyvszerző. Tanári oklevelet szerzett a nagyszombati Pedagógiai Főiskolán (1966). Kezdetben tanított, majd 1972-től különböző szlovák lapok szerkesztője. Költőként az Egyszemű éjszaka c. antológiában (1970) mutatkozott be. A Pozsonyi Casino alapító tagja, választmányi tag. 1998-tól a SZMÍT...megnyit →
Részletek
Aich Péter (GJ)
(* 1942. szept. 30. Pozsony) Költő, prózaíró, szerkesztő, tankönyvszerző. Tanári oklevelet szerzett a nagyszombati Pedagógiai Főiskolán (1966). Kezdetben tanított, majd 1972-től különböző szlovák lapok szerkesztője. Költőként az Egyszemű éjszaka c. antológiában (1970) mutatkozott be. A Pozsonyi Casino alapító tagja, választmányi tag. 1998-tól a SZMÍT tagja. – Fm. X. Kálmán viszontagságai (elb., 1998); Honvágy (elb., 2005), Szerelmek (elb., 2005); A harmadik (elb., 2007). Várni (elb., 2014). – Ir. Ki kicsoda Kassától—Prágáig? (1993); A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918—1995. (1997); Szlovákiai magyar ki kicsoda. (2001); A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918—2004. (2004).
Aith Fülöp
(* 1880. ? Nyitra, † 1944. ? Sachsenhausen, koncentrációstábor) Író, lapszerkesztő. A középiskola elvégzése után jogi diplomát szerzett. Kiadója és főszerkesztője volt a Nyitravármegye c. hetilapnak. Főleg művelődéstörténeti értekezéseket írt. – Fm. Babérág és koldusbot (v., 1939); Híres nyitraiak (tan., 1940); A nevető Nyitra (tan., 1940); Nyitra...megnyit →
(* 1880. ? Nyitra, † 1944. ? Sachsenhausen, koncentrációstábor) Író, lapszerkesztő. A középiskola elvégzése után jogi diplomát szerzett. Kiadója és főszerkesztője volt a Nyitravármegye c. hetilapnak. Főleg művelődéstörténeti értekezéseket írt. – Fm. Babérág és koldusbot (v., 1939); Híres nyitraiak (tan., 1940); A nevető Nyitra (tan., 1940); Nyitra...megnyit →
Részletek
(* 1880. ? Nyitra, † 1944. ? Sachsenhausen, koncentrációstábor) Író, lapszerkesztő. A középiskola elvégzése után jogi diplomát szerzett. Kiadója és főszerkesztője volt a Nyitravármegye c. hetilapnak. Főleg művelődéstörténeti értekezéseket írt. – Fm. Babérág és koldusbot (v., 1939); Híres nyitraiak (tan., 1940); A nevető Nyitra (tan., 1940); Nyitra aranykönyve (Dallos Istvánnal és Mártonvölgyi Lászlóval, 1940; Nyitrai fejfák (tan., 1941).
Aixinger László
(* 1883. aug. 8. Pozsony, † 1944. márc. 22. Pozsony) Jogász, politikus, újságíró. Kolozsvárott szerzett jogi diplomát, majd az államfordulatig a pozsonyi ítélőtábla bírája volt. 1920–1930 között a Híradó c. politikai napilap főszerkesztő-helyettese. 1930-tól az Országos Keresztényszocialista Párt országos főtitkára, 1932-tól pártigazgatója, 1936-tól az...megnyit →
(* 1883. aug. 8. Pozsony, † 1944. márc. 22. Pozsony) Jogász, politikus, újságíró. Kolozsvárott szerzett jogi diplomát, majd az államfordulatig a pozsonyi ítélőtábla bírája volt. 1920–1930 között a Híradó c. politikai napilap főszerkesztő-helyettese. 1930-tól az Országos Keresztényszocialista Párt országos főtitkára, 1932-tól pártigazgatója, 1936-tól az...megnyit →
Részletek
(* 1883. aug. 8. Pozsony, † 1944. márc. 22. Pozsony) Jogász, politikus, újságíró. Kolozsvárott szerzett jogi diplomát, majd az államfordulatig a pozsonyi ítélőtábla bírája volt. 1920–1930 között a Híradó c. politikai napilap főszerkesztő-helyettese. 1930-tól az Országos Keresztényszocialista Párt országos főtitkára, 1932-tól pártigazgatója, 1936-tól az Egyesült Magyar Párt országos pártigazgatója. Jelentős szereplője volt a pozsonyi kulturális életnek: a Bartók Béla Dalegylet elnöke, 1925-től a Toldy Kör alelnöke, 1939-től 1944-ig elnöke. – Fm. Pozsony (1938); A Pozsonyi Hajósegylet (1941).
Áj (Háj)
Részletek
Község a Kassa-környéki járásban, a Gömör–Tornai-karszt DK-i részén, a 3,3 km hosszú kanyonszerű Áji-völgy bejáratánál, Szepsitől Ny-ra. L: [2011] – 290, ebből 242 (83,5%) magyar, 35 (12,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 255 (87,9%) magyar, 21 (7,2%) szlovák. V: [2011] – 210 r. k., 59 ref., 8 gör. kat., 1 ev. – R. k. (Szt. József-) temploma 1764-ben épült barokk-klasszicista, ref. temploma a 19. sz.-ban klasszicista stílusban. – 1964-ben közigazgatásilag Tornával egyesítették Tornaváralja (Turnianske Podhradie) néven, 1990 óta ismét önálló község. – Ir. Vargyas Lajos: Áj falu zenei élete (1941); Vargyas Lajos: Egy felvidéki falu zenei világa – Áj, 1940 (1999).
Ajnácskő (Hajnáčka)
Község a Rimaszombati járásban, a Cseres-hegységben a Gortva-patak felső folyása mentén, Fülektől DK-re. L: [1921] – 1024, ebből 881 (86,0%) magyar, 115 (11,2%) szlovák; [2011] – 1193, ebből 972(81,5%) magyar, 183 (15,3%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1025 (85,9%) magyar, 147 (12,3%) szlovák. V:...megnyit →
Község a Rimaszombati járásban, a Cseres-hegységben a Gortva-patak felső folyása mentén, Fülektől DK-re. L: [1921] – 1024, ebből 881 (86,0%) magyar, 115 (11,2%) szlovák; [2011] – 1193, ebből 972(81,5%) magyar, 183 (15,3%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1025 (85,9%) magyar, 147 (12,3%) szlovák. V:...megnyit →
Részletek
Ajnácskő vára
Község a Rimaszombati járásban, a Cseres-hegységben a Gortva-patak felső folyása mentén, Fülektől DK-re. L: [1921] – 1024, ebből 881 (86,0%) magyar, 115 (11,2%) szlovák; [2011] – 1193, ebből 972(81,5%) magyar, 183 (15,3%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1025 (85,9%) magyar, 147 (12,3%) szlovák. V: [2011] – 1117 r. k., 14 ref. – A klasszicista Kubinyi-kúria 1810–20 között, r. k. temploma 1992–94-ben épült. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. A falutól É-ra fekvő bazaltsziklán a 18. sz. derekán elpusztult Ajnácskő várának romjai láthatók: a 335 m magas Várhegy melegkedvelő flórája, az 578 m magas Pogányvár bazaltkrátere és az 537 m magas Ragács bazaltfennsík 1964 óta természetvédelmi terület. A község közelében gyógyhatású kénes-savanyú ásványvízforrások és Szl. legnagyobb bazaltbányái találhatók, a Csontos-árok későharmadkori emlősök leggazdagabb szlovákiai lelőhelye.
Ajnácskő új temploma
aktivizmus
Az első Csehszlovák Köztársaságban a kormánypolitika iránt lojális politikai és közéleti magatartás. Noha a szlovákiai magyar szellemi élet képviselői között, különös tekintettel a magyarországi emigránsokra, elterjedt magatartásnak számított, a politikai életben nem tudott nagyobb teret hódítani. Az aktivista politikát folytató magyar politikai pártok (Köztársasági...megnyit →
Az első Csehszlovák Köztársaságban a kormánypolitika iránt lojális politikai és közéleti magatartás. Noha a szlovákiai magyar szellemi élet képviselői között, különös tekintettel a magyarországi emigránsokra, elterjedt magatartásnak számított, a politikai életben nem tudott nagyobb teret hódítani. Az aktivista politikát folytató magyar politikai pártok (Köztársasági...megnyit →
Részletek
Az első Csehszlovák Köztársaságban a kormánypolitika iránt lojális politikai és közéleti magatartás. Noha a szlovákiai magyar szellemi élet képviselői között, különös tekintettel a magyarországi emigránsokra, elterjedt magatartásnak számított, a politikai életben nem tudott nagyobb teret hódítani. Az aktivista politikát folytató magyar politikai pártok (Köztársasági Magyar Földmíves Párt; Országos Magyar Kisgazda, Iparos és Munkáspárt; Országos Parasztpárt) többsége a csehszlovák kormánypártok kezdeményezésére jött létre, a magyar választók körében azonban nem tudtak nagyobb népszerűségre szert tenni. A húszas évek végére az önálló magyar aktivista pártok eltűntek a politikai színtérről, s csupán a csehszlovák pártok keretén belül működtek tovább. A csehszlovák kormánypártok általában mindig indítottak listáikon egy-két aktivista magyar politikust, akik azonban a magyar kisebbség érdekképviselete helyett a kormánypolitika iránti szervilizmusukkal tűntek ki. A legjelentősebb aktivista erők az Agrárpárt és a Csehszlovák Szociáldemokrata Munkáspárt magyar szekciói (Csehszlovák Köztársaság Magyar Szociáldemokrata Munkáspártja) voltak. Noha az aktivista erők megpróbálták a saját eredményeikként feltüntetni a csehszlovák kormányzat által 1937-38-ban a kisebbségek felé tett engedményeket, az 1938-as községi választások során korábbi választóik jelentős része az Egyesült Magyar Pártra szavazott. A szlovákiai magyar ~ véglegesen 1938 őszén veszítette el létjogosultságát, amikor a Mo.-hoz való visszacsatolás reményében élő magyar lakosság teljesen elfordult tőle.
Alabán Ferenc
(* 1951. febr. 25. Guszona) Irodalomkritikus, egyetemi tanár. A füleki gimnáziumban érettségizett (1969), a budapesti ELTE BTK-án magyar–szlovák szakos tanári oklevelet szerzett (1974). 1974-től a nyitrai Pedagógiai Főiskola Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék tanára, 1990–1996 között tanszékvezetője, 1994–1996 között dékánhelyettes is volt. 1998-tól a...megnyit →
(* 1951. febr. 25. Guszona) Irodalomkritikus, egyetemi tanár. A füleki gimnáziumban érettségizett (1969), a budapesti ELTE BTK-án magyar–szlovák szakos tanári oklevelet szerzett (1974). 1974-től a nyitrai Pedagógiai Főiskola Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék tanára, 1990–1996 között tanszékvezetője, 1994–1996 között dékánhelyettes is volt. 1998-tól a...megnyit →
Részletek
Alabán Ferenc (LA)
(* 1951. febr. 25. Guszona) Irodalomkritikus, egyetemi tanár. A füleki gimnáziumban érettségizett (1969), a budapesti ELTE BTK-án magyar–szlovák szakos tanári oklevelet szerzett (1974). 1974-től a nyitrai Pedagógiai Főiskola Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék tanára, 1990–1996 között tanszékvezetője, 1994–1996 között dékánhelyettes is volt. 1998-tól a besztercebányai Bél Mátyás Egyetem Hungarisztikai Tanszékének vezetője, 2006-tól egyetemi tanár. – Fm. Folytatás és változás (tan., 1984); Irodalomközelben (tan., 1992); Két költő nyomában. Cselényi László és Tőzsér Árpád költészetéről. (tan., 1995); Interpretáció és integráció (tan., 2002); Irodalmi értékek és sajátosság (tan., 2003), Az identitás és az irodalmi érték kontextusai (tan., 2009); Az emancipált kontextus (tan., 2010); Hungarológia és önismeret (tan., 2012); Fordítás és nyelvi kultúra (tan., 2014).
IROK-T1_Page_065_Image_0001
alapműveltség
Az egyetemes kultúra mindazon része, amely lényeges és elengedhetetlen az egyén eligazodásához a műveltség legfőbb területein. Az egyén számára lehetővé teszi a további tanulási folyamatban való részvételt és az általános, ill. szakmai képzettség megszerzését, a későbbi önművelődést. Megítélése, tartalmának és mértékének meghatározása az egyes...megnyit →
Az egyetemes kultúra mindazon része, amely lényeges és elengedhetetlen az egyén eligazodásához a műveltség legfőbb területein. Az egyén számára lehetővé teszi a további tanulási folyamatban való részvételt és az általános, ill. szakmai képzettség megszerzését, a későbbi önművelődést. Megítélése, tartalmának és mértékének meghatározása az egyes...megnyit →
Részletek
Az egyetemes kultúra mindazon része, amely lényeges és elengedhetetlen az egyén eligazodásához a műveltség legfőbb területein. Az egyén számára lehetővé teszi a további tanulási folyamatban való részvételt és az általános, ill. szakmai képzettség megszerzését, a későbbi önművelődést. Megítélése, tartalmának és mértékének meghatározása az egyes neveléstörténeti korszakok során a társadalmi elvárások következtében jelentősen módosult. Megszerzésének biztosítása minden tanuló számára elsősorban az alapiskola feladata. Az európai országok többségében a tudástartalmat az alaptanterv taglalja, s elsajátítását vizsga formájában mérik.
alaptanterv
A tanterv egyik típusa, az alapműveltség lényegi elemeit magában foglaló követelményrendszer. Az ~ az összes tanuló számára a tankötelezettség ideje alatt kötelezően elsajátítandó tananyagok kerete, amely a tartalmi alapok, valamint a tantárgyak, ill. műveltségterületek pótolhatatlan ismerethalmazának meghatározását szolgáló eszköz. A 20. sz. 80-as éveiben...megnyit →
A tanterv egyik típusa, az alapműveltség lényegi elemeit magában foglaló követelményrendszer. Az ~ az összes tanuló számára a tankötelezettség ideje alatt kötelezően elsajátítandó tananyagok kerete, amely a tartalmi alapok, valamint a tantárgyak, ill. műveltségterületek pótolhatatlan ismerethalmazának meghatározását szolgáló eszköz. A 20. sz. 80-as éveiben...megnyit →
Részletek
A tanterv egyik típusa, az alapműveltség lényegi elemeit magában foglaló követelményrendszer. Az ~ az összes tanuló számára a tankötelezettség ideje alatt kötelezően elsajátítandó tananyagok kerete, amely a tartalmi alapok, valamint a tantárgyak, ill. műveltségterületek pótolhatatlan ismerethalmazának meghatározását szolgáló eszköz. A 20. sz. 80-as éveiben terjedt el az országos szintek definiálása és az esélyegyenlőség biztosítása érdekében. A gyakorlatban háromféle ~et különböztetünk meg, melyek elsősorban tartalmi szempontból mutatnak eltéréseket. Egyesek a tudásanyagot helyezik előtérbe, mások a tanulói tevékenységre, ill. a teljesítményekre helyezik a fő hangsúlyt. Az ~re szinte mindenhol sajátos elemeket tartalmazó helyi tantervek épülnek, amelyek lehetővé teszik az iskolai, települési, regionális vagy nemzetiségi jellegzetességek megjelenését az oktatásban. Alkalmazása a jogszabályokban előírt módon történik, melynek hatékonyságát általában országos szintű vizsgákkal mérik. A szlovák oktatási rendszerben ezt az elemet mindezidáig többszöri próbálkozás ellenére sem sikerült bevezetni.
Alapy Gáspár
(1880, Komárom – 1945. febr. 5. Dachau [Németország]). Várospolitikusként még Trianon előtt kapcsolódott be a komáromi politikai életbe. 1921-ben D-Komáromba költözött, ahol először helyettes, majd 1928-től kinevezett polgármester volt. Polgármesterként nagy szerepe volt a Duna jobb partján található városrész gyors fejlődésében. 1939 nyarán az...megnyit →
(1880, Komárom – 1945. febr. 5. Dachau [Németország]). Várospolitikusként még Trianon előtt kapcsolódott be a komáromi politikai életbe. 1921-ben D-Komáromba költözött, ahol először helyettes, majd 1928-től kinevezett polgármester volt. Polgármesterként nagy szerepe volt a Duna jobb partján található városrész gyors fejlődésében. 1939 nyarán az...megnyit →
Részletek
(1880, Komárom – 1945. febr. 5. Dachau [Németország]). Várospolitikusként még Trianon előtt kapcsolódott be a komáromi politikai életbe. 1921-ben D-Komáromba költözött, ahol először helyettes, majd 1928-től kinevezett polgármester volt. Polgármesterként nagy szerepe volt a Duna jobb partján található városrész gyors fejlődésében. 1939 nyarán az első bécsi döntés után újraegyesített Komárom polgármesterévé nevezték ki. Mivel az ország német megszállása utáni budapesti kormányzat intézkedéseivel, elsősorban a zsidóság gettósításával és deportálásával nem tudott azonosulni, 1944 nyarán lemondott polgármesteri tisztségéről. A nyilas hatalomátvétel után letartóztatták és Dachauba hurcolták, ahol 1945 febr.-jában elhunyt.
Alapy Gyula; Alapi
(* 1872. okt. 20. Komárom, † 1936. jan. 20. Komárom) Történész, levéltáros, muzeológus, lapszerkesztő. Középiskolába Komáromban kezdett járni, Esztergomban érettségizett, majd Budapesten végzett jogot és bölcsészetet. Tanulmányai elvégzése után Budapesten a Földművelési Minisztérium tisztviselője, majd 1898-tól Komáromban a városnál, ill. a megyénél töltött be...megnyit →
(* 1872. okt. 20. Komárom, † 1936. jan. 20. Komárom) Történész, levéltáros, muzeológus, lapszerkesztő. Középiskolába Komáromban kezdett járni, Esztergomban érettségizett, majd Budapesten végzett jogot és bölcsészetet. Tanulmányai elvégzése után Budapesten a Földművelési Minisztérium tisztviselője, majd 1898-tól Komáromban a városnál, ill. a megyénél töltött be...megnyit →
Részletek
Alapy Gyula (FI)
(* 1872. okt. 20. Komárom, † 1936. jan. 20. Komárom) Történész, levéltáros, muzeológus, lapszerkesztő. Középiskolába Komáromban kezdett járni, Esztergomban érettségizett, majd Budapesten végzett jogot és bölcsészetet. Tanulmányai elvégzése után Budapesten a Földművelési Minisztérium tisztviselője, majd 1898-tól Komáromban a városnál, ill. a megyénél töltött be különféle tisztségeket; 1903-tól nyugdíjazásáig (1921) a megye levéltárosa. Közben a Múzeum Egyesület titkára (1904–1911), a Jókai Egyesület főtitkára (1912–1931), a Szlovenszkói Magyar Kultúregyesület főtitkára, a Jókai Egyesület múzeumának az igazgatója (1913–1936). Néprajztudomány területén is hasznosítható levéltári kutatásokat végzett, levéltári forrásokat tett közzé, régészeti feltárásokban vett részt. A Nemzeti Kultúra szerkesztője (1933–1935). – Fm. Bűbájosok és boszorkányok Komárom vármegyében (1914); A szülőföld Jókai regényeiben (1925); A csallóközi halászat története (1933, 1994). – Ir. Balogh Edgár: Hét próba. (visszaemlékezés, 1965); Csanda Sándor: Első nemzedék. (tan., 1968); A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918–1995. (1997); A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918–2004. (2004).
Albár (Dolný Bar)
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől DK-re. L: [1921] – 518, ebből 498 (96,1%) magyar, 10 (1,9%) szlovák; [2011] – 597, ebből 468 (78,4%) magyar, 119 (19,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 495 (82,9%) magyar, 84 (14,1%) szlovák. V:...megnyit →
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől DK-re. L: [1921] – 518, ebből 498 (96,1%) magyar, 10 (1,9%) szlovák; [2011] – 597, ebből 468 (78,4%) magyar, 119 (19,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 495 (82,9%) magyar, 84 (14,1%) szlovák. V:...megnyit →
Részletek
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől DK-re. L: [1921] – 518, ebből 498 (96,1%) magyar, 10 (1,9%) szlovák; [2011] – 597, ebből 468 (78,4%) magyar, 119 (19,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 495 (82,9%) magyar, 84 (14,1%) szlovák. V: [2011] – 483 r. k., 33 ref., 19 ev. – A második vh. után magyar lakosainak közel egyharmadát áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi szlovákok települtek. R. k. (Szt. Anna-) temploma a 18. sz. végén épült klasszicista, kastélya a 19. sz. végén neoklasszicista stílusban. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. 1960–90 között közigazgatásilag hozzá tartozott Nagymad.
Albert Sándor
(* 1943. máj. 24. Nagykapos) Egyetemi tanár, politikus. A kassai magyar tanítási nyelvű ipariskolában érettségizett (1961), a kassai Műszaki Egyetemen szerzett gépészmérnöki oklevelet (1966). 1966–1990-ben a kassai magyar tanítási nyelvű ipariskola tanára. 1990–2004-ben a kassai Műszaki Egyetem tanszékvezető docense, 2002–2006-ban a Szlovák Köztársaság Nemzeti...megnyit →
(* 1943. máj. 24. Nagykapos) Egyetemi tanár, politikus. A kassai magyar tanítási nyelvű ipariskolában érettségizett (1961), a kassai Műszaki Egyetemen szerzett gépészmérnöki oklevelet (1966). 1966–1990-ben a kassai magyar tanítási nyelvű ipariskola tanára. 1990–2004-ben a kassai Műszaki Egyetem tanszékvezető docense, 2002–2006-ban a Szlovák Köztársaság Nemzeti...megnyit →
Részletek
Albert Sándor (FI)
(* 1943. máj. 24. Nagykapos) Egyetemi tanár, politikus. A kassai magyar tanítási nyelvű ipariskolában érettségizett (1961), a kassai Műszaki Egyetemen szerzett gépészmérnöki oklevelet (1966). 1966–1990-ben a kassai magyar tanítási nyelvű ipariskola tanára. 1990–2004-ben a kassai Műszaki Egyetem tanszékvezető docense, 2002–2006-ban a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának képviselője (MKP). A komáromi Selye János Egyetem rektora (2004–2008). A Nyugat-magyarországi Egyetem díszdoktora (2008). Kutatóként fő szakterülete a gépészettan oktatásának módszertana. Pedagógiai szakcikkek, tankönyvek, módszertani könyvek szerzője, fordítója. – Főbb díjak: Szlovák Kormány Ezüstérme (2002); Magyar Köztársaság Országgyűlésének Emlékérme (2007); Magyar Köztársaság Elnökének Emlékérme (2008); Magyar Érdemrend tisztikeresztje (2013); Pro Probitate – Helytállásért díj (2015); Jedlik Ányos-díj (2021). – Fm. Zbierka príkladov zo stavby a prevádzky strojov (tankönyv, 1974); Konštrukčné cvičenia pre 2. roč. SPSŠ (tankönyv, 1982).
Áldori Károly
(* 1896. ?. Dunaszerdahely, † 1923. ápr. 15. Kassa) Újságíró, publicista, kritikus. Az 1918–19-es mo.-i forradalmak emigránsa volt, főleg a Tűzben és a Kassai Naplóban publikált, s keresztény-nemzeti szellemiségű ellenfeleivel heves vitákat folytatott. Irodalmi és színikritikákat írt, elbeszéléseket, folytatásos regényt s filmnovellát is publikált....megnyit →
(* 1896. ?. Dunaszerdahely, † 1923. ápr. 15. Kassa) Újságíró, publicista, kritikus. Az 1918–19-es mo.-i forradalmak emigránsa volt, főleg a Tűzben és a Kassai Naplóban publikált, s keresztény-nemzeti szellemiségű ellenfeleivel heves vitákat folytatott. Irodalmi és színikritikákat írt, elbeszéléseket, folytatásos regényt s filmnovellát is publikált....megnyit →
Részletek
(* 1896. ?. Dunaszerdahely, † 1923. ápr. 15. Kassa) Újságíró, publicista, kritikus. Az 1918–19-es mo.-i forradalmak emigránsa volt, főleg a Tűzben és a Kassai Naplóban publikált, s keresztény-nemzeti szellemiségű ellenfeleivel heves vitákat folytatott. Irodalmi és színikritikákat írt, elbeszéléseket, folytatásos regényt s filmnovellát is publikált. – Ir. Kováts Miklós: Magyar színjátszás és drámairodalom Csehszlovákiában 1918–1938 (1974).