karácsonyi szokáskör
A húsvét (húsvéti szokáskör) mellett a legnagyobb keresztény ünnepkör. Krisztus születésének az ünnepe. Az adventtal kezdődik (négy héttel december 24-ét megelőzően), amely a várakozás, a Megváltó eljövetelére való felkészülés időszaka, és vízkereszttel (január 6.) végződik. Ekkor veszi kezdetét a farsang (farsangi szokások). A családok az adventi időszakot közvetlenül megelőzve készítik az adventi koszorú-t, a gyerekeknek szüleik az adventi kalendáriumot. Az időszak jeles napjaihoz (főleg András, Miklós, Luca) egyenként egy sor perióduszáró és -kezdő szokás (ajándékozás), termékenységvarázsló és házasságjósló praktika kacsolódik. Az ünnepkor legfontosabb napja december 24-e, karácsony vigíliája. Térségünkben a 20. század elejétől ekkortól ajándékozzák meg a felnőttek a gyerekeket karácsonyfával és egyéb ajándékokkal. Az ünnephez kapcsolódik a betlehemezés, kántálás, mendikálás, valamint katolikus vidékeken e nap éjféli miséjén tudták kipróbálni a Luca napjától (december 13.) készített lucaszéket (erre állva a templomban felismerhetőek voltak ugyanis a falu boszorkányai). A vízkereszthez, az ekkor szokásos házszentelésen túlmenően egy énekes dramatikus, köszöntéssel egybekötött szokás, a háromkirályjárás is kapcsolódik. Ir.: Khín Antal: Lucaszékek a Csallóközben (Ethnographia 1941); Manga János: Ünnepek és szokások a nyitramegyei Menyhén (1942); Manga János: Szlovák kapcsolatok a palóc karácsonyi szokásokban (Ethnographia 1948).
Hibát talált?
Üzenőfal