Vagyunk
Részletek
Nemzeti-keresztény szellemiségű szépirodalmi és ismeretterjesztő folyóirat (Komárom, 1920 jan.–jún.). 12 száma jelent meg. Irodalmi anyaga egyenetlen színvonalú volt, és a gyér tud.-ismeretterjesztő jellegű anyaga sem volt figyelemre méltó. – Szerk. Baranyay József.
Váhovce
-> Vága (Váhovce)
Község a Galántai járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Vág folyó jobb partján, a vágkirályfai-víztározó mellett, Galántától ÉK-re. L: [1921] – 2071, ebből 2029 (98,0%) magyar, 13 (0,6%) szlovák; [2011] – 2083, ebből 1344 (64,5%) magyar, 685 (32,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1432...megnyit →
Község a Galántai járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Vág folyó jobb partján, a vágkirályfai-víztározó mellett, Galántától ÉK-re. L: [1921] – 2071, ebből 2029 (98,0%) magyar, 13 (0,6%) szlovák; [2011] – 2083, ebből 1344 (64,5%) magyar, 685 (32,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1432...megnyit →
Részletek
Község a Galántai járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Vág folyó jobb partján, a vágkirályfai-víztározó mellett, Galántától ÉK-re. L: [1921] – 2071, ebből 2029 (98,0%) magyar, 13 (0,6%) szlovák; [2011] – 2083, ebből 1344 (64,5%) magyar, 685 (32,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1432 (68,7%) magyar, 606 (29,1%) szlovák. V: [2011] – 1878 r. k., 9 ev., 4 ref., 1 gör. kat. – Régebbi alapokon álló r. k. (Szt. Miklós-) temploma 1788-ban épült késő barokk stílusban. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. – Ir. Pukkai László (összeáll.): Vága község története (1994).
Vaján (Vojany)
Részletek
Község a Nagymihályi járásban, az Alföldön, a Laborc folyó bal partján, Nagykapostól Ny–ÉNy-ra. L: [1921] – 610, ebből 431 (70,7%) magyar, 67 (11,0%) szlovák, 64 (10,5%) zsidó, 26 (4,3%) roma; [2011] – 863, ebből 524 (60,7%) magyar, 189 (21,9%) szlovák, 124 (14,4%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 684 (79,3%) magyar, 150 (17,4%) szlovák, 4 (0,5%) roma. V: [2011] – 495 ref., 226 r. k., 43 gör. kat., 2 ev. – Ref. templomát 1840–46 között késő klasszicista, nemesi kúriáját a 19. sz. első felében klasszicista stílusban emelték. Az 1960–70-es években a falu közelében épült fel Szl. legnagyobb hőerőműve. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű ref. egyházi alapiskolával rendelkezett.
Vajasvata (Maslovce)
Részletek
1960-ban Zlaté Klasy néven Nagymagyarral és Csenkével egyesített község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz É-i részén, Somorjától ÉK-re. L: [1921] – 175, ebből 175 (100%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 175 r. k.
Vajda Barnabás
(* 1970. aug. 10. Dunaszerdahely) Tanár, irodalomtörténész, történész. Tanulmányait szülővárosában kezdte; a pozsonyi Comenius Egyetemen szerzett magyar–történelem szakos tanári oklevelet (1993). Ezt követően a Galántai Magángimnázium, majd a pozsonyi magyar gimnázium tanára, 2005-től a komáromi Selye János Egyetem Történelem Tanszékének oktatója. Irodalomkritikákat, irodalomtörténeti, történeti...megnyit →
(* 1970. aug. 10. Dunaszerdahely) Tanár, irodalomtörténész, történész. Tanulmányait szülővárosában kezdte; a pozsonyi Comenius Egyetemen szerzett magyar–történelem szakos tanári oklevelet (1993). Ezt követően a Galántai Magángimnázium, majd a pozsonyi magyar gimnázium tanára, 2005-től a komáromi Selye János Egyetem Történelem Tanszékének oktatója. Irodalomkritikákat, irodalomtörténeti, történeti...megnyit →
Részletek
Vajda Barnabás (ST)
(* 1970. aug. 10. Dunaszerdahely) Tanár, irodalomtörténész, történész. Tanulmányait szülővárosában kezdte; a pozsonyi Comenius Egyetemen szerzett magyar–történelem szakos tanári oklevelet (1993). Ezt követően a Galántai Magángimnázium, majd a pozsonyi magyar gimnázium tanára, 2005-től a komáromi Selye János Egyetem Történelem Tanszékének oktatója. Irodalomkritikákat, irodalomtörténeti, történeti tanulmányokat publikál, 2007-ben A XX. sz. magyar beszédei címmel szerkesztett kötetet. – Fm. Sigmund Freud és a XX. sz. eleji magyar irodalom (tan., 2005); Monoszlóy Dezső (mon., 2006).
Vajda Géza
(* 1950. okt. 26. Csicsó) Zenekutató. Iskoláit szülőfalujában kezdte; 1973-ban elvégezte a pozsonyi Konzervatórium akkordeon szakát, 1978-ban pedig a zenetudományi szakot a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án. 1978–1979-ben a Katonai Művészegyüttesben énekelt, 1979–1980-ban a Szlovák Zenei Alap ösztöndíjasa, 1980–1981-ben a televízió zenei dramaturgja, 1982–1987-ben a...megnyit →
(* 1950. okt. 26. Csicsó) Zenekutató. Iskoláit szülőfalujában kezdte; 1973-ban elvégezte a pozsonyi Konzervatórium akkordeon szakát, 1978-ban pedig a zenetudományi szakot a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án. 1978–1979-ben a Katonai Művészegyüttesben énekelt, 1979–1980-ban a Szlovák Zenei Alap ösztöndíjasa, 1980–1981-ben a televízió zenei dramaturgja, 1982–1987-ben a...megnyit →
Részletek
Vajda Géza (csa)
(* 1950. okt. 26. Csicsó) Zenekutató. Iskoláit szülőfalujában kezdte; 1973-ban elvégezte a pozsonyi Konzervatórium akkordeon szakát, 1978-ban pedig a zenetudományi szakot a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án. 1978–1979-ben a Katonai Művészegyüttesben énekelt, 1979–1980-ban a Szlovák Zenei Alap ösztöndíjasa, 1980–1981-ben a televízió zenei dramaturgja, 1982–1987-ben a Szlovákiai Zeneszerzők és Előadóművészek Szövetségének, majd 1987–1996-ban a Szlovák Kulturális Minisztérium munkatársa volt. 1970–1984 között az Ifjú Szivek énekese, ill. segédkarnagya; számos szakmai és társadalmi szervezet tagja, tisztségviselője, muzikológiai konferenciák előadója. Zenei forgatókönyveket is írt a rádiónak; zenei írásai, kritikái szlovák és szlovákiai magyar lapokban jelentek meg. – Fm. Adalékok Pozsony zenei életéhez a korabeli nemzetiségi sajtó tükrében 1918–1938 (diplomamunka, 1978); Hudobná kritika v Bratislave 1920–1980 (tan., Michal Vileccel).
Vajk (Vajka nad Žitavou)
1960-ban Lúčnica nad Žitavou néven Zsitvamártonfalvával egyesített község a Nyitrai járásban, a Kisalföldön, a Zsitva folyó jobb partján, Verebélytől D–DNy-ra. L: [1921] – 759, ebből 668 (88,0%) szlovák, 85 (11,2%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 755 r. k., 2 ref., 2 ev. A Boronkay-kúria...megnyit →
1960-ban Lúčnica nad Žitavou néven Zsitvamártonfalvával egyesített község a Nyitrai járásban, a Kisalföldön, a Zsitva folyó jobb partján, Verebélytől D–DNy-ra. L: [1921] – 759, ebből 668 (88,0%) szlovák, 85 (11,2%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 755 r. k., 2 ref., 2 ev. A Boronkay-kúria...megnyit →
Részletek
1960-ban Lúčnica nad Žitavou néven Zsitvamártonfalvával egyesített község a Nyitrai járásban, a Kisalföldön, a Zsitva folyó jobb partján, Verebélytől D–DNy-ra. L: [1921] – 759, ebből 668 (88,0%) szlovák, 85 (11,2%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 755 r. k., 2 ref., 2 ev. A Boronkay-kúria a 18. sz. közepén, r. k. (Nepomuki Szt. János-) temploma 1763-ban épült késő barokk stílusban.
Vajka (Vojka nad Dunajom)
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóközben, az Öreg-Duna és az üzemvízcsatorna közötti szigeten, Somorjától DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 747, ebből 658 (88,1%) magyar, 53 (7,1%) szlovák; [2011] – 460, ebből 327 (71,1%) magyar, 122 (26,5%) szlovák nemzetiségű. A: [2011]...megnyit →
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóközben, az Öreg-Duna és az üzemvízcsatorna közötti szigeten, Somorjától DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 747, ebből 658 (88,1%) magyar, 53 (7,1%) szlovák; [2011] – 460, ebből 327 (71,1%) magyar, 122 (26,5%) szlovák nemzetiségű. A: [2011]...megnyit →
Részletek
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóközben, az Öreg-Duna és az üzemvízcsatorna közötti szigeten, Somorjától DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 747, ebből 658 (88,1%) magyar, 53 (7,1%) szlovák; [2011] – 460, ebből 327 (71,1%) magyar, 122 (26,5%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 346 (75,2%) magyar, 100 (21,7%) szlovák. V: [2011] – 387 r. k., 8 ev., 5 ref., 2 gör. kat. – A trianoni békeszerződést követően Mo.-nál maradt Duna jobb parti határrésze Cikolasziget néven önálló községgé alakult (1921). R. k. (Szt. Mihály arkangyal) temploma 1772–93 között épült; a 19. sz. első felében emelt klasszicista kastélyát, amelyben egy időben a ~i érseki szék praedialistáinak levéltárát őrizték, az 1970-es években lebontották. – 1940–88 között közigazgatásilag ~hoz tartozott Keszölcés. – Ir. Kocsis Aranka: A vajkai szék nemesei (1997); Presinszky Lajos–Varga József–Kertész Olga: Mit hagytak ránk a századok? Fejezetek Vajka történelméből (2005).
Vajka nad Žitavou
-> Vajk (Vajka nad Žitavou)
1960-ban Lúčnica nad Žitavou néven Zsitvamártonfalvával egyesített község a Nyitrai járásban, a Kisalföldön, a Zsitva folyó jobb partján, Verebélytől D–DNy-ra. L: [1921] – 759, ebből 668 (88,0%) szlovák, 85 (11,2%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 755 r. k., 2 ref., 2 ev. A Boronkay-kúria...megnyit →
1960-ban Lúčnica nad Žitavou néven Zsitvamártonfalvával egyesített község a Nyitrai járásban, a Kisalföldön, a Zsitva folyó jobb partján, Verebélytől D–DNy-ra. L: [1921] – 759, ebből 668 (88,0%) szlovák, 85 (11,2%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 755 r. k., 2 ref., 2 ev. A Boronkay-kúria...megnyit →
Részletek
1960-ban Lúčnica nad Žitavou néven Zsitvamártonfalvával egyesített község a Nyitrai járásban, a Kisalföldön, a Zsitva folyó jobb partján, Verebélytől D–DNy-ra. L: [1921] – 759, ebből 668 (88,0%) szlovák, 85 (11,2%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 755 r. k., 2 ref., 2 ev. A Boronkay-kúria a 18. sz. közepén, r. k. (Nepomuki Szt. János-) temploma 1763-ban épült késő barokk stílusban.
Vajkai Miklós; Nagy
(* 1950. dec. 4. Pozsony) Író. Vajkán nőtt fel, 1968-ban kitanulta a pékmesterséget, majd egy ideig a szakmájában, később különféle munkahelyeken dolgozott. A rendszerváltás idején a Nap munkatársa volt. Írásaival az 1970-es évek elejétől van jelen a szlovákiai magyar irodalomban. – Fm. A másnapos...megnyit →
(* 1950. dec. 4. Pozsony) Író. Vajkán nőtt fel, 1968-ban kitanulta a pékmesterséget, majd egy ideig a szakmájában, később különféle munkahelyeken dolgozott. A rendszerváltás idején a Nap munkatársa volt. Írásaival az 1970-es évek elejétől van jelen a szlovákiai magyar irodalomban. – Fm. A másnapos...megnyit →
Részletek
(* 1950. dec. 4. Pozsony) Író. Vajkán nőtt fel, 1968-ban kitanulta a pékmesterséget, majd egy ideig a szakmájában, később különféle munkahelyeken dolgozott. A rendszerváltás idején a Nap munkatársa volt. Írásaival az 1970-es évek elejétől van jelen a szlovákiai magyar irodalomban. – Fm. A másnapos város (elb., 1982); Veszteglők (elb., 1982); A szélember kenyere (mesék, 1988); Lusta por (elb., 1989); Hatalom és homály (r., 2000); Saison morte (r., 2001); Egy köteg pénz (elb., 2002); Akit megölt a siker (r., 2003); Dögölj meg időben (r., 2003); A zöld kígyógyermek (mesék, 2004).
Vajkóc 1. (Kapušianske Vojkovce)
Részletek
1964-ben Mátyócvajkóc néven Mátyóccal egyesített község a Nagymihályi járásban, az Alföldön, az Ung folyó bal parti síkságán, Nagykapostól ÉK-re. L: [1921] – 249, ebből 215 (86,3%) magyar, 13 (5,2%) szlovák; [1961] 243, ebből 228 (93,8%) magyar nemzetiségű. V: [1961] – 105 r. k., 90 ref., 44 gör. kat. Ref. temploma 1879–82 között, r. k. temploma az 1980-as években épült.
Vajkóc 2.
-> Tarcavajkóc; Vajkóc (Vajkovce)
Község a Kassa-környéki járásban, a Kassai-medencében, a Tarca folyó bal partján, Kassától ÉK-re. L: [1921] – 407, ebből 267 (65,6%) szlovák, 128 (31,4%) magyar; [2011] – 630, ebből 548 (87,0%) szlovák, 3 (0,5%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 511 (81,1%) szlovák, 2 (0,3%) magyar....megnyit →
Község a Kassa-környéki járásban, a Kassai-medencében, a Tarca folyó bal partján, Kassától ÉK-re. L: [1921] – 407, ebből 267 (65,6%) szlovák, 128 (31,4%) magyar; [2011] – 630, ebből 548 (87,0%) szlovák, 3 (0,5%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 511 (81,1%) szlovák, 2 (0,3%) magyar....megnyit →
Részletek
Község a Kassa-környéki járásban, a Kassai-medencében, a Tarca folyó bal partján, Kassától ÉK-re. L: [1921] – 407, ebből 267 (65,6%) szlovák, 128 (31,4%) magyar; [2011] – 630, ebből 548 (87,0%) szlovák, 3 (0,5%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 511 (81,1%) szlovák, 2 (0,3%) magyar. V: [2011] – 225 r. k., 183 ref., 50 gör. kat., 43 ref. – A 20. sz. elején még magyar ref. lakossága a sz. közepére beolvadt a többségi szlovákságba. Ref. temploma a 18. sz. végén klasszicista, tornya 1901-ben neoklasszicista stílusban épült.
Vajkovce
-> Tarcavajkóc; Vajkóc (Vajkovce)
Község a Kassa-környéki járásban, a Kassai-medencében, a Tarca folyó bal partján, Kassától ÉK-re. L: [1921] – 407, ebből 267 (65,6%) szlovák, 128 (31,4%) magyar; [2011] – 630, ebből 548 (87,0%) szlovák, 3 (0,5%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 511 (81,1%) szlovák, 2 (0,3%) magyar....megnyit →
Község a Kassa-környéki járásban, a Kassai-medencében, a Tarca folyó bal partján, Kassától ÉK-re. L: [1921] – 407, ebből 267 (65,6%) szlovák, 128 (31,4%) magyar; [2011] – 630, ebből 548 (87,0%) szlovák, 3 (0,5%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 511 (81,1%) szlovák, 2 (0,3%) magyar....megnyit →
Részletek
Község a Kassa-környéki járásban, a Kassai-medencében, a Tarca folyó bal partján, Kassától ÉK-re. L: [1921] – 407, ebből 267 (65,6%) szlovák, 128 (31,4%) magyar; [2011] – 630, ebből 548 (87,0%) szlovák, 3 (0,5%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 511 (81,1%) szlovák, 2 (0,3%) magyar. V: [2011] – 225 r. k., 183 ref., 50 gör. kat., 43 ref. – A 20. sz. elején még magyar ref. lakossága a sz. közepére beolvadt a többségi szlovákságba. Ref. temploma a 18. sz. végén klasszicista, tornya 1901-ben neoklasszicista stílusban épült.
Vájlok Sándor
(* 1913. nov. 7. Deáki, † 1991. dec. 31. Budapest [Mo.]) Kritikus, művelődéstörténész. Komáromban érettségizett (1931), szlavisztikai tanulmányait Pozsonyban végezte, Prágában a Politikai és Szabad Tudományok Főiskoláján szerzett oklevelet. Diákkorától kritikákat, tanulmányokat publikált; a két vh. közötti szlovákiai magyar irodalom egyik jelentős kritikusa volt....megnyit →
(* 1913. nov. 7. Deáki, † 1991. dec. 31. Budapest [Mo.]) Kritikus, művelődéstörténész. Komáromban érettségizett (1931), szlavisztikai tanulmányait Pozsonyban végezte, Prágában a Politikai és Szabad Tudományok Főiskoláján szerzett oklevelet. Diákkorától kritikákat, tanulmányokat publikált; a két vh. közötti szlovákiai magyar irodalom egyik jelentős kritikusa volt....megnyit →
Részletek
Vájlok Sándor (FI)
(* 1913. nov. 7. Deáki, † 1991. dec. 31. Budapest [Mo.]) Kritikus, művelődéstörténész. Komáromban érettségizett (1931), szlavisztikai tanulmányait Pozsonyban végezte, Prágában a Politikai és Szabad Tudományok Főiskoláján szerzett oklevelet. Diákkorától kritikákat, tanulmányokat publikált; a két vh. közötti szlovákiai magyar irodalom egyik jelentős kritikusa volt. 1939–1940-ben a kassai szlovák gimnáziumban tanított magyar és szlovák nyelvet, 1940–1948-ban a budapesti miniszterelnöki hivatalban, majd a külügyminisztériumban dolgozott. 1946-ban a csehszlovákiai magyarság ügyeinek szakértőjeként részt vett a párizsi magyar békedelegáció munkájában. 1948 után állásából elbocsátották; 1949-től az Országos Érc- és Ásványbányák tisztviselője lett, s közben bányamérnöki diplomát is szerzett. – Fm. Petőfi a tótoknál. Egy század a magyar–tót viszonyból (tan., 1940); A csehszlovák emigráció 1938–1941 (tan., é. n. [1943]).
Vakáció
Részletek
Havi szépirodalmi diáklap (Pozsony, 1919). Mindössze 10 száma jelent meg, a Turulhoz hasonlóan betiltották. – Szerk. Fuchs György.
Valice
-> Vály (Valice)
1971-ben Alsóvály, Felsővály, Gömörmihályfalva és a Felsővályhoztartozó Kisgergelyfalva egyesítésével létrejött község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence É-i peremén, a Vály-patak völgyében, Tornaljától ÉNy-ra. L: [2011] – 333, ebből 225 (67,6%) magyar, 68 (20,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 257 (77,2%) magyar, 64 (19,2%) szlovák....megnyit →
1971-ben Alsóvály, Felsővály, Gömörmihályfalva és a Felsővályhoztartozó Kisgergelyfalva egyesítésével létrejött község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence É-i peremén, a Vály-patak völgyében, Tornaljától ÉNy-ra. L: [2011] – 333, ebből 225 (67,6%) magyar, 68 (20,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 257 (77,2%) magyar, 64 (19,2%) szlovák....megnyit →
Részletek
1971-ben Alsóvály, Felsővály, Gömörmihályfalva és a Felsővályhoztartozó Kisgergelyfalva egyesítésével létrejött község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence É-i peremén, a Vály-patak völgyében, Tornaljától ÉNy-ra. L: [2011] – 333, ebből 225 (67,6%) magyar, 68 (20,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 257 (77,2%) magyar, 64 (19,2%) szlovák. V: [2011] – 160 r. k., 101 ref., 27 ev. – Felsővály és Gömörmihályfalva 1990-ben újból önállósult, majd az 1990 után ~ része maradt Kisgergelyfalvát 1995-ben ismét Felsővályhoz csatolták.
Vály (Valice)
1971-ben Alsóvály, Felsővály, Gömörmihályfalva és a Felsővályhoztartozó Kisgergelyfalva egyesítésével létrejött község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence É-i peremén, a Vály-patak völgyében, Tornaljától ÉNy-ra. L: [2011] – 333, ebből 225 (67,6%) magyar, 68 (20,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 257 (77,2%) magyar, 64 (19,2%) szlovák....megnyit →
1971-ben Alsóvály, Felsővály, Gömörmihályfalva és a Felsővályhoztartozó Kisgergelyfalva egyesítésével létrejött község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence É-i peremén, a Vály-patak völgyében, Tornaljától ÉNy-ra. L: [2011] – 333, ebből 225 (67,6%) magyar, 68 (20,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 257 (77,2%) magyar, 64 (19,2%) szlovák....megnyit →
Részletek
1971-ben Alsóvály, Felsővály, Gömörmihályfalva és a Felsővályhoztartozó Kisgergelyfalva egyesítésével létrejött község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence É-i peremén, a Vály-patak völgyében, Tornaljától ÉNy-ra. L: [2011] – 333, ebből 225 (67,6%) magyar, 68 (20,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 257 (77,2%) magyar, 64 (19,2%) szlovák. V: [2011] – 160 r. k., 101 ref., 27 ev. – Felsővály és Gömörmihályfalva 1990-ben újból önállósult, majd az 1990 után ~ része maradt Kisgergelyfalvát 1995-ben ismét Felsővályhoz csatolták.
Vály-völgy
Néprajzi tájegység. A Kálosa- vagy Vály-patak északról zárt, mintegy 15 km hosszú völgye, amely hat település (Felsővály, Kisgergelyfalva, Alsóvály, Gömörmihályfalva, Felsőkálosa, Alsókálosa) számára jelent földrajzi keretet. Közjogilag egykori kisnemesi falvakat (Felsővály, Gömörmihályfalva) éppúgy találunk itt, mint jobbágyleszármazottak településeit (Gergelyfalva, Alsóvály, Felső- és Alsókálosa). Lakosai...megnyit →
Néprajzi tájegység. A Kálosa- vagy Vály-patak északról zárt, mintegy 15 km hosszú völgye, amely hat település (Felsővály, Kisgergelyfalva, Alsóvály, Gömörmihályfalva, Felsőkálosa, Alsókálosa) számára jelent földrajzi keretet. Közjogilag egykori kisnemesi falvakat (Felsővály, Gömörmihályfalva) éppúgy találunk itt, mint jobbágyleszármazottak településeit (Gergelyfalva, Alsóvály, Felső- és Alsókálosa). Lakosai...megnyit →
Részletek
Vály-völgy − Felsővály látképe (SzL)
Néprajzi tájegység. A Kálosa- vagy Vály-patak északról zárt, mintegy 15 km hosszú völgye, amely hat település (Felsővály, Kisgergelyfalva, Alsóvály, Gömörmihályfalva, Felsőkálosa, Alsókálosa) számára jelent földrajzi keretet. Közjogilag egykori kisnemesi falvakat (Felsővály, Gömörmihályfalva) éppúgy találunk itt, mint jobbágyleszármazottak településeit (Gergelyfalva, Alsóvály, Felső- és Alsókálosa). Lakosai zömében reformátusok. Településnéprajzilag a térségben a szórt települési forma egy sajátos változata, a „szeres” település is kimutatható. Az egymástól elhatárolódó, dombhátakra települt kisebb házcsoportokból összetevődő közigazgatási egységet nevezik „szer”-nek. A felsővályi történeti helynévanyagban számos „szer”-, ill. „szeg” utótagú név fordul elő: Bikszög, Nagyszer stb. Hagyományos építkezésében kimutatható a faépítkezés. Felsővályban a faházat „ravásház”-nak mondják, a falazat zsilipelt technikája miatt. Lényege, hogy a vízszintes pallókat beleróják a faváz függőleges oszlopaiba. A faluban a legrégebbi faház a 19. sz.-ban épült, az utolsók pedig a múlt század 20-as, 30-as éveiben. Gazdálkodására a földműveléssel kiegészített nagyállattartás a jellemző. A völgy lakosainak életében fontos szerepet töltött be a gyümölcs-, elsősorban a szilvatermesztés (a 19. sz. végén csak a felsővályi határban 22 ezer szilvafát számoltak össze). A megtermelt gyümölccsel kereskedtek, valamint lekvárt és pálinkát főztek belőle. A 19. sz. végi filoxéra-pusztítást megelőzően jelentős szőlőtermesztést is folytattak. Ennek 20. sz.-i revitalizálási kísérlete csak mérsékelt sikert hozott. Mivel a völgy csak dél felé volt nyitott és járható, ezért lakosainak gazdasági és kulturális kapcsolatai is alapvetően erre irányultak. – Ir. B. Kovács István (szerk.) Vály-völgy (1991).
Vályog
A sárfalhoz készített földkeverékhez hasonló masszából, téglalap formájú fakerettel (vályogvetővel) készített, napon szárított agyagtégla. Tömegesebb alkalmazása a magyar népi építkezési hagyományban a 19. század elejétől adatolható. Vályogvetéssel elsősorban a vándoréletmódra berendezkedett vályogvető cigányok foglalkoztak, akik egy-egy település határában a helyi keresletnek megfelelő mennyiségű vályogot...megnyit →
A sárfalhoz készített földkeverékhez hasonló masszából, téglalap formájú fakerettel (vályogvetővel) készített, napon szárított agyagtégla. Tömegesebb alkalmazása a magyar népi építkezési hagyományban a 19. század elejétől adatolható. Vályogvetéssel elsősorban a vándoréletmódra berendezkedett vályogvető cigányok foglalkoztak, akik egy-egy település határában a helyi keresletnek megfelelő mennyiségű vályogot...megnyit →
Részletek
A sárfalhoz készített földkeverékhez hasonló masszából, téglalap formájú fakerettel (vályogvetővel) készített, napon szárított agyagtégla. Tömegesebb alkalmazása a magyar népi építkezési hagyományban a 19. század elejétől adatolható. Vályogvetéssel elsősorban a vándoréletmódra berendezkedett vályogvető cigányok foglalkoztak, akik egy-egy település határában a helyi keresletnek megfelelő mennyiségű vályogot gyártottak. Nyomukban hatalmas vályoggödrök maradtak, amelyek vízzel megtelve a mai napig meghatározzák néhány bodrogközi vagy mátyusföldi település képét (Kisgéres, Pered, Zsigárd, Vágfarkasd).
Vámbéry Polgári Társulás
Kulturális és közművelődési tevékenységet folytató nonprofit szervezet. Dunaszerdahelyen alakult 2000-ben. Feladatának tekinti Vámbéry Ármin szellemi örökségének ápolását, bemutatását, évente nemzetközi szakmai konferenciát szervez Vámbéry munkásságáról. Tevékenységével a kisebbségi kultúrát és a polgári társadalmat kívánja fejleszteni, D-Szl. lakossága polgári tudatának emelésére szolgáló projektumokat valósít meg,...megnyit →
Kulturális és közművelődési tevékenységet folytató nonprofit szervezet. Dunaszerdahelyen alakult 2000-ben. Feladatának tekinti Vámbéry Ármin szellemi örökségének ápolását, bemutatását, évente nemzetközi szakmai konferenciát szervez Vámbéry munkásságáról. Tevékenységével a kisebbségi kultúrát és a polgári társadalmat kívánja fejleszteni, D-Szl. lakossága polgári tudatának emelésére szolgáló projektumokat valósít meg,...megnyit →
Részletek
Kulturális és közművelődési tevékenységet folytató nonprofit szervezet. Dunaszerdahelyen alakult 2000-ben. Feladatának tekinti Vámbéry Ármin szellemi örökségének ápolását, bemutatását, évente nemzetközi szakmai konferenciát szervez Vámbéry munkásságáról. Tevékenységével a kisebbségi kultúrát és a polgári társadalmat kívánja fejleszteni, D-Szl. lakossága polgári tudatának emelésére szolgáló projektumokat valósít meg, versenyeket szervez az alap- és középiskolák tanulói számára. Hetente irodalmi esteket rendez a dunaszerdahelyi Vámbéry Irodalmi Kávéházban.
Vámbéry Tudományos Kollégium
Részletek
Szakmai társaság Dunaszerdahelyen. Alapítója a Vámbéry Polgári Társulás. Célja a Vámbéry- és kelet-kutatással, ill. a rokon társadalomtudományokkal foglalkozó szakemberek összefogása, szakmai konferenciák szervezése, kutatások ösztönzése, a Vámbéry-bibliográfia adatbázis folyamatos bővítése, a Lilium Aurum Könyvkiadóval közösen a Vámbéry Könyvek kiadása. Elnöke: Vásáry István.
Vámosbalog; Nagybalog (Veľký Blh)
1943-ban Alsóbalog és Felsőbalog egyesítésével létrejött község a Rimaszombati járásban, a Rima-medencében, a Balog-patak völgyében, Rimaszombattól ÉK-re. L: [2011] – 1210, ebből 676 (55,9%) magyar, 350 (28,9%) szlovák, 116 (9,6%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 847 (70,0%) magyar, 289 (23,9%) szlovák, 6 (0,5%) roma....megnyit →
1943-ban Alsóbalog és Felsőbalog egyesítésével létrejött község a Rimaszombati járásban, a Rima-medencében, a Balog-patak völgyében, Rimaszombattól ÉK-re. L: [2011] – 1210, ebből 676 (55,9%) magyar, 350 (28,9%) szlovák, 116 (9,6%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 847 (70,0%) magyar, 289 (23,9%) szlovák, 6 (0,5%) roma....megnyit →
Részletek
1943-ban Alsóbalog és Felsőbalog egyesítésével létrejött község a Rimaszombati járásban, a Rima-medencében, a Balog-patak völgyében, Rimaszombattól ÉK-re. L: [2011] – 1210, ebből 676 (55,9%) magyar, 350 (28,9%) szlovák, 116 (9,6%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 847 (70,0%) magyar, 289 (23,9%) szlovák, 6 (0,5%) roma. V: [2011] – 492 r. k., 265 ref., 53 ev., 2 gör. kat. – A határában található Veres-erdő több száz éves tölgyfáival 1974 óta 11 ha-on természetvédelmi terület. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Vámosladány (Mýtne Ludany)
Részletek
Vámosladány – r. k. (Mindenszentek-) templom (GJ)
Község a Lévai járásban, az Ipolymenti-hátság Ny-i lábánál, a Szikince patak jobb partján, Lévától DK-re. L: [1921] – 1295, ebből 1222 (94,4%) magyar, 56 (4,3%) szlovák; [2011] – 973, ebből 590 (60,6%) szlovák, 360 (37,0%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 532 (54,7%) szlovák, 420 (43,2%) magyar. V: [2011] – 540 r. k., 208 ref., 75 ev., 3 gör. kat. – A második vh. után nagyrészt ref. vallású magyar lakosságának egy részét áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi szlovákok települtek. R. k. (Mindenszentek-) temploma 1494-ben késő gótikus stílusban épült, 1570-ben reneszánsz, 1770-ben barokk stílusban alakították át. Barokk-klasszicista stílusú ref. templomát 1785-ben emelték. A közeli Siklós-hegy a gyurgyalag védett fészkelőhelye.
Vámosladány – vízimalom (GJ)
Vančoné Kremmer Ildikó
(* 1961. szept. 8. Párkány) Nyelvész, egyetemi oktató. Általános iskolai és gimnáziumi tanulmányait szülővárosában végezte (1980). A budapesti ELTE Bölcsészettudományi Karán magyar nyelv és irodalom, valamint könyvtár szakot végzett (1986), harmadik szakként eszperantó nyelvet is tanult. 1990–1994-ben a pozsonyi Comenius Egyetemen levelezői szakán angol nyelvet...megnyit →
(* 1961. szept. 8. Párkány) Nyelvész, egyetemi oktató. Általános iskolai és gimnáziumi tanulmányait szülővárosában végezte (1980). A budapesti ELTE Bölcsészettudományi Karán magyar nyelv és irodalom, valamint könyvtár szakot végzett (1986), harmadik szakként eszperantó nyelvet is tanult. 1990–1994-ben a pozsonyi Comenius Egyetemen levelezői szakán angol nyelvet...megnyit →
Részletek
Vančoné Kremmer Ildikó (csa)
(* 1961. szept. 8. Párkány) Nyelvész, egyetemi oktató. Általános iskolai és gimnáziumi tanulmányait szülővárosában végezte (1980). A budapesti ELTE Bölcsészettudományi Karán magyar nyelv és irodalom, valamint könyvtár szakot végzett (1986), harmadik szakként eszperantó nyelvet is tanult. 1990–1994-ben a pozsonyi Comenius Egyetemen levelezői szakán angol nyelvet és irodalmat tanult és szerzett angol szakos tanári oklevelet. 1986–1994-ben Somorján általános iskolai tanár, 1994–2003-ban a párkányi gimnázium tanára. 1995–2002-ben az ELTE posztgraduális doktorandusza (PhD.). 1997-ben elvégezte a Magyar Gyógypedagógusok Egyesülete Logopédiai Szakosztályának beszédpercepciós diagnosztika és terápia továbbképzését. 2003-tól a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem adjunktusa, előadásait a magyar nyelv és irodalom oktatásának módszertanából, pszicholingvisztikából, szociolingvisztikából és lexikológiából tartja. 2004–2006-ban az Egyetemi Tanács tagja, 2006-tól a Közép-európai Tanulmányok Karának tudományos ügyekkel megbízott dékánhelyettese. Kutatási területe a kisebbségi oktatásügy, a tannyelvpolitika, a kétnyelvűség pszicholingvisztikai és szociolingvisztikai problémái. Tanulmányai elsősorban a Fórum Társadalomtudományi Szemlében, magyarországi szakfolyóiratokban, tanulmánykötetekben jelennek meg. Számos nemzetközi konferencia szervezője, előadója. 2001-től a dunaszerdahelyi Gramma Nyelvi Iroda munkatársa, 2008-tól az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottságának tagja, 2013-tól a Szlovákiai Magyar Akadémiai Tanács titkára.
Vankó Attila
Részletek
(* 1973. júl. 3. Losonc) Költő, dalszövegíró. A nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemen szerzett magyar–pszichológia szakos oklevelet (1997); 1999-től Füleken tanít. – Fm. Agytorna (v., 1993); Indigó (v., 2000); Hullámhossz belőve (v., 2006).
Várad
-> Barsvárad; Várad (Tekovský Hrádok)
1944-ben Alsóvárad és Felsővárad egyesítésével létrejött község a Lévai járásban, a Kisalföld ÉK-i részén, a Garam folyó jobb partján, Lévától DNy-ra. L: [2011] – 335, ebből 188 (56,1%) szlovák, 142 (42,2%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 171 (51,%) szlovák, 161 (48,1%) magyar. V: [2011]...megnyit →
1944-ben Alsóvárad és Felsővárad egyesítésével létrejött község a Lévai járásban, a Kisalföld ÉK-i részén, a Garam folyó jobb partján, Lévától DNy-ra. L: [2011] – 335, ebből 188 (56,1%) szlovák, 142 (42,2%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 171 (51,%) szlovák, 161 (48,1%) magyar. V: [2011]...megnyit →
Részletek
1944-ben Alsóvárad és Felsővárad egyesítésével létrejött község a Lévai járásban, a Kisalföld ÉK-i részén, a Garam folyó jobb partján, Lévától DNy-ra. L: [2011] – 335, ebből 188 (56,1%) szlovák, 142 (42,2%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 171 (51,%) szlovák, 161 (48,1%) magyar. V: [2011] – 120 ref., 101 r. k., 20 ev., 3 gör. kat. – Túlnyomórészt ref. vallású magyar lakosságának egy részét a második vh. után áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi szlovákok települtek.
Váradi Aladár
(1890. okt. 28, Lőcse †?) Újságíró. A Csehszlovákiai Népszavának volt az egyik kiadója és szerkesztője. 1930-tól tagja volt a csehszlovák szociáldemokrácián belül működő Országos Magyar Szervezőbizottság (aktivizmus) elnökségének. Fontos posztokat töltött be a Masaryk Akadémiában, a Csehszlovákiai Magyar Újságírók Szindikátusában és elnöke volt Szlovenszkói...megnyit →
(1890. okt. 28, Lőcse †?) Újságíró. A Csehszlovákiai Népszavának volt az egyik kiadója és szerkesztője. 1930-tól tagja volt a csehszlovák szociáldemokrácián belül működő Országos Magyar Szervezőbizottság (aktivizmus) elnökségének. Fontos posztokat töltött be a Masaryk Akadémiában, a Csehszlovákiai Magyar Újságírók Szindikátusában és elnöke volt Szlovenszkói...megnyit →
Részletek
(1890. okt. 28, Lőcse †?) Újságíró. A Csehszlovákiai Népszavának volt az egyik kiadója és szerkesztője. 1930-tól tagja volt a csehszlovák szociáldemokrácián belül működő Országos Magyar Szervezőbizottság (aktivizmus) elnökségének. Fontos posztokat töltött be a Masaryk Akadémiában, a Csehszlovákiai Magyar Újságírók Szindikátusában és elnöke volt Szlovenszkói Magyar Munkásakadémiának. Szerkesztője és nagy részben szerzője volt a T. G. Masaryk köztársasági elnök 75. születésnapja alkalmából megjelent magyar nyelvű Masaryk albumnak, s szerkesztette a Masaryk műveit magyarul megjelentető sorozatot. A müncheni egyezményt követően, 1938 okt.-ében elhagyta Csehszl.-t, s Párizsban majd Londonban telepedett le, ahol a Csehszlovák Nemzeti Bizottság majd az emigráns csehszlovák kormány fizetett alkalmazottja, s egyben a magyar ügyekben az egyik fő bizalmija volt. Alapító és elnökségi tagja volt az emigráns csehszlovák kormány törekvéseit támogató Csehszlovákiai Magyarok Angliai Szövetségének. 1945-től Mo.-n, 1947-től pedig Csehszl.-ban élt. Az 1948-as kommunista hatalomátvételt követően nyugatra emigrált. – Fm. Magyar múlt és magyar jelen (1928, Bratislava, Társszerző: Surányi Géza)
Várady Béla
(* 1933. szept. 16. Szilice, † 2012. máj. 16.) Színész. A polgári iskola után 1951-ig szülőfalujában volt segédjegyző gyakornok, majd az Állami Faluszínház magyar tagozatához került. 1959-től a komáromi Magyar Területi Színház, 1969-től nyugdíjba meneteléig a Thália Színpad, ill. a Kassai Thália Színház színésze,...megnyit →
(* 1933. szept. 16. Szilice, † 2012. máj. 16.) Színész. A polgári iskola után 1951-ig szülőfalujában volt segédjegyző gyakornok, majd az Állami Faluszínház magyar tagozatához került. 1959-től a komáromi Magyar Területi Színház, 1969-től nyugdíjba meneteléig a Thália Színpad, ill. a Kassai Thália Színház színésze,...megnyit →
Részletek
Várady Béla (TSZA)
(* 1933. szept. 16. Szilice, † 2012. máj. 16.) Színész. A polgári iskola után 1951-ig szülőfalujában volt segédjegyző gyakornok, majd az Állami Faluszínház magyar tagozatához került. 1959-től a komáromi Magyar Területi Színház, 1969-től nyugdíjba meneteléig a Thália Színpad, ill. a Kassai Thália Színház színésze, 1971–1981 között művészeti vezetője volt. Közel kétszáz hangjátékban s több szlovák és magyar filmben kapott szerepet. Többször megkapta a szlovák szerzői jogvédő iroda nívódíját. – Főbb színházi szerepei: Matesz: Wilhelm (Kisfaludy Károly: A kérők); Katona (Erich Maria Remarque: Az utolsó felvonás); Simon (Egri Viktor: Szarkafészek); Maurizio (Renato Lelli: Éjféltől hajnalig); Tranio (William Shakespeare: A makrancos hölgy); Laci (Dobozy Imre: Holnap folytatjuk); Curley (John Steinbeck: Egerek és emberek); Sztrümodorosz (Arisztophanész: Lüszisztraté); Atyus (Móricz Zsigmond: Kismadár); Sápadt Béla (Fejes Endre: Rozsdatemető); Hugó (Szigligeti Ede: Liliomfi); Ködmön (Móricz Zsigmond: Úri muri); Maco (Leopold Lahola: A világ négy sarka); Gergely (William Shakespeare: Rómeó és Júlia). Kassai Thália Színpad: Trufaldino (Carlo Goldoni: Két úr szolgája); Egstrand (Henrik Ibsen: Kísértetek); Ignác (Ján Solovič: Kolduskaland); Máté (Tamási Áron: Énekes madár); Szolga (Carlo GoIdoni: Mirandolína); Balga (Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde); Postás (Örkény István: Tóték); Zsevakin (Nyikolaj Vasziljevics Gogol: Leánynéző); Fortunato (Carlo GoIdoni: A chioggiai csetepaté); Sógor (Kmeczkó Mihály: Mint fű felett az árnyék); Kalamona (Gágyor Péter: Szélkötó Kalamona); István (Tóth László: Az áldozat); Kuruzs (Csokonai Vitéz Mihály: Karnyóné); Ruzante (Angelo Beolco Ruzante: Csapodár madárka); Szellemfi (Szigligeti Ede: Liliomfi); Miller (Friedrich Schiller: Ármány és szerelem). Kassai Thália Színház: Candy (N. Richard Nash: Az esőcsináló); Paál Károly (Csurka István: Döglött aknák); Kántor (Bródy Sándor: A tanítónő); Seress (MüIler Péter–Seress Rezső: Szomorú vasárnap); Feraillon (Georges Feydeau: Bolha a fülbe); Tudós (Jean-Baptiste Molière: Tudós nők); Ruckly (Dale Wassermann: Kakukkfészek); Luka, Nyunin (Anton Pavlovics Csehov: Csehov tréfái – Medve, Lakodalom); Postás (Görgey Gábor: Galopp a vérmezőn); Bittó halászmester (Dékány András–Baróti Géza–Moravetz Levente: Dankó Pista); Miska (Dobos László–Beke Sándor: Földönfutók); Sírásó (William Shakespeare: Hamlet); Mihály (Kálmán Imre: Marica grófnő); Csipcsala bácsi (Zerkovitz Béla–Szilágyi László: Csókos asszony). – Díjak: A Határon Túli Magyar Színházak X. Fesztiválja, Életmű-díj, Kisvárda, 1998; A Szlovák Köztársaság ezüstplakettje, 2003; a Magyar Játékszíni Társaság Hűség díja, 2006; „Kisebbségekért” díj, 2009. – Ir. Tóth László: Déryné nyomában. A komáromi magyar színjátszás története II. (1998); Kolár Péter és szerzőtársak: A Kassai Thália Színház negyven éve (2009); Ötvös Anna: Akikkel találkozhat(t)unk (2000); Divadlá na Slovensku (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig); Darvay Nagy Adrienne: A kisvárdai fesztivál (2008).
Varannó (Vranov nad Topľou)
Részletek
Város és járási székhely az Alföld É-i nyúlványában, a Tapoly folyó völgyében, Nagymihálytól ÉNy-ra. L: [1921] – 2282, ebből 1011 (44,3%) szlovák, 649 (28,4%) zsidó, 400 (17,5%) magyar, 33 (1,4%) ruszin; [2011] – 23 250, ebből 19 045 (81,9%) szlovák, 963 (4,1%) roma, 188 (0,8%) ruszin és ukrán, 24 (0,1%) magyar, 2 (0,01%) zsidó nemzetiségű. A: [2011] – 19 597 (84,3%) szlovák, 273 (1,2%) roma, 230 (1,0%) ruszin és ukrán, 37 (0,2%) magyar, 3 (0,01%) jiddis. V: [2011] – 12 436 r. k., 4265 gör. kat., 1525 ev., 134 gör. kel., 103 jehovista, 60 ref., 8 izr. – Egykori alföldi jellegű mezőváros, amely a 19. sz. második felében elveszített városi címét 1964-ben kapta vissza. 1960-ig, majd 1968-tól járási székhely. A 18. sz.-tól lakosságának közel egyharmadát kitevő zsidó közösség lakta, amelyet a második vh. idején koncentrációs táborokba hurcoltak. – A 15. sz. végén gótikus stílusban emelt r. k. (Szűz Mária születése) templomát 1735-ben barokkosították, a pálosok középkori alapokon álló barokk kolostora 1763-ban, szecessziós stílusú ref. temploma a 20. sz. elején, neogótikus zsinagógája 1923-ban, neogótikus ev. temploma 1930–35 között, gör. kat. temploma a 20. sz. végén épült. A Forgách-, majd Hadik-Barkóczy család klasszicista kastélyát a 18. sz. második felében emelték egy középkori várkastély alapjain. Iparágai közül a vegy-, a ruha-, az építőanyag- és az energetikai ipar jelentős. – 1944-ben közigazgatásilag hozzácsatolták Varannómező (Vranovské Dlhé), 1970-ben Csemernye (Čemerné) községet, 1970–96 között hozzá tartozott Hencfalva (Hencovce).
Varbó
-> Ipolyvarbó; Varbó (Vrbovka)
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medence K-i részén, az Ipoly folyó jobb partján, Nagykürtöstől D–DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 631, ebből 593 (94,0%) magyar, 29 (4,6%) szlovák; [2011] – 363, ebből 304 (83,7%) magyar, 55 (15,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 324...megnyit →
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medence K-i részén, az Ipoly folyó jobb partján, Nagykürtöstől D–DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 631, ebből 593 (94,0%) magyar, 29 (4,6%) szlovák; [2011] – 363, ebből 304 (83,7%) magyar, 55 (15,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 324...megnyit →
Részletek
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medence K-i részén, az Ipoly folyó jobb partján, Nagykürtöstől D–DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 631, ebből 593 (94,0%) magyar, 29 (4,6%) szlovák; [2011] – 363, ebből 304 (83,7%) magyar, 55 (15,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 324 (89,3%) magyar, 33 (9,1%) szlovák. V: [2011] – 347 r. k., 5 ev. – Késő barokk stílusú r. k. (Mindenszentek-) templomát Szentiványi Ferenc országbíró és királyi ítélőmester építtette 1789-ben. A templom kriptájában nyugvó Szentiványi Ferenc emlékére évente megrendezik ~n a Szentiványi Napokat. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával (Mikszáth Kálmán Magyar Tanítási nyelvű Alapiskola) rendelkezett.