Tichy Kálmán
(* 1888. okt. 31. Rozsnyó, † 1968. okt. 23. Budapest [Mo.]) Festőművész, népművészeti gyűjtő, muzeológus. Rozsnyón érettségizett, majd Budapesten a Képzőművészeti Főiskolán szerzett rajztanári oklevelet (1911). 1945-ig szülővárosában élt, ahol a múzeum igazgatója, a Prágai Magyar Hírlap tudósítója, a Szlovenszkói Magyar Kultúregyesület körzeti titkára...megnyit →
(* 1888. okt. 31. Rozsnyó, † 1968. okt. 23. Budapest [Mo.]) Festőművész, népművészeti gyűjtő, muzeológus. Rozsnyón érettségizett, majd Budapesten a Képzőművészeti Főiskolán szerzett rajztanári oklevelet (1911). 1945-ig szülővárosában élt, ahol a múzeum igazgatója, a Prágai Magyar Hírlap tudósítója, a Szlovenszkói Magyar Kultúregyesület körzeti titkára...megnyit →
Részletek
Tichy Kálmán (Önarckép)
(* 1888. okt. 31. Rozsnyó, † 1968. okt. 23. Budapest [Mo.]) Festőművész, népművészeti gyűjtő, muzeológus. Rozsnyón érettségizett, majd Budapesten a Képzőművészeti Főiskolán szerzett rajztanári oklevelet (1911). 1945-ig szülővárosában élt, ahol a múzeum igazgatója, a Prágai Magyar Hírlap tudósítója, a Szlovenszkói Magyar Kultúregyesület körzeti titkára volt. 1945 után áttelepítették Mo.-ra, Budapesten telepedett le. Néprajzi tevékenységét a gömöri népművészet iránti érdeklődés fémjelezte. Erről tanúskodik ismeretterjesztő írásainak egy része, ismertek dokumentációs értékű rajzai is. – Fm. Thain János – Tichy Kálmán: Kisalföldi és gömöri népi építészet (1991).
Tichy Lajos
(* 1871. aug. 25. Ciffer, † 1925. júl. 1. Pozsony) Prózaíró. A modori tanítóképző elvégzése után szülőfalujában, majd 1895 és 1923 között Pozsonyban tanított. Török tárgyú elbeszélésein Jókai és Mikszáth erős hatása érződik; nemcsak a meseszövés módját vette át tőlük, hanem témái nagy részét is az ő...megnyit →
(* 1871. aug. 25. Ciffer, † 1925. júl. 1. Pozsony) Prózaíró. A modori tanítóképző elvégzése után szülőfalujában, majd 1895 és 1923 között Pozsonyban tanított. Török tárgyú elbeszélésein Jókai és Mikszáth erős hatása érződik; nemcsak a meseszövés módját vette át tőlük, hanem témái nagy részét is az ő...megnyit →
Részletek
(* 1871. aug. 25. Ciffer, † 1925. júl. 1. Pozsony) Prózaíró. A modori tanítóképző elvégzése után szülőfalujában, majd 1895 és 1923 között Pozsonyban tanított. Török tárgyú elbeszélésein Jókai és Mikszáth erős hatása érződik; nemcsak a meseszövés módját vette át tőlük, hanem témái nagy részét is az ő történeteik alapján alakította ki. – Fm. Abdul meg a pénz (elb., 1927); A turbán és egyéb elbeszélések (1925).
Tild (Telince)
Község a Nyitrai járásban, a Garammenti-hátság É-i részén, a Tildi-patak völgyében, Verebélytől DK-re. L: [1921] – 472, ebből 282 (59,7%) magyar, 160 (33,9%) szlovák; [2011] – 378, ebből 341 (90,2%) szlovák, 34 (9,0%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 326 (86,2%) szlovák, 49 (13,0%) magyar....megnyit →
Község a Nyitrai járásban, a Garammenti-hátság É-i részén, a Tildi-patak völgyében, Verebélytől DK-re. L: [1921] – 472, ebből 282 (59,7%) magyar, 160 (33,9%) szlovák; [2011] – 378, ebből 341 (90,2%) szlovák, 34 (9,0%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 326 (86,2%) szlovák, 49 (13,0%) magyar....megnyit →
Részletek
Község a Nyitrai járásban, a Garammenti-hátság É-i részén, a Tildi-patak völgyében, Verebélytől DK-re. L: [1921] – 472, ebből 282 (59,7%) magyar, 160 (33,9%) szlovák; [2011] – 378, ebből 341 (90,2%) szlovák, 34 (9,0%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 326 (86,2%) szlovák, 49 (13,0%) magyar. V: [2011] – 328 r. k., 3 ref., 3 gör. kat., 2 ev. – Nemesi kúriája a 18. sz. elején barokk, r. k. (Szűz Mária születése) temploma 1938-ban modernista stílusban épült. – 1976–90 között közigazgatásilag Csiffárhoz tartozott.
Tilkovszky Béla
(* 1902. aug. 18. Lőcse, † 1978. ápr. 10. Prága [Csehország]) Művészettörténész, szerkesztő, művészeti író. 1920 után Budapesten közgazdaságtant, 1921–1924-ben Bécsben, 1926–1928-ban Pozsonyban művészettörténetet tanult, s emellett elvégezte a francia–német szakot is, 1929-ben pedig bölcsészdoktori címet szerzett. Bécsben szoros kapcsolatban volt Kassák Lajossal. 1923-ban...megnyit →
(* 1902. aug. 18. Lőcse, † 1978. ápr. 10. Prága [Csehország]) Művészettörténész, szerkesztő, művészeti író. 1920 után Budapesten közgazdaságtant, 1921–1924-ben Bécsben, 1926–1928-ban Pozsonyban művészettörténetet tanult, s emellett elvégezte a francia–német szakot is, 1929-ben pedig bölcsészdoktori címet szerzett. Bécsben szoros kapcsolatban volt Kassák Lajossal. 1923-ban...megnyit →
Részletek
(* 1902. aug. 18. Lőcse, † 1978. ápr. 10. Prága [Csehország]) Művészettörténész, szerkesztő, művészeti író. 1920 után Budapesten közgazdaságtant, 1921–1924-ben Bécsben, 1926–1928-ban Pozsonyban művészettörténetet tanult, s emellett elvégezte a francia–német szakot is, 1929-ben pedig bölcsészdoktori címet szerzett. Bécsben szoros kapcsolatban volt Kassák Lajossal. 1923-ban Csehszlovákiában A Szép címmel művészeti folyóiratot alapított, 1929-ben Párizsban Magyar Európa címmel kezdeményezett irodalmi és művészeti folyóiratot. Részt vett Divald Kornél szepességi kutatásaiban. 1924-ig a Kassai Napló munkatársa, 1927–1928-ban a A Reggel szerkesztője. Az 1930-as években a Csehszlovák Rádió magyar adásának szerkesztője volt. A második vh. idején a Szlovák Rádió, majd a Propaganda Hivatal munkatársaként dolgozott. A háború után Prágában, ill. Pozsonyban töltött be különböző tisztségeket, többek közt művészettörténetet tanított a Comenius Egyetemen. 1956–1959-ben a pozsonyi Výtvarný život, majd 1970-ig a prágai Umění a řemesla c. művészeti folyóirat szerkesztője, ill.főszerkesztője volt. – Fm. Daumier (monogr., 1951); Mánes (monogr., 1961); Ladislav Čemický (monogr., 1962); Štefan Bednár (monogr. 1963). – Ir. Hushegyi Gábor: A Szép (1923). Fórum 1999/1.
Tipary László
(* 1927. júl. 22. Kistompa, † 2007. okt. 24. Ipolyság) Hivatalnok, helytörténész. Az ipolysági mezőgazdasági középiskolában érettségizett 1966-ban. Helytörténeti írásai főleg szlovákiai magyar lapokban jelentek meg. Megalapította a Palóc Helytörténeti és Néprajzi Falumúzeumot Kistompán, felgyűjtötte a falu történelmi emlékeit. – Fm. Gyöngyszemek Palócországból –...megnyit →
(* 1927. júl. 22. Kistompa, † 2007. okt. 24. Ipolyság) Hivatalnok, helytörténész. Az ipolysági mezőgazdasági középiskolában érettségizett 1966-ban. Helytörténeti írásai főleg szlovákiai magyar lapokban jelentek meg. Megalapította a Palóc Helytörténeti és Néprajzi Falumúzeumot Kistompán, felgyűjtötte a falu történelmi emlékeit. – Fm. Gyöngyszemek Palócországból –...megnyit →
Részletek
(* 1927. júl. 22. Kistompa, † 2007. okt. 24. Ipolyság) Hivatalnok, helytörténész. Az ipolysági mezőgazdasági középiskolában érettségizett 1966-ban. Helytörténeti írásai főleg szlovákiai magyar lapokban jelentek meg. Megalapította a Palóc Helytörténeti és Néprajzi Falumúzeumot Kistompán, felgyűjtötte a falu történelmi emlékeit. – Fm. Gyöngyszemek Palócországból – Felsőszemeréd rovásírásos emlékei (1998); El kell menni katonának (tan., 2003); Szülőföldem szép határa. Szlovákiai magyarok deportálása (2004); Gyerk község az Ipoly mellett 1156–2006 (falumon., szlovákul is, 2006).
Tirinda Péter
(* 1948. júl. 26. Érsekújvár) Tudományos kutató. A komáromi Gépipari Szakközépiskolában érettségizett 1967-ben; 1972-ben a pozsonyi Szlovák Műszaki Főiskola Gépészeti Karán szerzett mérnöki oklevelet. 1972-től a SZTA Gépmechanikai Intézetének aspiránsa, majd tudományos kutatója, osztályvezetője lett. 1992-től a dán Brüel&Kjaer műszertechnikai cég szlovákiai képviseletének igazgatója....megnyit →
(* 1948. júl. 26. Érsekújvár) Tudományos kutató. A komáromi Gépipari Szakközépiskolában érettségizett 1967-ben; 1972-ben a pozsonyi Szlovák Műszaki Főiskola Gépészeti Karán szerzett mérnöki oklevelet. 1972-től a SZTA Gépmechanikai Intézetének aspiránsa, majd tudományos kutatója, osztályvezetője lett. 1992-től a dán Brüel&Kjaer műszertechnikai cég szlovákiai képviseletének igazgatója....megnyit →
Részletek
Tirinda Péter (csa)
(* 1948. júl. 26. Érsekújvár) Tudományos kutató. A komáromi Gépipari Szakközépiskolában érettségizett 1967-ben; 1972-ben a pozsonyi Szlovák Műszaki Főiskola Gépészeti Karán szerzett mérnöki oklevelet. 1972-től a SZTA Gépmechanikai Intézetének aspiránsa, majd tudományos kutatója, osztályvezetője lett. 1992-től a dán Brüel&Kjaer műszertechnikai cég szlovákiai képviseletének igazgatója. Kutatási területe a gumirugók dinamikus tulajdonságainak vizsgálata, gépmechanikai mérések automatizálása, rezgésdiagnosztika. 1990–1992-ben a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom parlamenti képviselője. 1981-ben a SZTA díjával tüntették ki.
Tiszacsernyő (Čierna nad Tisou)
Város a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Bodrogköz ÉK-i részén, a Latorca és a Tisza folyása között, Királyhelmectől K-re, a szlovák–magyar–ukrán hármashatár közelében. L: [1961] – 1704, ebből 396 (23,2%) magyar; [2011] – 3885, ebből 2419 (62,3%) magyar, 1298 (33,4%) szlovák, 16 (0,4%) roma...megnyit →
Város a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Bodrogköz ÉK-i részén, a Latorca és a Tisza folyása között, Királyhelmectől K-re, a szlovák–magyar–ukrán hármashatár közelében. L: [1961] – 1704, ebből 396 (23,2%) magyar; [2011] – 3885, ebből 2419 (62,3%) magyar, 1298 (33,4%) szlovák, 16 (0,4%) roma...megnyit →
Részletek
Város a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Bodrogköz ÉK-i részén, a Latorca és a Tisza folyása között, Királyhelmectől K-re, a szlovák–magyar–ukrán hármashatár közelében. L: [1961] – 1704, ebből 396 (23,2%) magyar; [2011] – 3885, ebből 2419 (62,3%) magyar, 1298 (33,4%) szlovák, 16 (0,4%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 2759 (71,0%) magyar, 945 (24,3%) szlovák, 5 (0,1%) roma. V: [2011] – 1836 r. k., 835 gör. kat., 641 ref., 27 ev. – Vasúti átrakodó állomás és teherforgalmú vasúti határátkelőhely Ukrajna felé. Felépítése a második vh., ill. a Kárpátalja Szovjetunióhoz csatolásával (1945) létrejött új csehszlovák–szovjet határ kijelölése után vette kezdetét. Az Ágcsernyő határában megépült vasutastelepet önálló községgé 1957-ben szervezték, városi rangot 1969-ben kapott. 1968. júl. 29–aug. 1. között, a Szovjetunió csehszlovákiai intervencióját megelőzően, a csehszlovák és a szovjet kommunista pártvezetés egyik utolsó tanácskozásának színhelye volt. R. k. (Szt. Kereszt felmagasztalása) temploma 1997-ben épült. Határában 1951-ben honfoglalás kori sírokat találtak. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Tiszahát
-> Ung-vidék Néprajzi tájegység
Az egykori Nagykaposi járás területe, amely az Alföld északkeleti kiszögellését jelenti. A Latorca, Ung és Laborc folyók határolják. Vízjárta, lápos, mocsaras terület, aminek részleges lecsapolása csak a 20. sz. elején kezdődött meg, s a második vh. utáni évtizedekben fejeződött be. A valóban sajátos, a...megnyit →
Az egykori Nagykaposi járás területe, amely az Alföld északkeleti kiszögellését jelenti. A Latorca, Ung és Laborc folyók határolják. Vízjárta, lápos, mocsaras terület, aminek részleges lecsapolása csak a 20. sz. elején kezdődött meg, s a második vh. utáni évtizedekben fejeződött be. A valóban sajátos, a...megnyit →
Részletek
Az egykori Nagykaposi járás területe, amely az Alföld északkeleti kiszögellését jelenti. A Latorca, Ung és Laborc folyók határolják. Vízjárta, lápos, mocsaras terület, aminek részleges lecsapolása csak a 20. sz. elején kezdődött meg, s a második vh. utáni évtizedekben fejeződött be. A valóban sajátos, a környezettől markánsan különváló népi kultúrája tette közismertté (nagyjából ugyanezt a térséget a korábbi irodalom inkább Tiszahátként emlegeti). A térség jellegzetes természetföldrajzi viszonyaiból adódóan az ~ lakóinak életében fontos szerepet kapott az ártéri gazdálkodás (a széna, a gyümölcs, a fűzfavesszőre irányuló gyűjtögető gazdálkodás, a halászat), ám alapvetően mégis az állattenyésztés és a szántóföldi földművelés jelentette a fő megélhetési forrást. A folyók árterületei kedveztek az állattenyésztésnek, amely – a vízrajzi viszonyoknak köszönhetően – meglehetősen hosszú ideig konzervált archaikusabb fajtákat (rackajuh, mangalica). A pásztorkodás és az állattartás mikéntje a területet egyértelműen az Alföldhöz, mint kulturális nagytájhoz kapcsolja. Az állattartás jelentőségével magyarázható, hogy az ~en virágzó pásztorművészet alakult ki. Településszerkezetileg e térség falvait is alapvetően a természetföldrajzi viszonyok határozzák meg, ám fontos szerepet játszanak az egyes települések szerkezeti kialakításában a társadalmi viszonyok is. Szalagtelkes úti falvak (Csicser) éppúgy jellemzőek a vidékre, mint a halmazos települések (Szirénfalva). A lakóházak építőanyaga (a más, vízjárta területekhez hasonlóan) eredetileg a paticsfal (sárral tapasztott vesszőfal) volt, amit fokozatosan váltottak föl a lapos kövekből épített alapra húzott vályog-, ill. vertfalú házak. Tetőfedésre a zsúpszalmát, majd az első vh. után divatba jött cserepet, ill. bádogot használták. A tetőformák közül a sátortető volt általánosan elterjedt. A lakóházak három osztatúak voltak, és elsőház – pitvar – hátsóház egységből álltak úgy, hogy kívülről a konyhán (pitvar) át lehetett bejutni az első és a hátsó szobába is. A vidék folklórját, annak ellenére, hogy a táj szülötte volt Erdélyi János, a legutóbbi időkig szinte egyáltalán nem ismertük. Az utóbbi évtizedben, Géczi Lajos gyűjtőmunkájának köszönhetően, alkothatunk képet az ~ népköltészetéről (gyermekmondókák, mondák, mesék). – Ir. Bodnár Lajos: Csuprosok és üstfoltozók. Ung megyei árucsere és vásárok a századfordulón (1993); Galgóczy Tibor: Az Ungvidék pásztorművészete (1999); Géczi Lajos: Ungi népmesék és mondák (1989).
Tlmače
-> Garamtolmács; Tolmács (Tlmače)
Város a Lévai járásban, a Selmeci-hegység és a Kisalföld határán, az ún. Szlovák-kapunál, a Garam folyó bal partján, Lévától ÉNy-ra. L: [1921] – 464, ebből 452 (97,4%) szlovák, 12 (2,6%) magyar; [1991] 5478, ebből 5178 (94,5%) szlovák, 193 (3,5%) magyar; [2011] – 3823, ebből...megnyit →
Város a Lévai járásban, a Selmeci-hegység és a Kisalföld határán, az ún. Szlovák-kapunál, a Garam folyó bal partján, Lévától ÉNy-ra. L: [1921] – 464, ebből 452 (97,4%) szlovák, 12 (2,6%) magyar; [1991] 5478, ebből 5178 (94,5%) szlovák, 193 (3,5%) magyar; [2011] – 3823, ebből...megnyit →
Részletek
Város a Lévai járásban, a Selmeci-hegység és a Kisalföld határán, az ún. Szlovák-kapunál, a Garam folyó bal partján, Lévától ÉNy-ra. L: [1921] – 464, ebből 452 (97,4%) szlovák, 12 (2,6%) magyar; [1991] 5478, ebből 5178 (94,5%) szlovák, 193 (3,5%) magyar; [2011] – 3823, ebből 3548 (92,8%) szlovák, 59 (1,5%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 3512 (91,9%) szlovák, 63 (1,6%) magyar. V: [2011] – 2547 r. k., 189 ev., 20 ref., 7 gör. kat. – R. k. (Fájdalmas Szűzanya) kápolnája 1926-ban épült. A második vh.-t követően erőteljesen iparosították, 1949–51 között nagy acélfeldolgozó, energiaipari berendezéseket előállító gépgyára létesült, s 1986-ban városi rangot kapott. 1986–95 között közigazgatásilag hozzá tartozott Kiskoszmály és Nagykoszmály.
Tóbisz Titusz
(* 1978. dec. 21. Rimaszombat) Színész. Az általános iskolát szülővárosában végezte, majd Füleken érettségizett (1996). Tanulmányait 2001-ben Budapesten folytatta a Krónikásének Zeneiskolában, ahol Dévai Nagy Kamilla vezetése mellett, énekes-gitáros előadóművészetet tanult. Tanulmányait a Kassai Állami Konzervatóriumban folytatta. 2005-től a Thália Színház társulatának tagja volt....megnyit →
(* 1978. dec. 21. Rimaszombat) Színész. Az általános iskolát szülővárosában végezte, majd Füleken érettségizett (1996). Tanulmányait 2001-ben Budapesten folytatta a Krónikásének Zeneiskolában, ahol Dévai Nagy Kamilla vezetése mellett, énekes-gitáros előadóművészetet tanult. Tanulmányait a Kassai Állami Konzervatóriumban folytatta. 2005-től a Thália Színház társulatának tagja volt....megnyit →
Részletek
Tóbisz Titusz (TSZA)
(* 1978. dec. 21. Rimaszombat) Színész. Az általános iskolát szülővárosában végezte, majd Füleken érettségizett (1996). Tanulmányait 2001-ben Budapesten folytatta a Krónikásének Zeneiskolában, ahol Dévai Nagy Kamilla vezetése mellett, énekes-gitáros előadóművészetet tanult. Tanulmányait a Kassai Állami Konzervatóriumban folytatta. 2005-től a Thália Színház társulatának tagja volt. Musicalok, drámák, zenés vígjátékok és operettek szereplője. Színházi pályafutásán kívül rock-zenekarok énekeseként is fellépett. Jelenleg a Kassai Állami Színház operatársulatának tagja. A Kassai Thália Színházban és a Miskolci Nemzeti Színházban is vendégszerepel. – Főbb színházi szerepei: Thália Színház Budapest: Római katona (Illés Lajos: Betlehem csillaga – Erkel Színház). Kassai Thália Színház: Sir Kán (Dés László–Geszti Péter–Békés Pál: A dzsungel könyve); Vay Ádám, Vak igric (Szigligeti Ede: II. Rákóczi Ferenc fogságai); Bill (William Sommerset Maugham–Nádas Gábor–Szenes Iván: Imádok férjhez menni); Lőrincke szomszéd (Örkény István: Tóték); Titusz, Farkas (Viktor Orlov: A lopott tojás titka); Murray (Neil Simon: Furcsa pár); Lantos, Lovag (Egressy Zoltán: Angyalkövet); Makáts főtanácsos (Zágon István–Nóti Károly–Eisemann Mihály: Hyppolit, a lakáj); Castel Jaloux (Edmond Rostand: Cyrano de Bergerac); Lovas (Peter Shaffer: Equus); Milt (Murray Schisgal: Szerelem, ó!); Sir Kán (Dés László–Presser Gábor: Dzsungel könyve); Rádiós (Presser Gábor–Horváth Péter–Sztevanovity Dusán: A padlás); Lucien Ouvrier (Eisemann Mihály–Zágon István–Somogyi Gyula: Fekete Péter); Pincér (Carlo Goldoni: Két úr szolgája); Hosszú (Dés László–Nemes István: Valahol Európában); Tasziló (Kálmán Imre: Marica grófnő). Miskolci Nemzeti Színház: Abdalló (Giuseppe Verdi: Nabucco), Jean Valjean (Claude Michael Schoenberg: Nyomorultak). Kassai Állami Színház: Szerető (Giacomo Puccini: Köpeny és Gianni Schicchi), Charles (William Shakespeare: Ahogy tetszik). – Ir. Kolár Péter és szerzőtársak: A Kassai Thália Színház negyven éve (2009). Színházi évkönyvek (Budapest); Divadlá na Slovensku [Szlovákiai színházak] (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig).
Tobler János
(* 1889. szept. 27. Sopron [Mo.] † ?) Publicista, politikus. Kelmefestőnek tanult ki. Már fiatalon bekapcsolódott a keresztényszocialista mozgalmakba. 1918–1920 között a Presburger Tagblatt felelős szerkesztője volt. 1918 után részt vett az Országos Keresztényszocialista Párt megszervezésében; 1920 szept.-éig a párt főtitkára, 1920-tól nemzetgyűlési képviselő....megnyit →
(* 1889. szept. 27. Sopron [Mo.] † ?) Publicista, politikus. Kelmefestőnek tanult ki. Már fiatalon bekapcsolódott a keresztényszocialista mozgalmakba. 1918–1920 között a Presburger Tagblatt felelős szerkesztője volt. 1918 után részt vett az Országos Keresztényszocialista Párt megszervezésében; 1920 szept.-éig a párt főtitkára, 1920-tól nemzetgyűlési képviselő....megnyit →
Részletek
(* 1889. szept. 27. Sopron [Mo.] † ?) Publicista, politikus. Kelmefestőnek tanult ki. Már fiatalon bekapcsolódott a keresztényszocialista mozgalmakba. 1918–1920 között a Presburger Tagblatt felelős szerkesztője volt. 1918 után részt vett az Országos Keresztényszocialista Párt megszervezésében; 1920 szept.-éig a párt főtitkára, 1920-tól nemzetgyűlési képviselő. Rendezetlen állampolgársága miatt 1921-ben megfosztották képviselői mandátumától, 1922-ban pedig kiutasították Csehszl.-ból. Mo.-on telepedett le, ahol a Rákóczi Szövetség munkatársaként dolgozott. 1926–1939 között a magyar országgyűlés tagja volt. Az 1930-as években a keresztény szellemiségű szakszervezetek meghatározó személyisége, az Országos Szakegyesületek Szövetségének az elnöke volt. – Fm. A munkásság helyzete a diktatórikus államokban (é. n.)
Töböréte (Töböréte)
Részletek
1940-ben Hegyéte néven Hegybeneétével egyesített község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől K–DK-re. L: [1921] – 179, ebből 179 (100%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 143 r. k., 31 ref., 3 izr., 2 ev.
Töhöl (Tehla)
Részletek
Község a Lévai járásban, a Garammenti-hátság É-i részén, Verebélytől DK-re. L: [1921] – 698, ebből 576 (82,5%) magyar, 122 (17,5%) szlovák; [2011] – 525, ebből 408 (77,7%) szlovák, 92 (17,5%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 397 (75,6%) szlovák, 104 (19,8%) magyar. V: [2011] – 311 r. k., 92 ref., 15 ev., 1 gör. kat. – Ref. temploma a 19. sz. elején klasszicista, r. k. (Szentolvasó Királynője) temploma 1957-ben modernista stílusban épült.
Tok Béla
(* 1936. máj. 15. Lakszakállas, † 1993. márc. 17. Komárom) Tanár, helytörténész, muzeológus. Komáromban érettségizett (1955), a pozsonyi Pedagógiai Főiskolán szerzett magyar–történelem szakon tanári oklevelet (1959). Ezután Zselízen és Dunaszerdahelyen volt gimnáziumi tanár. 1969–1988 között a komáromi Duna Menti Múzeum munkatársa, majd komáromi iskolákban...megnyit →
(* 1936. máj. 15. Lakszakállas, † 1993. márc. 17. Komárom) Tanár, helytörténész, muzeológus. Komáromban érettségizett (1955), a pozsonyi Pedagógiai Főiskolán szerzett magyar–történelem szakon tanári oklevelet (1959). Ezután Zselízen és Dunaszerdahelyen volt gimnáziumi tanár. 1969–1988 között a komáromi Duna Menti Múzeum munkatársa, majd komáromi iskolákban...megnyit →
Részletek
(* 1936. máj. 15. Lakszakállas, † 1993. márc. 17. Komárom) Tanár, helytörténész, muzeológus. Komáromban érettségizett (1955), a pozsonyi Pedagógiai Főiskolán szerzett magyar–történelem szakon tanári oklevelet (1959). Ezután Zselízen és Dunaszerdahelyen volt gimnáziumi tanár. 1969–1988 között a komáromi Duna Menti Múzeum munkatársa, majd komáromi iskolákban tanított. Muzeológusként főleg a régi fegyverek, az erődrendszerek és a komáromi céhek érdekelték. – Fm. A komáromi szabók céhkönyve (tan., 1987).
Tokaji Borvidék
A legnagyobb hírnévnek örvendő szlovákiai borvidék, a szőlő és borkultúrájáról világhírűvé vált Tokaj-hegyaljai borvidék Szl.-ra eső része (a Tokaj-hegyaljai borvidék döntő hányada Mo.-on terül el). A ~ területi kiterjedése vita tárgyát képezi Szl. és Mo. közt, mivel az 1908-as bortörvény alapján a Tokaj-hegyaljai borvidékhez...megnyit →
A legnagyobb hírnévnek örvendő szlovákiai borvidék, a szőlő és borkultúrájáról világhírűvé vált Tokaj-hegyaljai borvidék Szl.-ra eső része (a Tokaj-hegyaljai borvidék döntő hányada Mo.-on terül el). A ~ területi kiterjedése vita tárgyát képezi Szl. és Mo. közt, mivel az 1908-as bortörvény alapján a Tokaj-hegyaljai borvidékhez...megnyit →
Részletek
A legnagyobb hírnévnek örvendő szlovákiai borvidék, a szőlő és borkultúrájáról világhírűvé vált Tokaj-hegyaljai borvidék Szl.-ra eső része (a Tokaj-hegyaljai borvidék döntő hányada Mo.-on terül el). A ~ területi kiterjedése vita tárgyát képezi Szl. és Mo. közt, mivel az 1908-as bortörvény alapján a Tokaj-hegyaljai borvidékhez a szlovák oldalon mindössze három község, Szőlőske, Szlovákújhely és Kistoronya tartozhatna (mintegy 172 hektárnyi szőlővel), azonban a második vh. után a csehszlovák kormány geológiai kísérletekre hivatkozva további községekkel összesen mintegy 900 hektárra bővítette a Tokaj-hegyaljai borvidék Szl.-ra eső területét. A szlovákiai borvidékeket meghatározó törvény jelenleg az alábbi községeket sorolja be a ~be: Kistoronya, Nagytoronya, Csörgő (Čerhov), Szlovákújhely, Szőlőske, Nagybári és Csarnahó. Napjainkban a termő szlovákiai tokaji szőlőterületek kiterjedése mintegy 375 ha. A szlovákiai ~ idegenforgalmi értékét nagyban növeli az a tény, hogy a borvidék magyarországi része (melynek kiterjedése közel 5246 ha) 2002-ben világörökségi rangot kapott, mint kultúrtáj, amely a szőlőtermelés és a borkultúra területén a hagyományos módszerek megőrzésével garantálja a tokaji bor egyediségét, kiváló minőségét.
Tokár Géza
(* 1984. ápr. 15. Komárom) Politológus, közíró. A komáromi Selye János Gimnáziumban érettségizett (2002), majd mesteri diplomáját Pozsonyban a Comenius Egyetem bölcsészkara politológia szakán szerezte. Elsősorban pártpolitikákkal és komparatív politológiával foglalkozik. Iskolai tanulmányai mellett diákkörökben is aktív, 2004 és 2006 között a Diákhálózat külügyekért felelős...megnyit →
(* 1984. ápr. 15. Komárom) Politológus, közíró. A komáromi Selye János Gimnáziumban érettségizett (2002), majd mesteri diplomáját Pozsonyban a Comenius Egyetem bölcsészkara politológia szakán szerezte. Elsősorban pártpolitikákkal és komparatív politológiával foglalkozik. Iskolai tanulmányai mellett diákkörökben is aktív, 2004 és 2006 között a Diákhálózat külügyekért felelős...megnyit →
Részletek
Tokár Géza (FI)
(* 1984. ápr. 15. Komárom) Politológus, közíró. A komáromi Selye János Gimnáziumban érettségizett (2002), majd mesteri diplomáját Pozsonyban a Comenius Egyetem bölcsészkara politológia szakán szerezte. Elsősorban pártpolitikákkal és komparatív politológiával foglalkozik. Iskolai tanulmányai mellett diákkörökben is aktív, 2004 és 2006 között a Diákhálózat külügyekért felelős alelnöke, emellett részt vállalt a pozsonyi József Attila Ifjúsági Klub újjászervezésében és a “Mák” c. diákújság szerkesztésében. Az Új Szó napilapnál is dolgozik kommentáríróként, de rendszeresen publikál politikai jellegű cikkeket más fórumokon is. 2012 júniusától a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala szóvivője. 2020-ban Lőrincz Csaba-díjat kapott.
Tőkés
-> Dunatőkés; Tőkés (Dunajský Klátov)
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz É-i részén, a Kis-Duna jobb partján, Dunaszerdahelytől ÉK-re. L: [1921] – 246, ebből 217 (88,2%) magyar, 18 (7,3%) szlovák; [2011] – 510, ebből 413 (81,0%) magyar, 92 (18,0%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 460 (90,2%) magyar,...megnyit →
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz É-i részén, a Kis-Duna jobb partján, Dunaszerdahelytől ÉK-re. L: [1921] – 246, ebből 217 (88,2%) magyar, 18 (7,3%) szlovák; [2011] – 510, ebből 413 (81,0%) magyar, 92 (18,0%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 460 (90,2%) magyar,...megnyit →
Részletek
A tőkési vízimalom (GJ)
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz É-i részén, a Kis-Duna jobb partján, Dunaszerdahelytől ÉK-re. L: [1921] – 246, ebből 217 (88,2%) magyar, 18 (7,3%) szlovák; [2011] – 510, ebből 413 (81,0%) magyar, 92 (18,0%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 460 (90,2%) magyar, 45 (8,8%) szlovák. V: [2011] – 434 r. k., 24 ref., 6 ev., 3 gör. kat. – A Kis-Duna Tőkési-ágán 1941-ig működött vízimalom felújítását követően, 1987 óta látogatható műemlék. R. k. temploma 2000– 2001-ben épült. 1960–90 között közigazgatásilag Pozsonyeperjeshez tartozott.
Tőkési-ág Nemzeti Természetvédelmi Terület
A Duna mente egyik legnagyobb természeti ékessége, mely a mezőgazdasággal terhelt DNy-Szl. egyik legérintetlenebb természeti oázisa jellegzetes ártéri fűz- és nyárfaerdőkkel, gazdag mocsári és vízi növényzettel, valamint állatvilággal. A rezervátum 306 hektáron terül el a Kis-Duna Tőkési-ága mentén (a természetvédelmi terület hossza közel 25...megnyit →
A Duna mente egyik legnagyobb természeti ékessége, mely a mezőgazdasággal terhelt DNy-Szl. egyik legérintetlenebb természeti oázisa jellegzetes ártéri fűz- és nyárfaerdőkkel, gazdag mocsári és vízi növényzettel, valamint állatvilággal. A rezervátum 306 hektáron terül el a Kis-Duna Tőkési-ága mentén (a természetvédelmi terület hossza közel 25...megnyit →
Részletek
A Duna mente egyik legnagyobb természeti ékessége, mely a mezőgazdasággal terhelt DNy-Szl. egyik legérintetlenebb természeti oázisa jellegzetes ártéri fűz- és nyárfaerdőkkel, gazdag mocsári és vízi növényzettel, valamint állatvilággal. A rezervátum 306 hektáron terül el a Kis-Duna Tőkési-ága mentén (a természetvédelmi terület hossza közel 25 km, szélessége, beleszámítva a folyó parti növényzetet is, 25–70 m). A ~ a Kis-Duna mellékfolyója (s amelyet részben a vele párhuzamosan folyó Kis-Duna föld alatti vize táplál).
Tőketerebes (Trebišov)
Részletek
Tőketerebes − Andrássy-kastély (GJ)
Város és járási székhely az Alföldön, az Eperjes–Tokaji-hegység K-i lábánál, az Ondava folyó jobb partján, Nagymihálytól DNy-ra. L: [1921] – 5880, ebből 4860 (82,6%) szlovák, 357 (6,1%) zsidó, 299 (5,1%) magyar, 137 (2,3%) ruszin; [2011] – 24 401, ebből 17 400 (71,3%) szlovák, 3080 (12,6%) roma, 292 (1,2%) magyar, 100 (0,4%) ruszin és ukrán nemzetiségű. A: [2011] – 17 161 (70,3%) szlovák, 3150 (12,9%) roma, 402 (1,6%) magyar, 117 (0,5%) ruszin és ukrán. V: [2011] – 10 239 r. k., 5388 gör. kat., 741 ref., 487 gör. kel., 268 ev., 250 jehovista. – Egykori mezőváros, amelynek magyar lakossága idővel beolvadt a 18. sz.-ban betelepült szlovák lakosságba. Járási székhely 1928-ban lett, a 19. sz. második felében elvesztett városi rangját 1960-ban kapta vissza. A 14. sz.-ban gótikus stílusban épült r. k. (Sarlós Boldogasszony-) plébániatemplomát a 18. sz.-ban barokkosították, boltozatát rokokó falfestményekkel látták el. A pálosok egykori rendháza 1502-ben, klasszicista gör. kat. (Szűz Mária mennybevétele) temploma 1825-ben, gör. kel. temploma az 1990-es években épült. Legjelentősebb műemléke az 1786-ban barokk-klasszicista stílusban emelt, majd a 19. sz. végén empire–neoreneszánsz stílusban átalakított Andrássy-kastély, amely jelenleg a Kelet-szlovákiai Múzeum Mezőgazdasági Történeti Múzeumának ad helyet. A kastély parkjában találhatók az egykori Párics várának romjai, valamint az Andrássy család 1893-ban épült neogótikus mauzóleuma. 1960–67 között Život južného Zemplína – Dél-Zempléni Élet, 1968–90 között Slovo Zemplína – Zempléni Szó címmel jelent meg kétnyelvű járási hetilapja. A 20. sz. második felében jelentős élelmiszeripari központtá fejlődött. – 1988-ban közigazgatásilag hozzácsatolták Miglészt (Milhostov).
Tőketerebes − Andrássy sírbolt (GJ)
Tőketerebes − Andrássy sírkápolna (GJ)
Tőketerebes − Andrássy-kastély (GJ)
Tőketerebesi járás
Megközelítőleg a mai járás területén 1923-ban két járás jött létre: délkeleti felén, a Latorca és Bodrog folyóktól délre a Királyhelmeci, északira pedig a Gálszécsi járás. 1938–1945 közt a terület déli fele Mo.-hoz került. 1949-től 1960-ig a területen a Királyhelmeci, a Gálszécsi és a ~ok...megnyit →
Megközelítőleg a mai járás területén 1923-ban két járás jött létre: délkeleti felén, a Latorca és Bodrog folyóktól délre a Királyhelmeci, északira pedig a Gálszécsi járás. 1938–1945 közt a terület déli fele Mo.-hoz került. 1949-től 1960-ig a területen a Királyhelmeci, a Gálszécsi és a ~ok...megnyit →
Részletek
A Tőketerebesi járás térképe (CsT)
Megközelítőleg a mai járás területén 1923-ban két járás jött létre: délkeleti felén, a Latorca és Bodrog folyóktól délre a Királyhelmeci, északira pedig a Gálszécsi járás. 1938–1945 közt a terület déli fele Mo.-hoz került. 1949-től 1960-ig a területen a Királyhelmeci, a Gálszécsi és a ~ok osztoztak, majd a Királyhelmeci és a Gálszécsi járások az 1960-ban végbement közigazgatási átszervezéskor megszűntek a ~ javára. Az akkori járás a mai járás területétől lényegesen különbözött: a Latorcától északra elterülő nagykaposi régió magyarlakta települései is hozzá tartoztak (ezen községek az 1996-os területi átszervezéskor a Szobráncot és térségét elvesztő Nagymihályi járáshoz kerültek). A terület 1960–1990 közt a Kelet-szlovákiai kerületbe, 1996-tól a Kassai kerületbe kapott besorolást. A járást nyugat felől az Eperjes–Tokaji-hegység, dél felől pedig részben a Zempléni-hegység és a Tisza folyó határolja, miközben legnagyobb részét a Kelet-szlovákiai-alföld tölti ki (azon belül pedig jelentős a Bodrogköz részesedése). A jan.-i középhőmérséklet –3,8 °C, a júl.-i 20,3 °C. A csapadék évi átlagos mennyisége 564 mm (a legtöbb csapadék jún.-ban – 76 mm, a legkevesebb pedig a téli hónapokban hull le – 26–39 mm). Területe 1074 km2. Népessége a 2011. évi népszámláláskor 106 072 fő volt, melyből a magyar nemzetiségű lakosok lélekszáma 28 145 fő volt. A népesség korösszetétele az országos átlagtól kedvezőbb (a 0–14 évesek részaránya 21%), amit az itt élő jelentős roma kisebbség magas természetes szaporulata magyaráz. A járáshoz 82 település tartozik, közülük négy városi jogállású – Tőketerebes (24 401), Királyhelmec (7698), Gálszécs (8236) és Tiszacsernyő (3885). A terület közlekedési fekvése kedvezőtlen. A ~ a gazdasági és szociális viszonyok terén Szl.-n belül az egyik legelmaradottabb térségnek számít, a gazdasági szerkezetváltás során nagyon kedvezőtlen munkaerő-piaci viszonyok alakultak ki (2013. júl. 31-én a munkanélküliségi ráta 23,41% volt, az átlagbérek pedig az országos mutatóktól mintegy 30%-kal voltak alacsonyabbak). A járásban kevés a jelentős gazdasági súllyal bíró vállalkozás, a határain túlra nyúló tevékenységi területtel mindenekelőtt az élelmiszeripar rendelkezik (cukor-, malom-, sütő-, tej- és konzervipar). Az agrártermékek feldolgozásán kívül még említésre méltó a gépipar és a bútoripar. A mezőgazdasági termelés természeti feltételei jók, számottevő a szőlőtermesztés (itt található a borászatáról világhírű Tokaji Borvidék). Az idegenforgalma mindenekelőtt a borturizmuson és a Latorca Tájvédelmi Körzet (ártéri erdők, morotvatavak) által nyújtott kitűnő rekreációs lehetőségeken alapul, azonban idegenforgalmi infrastruktúrájának hiányosságai miatt a terület valós látogatottsága messze elmarad a potenciális lehetőségeitől.
A Tőketerebesi járás etnikai térképe (2011) (HK)
Tököly Gábor
(* 1952. ápr. 3. Rozsnyó – † 2006. ápr. 13. Rozsnyó) Régész, helytörténész, műemlékvédő, szakíró. Gimnáziumi tanulmányait szülővárosában végezte, 1970-ben érettségizett. A budapesti ELTE BTK-án 1975-ben régészetből szerzett oklevelet. 1975-ben az érsekújvári Helytörténeti Múzeumban (ma: Thain János Honismereti Múzeum) kezdte pályáját, de egy évvel később,...megnyit →
(* 1952. ápr. 3. Rozsnyó – † 2006. ápr. 13. Rozsnyó) Régész, helytörténész, műemlékvédő, szakíró. Gimnáziumi tanulmányait szülővárosában végezte, 1970-ben érettségizett. A budapesti ELTE BTK-án 1975-ben régészetből szerzett oklevelet. 1975-ben az érsekújvári Helytörténeti Múzeumban (ma: Thain János Honismereti Múzeum) kezdte pályáját, de egy évvel később,...megnyit →
Részletek
Tököly Gábor (csa)
(* 1952. ápr. 3. Rozsnyó – † 2006. ápr. 13. Rozsnyó) Régész, helytörténész, műemlékvédő, szakíró. Gimnáziumi tanulmányait szülővárosában végezte, 1970-ben érettségizett. A budapesti ELTE BTK-án 1975-ben régészetből szerzett oklevelet. 1975-ben az érsekújvári Helytörténeti Múzeumban (ma: Thain János Honismereti Múzeum) kezdte pályáját, de egy évvel később, 1977-ben a rozsnyói Bányászati Múzeum munkatársa lett. Az 1985-től a rozsnyói Műemlékvédelmi Hivatal dolgozója, 1992-től igazgatója volt. Élete utolsó éveiben (2002-től) a Szlovák Nemzeti Múzeum Betléri Múzeumában, az Andrássy-kastélyban dolgozott. Elsősorban Gömör műemlékeivel, népi építészetével, kézművességének tárgyi emlékeivel, Rozsnyó jeles személyiségeivel foglalkozott. Rendszeresen fotózta Gömör műemlékeit, fényképeiből több alkalommal rendeztek kiállítást. A gömöri műemlékeket és személyiségeket (pl. a betléri Andrássy-családot) bemutató rádióműsorokhoz és dokumentumfilmekhez készített forgatókönyveket, ezek elkészítésénél szakértőként közreműködött. – Fm. Ki kicsoda Rozsnyón (1999); A gömöri kastélyok és kúriák I–II. (2001); Vita Fumus – Az élet füst (Basics Beatrix-szal, Barczi Gyulával, 2008).
Toldy Kör
Konzervatív keresztény szemléletű pozsonyi magyar kulturális egyesület. Az akkoriban még többségében német nyelvű Pozsony magyar kultúrájának megerősítését célul kitűző ~ 1874-ben alakult meg, s az államfordulatig jelentős szerepet játszott a város szellemi és kulturális életében. Miután Pozsonyt Csehszl.-hoz csatolták az egyesület működése egy időre...megnyit →
Konzervatív keresztény szemléletű pozsonyi magyar kulturális egyesület. Az akkoriban még többségében német nyelvű Pozsony magyar kultúrájának megerősítését célul kitűző ~ 1874-ben alakult meg, s az államfordulatig jelentős szerepet játszott a város szellemi és kulturális életében. Miután Pozsonyt Csehszl.-hoz csatolták az egyesület működése egy időre...megnyit →
Részletek
Toldy Kör műkedvelői (FI)
Konzervatív keresztény szemléletű pozsonyi magyar kulturális egyesület. Az akkoriban még többségében német nyelvű Pozsony magyar kultúrájának megerősítését célul kitűző ~ 1874-ben alakult meg, s az államfordulatig jelentős szerepet játszott a város szellemi és kulturális életében. Miután Pozsonyt Csehszl.-hoz csatolták az egyesület működése egy időre megbénult, s csak 1921-ben kezdődött újra. A szlovák hatóságok hosszú ideig halasztgatták az egyesület alapszabályának az elfogadását, így a ~ egy ideig Katolikus Kaszinó néven tartotta összejöveteleit. Az egyesület működése a húszas évek közepén lendült fel, amiben nagy szerepe volt az 1925-ben elnökké választott Jankovich Marcellnek. Ebben az időben a polgári, konzervatív szemléletével a pozsonyi és a nyugat-szlovákiai magyarság szellemi életének egyik központjává vált. Megalakult az énekkara, amely 1930-tól Bartók Béla Dalegyesület néven komoly rangot vívott ki magának. Az énekkar mellett színjátszó kör, női szakosztály és a nyelvrokonság kutatásának kérdéseivel foglalkozó finnugor bizottság is működött az egyesületen belül. Tevékenységének középpontjában művelődéstörténeti témájú előadások, kultúrműsorok, színházi esték szervezése állt. A harmincas években a ~ már országos feladatokat is felvállalt, többek között részt vállalt a pozsonyi rádió magyar adásának a szerkesztéséből. Támogatásával jelent meg 1922 és 1933 között az Új Auróra. Az első bécsi döntést követően a Szl.-ban maradt magyarság szinte egyedüli művelődési szervezete maradt. 1939-ben az elnöki tisztségről leköszönő Jankovich Marcelltől Aixinger László vette át a vezetését. A hagyományos művelődési és oktatási feladatok mellett a korabeli Szl.-ban a ~ képviselte a magyar nyelvű könyvkiadást is, hiszen hét sorozatot gondozva, a háborús években összesen 42 kiadványt adott ki. A tekintélyelvű első Szlovák Köztársaság időszakában nehéz körülmények között működött, az új hatalom gátolta az egyesület nyilvános akcióinak megrendezését. A háború utolsó hónapjaiban már csak formálisan működött, és 1945 tavaszán az újjászervezett csehszlovák állam hatóságai a többi magyar szervezethez és egyesülethez hasonlóan feloszlatták.
Tölgyessy György
(* 1931. jan. 27. Dunaszerdahely - † 2014. dec. 25., Vereknye) Radiokémikus, egyetemi oktató. 1949-ben Komáromban érettségizett. 1949–1953-ban a pozsonyi Szlovák Műszaki Főiskola Vegyészmérnöki Karának hallgatója volt. 1952-től itt tanított az analitikai kémiai tanszéken. 1962-ben docenssé habilitálták. A kémiai tudomány doktora címet 1968-ban a...megnyit →
(* 1931. jan. 27. Dunaszerdahely - † 2014. dec. 25., Vereknye) Radiokémikus, egyetemi oktató. 1949-ben Komáromban érettségizett. 1949–1953-ban a pozsonyi Szlovák Műszaki Főiskola Vegyészmérnöki Karának hallgatója volt. 1952-től itt tanított az analitikai kémiai tanszéken. 1962-ben docenssé habilitálták. A kémiai tudomány doktora címet 1968-ban a...megnyit →
Részletek
(* 1931. jan. 27. Dunaszerdahely – † 2014. dec. 25., Vereknye) Radiokémikus, egyetemi oktató. 1949-ben Komáromban érettségizett. 1949–1953-ban a pozsonyi Szlovák Műszaki Főiskola Vegyészmérnöki Karának hallgatója volt. 1952-től itt tanított az analitikai kémiai tanszéken. 1962-ben docenssé habilitálták. A kémiai tudomány doktora címet 1968-ban a moszkvai Lomonoszov Egyetemen szerezte meg. 1959– 1978 között a Vegyészmérnöki Kar radiokémiai tanszékének oktatója volt. 1978-ban megalapította és 1996-ig vezette a Szlovák Műszaki Főiskola (később Szlovák Műszaki Egyetem) Környezetkémiai és technológiai tanszékét. 1996–2005 között a besztercebányai Bél Mátyás Egyetem Természettudományi Karán a kémiai tanszéken oktatott, közben 1997–2002-ben a mosonmagyaróvári Pannon Egyetem kémiai tanszékén is előadott. A világ számos országában volt vendégtanár (Albániától kezdve Franciaországon és Németországon át egészen Thaiföldig és az USA-ig). 2006-ban vonult végleg nyugdíjba. Szakterülete a radiokémia és a radiokémiai analízis. Szlovákiában iskolát teremtett, számos jó nevű tanítványt nevelt fel. Prágában megvédett kandidátusi munkáját a radiometriás titrálásokról írta. Nagydoktori értekezésében a térfogatos analízis ekvivalencia pontjának meghatározásánál alkalmazott radiometriás indikációs módszerrel foglalkozott. 1973-ben a magkémia professzorává nevezték ki. 1968-ban egyik alapítója és éveken át vezető szerkesztője volt a Journal of Radioanalytical and Nuclear Chemistry nemzetközi tudományos folyóiratnak. Tudományos munkája mellett tankönyvek írásával és ismeretterjesztéssel is foglalkozik. Több tudománynépszerűsítő könyvet írt a radioaktivitásról, a radiokémiáról, ezek szlovákul, magyarul és más nyelveken is olvashatók. – Fm. Nukleárna farmácia (Nukleáris gyógyszertan); Otázky a odpovede z jadrovej chémie a technológie (Kérdések és feleletek a magkémiából és magtechnológiából); Radioanalytical Chemistry I-II.; Handbook of Radioanalytical Chemistry I-II; Rádiometrické titrácie (Bujdosó Ernővel); Sub-superekvivalentová izotópová zrieďovacia analýza (Ján Klas-szal és Juraj Lesnývel); Az atomkorszak detektívjei (1977); Nuclear Environmental Chemical Analysis; Rádionuklidová röntgenoflurescenčná analýza zložiek životného prostredia; Radionuclide X-Ray Fluorescence Analysis; Emanation Thermal Analysis and other Radiometric Emanation Methods (társszerző); Környezetünk és mi (Miklós Lászlóval, 2002).
Tolmács
-> Garamtolmács; Tolmács (Tlmače)
Város a Lévai járásban, a Selmeci-hegység és a Kisalföld határán, az ún. Szlovák-kapunál, a Garam folyó bal partján, Lévától ÉNy-ra. L: [1921] – 464, ebből 452 (97,4%) szlovák, 12 (2,6%) magyar; [1991] 5478, ebből 5178 (94,5%) szlovák, 193 (3,5%) magyar; [2011] – 3823, ebből...megnyit →
Város a Lévai járásban, a Selmeci-hegység és a Kisalföld határán, az ún. Szlovák-kapunál, a Garam folyó bal partján, Lévától ÉNy-ra. L: [1921] – 464, ebből 452 (97,4%) szlovák, 12 (2,6%) magyar; [1991] 5478, ebből 5178 (94,5%) szlovák, 193 (3,5%) magyar; [2011] – 3823, ebből...megnyit →
Részletek
Város a Lévai járásban, a Selmeci-hegység és a Kisalföld határán, az ún. Szlovák-kapunál, a Garam folyó bal partján, Lévától ÉNy-ra. L: [1921] – 464, ebből 452 (97,4%) szlovák, 12 (2,6%) magyar; [1991] 5478, ebből 5178 (94,5%) szlovák, 193 (3,5%) magyar; [2011] – 3823, ebből 3548 (92,8%) szlovák, 59 (1,5%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 3512 (91,9%) szlovák, 63 (1,6%) magyar. V: [2011] – 2547 r. k., 189 ev., 20 ref., 7 gör. kat. – R. k. (Fájdalmas Szűzanya) kápolnája 1926-ban épült. A második vh.-t követően erőteljesen iparosították, 1949–51 között nagy acélfeldolgozó, energiaipari berendezéseket előállító gépgyára létesült, s 1986-ban városi rangot kapott. 1986–95 között közigazgatásilag hozzá tartozott Kiskoszmály és Nagykoszmály.
Tolvaj Bertalan
(* 1927. nov. 26. Kistárkány, † 1975. jan. 25. Királyhelmec) Tanár, publicista, kritikus. Sárospatakon tanítói (1948), Pozsonyban magyar–orosz szakos tanári oklevelet szerzett (1953). 1949–1951 között Kistárkányban tanár, 1951–1953-ban a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség Szlovákiai Központi Bizottságának munkatársa Pozsonyban, 1953–1965 között a királyhelmeci magyar gimnázium és...megnyit →
(* 1927. nov. 26. Kistárkány, † 1975. jan. 25. Királyhelmec) Tanár, publicista, kritikus. Sárospatakon tanítói (1948), Pozsonyban magyar–orosz szakos tanári oklevelet szerzett (1953). 1949–1951 között Kistárkányban tanár, 1951–1953-ban a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség Szlovákiai Központi Bizottságának munkatársa Pozsonyban, 1953–1965 között a királyhelmeci magyar gimnázium és...megnyit →
Részletek
(* 1927. nov. 26. Kistárkány, † 1975. jan. 25. Királyhelmec) Tanár, publicista, kritikus. Sárospatakon tanítói (1948), Pozsonyban magyar–orosz szakos tanári oklevelet szerzett (1953). 1949–1951 között Kistárkányban tanár, 1951–1953-ban a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség Szlovákiai Központi Bizottságának munkatársa Pozsonyban, 1953–1965 között a királyhelmeci magyar gimnázium és alapiskola tanára, 1954-től igazgatója, 1969–1971-ben a szlovák Kormányhivatal Nemzetiségi Titkárságának vezetője volt. 1971-ben politikai okokból eltávolították állásából, s visszament Királyhelmecre tanítani. Tankönyveket is írt. – Fm. Az irodalom vonzásában (tan., 1977).
Tomášikovo
-> Tallós (Tomášikovo)
Község a Galántai járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Kis-Duna és a Fekete-víz között, Galántától D-re. L: [1921] – 2137, ebből 2060 (96,4%) magyar, 20 (0,9%) szlovák; [2011] – 1601, ebből 1351 (84,4%) magyar, 188 (11,7%) szlovák, 30 (1,9%) roma nemzetiségű. A: [2011] –...megnyit →
Község a Galántai járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Kis-Duna és a Fekete-víz között, Galántától D-re. L: [1921] – 2137, ebből 2060 (96,4%) magyar, 20 (0,9%) szlovák; [2011] – 1601, ebből 1351 (84,4%) magyar, 188 (11,7%) szlovák, 30 (1,9%) roma nemzetiségű. A: [2011] –...megnyit →
Részletek
Maticza-féle cölöpös vízimalom (GJ)
Község a Galántai járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Kis-Duna és a Fekete-víz között, Galántától D-re. L: [1921] – 2137, ebből 2060 (96,4%) magyar, 20 (0,9%) szlovák; [2011] – 1601, ebből 1351 (84,4%) magyar, 188 (11,7%) szlovák, 30 (1,9%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 1248 (78,0%) magyar, 177 (11,1%) roma, 159 (9,9%) szlovák. V: [2011] – 1474 r. k., 17 ref., 17 ev. – Az egykor ~hoz tartozott, 1957-ben Királyrévhez csatolt Úrföldpusztára a két vh. közötti földbirtokreform során szlovák kolonisták, az 1945 után Mo.-ra telepített magyar lakosai helyére magyarországi szlovákok települtek. R. k. (Szentháromság-) temploma 1702–10 között épült barokk stílusban, 1798–1801 között klasszicista stílusban alakították át; barokk kastélyát az Esterházyak 1760-ban építtették. Vizein a 20. sz. közepéig több vízimalom üzemelt: az 1893-ban épült s 1960-ig működött Maticza-féle cölöpös vízimalom 1982. évi felújítása óta múzeumként szolgál. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. – Ir. Gágyor József: A tallósi egyház története (2007); Gágyor József: Még a lélek is reszket az emberben. Fejezetek Tallós történetéből (2012).
Tomášov
-> Fél (Tomášov)
Község a Szenci járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz ÉNy-i részén, a Kis-Duna jobb partján, Pozsonytól K-re. L: [1921] – 1431, ebből 1385 (96,8%) magyar, 19 (1,3%) szlovák; [2011] – 2329, ebből 1206 (51,8%) szlovák, 1049 (45,0%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 1197 (54,4%) szlovák,...megnyit →
Község a Szenci járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz ÉNy-i részén, a Kis-Duna jobb partján, Pozsonytól K-re. L: [1921] – 1431, ebből 1385 (96,8%) magyar, 19 (1,3%) szlovák; [2011] – 2329, ebből 1206 (51,8%) szlovák, 1049 (45,0%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 1197 (54,4%) szlovák,...megnyit →
Részletek
Fél − r. k. templom (GJ)
Község a Szenci járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz ÉNy-i részén, a Kis-Duna jobb partján, Pozsonytól K-re. L: [1921] – 1431, ebből 1385 (96,8%) magyar, 19 (1,3%) szlovák; [2011] – 2329, ebből 1206 (51,8%) szlovák, 1049 (45,0%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 1197 (54,4%) szlovák, 1051 (45,1%) magyar. V: [2011] – 1808 r. k., 71 ev., 16 ref., 7 gör. kat. – A ~hez tartozó Tamásháza pusztára az első csehszlovák földbirtokreform keretében zajló kolonizáció során (1923-ban) szlovák kolonisták, a második vh. utáni lakosságcsere keretében Mo.-ra áttelepített lakosai helyére magyarországi szlovákok költöztek. Barokk-klasszicista stílusú r. k. (Szt. Miklós-) templomát Szelepcsényi György esztergomi érsek építtette a 17. sz. végén egy régebbi, elpusztult templom helyén; az 1736-ban barokk stílusban épült, a 18. sz. végén klasszicista stílusban átalakított egykori Jeszenák-kastélyt felújították, ma szállodaként működik. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. 1919 óta ~hez tartozik Kismadarász (Malý Madaras), az ugyanekkor hozzácsatolt Hideghét (Studené) 1938 óta Dunahidas község része. – Ir. Presinszky Lajos–Szalay József: Mit hagytak ránk a századok? Fejezetek Fél község történelméből (2006).
Fél − Jeszenák-kastély (BF)
Tomášová
-> Rimatamásfalva; Tamásfalva (Tomášová)
1948-ban Rimaszombathoz csatolt község a Rima-medence ÉNy-i részén, a Rima-folyó jobb partján, Rimaszombat központjától DNy-ra. L: [1921] – 1035, ebből 503 (48,6%) magyar, 471 (45,5%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 523 r. k., 384 ev., 95 ref., 17 izr. R. k. harangtornya, valamint kastélya...megnyit →
1948-ban Rimaszombathoz csatolt község a Rima-medence ÉNy-i részén, a Rima-folyó jobb partján, Rimaszombat központjától DNy-ra. L: [1921] – 1035, ebből 503 (48,6%) magyar, 471 (45,5%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 523 r. k., 384 ev., 95 ref., 17 izr. R. k. harangtornya, valamint kastélya...megnyit →
Részletek
1948-ban Rimaszombathoz csatolt község a Rima-medence ÉNy-i részén, a Rima-folyó jobb partján, Rimaszombat központjától DNy-ra. L: [1921] – 1035, ebből 503 (48,6%) magyar, 471 (45,5%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 523 r. k., 384 ev., 95 ref., 17 izr. R. k. harangtornya, valamint kastélya egyaránt a 19. sz. elején épült klasszicista stílusban.
Tomášovce
-> Balogtamási; Tamási (Tomášovce)
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medencében, a Balog-patak völgyében, Rimaszombattól K-re. L: [1921] – 304, ebből 299 (98,4%) magyar, 4 (1,3%) szlovák; [2011] – 192, ebből 137 (71,4%) magyar, 36 (18,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 154 (80,2%) magyar, 20 (10,4%) szlovák; V: [2011]...megnyit →
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medencében, a Balog-patak völgyében, Rimaszombattól K-re. L: [1921] – 304, ebből 299 (98,4%) magyar, 4 (1,3%) szlovák; [2011] – 192, ebből 137 (71,4%) magyar, 36 (18,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 154 (80,2%) magyar, 20 (10,4%) szlovák; V: [2011]...megnyit →
Részletek
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medencében, a Balog-patak völgyében, Rimaszombattól K-re. L: [1921] – 304, ebből 299 (98,4%) magyar, 4 (1,3%) szlovák; [2011] – 192, ebből 137 (71,4%) magyar, 36 (18,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 154 (80,2%) magyar, 20 (10,4%) szlovák; V: [2011] – 90 r. k., 69 ref., 3 ev. – Ref. temploma 1820-ban épült klasszicista stílusban.
Tomi Vince
Részletek
Tomi Vince (FI)
(* 1937. okt. 24. Szolnocska) Sportújságíró. 1956-ban érettségizett a királyhelmeci gimnáziumban, 1958– 1961 között néptanító, 1967-ben elvégezte a pozsonyi Comenius Egyetem magyar–történelem szakát. 1967– 2001 között az Új Szó szerkesztője, majd rovatvezetője. – Fm. Bajnokok és legyőzöttek. A nyári olimpiák felejthetetlen pillanatai (1992).