Roham
Részletek
A kommunista ifjúság testnevelési havilapja (Kassa, 1923–1925). 10 száma jelent meg. – Szerk. Pajtás Ferenc, Gasparik Vince, Goldhammer Géza.
Rohovce
-> Nagyszarva (Rohovce)
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóközben, Somorjától K–DK-re. L: [1921] – 526, ebből 525 (99,8%) magyar, 1 (0,2%) szlovák; [2011] – 1192, ebből 852 (71,5%) magyar, 204 (17,1%) szlovák nemzetiségű. A: V: [2011] – 895 r. k., 24 ev., 19 ref., 4...megnyit →
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóközben, Somorjától K–DK-re. L: [1921] – 526, ebből 525 (99,8%) magyar, 1 (0,2%) szlovák; [2011] – 1192, ebből 852 (71,5%) magyar, 204 (17,1%) szlovák nemzetiségű. A: V: [2011] – 895 r. k., 24 ev., 19 ref., 4...megnyit →
Részletek
Nagyszarva – r. k. templom (GJ)
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóközben, Somorjától K–DK-re. L: [1921] – 526, ebből 525 (99,8%) magyar, 1 (0,2%) szlovák; [2011] – 1192, ebből 852 (71,5%) magyar, 204 (17,1%) szlovák nemzetiségű. A: V: [2011] – 895 r. k., 24 ev., 19 ref., 4 gör. kat. – Magyar lakosai mellé a második vh. utáni belső telepítések során szlovákiai és jugoszláviai szlovák telepesek költöztek. R. k. (Szt. András-) temploma a 13. sz. közepén épült román stílusban, a 15. sz.-ban gótikus, a 18. sz.-ban barokk stílusban építették át. Az eredetileg reneszánsz Illésházy-kastélyt 1570-ben emelték, mai formáját az 1730-as barokk, majd a 19. sz.-i klasszicista átépítése során kapta. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. – Ir. Presinszky Lajos (szerk.): Mit hagytak ránk a századok. Nagyszarva (2000).
Rohožnica
-> Kisgyékényes; Gyékényes (Rohožnica)
1960-ban Nagygyőröd (Veľký Ďur) néven Alsógyőröddel és Felsőgyőröddel egyesített község a Lévai járásban, a Garammenti-hátság K-i részén, Lévától Ny-ra. L: [1921] – 339, ebből 295 (87,0%) szlovák, 28 (8,3%) magyar; [1930] 394, ebből 352 (89,3%) szlovák, 40 (10,1%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 323...megnyit →
1960-ban Nagygyőröd (Veľký Ďur) néven Alsógyőröddel és Felsőgyőröddel egyesített község a Lévai járásban, a Garammenti-hátság K-i részén, Lévától Ny-ra. L: [1921] – 339, ebből 295 (87,0%) szlovák, 28 (8,3%) magyar; [1930] 394, ebből 352 (89,3%) szlovák, 40 (10,1%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 323...megnyit →
Részletek
1960-ban Nagygyőröd (Veľký Ďur) néven Alsógyőröddel és Felsőgyőröddel egyesített község a Lévai járásban, a Garammenti-hátság K-i részén, Lévától Ny-ra. L: [1921] – 339, ebből 295 (87,0%) szlovák, 28 (8,3%) magyar; [1930] 394, ebből 352 (89,3%) szlovák, 40 (10,1%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 323 r. k., 13 izr., 3 ev.
Roják Dezső
(* 1903. okt. 16. Jászó, † 1980. aug. 22. Pozsony) Publicista, politikai dolgozó. Munkás volt szülőfalujában (1917), Kassán (1921), Párizsban (1926), Prágában (1928). 1930–1939-ben a Jednota élelmiszeripari munkások szövetkezetét vezette. A 40-es években internálták. 1945–1946-ban az SZLKP kassai városi bizottságának titkára, 1946–1953-ban a kerületi pártszervezet munkatársa, 1953-tól...megnyit →
(* 1903. okt. 16. Jászó, † 1980. aug. 22. Pozsony) Publicista, politikai dolgozó. Munkás volt szülőfalujában (1917), Kassán (1921), Párizsban (1926), Prágában (1928). 1930–1939-ben a Jednota élelmiszeripari munkások szövetkezetét vezette. A 40-es években internálták. 1945–1946-ban az SZLKP kassai városi bizottságának titkára, 1946–1953-ban a kerületi pártszervezet munkatársa, 1953-tól...megnyit →
Részletek
(* 1903. okt. 16. Jászó, † 1980. aug. 22. Pozsony) Publicista, politikai dolgozó. Munkás volt szülőfalujában (1917), Kassán (1921), Párizsban (1926), Prágában (1928). 1930–1939-ben a Jednota élelmiszeripari munkások szövetkezetét vezette. A 40-es években internálták. 1945–1946-ban az SZLKP kassai városi bizottságának titkára, 1946–1953-ban a kerületi pártszervezet munkatársa, 1953-tól nyugdíjazásáig (1963) az SZLKP Marxista-Leninista Intézetének igazgatóhelyettese. Az Új Szóban és a Pravdában publikált. Társszerzője volt a Magyarok Csehszlovákiában (1967) c. kiadványnak. – Fm. Padli za slobodu – Elestek a szabadságért (tan., 1954); Akik nem hajtottak fejet (tan., 1963); A magyar partizánok részvétele a Szlovák Nemzeti Felkelésben (tan., 1964); Bojový odkaz roku 1919 [1919 harci üzenete] (tan., 1964); Odkaz minulosti [A múlt üzenete] (tan., 1971). – Ir. Csanda Sándor: Akik nem hajtottak fejet (Hét, 1963/10); Tilkovszky Lóránt: Róják Dezső tanulmányairól (Századok, 1963/1).
római katolikus egyház
A trianoni békeszerződés után sajátosan alakult a ~ helyzete, az új államhatárok egyházmegyéket szabdaltak szét. A nyitrai, besztercebányai és szepesi egyházmegye teljes egészében Csehszlovákia része lett. A rozsnyói és a kassai egyházmegye egyes plébániái az egri egyházmegyéhez kerültek, az esztergomi főegyházmegye 493 plébániájából 404...megnyit →
A trianoni békeszerződés után sajátosan alakult a ~ helyzete, az új államhatárok egyházmegyéket szabdaltak szét. A nyitrai, besztercebányai és szepesi egyházmegye teljes egészében Csehszlovákia része lett. A rozsnyói és a kassai egyházmegye egyes plébániái az egri egyházmegyéhez kerültek, az esztergomi főegyházmegye 493 plébániájából 404...megnyit →
Részletek
A trianoni békeszerződés után sajátosan alakult a ~ helyzete, az új államhatárok egyházmegyéket szabdaltak szét. A nyitrai, besztercebányai és szepesi egyházmegye teljes egészében Csehszlovákia része lett. A rozsnyói és a kassai egyházmegye egyes plébániái az egri egyházmegyéhez kerültek, az esztergomi főegyházmegye 493 plébániájából 404 került Csehszl.-hoz (birtokainak pedig háromnegyed része). 1922-ben a Szentszék létrehozta a Nagyszombati Apostoli Adminisztratúrát, amely az esztergomi főegyházmegye plébániáinak szlovákiai részét is átvette. A csehszlovákiai magyar papoknak meg kellett tanulniuk szlovákul, hogy állami fizetéshez jussanak. Az egyház magyar része – jogainak hatékony védelmében – több szervezetet is létrehozott (Katolikus Nagybizottság, Komárom 1924, Katolikus Magyar Kisszeminárium, Katolikus Magyar Internátus, Komáromban lap- és könyvkiadás működött). Az 1938 utáni visszacsatolás helyreállította a régi egyházmegyéket. A második vh. utáni deportálások, kitelepítések és lakosságcsere érzékenyen érintette a katolikus egyházat is. Több papot kitelepítettek, bevezették a szlovák nyelvű istentiszteletet. Pavol Jantausch püspök, nagyszombati adminisztrátor egyedüliként ítélte el a magyarok deportálását. A szlovákiai magyar papok folyamatosan informálták a nemzetközi közvéleményt a retorziókról, többek között Mindszenty bíborost is, aki több nemzetközi fórumon is felszólalt a szlovákiai magyarok ügyében. Mindszenty letartóztatása után a szlovákiai magyar papokat is üldözni kezdték, és többüket bebörtönözték. 1948 után feloszlatták a szerzetesrendeket, államosították az egyházi vagyont és az iskolákat, megszüntették az egyházi intézményeket. Létrehozták a „békepapi mozgalmat”, melynek célja a papság megnyerése és a szocializmus szolgálatába állítása volt, hatása főleg az 1969-es lazulási időszak után volt érzékelhető. Ellenreakcióként létrejött a földalatti egyház Szl.-ban, amely az ellenzéki magatartás egyik meghatározó eleme lett a szocializmus időszakában. Az egyházmegyék határait 1977-ben VI. Pál pápa rendezte, a nagyszombati, rozsnyói és kassai egyházmegyéket az államhatárokhoz igazítva, a nagyszombati egyházmegyét pedig érsekségi szintre emelve létrehozta a szlovákiai egyháztartományt. A kassai püspökséget II. János Pál pápa emelte érsekségi rangra 1995-ben. 1990 után gyökeresen változott meg az egyház helyzete és szerepe a társadalomban. Részben visszakapta vagyonát, rendeződött az állam és az egyház viszonya, létrejöttek az intézményei, iskolái. 1991-ben 368 616 szlovákiai magyar hívő vallotta magát katolikusnak, 2001-ben 378 700. A szlovákiai magyar katolikusok több egyházmegye területén élnek. Legnagyobb számban a pozsony-nagyszombati és a kassai főegyházmegyében, valamint a rozsnyói és nyitrai egyházmegyében. Jelenleg Szl.-ban hat római katolikus (pozsony-nagyszombati, nyitrai, besztercebányai, szepesváraljai, rozsnyói, kassai) egyházmegye van (közülük a pozsony-nagyszombati és a kassai főegyházmegye), valamint két bizánci szertartású (az eperjesi püspökség és a kassai exarchátus). A szlovákiai magyarok 1990 óta küzdenek egy magyar püspökség létrehozásáért, melynek érdekében évente békés imanap keretében adnak hangot Komáromban. – Ir. Fazekas József–Hunčík Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában. Összefoglaló jelentés (2006), Csanda Gábor–Tóth Károly (szerk.): Magyarok Szlovákiában. Kultúra (2006).
Roncz Melinda
(* 1986. febr. 24. Bélvata) A Somorjai Magyar Tannyelvű Gimnáziumban érettségizett (2005). 2010-ben a Nyugat-Magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központjában magyar–történelem szakon tanári diplomát, majd történelemtanár egyetemi diplomát szerzett (2012). A történelmet judaisztika szakirányon hallgatta. Történelem szakdolgozatában a somorjai zsidóság két világháború közötti szociális és kulturális...megnyit →
(* 1986. febr. 24. Bélvata) A Somorjai Magyar Tannyelvű Gimnáziumban érettségizett (2005). 2010-ben a Nyugat-Magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központjában magyar–történelem szakon tanári diplomát, majd történelemtanár egyetemi diplomát szerzett (2012). A történelmet judaisztika szakirányon hallgatta. Történelem szakdolgozatában a somorjai zsidóság két világháború közötti szociális és kulturális...megnyit →
Részletek
Roncz Melinda (FI)
(* 1986. febr. 24. Bélvata) A Somorjai Magyar Tannyelvű Gimnáziumban érettségizett (2005). 2010-ben a Nyugat-Magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központjában magyar–történelem szakon tanári diplomát, majd történelemtanár egyetemi diplomát szerzett (2012). A történelmet judaisztika szakirányon hallgatta. Történelem szakdolgozatában a somorjai zsidóság két világháború közötti szociális és kulturális helyzetét vizsgálta. 2014-ben az Országos Széchényi Könyvtár Könyvtári Intézetének kihelyezett tagozatán Győrben, a Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér által szervezett továbbképzésén segédkönyvtáros szakképesítést szerzett. – A Szlovákiai Magyar Könyvtárosok Egyesületének titkára (2015). 2010-től a Fórum Kisebbségkutató Intézet Bibliotheca Hungarica részlegének adatfeldolgozó és tájékoztató könyvtáros munkatársa, majd 2016-tól a Bibliotheca Hungarica igazgatója. Somorján él. – Fm. Roncz Melinda–Sebő Bugár Beáta: A Szlovákiai Magyar Könyvtárosok Egyesülete (Könyvtárvilág, 2015/5).
Ropog József
(* 1944. ápr. 16. Szádalmás) Színész. Szepsiben a Mezőgazdasági Középiskolában érettségizett 1962-ben. Ezt követően a Magyar Területi Színház, ill. jogutódja, a Komáromi Jókai Színház színésze nyugdíjazásáig, 2007-ig. 1981-ben a szlovákiai színházak nyitrai versenyén elnyerte a legjobb színészi alakítás díját. Többször vendégszerepelt magyarországi színházaknál. Szlovák...megnyit →
(* 1944. ápr. 16. Szádalmás) Színész. Szepsiben a Mezőgazdasági Középiskolában érettségizett 1962-ben. Ezt követően a Magyar Területi Színház, ill. jogutódja, a Komáromi Jókai Színház színésze nyugdíjazásáig, 2007-ig. 1981-ben a szlovákiai színházak nyitrai versenyén elnyerte a legjobb színészi alakítás díját. Többször vendégszerepelt magyarországi színházaknál. Szlovák...megnyit →
Részletek
Ropog József (SZM)
(* 1944. ápr. 16. Szádalmás) Színész. Szepsiben a Mezőgazdasági Középiskolában érettségizett 1962-ben. Ezt követően a Magyar Területi Színház, ill. jogutódja, a Komáromi Jókai Színház színésze nyugdíjazásáig, 2007-ig. 1981-ben a szlovákiai színházak nyitrai versenyén elnyerte a legjobb színészi alakítás díját. Többször vendégszerepelt magyarországi színházaknál. Szlovák filmek főszereplője, néhány magyar filmben is játszott. Állandó szereplője volt a Szlovák Rádió magyar adása hangjátékainak, s irodalmi és kabaréműsorokban is rendszeresen fellépett. – Főbb színházi szerepeiből: Roller (Friedrich Schiller: Haramiák); Tybalt (William Shakespeare: Rómeó és Júlia); Cyrill (Ján Solovič: Ez aztán a meglepetés); Timur (Egri Viktor: Ének a romok felett); Mosca (Ben Johnson: Volpone); Sztyopa (Olekszandr Kornejcsuk: A nagy műtét); Vronszkij (Lev Tolsztoj: Anna Karenina); Pali (Július Barč-Ivan: Az anya); Joó Sándor (Darvas József: Kormos ég); Kováč Palko (Ján Hollý–Martin Hollý: A furfangos diák); Ádám (Madách Imre: Az ember tragédiája); Lukaš főhadnagy (Jaroslav Hašek: Švejk); Cassio (William Shakespeare: Othello); Baradlay Richárd (Jókai Mór: A kőszívű ember fiai); Rabló (Karel Čapek: A rabló); Gyuri (Szigligeti Ede: A cigány); Ivan (Egri Viktor: Gedeon-ház); Nagelschmidt (Sütő András: Egy lócsiszár virágvasárnapja); Oszip (Nyikolaj Vasziljevics Gogol: Revizor); repaň (Peter Kováčik: A Zöld Fához címzett fogadó); Jasper (Ivan Bukovčan: Fatamorgana); Jávorka ádám (Jókai Mór: Szeretve mind a vérpadig); Szilágyi Mihály (Jókai Mór: Czillei és a Hunyadiak); Arisztark (Vaszilij Suksin: Energikus emberek); Tóth Mihály (Mikszáth Kálmán: A Noszty-fiú esete Tóth Marival); Dr. Šustek (Ivan Bukovčan: Mielőtt a kakas megszólal); del Cedro báró (Carlo Goldoni: A legyező); Angelo (Ugo Betti: Bűntény a Kecske-szigeten); Egisztosz (Gyurkó László: Szerelmem, Elektra); Jasa (Anton Pavlovics Csehov: Cseresznyéskert); Bánk (Katona József: Bánk bán); Perpetumov Mobilin (Vlagyimír Majakovszkij: Gőzfürdő); Ordas (Oldřich Daněk: Negyven gazfickó meg egy ma született bárány); Vitéz lászló (Weöres Sándor: A holdbéli csónakos); Gál Nagy István (Szabó Magda: Kiálts,város!); Lajos (Eisemann Mihály: Fiatalság, bolondság); Albert, főkomornyik (Dobozy Imre: Tizedes meg a többiek); Szorin (Anton Pavlovics Csehov: Sirály); Sztarikov (Nyikolaj Vasziljevics Gogol: Háztűznéző); Kajafás (Michel de Ghelderode: Barrabás); Skibinski (Spiró György: Imposztor); Gugyori Miska (Jókai Mór–Darvas József: Gazdag szegények); Hudacsek (Lengyel Menyhért: A waterloói csata); Borza (Hunyadi Sándor: Három sárkány); Pálffy (Szomory Dezső: II. József); Túri (Szép Ernő: Patika); Öreg Karamazov (Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: Karamazov testvérek); Pákozdi Mihály (Gárdonyi Géza: A bor); Varnyú, szegényember (Móricz Zsigmond: Sári bíró); Chamerot (Georges Feydeau: Egy hölgy a Maximból). – Díjak, elismerések: Divadelná Nitra, A legjobb színészi alakítás díja, 1981 – Ir. Székely György: Magyar Színházművészeti Lexikon (1994); Tóth László: Déryné nyomában. A komáromi magyar színjátszás története II. (1998); Színházi évkönyvek (OSZMI Budapest); Divadlá na Slovensku (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig); Kulisszák, ünnepi kiadás (2002).
Roskoványi István
(* 1946. ápr. 12. Kassa, † 2002. nov. 11. Kassa) Festő, 1971–1976-ban a pozsonyi Képzőművészeti Főiskola hallgatója. 1976–1984- ben a kassai Iparművészeti Középiskola tanára volt. Kezdetben dinamikus ecsetkezelésű tájképeket festett. Tudatos követője volt Jakoby Gyulának, ez főleg sokalakos kompozícióin nyilvánult meg. Expresszív erővel ábrázolta...megnyit →
(* 1946. ápr. 12. Kassa, † 2002. nov. 11. Kassa) Festő, 1971–1976-ban a pozsonyi Képzőművészeti Főiskola hallgatója. 1976–1984- ben a kassai Iparművészeti Középiskola tanára volt. Kezdetben dinamikus ecsetkezelésű tájképeket festett. Tudatos követője volt Jakoby Gyulának, ez főleg sokalakos kompozícióin nyilvánult meg. Expresszív erővel ábrázolta...megnyit →
Részletek
(* 1946. ápr. 12. Kassa, † 2002. nov. 11. Kassa) Festő, 1971–1976-ban a pozsonyi Képzőművészeti Főiskola hallgatója. 1976–1984- ben a kassai Iparművészeti Középiskola tanára volt. Kezdetben dinamikus ecsetkezelésű tájképeket festett. Tudatos követője volt Jakoby Gyulának, ez főleg sokalakos kompozícióin nyilvánult meg. Expresszív erővel ábrázolta az „utca emberét” a mindennapok forgatagában. Többször nyert díjat a kassai Festészeti Biennálén (1982, 1986), 1987-ben Martin Benka-díjat kapott.
Rössler Mária Irén; Winckler Ernőné
(* 1898. nov. 12. Debrecen [ Mo.], † 1978. júl. 28. Leányfalu) Költő, vallásos író. Családja a század elején Kassára költözött, ~ itt érettségizett, majd a budapesti és a párizsi egyetemen magyar-francia szakot végzett. A két vh. között francia magánórákat adott, 1938–1945-ben a kassai leánygimnáziumban tanított. 1945-ben...megnyit →
(* 1898. nov. 12. Debrecen [ Mo.], † 1978. júl. 28. Leányfalu) Költő, vallásos író. Családja a század elején Kassára költözött, ~ itt érettségizett, majd a budapesti és a párizsi egyetemen magyar-francia szakot végzett. A két vh. között francia magánórákat adott, 1938–1945-ben a kassai leánygimnáziumban tanított. 1945-ben...megnyit →
Részletek
(* 1898. nov. 12. Debrecen [ Mo.], † 1978. júl. 28. Leányfalu) Költő, vallásos író. Családja a század elején Kassára költözött, ~ itt érettségizett, majd a budapesti és a párizsi egyetemen magyar-francia szakot végzett. A két vh. között francia magánórákat adott, 1938–1945-ben a kassai leánygimnáziumban tanított. 1945-ben Mo.-ra költözött. – Fm. Magyar domonkos rendi példák és legendák (tan., 1927); Az életről és a szerelemről dalolok (v., 1930). – Ir. Gyüre Lajos szerk.: A magyar kultúra 50 éve Kelet-Szlovákiában (1968).
Rothermere-akció
Harold Sidney Rothermere lord, konzervatív angol sajtómágnás, a Daily Mail c. angol lapkonszern tulajdonosa 1927. jún. 21-én „Magyarország helye a nap alatt” címmel cikket közölt lapjában. Ebben azt a véleményét fejtette ki, hogy Közép-Európa békéjét csak a trianoni határok etnikai revíziója teremtheti meg, és...megnyit →
Harold Sidney Rothermere lord, konzervatív angol sajtómágnás, a Daily Mail c. angol lapkonszern tulajdonosa 1927. jún. 21-én „Magyarország helye a nap alatt” címmel cikket közölt lapjában. Ebben azt a véleményét fejtette ki, hogy Közép-Európa békéjét csak a trianoni határok etnikai revíziója teremtheti meg, és...megnyit →
Részletek
Felhívás a Rothermere-akció elítélésére (FI)
Harold Sidney Rothermere lord, konzervatív angol sajtómágnás, a Daily Mail c. angol lapkonszern tulajdonosa 1927. jún. 21-én „Magyarország helye a nap alatt” címmel cikket közölt lapjában. Ebben azt a véleményét fejtette ki, hogy Közép-Európa békéjét csak a trianoni határok etnikai revíziója teremtheti meg, és Mo.-nak vissza kell kapni az elcsatolt – többségében magyarlakta – határ menti területeket, így D-Szl. magyarok által lakott területeit is. Noha az etnikai elvű revízió terve nem felelt meg teljes mértékben a korabeli magyar elképzeléseknek, a lord írása óriási lelkesedést váltott ki Mo.-on. Szintén pozitívan fogadták a felvetést a kisebbségben elő magyarok, akik egy esetleges határváltozás előhírnökét látták benne. Rothermere lordnak a határrevízió melletti nyílt kiállását részben a szlovákiai magyar kisebbség helyzete és a földreform során elszenvedett sérelmei váltották ki. A szlovákiai magyar politika – bár visszafogott formában – felsorakozott a Lord terve mögé, Szüllő Géza pedig a szlovákiai magyarság nevében táviratban köszönte meg Rothermere-nek a magyar kisebbség ügye melletti nyílt kiállását. A csehszlovák hivatalos politika viszont heves ellenakcióba kezdett. A kormány és különféle társadalmi egyesületek (Szlovák Liga, Matica slovenská) szervezésében Szl. szerte nemzeti tiltakozó gyűléseket tartottak, amelynek kicsúcsosodását az 1927. aug. 20-án Pozsonyban rendezett tömegdemonstráció jelentette. Egy össznépi petíciós akció is indult, amely során a magyar lakosságra is – többnyire sikertelen – nyomást próbáltak gyakorolni, hogy írják alá a revízióellenes szöveget. A Daily Mailben megjelent írás körüli vihar csak 1928 folyamán csitult el. A Rothermere-akció hozzájárult ahhoz, hogy Mo.-on újra felerősödjék a határrevíziós propaganda, miközben a korábban hangoztatott integrális revízió (Mindent vissza!) helyett az addiginál nagyobb teret kapott az etnikai elvű revízió. A Rothermere-akció egyik következménye a magyarországi Revíziós Liga megalakulása volt.
Rovart
-> Rovás Polgári Társulás
Képzőművészeti alkotóközösség (Szepsi, Kassa, 1994, polgári társulásként 1999-ben volt bejegyezve). Alapító tagjai Szabó Ottó, Lukács Zsolt, Rácz Noémi. Elsősorban a művészetekre fókuszál, kiemelten a képzőművészetre, az irodalomra, a film- és színművészetre, valamint az intermediális törekvésekre. Szabad alkotótevékenységgel, kiállítások, workshopok és alkotótáborok szervezésével foglalkozik, valamint...megnyit →
Képzőművészeti alkotóközösség (Szepsi, Kassa, 1994, polgári társulásként 1999-ben volt bejegyezve). Alapító tagjai Szabó Ottó, Lukács Zsolt, Rácz Noémi. Elsősorban a művészetekre fókuszál, kiemelten a képzőművészetre, az irodalomra, a film- és színművészetre, valamint az intermediális törekvésekre. Szabad alkotótevékenységgel, kiállítások, workshopok és alkotótáborok szervezésével foglalkozik, valamint...megnyit →
Részletek
Képzőművészeti alkotóközösség (Szepsi, Kassa, 1994, polgári társulásként 1999-ben volt bejegyezve). Alapító tagjai Szabó Ottó, Lukács Zsolt, Rácz Noémi. Elsősorban a művészetekre fókuszál, kiemelten a képzőművészetre, az irodalomra, a film- és színművészetre, valamint az intermediális törekvésekre. Szabad alkotótevékenységgel, kiállítások, workshopok és alkotótáborok szervezésével foglalkozik, valamint a képzőművészet, tárgyalkotó művészet, irodalom területén rendezett előadásokkal és szimpóziumokkal, továbbá webdizájnnal, művészeti logisztikával, újságírással és kiadói tevékenységgel is. Tehetséggondozó programja keretében évente több csoportos és önálló kiállítást, szimpóziumot, workshopot, alkotótábort, továbbképzést és kurzust szervez különböző célcsoportoknak. Eredeti központja Szepsiben volt, ahol sikeresen működtette a Rovás Városi Galériát. 2010-től Kassán a Löffler-villában van a székhelye. – Kiadója a Rovart háromnyelvű művészeti, kulturális és művelődési portálnak (2004), főszerkesztője Kovács Ágnes. – Alkotótáborai folyamatosan mestertáborokká alakultak át, amelyek eNRA – Nemzetközi Rovás Alkotóközösség néven több helyszínen működnek (Erdély, Tihany, Kassa). – Működtetője a széleskörű kapcsolatokkal rendelkező Rovás Szabadakadémiának (Löffler Akadémia), amely a kortárs és klasszikus értékeket képviselő képzőművészet és magyar kultúra képzési központja, Szabadművészeti Esti Iskolával, festészeti, szobrászati és grafikai műhelyekkel, műtermekkel. – Díj: Pro Cultura Hungarica-díj (2010). – Vezető: Szabó Ottó (1994).
A Rovás logója
Rovás Polgári Társulás
Képzőművészeti alkotóközösség (Szepsi, Kassa, 1994, polgári társulásként 1999-ben volt bejegyezve). Alapító tagjai Szabó Ottó, Lukács Zsolt, Rácz Noémi. Elsősorban a művészetekre fókuszál, kiemelten a képzőművészetre, az irodalomra, a film- és színművészetre, valamint az intermediális törekvésekre. Szabad alkotótevékenységgel, kiállítások, workshopok és alkotótáborok szervezésével foglalkozik, valamint...megnyit →
Képzőművészeti alkotóközösség (Szepsi, Kassa, 1994, polgári társulásként 1999-ben volt bejegyezve). Alapító tagjai Szabó Ottó, Lukács Zsolt, Rácz Noémi. Elsősorban a művészetekre fókuszál, kiemelten a képzőművészetre, az irodalomra, a film- és színművészetre, valamint az intermediális törekvésekre. Szabad alkotótevékenységgel, kiállítások, workshopok és alkotótáborok szervezésével foglalkozik, valamint...megnyit →
Részletek
Képzőművészeti alkotóközösség (Szepsi, Kassa, 1994, polgári társulásként 1999-ben volt bejegyezve). Alapító tagjai Szabó Ottó, Lukács Zsolt, Rácz Noémi. Elsősorban a művészetekre fókuszál, kiemelten a képzőművészetre, az irodalomra, a film- és színművészetre, valamint az intermediális törekvésekre. Szabad alkotótevékenységgel, kiállítások, workshopok és alkotótáborok szervezésével foglalkozik, valamint a képzőművészet, tárgyalkotó művészet, irodalom területén rendezett előadásokkal és szimpóziumokkal, továbbá webdizájnnal, művészeti logisztikával, újságírással és kiadói tevékenységgel is. Tehetséggondozó programja keretében évente több csoportos és önálló kiállítást, szimpóziumot, workshopot, alkotótábort, továbbképzést és kurzust szervez különböző célcsoportoknak. Eredeti központja Szepsiben volt, ahol sikeresen működtette a Rovás Városi Galériát. 2010-től Kassán a Löffler-villában van a székhelye. – Kiadója a Rovart háromnyelvű művészeti, kulturális és művelődési portálnak (2004), főszerkesztője Kovács Ágnes. – Alkotótáborai folyamatosan mestertáborokká alakultak át, amelyek eNRA – Nemzetközi Rovás Alkotóközösség néven több helyszínen működnek (Erdély, Tihany, Kassa). – Működtetője a széleskörű kapcsolatokkal rendelkező Rovás Szabadakadémiának (Löffler Akadémia), amely a kortárs és klasszikus értékeket képviselő képzőművészet és magyar kultúra képzési központja, Szabadművészeti Esti Iskolával, festészeti, szobrászati és grafikai műhelyekkel, műtermekkel. – Díj: Pro Cultura Hungarica-díj (2010). – Vezető: Szabó Ottó (1994).
A Rovás logója
Rovás Szabadakadémia
-> Rovás Polgári Társulás
Képzőművészeti alkotóközösség (Szepsi, Kassa, 1994, polgári társulásként 1999-ben volt bejegyezve). Alapító tagjai Szabó Ottó, Lukács Zsolt, Rácz Noémi. Elsősorban a művészetekre fókuszál, kiemelten a képzőművészetre, az irodalomra, a film- és színművészetre, valamint az intermediális törekvésekre. Szabad alkotótevékenységgel, kiállítások, workshopok és alkotótáborok szervezésével foglalkozik, valamint...megnyit →
Képzőművészeti alkotóközösség (Szepsi, Kassa, 1994, polgári társulásként 1999-ben volt bejegyezve). Alapító tagjai Szabó Ottó, Lukács Zsolt, Rácz Noémi. Elsősorban a művészetekre fókuszál, kiemelten a képzőművészetre, az irodalomra, a film- és színművészetre, valamint az intermediális törekvésekre. Szabad alkotótevékenységgel, kiállítások, workshopok és alkotótáborok szervezésével foglalkozik, valamint...megnyit →
Részletek
Képzőművészeti alkotóközösség (Szepsi, Kassa, 1994, polgári társulásként 1999-ben volt bejegyezve). Alapító tagjai Szabó Ottó, Lukács Zsolt, Rácz Noémi. Elsősorban a művészetekre fókuszál, kiemelten a képzőművészetre, az irodalomra, a film- és színművészetre, valamint az intermediális törekvésekre. Szabad alkotótevékenységgel, kiállítások, workshopok és alkotótáborok szervezésével foglalkozik, valamint a képzőművészet, tárgyalkotó művészet, irodalom területén rendezett előadásokkal és szimpóziumokkal, továbbá webdizájnnal, művészeti logisztikával, újságírással és kiadói tevékenységgel is. Tehetséggondozó programja keretében évente több csoportos és önálló kiállítást, szimpóziumot, workshopot, alkotótábort, továbbképzést és kurzust szervez különböző célcsoportoknak. Eredeti központja Szepsiben volt, ahol sikeresen működtette a Rovás Városi Galériát. 2010-től Kassán a Löffler-villában van a székhelye. – Kiadója a Rovart háromnyelvű művészeti, kulturális és művelődési portálnak (2004), főszerkesztője Kovács Ágnes. – Alkotótáborai folyamatosan mestertáborokká alakultak át, amelyek eNRA – Nemzetközi Rovás Alkotóközösség néven több helyszínen működnek (Erdély, Tihany, Kassa). – Működtetője a széleskörű kapcsolatokkal rendelkező Rovás Szabadakadémiának (Löffler Akadémia), amely a kortárs és klasszikus értékeket képviselő képzőművészet és magyar kultúra képzési központja, Szabadművészeti Esti Iskolával, festészeti, szobrászati és grafikai műhelyekkel, műtermekkel. – Díj: Pro Cultura Hungarica-díj (2010). – Vezető: Szabó Ottó (1994).
A Rovás logója
Rovinka
-> Csölle (Rovinka; Waltersdorf)
Község a Szenci járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz Ny-i részén, Pozsonytól DK-re. L: [1921] – 592, ebből 385 (65,0%) német, 197 (33,3%) magyar, 2 (0,3%) szlovák; [2011] – 2250, ebből 1998 (88,8%) szlovák, 78 (3,5%) magyar, 12 (0,5%) német nemzetiségű. A: [2011] – 1994...megnyit →
Község a Szenci járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz Ny-i részén, Pozsonytól DK-re. L: [1921] – 592, ebből 385 (65,0%) német, 197 (33,3%) magyar, 2 (0,3%) szlovák; [2011] – 2250, ebből 1998 (88,8%) szlovák, 78 (3,5%) magyar, 12 (0,5%) német nemzetiségű. A: [2011] – 1994...megnyit →
Részletek
Község a Szenci járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz Ny-i részén, Pozsonytól DK-re. L: [1921] – 592, ebből 385 (65,0%) német, 197 (33,3%) magyar, 2 (0,3%) szlovák; [2011] – 2250, ebből 1998 (88,8%) szlovák, 78 (3,5%) magyar, 12 (0,5%) német nemzetiségű. A: [2011] – 1994 (88,6%) szlovák, 82 (3,6%) magyar, 3 (0,1%) német. V: [2011] – 1302 r. k., 118 ev., 35 gör. kat., 3 ref. – A középkortól fogva túlnyomórészt német lakosságú ~ német lakosait 1945 után kitelepítették Németországba, helyükre közép-szlovákiai szlovák telepesek költöztek. R. k. (Szentháromság-) temploma 1798-ban klasszicista stílusban épült. Határában 1959-ben 10. sz.-i köznépi temetőt tártak fel.
Rozložná
-> Hámosfalva; Rozlozsnya (Rozložná)
Község a Rozsnyói járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység és a Gömör–Tornai-karszt határán, a Rozlozsnya-patak völgyében, Jolsvától K–DK-re. L: [1921] – 306, ebből 220 (71,9%) szlovák, 86 (39,1%) magyar; [2011] – 191, ebből 185 (96,9%) szlovák, 1 (0,5%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 185 (96,9%) szlovák, 1...megnyit →
Község a Rozsnyói járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység és a Gömör–Tornai-karszt határán, a Rozlozsnya-patak völgyében, Jolsvától K–DK-re. L: [1921] – 306, ebből 220 (71,9%) szlovák, 86 (39,1%) magyar; [2011] – 191, ebből 185 (96,9%) szlovák, 1 (0,5%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 185 (96,9%) szlovák, 1...megnyit →
Részletek
Község a Rozsnyói járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység és a Gömör–Tornai-karszt határán, a Rozlozsnya-patak völgyében, Jolsvától K–DK-re. L: [1921] – 306, ebből 220 (71,9%) szlovák, 86 (39,1%) magyar; [2011] – 191, ebből 185 (96,9%) szlovák, 1 (0,5%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 185 (96,9%) szlovák, 1 (0,5%) magyar. V: [2011] – 38 ev., 16 r. k., 2 ref. – Ev. temploma 1796–1801 között klasszicista stílusban épült.
Rozlozsnya
-> Hámosfalva; Rozlozsnya (Rozložná)
Község a Rozsnyói járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység és a Gömör–Tornai-karszt határán, a Rozlozsnya-patak völgyében, Jolsvától K–DK-re. L: [1921] – 306, ebből 220 (71,9%) szlovák, 86 (39,1%) magyar; [2011] – 191, ebből 185 (96,9%) szlovák, 1 (0,5%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 185 (96,9%) szlovák, 1...megnyit →
Község a Rozsnyói járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység és a Gömör–Tornai-karszt határán, a Rozlozsnya-patak völgyében, Jolsvától K–DK-re. L: [1921] – 306, ebből 220 (71,9%) szlovák, 86 (39,1%) magyar; [2011] – 191, ebből 185 (96,9%) szlovák, 1 (0,5%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 185 (96,9%) szlovák, 1...megnyit →
Részletek
Község a Rozsnyói járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység és a Gömör–Tornai-karszt határán, a Rozlozsnya-patak völgyében, Jolsvától K–DK-re. L: [1921] – 306, ebből 220 (71,9%) szlovák, 86 (39,1%) magyar; [2011] – 191, ebből 185 (96,9%) szlovák, 1 (0,5%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 185 (96,9%) szlovák, 1 (0,5%) magyar. V: [2011] – 38 ev., 16 r. k., 2 ref. – Ev. temploma 1796–1801 között klasszicista stílusban épült.
Rozmaring Néptáncegyüttes
Részletek
1950-ben alakult Abaújszinán. A csoport rendszeres résztvevője volt a zselizi és gombaszögi fesztiváloknak, valamint a magyarországi és külföldi seregszemléknek. 1975-ben megalakult a Rozmaringsarj gyermekcsoport. Az együttes a 70-es, 80-as években élte virágkorát, amikor a hazai néptáncmozgalom egyik vezető csoportjaként tartották számon.
Rožňava
-> Rozsnyó (Rožňava; Rosenau)
Város és járási székhely a Gömör–Szepesi-érchegység és a Gömör–Tornai-karszt közötti Rozsnyói-medencében, a Sajó folyó völgyében, Kassától Ny–DNy-ra. L: [1921] – 6319, ebből 4896 (77,5%) magyar, 1021 (16,2%) szlovák, 148 (2,3%) német; [2011] – 19 706, ebből 11 816 (60,0%) szlovák, 3909 (19,8%) magyar, 470...megnyit →
Város és járási székhely a Gömör–Szepesi-érchegység és a Gömör–Tornai-karszt közötti Rozsnyói-medencében, a Sajó folyó völgyében, Kassától Ny–DNy-ra. L: [1921] – 6319, ebből 4896 (77,5%) magyar, 1021 (16,2%) szlovák, 148 (2,3%) német; [2011] – 19 706, ebből 11 816 (60,0%) szlovák, 3909 (19,8%) magyar, 470...megnyit →
Részletek
Rozsnyó − Főtér, a városi őrtorony (GJ)
Város és járási székhely a Gömör–Szepesi-érchegység és a Gömör–Tornai-karszt közötti Rozsnyói-medencében, a Sajó folyó völgyében, Kassától Ny–DNy-ra. L: [1921] – 6319, ebből 4896 (77,5%) magyar, 1021 (16,2%) szlovák, 148 (2,3%) német; [2011] – 19 706, ebből 11 816 (60,0%) szlovák, 3909 (19,8%) magyar, 470 (2,4%) roma, 14 (0,1%) német nemzetiségű. A: [2011] – 11 212 (56,9%) szlovák, 4606 (23,4%) magyar, 290 (1,5%) roma, 18 (0,09%) német. V: [2011] – 6511 r. k., 1790 ev., 1190 ref., 201 gör. kat., 197 metodista, 152 jehovista. – Német bányászok által a 13. sz.-ban alapított bányaváros volt, amelynek hegyeiben a középkorban aranyat, ezüstöt és vasércet bányásztak. Hanyatló bányászata a 19. sz.-ban lendült fel újra, bányaműveiben jelenleg vasérc-, réz-, higany- és magnezit-kitermelés folyik. 1776 óta r. k. püspöki székhely. 1340-ben városi, 1876-ban rendezett tanácsú városi rangot kapott, 1922-ben elvesztett városi címét 1960-ban kapta vissza. Középkori német lakossága a 17. sz.-ra nagyrészt magyarrá vált. Magyar lakosainak egy részét a második vh. után áttelepítették Mo.-ra, helyükre szlovák telepesek költöztek. – R. k. (Szűz Mária mennybevétele) temploma a 14. sz.-ban emelt gótikus építmény. Jelenlegi püspöki székesegyház. A város főtere négyzet alakú, itt található legtöbb műemléke: az 1658–87 között épült barokk r. k., ún. diáktemplom, a ferencesek 1733-ban emelt barokk temploma és kolostora, az 1778-ban emelt barokk-klasszicista püspöki palota, az 1810-ben épült empire stílusú városháza, az 1654-ben épült késő reneszánsz tűztorony és a 17. sz.-ban emelt késő reneszánsz kamaraház. Ev. temploma 1784–86-ban empire, ref. temploma 1905-ben neogótikus stílusban épült. Andrássy Franciska grófnő 1905-ben felavatott, 1972-ben azonban az Andrássyak krasznahorkai mauzóleuma elé száműzött márványszobrát 1993-ban helyezték vissza eredeti helyére, a város főterére. Kossuth Lajos 1907-ben ugyancsak a főtéren leleplezett, azonban 1919-ben és 1945-ben is ledöntött egész alakos bronz szobrát 2004-ben már nem eredeti helyén, hanem a Bányászati Múzeum közelében állították fel újra. – A város Gömör K-i részének kulturális és gazdasági központja. 1985 óta ~n rendezik meg a Czabán Samu Pedagógiai és Kulturális Napokat, 1995 óta pedig a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Országos Találkozóját. 1912-ben alapított Bányászati és Kohászati Múzeumát, valamint az 1903-ban megnyílt Rozsnyói Városi Múzeumot 1943-ban Rozsnyói Bányászati és Városi Múzeum néven egyesítették, majd 1967-ben Bányászati Múzeummá alakították át. A város és környéke hely- és kultúrtörténeti értékeinek feltárása és megőrzése céljával 1993-ban jött létre a Pákh Albert Társaság. – A két vh. között Sajó-Vidék, Rozsnyói Hírlap és Rozsnyói Híradó címmel jelentek meg politikai, közéleti hetilapjai; Református Egyház és Iskola, valamint Krisztus Királysága címmel hitbuzgalmi, Ifjúságunk címmel ifjúsági lapja látott napvilágot. Az 1950-es években A Földműves Új Útja, 1960–90 között Gömöri Hajnal, majd Gömöri Hírnök címmel jelent meg ~n járási hetilap. – Több évtizedes múltra visszatekintő premontrei gimnáziumát és ev. gimnáziumát 1919-ben egyaránt felszámolták, az újonnan létrehozott szlovák gimnázium magyar tagozata 1926-ig működhetett. 1938–45 között magyar tanítási nyelvű gimnáziuma, 1953–60 között pedagógiai iskolája volt. A 21. sz. elején állami (Fábry Zoltán Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola) és ref. egyházi magyar tanítási nyelvű alapiskolával, vegyes, szlovák–magyar tanítási nyelvű gimnáziummal és Egészségügyi Szakközépiskolával rendelkezett. Bányászati ipara mellett a gép-, élelmiszer- és ruházati ipara jelentős. – 1960-ban közigazgatásilag ~hoz csatolták Sajóházát, 1960–90 között hozzá tartozott Csucsom, 1976–90 között Berzéte, Berzétekőrös és Jólész. – Ir. Püspöki Nagy Péter: Rozsnyó város címere (1973); Beke Zoltán – Kardos László (összeállította): A rozsnyói Kossuth-szobor története 1902–2002 (2002); Tököly Gábor: Rozsnyó k003).
Rozsnyó − Főtér, a városi őrtorony (GJ)
Rozsnyó − r. k. (Szűz Mária mennybevétele) templom (MÁ)
Kossuth Lajos szobra, Rozsnyó
Rožňo Jitka / Jitka Rožňová
(* 1976. máj. 14. Český Brod) Költő, műfordító. Pozsonyban érettségizett (1994). 2007-ben szerzett oklevelet a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem BTK Tömegkommunikáció és Reklám Tanszékén, ugyanitt doktorált (2010). Dolgozott az érsekújvári Anton Bernolák Könyvtárban (1994–1998), a Castrum Novum érsekújvári hetilapban (1998–1999), ugyanott a Regionális Művelődési...megnyit →
(* 1976. máj. 14. Český Brod) Költő, műfordító. Pozsonyban érettségizett (1994). 2007-ben szerzett oklevelet a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem BTK Tömegkommunikáció és Reklám Tanszékén, ugyanitt doktorált (2010). Dolgozott az érsekújvári Anton Bernolák Könyvtárban (1994–1998), a Castrum Novum érsekújvári hetilapban (1998–1999), ugyanott a Regionális Művelődési...megnyit →
Részletek
Jitka_foto_Thor Tamás
(* 1976. máj. 14. Český Brod) Költő, műfordító. Pozsonyban érettségizett (1994). 2007-ben szerzett oklevelet a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem BTK Tömegkommunikáció és Reklám Tanszékén, ugyanitt doktorált (2010). Dolgozott az érsekújvári Anton Bernolák Könyvtárban (1994–1998), a Castrum Novum érsekújvári hetilapban (1998–1999), ugyanott a Regionális Művelődési Központban (2003–2004), volt a pozsonyi RAK irodalmi lap szerkesztője (2004–2014), 2010 óta a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem BTK Zsurnalisztika Tanszékén oktat. – Szlovákul és magyarul egyaránt publikál. Több mint harminc magyar nyelvű kötetet ültetett már át szlovákra, köztük Márai Sándor három könyvét (Eszter hagyatéka; Válás Budán; Csutora). 2016-ban N. Tóth Anikó Fényszilánkok c. könyvét fordította szlovákra. Az Eszter hagyatéka c. regény szlovák fordításáért elnyerte az Irodalmi Alap (Literárny fond) díját. Fordítóként számos hazai és külföldi irodalmi, kulturális rendezvény előkészítésében és megvalósításában közreműködött (Ars Poetica, Ars litera, Cap à l’Est Európai Költészeti, Színházi és Zenei Fesztivál, Irodalmak Éjszakája stb.). Néhány éve a Madách Imre-díj bizottságának tagja, amelyet az Irodalmi Alap ítél oda a legjobb magyar nyelvű kötetért és a legjobb fordításért. Fordítóként rendszeresen együttműködik a pozsonyi Magyar Intézettel és a Pozsonyi Kifli Polgári Társulással. Érsekújvárban él és alkot. – Fm. Zhasínanie svetiel/Lámpaoltás (v., 2010); Spriadanie slov/Helyrerakott szavak (v., 2013).
Rózsa András; Ondrej
(* 1932. febr. 27. Komárom, † 1988. Párizs [Franciaország]) Táncos, koreográfus. 1948–1964 között rövid ideig a kassai Állami Színház, ill. a prágai Katonai Művészegyüttes, valamint a prágai Nemzeti Színház táncosa, majd a pozsonyi Szlovák Nemzeti Színház magántáncosa volt. 1964-től párizsi színházaknál dolgozott. Az 1950–1960-as...megnyit →
(* 1932. febr. 27. Komárom, † 1988. Párizs [Franciaország]) Táncos, koreográfus. 1948–1964 között rövid ideig a kassai Állami Színház, ill. a prágai Katonai Művészegyüttes, valamint a prágai Nemzeti Színház táncosa, majd a pozsonyi Szlovák Nemzeti Színház magántáncosa volt. 1964-től párizsi színházaknál dolgozott. Az 1950–1960-as...megnyit →
Részletek
(* 1932. febr. 27. Komárom, † 1988. Párizs [Franciaország]) Táncos, koreográfus. 1948–1964 között rövid ideig a kassai Állami Színház, ill. a prágai Katonai Művészegyüttes, valamint a prágai Nemzeti Színház táncosa, majd a pozsonyi Szlovák Nemzeti Színház magántáncosa volt. 1964-től párizsi színházaknál dolgozott. Az 1950–1960-as évek fordulóján több koreográfiát készített a Magyar Területi Színház számára.
Rózsahegy (Ružomberok; Rosenberg)
Város és járási székhely a Liptói-medence Ny-i részén, a Nagy-Fátra, az Alacsony-Tátra és a Chocs-hegység között, a Vág folyó völgyében, a Revúca-patak torkolatánál, Liptószentmiklóstól Ny-ra. L: [1921] – 14 220, ebből 12 175 (85,6%) szlovák, 680 (4,8%) német, 500 (3,5%) zsidó, 126 (0,9%) magyar,...megnyit →
Város és járási székhely a Liptói-medence Ny-i részén, a Nagy-Fátra, az Alacsony-Tátra és a Chocs-hegység között, a Vág folyó völgyében, a Revúca-patak torkolatánál, Liptószentmiklóstól Ny-ra. L: [1921] – 14 220, ebből 12 175 (85,6%) szlovák, 680 (4,8%) német, 500 (3,5%) zsidó, 126 (0,9%) magyar,...megnyit →
Részletek
Város és járási székhely a Liptói-medence Ny-i részén, a Nagy-Fátra, az Alacsony-Tátra és a Chocs-hegység között, a Vág folyó völgyében, a Revúca-patak torkolatánál, Liptószentmiklóstól Ny-ra. L: [1921] – 14 220, ebből 12 175 (85,6%) szlovák, 680 (4,8%) német, 500 (3,5%) zsidó, 126 (0,9%) magyar, 14 (0,1%) roma; [2011] – 28 400, ebből 25 912 (91,2%) szlovák, 177 (0,6%) cseh és morva, 176 (0,6%) roma, 35 (0,1%) magyar, 8 (0,03%) német, 7 (0,02%) zsidó nemzetiségű. A: [2011] – 25 705 (90,5%) szlovák, 216 (0,8%) cseh, 181 (0,6%) roma, 57 (0,2%) magyar, 10 (0,04%) német, 1 jiddis. V: [2011] – 19 718 r. k., 1339 ev., 155 gör. kat., 15 ref., 9 izr. – Német telepesek által a 13. sz.-ban alapított bányaváros volt, amelynek hegyeiben aranyat, ezüstöt és rezet bányásztak. 1908-ban rendezett tanácsú város lett; 1922-ben elvesztett városi címét 1960-ban, 1960- ban elvesztett járási székhelyi rangját 1996-ban kapta vissza. 1940-45 között a Tátrai zsupa székhelye volt. – A Vág és a Revúca összefolyásánál álló, 14. sz.-i Zsófia-kastély eredetileg gótikus vízivárnak épült. R. k. (Szt. András-) plébániatemploma a 14. sz. elején gótikus, a piaristák Szt. Kereszt-temploma és kolostora a 19. sz. elején empire, a városháza 1895-ben neobarokk stílusban épült; zsinagógáját 1880-ban emelték. A közigazgatásilag ~hez tartozó Csernova (Černová) r. k. (Szűz Mária-) templomát 1907-ben neogótikus stílusban emelték, Vlkolinec (Vlkolínec) falu szabadtéri múzeumát 1993-ban az UNESCO világörökségének részévé nyilvánították. A Liptói Múzeum 1912-ben, a helyi születésűĽudovít Fulla nemzeti művész képtára 1969-ben, a Katolikus Egyetem 2000-ben nyílt meg. ~ jelenleg a szlovákiai papír- és cellulózipar központja, ezenkívül fa-, textil-, élelmiszer- és nyomdaipara jelentős. – 1976-ban közigazgatásilag ~hez csatolták Hrboltó (Hrboltová) községet.
Rozsár József
(* 1921. júl. 25. Kispest [Mo.], † 1996. ápr. 2. Komárom) Színész. 1934–1938 között Erdélyi Mihály színiiskolájába járt. Ezt követően budapesti színházak, később Kőszeghy Géza társulatának táncos-komikusa 1942-ig, ezután katona, ill. hadifogoly. 1945–1958 között munkás. 1958-tól – 1982. évi nyugdíjba vonulásáig – a komáromi...megnyit →
(* 1921. júl. 25. Kispest [Mo.], † 1996. ápr. 2. Komárom) Színész. 1934–1938 között Erdélyi Mihály színiiskolájába járt. Ezt követően budapesti színházak, később Kőszeghy Géza társulatának táncos-komikusa 1942-ig, ezután katona, ill. hadifogoly. 1945–1958 között munkás. 1958-tól – 1982. évi nyugdíjba vonulásáig – a komáromi...megnyit →
Részletek
(* 1921. júl. 25. Kispest [Mo.], † 1996. ápr. 2. Komárom) Színész. 1934–1938 között Erdélyi Mihály színiiskolájába járt. Ezt követően budapesti színházak, később Kőszeghy Géza társulatának táncos-komikusa 1942-ig, ezután katona, ill. hadifogoly. 1945–1958 között munkás. 1958-tól – 1982. évi nyugdíjba vonulásáig – a komáromi Magyar Területi Színház színésze. Számos hangjáték szereplője; szlovák filmekben is kapott kisebb szerepeket.
Rozsnyó (Rožňava; Rosenau)
Város és járási székhely a Gömör–Szepesi-érchegység és a Gömör–Tornai-karszt közötti Rozsnyói-medencében, a Sajó folyó völgyében, Kassától Ny–DNy-ra. L: [1921] – 6319, ebből 4896 (77,5%) magyar, 1021 (16,2%) szlovák, 148 (2,3%) német; [2011] – 19 706, ebből 11 816 (60,0%) szlovák, 3909 (19,8%) magyar, 470...megnyit →
Város és járási székhely a Gömör–Szepesi-érchegység és a Gömör–Tornai-karszt közötti Rozsnyói-medencében, a Sajó folyó völgyében, Kassától Ny–DNy-ra. L: [1921] – 6319, ebből 4896 (77,5%) magyar, 1021 (16,2%) szlovák, 148 (2,3%) német; [2011] – 19 706, ebből 11 816 (60,0%) szlovák, 3909 (19,8%) magyar, 470...megnyit →
Részletek
Rozsnyó − Főtér, a városi őrtorony (GJ)
Város és járási székhely a Gömör–Szepesi-érchegység és a Gömör–Tornai-karszt közötti Rozsnyói-medencében, a Sajó folyó völgyében, Kassától Ny–DNy-ra. L: [1921] – 6319, ebből 4896 (77,5%) magyar, 1021 (16,2%) szlovák, 148 (2,3%) német; [2011] – 19 706, ebből 11 816 (60,0%) szlovák, 3909 (19,8%) magyar, 470 (2,4%) roma, 14 (0,1%) német nemzetiségű. A: [2011] – 11 212 (56,9%) szlovák, 4606 (23,4%) magyar, 290 (1,5%) roma, 18 (0,09%) német. V: [2011] – 6511 r. k., 1790 ev., 1190 ref., 201 gör. kat., 197 metodista, 152 jehovista. – Német bányászok által a 13. sz.-ban alapított bányaváros volt, amelynek hegyeiben a középkorban aranyat, ezüstöt és vasércet bányásztak. Hanyatló bányászata a 19. sz.-ban lendült fel újra, bányaműveiben jelenleg vasérc-, réz-, higany- és magnezit-kitermelés folyik. 1776 óta r. k. püspöki székhely. 1340-ben városi, 1876-ban rendezett tanácsú városi rangot kapott, 1922-ben elvesztett városi címét 1960-ban kapta vissza. Középkori német lakossága a 17. sz.-ra nagyrészt magyarrá vált. Magyar lakosainak egy részét a második vh. után áttelepítették Mo.-ra, helyükre szlovák telepesek költöztek. – R. k. (Szűz Mária mennybevétele) temploma a 14. sz.-ban emelt gótikus építmény. Jelenlegi püspöki székesegyház. A város főtere négyzet alakú, itt található legtöbb műemléke: az 1658–87 között épült barokk r. k., ún. diáktemplom, a ferencesek 1733-ban emelt barokk temploma és kolostora, az 1778-ban emelt barokk-klasszicista püspöki palota, az 1810-ben épült empire stílusú városháza, az 1654-ben épült késő reneszánsz tűztorony és a 17. sz.-ban emelt késő reneszánsz kamaraház. Ev. temploma 1784–86-ban empire, ref. temploma 1905-ben neogótikus stílusban épült. Andrássy Franciska grófnő 1905-ben felavatott, 1972-ben azonban az Andrássyak krasznahorkai mauzóleuma elé száműzött márványszobrát 1993-ban helyezték vissza eredeti helyére, a város főterére. Kossuth Lajos 1907-ben ugyancsak a főtéren leleplezett, azonban 1919-ben és 1945-ben is ledöntött egész alakos bronz szobrát 2004-ben már nem eredeti helyén, hanem a Bányászati Múzeum közelében állították fel újra. – A város Gömör K-i részének kulturális és gazdasági központja. 1985 óta ~n rendezik meg a Czabán Samu Pedagógiai és Kulturális Napokat, 1995 óta pedig a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Országos Találkozóját. 1912-ben alapított Bányászati és Kohászati Múzeumát, valamint az 1903-ban megnyílt Rozsnyói Városi Múzeumot 1943-ban Rozsnyói Bányászati és Városi Múzeum néven egyesítették, majd 1967-ben Bányászati Múzeummá alakították át. A város és környéke hely- és kultúrtörténeti értékeinek feltárása és megőrzése céljával 1993-ban jött létre a Pákh Albert Társaság. – A két vh. között Sajó-Vidék, Rozsnyói Hírlap és Rozsnyói Híradó címmel jelentek meg politikai, közéleti hetilapjai; Református Egyház és Iskola, valamint Krisztus Királysága címmel hitbuzgalmi, Ifjúságunk címmel ifjúsági lapja látott napvilágot. Az 1950-es években A Földműves Új Útja, 1960–90 között Gömöri Hajnal, majd Gömöri Hírnök címmel jelent meg ~n járási hetilap. – Több évtizedes múltra visszatekintő premontrei gimnáziumát és ev. gimnáziumát 1919-ben egyaránt felszámolták, az újonnan létrehozott szlovák gimnázium magyar tagozata 1926-ig működhetett. 1938–45 között magyar tanítási nyelvű gimnáziuma, 1953–60 között pedagógiai iskolája volt. A 21. sz. elején állami (Fábry Zoltán Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola) és ref. egyházi magyar tanítási nyelvű alapiskolával, vegyes, szlovák–magyar tanítási nyelvű gimnáziummal és Egészségügyi Szakközépiskolával rendelkezett. Bányászati ipara mellett a gép-, élelmiszer- és ruházati ipara jelentős. – 1960-ban közigazgatásilag ~hoz csatolták Sajóházát, 1960–90 között hozzá tartozott Csucsom, 1976–90 között Berzéte, Berzétekőrös és Jólész. – Ir. Püspöki Nagy Péter: Rozsnyó város címere (1973); Beke Zoltán – Kardos László (összeállította): A rozsnyói Kossuth-szobor története 1902–2002 (2002); Tököly Gábor: Rozsnyó k003).
Rozsnyó − Főtér, a városi őrtorony (GJ)Rozsnyó − r. k. (Szűz Mária mennybevétele) templom (MÁ)Kossuth Lajos szobra, Rozsnyó
Rozsnyói Bányászati Múzeum
Speciális bányászati, ill. regionális honismereti feladatokat ellátó múzeum. Megalakulásának éve 1902. Gyűjteménye mintegy 49 000 darabból áll. Hat állandó kiállítást működtet. Eredeti épületét bányászati-muzeológiai célokra építették 1905-ben. 1943-ban csatlakozott az intézményhez a Városi Múzeum (akkori igazgatója Tichy Kálmán volt). A háború után 1956-ban kezdte...megnyit →
Speciális bányászati, ill. regionális honismereti feladatokat ellátó múzeum. Megalakulásának éve 1902. Gyűjteménye mintegy 49 000 darabból áll. Hat állandó kiállítást működtet. Eredeti épületét bányászati-muzeológiai célokra építették 1905-ben. 1943-ban csatlakozott az intézményhez a Városi Múzeum (akkori igazgatója Tichy Kálmán volt). A háború után 1956-ban kezdte...megnyit →
Részletek
Speciális bányászati, ill. regionális honismereti feladatokat ellátó múzeum. Megalakulásának éve 1902. Gyűjteménye mintegy 49 000 darabból áll. Hat állandó kiállítást működtet. Eredeti épületét bányászati-muzeológiai célokra építették 1905-ben. 1943-ban csatlakozott az intézményhez a Városi Múzeum (akkori igazgatója Tichy Kálmán volt). A háború után 1956-ban kezdte meg újra tevékenységét (ekkor az intézmény igazgatója Arany Albert László volt). 1967-ben a múzeumot bányászati szakmúzeummá minősítették. A gyűjtőtevékenysége mellett egyre nagyobb teret kap a kutatómunka a szlovák és a magyarlakta területeken. Kiadványai: Múzeumi Újság, A rozsnyói metercia (tanulmány). A specializációja folytán jelentős ásványtani, bányászati, kohászati, technikatörténeti gyűjteményei mellett gazdag régészeti, történeti, művészettörténeti és néprajzi gyűjteményekkel is rendelkezik. Képtára a budapesti Hültl Dezső által tervezett és Andrássy Dénes által 1908–1909 között Krasznahorkaváralján építtetett speciális objektumban található. Az épület 1938-ig szolgált képtárként, majd más funkciókat kapott. 1978–1989 között benne volt látható a Bányászati Múzeum állandó néprajzi kiállítása. 1990 óta ismét eredeti funkciójának megfelelően a 18–19. sz. magyarországi festészet kiállítóhelyeként szolgál. A múzeum Zborník baníckeho múzea v Rožňave (a rozsnyói Bányászati Múzeum Évkönyve) címen jelentetett meg 1983–1985 között három számot megért, inkább értesítő- mint évkönyvszerű periodikumot. 1989 óta évente megjelenteti a Múzeumi Világnap (máj. 18.) alkalmából a Muzejné noviny (= Múzeumi Újság) c. alkalmi kiadványát, időszerű múzeumi hírekkel. Ennek 1990-ben magyar mutációja is megjelent.
Rozsnyói Futár
Részletek
Rozsnyói Futár (FI)
Kulturális és közéleti regionális havilap (Rozsnyó, 1996–2001). Rozsnyót és a szűkebb régiót érintő aktuális kulturális és közéleti kérdésekkel foglalkozott. Kiadója a Csemadok rozsnyói Területi Választmánya. – Szerk. Ambrus Ferenc.
Rozsnyói Híradó
Részletek
Keresztény-nemzeti szellemiségű társadalmi és gazdasági lap (Rozsnyó, 1926–1938). 1938 után Rozsnyói Híradó néven jelent meg. – Szerk. Szkálos Emil, Szkálos Emilné, Krausz Jenő, Gömöry Zoltán.
Rozsnyói Hírlap
Részletek
Keresztény-nemzeti szellemiségű társadalmi és gazdasági lap (Rozsnyó, 1926–1938). 1938 után Rozsnyói Híradó néven jelent meg. – Szerk. Szkálos Emil, Szkálos Emilné, Krausz Jenő, Gömöry Zoltán.
Rozsnyói járás
A mai járás elődjének számító ~ a mai járás területével nagyjából azonos területen 1923-ban jött létre, lényegesebb eltérés a délkeleti határvonala mentén volt (ott ugyanis a Szepsi járás terült el). 1938-tól 1945-ig a járás déli része Mo.-hoz tartozott. 1960-ban a járás területe megnőtt, mivel...megnyit →
A mai járás elődjének számító ~ a mai járás területével nagyjából azonos területen 1923-ban jött létre, lényegesebb eltérés a délkeleti határvonala mentén volt (ott ugyanis a Szepsi járás terült el). 1938-tól 1945-ig a járás déli része Mo.-hoz tartozott. 1960-ban a járás területe megnőtt, mivel...megnyit →
Részletek
A Rozsnyói járás térképe (CsT)
A mai járás elődjének számító ~ a mai járás területével nagyjából azonos területen 1923-ban jött létre, lényegesebb eltérés a délkeleti határvonala mentén volt (ott ugyanis a Szepsi járás terült el). 1938-tól 1945-ig a járás déli része Mo.-hoz tartozott. 1960-ban a járás területe megnőtt, mivel a közigazgatási átszervezéskor megszűnő Nagyrőcei járás egy részét a ~hoz csatolták. A terület 1960–1990 közt a Kelet-szlovákiai kerületbe, majd 1996-tól a Kassai kerületbe kapott besorolást. A területi kiterjedésében újabb fordulat 1996-ban következett be, amikor az ismét megalakuló Nagyrőcei járás miatt területet vesztett. A terület 1996-tól a Kassai kerülethez tartozik. A ~ nagyobbrészt hegyvidéki jellegű, a felszín túlnyomó részét a Gömör–Szepesi-érchegység vonulatai töltik ki. A járás központja a Rozsnyói-medencében fekszik, melyet dél felől a Gömör–Tornai-karszt határol. A jan.-i középhőmérséklet –4,0 °C, a júl.-i 19,1 °C. A csapadék évi átlagos mennyisége 695 mm (a legtöbb csapadék jún.-ban – 93 mm, a legkevesebb pedig a téli hónapokban hull le – 34-45 mm). Területe 1173 km2. Népessége a 2011. évi népszámláláskor 63 351 fő volt, melyből a magyar nemzetiségű lakosok lélekszáma 16 103 fő volt. A népesség korösszetétele az országos átlagtól jóval kedvezőbb (a 0–14 évesek részaránya 20% felett van), amit a járásban élő jelentős roma kisebbség magas természetes szaporulata magyaráz. A járáshoz összesen 62 település tartozik, amelyből 2 városi jogállású – Rozsnyó (19 706) és Dobsina (5702). A járás közlekedési fekvése kedvezőtlen. A gazdasági szerkezetváltás következtében a járás gazdasága két évtizede stagnál, nagyon kedvezőtlen gazdasági és szociális viszonyok alakultak ki: magas a munkanélküliség (2013. júl. 31-én a járásban az értéke 25,01% volt), az átlagkeresetek messze elmaradnak a szlovákiai átlagtól. A járásban számottevő az építőanyag-ipar, a gépipar, az energetikai ipar, a papíripar (Nagyszaboson (Slavošovce) több mint kétszáz éve folyik papírgyártás, napjainkban is itt működik az ország egyik legfontosabb papírgyára), a bútoripar és az élelmiszeripar termelése (legjelentősebb ipari központja Rozsnyó). A járásban a növénytermesztés természeti feltételei itt a legkedvezőtlenebbek egész D-Szl.-ban (a mezőgazdasági földterületek közel 2/3-át rétek, legelők teszik ki, ahol elterjedt a külterjes állattenyésztés). Az idegenforgalom élénk, ami a sok történelmi műemléknek (Krasznahorka vára, Rozsnyó óvárosa, Betléri kastély), a gyönyörű természeti környezetnek (Szlovák-karszt Nemzeti Park, Szlovák Paradicsom Nemzeti Park, Martonházi-aragonitbarlang), valamint a téli sportok kedvelői számára kiépített sportközpontoknak – Imrikfalva (Dedinky) – köszönhető. A járás látogatottságának további növekedése várható az elkövetkező években, amelynek alapfeltétele azonban az idegenforgalommal kapcsolatos szolgáltatások színvonalának lényeges javítása.
A Rozsnyói járás etnikai térképe (2011) (HK)Rozsnyórudna; Rudna (Rudná)
Részletek
Község a Rozsnyói járásban, a Rozsnyói-medence Ny-i részén, Rozsnyótól Ny-ra. L: [1921] – 604, ebből 454 (75,2%) magyar, 89 (14,7%) szlovák; [2011] – 745, ebből 429 (57,6%) szlovák, 258 (34,6%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 353 (47,4%) szlovák, 338 (45,4%) magyar. V: [2011] – 211 r. k., 133 ref., 112 ev., 10 gör. kat. Ref. temploma 1913-ban, ev. temploma 1930-ban épült, r. k. fa haranglábát a 18. sz.-ban emelték. A falutól É-ra található ún. Majom-szikla őskőzetes környezete 1989 óta 0,24 ha-on védett terület. – Ir. L. Juhász Ilona: Rudna (2002).