római katolikus egyház
A trianoni békeszerződés után sajátosan alakult a ~ helyzete, az új államhatárok egyházmegyéket szabdaltak szét. A nyitrai, besztercebányai és szepesi egyházmegye teljes egészében Csehszlovákia része lett. A rozsnyói és a kassai egyházmegye egyes plébániái az egri egyházmegyéhez kerültek, az esztergomi főegyházmegye 493 plébániájából 404 került Csehszl.-hoz (birtokainak pedig háromnegyed része). 1922-ben a Szentszék létrehozta a Nagyszombati Apostoli Adminisztratúrát, amely az esztergomi főegyházmegye plébániáinak szlovákiai részét is átvette. A csehszlovákiai magyar papoknak meg kellett tanulniuk szlovákul, hogy állami fizetéshez jussanak. Az egyház magyar része jogainak hatékony védelmében több szervezetet is létrehozott (Katolikus Nagybizottság, Komárom 1924, Katolikus Magyar Kisszeminárium, Katolikus Magyar Internátus, Komáromban lap- és könyvkiadás működött). Az 1938 utáni visszacsatolás helyreállította a régi egyházmegyéket. A második vh. utáni deportálások, kitelepítések és lakosságcsere érzékenyen érintette a katolikus egyházat is. Több papot kitelepítettek, bevezették a szlovák nyelvű istentiszteletet. Pavol Jantausch püspök, nagyszombati adminisztrátor egyedüliként ítélte el a magyarok deportálását. A szlovákiai magyar papok folyamatosan informálták a nemzetközi közvéleményt a retorziókról, többek között Mindszenty bíborost is, aki több nemzetközi fórumon is felszólalt a szlovákiai magyarok ügyében. Mindszenty letartóztatása után a szlovákiai magyar papokat is üldözni kezdték, és többüket bebörtönözték. 1948 után feloszlatták a szerzetesrendeket, államosították az egyházi vagyont és az iskolákat, megszüntették az egyházi intézményeket. Létrehozták a békepapi mozgalmat, melynek célja a papság megnyerése és a szocializmus szolgálatába állítása volt, hatása főleg az 1969-es lazulási időszak után volt érzékelhető. Ellenreakcióként létrejött a földalatti egyház Szl.-ban, amely az ellenzéki magatartás egyik meghatározó eleme lett a szocializmus időszakában. Az egyházmegyék határait 1977-ben VI. Pál pápa rendezte, a nagyszombati, rozsnyói és kassai egyházmegyéket az államhatárokhoz igazítva, a nagyszombati egyházmegyét pedig érsekségi szintre emelve létrehozta a szlovákiai egyháztartományt. A kassai püspökséget II. János Pál pápa emelte érsekségi rangra 1995-ben. 1990 után gyökeresen változott meg az egyház helyzete és szerepe a társadalomban. Részben visszakapta vagyonát, rendeződött az állam és az egyház viszonya, létrejöttek az intézményei, iskolái. 1991-ben 368 616 szlovákiai magyar hívő vallotta magát katolikusnak, 2001-ben 378 700. A szlovákiai magyar katolikusok több egyházmegye területén élnek. Legnagyobb számban a pozsony-nagyszombati és a kassai főegyházmegyében, valamint a rozsnyói és nyitrai egyházmegyében. Jelenleg Szl.-ban hat római katolikus (pozsony-nagyszombati, nyitrai, besztercebányai, szepesváraljai, rozsnyói, kassai) egyházmegye van (közülük a pozsony-nagyszombati és a kassai főegyházmegye), valamint két bizánci szertartású (az eperjesi püspökség és a kassai exarchátus). A szlovákiai magyarok 1990 óta küzdenek egy magyar püspökség létrehozásáért, melynek érdekében évente békés imanap keretében adnak hangot Komáromban. Ir. Fazekas JózsefHunčík Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában. Összefoglaló jelentés (2006), Csanda GáborTóth Károly (szerk.): Magyarok Szlovákiában. Kultúra (2006).
Hibát talált?
Üzenőfal