Szlovákiai Magyar Adatbank » Rozsnyói járás Rozsnyói járás – Szlovákiai Magyar Adatbank
Lexikonok - A (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Egyéb

Rozsnyói járás

Rozsnyói járás
A Rozsnyói járás térképe (CsT)

A mai járás elődjének számító ~ a mai járás területével nagyjából azonos területen 1923-ban jött létre, lényegesebb eltérés a délkeleti határvonala mentén volt (ott ugyanis a Szepsi járás terült el). 1938-tól 1945-ig a járás déli része Mo.-hoz tartozott. 1960-ban a járás területe megnőtt, mivel a közigazgatási átszervezéskor megszűnő Nagyrőcei járás egy részét a ~hoz csatolták. A terület 1960–1990 közt a Kelet-szlovákiai kerületbe, majd 1996-tól a Kassai kerületbe kapott besorolást. A területi kiterjedésében újabb fordulat 1996-ban következett be, amikor az ismét megalakuló Nagyrőcei járás miatt területet vesztett. A terület 1996-tól a Kassai kerülethez tartozik. A ~ nagyobbrészt hegyvidéki jellegű, a felszín túlnyomó részét a Gömör–Szepesi-érchegység vonulatai töltik ki. A járás központja a Rozsnyói-medencében fekszik, melyet dél felől a Gömör–Tornai-karszt határol. A jan.-i középhőmérséklet –4,0 °C, a júl.-i 19,1 °C. A csapadék évi átlagos mennyisége 695 mm (a legtöbb csapadék jún.-ban – 93 mm, a legkevesebb pedig a téli hónapokban hull le – 34-45 mm). Területe 1173 km2. Népessége a 2011. évi népszámláláskor 63 351 fő volt, melyből a magyar nemzetiségű lakosok lélekszáma 16 103 fő volt. A népesség korösszetétele az országos átlagtól jóval kedvezőbb (a 0–14 évesek részaránya 20% felett van), amit a járásban élő jelentős roma kisebbség magas természetes szaporulata magyaráz. A járáshoz összesen 62 település tartozik, amelyből 2 városi jogállású – Rozsnyó (19 706) és Dobsina (5702). A járás közlekedési fekvése kedvezőtlen. A gazdasági szerkezetváltás következtében a járás gazdasága két évtizede stagnál, nagyon kedvezőtlen gazdasági és szociális viszonyok alakultak ki: magas a munkanélküliség (2013. júl. 31-én a járásban az értéke 25,01% volt), az átlagkeresetek messze elmaradnak a szlovákiai átlagtól. A járásban számottevő az építőanyag-ipar, a gépipar, az energetikai ipar, a papíripar (Nagyszaboson (Slavošovce) több mint kétszáz éve folyik papírgyártás, napjainkban is itt működik az ország egyik legfontosabb papírgyára), a bútoripar és az élelmiszeripar termelése (legjelentősebb ipari központja Rozsnyó). A járásban a növénytermesztés természeti feltételei itt a legkedvezőtlenebbek egész D-Szl.-ban (a mezőgazdasági földterületek közel 2/3-át rétek, legelők teszik ki, ahol elterjedt a külterjes állattenyésztés). Az idegenforgalom élénk, ami a sok történelmi műemléknek (Krasznahorka vára, Rozsnyó óvárosa, Betléri kastély), a gyönyörű természeti környezetnek (Szlovák-karszt Nemzeti Park, Szlovák Paradicsom Nemzeti Park, Martonházi-aragonitbarlang), valamint a téli sportok kedvelői számára kiépített sportközpontoknak – Imrikfalva (Dedinky) – köszönhető. A járás látogatottságának további növekedése várható az elkövetkező években, amelynek alapfeltétele azonban az idegenforgalommal kapcsolatos szolgáltatások színvonalának lényeges javítása.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Egyéb
SzerzőLG - Lelkes Gábor
Rövid URL
ID379002
Módosítás dátuma2014. december 15.

Hibát talált?

Üzenőfal