Ráhó
-> Rimaráhó; Ráhó (Hrachovo)
Község a Rimaszombati járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i részén, a Rima-folyó jobb partján, Rimaszombattól É–ÉNy-ra. L: [1921] – 383, ebből 324 (84,6%) szlovák, 41 (10,7%) magyar; [2011] – 869, ebből 784 (90,2%) szlovák, 12 (1,4%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 769 (88,5%) szlovák, 17 (2,0%)...megnyit →
Község a Rimaszombati járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i részén, a Rima-folyó jobb partján, Rimaszombattól É–ÉNy-ra. L: [1921] – 383, ebből 324 (84,6%) szlovák, 41 (10,7%) magyar; [2011] – 869, ebből 784 (90,2%) szlovák, 12 (1,4%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 769 (88,5%) szlovák, 17 (2,0%)...megnyit →
Részletek
Község a Rimaszombati járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i részén, a Rima-folyó jobb partján, Rimaszombattól É–ÉNy-ra. L: [1921] – 383, ebből 324 (84,6%) szlovák, 41 (10,7%) magyar; [2011] – 869, ebből 784 (90,2%) szlovák, 12 (1,4%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 769 (88,5%) szlovák, 17 (2,0%) magyar. V: [2011] – 487 r. k., 139 ev., 6 ref., 2 gör. kat. – Régebbi alapokon emelt ev. temploma 1800 körül, r. k. (Szűz Mária neve) temploma 1808-ban épült klasszicista stílusban, a reneszánsz Ruthényi-kastélyt 1565-ben emelték.
Rajter Lajos
(* 1906. júl. 30. Bazin, † 2000. júl. 6. Pozsony) Karmester, zeneszerző, zenepedagógus. Tanulmányait Pozsonyban, Bécsben és Budapesten végezte. 1933–1945-ben a Magyar Rádió karnagya és a budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémia tanára volt. 1945-től halálig Pozsonyban élt. 1945–1949-ben, ill. 1968–1976-ban a Szlovák Rádió Szimfonikus Zenekarának...megnyit →
(* 1906. júl. 30. Bazin, † 2000. júl. 6. Pozsony) Karmester, zeneszerző, zenepedagógus. Tanulmányait Pozsonyban, Bécsben és Budapesten végezte. 1933–1945-ben a Magyar Rádió karnagya és a budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémia tanára volt. 1945-től halálig Pozsonyban élt. 1945–1949-ben, ill. 1968–1976-ban a Szlovák Rádió Szimfonikus Zenekarának...megnyit →
Részletek
Rajter Lajos (SZM)
(* 1906. júl. 30. Bazin, † 2000. júl. 6. Pozsony) Karmester, zeneszerző, zenepedagógus. Tanulmányait Pozsonyban, Bécsben és Budapesten végezte. 1933–1945-ben a Magyar Rádió karnagya és a budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémia tanára volt. 1945-től halálig Pozsonyban élt. 1945–1949-ben, ill. 1968–1976-ban a Szlovák Rádió Szimfonikus Zenekarának vezető karnagya. 1949–1976-ban a Szlovák Filharmónia első, alapító karnagya, egyúttal a Szépművészeti Akadémia oktatója. Nemzetközi elismertségű zeneszerző, karmester, nemzetközi karmesterversenyek zsűritagja. 1989-től Nemzeti Művész, és megkapta a Ľudovít Štúr Rend I. fokozatát is. Szimfonikus zenét (Symfonietta, Szimfonikus szvit, Divertimento), kamarazenét (Vonósnégyes I., II., III., Fúvósötös), kórusműveket és népdalfeldolgozásokat komponált, cikkeket, tanulmányokat, megemlékezéseket is írt.
Rák Viktória
(* 1981. márc. 15. Rimaszombat) Színésznő. Középiskolai tanulmányai után került 1999-ben a Kassai Thália Színházhoz. 2002–2006 között elvégezte a pozsonyi Színművészeti Főiskolát, majd visszatért Kassára. Közben, főiskolásként, különböző szlovák nyelvű előadások szereplője, ill. vendégszínész Komáromban. A Szomszédok (Susedia), valamint a Tömbház (Panelák) c. szlovák...megnyit →
(* 1981. márc. 15. Rimaszombat) Színésznő. Középiskolai tanulmányai után került 1999-ben a Kassai Thália Színházhoz. 2002–2006 között elvégezte a pozsonyi Színművészeti Főiskolát, majd visszatért Kassára. Közben, főiskolásként, különböző szlovák nyelvű előadások szereplője, ill. vendégszínész Komáromban. A Szomszédok (Susedia), valamint a Tömbház (Panelák) c. szlovák...megnyit →
Részletek
Rák Viktória (TSZA)
(* 1981. márc. 15. Rimaszombat) Színésznő. Középiskolai tanulmányai után került 1999-ben a Kassai Thália Színházhoz. 2002–2006 között elvégezte a pozsonyi Színművészeti Főiskolát, majd visszatért Kassára. Közben, főiskolásként, különböző szlovák nyelvű előadások szereplője, ill. vendégszínész Komáromban. A Szomszédok (Susedia), valamint a Tömbház (Panelák) c. szlovák televíziós szappanoperák egyik főszereplője, egy szlovák televíziós táncverseny győztese. – Főbb színházi szerepei: Pozsonyi Színművészeti Főiskola: Színésznő (Arthur Schnitzler: Körbe-körbe); Mása (Anton Pavlovics Csehov: A három nővér); Eddie (Quientin Tarantino: Kutyaszorítóban); Kleopátra (William Shakespeare: Antonius és Kleopátra); Sarah, Kate, Lorrain, Lyndsey, Helen, Annie (Mark Rauvenhill: Sleeping around); Avdotja (Anton Pavlovics: Ivanov) . Kassai Thália Színház: Vöröske (Gál Sándor: A szürke ló); Táncos (Heltai Jenő: A néma levente); Kelemen Kató (Eisemann Mihály–Szilágyi László: Én és a kisöcsém); Galiba (Fazekas Mihály–Schwajda György: Lúdas Matyi); Babett (Szigligeti Ede–Tabi László: Párizsi vendég); Sári (Heltai Jenő: A Tündérlaki lányok); Ká, Bagira (Dés László–Geszti Péter–Békés Pál: A dzsungel könyve); Marianna (Jean-Baptiste Molière: A fösvény); Victoria (William Sommerset Maugham–Nádas Gábor–Szenes Iván: Imádok férjhez menni); Ágika (Örkény István: Tóték); Hédike (Zerkovitz Béla–Szilágyi László: Csókos asszony); Linda Molin, díva, primadonna, szexisten (Bengt Ahlfors: Színházkomédia), Apollónia Holló – divatliba és főgonosz (Böszörményi Gyula–Lakatos Róbert–Müller Péter Sziámi: Gergő és az álomfogó), Mónika (Karol Wojtyla: Az aranyműves boltja előtt). Komáromi Jókai Színház: Linda (Willy Russel: Vértestvérek); Horcsek Linda, aki a vállalat arca (Szász Péter–Aldobolyi Nagy György–Verebes István: Whisky esővízzel). – Film, TV : Ildikó (Szomszédok – Susedia, szlov. tv-sorozat); Agáta (Tömbház – Panelák, szlov. Tv-sorozat). – Ir. Kolár Péter és szerzőtársak: A Kassai Thália Színház negyven éve (2009); Színházi évkönyvek (OSZMI Budapest); Divadlá na Slovensku (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig).
Rákóczi Hírvivő
A budapesti Rákóczi Szövetség negyedévente megjelenő kiadványa. Első száma 1990 májusában a szövetség politikai és művelődési értesítőjeként látott napvilágot Felvidéki Hírvivő címmel, a ~ címet 1990 decemberében megjelenő második számától kezdve viseli. Első felelős szerkesztője Selmeczi Elek, főszerkesztője 2002-től Koltay András volt. A szövetség...megnyit →
A budapesti Rákóczi Szövetség negyedévente megjelenő kiadványa. Első száma 1990 májusában a szövetség politikai és művelődési értesítőjeként látott napvilágot Felvidéki Hírvivő címmel, a ~ címet 1990 decemberében megjelenő második számától kezdve viseli. Első felelős szerkesztője Selmeczi Elek, főszerkesztője 2002-től Koltay András volt. A szövetség...megnyit →
Részletek
A budapesti Rákóczi Szövetség negyedévente megjelenő kiadványa. Első száma 1990 májusában a szövetség politikai és művelődési értesítőjeként látott napvilágot Felvidéki Hírvivő címmel, a ~ címet 1990 decemberében megjelenő második számától kezdve viseli. Első felelős szerkesztője Selmeczi Elek, főszerkesztője 2002-től Koltay András volt. A szövetség tevékenysége mellett elsősorban a szlovákiai, csehországi és kárpátaljai magyarság társadalmi és kulturális életéről nyújt tájékoztatást.
Rákóczi Szövetség 2.
-> Rákóczi Szövetség 2.
Mo.-i társadalmi szervezet, amely a csehországi, szl.-i és kárpátaljai magyarság érdekeit képviseli, ill. a Mo.-ra elszármazott felvidéki magyarok és leszármazottaik összefogását segíti (Budapest, 1989–). A ~ Szl.-ban, Kárpátalján és Mo.-n számos helyen hozott létre helyi alapszervezetet. Szl.-i tevékenységének jelentős részét a D-Szl. 25 régiójában...megnyit →
Mo.-i társadalmi szervezet, amely a csehországi, szl.-i és kárpátaljai magyarság érdekeit képviseli, ill. a Mo.-ra elszármazott felvidéki magyarok és leszármazottaik összefogását segíti (Budapest, 1989–). A ~ Szl.-ban, Kárpátalján és Mo.-n számos helyen hozott létre helyi alapszervezetet. Szl.-i tevékenységének jelentős részét a D-Szl. 25 régiójában...megnyit →
Részletek
Rákóczi Szövetség (FI)
Mo.-i társadalmi szervezet, amely a csehországi, szl.-i és kárpátaljai magyarság érdekeit képviseli, ill. a Mo.-ra elszármazott felvidéki magyarok és leszármazottaik összefogását segíti (Budapest, 1989–). A ~ Szl.-ban, Kárpátalján és Mo.-n számos helyen hozott létre helyi alapszervezetet. Szl.-i tevékenységének jelentős részét a D-Szl. 25 régiójában létrehozott ún. célalaphálózat végzi. A ~ céljai hatékonyabb elérése és anyagi hátterének biztosítása érdekében hozta létre 1990-ben a Csehországi és Szlovákiai Magyar Kultúráért Alapítványt (korábban a Csehszlovákiai Magyar Kultúráért Alapítvány), mely 2000-től kiemelten közhasznú szervezetként támogatja a csehországi, szlovákiai és kárpátaljai magyarság társadalmi, gazdasági és kulturális életét. Az alapítvány a célalapokon keresztül juttatja el anyagi támogatását az adott régiókba. 2000-től az Alapítvány a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségével együtt szervezője a Felvidéken folyó iskolai beiratkozási programnak. Ennek célja, hogy sokrétű szervezőmunkával elérje a magyar iskolába beiratkozó diákok számarányának növelését. Ez a kezdeményezés azóta beiskolázási támogatásként beépült a Magyar Országgyűlés által elfogadott kedvezménytörvénybe is. – Vezető: Dobossy László (1989), Halzl József (1990).
Rákóczi Szövetség 2.
Mo.-i társadalmi szervezet, amely a csehországi, szl.-i és kárpátaljai magyarság érdekeit képviseli, ill. a Mo.-ra elszármazott felvidéki magyarok és leszármazottaik összefogását segíti (Budapest, 1989–). A ~ Szl.-ban, Kárpátalján és Mo.-n számos helyen hozott létre helyi alapszervezetet. Szl.-i tevékenységének jelentős részét a D-Szl. 25 régiójában...megnyit →
Mo.-i társadalmi szervezet, amely a csehországi, szl.-i és kárpátaljai magyarság érdekeit képviseli, ill. a Mo.-ra elszármazott felvidéki magyarok és leszármazottaik összefogását segíti (Budapest, 1989–). A ~ Szl.-ban, Kárpátalján és Mo.-n számos helyen hozott létre helyi alapszervezetet. Szl.-i tevékenységének jelentős részét a D-Szl. 25 régiójában...megnyit →
Részletek
Rákóczi Szövetség (FI)
Mo.-i társadalmi szervezet, amely a csehországi, szl.-i és kárpátaljai magyarság érdekeit képviseli, ill. a Mo.-ra elszármazott felvidéki magyarok és leszármazottaik összefogását segíti (Budapest, 1989–). A ~ Szl.-ban, Kárpátalján és Mo.-n számos helyen hozott létre helyi alapszervezetet. Szl.-i tevékenységének jelentős részét a D-Szl. 25 régiójában létrehozott ún. célalaphálózat végzi. A ~ céljai hatékonyabb elérése és anyagi hátterének biztosítása érdekében hozta létre 1990-ben a Csehországi és Szlovákiai Magyar Kultúráért Alapítványt (korábban a Csehszlovákiai Magyar Kultúráért Alapítvány), mely 2000-től kiemelten közhasznú szervezetként támogatja a csehországi, szlovákiai és kárpátaljai magyarság társadalmi, gazdasági és kulturális életét. Az alapítvány a célalapokon keresztül juttatja el anyagi támogatását az adott régiókba. 2000-től az Alapítvány a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségével együtt szervezője a Felvidéken folyó iskolai beiratkozási programnak. Ennek célja, hogy sokrétű szervezőmunkával elérje a magyar iskolába beiratkozó diákok számarányának növelését. Ez a kezdeményezés azóta beiskolázási támogatásként beépült a Magyar Országgyűlés által elfogadott kedvezménytörvénybe is. – Vezető: Dobossy László (1989), Halzl József (1990).
Rakonca Gyermek Néptáncegyüttes
Részletek
Tánccsoport (Fülek, 1995). A füleki Városi Művelődési Központ, Szabadidőközpont, valamint a Csemadok helyi szervezete mellett működik. Két részlege van, a Kis Rakonca, a kisebb gyermekek együttese önálló. Évente 20-25 alkalommal lép közönség elé. Rendszeres résztvevői a hazai és nemzetközi fesztiváloknak.
Rákoš 1.
-> Abaújrákos; Rákos (Rákoš)
Község a Kassa-környéki járásban, az Eperjes–Tokaji-hegység Ny-i lejtőin, Kassától DK-re. L: [1921] – 222, ebből 166 (74,8%) szlovák, 56 (25,2%) magyar; [2011] – 353, ebből 280 (79,3%) szlovák, 4 (1,1%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 293 (83,0%) szlovák, 4 (1,1%) magyar. V: [2011] –...megnyit →
Község a Kassa-környéki járásban, az Eperjes–Tokaji-hegység Ny-i lejtőin, Kassától DK-re. L: [1921] – 222, ebből 166 (74,8%) szlovák, 56 (25,2%) magyar; [2011] – 353, ebből 280 (79,3%) szlovák, 4 (1,1%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 293 (83,0%) szlovák, 4 (1,1%) magyar. V: [2011] –...megnyit →
Részletek
Község a Kassa-környéki járásban, az Eperjes–Tokaji-hegység Ny-i lejtőin, Kassától DK-re. L: [1921] – 222, ebből 166 (74,8%) szlovák, 56 (25,2%) magyar; [2011] – 353, ebből 280 (79,3%) szlovák, 4 (1,1%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 293 (83,0%) szlovák, 4 (1,1%) magyar. V: [2011] – 190 r. k., 70 ref., 15 gör. kat., 3 ev. – A 18. sz.-ban nagyrészt szlovákokkal újranépesített falu részben magyar lakossága a 20. sz. közepére szlovákká vált. R. k. (Jézus szíve) kápolnája 1965-ben, ref. temploma az 1990-es években épült.
Rákoš 2.
-> Gömörrákos; Rákos (Rákoš)
Község a Nagyrőcei járásban, a Gömör–Szepesi-érchegységben, a Vas-hegy DK-i lábánál, a Túróc- és a Rákos-patak mellett, Jolsvától Ny–DNy-ra. L: [1921] – 805, ebből 637 (79,1%) szlovák, 142 (17,7%) magyar; [2011] – 420, ebből 316 (75,2%) szlovák, 1 (0,2%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 318...megnyit →
Község a Nagyrőcei járásban, a Gömör–Szepesi-érchegységben, a Vas-hegy DK-i lábánál, a Túróc- és a Rákos-patak mellett, Jolsvától Ny–DNy-ra. L: [1921] – 805, ebből 637 (79,1%) szlovák, 142 (17,7%) magyar; [2011] – 420, ebből 316 (75,2%) szlovák, 1 (0,2%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 318...megnyit →
Részletek
Község a Nagyrőcei járásban, a Gömör–Szepesi-érchegységben, a Vas-hegy DK-i lábánál, a Túróc- és a Rákos-patak mellett, Jolsvától Ny–DNy-ra. L: [1921] – 805, ebből 637 (79,1%) szlovák, 142 (17,7%) magyar; [2011] – 420, ebből 316 (75,2%) szlovák, 1 (0,2%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 318 (75,7%) szlovák, 3 (0,7%) magyar. V: [2011] – 105 r. k., 92 ev., 2 gör. kat., 1 ref. – R. k. (Szentháromság-) temploma a 13. sz. második felében román-gótikus stílusban épült, a 16. és 18. sz.-ban átépítették, belsejében barokk berendezés és 14–15. sz.-i gótikus falfestmények találhatók. ev. templomát 1819-ben emelték klasszicista stílusban. A község közelében láthatók a 15. sz.-ban elpusztult Kövi, más néven Rákos várának romjai. Határában a 20. sz. elejéig, majd a sz. második felében vasércet, 1968-tól mészkövet bányásztak.
Rákos Péter
(* 1925. febr. 14. Kassa, † 2002. aug. 15. Prága [Csehország]) Irodalomtörténész, műfordító, egyetemi tanár. Kassán érettségizett (1943), 1944-ben koncentrációs táborba hurcolták. A második vh. után a prágai Károly Egyetemen tanult, ahol filozófia–történelem szakos oklevelet szerzett (1950). 1950-től az egyetem magyar szemináriumának oktatója, docense...megnyit →
(* 1925. febr. 14. Kassa, † 2002. aug. 15. Prága [Csehország]) Irodalomtörténész, műfordító, egyetemi tanár. Kassán érettségizett (1943), 1944-ben koncentrációs táborba hurcolták. A második vh. után a prágai Károly Egyetemen tanult, ahol filozófia–történelem szakos oklevelet szerzett (1950). 1950-től az egyetem magyar szemináriumának oktatója, docense...megnyit →
Részletek
Rákos Péter (FI)
(* 1925. febr. 14. Kassa, † 2002. aug. 15. Prága [Csehország]) Irodalomtörténész, műfordító, egyetemi tanár. Kassán érettségizett (1943), 1944-ben koncentrációs táborba hurcolták. A második vh. után a prágai Károly Egyetemen tanult, ahol filozófia–történelem szakos oklevelet szerzett (1950). 1950-től az egyetem magyar szemináriumának oktatója, docense (1964), professzora (1990). Az irodalomtudomány kandidátusa (1960), doktora (1989). Kutatási területe: a magyar irodalom története, a cseh–magyar irodalmi és kulturális kapcsolatok, valamint az irodalomelmélet. Műfordítói munkássága is jelentős, magyar írók műveit fordította cseh nyelvre (Móricz Zsigmond, Déry Tibor, Füst Milán, Ottlik Géza), sokat tett a magyar irodalom csehországi megismertetéséért, utószókat, bevezető tanulmányokat írt, antológiákat, írói válogatásokat készített a magy. irodalomból, 1971-ben cseh nyelvű magyar irodalmi lexikont adott ki. (Slovník spisovatelů – Maďarsko). Több magyar és nemzetközi szakmai társaság és szervezet tagja (1998-ban az MTA külső tagja lett, egy időben a Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság elnöki tisztét is betöltötte), tudományos tanácskozások résztvevője, előadója volt. Oroszlánrészt vállalt a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetségének (1990) létrehozásában, melynek első elnökévé is őt választották, s elnöke volt a pozsonyi Márai Sándor Alapítványnak is. – Főbb díjak: A Magyar Népköztársaság Munka Érdemrendjének Arany Fokozata (1982); Madách Imre-díj (1987); a Márai Alapítvány Nyitott Európáért Díja (1998); Posonium Irodalmi Díj Fődíja (2000). – Fm. Tények és kérdőjelek (tan., 1971); Az irodalom igaza (tan., 1987); Prágai őrjárat (tan., 1995). Nemzeti jelleg. A miénk és a másoké. Öncsalások és előítéletek mint történelemformáló tényezők (tan., 2000); Mravouprosté epištoly – ni kázání, ni kárání (tan., 2000). – Ir. Filep Tamás Gusztáv – G. Kovács László: Rákos Péter 1925–2002 (2005).
Rákosi Ernő; Mazurák
(* 1881. máj. 16. Igló, † 1973. jún. 15. Eperjes) Festő. 1899–1902-ben a budapesti Iparművészeti Főiskolán tanult, 1902–1904-ben Bécsben, 1905–1909-ben Münchenben alkotott. 1910-től Eperjesen élt. 1961-ben Kiváló Munkáért Érdemrenddel tüntették ki. Korai portréfestészete posztimpresszionista szemléletű, tájábrázolásában a plein-air érvényesül. Kedvelt témáit adták a régi...megnyit →
(* 1881. máj. 16. Igló, † 1973. jún. 15. Eperjes) Festő. 1899–1902-ben a budapesti Iparművészeti Főiskolán tanult, 1902–1904-ben Bécsben, 1905–1909-ben Münchenben alkotott. 1910-től Eperjesen élt. 1961-ben Kiváló Munkáért Érdemrenddel tüntették ki. Korai portréfestészete posztimpresszionista szemléletű, tájábrázolásában a plein-air érvényesül. Kedvelt témáit adták a régi...megnyit →
Részletek
Rákosi Ernő (SZM)
(* 1881. máj. 16. Igló, † 1973. jún. 15. Eperjes) Festő. 1899–1902-ben a budapesti Iparművészeti Főiskolán tanult, 1902–1904-ben Bécsben, 1905–1909-ben Münchenben alkotott. 1910-től Eperjesen élt. 1961-ben Kiváló Munkáért Érdemrenddel tüntették ki. Korai portréfestészete posztimpresszionista szemléletű, tájábrázolásában a plein-air érvényesül. Kedvelt témáit adták a régi városrészletek; figurális kompozícióihoz a népéletből merített ihletet. Életművét végrendeletileg a Csemadokra hagyta.
Rakottyás (Rakytník)
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medencében, a Balog-patak völgyében, Rimaszombattól K-re. L: [1921] – 317, ebből 308 (97,2%) magyar; [2011] – 317, ebből 182 (57,4%) magyar, 87 (27,4%) roma, 48 (15,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 285 (89,9%) magyar, 30 (9,5%) szlovák. V: [2011]...megnyit →
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medencében, a Balog-patak völgyében, Rimaszombattól K-re. L: [1921] – 317, ebből 308 (97,2%) magyar; [2011] – 317, ebből 182 (57,4%) magyar, 87 (27,4%) roma, 48 (15,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 285 (89,9%) magyar, 30 (9,5%) szlovák. V: [2011]...megnyit →
Részletek
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medencében, a Balog-patak völgyében, Rimaszombattól K-re. L: [1921] – 317, ebből 308 (97,2%) magyar; [2011] – 317, ebből 182 (57,4%) magyar, 87 (27,4%) roma, 48 (15,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 285 (89,9%) magyar, 30 (9,5%) szlovák. V: [2011] – 198 ref., 87 r. k., 3 gör. kat., 2 ev. – Ref. temploma az 1921-ben romba dőlt templom helyén 1969–71 között épült. – 1964–90 között közigazgatásilag Uzapanyithoz tartozott.
Rakytník
-> Rakottyás (Rakytník)
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medencében, a Balog-patak völgyében, Rimaszombattól K-re. L: [1921] – 317, ebből 308 (97,2%) magyar; [2011] – 317, ebből 182 (57,4%) magyar, 87 (27,4%) roma, 48 (15,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 285 (89,9%) magyar, 30 (9,5%) szlovák. V: [2011]...megnyit →
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medencében, a Balog-patak völgyében, Rimaszombattól K-re. L: [1921] – 317, ebből 308 (97,2%) magyar; [2011] – 317, ebből 182 (57,4%) magyar, 87 (27,4%) roma, 48 (15,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 285 (89,9%) magyar, 30 (9,5%) szlovák. V: [2011]...megnyit →
Részletek
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medencében, a Balog-patak völgyében, Rimaszombattól K-re. L: [1921] – 317, ebből 308 (97,2%) magyar; [2011] – 317, ebből 182 (57,4%) magyar, 87 (27,4%) roma, 48 (15,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 285 (89,9%) magyar, 30 (9,5%) szlovák. V: [2011] – 198 ref., 87 r. k., 3 gör. kat., 2 ev. – Ref. temploma az 1921-ben romba dőlt templom helyén 1969–71 között épült. – 1964–90 között közigazgatásilag Uzapanyithoz tartozott.
Rancsó Dezső
Részletek
(* 1966. nov. 13. Ógyalla) Színész. Komáromban érettségizett 1984-ben. Műkedvelő színészként kezdte falujában; 1984-ben került a komáromi Magyar Területi Színházhoz. 1987–1991 között színész szakon végzett a pozsonyi Szépművészeti Akadémián. 1991-ben a veszprémi Petőfi Színházhoz szerződött, azóta ott játszik.
Rapovce
-> Rapp (Rapovce)
Község a Losonci járásban, a Losonci-medence D-i részén, az Ipoly folyó bal parti teraszán, Losonctól D-re, a szlovák–magyar határ közelében. L: [1921] – 754, ebből 473 (62,7%) magyar, 210 (27,8%) szlovák; [2011] – 979, ebből 387 (39,5%) szlovák, 286 (29,2%) magyar, 260 (26,6%) roma...megnyit →
Község a Losonci járásban, a Losonci-medence D-i részén, az Ipoly folyó bal parti teraszán, Losonctól D-re, a szlovák–magyar határ közelében. L: [1921] – 754, ebből 473 (62,7%) magyar, 210 (27,8%) szlovák; [2011] – 979, ebből 387 (39,5%) szlovák, 286 (29,2%) magyar, 260 (26,6%) roma...megnyit →
Részletek
Község a Losonci járásban, a Losonci-medence D-i részén, az Ipoly folyó bal parti teraszán, Losonctól D-re, a szlovák–magyar határ közelében. L: [1921] – 754, ebből 473 (62,7%) magyar, 210 (27,8%) szlovák; [2011] – 979, ebből 387 (39,5%) szlovák, 286 (29,2%) magyar, 260 (26,6%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 467 (47,7%) szlovák, 449 (45,9%) magyar, 14 (1,4%) roma. V: [2011] – 743 r. k., 28 ev., 3 ref. – A klasszicista stílusú Batta-, majd Coburg-kúriát 1821-ben emelték, 1764-ben épült barokk r. k. (Szt. Márton-) temploma a második vh.-ban elpusztult. A falu határában egykor barnaszenet bányásztak. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os vegyes, szlovák–magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Rapp (Rapovce)
Részletek
Község a Losonci járásban, a Losonci-medence D-i részén, az Ipoly folyó bal parti teraszán, Losonctól D-re, a szlovák–magyar határ közelében. L: [1921] – 754, ebből 473 (62,7%) magyar, 210 (27,8%) szlovák; [2011] – 979, ebből 387 (39,5%) szlovák, 286 (29,2%) magyar, 260 (26,6%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 467 (47,7%) szlovák, 449 (45,9%) magyar, 14 (1,4%) roma. V: [2011] – 743 r. k., 28 ev., 3 ref. – A klasszicista stílusú Batta-, majd Coburg-kúriát 1821-ben emelték, 1764-ben épült barokk r. k. (Szt. Márton-) temploma a második vh.-ban elpusztult. A falu határában egykor barnaszenet bányásztak. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os vegyes, szlovák–magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Rárósmúlyad (Muľa)
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medence K-i részén, az Ipoly folyó jobb partján, Nagykürtöstől K–DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 496, ebből 375 (75,6%) magyar, 105 (21,2%) szlovák; [2011] – 318, ebből 167 (52,5%) szlovák, 104 (32,7%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 168...megnyit →
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medence K-i részén, az Ipoly folyó jobb partján, Nagykürtöstől K–DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 496, ebből 375 (75,6%) magyar, 105 (21,2%) szlovák; [2011] – 318, ebből 167 (52,5%) szlovák, 104 (32,7%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 168...megnyit →
Részletek
Rárósmulyad – r. k. templom (GJ)
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medence K-i részén, az Ipoly folyó jobb partján, Nagykürtöstől K–DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 496, ebből 375 (75,6%) magyar, 105 (21,2%) szlovák; [2011] – 318, ebből 167 (52,5%) szlovák, 104 (32,7%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 168 (52,8%) szlovák, 108 (34,0%) magyar. V: [2011] – 250 r. k., 7 ev., 4 gör. kat. – Szecessziós stílusú r. k. (Szt. Erzsébet-) temploma, Medgyaszay István építész tervei alapján, a történelmi Mo. első vasbeton szerkezetű egyházi építményeként 1910–18 között épült. A falu határában a 19. sz.-ban vastartalmú forrásokra bukkantak, a melléjük épült fürdő azonban mára már megszűnt.
Rašice
-> Felsőrás (Rašice)
Község a Nagyrőcei járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység d-i lejtőin, a Vály- (Kálosa) és a Túróc-patak folyása között, Tornaljától ÉNy-ra. L: [1921] – 243, ebből 243 (100%) magyar; [2011] – 123, ebből 115 (93,5%) magyar, 6 (4,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 118 (95,9%) magyar, 5...megnyit →
Község a Nagyrőcei járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység d-i lejtőin, a Vály- (Kálosa) és a Túróc-patak folyása között, Tornaljától ÉNy-ra. L: [1921] – 243, ebből 243 (100%) magyar; [2011] – 123, ebből 115 (93,5%) magyar, 6 (4,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 118 (95,9%) magyar, 5...megnyit →
Részletek
Község a Nagyrőcei járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység d-i lejtőin, a Vály- (Kálosa) és a Túróc-patak folyása között, Tornaljától ÉNy-ra. L: [1921] – 243, ebből 243 (100%) magyar; [2011] – 123, ebből 115 (93,5%) magyar, 6 (4,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 118 (95,9%) magyar, 5 (4,1%) szlovák. V: [2011] – 87 ref., 27 r. k., 1 ev. – Ref. temploma 1309-ben gótikus stílusban épült, 1791-ben klasszicista stílusban újították fel, festett famennyezete 1786-ból való. A ~hoz tartozó Alsórás puszta nemesi kúriája reneszánsz építmény.
Rastice
-> Nagymagyar (Rastice)
1960-ban Zlaté Klasy néven Csenkével és Vajasvatával egyesített község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz É-i részén, a Kis-Duna jobb partján, Somorjától ÉK-re. L: [1921] – 1419, ebből 1231 (86,7%) magyar, 152 (10,7%) zsidó, 17 (1,2%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 1121 r....megnyit →
1960-ban Zlaté Klasy néven Csenkével és Vajasvatával egyesített község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz É-i részén, a Kis-Duna jobb partján, Somorjától ÉK-re. L: [1921] – 1419, ebből 1231 (86,7%) magyar, 152 (10,7%) zsidó, 17 (1,2%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 1121 r....megnyit →
Részletek
Nagymagyar − Szt. Kereszt Felmagasztalása-templom (GJ)
1960-ban Zlaté Klasy néven Csenkével és Vajasvatával egyesített község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz É-i részén, a Kis-Duna jobb partján, Somorjától ÉK-re. L: [1921] – 1419, ebből 1231 (86,7%) magyar, 152 (10,7%) zsidó, 17 (1,2%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 1121 r. k., 292 izr., 4 ev., 2 ref. – A késő gótikus templom helyén álló r. k. (Szt. Kereszt felmagasztalása) temploma 1886-ban historizáló stílusban, r. k. kápolnája és nemesi kúriája a 19. sz. első felében klasszicista stílusban épült. A Kis-Duna mátyusföldi, bal partján fekvő Szigetmajort, ahová a két vh. közötti földbirtokreform során 1923-ban szlovák és cseh-morva kolonisták települtek, 1956-ban az egyházfai Maholánypusztával együtt Hurbanova Ves néven önálló községgé szervezték. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával és 1992-ben alapított magyar tanítási nyelvű Középfokú Szakmunkásképző Magániskolával rendelkezett.
Ravasz Ábel
(*1986. jan. 14., Dunaszerdahely) Politológus, államtitkár. A szülővárosában végzett gimnáziumi tanulmányokat követően, az ELTÉ-n, a Corvinus Egyetemen és a Columbia Egyetemen folytatott szociológiai és politológiai tanulmányokat. 2007–2009 között a Demos Hungary elemzője, 2010-től a Publicus Slovensko vezető elemzője volt. 2011-től a Most-Híd párt tanácsadójaként dolgozott....megnyit →
(*1986. jan. 14., Dunaszerdahely) Politológus, államtitkár. A szülővárosában végzett gimnáziumi tanulmányokat követően, az ELTÉ-n, a Corvinus Egyetemen és a Columbia Egyetemen folytatott szociológiai és politológiai tanulmányokat. 2007–2009 között a Demos Hungary elemzője, 2010-től a Publicus Slovensko vezető elemzője volt. 2011-től a Most-Híd párt tanácsadójaként dolgozott....megnyit →
Részletek
Ravasz Abel (Somogyi foto)
(*1986. jan. 14., Dunaszerdahely) Politológus, államtitkár. A szülővárosában végzett gimnáziumi tanulmányokat követően, az ELTÉ-n, a Corvinus Egyetemen és a Columbia Egyetemen folytatott szociológiai és politológiai tanulmányokat. 2007–2009 között a Demos Hungary elemzője, 2010-től a Publicus Slovensko vezető elemzője volt. 2011-től a Most-Híd párt tanácsadójaként dolgozott. 2015-től a Bél Mátyás Intézet igazgatója volt. 2016-tól a SZK kormányának romaügyi kormánybiztosa.
Ravasz József
(* 1949. nov. 23. Apácaszakállas) Költő, szerkesztő, romológus. Dunaszerdahelyen érettségizett (1967). A nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Szociáltudományi Karán szerzett oklevelet (2003). 1991-ben elindította a rövid életű Déli Hírlapot, 2002-től a roma kormánybiztos tanácsadói testületének tagja, 2004-től a Romológiai Kutató és Módszertani Intézet vezetője Dunaszerdahelyen....megnyit →
(* 1949. nov. 23. Apácaszakállas) Költő, szerkesztő, romológus. Dunaszerdahelyen érettségizett (1967). A nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Szociáltudományi Karán szerzett oklevelet (2003). 1991-ben elindította a rövid életű Déli Hírlapot, 2002-től a roma kormánybiztos tanácsadói testületének tagja, 2004-től a Romológiai Kutató és Módszertani Intézet vezetője Dunaszerdahelyen....megnyit →
Részletek
Ravasz József (ST)
(* 1949. nov. 23. Apácaszakállas) Költő, szerkesztő, romológus. Dunaszerdahelyen érettségizett (1967). A nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Szociáltudományi Karán szerzett oklevelet (2003). 1991-ben elindította a rövid életű Déli Hírlapot, 2002-től a roma kormánybiztos tanácsadói testületének tagja, 2004-től a Romológiai Kutató és Módszertani Intézet vezetője Dunaszerdahelyen. Versei, cikkei az 1980-as évektől jelennek meg, szerepelt a Próbaút (1986) c. antológiában. – Fm. Idegen kézműves (v., 1990); Jileskero Kheroro / Domček v srdci / Szívházikó (mesék roma, szlovák és magyar nyelven, 1992); Fakt / Čačikamiben / Tény (v., szlovák, roma és magyar nyelven, 2004); Vágy (v., 2004); Cigányország (mesék, 2005); A csallóközi romák identitástudata (tan., 2006); Dunaszerdahelyi prímások és zenészdinasztiák (tan., 2006).
Ravasz Marián
(* 1963. nov. 4. Dunaszerdahely) Építész. 1982–1988-ban a pozsonyi Műegyetem Műépítészeti Karán végezte tanulmányait. 1987– 1991-ben belsőtértervező; 1991-ben saját tervezőirodát nyitott Dunaszerdahelyen. 1992-ben a MAKONA tervezőirodában dolgozott Budapesten. Főleg Dunaszerdahelyen, de Ny-Szl. más városaiban is épít lakóházakat, irodaépületeket, áruházakat. Formavilága a szerves építészetből indul...megnyit →
(* 1963. nov. 4. Dunaszerdahely) Építész. 1982–1988-ban a pozsonyi Műegyetem Műépítészeti Karán végezte tanulmányait. 1987– 1991-ben belsőtértervező; 1991-ben saját tervezőirodát nyitott Dunaszerdahelyen. 1992-ben a MAKONA tervezőirodában dolgozott Budapesten. Főleg Dunaszerdahelyen, de Ny-Szl. más városaiban is épít lakóházakat, irodaépületeket, áruházakat. Formavilága a szerves építészetből indul...megnyit →
Részletek
(* 1963. nov. 4. Dunaszerdahely) Építész. 1982–1988-ban a pozsonyi Műegyetem Műépítészeti Karán végezte tanulmányait. 1987– 1991-ben belsőtértervező; 1991-ben saját tervezőirodát nyitott Dunaszerdahelyen. 1992-ben a MAKONA tervezőirodában dolgozott Budapesten. Főleg Dunaszerdahelyen, de Ny-Szl. más városaiban is épít lakóházakat, irodaépületeket, áruházakat. Formavilága a szerves építészetből indul ki, épületei összhangban vannak környezetükkel.
Reca
-> Réte (Reca)
Község a Szenci járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Fekete-víz és a Megye-patak folyása között, Szenctől K–ÉK-re. L: [1921] – 1120, ebből 1039 (92,8%) magyar, 54 (4,8%) szlovák; [2011] – 1378, ebből 819 (59,4%) szlovák, 517 (37,5%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 780 (56,6%)...megnyit →
Község a Szenci járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Fekete-víz és a Megye-patak folyása között, Szenctől K–ÉK-re. L: [1921] – 1120, ebből 1039 (92,8%) magyar, 54 (4,8%) szlovák; [2011] – 1378, ebből 819 (59,4%) szlovák, 517 (37,5%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 780 (56,6%)...megnyit →
Részletek
Község a Szenci járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Fekete-víz és a Megye-patak folyása között, Szenctől K–ÉK-re. L: [1921] – 1120, ebből 1039 (92,8%) magyar, 54 (4,8%) szlovák; [2011] – 1378, ebből 819 (59,4%) szlovák, 517 (37,5%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 780 (56,6%) szlovák, 535 (38,8%) magyar. V: [2011] – 773 r. k., 224 ref., 78 ev., 6 gör. kat. – A második vh. után magyar lakosságának közel egyötödét áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi szlovákok települtek. Ref. temploma a 17. sz.-ban, barokk-klasszicista stílusú r. k. (Szt. István-) temploma a 19. sz. elején épült. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. – 1960-ban ~hez csatolták, majd 2002-ben önálló községgé szervezték a két vh. közötti földbirtokreform során Szenc határában szlovák kolonisták által alapított Újvilág (Nový Svet) kolóniát. – Ir. Cséplő Ferenc: Réte – bástya és menedék (1995).
reciprocitás elve
A reciprocitás, vagyis a kölcsönösség elvének alkalmazása gyakori jelenség az államok közötti kétoldalú kapcsolatokban. A reciprocitás elvét a szlovák–magyar viszonylatban a második vh. idején sikerült a gyakorlatba átültetni. Az 1939 és 1945 közötti Szlovák Köztársaság (→Szlovákia) alkotmányának értelmében ugyanis Szl. annyi jogot biztosított a...megnyit →
A reciprocitás, vagyis a kölcsönösség elvének alkalmazása gyakori jelenség az államok közötti kétoldalú kapcsolatokban. A reciprocitás elvét a szlovák–magyar viszonylatban a második vh. idején sikerült a gyakorlatba átültetni. Az 1939 és 1945 közötti Szlovák Köztársaság (→Szlovákia) alkotmányának értelmében ugyanis Szl. annyi jogot biztosított a...megnyit →
Részletek
A reciprocitás, vagyis a kölcsönösség elvének alkalmazása gyakori jelenség az államok közötti kétoldalú kapcsolatokban. A reciprocitás elvét a szlovák–magyar viszonylatban a második vh. idején sikerült a gyakorlatba átültetni. Az 1939 és 1945 közötti Szlovák Köztársaság (→Szlovákia) alkotmányának értelmében ugyanis Szl. annyi jogot biztosított a helyi magyar kisebbségnek, amennyi jogot adtak az akkori Mo.-on a szlovákoknak. A reciprocitás alapelveit a két ország között 1941-ben aláírt államközi megállapodás is rögzítette, ami mindkét országnak lehetővé tette, hogy a kisebbségi kérdést egyfajta zsarolásként használja fel a másik ellen. A reciprocitás elvének alkalmazása a szlovákiai magyarok, ill. a magyarországi szlovákok kapcsán a második vh.-t követő évtizedekben is több ízben felmerült – elsősorban nacionalista szlovák körök felvetésére. A két érintett kisebbség azonban kialakulását, társadalmi szerkezetét, tudati, nyelvi jellemzőit és nem mellékesen létszámát tekintve is olyan nagy eltéréseket mutat, hogy esetükben a kölcsönösség elvének alkalmazása nem lehetséges.
Récse (Rača; Ratzersdorf)
1946-ban Pozsonyhoz csatolt község, ma a főváros egyik városrésze a Kisalföldön, közvetlenül a Kis-Kárpátok DK-i lábánál, Pozsony központjától É–ÉK-re. L: [1921] – 4733, ebből 3739 (79,0%) szlovák, 787 (16,6%) német, 122 (2,6%) magyar; [2011] – 19 679, ebből 17 933 (91,1%) szlovák, 392 (2,0%)...megnyit →
1946-ban Pozsonyhoz csatolt község, ma a főváros egyik városrésze a Kisalföldön, közvetlenül a Kis-Kárpátok DK-i lábánál, Pozsony központjától É–ÉK-re. L: [1921] – 4733, ebből 3739 (79,0%) szlovák, 787 (16,6%) német, 122 (2,6%) magyar; [2011] – 19 679, ebből 17 933 (91,1%) szlovák, 392 (2,0%)...megnyit →
Részletek
1946-ban Pozsonyhoz csatolt község, ma a főváros egyik városrésze a Kisalföldön, közvetlenül a Kis-Kárpátok DK-i lábánál, Pozsony központjától É–ÉK-re. L: [1921] – 4733, ebből 3739 (79,0%) szlovák, 787 (16,6%) német, 122 (2,6%) magyar; [2011] – 19 679, ebből 17 933 (91,1%) szlovák, 392 (2,0%) magyar, 314 (1,6) cseh és morva, 41 (0,2%) német nemzetiségű. A: [2011] – 17 897 (90,9%) szlovák, 436 (2,2%) magyar, 335 (1,7%) cseh, 46 (0,2%) német. V: [2011] – 10 541 r. k., 1004 ev., 184 gör. kat., 69 ref. – Középkori német alapítású település, amelynek lakossága azonban idővel nagyrészt szlovákká vált. Pozsonyhoz csatolását követően a falusias jellegű település mellett lakótelep épült. R. k. (Szt. Fülöp és Jakab-) temploma 1390-ben épült gótikus stílusban, 1629-ben reneszánsz, majd 1732-ben barokk stílusban alakították át. Klasszicista stílusú ev. templomát 1834–35-ben, r. k. (Segítő Szűz Mária-) templomát az 1930-as években, késő reneszánsz kastélyát a 17. sz. második felében emelték. A Kis-Kárpátoknak a Kisalföldre néző D–DK-i lejtőin évszázadok óta folytatott szőlőművelés révén ~ ma is a pozsonyi borászati ipar központja.
Recske
-> Sajórecske; Recske (Riečka)
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence DK-i részén, a Sajó folyó bal partján, Tornaljától D-re. L: [1921] – 206, ebből 202 (98,1%) magyar, 3 (1,5%) szlovák; [2011] – 235 ebből 202 (86,0%) magyar, 30 (12,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 208 (88,5%) magyar, 22...megnyit →
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence DK-i részén, a Sajó folyó bal partján, Tornaljától D-re. L: [1921] – 206, ebből 202 (98,1%) magyar, 3 (1,5%) szlovák; [2011] – 235 ebből 202 (86,0%) magyar, 30 (12,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 208 (88,5%) magyar, 22...megnyit →
Részletek
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence DK-i részén, a Sajó folyó bal partján, Tornaljától D-re. L: [1921] – 206, ebből 202 (98,1%) magyar, 3 (1,5%) szlovák; [2011] – 235 ebből 202 (86,0%) magyar, 30 (12,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 208 (88,5%) magyar, 22 (9,4%) szlovák. V: [2011] – 129 r. k., 76 ref., 2 ev. – Festett kazettás famennyezetű ref. temploma 1682-ben reneszánsz stílusban épült, 1778-ban klasszicista stílusban újították fel. – 1975–90 között közigazgatásilag Sajószentkirályhoz tartozott.
Reflex
Közéleti hetilap (Komárom, 1990. jan.–júl.). A Független Magyar Kezdeményezés adta ki. A mozgalmat érintő kérdéseken túl a közélet időszerű problémáival foglalkozott. Munkatársai ismert szlovákiai magyar írók voltak: Cúth János, Finta László, Fülöp Antal, Soóky László. Hat hónap múlva anyagi okok miatt megszűnt. – Szerk. Cúth...megnyit →
Közéleti hetilap (Komárom, 1990. jan.–júl.). A Független Magyar Kezdeményezés adta ki. A mozgalmat érintő kérdéseken túl a közélet időszerű problémáival foglalkozott. Munkatársai ismert szlovákiai magyar írók voltak: Cúth János, Finta László, Fülöp Antal, Soóky László. Hat hónap múlva anyagi okok miatt megszűnt. – Szerk. Cúth...megnyit →
Részletek
Közéleti hetilap (Komárom, 1990. jan.–júl.). A Független Magyar Kezdeményezés adta ki. A mozgalmat érintő kérdéseken túl a közélet időszerű problémáival foglalkozott. Munkatársai ismert szlovákiai magyar írók voltak: Cúth János, Finta László, Fülöp Antal, Soóky László. Hat hónap múlva anyagi okok miatt megszűnt. – Szerk. Cúth János.
református egyház
-> Szlovákiai Református Keresztyén Egyház
Az első vh. utáni trianoni békeszerződés következtében Csehszl.-ba kerülő reformátusok 1920-ban kezdték megszervezni önálló egyházukat, három egyházkerületet és tíz egyházmegyét alkotva. A Dunántúli Egyházkerület élén Balogh Elemér majd Sörös Béla; a Tiszáninneni Egyházkerült élén sorrendben Pálóczi Czinke István, Péter Mihály, Idrányi Barna és Magda...megnyit →
Az első vh. utáni trianoni békeszerződés következtében Csehszl.-ba kerülő reformátusok 1920-ban kezdték megszervezni önálló egyházukat, három egyházkerületet és tíz egyházmegyét alkotva. A Dunántúli Egyházkerület élén Balogh Elemér majd Sörös Béla; a Tiszáninneni Egyházkerült élén sorrendben Pálóczi Czinke István, Péter Mihály, Idrányi Barna és Magda...megnyit →
Részletek
Az első vh. utáni trianoni békeszerződés következtében Csehszl.–ba kerülő reformátusok 1920-ban kezdték megszervezni önálló egyházukat, három egyházkerületet és tíz egyházmegyét alkotva. A Dunántúli Egyházkerület élén Balogh Elemér majd Sörös Béla; a Tiszáninneni Egyházkerült élén sorrendben Pálóczi Czinke István, Péter Mihály, Idrányi Barna és Magda Sándor, a Kárpátaljai Egyházkerület élén pedig Bertók Béla állt. Az egyházkerületek legfelsőbb közös szerve az Egyetemes Konvent volt. A három egyházkerület alkotta a Csehszlovákiai Református Egyetemes Egyházat, amelynek az 1930-as népszámlálás alapján 216 ezer tagja volt. A hívek 449 magyar nyelvű, tizenkét vegyes nyelvű és harmincegy szlovák nyelvű gyülekezetbe tartoztak. A csehszlovák állam a kezdetektől fogva diszkriminatív módon viszonyult a magyar egyházként elkönyvelt ~zal szemben, s noha az egyház törvényhozó zsinata már 1923-ban megalkotta az egyház alkotmányát, azt az államhatalom az első köztársaság teljes ideje alatt nem volt hajlandó megerősíteni. A református egyház Szl.-ban 245 iskolát tartott fenn. A lelkészképzést az 1925 szept.-ében megnyílt losonci Református Teológiai Szeminárium, a tanítóképzést pedig a Komáromban 1935-től működő református tanítóképző biztosította. A két vh. közötti időszakban a Csehszlovákiai Református Egyetemes Egyház jelentős szerepet töltött be a szlovákiai magyar közéletben, lapokat adott ki, kulturális, ifjúsági, karitatív szervezeteket működtetett. Az első bécsi döntés után a szlovákiai és kárpátaljai református gyülekezetek döntő többsége visszakerült eredeti, Trianon előtti egyházmegyéjéhez. Az önálló Szl.-ban Pozsonyban, Nyitrán, Zólyomban és néhány kisebb kelet-szlovákiai településen maradt jelentősebb számú, összesen mintegy 25 ezer főnyi református, akiknek mintegy fele szlovák anyanyelvű volt. Püspökük Böszörményi Sándor majd Szabó Béla volt. A jogfosztó intézkedések évei alatt az állam a református egyház ingatlanjait államosította, iskoláit bezáratta, korábban működő egyesületeit feloszlatta, azok vagyonát pedig elkobozta. Az egyház újjászervezését az állami ellenőrzés alatt álló Csehszlovákiai Egyetemes Református Egyház Szervező Bizottsága vette kezébe, amely a korábbiak mellé három új szlovák egyházmegyét is létrehozott, az egyház vezetését pedig a csehszlovák államhoz hű személyekkel igyekezett feltölteni. A lakosságcsere-egyezmény és deportálás következtében a nemzetiségükhöz erősen ragaszkodó református gyülekezetek jelentős veszteséget szenvedtek, s a szlovákiai magyar reformátusok száma mintegy egyharmadával esett vissza. A reszlovakizáció kényszerének viszont a református vidékek jobban ellenálltak, mint a katolikus falvak. Az 1948-as kommunista fordulatot követően a református egyház is az Állami Egyházügyi Hivatal felügyelete alá került. Az egyház 1951-ben új alkotmányt kapott, az 1952-es lévai zsinat pedig új egyházmegyei beosztást alkotott meg. A közéleti mozgásterét jelentősen beszűkített református egyház háború utáni első püspökét Varga Imre személyében 1953-ban választották meg. Őt Horváth Zsigmond, Mikó Jenő, Erdélyi Géza és Fazekas László követte a püspöki hivatalban. A szocializmus évtizedei alatt Csehszl.-ban a Cseh-testvér Evangélikus Egyház prágai teológiai fakultása biztosította a református lelkészképzést. A rendszerváltás óta a ~ szabadabban fejlődhet. A 2001-es népszámlálás szerint Szl.-ban 109 735 református élt. Ma az egyháznak kilenc egyházmegyéje van: hét magyar és két szlovák. A 320 egyházközség döntő többsége a magyar határ mentén található. A Zsinati Elnökség székhelye Komárom, a Püspöki Hivatalé Rimaszombat, a lelkészképzést a Selye János Egyetem Teológiai Kara biztosítja. Intézményeiket az 1989-es változások után hozták létre, főleg nyugati testvéreik jelentős támogatásával.
Református Egyház és Iskola
A szl.-i és kárpátaljai ref.-sok hivatalos lapja (Rozsnyó, Losonc, Nagykapos, 1921–1938). Belső munkatársai Isaak Imre, Péter Mihály, Peleskey Sándor, Sörös Béla, Kőműves Sándor. A lap iskolaügyi, tanügypolitikai kérdésekkel is folyamatosan foglalkozott, és a Szlovenszkói Általános Magyar Tanítóegyesülettel karöltve támogatta a felekezeti iskolák személyi államosításának...megnyit →
A szl.-i és kárpátaljai ref.-sok hivatalos lapja (Rozsnyó, Losonc, Nagykapos, 1921–1938). Belső munkatársai Isaak Imre, Péter Mihály, Peleskey Sándor, Sörös Béla, Kőműves Sándor. A lap iskolaügyi, tanügypolitikai kérdésekkel is folyamatosan foglalkozott, és a Szlovenszkói Általános Magyar Tanítóegyesülettel karöltve támogatta a felekezeti iskolák személyi államosításának...megnyit →
Részletek
A szl.-i és kárpátaljai ref.-sok hivatalos lapja (Rozsnyó, Losonc, Nagykapos, 1921–1938). Belső munkatársai Isaak Imre, Péter Mihály, Peleskey Sándor, Sörös Béla, Kőműves Sándor. A lap iskolaügyi, tanügypolitikai kérdésekkel is folyamatosan foglalkozott, és a Szlovenszkói Általános Magyar Tanítóegyesülettel karöltve támogatta a felekezeti iskolák személyi államosításának és a világi tanfelügyelők bevonásának ügyét. – Szerk. Magda Sándor, Réz László, Kövy Árpád, Szőke István, Zsemlye Lajos.