Nýrovce
Részletek
Nyugatszlovenszkói Keresztényszocialista Párt
Szlovákiai magyar politikai párt, amelyet 1925-ben alapítottak az Országos Keresztényszocialista Pártból kizárt politikusok. A ~ba elsősorban az Országos Keresztényszocialista Pártnak Lelley Jenő köré csoportosuló szárnya, a pozsonyi és nyugat-szlovákiai alapszervezetek és a keresztény szakszervezeti mozgalmak tagjai léptek be. A párt szócsövének a Népakarat c. lap...megnyit →
Szlovákiai magyar politikai párt, amelyet 1925-ben alapítottak az Országos Keresztényszocialista Pártból kizárt politikusok. A ~ba elsősorban az Országos Keresztényszocialista Pártnak Lelley Jenő köré csoportosuló szárnya, a pozsonyi és nyugat-szlovákiai alapszervezetek és a keresztény szakszervezeti mozgalmak tagjai léptek be. A párt szócsövének a Népakarat c. lap...megnyit →
Részletek
Szlovákiai magyar politikai párt, amelyet 1925-ben alapítottak az Országos Keresztényszocialista Pártból kizárt politikusok. A ~ba elsősorban az Országos Keresztényszocialista Pártnak Lelley Jenő köré csoportosuló szárnya, a pozsonyi és nyugat-szlovákiai alapszervezetek és a keresztény szakszervezeti mozgalmak tagjai léptek be. A párt szócsövének a Népakarat c. lap számított. A ~ vezetői a munkásság és szegényparasztság érdekeinek az OKP-től hangsúlyosabb képviseletét és a prágai kormánnyal szembeni rugalmasabb politika szükségességét hangsúlyozták. A ~ az 1925-ös választásokon önálló listával indult, mandátumot azonban nem sikerült szereznie. A választási kudarcot követően a párt feloszlott. – Vezető: Drexler Antal.
Nyustya (Hnúšťa)
Város a Rimaszombati járásban, a Vepor-hegység DK-i lejtőin, a Rima-folyó két ágának, a Tiszolci-Rima és a Klenóci-Rima összefolyásánál, Rimaszombattól É–ÉNy-ra. L: [1921] – 1668, ebből 1412 (84,6%) szlovák, 210 (12,6%) magyar; [2011] – 7781, ebből 6232 (80,1%) szlovák, 211 (2,7%) roma, 51 (0,7%) magyar...megnyit →
Város a Rimaszombati járásban, a Vepor-hegység DK-i lejtőin, a Rima-folyó két ágának, a Tiszolci-Rima és a Klenóci-Rima összefolyásánál, Rimaszombattól É–ÉNy-ra. L: [1921] – 1668, ebből 1412 (84,6%) szlovák, 210 (12,6%) magyar; [2011] – 7781, ebből 6232 (80,1%) szlovák, 211 (2,7%) roma, 51 (0,7%) magyar...megnyit →
Részletek
Város a Rimaszombati járásban, a Vepor-hegység DK-i lejtőin, a Rima-folyó két ágának, a Tiszolci-Rima és a Klenóci-Rima összefolyásánál, Rimaszombattól É–ÉNy-ra. L: [1921] – 1668, ebből 1412 (84,6%) szlovák, 210 (12,6%) magyar; [2011] – 7781, ebből 6232 (80,1%) szlovák, 211 (2,7%) roma, 51 (0,7%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 6172 (79,3%) szlovák, 203 (2,6%) roma, 67 (0,9%) magyar. V: [2011] – 2357 r. k., 1237 ev., 31 gör. kat., 19 ref. – Gömör egyik legjelentősebb iparvárosa:a 19. sz. végén alapított magnezitpörkölője és vasolvasztója az 1920-as évekig üzemelt, a második vh. után azonban új magnezitgyára, vegyi üzeme és ércbányái, a 20. sz. végén ipari gumit gyártó üzeme létesült. R. k. (Szt. Kereszt felmagasztalása) temploma 1802-ben klasszicista, ev. temploma 1808-ban ugyancsak klasszicista, r. k. kápolnája 1902-ben neoreneszánsz stílusban épült. – 1949–60 között járási székhely volt, városi rangot 1960-ban kapott, ugyanekkor hozzácsatolták Likért, 1971-ben Baradna (Brádno), Hacsó (Hačava) és Dombosmező (Polom) községeket.
Óbást (Stará Bašta)
Részletek
Község a Rimaszombati járásban, a Cseres-hegységben, a Medvesalján, a Básti-völgyben, Fülektől DK-re. L: [1921] – 448, ebből 439 (98,0%) magyar; [2011] – 326, ebből 288 (88,3%) magyar, 29 (8,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 306 (93,9%) magyar, 12 (3,7%) szlovák. V: [2011] – 309 r. k., 6 ref., 2 ev. – A 21. sz. elején 1–4. évfolyamos magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Obeckov
-> Ebeck (Obeckov)
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medencében, a Rieka-patak völgyében, Nagykürtöstől D–DNy-ra. L: [1921] – 460, ebből 269 (58,5%) szlovák, 183 (39,8%) magyar; [2011] – 499, ebből 474 (95%) szlovák, 4 (0,8%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 476 (95,4%) szlovák, 7 (1,4%) magyar. V: [2011]...megnyit →
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medencében, a Rieka-patak völgyében, Nagykürtöstől D–DNy-ra. L: [1921] – 460, ebből 269 (58,5%) szlovák, 183 (39,8%) magyar; [2011] – 499, ebből 474 (95%) szlovák, 4 (0,8%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 476 (95,4%) szlovák, 7 (1,4%) magyar. V: [2011]...megnyit →
Részletek
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medencében, a Rieka-patak völgyében, Nagykürtöstől D–DNy-ra. L: [1921] – 460, ebből 269 (58,5%) szlovák, 183 (39,8%) magyar; [2011] – 499, ebből 474 (95%) szlovák, 4 (0,8%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 476 (95,4%) szlovák, 7 (1,4%) magyar. V: [2011] – 413 r. k., 37 ev. – Részben magyar származású lakossága a 20. sz. közepére beolvadt a többségi szlovákságba. R. k. (Keresztelő Szt. János-) temploma 1894-ben neoklasszicista stílusban épült.
Obid
-> Ebed (Obid)
Község az Érsekújvári járásban, a Kisalföld K-i részén, a Duna folyásától É-ra, Párkánytól Ny–DNy-ra, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 1656, ebből 1593 (96,2%) magyar, 62 (3,7%) szlovák; [2011] – 1174, ebből 931 (79,3%) magyar, 170 (14,5%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 963 (82,0%)...megnyit →
Község az Érsekújvári járásban, a Kisalföld K-i részén, a Duna folyásától É-ra, Párkánytól Ny–DNy-ra, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 1656, ebből 1593 (96,2%) magyar, 62 (3,7%) szlovák; [2011] – 1174, ebből 931 (79,3%) magyar, 170 (14,5%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 963 (82,0%)...megnyit →
Részletek
Község az Érsekújvári járásban, a Kisalföld K-i részén, a Duna folyásától É-ra, Párkánytól Ny–DNy-ra, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 1656, ebből 1593 (96,2%) magyar, 62 (3,7%) szlovák; [2011] – 1174, ebből 931 (79,3%) magyar, 170 (14,5%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 963 (82,0%) magyar, 135 (11,5%) szlovák. V: [2011] – 971 r. k., 23 ref., 6 ev., 4 gör. kat. – R. k. (Szt. István-) temploma egy 12. sz.-i román stílusú templom alapjain 1732-ben barokk, r. k. temetőkápolnája 1900-ban szecessziós stílusban épült. Határában 194 avarkori, köztük 6 lovassírt tártak fel. – 1976–99 között közigazgatásilag Párkányhoz tartozott.
Oborín
-> Abara (Oborín)
Község a Nagymihályi járásban, az Alföldön, a Laborc folyó jobb partján, Nagykapostól Ny-ra.L: [1921] – 723, ebből 667 (92,2%) magyar, 8 (1,1%) szlovák; [2011] – 719, ebből 413 (57,4%) magyar, 265 (36,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 446 (62,0%) magyar, 228 (31,7%) szlovák. V:...megnyit →
Község a Nagymihályi járásban, az Alföldön, a Laborc folyó jobb partján, Nagykapostól Ny-ra.L: [1921] – 723, ebből 667 (92,2%) magyar, 8 (1,1%) szlovák; [2011] – 719, ebből 413 (57,4%) magyar, 265 (36,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 446 (62,0%) magyar, 228 (31,7%) szlovák. V:...megnyit →
Részletek
Abara. A második világháború áldozatainak emlékére állított kopjafa (FI)
Község a Nagymihályi járásban, az Alföldön, a Laborc folyó jobb partján, Nagykapostól Ny-ra.L: [1921] – 723, ebből 667 (92,2%) magyar, 8 (1,1%) szlovák; [2011] – 719, ebből 413 (57,4%) magyar, 265 (36,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 446 (62,0%) magyar, 228 (31,7%) szlovák. V: [2011] – 382 ref., 187 r. k., 66 gör. kat. – Barokk stílusú ref. temploma 1796-ban épült egy 15. sz.-i gótikus templom alapjain. A csehszlovákiai magyar ifjúsági klubok 1966-ban itt rendezték meg a II. Nyári Ifjúsági Találkozót. Határában az 1959–61 között végzett ásatások során neolit, bronz-, vas- és római kori leleteket tártak fel. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. – 1960-ban közigazgatásilag hozzácsatolták Mészpestet.
Ochtiná
-> Martonháza (Ochtiná)
Község a Rozsnyói járásban, a Gömör–Szepesi-érchegységben, a Csetnek-patak völgyében, Jolsvától ÉK-re. L: [1921] – 684, ebből 573 (83,8%) szlovák, 74 (10,8%) magyar; [2011] – 553, ebből 476 (86,1%) szlovák, 5 (0,9%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 479 (86,6%) szlovák, 7 (1,3%) magyar. V: [2011]...megnyit →
Község a Rozsnyói járásban, a Gömör–Szepesi-érchegységben, a Csetnek-patak völgyében, Jolsvától ÉK-re. L: [1921] – 684, ebből 573 (83,8%) szlovák, 74 (10,8%) magyar; [2011] – 553, ebből 476 (86,1%) szlovák, 5 (0,9%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 479 (86,6%) szlovák, 7 (1,3%) magyar. V: [2011]...megnyit →
Részletek
Község a Rozsnyói járásban, a Gömör–Szepesi-érchegységben, a Csetnek-patak völgyében, Jolsvától ÉK-re. L: [1921] – 684, ebből 573 (83,8%) szlovák, 74 (10,8%) magyar; [2011] – 553, ebből 476 (86,1%) szlovák, 5 (0,9%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 479 (86,6%) szlovák, 7 (1,3%) magyar. V: [2011] – 318 ev., 29 r. k., 4 gör. kat. – Ev. temploma a 13. sz. első felében épült román stílusban, 1342–47 között gótikus stílusban építették át, szentélyében 14. sz.-i gótikus falfestmények találhatók. Határában a 20. sz.-ban magnezitet és márványt bányásztak. A falutól DNy-ra, a Várhegy alatt, 1954-ben felfedezett s világritkaságnak számító Martonházi aragonitbarlang 1972 óta látogatható; a 300 m-es barlangrendszert besorolták az UNESCO kulturális és természeti világörökségének jegyzékébe.
Ocsovay Imre
(* 1899. nov. 6. Losonc, † ?) Publicista, szerkesztő. A tanítóképzőt Losoncon végezte. 1922-től tanító, a Szlovenszkói Általános Magyar Tanítóegyesület vezetőségének tagja, majd országos elnöke, a 30-as években a Magyar Tanító c. lap munkatársa, majd szerkesztője s a Magyar Tanítók Országos Énekkarának elnöke volt. A lapban számos...megnyit →
(* 1899. nov. 6. Losonc, † ?) Publicista, szerkesztő. A tanítóképzőt Losoncon végezte. 1922-től tanító, a Szlovenszkói Általános Magyar Tanítóegyesület vezetőségének tagja, majd országos elnöke, a 30-as években a Magyar Tanító c. lap munkatársa, majd szerkesztője s a Magyar Tanítók Országos Énekkarának elnöke volt. A lapban számos...megnyit →
Részletek
(* 1899. nov. 6. Losonc, † ?) Publicista, szerkesztő. A tanítóképzőt Losoncon végezte. 1922-től tanító, a Szlovenszkói Általános Magyar Tanítóegyesület vezetőségének tagja, majd országos elnöke, a 30-as években a Magyar Tanító c. lap munkatársa, majd szerkesztője s a Magyar Tanítók Országos Énekkarának elnöke volt. A lapban számos tanügyi, módszertani, publicisztikai cikket közölt, s a Losonci Hírlapban is publikált. – Főleg az akkori elemi iskolák tantárgyainak módszertani kérdéseivel foglalkozott. – 1949 után újból tanított, elvégezte a Pedagógiai Főiskolát (1956), s az 50-es években főszerkesztője volt a losonci Indulásnak. – Fm. Munkaiskola (1929).
Ódor Lajos
(* 1976. júl. 2. Komárom). Közgazdász egyetemi oktató, a Szlovák Nemzeti Bank alelnöke, 2023. május 15-től október 25-ig Szlovákia miniszterelnöke. A komáromi magyar tannyelvű gimnáziumban érettségizett (1994) a pozsonyi Comenius Egyetem Matematika–Fizika Karán végzett (1999). Az egyetem elvégzése után pénzpiaci elemzőként helyezkedett el, majd...megnyit →
(* 1976. júl. 2. Komárom). Közgazdász egyetemi oktató, a Szlovák Nemzeti Bank alelnöke, 2023. május 15-től október 25-ig Szlovákia miniszterelnöke. A komáromi magyar tannyelvű gimnáziumban érettségizett (1994) a pozsonyi Comenius Egyetem Matematika–Fizika Karán végzett (1999). Az egyetem elvégzése után pénzpiaci elemzőként helyezkedett el, majd...megnyit →
Részletek
(* 1976. júl. 2. Komárom). Közgazdász egyetemi oktató, a Szlovák Nemzeti Bank alelnöke, 2023. május 15-től október 25-ig Szlovákia miniszterelnöke. A komáromi magyar tannyelvű gimnáziumban érettségizett (1994) a pozsonyi Comenius Egyetem Matematika–Fizika Karán végzett (1999). Az egyetem elvégzése után pénzpiaci elemzőként helyezkedett el, majd közgazdászként dolgozott a Szlovák Hitelminősítő Intézetnél. 2003-ban, 27 évesen a szlovák Pénzügypolitikai Intézet vezető közgazdásza, később az igazgatója. 2006-tól a Szlovák Nemzeti Bank Tanácsának tagja és a kutatásért felelős igazgató, 2010 és 2012 között a miniszterelnök és a pénzügyminiszter tanácsadója, 2015 és 2017 közt az Európai Unió Független Költségvetési Tanács Szövetségének alelnöke lett. Ezt követően egy évig a Szlovák Takarékpénztár felügyelőbizottságának és a Költségvetési Felelősség Tanácsának tagja volt. 2018. február 20-án nevezték ki a Szlovák Nemzeti Bank alelnökévé. Társalapítója a Pénzügypolitikai Intézetnek, a Költségvetési Felelősség Tanácsának és a Szlovák Pénzügyminisztérium Pénzérték Osztályának. Tevékenységével hozzájárult az egységes adókulcs bevezetéséhez, az államháztartás irányításának pénzügyi reformjához, az euró bevezetésének stratégiájához, a tartozás megfékezéséről szóló törvény javaslatához és a nyugdíjrendszer első és második pillérének megreformálásához. A Pozsonyi Magyar Szakkollégium (PMSZ) Tanulmányi Tanácsának a tagja. – Fm. Ekonómia z nadhľadu alebo 50 zamyslení nielen pre ekonómov (mon., 2007); Krízománia z nadhľadu alebo Trochu recesie v časoch recesie (mon., 2009); Rýchlokurz geniality. 42 otázok a odpovedí, ktoré vám pomôžu pochopiť dnešný svet (mon., 2022); Mindentudók kézikönyve. Így lehetsz te is géniusz (mon., 2023).
Oelschlager-Őry Lajos; Oelschlager
(* 1896. márc. 5. Kassa, † 1984. szept. 1. Miskolc [Mo.]) Műépítész. A budapesti Műszaki Egyetemen 1921-ben szerezte meg oklevelét. Utána gyakornokként több jelentős németországi építészeti irodában tevékenykedett (Berlin, München, Stuttgart). 1924-ben Kassán saját tervezői irodát nyitott, ahol pályája kezdetén az építészet hagyományos elemeivel...megnyit →
(* 1896. márc. 5. Kassa, † 1984. szept. 1. Miskolc [Mo.]) Műépítész. A budapesti Műszaki Egyetemen 1921-ben szerezte meg oklevelét. Utána gyakornokként több jelentős németországi építészeti irodában tevékenykedett (Berlin, München, Stuttgart). 1924-ben Kassán saját tervezői irodát nyitott, ahol pályája kezdetén az építészet hagyományos elemeivel...megnyit →
Részletek
(* 1896. márc. 5. Kassa, † 1984. szept. 1. Miskolc [Mo.]) Műépítész. A budapesti Műszaki Egyetemen 1921-ben szerezte meg oklevelét. Utána gyakornokként több jelentős németországi építészeti irodában tevékenykedett (Berlin, München, Stuttgart). 1924-ben Kassán saját tervezői irodát nyitott, ahol pályája kezdetén az építészet hagyományos elemeivel dolgozott. Az 1930-as évek közepétől a funkcionalista építészet egyik úttörőjévé vált. A második vh. után Miskolcon élt.
Ógelle (Stará Gala)
Részletek
1940-ben Gelle néven Beketfával, Csallóközpósfával és Egyházgellével egyesített község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől Ny-ra. L: [1921] – 259, ebből 251 (96,9%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 252 r. k., 6 izr.
Ógyalla (Hurbanovo)
Részletek
Az ógyallai csillagvizsgáló (GJ)
Város a Komáromi járásban, a Kisalföldön, a Zsitva folyó bal partján, Komárom és Érsekújvár között, Komáromtól É–ÉK-re. L: [1921] – 3025, ebből 2041 (67,5%) magyar, 765 (25,9%) szlovák, 78 (2,6%) roma; [2011] – 7751, ebből 3753 (48,4%) szlovák, 3196 (41,2%) magyar, 189 (2,4%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 3688 (47,6%) magyar, 3113 (40,2%) szlovák, 284 (3,7%) roma. V: [2011] – 5329 r. k., 498 ref., 180 ev., 18 gör. kat. – 1960-ban városi címet kapott, korábbi járási székhely rangját azonban ugyanekkor elveszítette. A török háborúk pusztításait követően, a 18. sz.-ban főként szlovákokkal újranépesített ~ra a két vh. közötti földbirtokreform keretében zajló kolonizáció (Zöldállás puszta), majd a második vh. utáni belső telepítések során újabb szlovák telepesek költöztek. 1718-ban barokk stílusban emelt r. k. (Szt. László-) templomát 1912–13-ban szecessziós, 1796-ban épült ref. templomát 1913-ban neoklasszicista stílusban építették újjá. A Konkoly-Thege-kúria, valamint a Feszty-kastély a 19. sz. elején klasszicista, a Steiner-kastély 1901-ben szecessziós stílusban épült. Határában az 1951–52-ben végzett ásatások során neolitikum, bronz- és vaskori leleteket, kelta, 9. sz.-i szláv, valamint honfoglalás kori magyar temetkezési helyet tártak fel. A Konkoly-Thege Miklós által 1871-ben építtetett ~i csillagvizsgáló a történeti Mo. egyik legrégebbi csillagvizsgálója volt, jelenleg Szl. Központi Obszervatóriuma. Konkoly-Thege Miklós életnagyságú szobrát (Nagy János szobrászművész alkotása) 2007-ben leplezték le. Iparágai közül a már a 19. sz. óta híres dohánytermesztése, valamint 1969-ben alapított sörgyára a legjelentősebb. Az 1950-es években Nový roľník – Új Földműves címmel kétnyelvű járási hetilapja jelent meg. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával (Feszty Árpád Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola), magyar nyelven is oktató Építőipari Szakközépiskolával és Középfokú Mezőgazdasági Szaktanintézettel rendelkezett; az 1950-es években alapított gimnáziuma 1982-ben megszűnt. – 1971-ben közigazgatásilag ~hoz csatolták Bagotát. – Ir. Récka Bögi Adrianna: Hurbanovo – Ógyalla (2007)
Ógyalla − Szt. László r. k. templom (FI)ógyallai csillagvizsgáló
Részletek
Az ógyallai csillagvizsgáló (GJ)
A Kárpát-medence egyik legrégibb csillagdája, amelyet Konkoly-Thege Miklós építtetett 1871-ben az Ógyallán fekvő birtokán, majd 1899-ben az ógyallai csillagvizsgálót az államnak adta. A csillagvizsgáló ma Szl. központi obszervatóriuma.
Ohrady
-> Csallóközkürt; Kürt (Ohrady)
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz ÉK-i részén, Dunaszerdahelytől K-re. L: [1921] – 962, ebből 955 (99,3%) magyar; [2011] – 1168, ebből 1092 (93,5%) magyar, 70 (6%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1116 (95,5%) magyar, 47 (4%) szlovák. V: [2011] – 1051...megnyit →
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz ÉK-i részén, Dunaszerdahelytől K-re. L: [1921] – 962, ebből 955 (99,3%) magyar; [2011] – 1168, ebből 1092 (93,5%) magyar, 70 (6%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1116 (95,5%) magyar, 47 (4%) szlovák. V: [2011] – 1051...megnyit →
Részletek
Csallóközkürt − r. kat. templom (GJ)
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz ÉK-i részén, Dunaszerdahelytől K-re. L: [1921] – 962, ebből 955 (99,3%) magyar; [2011] – 1168, ebből 1092 (93,5%) magyar, 70 (6%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1116 (95,5%) magyar, 47 (4%) szlovák. V: [2011] – 1051 r. k., 35 ref., 16 ev. – Magyar lakossága mellé a második vh. utáni belső telepítések során szlovák családokat telepítettek. R. k. (Szt. István vértanú) temploma a 15. sz.-ban gótikus stílusban épült, a 18. sz.-ban átépítették, 1933-ban kibővítették. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. – Ir. Presinszky Lajos: Múltról a jelennek. Fejezetek Csallóközkürt történelméből (2002).
Okoč
-> Ekecs (Okoč)
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz K-i részén, Nagymegyertől ÉK-re. L: [1921] – 1797, ebből 1765 (98,2%) magyar, 21 (1,2%) szlovák; [2011] – 3677, ebből 3366 (91,5%) magyar, 276 (7,5%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 3470 (94,4%) magyar, 176 (4,8%) szlovák. V:...megnyit →
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz K-i részén, Nagymegyertől ÉK-re. L: [1921] – 1797, ebből 1765 (98,2%) magyar, 21 (1,2%) szlovák; [2011] – 3677, ebből 3366 (91,5%) magyar, 276 (7,5%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 3470 (94,4%) magyar, 176 (4,8%) szlovák. V:...megnyit →
Részletek
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz K-i részén, Nagymegyertől ÉK-re. L: [1921] – 1797, ebből 1765 (98,2%) magyar, 21 (1,2%) szlovák; [2011] – 3677, ebből 3366 (91,5%) magyar, 276 (7,5%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 3470 (94,4%) magyar, 176 (4,8%) szlovák. V: [2011] – 2084 r. k., 1102 ref., 13 ev., 13 gör. kat. – ~re, ill. a hozzá tartozó Aszódpusztára és Túzokpusztára a két vh. közötti kolonizáció, majd az 1945 utáni belső telepítések során szlovák telepesek költöztek. R. k. (Szt. Vendel-) temploma 1789–90-ben barokk-klasszicista, ref. temploma 1822-ben klasszicista stílusban épült. 2003 óta jelenik meg az Ekecsi-Apácaszakállasi Híradó c. önkormányzati lap. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával (Arany János Alapiskola) rendelkezett. 1976-ban közigazgatásilag hozzácsatolták Apácaszakállast. – Ir. Zsigmond Tibor (összeáll.): Ekecs. Apácaszakállas (1996).
Okoličná na Ostrove
-> Ekel (Okoličná na Ostrove)
Község a Komáromi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz K-i részén, Komáromtól Ny–ÉNy-ra. L: [1921] – 1407, ebből 1357 (96,4%) magyar, 16 (1,1%) szlovák; [2011] – 1521, ebből 1247 (82,0%) magyar, 167 (11,0%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1273 (83,7%) magyar, 140 (9,2%) szlovák. V:...megnyit →
Község a Komáromi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz K-i részén, Komáromtól Ny–ÉNy-ra. L: [1921] – 1407, ebből 1357 (96,4%) magyar, 16 (1,1%) szlovák; [2011] – 1521, ebből 1247 (82,0%) magyar, 167 (11,0%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1273 (83,7%) magyar, 140 (9,2%) szlovák. V:...megnyit →
Részletek
Ekel (GJ)
Község a Komáromi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz K-i részén, Komáromtól Ny–ÉNy-ra. L: [1921] – 1407, ebből 1357 (96,4%) magyar, 16 (1,1%) szlovák; [2011] – 1521, ebből 1247 (82,0%) magyar, 167 (11,0%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1273 (83,7%) magyar, 140 (9,2%) szlovák. V: [2011] – 741 r. k., 381 ref., 22 ev., 1 gör. kat. – Az ~hez tartozó Margitmajorba (Štúrová) és Eklipusztára (Okánikovo) az 1920-as években szlovák kolonisták, a második vh. után Mo.-ra áttelepített magyar lakosai helyére magyarországi és északnyugat-szlovákiai szlovák telepesek költöztek. Ref. temploma 1801–1804 között, r. k. (Szt. Ágoston-) temploma egy régebbi templom helyén 1816-ban klasszicista, az Erdélyi-kúria az 1860-as években neoklasszicista stílusban épült. Az ~i születésű Hetényi János lelkész, jogtudós emlékére 1997 óta évente megrendezik a Tudós Hetényi János Napokat. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával (Hetényi János Alapiskola és Óvoda) rendelkezett. Határának nagy része természetvédelmi terület, az 1955-ben létrehozott 9218 ha kiterjedésű túzokrezervátum része.
oktatási kormányzati intézmények
A nemzetiségi tanulók intézményes oktatását szavatoló minisztériumi részleg, amely 1999-ben jött létre, s a miniszter A. Szabó Lászlót nevezte ki vezetőjének, aki 2006 júniusáig töltötte be ezt a posztot. Korábban a kisebbségi vagy nemzetiségi oktatásért a nemzetiségileg vegyesen lakott területek oktatásának osztálya volt a...megnyit →
A nemzetiségi tanulók intézményes oktatását szavatoló minisztériumi részleg, amely 1999-ben jött létre, s a miniszter A. Szabó Lászlót nevezte ki vezetőjének, aki 2006 júniusáig töltötte be ezt a posztot. Korábban a kisebbségi vagy nemzetiségi oktatásért a nemzetiségileg vegyesen lakott területek oktatásának osztálya volt a...megnyit →
Részletek
A nemzetiségi tanulók intézményes oktatását szavatoló minisztériumi részleg, amely 1999-ben jött létre, s a miniszter A. Szabó Lászlót nevezte ki vezetőjének, aki 2006 júniusáig töltötte be ezt a posztot. Korábban a kisebbségi vagy nemzetiségi oktatásért a nemzetiségileg vegyesen lakott területek oktatásának osztálya volt a felelős. A ~ a tárca közoktatási tagozatának része, önálló döntéshozatali jogkörökkel nem rendelkezik, így nem igazán tudja vállalni a kisebbségi érdekképviseletet. Az MKP ellenzékbe vonulása után összevonták a romák oktatásáért felelős osztállyal. Országos Pedagógiai Intézet az oktatási minisztérium oktatási háttérintézménye, amelynek tevékenységi körébe tartoznak az ágazati kutatások, az oktatási intézmények szakmai-módszertani irányítása, a közoktatás pedagógiai dokumentációjának elkészítése, valamint a pedagógusok továbbképzése. Az ~ben korábban létezett a nemzetiségi oktatás kérdéseit felügyelő osztály, ennek szakemberei ma szétszórtan dolgoznak különböző részlegeken.
Oláh György
(* 1940. máj. 10. Komáromszentpéter) Középiskolai tanár. A pozsonyi Pedagógiai Főiskolán 1961-ben szerezte matematika–földrajz szakos tanári oklevelét. 1961–1962-ben Ekecsen alapiskolai, 1964-től 1970-ig gimnáziumi tanár Komáromban. 1970 és 1978 között a nyitrai Pedagógiai Kar matematika tanszékének adjunktusa, majd 1978-tól nyugdíjazásáig a komáromi ipari középiskola tanára....megnyit →
(* 1940. máj. 10. Komáromszentpéter) Középiskolai tanár. A pozsonyi Pedagógiai Főiskolán 1961-ben szerezte matematika–földrajz szakos tanári oklevelét. 1961–1962-ben Ekecsen alapiskolai, 1964-től 1970-ig gimnáziumi tanár Komáromban. 1970 és 1978 között a nyitrai Pedagógiai Kar matematika tanszékének adjunktusa, majd 1978-tól nyugdíjazásáig a komáromi ipari középiskola tanára....megnyit →
Részletek
(* 1940. máj. 10. Komáromszentpéter) Középiskolai tanár. A pozsonyi Pedagógiai Főiskolán 1961-ben szerezte matematika–földrajz szakos tanári oklevelét. 1961–1962-ben Ekecsen alapiskolai, 1964-től 1970-ig gimnáziumi tanár Komáromban. 1970 és 1978 között a nyitrai Pedagógiai Kar matematika tanszékének adjunktusa, majd 1978-tól nyugdíjazásáig a komáromi ipari középiskola tanára. Kiváló matematikaoktató és -népszerűsítő tevékenységéért 1985-ben Beke Manó Emlékdíjjal tüntették ki. Kezdeményezője és szervezője a Nagy Károly Matematikai Diáktalálkozónak Komáromban. Pedagógiai, tudománytörténeti és ismeretterjesztő cikkek, ill. főiskolai jegyzetek szerzője, alap-, ill. középiskolai tankönyvek, módszertani kézikönyvek fordítója. Jeles exlibris-gyűjtő.
Olasz István
(* 1980. nov. 10. Galánta) Színész. Gimnáziumba szülővárosában járt. Diákkorában versmondó versenyek résztvevője, s tagja volt a dunaszerdahelyi Fókusz Diákszínpadnak is. 1999–2003 között színészdiplomát szerzett a pozsonyi Színművészeti Főiskolán, majd a Komáromi Jókai Színházhoz szerződött. Többször vendégszerepelt a Szevasz Színház előadásaiban. 2002-ben Boráros Imrével...megnyit →
(* 1980. nov. 10. Galánta) Színész. Gimnáziumba szülővárosában járt. Diákkorában versmondó versenyek résztvevője, s tagja volt a dunaszerdahelyi Fókusz Diákszínpadnak is. 1999–2003 között színészdiplomát szerzett a pozsonyi Színművészeti Főiskolán, majd a Komáromi Jókai Színházhoz szerződött. Többször vendégszerepelt a Szevasz Színház előadásaiban. 2002-ben Boráros Imrével...megnyit →
Részletek
Olasz István (SZM)
(* 1980. nov. 10. Galánta) Színész. Gimnáziumba szülővárosában járt. Diákkorában versmondó versenyek résztvevője, s tagja volt a dunaszerdahelyi Fókusz Diákszínpadnak is. 1999–2003 között színészdiplomát szerzett a pozsonyi Színművészeti Főiskolán, majd a Komáromi Jókai Színházhoz szerződött. Többször vendégszerepelt a Szevasz Színház előadásaiban. 2002-ben Boráros Imrével az Amerikai Egyesült Államokban és Kanadában vett részt előadói körúton. – Főbb színházi szerepei: Kukorica Jancsi (Kacsóh Pongrác: János vitéz); Chodzko (Spiró György: Az imposztor); Freddie (Alan Jay Lerner–Frederick Loewe: My Fair Lady); Padkaljószin (Nyikolaj Vasziljevics Gogol: Háztűznéző); Pap (Michel de Ghelderode: Barabbás); Szűköl Makár (Jókai Mór: A gazdag szegények); Aramis (Alexander Dumas: Három a testőr), Von Kalb (Friedrich Schiller: Ármány és szerelem), Szendeffy (Kellér Dezső–Horváth Jenő–Szenec Iván: A szabin nők elrablása), Thuróczy (Lengyel Menyhért: A waterloói csata), Mickey (Arthur Miller: Kanyargó időben), Vőfély – Favágó (Federico García Lorca: Vérnász), Konferanszié (John Kander–Fred Ebb–Bob Fosse: Chicago), Második orvos (Jean-Baptiste Molière: Gömböc úr), Csató (Molnár Ferenc–Kellér Dezső–Zerkovitz Béla: A doktor úr), Fekete (Szép Ernő: Patika), Joey (Martin McDonagh: Macskabaj), Aljosa (Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: Karamazov testvérek), Kisbíró (Gárdonyi Géza: A bor); Varjú Virgil (Grimm-testvérek–Albert Péter–Barabás Árpád–Lőrinczy Attila: Hófehérke meg a törpék); Tronkai Vencel báró (Sütő András: Egy lócsiszár virágvasárnapja); Perry Lascoe, az alapítvány titkára (Noel Coward: Forgószínpad); Ferdinánd főherceg (Kálmán Imre–Stein Leo–Jenbach Béla–Gábor–Békeffi István–Kellér Dezső: Csárdáskirálynő); Karvezető (Szophoklész: Antigoné); Timoteo (Niccolo Machiavelli: Mandragora); Dobos ember (Tamási Áron: Énekes madár); Duncan (Ken Ludwig: Primadonnák); Vlagyimír Karlovics Rode (Anton Pavlovics Csehov: Három nővér); Giovanni, csődbe jutott cukrász (Vajda Katalin–Fábri Péter –Valló Péter: Anconai szerelmesek); Malvolio, Olivia udvarmestere (William Shakespeare: Vízkereszt, vagy amit akartok); Timót Pál (Csiky Gergely: Lumpok; Tibor (Vaszary Viktor– Fényes Szabolcs–Szenes Iván: Az ördög nem alszik); Jepihodov (Anton Pavlovics Csehov: Cseresznyéskert); Dobrík (Ladislav Ballek: A hentessegéd); Főszámolnok (Faragó Zsuzsa– Laboda Kornél–Zombola Péter: Szegény Dzsoni és Árnika); Tokaji koma (Móricz Zsigmond: Sári bíró); Júdás (Székely János: Caligula helytartója); Dobcsinszkij (Nyikolaj Vasziljevics Gogol: Revizor); Montgicourt (Georges Feydeau: Egy hölgy a Maximból). – Film: Sántántangó, 2010, r. Molnár Cs.; Ďakujem dobre, (Köszönöm, jól), 2011, r. Prikler M. – Egyéb: Ahogy esik, úgy puffan – improvizációs műsor; Itt és most – improvizációs műsor. – Vendégjátékok: Nick (Edward Albee: Nem félünk a farkastól – Szevasz Színház); Művész (Egressy Zoltán: Sóska, sültkrumpli – Szevasz Színház); István (Orál Morál – Epopteia Színházi Műhely); Ján (Pavol Rankov: Szeptember elsején/ vagy máskor/). – Díjak, elismerések: Ferenczy Anna-díj, 2004. – Ir. Színházi évkönyvek (OSZMI Budapest); Divadlá na Slovensku. (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig); A Komáromi Jókai Színház archívuma.
Oldalfala (Stránska)
Részletek
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence K-i részén, a Sajó folyó völgyében, a Túróc-patak torkolata közelében, Tornaljától DNy-ra. L: [1921] – 387, ebből 383 (99,0%) magyar, 3 (0,8%) szlovák; [2011] – 344, ebből 162 (47,1%) szlovák, 133 (38,7%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 160 (46,5%) magyar, 160 (46,5%) szlovák. V: [2011] – 164 r. k., 60 ref., 7 ev., 7 gör. kat. – A második vh. után, 1947-ben magyar lakosságának mintegy egyharmadát áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi és É-gömöri szlovák családok települtek. A klasszicista Fáy-kúria a 19. sz. első felében, ref. temploma egy régebbi templom alapjain 1931-ben épült.
Oľdza
-> Olgya (Oľdza)
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz Ny-i részén, Somorjától ÉK-re. L: [1921] – 301, ebből 276 (91,7%) magyar, 15 (5,0%) szlovák; [2011] – 403, ebből 239 (59,3%) magyar, 145 (36,0%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 242 (60,0%) magyar, 141 (35,0%) szlovák. V:...megnyit →
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz Ny-i részén, Somorjától ÉK-re. L: [1921] – 301, ebből 276 (91,7%) magyar, 15 (5,0%) szlovák; [2011] – 403, ebből 239 (59,3%) magyar, 145 (36,0%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 242 (60,0%) magyar, 141 (35,0%) szlovák. V:...megnyit →
Részletek
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz Ny-i részén, Somorjától ÉK-re. L: [1921] – 301, ebből 276 (91,7%) magyar, 15 (5,0%) szlovák; [2011] – 403, ebből 239 (59,3%) magyar, 145 (36,0%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 242 (60,0%) magyar, 141 (35,0%) szlovák. V: [2011] – 278 r. k., 18 ev., 4 ref., 3 gör. kat. – Nemesi kúriája a 19. sz. első felében klasszicista stílusban épült.
Óleszna
Részletek
Olgya (Oľdza)
Részletek
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz Ny-i részén, Somorjától ÉK-re. L: [1921] – 301, ebből 276 (91,7%) magyar, 15 (5,0%) szlovák; [2011] – 403, ebből 239 (59,3%) magyar, 145 (36,0%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 242 (60,0%) magyar, 141 (35,0%) szlovák. V: [2011] – 278 r. k., 18 ev., 4 ref., 3 gör. kat. – Nemesi kúriája a 19. sz. első felében klasszicista stílusban épült.
Ollé Erik
(* 1975. aug. 9. Kassa) Színész. Az általános iskolába Kassán járt. Középiskolai tanulmányai befejezése után 1993–1994 között a Kassai Thália Színházban dolgozott. 1995-től a Pozsonyi Színművészeti Főiskolán tanult. 2000–2003 között szabadúszóként a Kassai Thália Színház és a Komáromi Jókai Színház előadásaiban szerepelt. Négy évet...megnyit →
(* 1975. aug. 9. Kassa) Színész. Az általános iskolába Kassán járt. Középiskolai tanulmányai befejezése után 1993–1994 között a Kassai Thália Színházban dolgozott. 1995-től a Pozsonyi Színművészeti Főiskolán tanult. 2000–2003 között szabadúszóként a Kassai Thália Színház és a Komáromi Jókai Színház előadásaiban szerepelt. Négy évet...megnyit →
Részletek
Ollé Erik (SZM)
(* 1975. aug. 9. Kassa) Színész. Az általános iskolába Kassán járt. Középiskolai tanulmányai befejezése után 1993–1994 között a Kassai Thália Színházban dolgozott. 1995-től a Pozsonyi Színművészeti Főiskolán tanult. 2000–2003 között szabadúszóként a Kassai Thália Színház és a Komáromi Jókai Színház előadásaiban szerepelt. Négy évet a budapesti Bárka Színháznál töltött. 2007-től ismét szabadfoglalkozású művész. – Főbb színházi szerepei: Klitander (Jean-Baptiste Molière: Tudós Nők); Probus (Székely János: Caligula helytartója); Jézus (Mészöly Dezső: Harmadnapi győzedelem); Folial (Michel de Ghelderode: Escurial); Schröder ezredes (Gágyor Péter: Isten veled, Monarhia); Ábel (Sütő András: Káin és Ábel); Amadeus (Peter Shaffer: Amadeus); Frankics (Ivan Kusan: Galócza); Trepljov (Fjodor Mihajlovics Osztrovszkij: Sirály); Pukk (William Shakespeare: Szentivánéji álom); Rybak (Vaszilij Nyikolajevics Gogol: Imposztor); Leonardo (Federico García Lorca: Vérnász); Nagelschmidt (Sütő András: Egy lócsiszár virágvasárnapja); Mercutio (William Shakespeare: Rómeó és Júlia); Piás (Tadeusz Slobodzianek: Ilja próféta); Charm gróf (Witold Gombrowicz: Operett); Mortimer (William Shakespeare: Stuart Mária); Christopher Mahon (John Millington Synge: A Nyugat hőse); Tapír (Sibylle Berg: Helge élete); Ficsúr (Molnár Ferenc: Liliom); Dudás/Thisbe (William Shakespeare: Szentivánéji álom); Leonardó (Federico García Lorca: Vérnász); Filadelfi (Ladislav Ballek: A hentessegéd); Miklós (Vaszary Viktor–Fényes Szabolcs–Szenes Iván: Az ördög nem alszik). – TV: Marslakók – Ir. Kulisszák (2002); Kolár Péter és szerzőtársak: A Kassai Thália Színház negyven éve (2009); Színházi évkönyvek (Budapest); Divadlá na Slovensku [Szlovákiai színházak] (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig).
Ollétejed (Mliečany)
Részletek
1960-ban Dunaszerdahelyhez csatolt község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől D–DNy-ra. L: [1921] – 139, ebből 132 (95,0%) magyar, 5 (3,6%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 139 r. k.
Öllös László
(* 1957. júl. 14. Pozsony) Politológus, filozófus. Dunaszerdahelyen érettségizett, majd a pozsonyi Comenius Egyetem magyar–történelem szakán végzett 1983-ban, 1994–1995-ben a Közép-Európai Egyetem Politikatudományi Tanszékén szerezte meg második diplomáját. 1995–1996-ban New York-ban a New School of Social Research ösztöndíjasa. 2004-ben politikai filozófiából PhD-fokozatot szerzett az ELTE-n, majd...megnyit →
(* 1957. júl. 14. Pozsony) Politológus, filozófus. Dunaszerdahelyen érettségizett, majd a pozsonyi Comenius Egyetem magyar–történelem szakán végzett 1983-ban, 1994–1995-ben a Közép-Európai Egyetem Politikatudományi Tanszékén szerezte meg második diplomáját. 1995–1996-ban New York-ban a New School of Social Research ösztöndíjasa. 2004-ben politikai filozófiából PhD-fokozatot szerzett az ELTE-n, majd...megnyit →
Részletek
Öllös László (GJ)
(* 1957. júl. 14. Pozsony) Politológus, filozófus. Dunaszerdahelyen érettségizett, majd a pozsonyi Comenius Egyetem magyar–történelem szakán végzett 1983-ban, 1994–1995-ben a Közép-Európai Egyetem Politikatudományi Tanszékén szerezte meg második diplomáját. 1995–1996-ban New York-ban a New School of Social Research ösztöndíjasa. 2004-ben politikai filozófiából PhD-fokozatot szerzett az ELTE-n, majd 2010-ben a Comenius Egyetemen habilitált. Az 1980-as években bekapcsolódott A Csehszlovákiai Magyar Kisebbség Jogvédő Bizottságának munkájába. 1989-ben a Magyar Polgári Párt jogelődje, a Független Magyar Kezdeményezés egyik alapítója, ill. elnökségének tagja. 2004-ben az ELTE-en a filozófia tudományokban, a politikai filozófia szakterületen védte meg doktori disszertációját. 1996-tól a Fórum Kisebbségkutató Intézet elnöke, a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Politológia és Európai Tanulmányok Tanszékének oktatója, a komáromi Sellye János Egyetem vendégtanára. Alapításától tagja a kommunista titkosszolgálat adatait nyilvánosságra hozó Nemzeti Emlékezet Intézete elnökségének. 1999–2005 között a Fórum Társadalomtudományi Szemle főszerkesztője, majd a szerkesztőbizottság elnöke. Az Európai Unió tagállamai nyelvi kisebbségeit összefogó szervezet, az European Bureau of Lesser Used Languages (EBLUL) elnökségének tagja és szlovákiai szervezetének (SLOVBLUL) az elnöke. 2005-től a Magyar Tudományos Akadémia külső köztestületi tagja. Főbb díjak: Anton Srholec Szabadság-díj (2021); Magyar Érdemrend Lovagkeresztje (2018). –Fm. A New Balance: Democracy and Minorities in Post-Communist Europe (többekkel, 2003); Emberi jogok – nemzeti jogok (tan., 2004). Anthropological and Historical Approaches to Ethnic Relations in Postsocialist Europe (többekkel, 2006); Az egyetértés konfliktusa. A Magyar Köztársaság alkotmánya és a határon túli magyarok (tan., 2008).
Olováry
-> Óvár 1. (Olováry)
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medencében, Nagykürtöstől DK-re. L: [1921] – 515, ebből 505 (98,1%) magyar, 4 (0,8%) szlovák; [2011] – 302, ebből 228 (75,5%) magyar, 74 (24,5%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 251 (83,1%) magyar, 50 (16,6%) szlovák. V: [2011] – 282 r....megnyit →
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medencében, Nagykürtöstől DK-re. L: [1921] – 515, ebből 505 (98,1%) magyar, 4 (0,8%) szlovák; [2011] – 302, ebből 228 (75,5%) magyar, 74 (24,5%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 251 (83,1%) magyar, 50 (16,6%) szlovák. V: [2011] – 282 r....megnyit →
Részletek
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medencében, Nagykürtöstől DK-re. L: [1921] – 515, ebből 505 (98,1%) magyar, 4 (0,8%) szlovák; [2011] – 302, ebből 228 (75,5%) magyar, 74 (24,5%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 251 (83,1%) magyar, 50 (16,6%) szlovák. V: [2011] – 282 r. k., 13 ev., 2 ref. – R. k. (Szt. Erzsébet-) temploma 1878-ban épült. Határában őskori leleteket, a falu fölötti Óvár-hegyen népvándorlás kori sáncokat tártak fel. ~ az 1989-ben alapított Palóc Társaság központja. A 21. sz. elején 1–4. évfolyamos magyar tanítási nyelvű r. k. egyházi alapiskolával (Szent Erzsébet Magyar Tanítási NyelvűEgyházi Alapiskola) rendelkezett.