Bártfay Gyula
(* 1888. szept. 28. Nyitra, † 1979. aug. 25. Pozsony) Szobrász. Pályáját mint fafaragó és műbútorasztalos kezdte. 1920 és 1930 között Párizsban, Rómában, majd újra Párizsban tanult. Nyitrán élt. Különböző személyiségekről – Beethoven, Michelangelo, Mózes, Jób – imaginatív portrékat készített. Főbb díjai, kitüntetései: Kiváló...megnyit →
(* 1888. szept. 28. Nyitra, † 1979. aug. 25. Pozsony) Szobrász. Pályáját mint fafaragó és műbútorasztalos kezdte. 1920 és 1930 között Párizsban, Rómában, majd újra Párizsban tanult. Nyitrán élt. Különböző személyiségekről – Beethoven, Michelangelo, Mózes, Jób – imaginatív portrékat készített. Főbb díjai, kitüntetései: Kiváló...megnyit →
Részletek
Bártfay Gyula (SZM)
(* 1888. szept. 28. Nyitra, † 1979. aug. 25. Pozsony) Szobrász. Pályáját mint fafaragó és műbútorasztalos kezdte. 1920 és 1930 között Párizsban, Rómában, majd újra Párizsban tanult. Nyitrán élt. Különböző személyiségekről – Beethoven, Michelangelo, Mózes, Jób – imaginatív portrékat készített. Főbb díjai, kitüntetései: Kiváló Munkáért (1967); Munka Érdemrend (1968).
Bartusz György
(* 1933. okt. 23. Kéménd) Képzőművész. 1954 és 1961 között elvégezte Prágában az Iparművészeti Főiskolát és a Képzőművészeti Akadémiát. 1962–1990 között, majd 1999-től ismét Kassán él. 1990–1999-ban a pozsonyi Képzőművészeti Főiskola Szabad kreativitás műtermének vezetője, 1999-től a kassai Műszaki Egyetem Művészeti Kara Szabadművészetek Tanszékének...megnyit →
(* 1933. okt. 23. Kéménd) Képzőművész. 1954 és 1961 között elvégezte Prágában az Iparművészeti Főiskolát és a Képzőművészeti Akadémiát. 1962–1990 között, majd 1999-től ismét Kassán él. 1990–1999-ban a pozsonyi Képzőművészeti Főiskola Szabad kreativitás műtermének vezetője, 1999-től a kassai Műszaki Egyetem Művészeti Kara Szabadművészetek Tanszékének...megnyit →
Részletek
Bartusz György (FI)
(* 1933. okt. 23. Kéménd) Képzőművész. 1954 és 1961 között elvégezte Prágában az Iparművészeti Főiskolát és a Képzőművészeti Akadémiát. 1962–1990 között, majd 1999-től ismét Kassán él. 1990–1999-ban a pozsonyi Képzőművészeti Főiskola Szabad kreativitás műtermének vezetője, 1999-től a kassai Műszaki Egyetem Művészeti Kara Szabadművészetek Tanszékének vezetője. 2004-ben Munkácsy-díjjal tüntették ki. A képzőművészet szinte minden hagyományos és modern területén kipróbálta magát (szobrászat, festészet, grafika, illusztráció, arculattervezés, akciófestészet, akcióművészet, fényművészet, számítógépes grafika, video). Egyik fő szervezője volt a kassai Kelet-szlovákiai Vasmű által megrendezett Nemzetközi Vasszimpóziumoknak (ez időből valók monumentális fémplasztikái). A normalizáció éveiben is az alternatív művészet egyik fő képviselője, magánakciókon vett részt, egyéni kiállításai voltak Csehországban, Lengyelországban, Mo.-on. Nemzetközileg elismert művész. – Főbb díjak: Ľudovít Štúr Érdemrend II. fokozata (2024); Szlovák Kormány Ezüst Plakettje (2003); Munkácsy Mihály-díj (2004) – Fm. Főbb köztéri munkái: 1963–1971: A korompai felkelés emlékműve, Korompa; 1979: Energia, Kassa; 1982–1990: Anatómiai modulus, Kassa, Orvosi Egyetem; 1995: Baróti Szabó Dávid-emléktábla, Kassa,; 1977–1980: Jakoby Gyula szobra, Erzsébet utca, Kassa; 2002: Andy Warhol szobra, Mezőlaborc. – Ir. Bodnárová, Jana: Juraj Bartusz (szamizdat, 1985); Hushegyi Gábor: Bartusz (2004).
Bartusz Gyula
(* 1930. márc. 23. Kéménd, † 2003. dec. 7. Párkány) Építészmérnök, szakfordító. A Budapesti Műszaki Egyetemen, majd a Pozsonyi Műszaki Főiskolán tanult (1949–1954). 1954–1956: a poprádi ércbányában építésvezető; 1956–1960: a párkányi járási építővállalat üzemvezetője; 1960–1977: a párkányi papírgyár beruházási osztályának vezetője; 1978–1981: a gömörhorkai papírgyár műszaki igazgatóhelyettese;...megnyit →
(* 1930. márc. 23. Kéménd, † 2003. dec. 7. Párkány) Építészmérnök, szakfordító. A Budapesti Műszaki Egyetemen, majd a Pozsonyi Műszaki Főiskolán tanult (1949–1954). 1954–1956: a poprádi ércbányában építésvezető; 1956–1960: a párkányi járási építővállalat üzemvezetője; 1960–1977: a párkányi papírgyár beruházási osztályának vezetője; 1978–1981: a gömörhorkai papírgyár műszaki igazgatóhelyettese;...megnyit →
Részletek
(* 1930. márc. 23. Kéménd, † 2003. dec. 7. Párkány) Építészmérnök, szakfordító. A Budapesti Műszaki Egyetemen, majd a Pozsonyi Műszaki Főiskolán tanult (1949–1954). 1954–1956: a poprádi ércbányában építésvezető; 1956–1960: a párkányi járási építővállalat üzemvezetője; 1960–1977: a párkányi papírgyár beruházási osztályának vezetője; 1978–1981: a gömörhorkai papírgyár műszaki igazgatóhelyettese; 1981–1991: a párkányi papírgyár irányítástechnikai főosztályvezetője; 1991–1992: a párkányi Kerületi Hivatal régiófejlesztési osztályvezetője; 1992–2003: a Déli Régió Ipartestületének titkára. Számos tankönyvet fordított magyar nyelvre.
Bastrnák Ferenc
Részletek
(* 1936. febr. 23. Gúta) Sebész főorvos, szakíró. 1960-ban a pozsonyi Comenius Egyetem Orvostudományi Karán orvosdoktori oklevelet szerzett. 1960-tól Komáromban a Járási Népegészségügyi Központ sebészorvosa, 1964-tól szakorvosa, 1983-tól főorvosa. Kutatási területe: érsebészet, baleseti sebészet. Főbb kitüntetései: Dérer-emlékérem (2002), Magyar Sebészetért Emlékérem (2004).
Bastrnák Tibor
(* 1964. nov. 17. Ipolyság) Nőgyógyász, politikus, polgármester. Az ipolysági magyar gimnáziumban érettségizett (1982), a brünni Purkyně Egyetem Orvostudományi Karán szerzett oklevelet (1988). 1991–1999-ben a komáromi kórház nőgyógyásza. 1999–2002-ben a Nyitrai Kerületi Hivatal helyettes elöljárója. 2002–2010-ben az MKP parlamenti képviselője, ill. Komárom polgármestere. 2009-ben...megnyit →
(* 1964. nov. 17. Ipolyság) Nőgyógyász, politikus, polgármester. Az ipolysági magyar gimnáziumban érettségizett (1982), a brünni Purkyně Egyetem Orvostudományi Karán szerzett oklevelet (1988). 1991–1999-ben a komáromi kórház nőgyógyásza. 1999–2002-ben a Nyitrai Kerületi Hivatal helyettes elöljárója. 2002–2010-ben az MKP parlamenti képviselője, ill. Komárom polgármestere. 2009-ben...megnyit →
Részletek
Bastrnák Tibor-P (ST)
(* 1964. nov. 17. Ipolyság) Nőgyógyász, politikus, polgármester. Az ipolysági magyar gimnáziumban érettségizett (1982), a brünni Purkyně Egyetem Orvostudományi Karán szerzett oklevelet (1988). 1991–1999-ben a komáromi kórház nőgyógyásza. 1999–2002-ben a Nyitrai Kerületi Hivatal helyettes elöljárója. 2002–2010-ben az MKP parlamenti képviselője, ill. Komárom polgármestere. 2009-ben részt vett a Most-Híd párt megalapításában, a párt elnökségi tagja, 2010-től a párt országgyűlési képviselője.
Baťa-cipős magyarok
Csehszl. megalapítása utáni megnevezés a szlovákiai magyarokra. A köznyelvben gyökeret nem nyert kifejezés az 1938-as határmódosítás tájékán bukkan fel, és a Baťa-cipő metaforájával azt hivatott kifejezni, hogy a szlovákiai magyarok az elmúlt időszak alatt, a szétfejlődés következtében más nyelvi, kulturális és mentalitásbeli jegyeket mutatnak,...megnyit →
Csehszl. megalapítása utáni megnevezés a szlovákiai magyarokra. A köznyelvben gyökeret nem nyert kifejezés az 1938-as határmódosítás tájékán bukkan fel, és a Baťa-cipő metaforájával azt hivatott kifejezni, hogy a szlovákiai magyarok az elmúlt időszak alatt, a szétfejlődés következtében más nyelvi, kulturális és mentalitásbeli jegyeket mutatnak,...megnyit →
Részletek
Csehszl. megalapítása utáni megnevezés a szlovákiai magyarokra. A köznyelvben gyökeret nem nyert kifejezés az 1938-as határmódosítás tájékán bukkan fel, és a Baťa-cipő metaforájával azt hivatott kifejezni, hogy a szlovákiai magyarok az elmúlt időszak alatt, a szétfejlődés következtében más nyelvi, kulturális és mentalitásbeli jegyeket mutatnak, mint a magyarországi, romániai stb. magyarok. – Ir.: Liszka József: Újabb szempontok és közelítések az 1920 utáni magyarság néprajzi kutatásában. Néprajzi Látóhatár 9, 2000/1–2, 89–95. p.
Bátka (Bátka)
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medencében, a Balog-patak jobb partján, Rimaszombattól K-re. L: [1921] – 406, ebből 398 (98,0%) magyar, 7 (1,7%) szlovák; [2011] – 968, ebből 700 (72,3%) magyar, 206 (21,3%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 773 (79,9%) magyar, 158 (16,3%) szlovák; V:...megnyit →
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medencében, a Balog-patak jobb partján, Rimaszombattól K-re. L: [1921] – 406, ebből 398 (98,0%) magyar, 7 (1,7%) szlovák; [2011] – 968, ebből 700 (72,3%) magyar, 206 (21,3%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 773 (79,9%) magyar, 158 (16,3%) szlovák; V:...megnyit →
Részletek
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medencében, a Balog-patak jobb partján, Rimaszombattól K-re. L: [1921] – 406, ebből 398 (98,0%) magyar, 7 (1,7%) szlovák; [2011] – 968, ebből 700 (72,3%) magyar, 206 (21,3%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 773 (79,9%) magyar, 158 (16,3%) szlovák; V: [2011] – 449 ref., 285 r. k., 20 ev., 9 gör. kat. – Klasszicista stílusú ref. temploma 1808-ban, a Bornemissza-kúria a 17. sz.-ban, a neoklasszicista Bornemissza-kastély 1895-ben épült. A 21. sz. elején közös, szlovák–magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. – 1964–90 között közigazgatásilag ~hoz tartozott Dúlháza.
Bátky Attila
Részletek
(* 1973. Bős) Kötöttfogású birkózó, a szakág kiemelkedő szlovákiai egyénisége. 1991-ben a junior világbajnokságon ezüst-, 2003-ban a felnőtt világbajnokságon bronzérmet szerzett. Trencsénben él.
Bátky László
Részletek
(* 1919. febr. 1. Bős, † 1980. márc. 31. Pozsony) Újságíró, szerkesztő. A két vh. között vidéki lapokban publikált (Csallóközi Lapok, Komáromi Lapok, Somorja és Vidéke). 1950-től újságíró volt Pozsonyban (Új Szó). 1952–1955 között a Fáklya főszerkesztője lett.
Bátorfalu (Bátorová)
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medencében, az Ipoly jobb oldali mellékvölgyében, Nagykürtöstől DNy-ra. L: [1921] – 313, ebből 136 (43,5%) magyar, 125 (39,9%) szlovák; [2011] – 362, ebből 294 (81,2%) szlovák, 59 (16,3%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 192 (53,0%) szlovák; 151 (41,7%) magyar....megnyit →
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medencében, az Ipoly jobb oldali mellékvölgyében, Nagykürtöstől DNy-ra. L: [1921] – 313, ebből 136 (43,5%) magyar, 125 (39,9%) szlovák; [2011] – 362, ebből 294 (81,2%) szlovák, 59 (16,3%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 192 (53,0%) szlovák; 151 (41,7%) magyar....megnyit →
Részletek
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medencében, az Ipoly jobb oldali mellékvölgyében, Nagykürtöstől DNy-ra. L: [1921] – 313, ebből 136 (43,5%) magyar, 125 (39,9%) szlovák; [2011] – 362, ebből 294 (81,2%) szlovák, 59 (16,3%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 192 (53,0%) szlovák; 151 (41,7%) magyar. V: [2011] – 315 r. k., 20 ev. – R. k. (Szt. Teréz-) temploma 1926-ban szecessziós stílusban épült.
Bátorkeszi (Bátorove Kosihy)
Részletek
Bátorkeszi − r. k. templom (GJ)
Község a Komáromi járásban, a Kisalföldön, Komáromtól K–ÉK-re. L: [1921] – 3485, ebből 3372 (96,8%) magyar, 61 (1,8%) szlovák; [2011] – 3415, ebből 2671 (78,2%) magyar, 614 (18,0%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 2840 (83,2%) magyar, 468 (13,7%) szlovák. V: [2011] – 2136 r. k., 754 ref., 47 ev., 8 gör. kat. – ~re, ill. a hozzá tartozó Miklósháza pusztára az első csehszlovák földreform keretében zajló kolonizáció során 1929-ben, majd a második vh. utáni belső telepítések során szlovák telepesek költöztek. Barokk stílusú r. k. (Sarlós Boldogasszony-) temploma egy korábbi templom alapjain a 18. sz. első felében, ref. temploma 1785–88 között, a barokk Pálffy-kastély pedig a 18. sz. közepén épült. 2000 óta jelenik meg a Bátorkeszi aLap c. kiadvány. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával (Kováts József Magyar Tanítási nyelvű Alapiskola) rendelkezett. Határában avar és honfoglalás kori magyar sírokat tártak fel. Helytállásért Társulás 1998-ben a falunak adományozta a Pro Probitate – Helytállásért díjat.
Bátorkeszi − kopjafa (GJ)
Bátorkeszi − r. k. templom (GJ)
Bátorová
-> Bátorfalu (Bátorová)
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medencében, az Ipoly jobb oldali mellékvölgyében, Nagykürtöstől DNy-ra. L: [1921] – 313, ebből 136 (43,5%) magyar, 125 (39,9%) szlovák; [2011] – 362, ebből 294 (81,2%) szlovák, 59 (16,3%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 192 (53,0%) szlovák; 151 (41,7%) magyar....megnyit →
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medencében, az Ipoly jobb oldali mellékvölgyében, Nagykürtöstől DNy-ra. L: [1921] – 313, ebből 136 (43,5%) magyar, 125 (39,9%) szlovák; [2011] – 362, ebből 294 (81,2%) szlovák, 59 (16,3%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 192 (53,0%) szlovák; 151 (41,7%) magyar....megnyit →
Részletek
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medencében, az Ipoly jobb oldali mellékvölgyében, Nagykürtöstől DNy-ra. L: [1921] – 313, ebből 136 (43,5%) magyar, 125 (39,9%) szlovák; [2011] – 362, ebből 294 (81,2%) szlovák, 59 (16,3%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 192 (53,0%) szlovák; 151 (41,7%) magyar. V: [2011] – 315 r. k., 20 ev. – R. k. (Szt. Teréz-) temploma 1926-ban szecessziós stílusban épült.
Bátorove Kosihy
-> Bátorkeszi (Bátorove Kosihy)
Község a Komáromi járásban, a Kisalföldön, Komáromtól K–ÉK-re. L: [1921] – 3485, ebből 3372 (96,8%) magyar, 61 (1,8%) szlovák; [2011] – 3415, ebből 2671 (78,2%) magyar, 614 (18,0%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 2840 (83,2%) magyar, 468 (13,7%) szlovák. V: [2011] – 2136 r....megnyit →
Község a Komáromi járásban, a Kisalföldön, Komáromtól K–ÉK-re. L: [1921] – 3485, ebből 3372 (96,8%) magyar, 61 (1,8%) szlovák; [2011] – 3415, ebből 2671 (78,2%) magyar, 614 (18,0%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 2840 (83,2%) magyar, 468 (13,7%) szlovák. V: [2011] – 2136 r....megnyit →
Részletek
Bátorkeszi − r. k. templom (GJ)
Község a Komáromi járásban, a Kisalföldön, Komáromtól K–ÉK-re. L: [1921] – 3485, ebből 3372 (96,8%) magyar, 61 (1,8%) szlovák; [2011] – 3415, ebből 2671 (78,2%) magyar, 614 (18,0%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 2840 (83,2%) magyar, 468 (13,7%) szlovák. V: [2011] – 2136 r. k., 754 ref., 47 ev., 8 gör. kat. – ~re, ill. a hozzá tartozó Miklósháza pusztára az első csehszlovák földreform keretében zajló kolonizáció során 1929-ben, majd a második vh. utáni belső telepítések során szlovák telepesek költöztek. Barokk stílusú r. k. (Sarlós Boldogasszony-) temploma egy korábbi templom alapjain a 18. sz. első felében, ref. temploma 1785–88 között, a barokk Pálffy-kastély pedig a 18. sz. közepén épült. 2000 óta jelenik meg a Bátorkeszi aLap c. kiadvány. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával (Kováts József Magyar Tanítási nyelvű Alapiskola) rendelkezett. Határában avar és honfoglalás kori magyar sírokat tártak fel. Helytállásért Társulás 1998-ben a falunak adományozta a Pro Probitate – Helytállásért díjat.
Bátorkeszi − kopjafa (GJ)Bátorkeszi − r. k. templom (GJ)
Batsányi Kör
Közművelődési klub, 1965-ben alakult Kassán. Az előadók sorában megtalálható volt Petneházy Ferenc, Keresztúry Dezső, Illyés Gyula, Németh László, Bartók Béla özvegye Pásztory Ditta, Kovács Kálmán, Vargyas Lajos, Forbáth Imre, Fábry Zoltán és további szlovákiai magyar írók. Kezdeményezője volt II. Rákóczi Ferenc emléktáblája visszahelyezésének a...megnyit →
Közművelődési klub, 1965-ben alakult Kassán. Az előadók sorában megtalálható volt Petneházy Ferenc, Keresztúry Dezső, Illyés Gyula, Németh László, Bartók Béla özvegye Pásztory Ditta, Kovács Kálmán, Vargyas Lajos, Forbáth Imre, Fábry Zoltán és további szlovákiai magyar írók. Kezdeményezője volt II. Rákóczi Ferenc emléktáblája visszahelyezésének a...megnyit →
Részletek
Béres József
Közművelődési klub, 1965-ben alakult Kassán. Az előadók sorában megtalálható volt Petneházy Ferenc, Keresztúry Dezső, Illyés Gyula, Németh László, Bartók Béla özvegye Pásztory Ditta, Kovács Kálmán, Vargyas Lajos, Forbáth Imre, Fábry Zoltán és további szlovákiai magyar írók. Kezdeményezője volt II. Rákóczi Ferenc emléktáblája visszahelyezésének a kassai dóm északi falára, ill. a Kazinczy Nyelvművelő Napoknak. Ösztönzőleg hatott a klubmozgalom kibontakozására. Az 1970-es években a tevékenysége megszűnt. – Vezető: Béres József, Görcsös Mihály. – Ir. Turczel Lajos szerk.: A kassai Batsányi-kör évkönyve 1965–1968 (1969); Máté László: A kassai Batsányi-kör. Béres József emlékezése (2012).
Batta György
(* 1943. jan. 10. Rimaszombat) Költő, színműíró, szerkesztő. A kassai magyar tanítási nyelvű ipariskolában érettségizett (1961), Nyitrán magyar–szlovák szakos tanári oklevelet szerzett (1966). 1966–1976-ban az Új Ifjúság szerkesztője, 1976–1993 között a Kis Építő, ill. a Tücsök főszerkesztője, 1993–1994-ben a Hajrá c. sportlap főszerkesztője. 1995-től...megnyit →
(* 1943. jan. 10. Rimaszombat) Költő, színműíró, szerkesztő. A kassai magyar tanítási nyelvű ipariskolában érettségizett (1961), Nyitrán magyar–szlovák szakos tanári oklevelet szerzett (1966). 1966–1976-ban az Új Ifjúság szerkesztője, 1976–1993 között a Kis Építő, ill. a Tücsök főszerkesztője, 1993–1994-ben a Hajrá c. sportlap főszerkesztője. 1995-től...megnyit →
Részletek
Batta Gyorgy (FI)
(* 1943. jan. 10. Rimaszombat) Költő, színműíró, szerkesztő. A kassai magyar tanítási nyelvű ipariskolában érettségizett (1961), Nyitrán magyar–szlovák szakos tanári oklevelet szerzett (1966). 1966–1976-ban az Új Ifjúság szerkesztője, 1976–1993 között a Kis Építő, ill. a Tücsök főszerkesztője, 1993–1994-ben a Hajrá c. sportlap főszerkesztője. 1995-től szabadfoglalkozású újságíró, 2006-tól az Itthon főszerkesztője. Bemutatták színműveit (Kakastánc, 1978; Töklámpás, 1980; A fürjtojás, 1987), hangjátékait. – Fm. Virágot nyit a puskacső (v., 1965); Testamentum (v., 1969); Tizenöt sportriport (1973); Huszadik világháború (v., 1974); Gólok és érmek (sportriportok, 1989); Színek Fábry Zoltán portréjához (tan.,1990); Kolbászfurulya (gyermekv., 1997); Tobozházikó (mesék, 1998). – Ir. Görömbei András: A csehszlovákiai magyar irodalom 1945—1980. (1982); Szeberényi Zoltán: Magyar irodalom Szlovákiában (1945—1999) I. (2000); Ki kicsoda Kassától—Prágáig? (1993); A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918—1995. (1997); Szlovákiai magyar ki kicsoda. (2001); A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918—2004. (2004)
Batta István
(* 1955. jan. 15. Sajógömör, † 2014. júl. 4. Gelle) Lelkész, politikus, zsinati tanácsos. Rimaszombatban érettségizett. Főiskolai tanulmányait a brünni Mezőgazdasági Egyetemen, a budapesti ELTE-n, valamint a komáromi Selye János Egyetemen végezte. A rendszerváltás időszakában az Együttélés Politikai Mozgalom, illetve az Együttélés és a...megnyit →
(* 1955. jan. 15. Sajógömör, † 2014. júl. 4. Gelle) Lelkész, politikus, zsinati tanácsos. Rimaszombatban érettségizett. Főiskolai tanulmányait a brünni Mezőgazdasági Egyetemen, a budapesti ELTE-n, valamint a komáromi Selye János Egyetemen végezte. A rendszerváltás időszakában az Együttélés Politikai Mozgalom, illetve az Együttélés és a...megnyit →
Részletek
(* 1955. jan. 15. Sajógömör, † 2014. júl. 4. Gelle) Lelkész, politikus, zsinati tanácsos. Rimaszombatban érettségizett. Főiskolai tanulmányait a brünni Mezőgazdasági Egyetemen, a budapesti ELTE-n, valamint a komáromi Selye János Egyetemen végezte. A rendszerváltás időszakában az Együttélés Politikai Mozgalom, illetve az Együttélés és a Magyar Kereszténydemokarata Mozgalom koalíciójának jelentős személyisége, 1990–1992 között a prágai Szövetségi Gyűlés tagja volt. A Szlovákiai Református Keresztyén Egyház szóvivője, külügyi tanácsnoka volt. Haláláig Somorján segédlelkészként dolgozott.
Battyán (Boťany)
Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Bodrogköz ÉK-i szegletében, a Latorca folyó bal parti síkságán, Királyhelmectől K–ÉK-re, a szlovák-ukrán határ közelében. L: [1921] – 989, ebből 953 (96,4%) magyar, 1 (0,1%) szlovák; [2011] – 1256, ebből 824 (65,6%) magyar, 228 (18,2%) roma, 159...megnyit →
Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Bodrogköz ÉK-i szegletében, a Latorca folyó bal parti síkságán, Királyhelmectől K–ÉK-re, a szlovák-ukrán határ közelében. L: [1921] – 989, ebből 953 (96,4%) magyar, 1 (0,1%) szlovák; [2011] – 1256, ebből 824 (65,6%) magyar, 228 (18,2%) roma, 159...megnyit →
Részletek
Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Bodrogköz ÉK-i szegletében, a Latorca folyó bal parti síkságán, Királyhelmectől K–ÉK-re, a szlovák-ukrán határ közelében. L: [1921] – 989, ebből 953 (96,4%) magyar, 1 (0,1%) szlovák; [2011] – 1256, ebből 824 (65,6%) magyar, 228 (18,2%) roma, 159 (12,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1094 (87,1%) magyar, 114 (9,1%) szlovák. V: [2011] – 893 r. k., 94 ref., 89 gör. kat., 1 ev. –Határába a két vh. közötti földbirtokreform során 1929-ben cseh-morva kolonisták, 1945 után szlovák telepesek költöztek. R. k. (Jézus szíve) temploma 1907-ben épült neogótikus stílusban egy 17. sz.-i reneszánsz templom alapjain. A 21. sz. elején 1-4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. A Latorca folyó mentén 55 ha területen két természetvédelmi terület létesült.
Bauer Edit
(* 1946. aug. 30. Somorja) Szociológus, politikus. A somorjai magyar gimnáziumban érettségizett (1963), a pozsonyi Közgazdasági Egyetemen diplomázott (1968). 1969–1989-ben a pozsonyi Életszínvonal-kutató Intézet, 1990-től az SZTA Prognosztikai Intézetének munkatársa, 1972–1980-ban az SZTA Szociológiai Intézetének aspiránsa. Kutatási területe: életmódkutatás, a nők életmódja, a szabadidő...megnyit →
(* 1946. aug. 30. Somorja) Szociológus, politikus. A somorjai magyar gimnáziumban érettségizett (1963), a pozsonyi Közgazdasági Egyetemen diplomázott (1968). 1969–1989-ben a pozsonyi Életszínvonal-kutató Intézet, 1990-től az SZTA Prognosztikai Intézetének munkatársa, 1972–1980-ban az SZTA Szociológiai Intézetének aspiránsa. Kutatási területe: életmódkutatás, a nők életmódja, a szabadidő...megnyit →
Részletek
Bauer Edit (GJ)
(* 1946. aug. 30. Somorja) Szociológus, politikus. A somorjai magyar gimnáziumban érettségizett (1963), a pozsonyi Közgazdasági Egyetemen diplomázott (1968). 1969–1989-ben a pozsonyi Életszínvonal-kutató Intézet, 1990-től az SZTA Prognosztikai Intézetének munkatársa, 1972–1980-ban az SZTA Szociológiai Intézetének aspiránsa. Kutatási területe: életmódkutatás, a nők életmódja, a szabadidő eltöltésének és a munkanélküliségnek a problémája. 1990-től aktívan politizál. Az Együttélés Politikai Mozgalom (1990–1998), majd az MKP parlamenti képviselője (1998–2004), közben a Munka-, Család- és Szociális Ügyi Minisztérium államtitkára (1998–2002). 2004-2014 között az Európai Parlament képviselője. 2017-ben a Magyar Érdemrend Tisztikeresztje kitüntetésben részesült.
Bauer Ferenc
(* 1950. nov. 12. Magyarbél) Orvos, gyermekgyógyász, egyetemi tanár. Általános iskolai tanulmányait szülőfalujában és Érsekújvárott végezte (1966), az érsekújvári gimnáziumban érettségizett 1969-ben. A prágai Károly Egyetem Orvosi Karán szerzett oklevelet (1975). 1975–1978-ban különböző afrikai országokban működött, 1979-től az érsekújvári kórház újszülöttosztályának orvosa (1982-től főorvosa)....megnyit →
(* 1950. nov. 12. Magyarbél) Orvos, gyermekgyógyász, egyetemi tanár. Általános iskolai tanulmányait szülőfalujában és Érsekújvárott végezte (1966), az érsekújvári gimnáziumban érettségizett 1969-ben. A prágai Károly Egyetem Orvosi Karán szerzett oklevelet (1975). 1975–1978-ban különböző afrikai országokban működött, 1979-től az érsekújvári kórház újszülöttosztályának orvosa (1982-től főorvosa)....megnyit →
Részletek
Bauer Ferenc (csa)
(* 1950. nov. 12. Magyarbél) Orvos, gyermekgyógyász, egyetemi tanár. Általános iskolai tanulmányait szülőfalujában és Érsekújvárott végezte (1966), az érsekújvári gimnáziumban érettségizett 1969-ben. A prágai Károly Egyetem Orvosi Karán szerzett oklevelet (1975). 1975–1978-ban különböző afrikai országokban működött, 1979-től az érsekújvári kórház újszülöttosztályának orvosa (1982-től főorvosa). 1998-tól az Újszülöttklinika vezető főorvosa. A PhD-fokozatot 2002-ben szerezte meg, 2005-től egyetemi docens, 2007-től három egyetem, illetve főiskola (a pozsonyi Szlovák Egészségügyi Egyetem és Szent Erzsébet Főiskola, valamint a Nagyszombati Egyetem) professzora. Kutatási területe a születés előtti (prenatális) kor és a koraszülött csecsemők problémája: a neonatológiai intenzív-újraélesztési terápián belül az éretlen újszülöttek lélegeztetési módjai és stratégiái, valamint a respirációs terápia hatásának követése. Közel 60 tudományos közleménye jelent meg külföldi, és közel 120 dolgozata szlovákiai szakfolyóiratokban, 12 monográfia társszerzője. A szlovákiai újszülöttgyógyászok szakfolyóiratának (Neonatologické zvesti) alapítója (1994) és főszerkesztője, további szakfolyóiratok (a Detský lekár, a Pediatria pre prax és az International Journal of Prenatal and Perinatal Psychology and Medicine) szerkesztőbizottsági tagja. A gyógyító és kutató munka mellett pregraduális orvosés nővér, valamint posztgraduális újszülöttgyógyász-szakorvos és szaknővér képzéssel is foglalkozik. A Szlovákiai Újszülöttgyógyászok Társaságának 1990 óta több alkalommal újraválasztott elnöke. Egyetemistaként a prágai Ady Endre Diákkör irodalmi színpadának egyik vezetője volt. – Díjak: Baby Frendly Hospital Iniciative (Unicef 1997); Érsekújvár Pro Urbe-díja (1999); Szlovák Orvosi Társaság bronzérme (2000), a Szlovák Irodalmi Alap díja (2001); a szímői önkormányzat Jedlik Ányos-díja (2001); Szent Erzsébet Főiskola ezüst érme (2007).
Bauer Győző
(* 1942. máj. 31. Érsekújvár, † 2018. máj. 12. Somorja) Orvos, farmakológus, diplomata. Galántán érettségizett (1959), a pozsonyi Comenius Egyetem Orvostudományi Karán szerzett orvosi oklevelet (1965). 1966–1972 között a Csehszlovák Tudományos Akadémia prágai Farmakológiai Intézetében dolgozott, 1972-től az SZTA pozsonyi Kísérleti Gyógyszerkutató Intézet tudományos...megnyit →
(* 1942. máj. 31. Érsekújvár, † 2018. máj. 12. Somorja) Orvos, farmakológus, diplomata. Galántán érettségizett (1959), a pozsonyi Comenius Egyetem Orvostudományi Karán szerzett orvosi oklevelet (1965). 1966–1972 között a Csehszlovák Tudományos Akadémia prágai Farmakológiai Intézetében dolgozott, 1972-től az SZTA pozsonyi Kísérleti Gyógyszerkutató Intézet tudományos...megnyit →
Részletek
Bauer Győző (GJ)
(* 1942. máj. 31. Érsekújvár, † 2018. máj. 12. Somorja) Orvos, farmakológus, diplomata. Galántán érettségizett (1959), a pozsonyi Comenius Egyetem Orvostudományi Karán szerzett orvosi oklevelet (1965). 1966–1972 között a Csehszlovák Tudományos Akadémia prágai Farmakológiai Intézetében dolgozott, 1972-től az SZTA pozsonyi Kísérleti Gyógyszerkutató Intézet tudományos munkatársa, 1990–1998 között igazgatója. 1990-ben a Szlovák Nemzeti Tanács képviselője. 1991–1996 között a Csemadok OV elnöke, 2003–2007 között Szl. törökországi nagykövete. Kutatási területe a neurofarmakológia, több, nemzetközileg is elismert tudományos eredmény fűződik nevéhez. Számos tudományos dolgozata, ill. ismeretterjesztő cikke jelent meg. 1987-től az SZTA levelező, 1998-tól rendes tagja, az MTA külső tagja. Főbb díjai, kitüntetései: Klement Gottwald Állami Díj (1987); A Magyar Köztársaság Elnökének Aranyérme (2000); a Pribina-kereszt II. fokozata (2001); A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (2001); Kemény Zsigmond-díj (2003); Arany János-díj (életműdíj tudományos munkásságáért, 2008). – Fm. Farmakológia zažívacieho traktu (1988).
Bazin (Pezinok; Bösing)
Részletek
Bazin − az alsótemplom és a városháza (GJ)
Város és járási székhely a Kis-Kárpátok DK-i lábánál, a Kisalföld ÉNy-i peremén, Pozsonytól ÉK-re. L: [1921] – 4917, ebből 3120 (63,4%) szlovák, 1321 (26,9%) német, 185 (3,8%) zsidó, 184 (3,7%) magyar; [2011] – 21 179, ebből 20 073 (94,8%) szlovák, 222 (1,0%) cseh-morva, 147 (0,7%) magyar, 37 (0,2%) német, 3 (0,01%) zsidó nemzetiségű. A: [2011] – 20 149 (95,1%) szlovák, 211 (1%) cseh, 165 (0,8%) magyar, 25 (0,1%) német, 6 (0,03%) jiddis. V: [2011] – 12 276 r. k., 1488 ev., 117 gör. kat., 20 ref., 14 izr. – A középkorban német hospesekkel benépesített ~ 1647-től szabad királyi, majd 1876-tól 1922-ig rendezett tanácsú város volt; ekkor elvesztett városi rangját 1960-ban kapta vissza. 1949–60 között, majd 1996 óta járási székhely. Német lakosságát a második vh. után kitelepítették Németországba. Nagyrészt máig fennmaradt ~ 1615–43 között épült reneszánsz stílusú városfala és városi erődítményrendszere. Jelentősebb műemlékei a 14 sz. közepén eredetileg gótikus stílusban épült, később többször átépített r. k. (Szűz Mária mennybevétele) plébániatemplom, a középkori vízivár helyén 1609-ben reneszánsz stílusban emelt Illésházy-, majd Pálffy-kastély, az 1600 körül épült reneszánsz Városháza, az 1659-ben reneszánsz stílusban épült, később barokkosított r. k. ún. alsótemplom, a kapucinusok 1718-ban épült barokk stílusú (Szentháromság-) temploma és kolostora, valamint az 1783-ban épült ev. templom. Iparágai közül legjelentősebb a fafeldolgozó, építőanyag- és a több évszázados hagyományokra visszatekintő borászati ipar, amely dokumentálására 1960-ban megalakult a Kis-Kárpáti Szőlészeti Múzeum. – 1947-ben ~hoz csatolták Cajlát (Cajla), 1975-ben Grinádot (Myslenice); Cajlán elmegyógyintézet működik.
Bázis-díj
A Bázis – Magyar Irodalmi és Művészeti Egyesület Szlovákiában jeligés irodalmi pályázata, korábban meg nem jelent alkotásokra, műfaji és tematikus megkötés nincs, csak terjedelmi. A 2022-ben alapított díj 300 € összeggel jár. Díjazottak (a nyertes pályamunka címével): Németh Zoltán: Ars legum, különdíj: Gubis Éva...megnyit →
A Bázis – Magyar Irodalmi és Művészeti Egyesület Szlovákiában jeligés irodalmi pályázata, korábban meg nem jelent alkotásokra, műfaji és tematikus megkötés nincs, csak terjedelmi. A 2022-ben alapított díj 300 € összeggel jár. Díjazottak (a nyertes pályamunka címével): Németh Zoltán: Ars legum, különdíj: Gubis Éva...megnyit →
Részletek
A Bázis – Magyar Irodalmi és Művészeti Egyesület Szlovákiában jeligés irodalmi pályázata, korábban meg nem jelent alkotásokra, műfaji és tematikus megkötés nincs, csak terjedelmi. A 2022-ben alapított díj 300 € összeggel jár. Díjazottak (a nyertes pályamunka címével): Németh Zoltán: Ars legum, különdíj: Gubis Éva (2022).
Béd (Bádice)
Részletek
Béd – r. k. templom (GJ)
Község a Nyitrai járásban, a Zobor-hegy és a Tribecs-hegység közötti hágó Ny-i oldalán, a Horka-hegy lábánál, a Nyitra folyó bal partján, a Zoboralján, Nyitrától É-ra. L: [1921] – 416, ebből 408 (98,1%) magyar, 8 (1,9%) szlovák; [2011] – 322, ebből 293 (91,0%) szlovák, 15 (4,7%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 257 (79,8%) szlovák, 49 (15,2%) magyar. V: [1921] – 415 r. k.; [2011] – 291 r. k., 2 gör. kat. – R. k. (Szűz Mária-) kápolnája 1903-ban épült. – 1960-ban közigazgatásilag Menyhével és Szalakusszal egyesítették Podhorany néven; 2002 óta újból önálló község.
Behynce
-> Beje (Behynce)
1971-ben Tornaljához csatolt község a Nagyrőcei járásban, a Rima-medencében, a Túróc-patak jobb partján, Tornalja központjától Ny-ra. L: [1921] – 580, ebből 553 (95,3%) magyar, 15 (2,6%) szlovák; [1970] 546, ebből 320 (58,6%) magyar, 223 (40,8%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 370 ref., 190 r....megnyit →
1971-ben Tornaljához csatolt község a Nagyrőcei járásban, a Rima-medencében, a Túróc-patak jobb partján, Tornalja központjától Ny-ra. L: [1921] – 580, ebből 553 (95,3%) magyar, 15 (2,6%) szlovák; [1970] 546, ebből 320 (58,6%) magyar, 223 (40,8%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 370 ref., 190 r....megnyit →
Részletek
Beje − Emléktábla Tompa Mihály és Petőfi Sándor találkozásáról (GJ)
1971-ben Tornaljához csatolt község a Nagyrőcei járásban, a Rima-medencében, a Túróc-patak jobb partján, Tornalja központjától Ny-ra. L: [1921] – 580, ebből 553 (95,3%) magyar, 15 (2,6%) szlovák; [1970] 546, ebből 320 (58,6%) magyar, 223 (40,8%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 370 ref., 190 r. k., 11 ev., 8 izr. – Magyar lakosainak egy részét a második vh. után áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi és É-gömöri szlovák telepesek költöztek. Ref. temploma 1442-ben; a barokk-klasszicista stílusú Szt.-Ivány-kúria a 18 sz. közepén épült.
Beje (Behynce)
1971-ben Tornaljához csatolt község a Nagyrőcei járásban, a Rima-medencében, a Túróc-patak jobb partján, Tornalja központjától Ny-ra. L: [1921] – 580, ebből 553 (95,3%) magyar, 15 (2,6%) szlovák; [1970] 546, ebből 320 (58,6%) magyar, 223 (40,8%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 370 ref., 190 r....megnyit →
1971-ben Tornaljához csatolt község a Nagyrőcei járásban, a Rima-medencében, a Túróc-patak jobb partján, Tornalja központjától Ny-ra. L: [1921] – 580, ebből 553 (95,3%) magyar, 15 (2,6%) szlovák; [1970] 546, ebből 320 (58,6%) magyar, 223 (40,8%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 370 ref., 190 r....megnyit →
Részletek
Beje − Emléktábla Tompa Mihály és Petőfi Sándor találkozásáról (GJ)
1971-ben Tornaljához csatolt község a Nagyrőcei járásban, a Rima-medencében, a Túróc-patak jobb partján, Tornalja központjától Ny-ra. L: [1921] – 580, ebből 553 (95,3%) magyar, 15 (2,6%) szlovák; [1970] 546, ebből 320 (58,6%) magyar, 223 (40,8%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 370 ref., 190 r. k., 11 ev., 8 izr. – Magyar lakosainak egy részét a második vh. után áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi és É-gömöri szlovák telepesek költöztek. Ref. temploma 1442-ben; a barokk-klasszicista stílusú Szt.-Ivány-kúria a 18 sz. közepén épült.
Béke (Mierovo)
Részletek
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz Ny-i részén, Somorjától ÉK-re. L: [1921] – 404, ebből 373 (92,3%) magyar, 22 (5,4%) szlovák; [2011] – 445, ebből 331 (74,4%) magyar, 100 (22,5%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 360 (80,9%) magyar, 80 (18%) szlovák. V: [2011] – 381 r. k., 3 ev., 1 ref. – A faluba a második vh. utáni belső telepítések keretében szlovák családokat költöztettek. R. k. (Szt. Mihály-) temploma a 13. sz. közepén épült román stílusban, a 18. sz.-ban barokkosították; a Jeszenák-, majd Apponyi-kastély a 18. sz. második felében emelt késő barokk építmény. A 21. sz. elején 1-4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. – Ir. Béke. Fejezetek a község történetéből (2002).
Beke Sándor
(* 1939. febr. 26. Csilizradvány) Rendező, színházigazgató, színész, színházi szakíró. 1958-ban befejezte a pozsonyi magyar tanítóképzőt. Ezt követően a komáromi Magyar Területi Színház tagja lett; 1959–1963 között elvégezte a pozsonyi színművészeti főiskola színész szakát, 1963–1968 között rendezői képesítést szerzett Budapesten. Az 1960-as évek derekán...megnyit →
(* 1939. febr. 26. Csilizradvány) Rendező, színházigazgató, színész, színházi szakíró. 1958-ban befejezte a pozsonyi magyar tanítóképzőt. Ezt követően a komáromi Magyar Területi Színház tagja lett; 1959–1963 között elvégezte a pozsonyi színművészeti főiskola színész szakát, 1963–1968 között rendezői képesítést szerzett Budapesten. Az 1960-as évek derekán...megnyit →
Részletek
(* 1939. febr. 26. Csilizradvány) Rendező, színházigazgató, színész, színházi szakíró. 1958-ban befejezte a pozsonyi magyar tanítóképzőt. Ezt követően a komáromi Magyar Területi Színház tagja lett; 1959–1963 között elvégezte a pozsonyi színművészeti főiskola színész szakát, 1963–1968 között rendezői képesítést szerzett Budapesten. Az 1960-as évek derekán több irodalmi műsort rendezett; a csehszlovákiai magyar kisszínpadi mozgalom megalapítói közé tartozik. Ezt követően visszatért Komáromba, 1969-ben megalakította a kassai Thália Színpadot, melynek 1976-ig volt vezető személyisége és rendezője. Ezután Mo.-ra települt. Itt különböző színházak rendezője (Miskolc, Kecskemét, Eger – itt igazgató is volt; Budapest: Népszínház, Kamaraszínház). Az 1989-es rendszerváltás után azonnal vendégrendezést vállal Kassán, majd Komáromban. 1990–1994 között a Magyar Területi Színház igazgatója, mely neki köszönhetően vette fel a Komáromi Jókai Színház nevet. Szerepe volt a Kassai Thália Színház önállóvá válásában is. Később – főrendezőként, művészeti vezetőként – többször visszatért Kassára. Komáromban létrehozta a Bástya Színházat (1991). – Főbb rendezései: Matesz: William Shakespeare: Rómeó és Júlia. Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde. Dobozy Imre: Szélvihar. Kassai Thália Színpad: Henrik Ibsen: Kísértetek. Gál Sándor: Szürke ló. Osvald Záhradník: Kinek üt a toronyóra. Szakonyi Károly: Adáshiba. Jean-Paul Sartre: Altonai foglyok. Tersánszky Józsi Jenő: Kakuk Marci. Tamási Áron: Énekes madár. Sarkadi Imre: Elveszett paradicsom. Jean Cocteau: Rettenetes szülők. Komáromi Jókai Színház: Alfred de Musset: Lorenzaccio. Sütő András.: Kain és Ábel. Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: A félkegyelmű. Örkény István: Macskajáték. Örkény István: Tóték, Molière: A fösvény. Háy Gyula: Mohács. Tadeusz Rózewicz: Fehér házasság. Madách Imre: Az ember tragédiája. Kassai Thália Színház: N. Richard Nash: Esőcsináló. Tennessee Williams: A vágy villamosa. Dobos László.: Földönfutók. William Shakespeare: Hamlet. Csurka István: Döglött aknák. Friedrich Schiller: Ármány és szerelem. Gál Sándor: A pokol tornáca. Ratkó József: Segítsd a királyt. Márai Sándor.: A gyertyák csonkig égnek. – Fm. A rendezés története (1974); Korunk és költészetünk – irodalmi összeállítás. – Díjak, elismerések: Magyar Művészeti Akadémia Színházművészeti díja (2019); Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt (2005); Határon Túli Magyar színházak V. Fesztiválja, A legjobb rendezés díja (1993). – Ir. Székely György: Magyar Színházművészeti Lexikon (1994); Kolár Péter és szerzőtársak: A Kassai Thália Színház negyven éve (2009); Tóth László (Filep Tamás Gusztávval közösen): A (cseh)szlovákiai magyar színjátszás nyolcvan éve 1918–1989 (1999); Színházi évkönyvek (OSZMI Budapest); Divadlá na Slovensku (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig); Darvay Nagy Adrienne: Színek Kisvárdán (1998); Ötvös Anna: Akikkel találkozhat(t)unk (2000).
Beke Zsolt
(* 1973. okt. 25. Dunaszerdahely) Irodalomtörténész és -kritikus, szerkesztő. A pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án magyar–esztétika szakon végzett (1998), ugyanitt irodalomtudományból doktorált. 2004–2014 között a Kalligram folyóirat szerkesztője. A Dunszt polgári társulás alapítója, a dunszt.sk irodalmi-művészeti portál főszerkesztője – az online folyóirat öt és fél év működés után 2021 decemberéig...megnyit →
(* 1973. okt. 25. Dunaszerdahely) Irodalomtörténész és -kritikus, szerkesztő. A pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án magyar–esztétika szakon végzett (1998), ugyanitt irodalomtudományból doktorált. 2004–2014 között a Kalligram folyóirat szerkesztője. A Dunszt polgári társulás alapítója, a dunszt.sk irodalmi-művészeti portál főszerkesztője – az online folyóirat öt és fél év működés után 2021 decemberéig...megnyit →
Részletek
Beke Zsolt (LA)
(* 1973. okt. 25. Dunaszerdahely) Irodalomtörténész és -kritikus, szerkesztő. A pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án magyar–esztétika szakon végzett (1998), ugyanitt irodalomtudományból doktorált. 2004–2014 között a Kalligram folyóirat szerkesztője. A Dunszt polgári társulás alapítója, a dunszt.sk irodalmi-művészeti portál főszerkesztője – az online folyóirat öt és fél év működés után 2021 decemberéig frissült. 2022-től a Napunk című független magyar hírportál szerkesztője. Fm: „Jel”-en lét. A vizuális költészet írásmódjáról (tan., 2004); Az irónia hurka (tan., 2007); Az identitás esélyei (esszék, 2016).
Békés János
Részletek
(* 1925. máj. 12. Pozsony) Gépészmérnök, egyetemi oktató. A pozsonyi Szlovák Műszaki Egyetemen gépészmérnöki oklevelet szerzett (1951). Nyugdíjaztatásáig (1995) itt tanított. 1995–2005-ben a nagyszombati egyetem előadója volt. Az emberi alkotómunka kérdéseivel foglalkozik.
Beketfa (Beketfa)
Részletek
1940-ben Gelle néven Csallóközpósfával, Egyházgellével és Ógellével egyesített község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől Ny-ra. L: [1921] – 123, ebből 113 (91,9%) magyar, 3 (2,4%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 118 r. k., 3 izr., 1 ev.