Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1936. július eleje

Szenátusi beszédében Milan Hodža miniszterelnök kijelentette: „A podkarpatszka ruszi kormányzósági hivatalt megszervezzük úgy, hogy az alkotmánytörvény szellemében hatáskört állapítunk meg részére. Itt meg kell emlékeznem arról a nagy munkáról, melyet a csehszlovák állam Kárpátalja lakosságának kulturális és gazdasági színvonalának emelése érdekében kifejtett. Tudni kell, hogy 1921-ben Kárpátalján még 244 ezer volt az írástudatlanok száma, a legújabb statisztikai adatok szerint már csak 155 ezer. […] Kárpátalja népe ma már képes és kész is átvenni a saját maga részére fenntartott ügyeinek vezetését és ez most már rövidesen meg is történik, ha ezt a vezetést átveszi.”

Hibát talált?

Üzenőfal