Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1936. szeptember 14.

Hrabár Konstantin, Kárpátalja kormányzója visszautasította a kormánynak a kárpátaljai kormányzói hivatal hatáskörére vonatkozó rendelettervezetét. A kormányzó teljes és korlátlan rendelkezési jogot kíván Kárpátalja állami és országos költségvetésével, elnökségi jogot igényel az országos képviselő-testületben és az országos választmányban, továbbá azt a jogot követelte, hogy a tisztviselőket kinevezhesse és áthelyezhesse, teljes jogköre legyen a kárpátaljai iskolák ügyében, a Kárpátalját érdeklő minden törvényt és rendeletet a nemzetgyűlésben való tárgyalás, rendeletnél pedig a kihirdetés előtt véleményezés végett mutassák be a kormányzónak is.

Hibát talált?

Üzenőfal