Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1936. augusztus 1.

Az Őslakó írta: „Megállapítható, hogy azon községekben, ahol a villamos elosztóhálózat már fel van szerelve, úgyszólván kizárólag elektromobilokkal fogják gazdáink a cséplést eszközölni. A villamos meghajtás előnyeiről alkalmuk volt a gazdálkodóknak az elmúlt télen a szecskavágó gépek meghajtásánál is meggyőződni, amikor is a kevés takarmányt szecskával kellett pótolni. Jelenleg Nagybereg községben épül villamos elosztó hálózat és a község haladó szellemű lakosai ünnepélyes keretek között készülnek az építés befejezését megülni.”

Hibát talált?

Üzenőfal