Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1 2 3
80 találat

1932. március : Munkácson Magyar Írás címmel havilap indult Darkó István szerkesztésében. Az első szám Móricz Zsigmond üdvözlő sorait közölte: „ha előkerült Munkács neve, Zrínyi Ilona és Rákóczi Ferenc életével kapcsolatban mindig megdobogott a szívem hogy az a Munkács, az valami csodálatos hely lehet, onnan még valaha nagy dolgok fognak elindulni. - És íme, itt a nagy dolog: Munkácson indul meg a Magyar Írás.” – Munkácson a zsidó gyermekek számára szociális napközi otthon létesült. – A magyarországi lapok felhívták olvasóikat, hogy „adakozzanak a kárpátaljai ruszin és magyar éhezők éhínségének, nyomorának enyhítése céljaira. […] Az adományok és felajánlások főként élelmiszerek: búza, gabona, liszt, szalonna, zsír.” – A WIZO (a zsidó nők világszövetsége) ínségakciót indított a kárpátaljai zsidó lakosság megsegítésére. – A Nemzetközi Munkássegély berlini irodájának képviseletében Kárpátalján járt Gerald Hamilton, Ludwig Renn és Arnold Golssenau, hogy a helyszíni jelentést írjanak a gazdasági válságról. – Az ínségsújtotta Verhovinát felkereste Fábry Zoltán szlovákiai író.

1932. február : A magyar pártszövetség beterjesztette javaslatait Anton Beszkid kormányzóhoz a kárpátaljai ínség enyhítése tárgyában. „Kívánatos, hogy segélyben ne csak azok részesüljenek, akik a betegsegélyző intézetnek legalább három hónapig tagjai voltak, hanem mindazon éhezők, akik a segélyre rá vannak utalva […] iparos és kereskedő osztály talpraállíthatása végett feltétlenül szükséges, hogy e társadalomnak a kormányzat sürgős moratórium-rendelettel jöjjön segítségére, mert a jelenlegi bankpolitika és a kamatok nyomása alatt ez az értékes államalkotó osztály teljesen elvérzik. Ugyanekkor utasíttassék a pénzügyi kormányzat, hogy a hátralékos adókat írja le s a folyamatban levő adóárveréseket haladéktalanul szűntesse meg.” – A belügyminisztérium engedélyezte, hogy „az egész Kárpátalját uraló ínség, nyomor és éhség enyhíthetésére gyűjtést indítsanak és folytathassanak egész Kárpátalján”. A kárpátaljai gyermekgondozó hivatal megállapítása szerint a területen mintegy 15 ezer gyermek szorul sürgős megsegítésre. – Hokky Károly a parlamentben „a volt magyarországi postatakarékpénztári betétek” mielőbbi kifizetése tárgyában interpellált. – A beregszászi kereskedők „villanysztrájkba” léptek az elektromos energia magas ára miatt. (A villanysztrájk korabeli szóhasználat, lényege, hogy a sztrájkba lépő fogyasztók nem használták az elektromos energiát semmilyen formában, ezáltal okoztak érzékeny veszteséget a szolgáltatónak.)

1932. január 21. : A máramaros-técsői határrész ügyében Hokky Károly képviselő és Isaák Imre técsői református lelkész járt Kamil Krofta meghatalmazott miniszternél. Az előzmény, hogy a sevresi békeszerződés szerinti közös határvonalat a csehszlovák és a román kormány megváltoztatta, melynek következtében újabb 9884 kat. hold került román uralom alá, ami 280 csehszlovák állampolgár vagyonát érintette, akik évekig átjárhattak földjüket művelni a határon, míg a román földreform alapján ki nem mondták, hogy idegen állampolgár román területen mezőgazdasági ingatlannal nem rendelkezhet. Krofta kijelentette: a csehszlovák–román jó viszony érdekében nem védheti meg a técsői csehszlovák állampolgárok román uralom alá jutott területét, mert már szerződés jött létre ez ügyben a két állam között, de a csehszlovák állampolgárok kártalanításáról gondoskodni fognak.

1932. január 17. : Munkácson létrejött a Beregi Takarékossági Hitelintézet. Elnök: Jankovich József Mihály. – Az Őslakó írta: „Azok a tömegmegmozdulások, melyek a múlt héten zajlottak le Huszton, Dolhán, Hársfalván, azok a megcáfolhatatlan hírek, melyekből arról értesülünk, hogy egész Kárpátalján, különösen az elszegényedett magyar falvakban, leginkább pedig a Verhovinán szinte naponkint vannak elkeseredett gyűléskezések, azt bizonyítják, hogy a szegénység, nyomor, elkeseredés uralja egész Kárpátalját, annak egész nyomorgó őslakosságát. A gyűléskezések és a tömegmegmozdulások a kommunista agitáció következtében és annak irányításával tarttatnak, de ugyanúgy szervezhetné azt bármelyik polgári ellenzéki párt is, mert a nyomor és elkeseredés oly nagy, hogy csak élére kell állni, hogy csak vezetni kell a kezdetet és már indul a tömegek megmozdulása minden nagyobb agitáció nélkül.”

1 2 3
80 találat