Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1932. március

Munkácson Magyar Írás címmel havilap indult Darkó István szerkesztésében. Az első szám Móricz Zsigmond üdvözlő sorait közölte: „ha előkerült Munkács neve, Zrínyi Ilona és Rákóczi Ferenc életével kapcsolatban mindig megdobogott a szívem hogy az a Munkács, az valami csodálatos hely lehet, onnan még valaha nagy dolgok fognak elindulni. – És íme, itt a nagy dolog: Munkácson indul meg a Magyar Írás.” – Munkácson a zsidó gyermekek számára szociális napközi otthon létesült. – A magyarországi lapok felhívták olvasóikat, hogy „adakozzanak a kárpátaljai ruszin és magyar éhezők éhínségének, nyomorának enyhítése céljaira. […] Az adományok és felajánlások főként élelmiszerek: búza, gabona, liszt, szalonna, zsír.” – A WIZO (a zsidó nők világszövetsége) ínségakciót indított a kárpátaljai zsidó lakosság megsegítésére. – A Nemzetközi Munkássegély berlini irodájának képviseletében Kárpátalján járt Gerald Hamilton, Ludwig Renn és Arnold Golssenau, hogy a helyszíni jelentést írjanak a gazdasági válságról. – Az ínségsújtotta Verhovinát felkereste Fábry Zoltán szlovákiai író.

Hibát talált?

Üzenőfal