Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1932. április 3.

Ungváron megalakult az Alkotmányos Néppárt. Elnök: Visnovsky Milán. A párt tagjai nagyobbrészt földművelők Ungvár, Munkács, Beregszász és Nagyszőlős vidékéről. – Az Őslakó írta: „figyelmeztetjük a közönséget, hogy a levélcímzésnél használja ugyan a magyar megnevezést (hogy el ne felejtsük s elfeledtetni se engedjük ott, ahol lehet, azt), de a magyar név előtt elsősorban a hivatalos nevet használja. Így például: Berehovo–Beregszász, Užhorod–Ungvár. – Ne legyünk lusták a két név leírására, mert így emlékezünk arra, hogy bizony a magyarságnak is van itt joga!”

Hibát talált?

Üzenőfal