Kronológiák - A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)

A (cseh)szlovákiai magyarság története immár közel kilenc évtizedre tekint vissza, múltjának feldolgozásával ennek ellenére máig adós a történettudomány. Hatványozottan érvényes ez a megállapítás a második világháború végén kezdődő s jelen kronológia tárgyát is képező második kisebbségi korszakára, amelyből a szakirodalom eddig jobbára csupán történetének legfájóbb szakaszát, 1944 és 1948 közötti jogfosztásának eseményeit tárgyalta. A felvidéki magyarság történetének feltárását célzó kutatási program részét képezi – s remélhetőleg a további kutatások támpontjául is szolgál majd – a (cseh)szlovákiai magyarság 1944 és 1992 közötti történetének kronologikus feldolgozása. (összeállította: Popély Árpád)

1 2 3 4 5 6 108
3214 találat

1992. június 24. : Az SZNT Elnöksége Vladimír Mečiarral az élen kinevezi a 14 tagú új szlovák kormányt, amelyben egy kivételével valamennyi miniszteri tárcát a DSZM kapja. A kormány tagja többek között Milan Kňažko miniszterelnök-helyettes és a nemzetközi kapcsolatok minisztere, Roman Kováč miniszterelnök-helyettes és ellenőrzési miniszter, Ľudovít Černák (SZNP) gazdasági miniszter, Oľga Keltošová munkaügyi és népjóléti miniszter, Dušan Slobodník kulturális miniszter és Jozef Tuchyňa belügyminiszter. Az MPP nyilatkozatban fejezi ki aggodalmát a szlovákiai nemzeti kisebbségek és etnikai csoportok jogainak további sorsával kapcsolatban, mivelhogy az SZNT-nek nincs magyar alelnöke, ismét megszűnt a testület Nemzetiségi Bizottsága, s Elnökségében az MKDM nem kapott képviseletet.

1992. június 23. : Az SZNT alakuló ülésén a testület elnökévé Ivan Gašparovičot (DSZM), első alelnökévé Peter Weisst (DBP) választják. A testületnek 1968 óta első ízben nincs magyar nemzetiségű alelnöke, s a 15 tagú Elnökségbe is csupán egyetlen magyar kerül be Rózsa Ernő (Együttélés) személyében, akit egyben megválasztanak a Környezetvédelmi Bizottság elnökévé is. A Nemzetiségi Bizottságot ismét megszüntetik, s az Államigazgatási Bizottsággal összevonva létrehozzák az Államigazgatási, Helyi Önkormányzati és Nemzetiségi Bizottságot. Elnökévé Jozef Reát (DSZM) választják, magyar tagjai Duka Zólyomi Árpád alelnök és Dobos László. Az Együttélés és az MKDM két külön parlamenti klubot hoz létre. Az Együttélés és az MKDM prágai parlamenti képviselői úgy határoznak, hogy Coexistentia néven közös parlamenti klubot alakítanak. Elnökévé Duray Miklóst, alelnökévé Bartakovics Istvánt választják.

1992. június 5-6. : A rendszerváltás utáni második szabad parlamenti választásokat tartják Csehszlovákiában, amelyeken a választópolgárok 84-86%-a vesz részt. Amíg Csehországban a jobboldali Polgári Demokrata Párt és a Kereszténydemokrata Párt koalíciója győz, addig Szlovákiában a populista DSZM nyeri a választásokat. A Szövetségi Gyűlés 150 tagú Népi Kamarájában a DSZM a szlovákiai szavazatok 33,5%-ával 24, a DBP 14,4%-kal 10, az SZNP 9,4%-kal 6, a KDM 8,9%-kal szintén 6, az MKDM-Együttélés-Magyar Néppárt koalíció 7,4%-kal (227 925 szavazattal) 5 mandátumhoz jut; az MPP 2,4%-kal (72 877 szavazat) kiszorul a parlamentből. A 150 tagú Nemzetek Kamarájában a DSZM 33,8%-kal 33, a DBP 14,0%-kal 13, az SZNP 9,3%-kal 9, a KDM 8,8%-kal 8, az MKDM-Együttélés-Magyar Néppárt koalíció 7,4%-kal (228 219 szavazattal) 7, Szlovákia Szociáldemokrata Pártja 6,1%-kal 5 mandátumhoz jut; az MPP 2,3%-kal (71 122 szavazat) nem jut be a parlamentbe. A Szövetségi Gyűlésben a magyar koalíció listájáról összesen 11 magyar képviselő szerez mandátumot: a Népi Kamarában az Együttélés jelöltjeként Andrássy Ferenc, Mihályi Molnár László és Pázmány Péter, az MKDM jelöltjeként Bartakovics István; a Nemzetek Kamarájában az Együttélés jelöltjeként Duray Miklós, Bajnok István, Batta István és Boros Zoltán, az MKDM jelöltjeként Bábi Péter, Hornyák János és Sárközy Klára. A Népi Kamarában az Együttélés jelöltjeként mandátumhoz jut a lengyel Stanislaw Gawlik is. A szlovák nemzeti tanácsi választásokon a DSZM az érvényes szavazatok 37,3%-át megszerezve 74, a DBP 14,7%-kal 29, a KDM 8,9%-kal 18, az SZNP 7,9%-kal 15, az MKDM-Együttélés koalíciója 7,4%-kal (228 885 szavazattal) 14 mandátumhoz jut; az MPP 2,3%-ot szerezve (70 689 szavazat) kiszorul a szlovák parlamentből. A 150 tagú SZNT-ben öszszesen 16 magyar nemzetiségű képviselő szerez mandátumot: az MKDM-Együttélés koalíció listájáról az Együttélés jelöltjeként Bauer Edit, Dobos László, Duka Zólyomi Árpád, Köteles László, Kom-lósy Zsolt, Filakovszky János, Fehér Miklós, Harna István és Rózsa Ernő, az MKDM jelöltjeként Bugár Béla, Barta Pál, Csáky Pál, Farkas Pál és Fóthy János; a DBP listájáról pedig Varjú János és Zselenák József.

1992. május : Társadalomtudományi kutatásokkal foglalkozó szakemberek, mindenekelőtt történészek, szociológusok és nyelvészek részvételével megalakul Pozsonyban a Mercurius Társadalomtudományi Kutatócsoport. Tiszteletbeli elnöke Turczel Lajos, titkára Gyurgyík László.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)
CímkeBudapest / nyilvánosság - sajtó / nyilvánosság - rádió / erőszakszervezetek, állambiztonság / jegyzékek, memorandumok / Szlovák Nemzeti Tanács (SZNT): / Prága / Praha, Csehország / csehszlovák-magyar tárgyalások, egyezmények / tudományosság / ifjúság / Szövetsége, Csehszlovákiai Magyarok Demokratikus Szövetsége) / nyilvánosság - televízió / Nagymaros / dunai vízlépcsőrendszer / Belügyminisztérium (szlovák) / Havel Václav / Balla Kálmán / Barak László / Nap / Visegrád / Együttélés / Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom (MKDM) / Csehszlovákiai Magyar Amatőr Színjátszók Egyesülete / Szlovák Televízió / Csehszlovákiai Magyar Zenebarátok Társasága / Szpisák Ibolya / Nap Kiadó / Magyar Néppárt / Szlovák Rádió / Tomášikovo / DH-Press / Magyar Polgári Párt (MPP) / Krajcár / Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Bizottság / Honti Múzeum és Képtár / Mercurius Társadalomtudományi Kutatócsoport / Papp Sándor / Turczel Lajos / színjátszás / nyelvhasználat / Danis Ferenc / választások / Gyurgyík László / Protič János / Léva / Pozsony / Érsekújvár / Komárom / Nemzetiségi Tanács / Rozsnyó / Levice / Komárno / Nové Zámky / Dunajská Streda / Rožňava / Gabčíkovo / Tvrdošovce / Štúrovo / Bratislava / Želiezovce / Šahy / Gbelce / Ipolyság / Köbölkút / Tallós / Tardoskedd / Párkány / Dunaszerdahely / Bős / Zseliz / múzeum / Magyarország
FejezetV. A „bársonyos forradalomtól” Csehszlovákia megszűnéséig. A kisebbségi intézményrendszer kiépülése
TelepülésBős [Gabčíkovo] / Dunaszerdahely [Dunajská Streda] / Érsekújvár [Nové Zámky] / Ifjúságfalva [Dedina Mládeže] / Ipolyság [Šahy] / Köbölkút [Gbelce] / Komárnó [Komárno] / Komáromfüss [Trávnik] / Léva [Levice] / Naprágy [Neporadza] / Párkány [Štúrovo] / Pozsony [Bratislava] / Rozsnyó [Rožňava] / Tallós [Tomášikovo] / Tardoskedd [Tvrdošovce] / Zseliz [Želiezovce]
Év1992
Rövid URL
ID236594
Módosítás dátuma2007. augusztus 1.

1 2 3 4 5 6 108
3214 találat