Kronológiák - A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)

A (cseh)szlovákiai magyarság története immár közel kilenc évtizedre tekint vissza, múltjának feldolgozásával ennek ellenére máig adós a történettudomány. Hatványozottan érvényes ez a megállapítás a második világháború végén kezdődő s jelen kronológia tárgyát is képező második kisebbségi korszakára, amelyből a szakirodalom eddig jobbára csupán történetének legfájóbb szakaszát, 1944 és 1948 közötti jogfosztásának eseményeit tárgyalta. A felvidéki magyarság történetének feltárását célzó kutatási program részét képezi – s remélhetőleg a további kutatások támpontjául is szolgál majd – a (cseh)szlovákiai magyarság 1944 és 1992 közötti történetének kronologikus feldolgozása. (összeállította: Popély Árpád)

1 2 3 4 5 15
442 találat

1990. november 22. : Az SZNT elfogadja az 517/1990. sz. ún. közigazgatási törvényt, amely kimondja, hogy a községek és községrészek megnevezését, többek között a tájékoztató és közlekedési táblákon, a szervek, hivatalok, vállalatok és egyéb jogi személyek székhelyeinek megjelölésénél, a vasútállomások, repülőterek és kikötők megjelölésénél, a sajtóban és más tömegtájékoztatási eszközökben, valamint az állami szervek és a községek hivatalos tevékenységében hivatalos nyelven kell feltüntetni. A magyar mezőgazdasági sajtó, mezőgazdasági szakkönyvek és ismeretterjesztő kiadványok gondozása céljából megalakul Pozsonyban a Gazda Magyar Mezőgazdasági Lap- és Könyvkiadó Kft. Elnöke Klamarcsik Mária, főszerkesztőigazgatója Haraszti Mészáros Erzsébet. Az SZNT Elnöksége a tisztségéről november 2-án lemondott Anton Andráš helyett Ladislav Pittnert (KDM) nevezi ki a szlovák kormány belügyminiszterévé.

1990. október 25. : Az SZNT 12 órás vitát követően - miközben a parlament épülete előtt a Szlovák Nemzeti Párt szervezésében ezrek tüntetnek a maticás törvényjavaslat elfogadását, valamint a parlament és a kormány lemondását követelve - a három előterjesztett nyelvtörvényjavaslat közül a koalíciósat fogadja el, azonban azt is több helyen lényegesen módosítva. A szlovákot az egyetlen hivatalos nyelvvé tévő 425/1990. sz. nyelvtörvény a nemzetiségek nyelvének a hivatalos érintkezésben való használatának lehetőségét a tervezett 10% helyett 20%-os részarányuktól teszi függővé, s azt is leszögezi, hogy „az állami szervek és önkormányzati szervek dolgozói nem kötelesek ismerni és használni a nemzetiségi kisebbség nyelvét”. Nem tartalmazza azt a rendelkezést sem, hogy a 20% fölötti nemzetiségi lakossággal rendelkező helységekben a helységnevek, utcanevek, földrajzi nevek és intézménynevek feliratozása többnyelvű lehessen. A magyar képviselők közül 18 megszavazza a törvényjavaslatot, 4 ellene szavaz, 2 tartózkodik.

1990. október 8. : Az MKDM és az Együttélés parlamenti képviselői, valamint Paulicky Péter, az SZLKP képviselője nyelvtörvényjavaslatot terjesztenek az SZNT Elnöksége elé. A tervezet értelmében a 10%-ot elérő nemzetiségi lakossal rendelkező térségekben a nemzetiségek a hivatalos érintkezés során szóban és írásban egyaránt használhatnák anyanyelvüket csakúgy, mint az önkormányzatok, valamint a társadalmi és kulturális szervezetek. Első ülését tartja a szlovák kormány szeptember végén kinevezett Nemzetiségi Tanácsa. A testület elnöke Ján Čarnogurský miniszterelnök-helyettes, magyar alelnöke Szőcs Ferenc (MKDM), másik két alelnöke ruszin-ukrán, ill. roma nemzetiségű. Tagjai közül 15 szlovák, 5 magyar, 4 ruszin-ukrán, 2 roma, 1 pedig német nemzetiségű; magyar tagjai: Bauer Edit, Dobos László (Együttélés), Kovács László, Mede Géza és Sándor Eleonóra (FMK). Az FMK parlamenti képviselői és Ügyvivői Testülete állásfoglalást adnak ki a nyelvtörvény kapcsán kialakult helyzetről, amelyben elítélik a Matica slovenská által szervezett október 5-i nacionalista tüntetést.

1990. október 5. : A Matica slovenská ún. össznemzeti tüntetést rendez Pozsonyban a Szlovák Nemzeti Párt nyelvtörvénytervezetének támogatásáért. A tüntetés résztvevői felhívásban követelik, hogy az SZNT október 27-ig határozzon a szlovák nyelvnek, mint egyedüli hivatalos és állami nyelvnek a törvénybe iktatásáról, nyilvánítsa ki Szlovákia szuverenitását, s rendeljen el moratóriumot a helységek eredeti elnevezésének visszaállítására. Követeléseik el nem fogadása esetére országos méretű elégedetlenségi mozgalmat helyeznek kilátásba. Az MKDM és az Együttélés pozsonyi parlamenti klubja állásfoglalást tesz közzé a nyelvtörvénytervezettel kapcsolatban, amelyben elutasítja, hogy a szlovák nyelvet egyedüli államnyelvként törvényesítsék, egyben javasolja, hogy a nyelvtörvény megvitatására csak az Emberi Jogok Chartájának tervezett elfogadása után kerüljön sor.

1990. szeptember 1. : Érsekújvárott tartja V. országos közgyűlését a Független Magyar Kezdeményezés, amelynek fő témája a helyhatósági választásokra való felkészülés, ill. a mozgalomnak a nyelvtörvényjavaslattal és a bősi vízlépcsővel kapcsolatos álláspontjának kialakítása. A közgyűlés jóváhagyja az FMK jelentkezési szándékát a Liberális Internacionáléba, a Politikai Bizottság létrehozását, valamint a mozgalom 13 szakbizottságának felállítását. Az MKDM vezetése a komáromi Együttélés bejelentését hamis koalíciós híradásnak minősíti, s felszólítja helyi szervezeteit, hogy mindaddig tartózkodjanak a helyi választási koalíciók megkötésétől, amíg az MKDM közgyűlése kötelező határozatot nem hoz a kérdésben. (Janics Kálmán szeptember 5-én az Új Szóban úgy nyilatkozik, hogy a felhívás szövegezésében nem vett részt, s hangvételével nem ért egyet.) A CSKP KB ülésén lemond pártelnöki tisztségéről Ladislav Adamec. A KB a párt vezetésével ideiglenesen Vasil Mohorita első titkárt bízza meg. Hidaskürtön Cservenka János kezdeményezésére megnyílik az ország első magyar tannyelvű középfokú magán-szaktanintézete.

1990. június 26. : Alakuló ülését tartja az új SZNT. Elnökévé František Mikloškót (NYEE), egyik alelnökévé A. Nagy Lászlót (NYEE-FMK) választják; 21 tagú Elnökségébe bekerül Szabó Rezső (Együttélés) is. Az újonnan létrehozott Nemzetiségi, Etnikai és Emberjogi Bizottság elnöke Ivan Brndiar (DP). A Szlovák Nemzeti Párt az SZNT Elnöksége elé terjeszti nyelvtörvényjavaslatát, amely a szlovák nyelvet Szlovákia „egyedüli” államnyelveként határozza meg. A tervezet, amely szerint az állami, önkormányzati, társadalmi, gazdasági, valamint politikai szervek és szervezetek kizárólag a szlovák nyelvet használhatnák, egyedül a nemzetiségi kulturális szövetségek számára engedélyezné, hogy belső ügyvitelük nyelve a szlovákkal párhuzamosan esetleg más nyelv is lehessen. A községek, községrészek, utcák és terek, földrajzi nevek, középületek, szervek és szervezetek megnevezését szintén kizárólag szlovák nyelven lehetne feltüntetni. (Mivel az SZNP tervezetét a Matica slovenská is támogatja, a törvénytervezet „maticás” néven válik ismertté.)

1990. május : Felvidéki Hírvivo címmel megjelenik Budapesten a Rákóczi Szövetség politikai és művelődési értesítőjének első száma. Felelős szerkesztője Selmeczi Elek. A lap második, 1990. decemberi számától kezdve Rákóczi Hírvivo címen jelenik meg. Megjelenik Pozsonyban a Szakszervezeti Közlöny című szakszervezeti havilap utolsó száma.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)
CímkeBudapest / Matica slovenská / nyilvánosság - sajtó / törvények, törvényhozás / egyházak - református / Prága / Praha, Csehország / oktatási intézmények - alap- és középiskola / oktatási intézmények - felsofokú intézmények / tudományosság / ifjúság / Brünn / Brno, Csehország / Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság (Masaryk Akadémia) / Szövetsége, Csehszlovákiai Magyarok Demokratikus Szövetsége) / Szakszervezeti Közlöny / díjak, kitüntetések / Pedagógiai Kar / klubmozgalom / József Attila Ifjúsági Klub (JAIK) / Juhász Gyula Ifjúsági Klub (JUGYIK) / alapítványok / Galán Géza / Szövetségi Gyűlés / Ady Endre Diákkör (AED) / Mikó Jenő / Rákóczi Szövetség / Párbeszéd Alapítvány / Független Magyar Kezdeményezés (FMK) / Magyar Diákszövetség / Tőkés László / Dél-Zempléni Változások / Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége (SZMPSZ) / Ifi / Regio / Együttélés / Jókai Mór Egyetem / Kovács László / Szlovák Nemzeti Párt (SZNP) / Štúr Társaság / Magyarok Világszövetsége / Nagyvárad / Oradea, Románia / Lehetőség / Ádám Zita / Máthé József / Simonyi Alapítvány / Balázs György / Czenthe Miklós / Halzl József / Kun Ferenc / Selmeczi Elek / Határon Túli Magyarok Titkársága / Közgazdaságtudományi Egyetemen (Budapest) / Entz Géza / Felvidéki Hírvivő / Rákóczi Hírvivő / nyelvhasználat / Pukkai László / választások / Dobossy László / szakszervezetek / Pozsony / egyházak / Érsekújvár / Kassa / Komárom / Nemzetiségi Tanács / Új Szó / pedagógusképzés / Komárno / Nové Zámky / Dunajská Streda / Gabčíkovo / Bratislava / Nitra / Želiezovce / Košice / Šimonovce / Rimasimonyi / Nyitra / Dunaszerdahely / Bős / Zseliz / Magyarország
FejezetV. A „bársonyos forradalomtól” Csehszlovákia megszűnéséig. A kisebbségi intézményrendszer kiépülése
TelepülésBős [Gabčíkovo] / Dunaszerdahely [Dunajská Streda] / Érsekújvár [Nové Zámky] / Ifjúságfalva [Dedina Mládeže] / Kassa [Košice] / Komárnó [Komárno] / Komáromfüss [Trávnik] / Nyitrapásztó [Pastuchov] / Pozsony [Bratislava] / Rimasimonyi [Šimonovce] / Zseliz [Želiezovce]
Év1990
Rövid URL
ID235289
Módosítás dátuma2007. augusztus 1.

1 2 3 4 5 15
442 találat