Szlovákiai Magyar Adatbank » Albumok » A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992) A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992) – Oldal 17 – Szlovákiai Magyar Adatbank
Kronológiák - A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)

A (cseh)szlovákiai magyarság története immár közel kilenc évtizedre tekint vissza, múltjának feldolgozásával ennek ellenére máig adós a történettudomány. Hatványozottan érvényes ez a megállapítás a második világháború végén kezdődő s jelen kronológia tárgyát is képező második kisebbségi korszakára, amelyből a szakirodalom eddig jobbára csupán történetének legfájóbb szakaszát, 1944 és 1948 közötti jogfosztásának eseményeit tárgyalta. A felvidéki magyarság történetének feltárását célzó kutatási program részét képezi – s remélhetőleg a további kutatások támpontjául is szolgál majd – a (cseh)szlovákiai magyarság 1944 és 1992 közötti történetének kronologikus feldolgozása. (összeállította: Popély Árpád)

1 15 16 17 18 19 108
108 találat

1990. október 8. : Az MKDM és az Együttélés parlamenti képviselői, valamint Paulicky Péter, az SZLKP képviselője nyelvtörvényjavaslatot terjesztenek az SZNT Elnöksége elé. A tervezet értelmében a 10%-ot elérő nemzetiségi lakossal rendelkező térségekben a nemzetiségek a hivatalos érintkezés során szóban és írásban egyaránt használhatnák anyanyelvüket csakúgy, mint az önkormányzatok, valamint a társadalmi és kulturális szervezetek. Első ülését tartja a szlovák kormány szeptember végén kinevezett Nemzetiségi Tanácsa. A testület elnöke Ján Čarnogurský miniszterelnök-helyettes, magyar alelnöke Szőcs Ferenc (MKDM), másik két alelnöke ruszin-ukrán, ill. roma nemzetiségű. Tagjai közül 15 szlovák, 5 magyar, 4 ruszin-ukrán, 2 roma, 1 pedig német nemzetiségű; magyar tagjai: Bauer Edit, Dobos László (Együttélés), Kovács László, Mede Géza és Sándor Eleonóra (FMK). Az FMK parlamenti képviselői és Ügyvivői Testülete állásfoglalást adnak ki a nyelvtörvény kapcsán kialakult helyzetről, amelyben elítélik a Matica slovenská által szervezett október 5-i nacionalista tüntetést.

1990. október 5. : A Matica slovenská ún. össznemzeti tüntetést rendez Pozsonyban a Szlovák Nemzeti Párt nyelvtörvénytervezetének támogatásáért. A tüntetés résztvevői felhívásban követelik, hogy az SZNT október 27-ig határozzon a szlovák nyelvnek, mint egyedüli hivatalos és állami nyelvnek a törvénybe iktatásáról, nyilvánítsa ki Szlovákia szuverenitását, s rendeljen el moratóriumot a helységek eredeti elnevezésének visszaállítására. Követeléseik el nem fogadása esetére országos méretű elégedetlenségi mozgalmat helyeznek kilátásba. Az MKDM és az Együttélés pozsonyi parlamenti klubja állásfoglalást tesz közzé a nyelvtörvénytervezettel kapcsolatban, amelyben elutasítja, hogy a szlovák nyelvet egyedüli államnyelvként törvényesítsék, egyben javasolja, hogy a nyelvtörvény megvitatására csak az Emberi Jogok Chartájának tervezett elfogadása után kerüljön sor.

1990. szeptember 15. : Az Együttélés Központi Ügyvivői Testületének losonci ülése a helyhatósági választásokon létrehozandó koalíciókról tárgyalva a döntéshozatalt a helyi csoportokra bízza. Elfogadja a Simonyi Alapítvány statútumát, s a második világháború áldozatainak, ill. a kollektív bűnösség elve alapján sérelmet szenvedettek ügyének felkarolása és rehabilitálásuk céljából pedig egy Történelmi Emlékbizottság felállítását javasolja. A mozgalom vezető titkárává Gyurcsík Iván helyett Fuksz Sándort választja; Gyurcsík az Együttélés külügyi titkára lesz. Pozsonyban tartja II. szóvivői közgyűlését a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom, amelyen tudomásul veszik Bugár Béla ügyvezető elnökké választását, s noha többen kiállnak a korábbi koalíció megtartása mellett, és elhibázottnak minősítik a vezetőség szeptember 1-jei felhívását, a koalíciókötés kérdésében nem születik döntés.

1990. szeptember 1. : Érsekújvárott tartja V. országos közgyűlését a Független Magyar Kezdeményezés, amelynek fő témája a helyhatósági választásokra való felkészülés, ill. a mozgalomnak a nyelvtörvényjavaslattal és a bősi vízlépcsővel kapcsolatos álláspontjának kialakítása. A közgyűlés jóváhagyja az FMK jelentkezési szándékát a Liberális Internacionáléba, a Politikai Bizottság létrehozását, valamint a mozgalom 13 szakbizottságának felállítását. Az MKDM vezetése a komáromi Együttélés bejelentését hamis koalíciós híradásnak minősíti, s felszólítja helyi szervezeteit, hogy mindaddig tartózkodjanak a helyi választási koalíciók megkötésétől, amíg az MKDM közgyűlése kötelező határozatot nem hoz a kérdésben. (Janics Kálmán szeptember 5-én az Új Szóban úgy nyilatkozik, hogy a felhívás szövegezésében nem vett részt, s hangvételével nem ért egyet.) A CSKP KB ülésén lemond pártelnöki tisztségéről Ladislav Adamec. A KB a párt vezetésével ideiglenesen Vasil Mohorita első titkárt bízza meg. Hidaskürtön Cservenka János kezdeményezésére megnyílik az ország első magyar tannyelvű középfokú magán-szaktanintézete.

1 15 16 17 18 19 108
108 találat