Kronológiák - A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)

A (cseh)szlovákiai magyarság története immár közel kilenc évtizedre tekint vissza, múltjának feldolgozásával ennek ellenére máig adós a történettudomány. Hatványozottan érvényes ez a megállapítás a második világháború végén kezdődő s jelen kronológia tárgyát is képező második kisebbségi korszakára, amelyből a szakirodalom eddig jobbára csupán történetének legfájóbb szakaszát, 1944 és 1948 közötti jogfosztásának eseményeit tárgyalta. A felvidéki magyarság történetének feltárását célzó kutatási program részét képezi – s remélhetőleg a további kutatások támpontjául is szolgál majd – a (cseh)szlovákiai magyarság 1944 és 1992 közötti történetének kronologikus feldolgozása. (összeállította: Popély Árpád)

2 találat

1990. szeptember 15. : Az Együttélés Központi Ügyvivői Testületének losonci ülése a helyhatósági választásokon létrehozandó koalíciókról tárgyalva a döntéshozatalt a helyi csoportokra bízza. Elfogadja a Simonyi Alapítvány statútumát, s a második világháború áldozatainak, ill. a kollektív bűnösség elve alapján sérelmet szenvedettek ügyének felkarolása és rehabilitálásuk céljából pedig egy Történelmi Emlékbizottság felállítását javasolja. A mozgalom vezető titkárává Gyurcsík Iván helyett Fuksz Sándort választja; Gyurcsík az Együttélés külügyi titkára lesz. Pozsonyban tartja II. szóvivői közgyűlését a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom, amelyen tudomásul veszik Bugár Béla ügyvezető elnökké választását, s noha többen kiállnak a korábbi koalíció megtartása mellett, és elhibázottnak minősítik a vezetőség szeptember 1-jei felhívását, a koalíciókötés kérdésében nem születik döntés.

2 találat