Szlovákiai Magyar Adatbank » Albumok » A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992) A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992) – Oldal 10 – Szlovákiai Magyar Adatbank
Kronológiák - A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)

A (cseh)szlovákiai magyarság története immár közel kilenc évtizedre tekint vissza, múltjának feldolgozásával ennek ellenére máig adós a történettudomány. Hatványozottan érvényes ez a megállapítás a második világháború végén kezdődő s jelen kronológia tárgyát is képező második kisebbségi korszakára, amelyből a szakirodalom eddig jobbára csupán történetének legfájóbb szakaszát, 1944 és 1948 közötti jogfosztásának eseményeit tárgyalta. A felvidéki magyarság történetének feltárását célzó kutatási program részét képezi – s remélhetőleg a további kutatások támpontjául is szolgál majd – a (cseh)szlovákiai magyarság 1944 és 1992 közötti történetének kronologikus feldolgozása. (összeállította: Popély Árpád)

1 8 9 10 11 12 108
108 találat

1991. szeptember 20. : Pozsonyban az Együttélés, az FMK és az MKDM vezetőinek újabb megbeszélésén egyetértés születik abban, hogy az államjogi elrendezés ügyében elleneznek minden alkotmánysértő kezdeményezést, s képviselőik a szlovák parlamentben együtt fognak működni. Elhatározzák két közös bizottság létrehozását, amelyek a kisebbségi jogok kidolgozásakor figyelembe veendő alapelvek egyeztetésével, ill. a területi átszervezéssel kapcsolatos elképzelések összehangolásával fognak foglalkozni. Prágában Marián Čalfa szövetségi miniszterelnök fogadja az FMK küldöttségét, amely arról tájékoztatja a kormányfőt, hogy a Szövetségi Gyűlésben kezdeményezni fogja egy nemzetiségi törvény megalkotását. Érsekújvárott a városi önkormányzat határozatot hoz a kétnyelvű utcanévtáblák elhelyezéséről. Ezt követően a Matica slovenská, a Szlovák Nemzeti Párt és a KDM aláírásgyűjtésbe kezd a kétnyelvű utcanévtáblák elhelyezése elleni népszavazás kiírásáért.

1991. szeptember 13. : Pozsonyban a Csemadok székházában - az Együttélés kezdeményezésére - első ízben kerül sor a csehszlovákiai magyar parlamenti képviselők találkozójára, amelyen az Együttélés részéről 11, az MKDM részéről 7, az FMK részéről 4, a DBP részéről 2, a KDM részéről 1 képviselő vesz részt. A tanácskozás résztvevői elsősorban a szövetségi államformáról, a nemzetek önrendelkezéséről és a kisebbségek jogi helyzetéről, önigazgatásuk kérdéséről és az önrendelkezés alkotmányos úton történő eléréséről cserélnek véleményt, de szóba kerül a feddhetetlenségi vizsgálat, a regionális önszerveződés, a területi átszervezés és a népszavazás kérdése is. Nézetazonosság csak nagyon kevés kérdésben alakul ki, a tárgyalásról kiadott nyilatkozat érdemi állásfoglalást nem tartalmaz.

1991. szeptember 6. : Václav Havel köztársasági elnök Pozsonyban fogadja a szlovákiai politikai pártok és mozgalmak, köztük az FMK, az MKDM és az Együttélés küldöttségét. A magyar mozgalmak képviselői tolmácsolják az államfőnek a szövetségi állam jövőjével, a bősi vízlépcsővel és a kisebbségi kérdéssel kapcsolatos nézeteiket. Az FMK pozsonyi irodájában első ízben találkozik a három magyar politikai mozgalom küldöttsége. A megbeszélésen - amelyen az FMK-t Tóth Károly, Gyurovszky László, Zászlós Gábor és Világi Oszkár, az Együttélést Bauer Edit, Duka Zólyomi Árpád és Rózsa Ernő, az MKDM-et Bugár Béla, Agárdy Gábor, Csáky Pál és Bartakovics István képviseli - a jövőbeli államjogi elrendezésről, valamint együttműködésük lehetőségéről tanácskoznak, s megállapodnak találkozóik rendszeresítésében.

1 8 9 10 11 12 108
108 találat