Dercsika (Jurová)
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz középső részén, Dunaszerdahelytől DNy-ra. L: [1921] – 510, ebből 506 (99,2%) magyar, 2 (0,4%) szlovák; [2011] – 507, ebből 409 (80,7%) magyar, 86 (17%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 454 (89,5%) magyar, 45 (8,9%) szlovák. V:...megnyit →
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz középső részén, Dunaszerdahelytől DNy-ra. L: [1921] – 510, ebből 506 (99,2%) magyar, 2 (0,4%) szlovák; [2011] – 507, ebből 409 (80,7%) magyar, 86 (17%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 454 (89,5%) magyar, 45 (8,9%) szlovák. V:...megnyit →
Részletek
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz középső részén, Dunaszerdahelytől DNy-ra. L: [1921] – 510, ebből 506 (99,2%) magyar, 2 (0,4%) szlovák; [2011] – 507, ebből 409 (80,7%) magyar, 86 (17%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 454 (89,5%) magyar, 45 (8,9%) szlovák. V: [2011] – 442 r. k., 9 ev., 8 ref. – R. k. (Szűz Mária mennybevétele) temploma 1778-ban klasszicista stílusban épült, mai formáját 1927-ben kapta. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. – Ir. Presinszky Lajos: Dercsika a 2000. év tükrében (2000).
Deregnyő (Drahňov)
[caption id="attachment_490100" align="alignnone" width="300"] Deregnyő − az új ref. központ (GJ)[/caption] Község a Nagymihályi járásban, az Alföldön, a Laborc folyó jobb partján, az Ung folyó torkolatával szemben, Nagykapostól ÉNy-ra. L: [1921] – 982, ebből 495 (50,4%) magyar, 279 (28,4%) szlovák, 57 (5,8%) zsidó, 37...megnyit →
[caption id="attachment_490100" align="alignnone" width="300"] Deregnyő − az új ref. központ (GJ)[/caption] Község a Nagymihályi járásban, az Alföldön, a Laborc folyó jobb partján, az Ung folyó torkolatával szemben, Nagykapostól ÉNy-ra. L: [1921] – 982, ebből 495 (50,4%) magyar, 279 (28,4%) szlovák, 57 (5,8%) zsidó, 37...megnyit →
Részletek
Deregnyő. Lónyay-kastély (GJ)
Deregnyő − az új ref. központ (GJ)
Község a Nagymihályi járásban, az Alföldön, a Laborc folyó jobb partján, az Ung folyó torkolatával szemben, Nagykapostól ÉNy-ra. L: [1921] – 982, ebből 495 (50,4%) magyar, 279 (28,4%) szlovák, 57 (5,8%) zsidó, 37 (3,8%) roma; [2011] – 1352, ebből 627 (46,4%) roma, 299 (22,1%) magyar, 284 (21,0%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 947 (70,0%) magyar, 248 (18,3%) szlovák, 10 (0,7%) roma. V: [2011] – 441 ref., 299 r. k., 105 gör. kat., 4 ev. – A Lónyay-kastély 1812-ben, ref. temploma 1836-ban épült klasszicista stílusban, r. k. (Urunk átváltozása) templomát 1990–91-ben emelték. 1991-ben ~n jött létre az Ungi ref. Egyházmegye Tanulmányi Központja, 1994 óta Református Újság címmel ref. havilapja jelenik meg. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os vegyes, szlovák–magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Deregnyő − az új ref. központ (GJ)
Deregnyő − a deportáltak emléktáblája (GJ)
A második világháború alatt internált magyarok emléktáblája, Deregnyő
Deregnyő − Lónyay-kastély (GJ)
Deresk (Držkovce)
Község a Nagyrőcei járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i részén, a Túróc-patak völgyében, Tornaljától É–ÉNy-ra. L: [1921] – 783, ebből 736 (94,0%) magyar, 25 (3,2%) szlovák; [2011] – 548, ebből 366 (66,8%) magyar, 95 (17,3%) roma, 82 (15,0%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 483 (88,1%) magyar,...megnyit →
Község a Nagyrőcei járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i részén, a Túróc-patak völgyében, Tornaljától É–ÉNy-ra. L: [1921] – 783, ebből 736 (94,0%) magyar, 25 (3,2%) szlovák; [2011] – 548, ebből 366 (66,8%) magyar, 95 (17,3%) roma, 82 (15,0%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 483 (88,1%) magyar,...megnyit →
Részletek
Deresk − r. k. templom (SzL)
Község a Nagyrőcei járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i részén, a Túróc-patak völgyében, Tornaljától É–ÉNy-ra. L: [1921] – 783, ebből 736 (94,0%) magyar, 25 (3,2%) szlovák; [2011] – 548, ebből 366 (66,8%) magyar, 95 (17,3%) roma, 82 (15,0%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 483 (88,1%) magyar, 60 (10,9%) szlovák, 1 (0,2%) roma. V: [2011] – 503 r. k., 12 ref., 1 ev. – A közeli dombon álló r. k. (Szt. Mihály arkangyal) templom a 13. sz. végén gótikus stílusban épült, a 17–18. sz.-ban barokkosították. A falu központjában álló új r. k. templomot 1935-ben emelték. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. ~ a közelmúltig híres fazekasfalu volt, lakói cserépedény és cserépzsindely készítésével foglalkoztak. – Ir. Viczén István: Fejezetek két Túróc-völgyi falu – Deresk és Lévárt – néprajzához (1998).
Dernő (Drnava)
Község a Rozsnyói járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i lábánál, a Pipityke-csúcs alatt, a Csermosnya-patak völgyében, Rozsnyótól K-re. L: [1921] – 577, ebből 564 (97,7%) magyar; [2011] – 704, ebből 478 (67,9%) magyar, 195 (27,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 527 (74,9%) magyar, 133 (18,9%) szlovák....megnyit →
Község a Rozsnyói járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i lábánál, a Pipityke-csúcs alatt, a Csermosnya-patak völgyében, Rozsnyótól K-re. L: [1921] – 577, ebből 564 (97,7%) magyar; [2011] – 704, ebből 478 (67,9%) magyar, 195 (27,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 527 (74,9%) magyar, 133 (18,9%) szlovák....megnyit →
Részletek
Dernő látképe a r. k. temlommal (GJ)
Község a Rozsnyói járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i lábánál, a Pipityke-csúcs alatt, a Csermosnya-patak völgyében, Rozsnyótól K-re. L: [1921] – 577, ebből 564 (97,7%) magyar; [2011] – 704, ebből 478 (67,9%) magyar, 195 (27,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 527 (74,9%) magyar, 133 (18,9%) szlovák. V: [2011] – 560 r. k., 38 ref., 9 gör. kat., 8 ev. – R. k. (Szt. Miklós-) temploma 1779-ben, az Andrássy-kastély a 18. sz. végén épült barokk-klasszicista stílusban. 19. sz.-i vasolvasztójának, amelyben egykor a budapesti Lánchíd vasalkatrészei is készültek, mára már csak a romjai maradtak fenn. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. Határának egy részét 1984-ben 186 ha-on természetvédelmi területté nyilvánították.
Dernő − az 1848/49-es szabadságharc hősi halottainak emlékműve (GJ)Détér (Gemerské Dechtáre)
Részletek
Község a Rimaszombati járásban, a Cseres-hegység ÉK-i részén, a Détér-patak bal partján, Rimaszombattól D-re. L: [1921] – 631, ebből 615 (97,5%) magyar; [2011] – 451, ebből 386 (85,6%) magyar, 34 (7,5%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 415 (92,0%) magyar, 12 (2,7%) szlovák. V: [2011] – 396 r. k., 14 ref., 3 ev. – R. k. (Szt. István-) kápolnája 1880-ban neoklasszicista stílusban épült, harangtornya 19. sz.-i építmény. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Diákhálózat
A Szl.-ban és Csehországban tanuló egyetemisták országos szervezete (Pozsony, 1991 márc.). A Magyar Diákszövetség és a Felvidéki Diáktanács egyesülésével jött létre. Kulturális, közművelődési, érdekvédelmi és oktatási tevékenységet folytat. Célja a szlovákiai magyar diákság érdekvédelme és képviselete, valamint kulturális életének fellendítése. Feladatának tekinti továbbá az információnyújtást...megnyit →
A Szl.-ban és Csehországban tanuló egyetemisták országos szervezete (Pozsony, 1991 márc.). A Magyar Diákszövetség és a Felvidéki Diáktanács egyesülésével jött létre. Kulturális, közművelődési, érdekvédelmi és oktatási tevékenységet folytat. Célja a szlovákiai magyar diákság érdekvédelme és képviselete, valamint kulturális életének fellendítése. Feladatának tekinti továbbá az információnyújtást...megnyit →
Részletek
A Szl.-ban és Csehországban tanuló egyetemisták országos szervezete (Pozsony, 1991 márc.). A Magyar Diákszövetség és a Felvidéki Diáktanács egyesülésével jött létre. Kulturális, közművelődési, érdekvédelmi és oktatási tevékenységet folytat. Célja a szlovákiai magyar diákság érdekvédelme és képviselete, valamint kulturális életének fellendítése. Feladatának tekinti továbbá az információnyújtást a felsőoktatási lehetőségekről. Koordinálja a klubokból, középiskolás alapcsoportokból érkező kezdeményezéseket, segíti ezek megvalósítását, kulturális, szakmai programokat biztosít tagjai számára. Lapja az Alma Mater. Tagszervezetei: Prága: Ady Endre Diákkör (AED), Brünn: Kazinczy Ferenc Diákklub (KAFEDIK), Pozsony: József Attila Ifjúsági Klub (JAIK), Nyitra: Juhász Gyula Ifjúsági Klub (JUGYIK), Nagyszombat: Nagyszombati Diákklub (NDK), Komárom: Jókai Mór Diákkör (JóMóD), Budapest: Kaszás Attila Diákkör (KAD), Kassa: KIKELET, Besztercebánya: Mikszáth Kálmán Diákklub (MIKÁD). – Vezető: Kotiers Róza.
Diakovce
-> Deáki (Diakovce)
Község a Vágsellyei járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Vág folyó jobb parti síkságán, Vágsellyétől DNy-ra. L: [1921] – 3131, ebből 2993 (95,6%) magyar, 102 (3,3%) zsidó, 25 (0,8%) szlovák; [2011] – 2204, ebből 1447 (65,7%) magyar, 710 (32,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] –...megnyit →
Község a Vágsellyei járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Vág folyó jobb parti síkságán, Vágsellyétől DNy-ra. L: [1921] – 3131, ebből 2993 (95,6%) magyar, 102 (3,3%) zsidó, 25 (0,8%) szlovák; [2011] – 2204, ebből 1447 (65,7%) magyar, 710 (32,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] –...megnyit →
Részletek
Deáki − r. k. (Szűz Mária) bazilikatemplom (GJ)
Község a Vágsellyei járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Vág folyó jobb parti síkságán, Vágsellyétől DNy-ra. L: [1921] – 3131, ebből 2993 (95,6%) magyar, 102 (3,3%) zsidó, 25 (0,8%) szlovák; [2011] – 2204, ebből 1447 (65,7%) magyar, 710 (32,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1515 (71,3%) magyar, 650 (26,5%) szlovák. V: [2011] – 1480 r. k., 229 ref., 170 ev., 6 gör. kat. – A második vh. után, 1947-ben magyar lakosságának egy részét (közel 700 személyt) áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi és külföldi szlovák telepesek (ún. reemigránsok) érkeztek. Legjelentősebb műemléke az 1228-ban román stílusban épült kéttornyú r. k. (Szűz Mária) bazilikatemplom, amelyet 1872–75 között Schulek Frigyes tervei alapján neoromán stílusban felújítottak és kibővítettek, majd 1938–41 között a helyi születésű Serédi Jusztinián esztergomi érsek jóvoltából restauráltak. A ~ bencés szerzetesek használták egykor azt az 1192–95 körül írt, későbbi ismertetőjéről, Pray Györgyről Pray-kódexnek elnevezett latin nyelvű szertartáskönyvet, amely a legrégibb összefüggő magyar nyelvemléket, a Halotti Beszédet és Könyörgést tartalmazza. A templom D-i falához csatlakozó kápolna a 12. sz. elején román, klasszicista stílusú ref. temploma 1786-ban, ugyancsak klasszicista r. k. kápolnája a 18. sz. végén, kálváriája a 19. sz. végén, ev. temploma 1969-ben épült. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. A falu mellett termálfürdő üzemel. – Ir. Molnár Imre: Deáki (2002).
Deáki − r. k. (Szűz Mária) bazilikatemplom (GJ)
Deáki − Szt. István emlékmű (Nagy János alkotása) (GJ)
Dicske
-> Nemesdicske; Dicske (Dyčka)
1975- ben Verebélyhez csatolt község a Nyitrai járásban, a Kisalföldön, a Zsitva folyó völgyében, Verebélytől DNy-ra. L: [1921] – 455, ebből 291 (64,0%) magyar, 147 (32,3%) szlovák; [1970] 598, ebből 577 (96,5%) szlovák, 15 (2,5%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 442 r. k., 7...megnyit →
1975- ben Verebélyhez csatolt község a Nyitrai járásban, a Kisalföldön, a Zsitva folyó völgyében, Verebélytől DNy-ra. L: [1921] – 455, ebből 291 (64,0%) magyar, 147 (32,3%) szlovák; [1970] 598, ebből 577 (96,5%) szlovák, 15 (2,5%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 442 r. k., 7...megnyit →
Részletek
1975- ben Verebélyhez csatolt község a Nyitrai járásban, a Kisalföldön, a Zsitva folyó völgyében, Verebélytől DNy-ra. L: [1921] – 455, ebből 291 (64,0%) magyar, 147 (32,3%) szlovák; [1970] 598, ebből 577 (96,5%) szlovák, 15 (2,5%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 442 r. k., 7 izr., 6 ref. A 18. sz.-ban részben szlovákokkal újranépesített falu 20. sz. első felében magát még nagyrészt magyarnak valló kétnyelvű lakossága a sz. második felére szlovákká vált. R. k. (Szűz Mária születése) temploma a 18. sz. második felében épült barokk-klasszicista stílusban.
Dienes Adorján
Részletek
(* 1872. aug. 3. Kisazar, † 1957. ápr. 15. Sátoraljaújhely [Mo.]) R. k. pap, író. 1912–1942 között Nagykövesd plébánosa volt, 1944-től Sátoraljaújhelyen élt. Elbeszélések, történeti munkák szerzője. – Fm. Rozsnyó (1933); Regélő romok (vármondák, 1934).
Diósförgepatony; Dióspatony (Orechová Potôň)
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől Ny–ÉNy-ra. L: [1921] – 821, ebből 807 (98,3%) magyar, 5 (0,6%) szlovák; [2011] – 1678, ebből 1394 (83,1%) magyar, 239 (14,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1474 (87,8%) magyar, 164 (9,8%) szlovák. V:...megnyit →
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől Ny–ÉNy-ra. L: [1921] – 821, ebből 807 (98,3%) magyar, 5 (0,6%) szlovák; [2011] – 1678, ebből 1394 (83,1%) magyar, 239 (14,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1474 (87,8%) magyar, 164 (9,8%) szlovák. V:...megnyit →
Részletek
Diósförgepatony − r. k. templom (GJ)
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől Ny–ÉNy-ra. L: [1921] – 821, ebből 807 (98,3%) magyar, 5 (0,6%) szlovák; [2011] – 1678, ebből 1394 (83,1%) magyar, 239 (14,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1474 (87,8%) magyar, 164 (9,8%) szlovák. V: [2011] – 1190 r. k., 224 ref., 14 ev., 9 gör. kat. – Modernista szemléletű, ún. skandináv típusú ref. temploma a korábbi neoklasszicista templom helyén 1969–77 között, r. k. (Rózsafüzér Királynője) temploma 1992-98 között épült. 2009-ben adták át a határában található Slovakiaringet. A multifunkciós létesítményt az autósok és a motorosok egyaránt használhatják. 2001 óta jelenik meg ~ban a Patonyföld c. havilap. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. 1940-ben hozzácsatolták Bögölypatonyt, 1966–90 között hozzá tartozott Dunakisfalud. – Ir. Koncsol László: Diósförgepatony (Történelmi olvasókönyv) I–II. (1992,1993); Ág Tibor – Barsi Ernő – Koncsol László: Kemény a föld a patonyi határba. Dióspatony népzenei hagyománya (1997); Kovátsné Németh Mária (szerk.): Diósförgepatony névkincse, iskola- és sporttörténete (1998).
Diósförgepatony − ref. templom (GJ)