Dióspatony
-> Diósförgepatony; Dióspatony (Orechová Potôň)
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől Ny–ÉNy-ra. L: [1921] – 821, ebből 807 (98,3%) magyar, 5 (0,6%) szlovák; [2011] – 1678, ebből 1394 (83,1%) magyar, 239 (14,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1474 (87,8%) magyar, 164 (9,8%) szlovák. V:...megnyit →
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől Ny–ÉNy-ra. L: [1921] – 821, ebből 807 (98,3%) magyar, 5 (0,6%) szlovák; [2011] – 1678, ebből 1394 (83,1%) magyar, 239 (14,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1474 (87,8%) magyar, 164 (9,8%) szlovák. V:...megnyit →
Részletek
Diósförgepatony − r. k. templom (GJ)
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől Ny–ÉNy-ra. L: [1921] – 821, ebből 807 (98,3%) magyar, 5 (0,6%) szlovák; [2011] – 1678, ebből 1394 (83,1%) magyar, 239 (14,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1474 (87,8%) magyar, 164 (9,8%) szlovák. V: [2011] – 1190 r. k., 224 ref., 14 ev., 9 gör. kat. – Modernista szemléletű, ún. skandináv típusú ref. temploma a korábbi neoklasszicista templom helyén 1969–77 között, r. k. (Rózsafüzér Királynője) temploma 1992-98 között épült. 2009-ben adták át a határában található Slovakiaringet. A multifunkciós létesítményt az autósok és a motorosok egyaránt használhatják. 2001 óta jelenik meg ~ban a Patonyföld c. havilap. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. 1940-ben hozzácsatolták Bögölypatonyt, 1966–90 között hozzá tartozott Dunakisfalud. – Ir. Koncsol László: Diósförgepatony (Történelmi olvasókönyv) I–II. (1992,1993); Ág Tibor – Barsi Ernő – Koncsol László: Kemény a föld a patonyi határba. Dióspatony népzenei hagyománya (1997); Kovátsné Németh Mária (szerk.): Diósförgepatony névkincse, iskola- és sporttörténete (1998).
Diósförgepatony − ref. templom (GJ)Diószeg (Sládkovičovo)
Részletek
Diószeg − Kuffner-kastély (GJ)
Város a Galántai járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Dudvág folyó jobb partján, Galántától Ny-ra. L: [2011] – 5479, ebből 3524 (64,3%) szlovák, 1737 (31,7%) magyar, 1 (0,02%) német nemzetiségű. A: [2011] – 3402 (62,1%) szlovák, 1761 (32,1%) magyar, 1 (0,02%) német. V: [2011] – 3180 r. k., 345 ev., 36 gör. kat., 30 ref. – Magyardiószeg és Németdiószeg községek egyesítésével jött létre 1943-ban, várossá 1983-ban nyilvánították. A második vh. után magyar lakosságának jelentős részét, s csaknem teljes német lakosságát áttelepítették Mo.-ra, ill. Németországba, helyükre közel 300 szlovák család települt, legtöbbjük a magyarországi Pitvarosról. R. k. (Szűz Mária mennybevétele) temploma a 17. sz-ban épült, 1736-ban barokkosították, majd 1786-ban átépítették. Az Esterházy-, majd Zichy-kastélyt a 18. sz. közepén emelték reneszánsz alapokon, 1885-ben neobarokk stílusban alakították át, és a cukorgyár-alapító Kuffner család birtokába került. Határában az 1964–67 között végzett ásatások során neolitikum, eneolitikum, bronz-, vas- és népvándorlás kori leleteket, köztük honfoglalás kori magyar sírokat találtak. Legjelentősebb ipari létesítménye az 1868-ban alapított cukorgyár, ezenkívül konzerv- és textiliparral, a közeli Vinceházi-erdőben termálfürdővel rendelkezik. 1992 óta Élet Sládkovičovón (Élet Diószegen) – Život v Sládkovičove címmel kétnyelvű folyóirata jelenik meg. A helyi születésű Talamon Alfonz író bronzszobrát (Mag Gyula szobrászművész alkotását) 2006-ban avatták fel. 2005- ben magán főiskolája létesült Diószegi Főiskola (Vysoká škola v Sládkovičove; 2014-től Danubius Főiskola, Vysoká škola Danubius) néven. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával (Petőfi Sándor Magyar Tanítási nyelvű Alapiskola) rendelkezett. – 1986–2002 között közigazgatásilag ~hez tartozott Kismácséd. – Ir. „A szülőföld nem felejt.” Diószeg a kitelepítések tükrében 1945–1947 (1997).
Diószeg látképe (GJ)
Diószeg − r. k. templom (GJ)
Diószeg − Talamon Alfonz szobra (UZS)
Diva
-> Gyiva (Diva)
1976-ban Sárkányfalvához csatolt község az Érsekújvári járásban, a Kisalföld K-i részén, a Párizs-patak mentén, Párkánytól ÉNy-ra. L: [1921] – 297, ebből 289 (97,3%) magyar, 1 (0,3%) szlovák; [1970] 153, ebből 149 (97,4%) magyar, 4 (2,6%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 288 r. k., 8...megnyit →
1976-ban Sárkányfalvához csatolt község az Érsekújvári járásban, a Kisalföld K-i részén, a Párizs-patak mentén, Párkánytól ÉNy-ra. L: [1921] – 297, ebből 289 (97,3%) magyar, 1 (0,3%) szlovák; [1970] 153, ebből 149 (97,4%) magyar, 4 (2,6%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 288 r. k., 8...megnyit →
Részletek
1976-ban Sárkányfalvához csatolt község az Érsekújvári járásban, a Kisalföld K-i részén, a Párizs-patak mentén, Párkánytól ÉNy-ra. L: [1921] – 297, ebből 289 (97,3%) magyar, 1 (0,3%) szlovák; [1970] 153, ebből 149 (97,4%) magyar, 4 (2,6%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 288 r. k., 8 izr., 1 ref.
Divat
Részletek
Képes havilap (Pozsony, 1964. jan.–1967. dec.). A Csehszlovák Nőszövetség kiadásában megjelent Naša móda magyar változata. Korábban (1950. jan.–1964. dec.): Divat és Textil.
Divat és Textil
Részletek
Képes havilap (Pozsony, 1964. jan.–1967. dec.). A Csehszlovák Nőszövetség kiadásában megjelent Naša móda magyar változata. Korábban (1950. jan.–1964. dec.): Divat és Textil.
Dlhá nad Váhom
-> Vághosszúfalu; Hosszúfalu (Dlhá nad Váhom)
Község a Vágsellyei járásban, a Kisalföldön, a Vág folyó bal partján, Vágsellyétől É-ra. L: [1921] – 937, ebből 883 (94,2%) magyar, 37 (3,9%) szlovák; [2011] – 865, ebből 513 (59,3%) magyar, 335 (38,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 541 (62,5%) magyar, 311 (36,0%) szlovák....megnyit →
Község a Vágsellyei járásban, a Kisalföldön, a Vág folyó bal partján, Vágsellyétől É-ra. L: [1921] – 937, ebből 883 (94,2%) magyar, 37 (3,9%) szlovák; [2011] – 865, ebből 513 (59,3%) magyar, 335 (38,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 541 (62,5%) magyar, 311 (36,0%) szlovák....megnyit →
Részletek
Vághosszúfalu (TP)
Község a Vágsellyei járásban, a Kisalföldön, a Vág folyó bal partján, Vágsellyétől É-ra. L: [1921] – 937, ebből 883 (94,2%) magyar, 37 (3,9%) szlovák; [2011] – 865, ebből 513 (59,3%) magyar, 335 (38,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 541 (62,5%) magyar, 311 (36,0%) szlovák. V: [2011] – 703 r. k., 13 ref., 3 ev., 1 gör. kat. – R. k. (Szentháromság-) temploma 1800-ban empire stílusban épült. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. – Ir. Izsóf József (összeállította): Vághosszúfalu. Dlhá nad Váhom 1113–1993 (1993).
Vághosszúfalu (Videó)
Product of TIRINDA Family (Peter, Andrea & Adrian), 2015. márc. 7.
Dlhá Ves
-> Gömörhosszúszó; Hosszúszó (Dlhá Ves)
Község a Rozsnyói járásban, a Gömör–Tornai-karszt és a Szilicei-fennsík DNy-i peremén, Tornaljától ÉK-re, a szlovák–magyar határ közelében. L: [1921] – 582, ebből 499 (85,7%) magyar, 83 (14,3%) szlovák; [2011] – 586, ebből 465 (79,4%) magyar, 102 (17,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – (83,3%) magyar,...megnyit →
Község a Rozsnyói járásban, a Gömör–Tornai-karszt és a Szilicei-fennsík DNy-i peremén, Tornaljától ÉK-re, a szlovák–magyar határ közelében. L: [1921] – 582, ebből 499 (85,7%) magyar, 83 (14,3%) szlovák; [2011] – 586, ebből 465 (79,4%) magyar, 102 (17,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – (83,3%) magyar,...megnyit →
Részletek
Gömörhosszúszó – ev. templom (GJ)
Község a Rozsnyói járásban, a Gömör–Tornai-karszt és a Szilicei-fennsík DNy-i peremén, Tornaljától ÉK-re, a szlovák–magyar határ közelében. L: [1921] – 582, ebből 499 (85,7%) magyar, 83 (14,3%) szlovák; [2011] – 586, ebből 465 (79,4%) magyar, 102 (17,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – (83,3%) magyar, 81 (13,8%) szlovák. V: [2011] – 294 ev., 82 r. k., 54 ref., 2 gör. kat. – Ev. temploma 1792-ben épült klasszicista stílusban. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os közös, szlovák és magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. Közúti határátkelőhely Mo. felé.
Dobai János
(* 1888. ápr. 13. Szeged, † 1954. ? Budapest) Lapszerkesztő, tanulmányíró. Gimnáziumi tanári pályáját 1913-ban Pozsonyban kezdte, s az államfordulat után egy évtizedig még Csehszlovákiában élt. Tevékenykedett a Toldy Körben, részt vett az Új Auróra almanach szerkesztésében. Cikkeit, tanulmányait a Híradóban, a Magyar Újságban, a...megnyit →
(* 1888. ápr. 13. Szeged, † 1954. ? Budapest) Lapszerkesztő, tanulmányíró. Gimnáziumi tanári pályáját 1913-ban Pozsonyban kezdte, s az államfordulat után egy évtizedig még Csehszlovákiában élt. Tevékenykedett a Toldy Körben, részt vett az Új Auróra almanach szerkesztésében. Cikkeit, tanulmányait a Híradóban, a Magyar Újságban, a...megnyit →
Részletek
(* 1888. ápr. 13. Szeged, † 1954. ? Budapest) Lapszerkesztő, tanulmányíró. Gimnáziumi tanári pályáját 1913-ban Pozsonyban kezdte, s az államfordulat után egy évtizedig még Csehszlovákiában élt. Tevékenykedett a Toldy Körben, részt vett az Új Auróra almanach szerkesztésében. Cikkeit, tanulmányait a Híradóban, a Magyar Újságban, a Népakaratban és az Új Aurórában publikálta. 1928-ban Budapestre távozott. – Fm. Seneca jog- és állambölcselete (1913).
Dobay István; Hungaricus Viator
(* 1875. ? Eperjes, † ?) Író, publicista, lapszerkesztő. Ösi nemesi családból származott, iskoláit szülővárosában végezte, jogot hallgatott. Újságíróként helyezkedett el. A századfordulón a Pressburger Salonblattot szerkesztette Pozsonyban, 1914 és 1920 között A Társaság c. irodalmi folyóiratot Budapesten, 1921-től magyar publicista Szlovákiában. írásait ettől kezdve Hungaricus...megnyit →
(* 1875. ? Eperjes, † ?) Író, publicista, lapszerkesztő. Ösi nemesi családból származott, iskoláit szülővárosában végezte, jogot hallgatott. Újságíróként helyezkedett el. A századfordulón a Pressburger Salonblattot szerkesztette Pozsonyban, 1914 és 1920 között A Társaság c. irodalmi folyóiratot Budapesten, 1921-től magyar publicista Szlovákiában. írásait ettől kezdve Hungaricus...megnyit →
Részletek
(* 1875. ? Eperjes, † ?) Író, publicista, lapszerkesztő. Ösi nemesi családból származott, iskoláit szülővárosában végezte, jogot hallgatott. Újságíróként helyezkedett el. A századfordulón a Pressburger Salonblattot szerkesztette Pozsonyban, 1914 és 1920 között A Társaság c. irodalmi folyóiratot Budapesten, 1921-től magyar publicista Szlovákiában. írásait ettől kezdve Hungaricus Viator néven jegyezte. – Kora jó tollú krónikása volt, különösen úti beszámolói voltak népszerűek. A lapokban, folyóiratokban megjelent fontosabb írásai: Angol emlékek, Biskra éjjel. Spanyol útleírás, Alhambra rózsái, Képek és bikaviadalok, Görög tavasz, A téli Svájc, Angol partok, Régi sárosi kastélyok és történetek. – Fm. Törökök (útleírás, 1917). – Ir. Ványi Ferenc szerk.: Magyar irodalmi lexikon (1926).
Dobfenék
-> Dobfenek; Dobfenék (Dubno)
Község a Rimaszombati járásban, a Cseres-hegységben, a Gortva-patak völgyében, Rimaszombattól D-re, a szlovák–magyar határ közelében. L: [1921] – 213, ebből 209 (98,1%) magyar; [2011] – 153, ebből 135 (88,2%) magyar, 13 (8,5%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 133 (86,9%) magyar, 19 (12,4%) szlovák. V:...megnyit →
Község a Rimaszombati járásban, a Cseres-hegységben, a Gortva-patak völgyében, Rimaszombattól D-re, a szlovák–magyar határ közelében. L: [1921] – 213, ebből 209 (98,1%) magyar; [2011] – 153, ebből 135 (88,2%) magyar, 13 (8,5%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 133 (86,9%) magyar, 19 (12,4%) szlovák. V:...megnyit →
Részletek
Község a Rimaszombati járásban, a Cseres-hegységben, a Gortva-patak völgyében, Rimaszombattól D-re, a szlovák–magyar határ közelében. L: [1921] – 213, ebből 209 (98,1%) magyar; [2011] – 153, ebből 135 (88,2%) magyar, 13 (8,5%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 133 (86,9%) magyar, 19 (12,4%) szlovák. V: [2011] – 145 r. k., 3 ref., 2 gör. kat., 1 ev. – A csehországi deportálást leginkább megsínylő falu, ahonnan 1946–47 telén a magyar lakosság közel kétharmadát áttelepítették Cseh- és Morvaországba. R. k. (Szűz Mária mennybevétele) temploma 1782-ben épült, 1927-ben szecessziós stílusban építették át. A közeli, Fenek nevű mocsaras völgyet jellegzetes növény- és állatvilága miatt 1993-ban 9,7 ha-on tájvédelmi körzetté nyilvánították.